rss
  • Balassagyarmat, "Palócország fõvárosa"

  • Balassagyarmat, Civitas Fortissima (a legbátrabb város) az ország északnyugati részén az Ipoly folyó mentén, a Nógrádi-medencében fekvõ 18 ezer lakosú határváros. A jelentõs történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínûséggel rendelkezõ település a térség, oktatási, kulturális, gazdasági és egészségügyi központja.

    A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikérõl, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevébõl eredeztetik. A török idõk után a szlovákok mellett szerb, görög és német kereskedõk, iparosok telepedtek itt le. Balassagyarmat 1790-ben lett Nógrád vármegye székhelye.

    A város történetének legnagyobb törését a trianoni békediktátum okozta: Balassagyarmat ekkor elvesztette az Ipoly jobb partjára települt városrészét és vonzáskörzetének felét. A második világháború utáni fejlesztésekbõl a város szinte kimaradt, de talán éppen ennek köszönheti, hogy megõrizte a XIX-XX. század fordulójának hangulatát, építészeti stílusjegyeit.

    A kisváros, építészeti, irodalomtörténeti, történeti és vallási emlékei különleges hangulattal és szellemiséggel bírnak. Közvetlenül a fõút mellett található a klasszicista stílusban épült volt Vármegyeháza, ahol Madách Imre és Mikszáth Kálmán is hivatalnokoskodott. Mindkettõjük emlékét szobor õrzi. Az épület mögött látható a hatszögletû, ötemeletes klasszicista börtön, mely a mai napig megtartotta eredeti funkcióját. A város irodalmi múltjához kötõdik még Balassi Bálint, Szabó Lõrinc, Komjáthy Jenõ, a képzõmûvészet területérõl Szabó Vladimír, Jánossy Ferenc, Farkas András vagy a ma is élõ Réti Zoltán. De a város polgárai büszkék Rózsavölgyi Márk zeneszerzõre, Nagy Iván történészre, Ligeti Lajos orientalista tudósra, hogy csak a legnagyobbakat említsük meg. Balassagyarmat egyik sajátossága a számos vallási emlék, melyek közül a legjelentõsebb a XVIII. században épült római katolikus templom, melynek nevezetessége, hogy az egyik mellékoltárán kis üvegkoporsóban õrzik Szent Felícián ereklyéjét. Az Óváros téren álló egykori Szerbtemplom ma galériaként mûködik. A zsidó közösség temetõje pedig országosan védett mûemlék.

    Balassagyarmat a palóc etnikum értékeinek és hagyományainak egyik legjelentõsebb õrzõje. Védett természeti környezetben - a Palóc Liget közepén - helyezkedik el a Palóc Múzeum, ahol néprajzi gyûjteményekben ismerkedhet meg a múzeumlátogató a palócság életviteléhez kapcsolódó népviseletekkel, e népréteg szokásaihoz kapcsolódó tárgyi eszközökkel. Kis skanzen formájában kerül bemutatásra a palóc porta és a szervesen hozzátartozó gazdasági épületek.

    A városban az elmúlt években felelevenítésre került népi hagyományok közül a Szent Anna-i Palóc Búcsút és Palóc Folklórnapot emelhetjük ki, amely a régió legjelentõsebb folklór eseményévé nõtte ki magát és a mintegy tíz napon át tartó Balassagyarmati Nyári Fesztivál rendezvénysorozatának szerves része. Határon átnyúló tömegeket mozgat meg a nyári fesztiválhoz tartozó Nemzetközi Muzsikustábor és Zenei Fesztivál, ahol az elmúlt években 15-20 nemzet komolyzenei életének prominens személyiségei mutatkoztak be a nagyközönség elõtt. Egyre népszerûbbé válik a Nyírjesben megrendezett kétnapos Nemzetközi Triatlonverseny.

    A város és környéke természeti értékekben is gazdagon kínálja látnivalóit. Balassagyarmat városrészben kitûnõ kirándulási lehetõséget jelent Nyírjes üdülõterülete, ahol hét mesterséges tó és telepített fenyves várja a horgászokat, pihenni és kirándulni vágyókat. A város határában húzódik a 100 hektár kiterjedésû Ipolyszögi Égerláp, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A gazdag madár-élõhelyen mintegy 70 faj itteni fészkelését sikerült bizonyítani a biológia tudósainak.

    Információ:
    Tourinform Balassagyarmat, 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 6.
    Tel.: 35/500-640 Fax: 35/500-641
    E-mail: balassagyarmat@tourinform.hu

    A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<

    A település mûemlékei


    Evangélikus templom, Mûemlék jellegû

    Kossuth Lajos út 34. - Hrsz.:1498.

    Az egykori vármegyei vesztõhely dombjára 1785-ben kezdték építeni a barokk stílusú templomot, melyet egy évvel késõbb, 1786. november hatodikán fel is szenteltek. Tornyát 1793-94-ben építették hozzá, a réz toronysisak 1808-ban készült. 1809-ben tûzvész áldozata lett, de 1912-re újból felépül. A következõ években többször újjáépítik, karzatát 1836-ban húzzák fel. A hajó az 1838-as Canonica Visitátió szerint sík fafödésû. A templom keletelt, a tornya elõreugrik a nyugati homlokzatból. A homlokzati fal és a torony sarkain lapos falpillérek épültek. Az oromfal alatt a torony törzsén is végigfutó kettõs párkány, a toronysisak alatt órapárkány helyezkedik el. Szentélye szegmentíves záródású, sekrestyéje az északi oldalfalhoz csatlakozik. A hajó és a szentély tükörboltozatos, míg a karzatot toszkán fejezetes oszlopok tartják. A templomot újabbkori támfal veszi körül.

    Volt Megyeháza, Mûemlék

    Köztársaság tér 6. - Hrsz:445.

    Az egykori megyeháza helyén 1753-ban laktanya épült. Ebbe az épületbe helyezte át a vármegye 1790-ben állandó gyûléseinek színhelyét, melyeket a vármegye megépítéséig itt is tartottak. A vármegyeháza 1835-ben készült el klasszicista stílusban. Az U alakú, egyemeletes épületet 1894-ben alakították át, ekkor helyezték el a középrizaliton a volutás oromzatot Nógrád megye címerével. Az 1949-ben végrehajtott belsõ átalakítási munkák következtében a díszterem baloldali karzatát elbontották.

    Volt Angolkisasszonyok zárdája, Mûemlék jellegû

    Köztársaság tér 9. - Hrsz.:1588/1.

    Az épületet 1840 körül építették klasszicista stílusban. Eredetileg az 1841-ben alapított katolikus nõnevelde volt benne elhelyezve, az Angolkisasszonyok zárdája 1846-tól lett. A felszabadulás után leánykollégium, majd 1973-tól fiúkollégium kapott benne helyet. 1978-tól a kis Árpád Általános Iskola alsó tagozatosainak épülete. Az egyemeletes épület utcai homlokzatán enyhén elõreugró rizalit tengelyében egykor szegmentíves záródású kapubejárat volt, melyet 1945. után befalaztak. Földszinti helyiségeibõl és az egykori kapubejáratból nagyobbméretû ebédlõtermet alakítottak ki.

    Megyei börtön, Mûemlék

    Madách út 2. - Hrsz.:447.

    A késõ klasszicista stílusú börtön 1842-45 között épült. Az épület a volt vármegyeházával alkot építészeti együttest, a megyeháza U alakú udvarának a tengelyében áll. A börtönépület kör alaprajzú, melyet a négy fõtengely irányában rizalitok tagolnak. A rizalitok háromszögû oromzattal vannak lezárva. A vízszintes tagolást a hat szint ablaksorai, valamint az elsõ és második emelet közötti egyszerû párkány adja. Körfolyosós, melyekrõl az elítéltek lakóhelyiségei nyílnak. Az épület a maga nemében ritkaságszámba megy, így építészetileg és történetileg is egyaránt jelentõs értékünk.

    Római Katolikus Plébániatemplom Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 20. - Hrsz.:514.

    A város valószínûleg középkori eredetû templomát 1634-ben, egy másik templom építését 1695-97-ben említették. A mai templomot Balassa Pál kegyúr építette 1740-46 között, ünnepélyes felszentelése az emléktábla szerint 1752-ben történt. A templom 1759-ben kegyúri adományként két Maulbertsch képet kapott, s ugyanebben az évben Révay Antal püspök itt helyezte el az Olaszországból származó Szt. Felicián ereklyét. A templom egyhajós, nem keletelt, kissé elõreugró homlokzati toronnyal épült. Tornya övpárkánnyal, órapárkánnyal, falai lizénákkal tagoltak. Fõbejárata, ablakainak nagy része félköríves kerettel van ellátva. Szentélye keskenyebb, szegmentíves záródású. A hajó három, a szentély kétboltszakaszos, a hevederív és a diadalív kosáríves kialakításúak. Fõ és mellékoltárai, valamint a szószék késõbarokk stílusúak. Karzata öntöttvas oszlopokon nyugszik.

    Lakóház, Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 35. - Hrsz.:1532.

    A klasszicista stílusú lakóház 1820 körül épült, azóta többször átalakították. Egyemeletes, homlokzatának középsõ része rizalitszerûen enyhén elõreugrik. Kapuja az épület elõterében helyezkedik el, szegmentíves kõkerettel kialakítva. A kapu két oldalán falpillérek láthatók, ezek az emeleten féloszlopokban folytatódnak a párkányig. Emeleti ablakai szemöldökpárkánnyal vannak kiképezve, földszintjén e században üzletportálokat alakítottak ki. Ugyancsak ebben a században épült az udvari homlokzathoz az emeleti kõkorlátos terasz.

    Lakóház, Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 37. - Hrsz.:1531.

    A mûemlék jellegû lakóház 1750 körül épült, majd a XIX. század elsõ felében klasszicista stílusban átépítették. Átalakítása nem fejezõdött be akkor, századunkban is végeztek rajta módosításokat. Egyemeletes, homlokzatának középsõ része rizalitszerûen kis mértékben elõreugrik. Kõkeretes kapuja a jobb oldalszárnyon helyezkedik el, záróköve évszám nélküli. Földszintjén két nagyméretû és egy kisebb újkori üzletablak látható. Kapualja részben boltozatos, a kazettás kapuszárnyak luzettáit fekvõ oroszlánok díszítik.

    Volt Kacskovics - major Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 107. - Hrsz.:1239.

    A major a XIX. század elején épült, korábban Kacskovics-, majd késõbb Schiedl - majorként említik. Földszintes, szabadon álló, L alakú épület. Rákóczi Fejedelem útja felõli homlokzatának négy ablakát széles ívekkel összekötött öt pillér fogja közre. Udvari homlokzatán L alakot követõ tornác helyezkedik el, a pilléreket félkör és kosáríves hevederek kötik össze. Udvarán helyezkedik el Kondor Ernõ mellszobra.

    Volt Szerb templom, Mûemlék jellegû

    Szerb utca 5. - Hrsz.:600/1

    A balkánról érkezett szerb telepesek 1787-ben nagyobb templomot építettek. Harangjai 1791 és 1847-ben készültek. 1908-ban lebontották. A mai, megközelítõen keletelt, kisméretû, elõreugró homlokzati tornyos, egyhajós templom 1911-ben, ekletikus stílusban épült. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródó. Falai téglaburkolatúak, többszörösen elõreugró koronázópárkánnyal vannak díszítve. A bejárat feletti aranyozott mozaikkép az elmúlt évtizedekben elpusztult, Kupola, illetve félkupolaboltozat fedi. A torony elõterében 1911-bõl szerb nyelvû emléktábla, a szentélyfal külsõ síkján XVIII. századi sírkövek vannak elhelyezve.

    Palóc Múzeum, Mûemlék jellegû

    Palóc-liget 1., - Hrsz.:1.
    (2660 Balassagyarmat, Palóc liget 1., tel.: 35/300-168)

    Nyitva.: K-Szo: 10-16h

    Állandó kiállítás: A bölcsõtõl a sírig - Paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyében
    Idõszaki kiállítások: Hazaszeretet, magyarságtudat a népéletben - Felföldi emlékanyag 1848/49.évi forradalom és szabadságharc tiszteletére,
    Feliratos textíliák Észak - Magyarországról

    Izraelita temetõ, Mûemlék

    Temetõ, - Hrsz.:1051.

    Az Izraelita temetõben síremlékek sírkövek találhatók a XVIII. század elejétõl, a XX. századig. A síremlékek mellett a mûemlék kiterjed a ravatalozóra, valamint a kõkerítésre is.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Milliókat érhet a parasztház

    Milliókat érhet a parasztház - átalakulnak az üdülési szokások, a városiak a falusi nyugalomba vágynának!

    Ha értékcsökkenést kénytelenek elkönyvelni Dombori, Gunaras nyaralótulajdonosai. Két falunak viszont szépen felment az ázsiója. Hargitai Éva: A szakemberek szerint az egész Dél-Dunántúlon pang az üdülõingatlan piac. Ennek ellenére néhány felkapott üdülõfaluban alig lehet eladó házat találni.

  • A kívácsi turisták paradicsoma: Dubai

    A kívácsi turisták paradicsoma: DubaiDubai az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb és második legnagyobb városa. A Perzsa-öböl déli partján fekszik, az Arab-félszigeten. Dubai önkormányzatát szokás Dubai Államnak is nevezni. Feljegyzett beszámolók leírják, hogy a város legalább már 150 éve létezik. Az emírségek közül Dubai rendelkezik a legtöbb lakossal, és területét tekintve a második legnagyobb Abu-Dzabi után. Az emirátus fő bevételei a turizmusból, az ingatlanértékesítésből, valamint a különféle pénzügyi szolgáltatásokból származnak.

  • Disney mesevilága

    Ugye még mindenki emlékszik arra, amikor a Magyar Televízió Dévényi Tibi bácsija a Három kívánság stábjával meglepett egy kicsiny gyermeket és repültek Párizsba, ahol a Disney parkot látogatták meg. Ajánlom mindenkinek, aki a francia fõvárosba készül, hogy ne csak az Eiffel tornyot nézzék meg, hanem ezt a csodálatos meseparkot is.

    Azt azért nem árt tudni, hogy ezen kívül még Tokio-ban találkozhatunk igazi Disney feelinges, vagyis Disney hangulatú parkkal.

  • Bern: Svájc központja

    Bern mintegy Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján.

    Az óváros a folyó egyik hurokszerû kanyarulatában fekszik, innen terjed ki a város minden égtáj felé néhol egészen 12 kilométer távolságban is. Északról a Breitenrain, Wankdorf és Lorraine negyedek szegélyezik a központot, keleten a Schosshalde és délen Kirchenfeld. Ezeket a negyedeket hidak kötik össze a városközponttal. A hidak nevei a következõk: Lorrainebrücke, Kornhausbrücke, Nydeggbrücke, Kirchenfeldbrücke, Monbijoubrücke. Nyugatról Bümpliz és Bethlehem negyedek veszik körül a centrumot.

  • Bemutatkoznak a világ legmagasabb szállodái

    A 487 méteres hongkongi Ritz-Carlton a világ legmagasabb luxusszállodája. Ázsia és Dubaj büszkélkedhet jelenleg a világon a legtöbb felhõkarcoló hotellel.

    A Forbes magazin összegyûjtötte a legmagasabb szállodákat a tériszonyt nem, a költekezést és a luxuséletmódot viszont nagyon jól ismerõ milliomosok számára. A hongkongi International Commerce Centre (ICC) tornyainak tetején épülõ komplexum minden idõk legmagasabb szállodája. A 312 szobás hotel számos étteremnek ad otthont, lesz beltéri infinity pool is, de minden egyes szobából lenyûgözõ kilátás nyílik a dugókkal telített, zajos megavárosra és a Dél-kínai tengerre.

  • A megvalósult álom: Aitutaki

    Ezt a nagyszerû és távoli szigetet az álmok szigetének is nevezhetnénk, ahol az álmok valósággá válnak. Egy háromszög alakú korallsziget, ha felkelne az óceán fenékrõl, 4000 méter magas lenne. Aitutaki három vulkanikus és 12 korall szigetecskébõl (motus) áll.

    A szigetet 900 körül a feltételezések szerint elõször a legendás hírû Polinéz felfedezõ, Ru fedezte fel. Õ volt, aki elõször elkeresztelte a szigetet, és a Utataki Enua O Ru Ki Te Moana nevet adta. Durván lefordítva azt jelenti, egy rakomány ember szállítása az óceánon keresztül Ru vezetésével.

  • Városkép-romboló felhõkarcoló

    Szentpétervár Szmolnij kerületének bírósága hétfõn törvényesnek minõsítette a városi önkormányzat döntését, amelynek értelmében felépíthetõ a város elõírásait sértõ, úgynevezett Ohta Központ felhõkarcoló.

    Az önkormányzat tavaly szeptemberben döntött úgy, hogy a Gazprom beruházásában épülõ Ohta Központ meghaladhatja a város egyéb építkezéseire vonatkozó magassági elõírásokat. A felhõkarcoló a tervek szerint 406 méter magas lesz, és így a felperesek - a parlamenten kívüli, liberális Jabloko párt szentpétervári vezetõi - szerint a város történelmi központjából mindenhonnan látható lesz - adta hírül az MTI.

  • Hollandia

    Hollandia misztikus hely, de ezt nem távoli egzotikumának köszönheti, hanem sajátos legendájának. Olyan világ, ahol a szépség és a letisztultság együtt lélegzik az õsi, elfojtott vagy legalábbis nyíltan kevésbé vállalható romlottsággal. Amszterdam, az elhíresült hippiváros - bár sejthetõ, hogy nem ez a fõ erénye - évente húszmillió turistát vonz. A holland vidék gondosan ápolt szélmalmaival, végtelen tulipánmezõivel...

  • Kiribati (Karácsony-szigetek, Kiribati)

    Kiribati a Csendes-óceán kevésbé ismert és kedvelt turistadesztinációi közé tartozik.

    A korallzátonyt a turisták elkerülik, ezért, aki tényleg nyugodt pihenésre vágyik, annak az ország tökéletesen megfelel. A sziget az Egyenlíton fekszik, de a tengeráramlatok hûtik, ezért a klímája egész évben megfelelõ. A fõváros, Tarawa, nem tartozik a legcsillogóbb üdülõhelyek közé, szervezett programokat is felesleges keresnünk, de az egzotikusabb pihenést kedvelõknek biztos, hogy tetszeni fog a sziget.

  • A világ 7 új csodája - Isla de Pascua (Húsvét sziget)

    Kezdjük mindjárt egy félreértés tisztázásával. A sziget nevében szó sincs többes számról, hisz a közvetlen szomszédságában található "Madáremberek szigetének" nevezett sziklaszirteket túlzás lenne annak nevezni. A sziget hivatalos neve egyébként Isla de Pascua (Húsvét sziget), és pedig azért, mert 1722-ben a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának vezetõje, Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján fedezte fel.

  • Kína - Beindul a turizmus is

    Kína turizmusa a világ turizmusában már is meghatározó.

    A turistaérkezések száma 2005-ben a negyedik, a bevételeket számítva a hatodik volt a világban. A közelmúltban a legdinamikusabb fejlõdést is ez a kelet-ázsiai ország produkálta. A WTO elõrejelzése szerint 2020-ban ez az ország lesz az elsõ számú desztináció. A kiutaztatása is az elsõk közé fog kerülni. Az ország jelentõségét a turizmusban a még kihasználatlan utazási potenciálja adja.

  • A Keopsz-piramis titkai

    A gízai Nagy Piramis, más néven Keopsz-piramis titkait 4500 éve kutatják kincsvadászok és régészek, de vannak olyan rejtett járatok az õsi egyiptomi építményben, amelyek máig õrzik titkaikat.

    A Leeds egyetem régészei most egy speciálisan kialakított robottal próbálják felderíteni, mi lehet azokban az aknákban, ahová több ezer éve nem tekintett be senki. A piramis mélyén két kisebb szoba található, ezeket a király fülkéjének, illetve a királynõ fülkéjének nevezték el a régészek.

  • Horvátország kedvelt célpontjai a Plitvicei tavak, a Krka folyó vízesései és a Brioni szigetcsoport

    Kétmillió látogató a horvát nemzeti parkokban

    Több mint kétmillió látogatója volt Horvátország nyolc nemzeti parkjának a múlt év elsõ kilenc hónapjában, legtöbben a Plitvicei tavakat, a Krka folyó vízeséseit és a Brioni szigetcsoportot keresték fel - derül ki a Horvát Idegenforgalmi Közösség MTI-hez eljuttatott adataiból.

    A Plitvicei-tavakhoz 873 ezer turista látogatott el, a dalmáciai Krka Nemzeti Parkban 666 ezer turistát regisztráltak, Brionit pedig 162 ezren keresték fel.

  • Majestic Imperator luxusvonatok Bécs és Budapest között

    Bemutatták annak a luxus nosztalgiavonatnak a vagonjait Budapesten, amely az egykori osztrák-magyar monarchia fõvárosai között szállítja a turistákat.

    Ünnepélyes keretek között, tûzoltózenekari kísérettel várták a fõvárosi Nyugati pályaudvarra nyolcvanöt utassal érkezõ Majestic Imperator-Train de Luxe osztrák nosztalgiavonatot vasárnap. A Majestic Imperator nevû cég modernizált császári luxusvagonjai már 1991 óta szolgálják a turisták igényeit.

  • Nem mindennapi látványt nyújt a világ első vízalatti étterme

    Nem mindennapi látványt nyújt a világ első vízalatti éttermeA Maldív-szigeteken található a világ első víz alatti étterme, ahol közel öt méteres mélységben várja vendégeiket egy különleges vacsorára. A 2005-ben megnyitott Ithaa Undersea étterem lenyűgöző tengeri kilátással rendelkezik. A víz alatti vendéglő része a Conrad Maldives Rangali Island hotelnek. Az 5 méter széles és 9 méter hosszú építészeti különlegesség 14 fő befogadására alkalmas. A hotel egyik mólójának a végén található csigalépcsőn keresztül lehet lejutni az étterembe. Különleges kérés esetén az étkezde hálószobává is átalakítható. Az biztos, hogy felejthetetlen élmény lehet.

  • Milánó

    Lombardia tartomány székhelye elsõ látásra inkább egy modern európai nagyvárosra, mintsem történelmi emlékekben dúskáló olasz városra emlékeztet. Aki szép idõben, repülõgépen, az Alpok és az északi tavak dombvidékei felõl érkezik Lombardia központjába, az alatta elterülõ festõi táj láttán talán nem sejti, hogy nem egy szívet melengetõ, hangulatos olasz városba érkezik, hanem a kapitalizmus és individualizmus egyik európai fellegvárába. Autóval közeledve hamarabb megsejtünk valamit.

  • Brüsszel

    Ha valaki nem tudná, Brüsszelt nem belgák, nem vallonok, de nem is flamandok lakják, hanem "a brüsszeliek". A hosszabb-rövidebb idõre Belgium (és Európa fõvárosában) megtelepedõ külföldiek, akik egyébként már maguk is színtiszta brüsszeliek, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gyanúsan francia vagy flamand nevû szomszéduktól megkérdezik: a Belgiumban élõ egyik vagy másik nagy népcsoporthoz tartoznak-e. "Je suis bruxellois" (azaz "brüsszeli vagyok") - vágják rá ilyenkor az esetek többségében a megkérdezettek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

  • Falusi turizmus hazánkban

    A falusi turizmus összefogás hiányában csak cammog, amíg az utazás szervezõk nem vesznek komolyan tudomást a létezésükrõl. Az utazási irodáknak például nem számít nagy bevételnek az a jutalék, amelyeket a vendégházak fizetnek. Ezzel szemben a szállodák és a külföldi ajánlatok igazi üzletnek számítanak. Egy átlagos vendégszoba egy éjszakája után 300 - 400 Ft-ot kap az utazási szervezõ. Ebbõl a káoszból csak összefogással lehetne kijutni, de senki nem kezdeményez, így mindenki reklámoz úgy ahogy akar és él abból a pénzbõl, amelyet megszerez magának.

  • Nem mindennapi látvány: virágzó sivatag

    Nem mindennapi látvány: virágzó sivatagA világ leghíresebb badlandjei Észak-Amerika közép-nyugati tájain találhatóak, amelyek a száraz és félszáraz területek agyagban és homokban gazdag vidékeinek lepusztulás formája. A vidéket először les mauvaises terres à traversernek, csak áthaladásra alkalmas területnek nevezték a kietlen vidéket. Azonban tavasszal, ha minden feltétel adott, egy rendkívüli színes robbanásnak lehetünk tanúi gyönyörű vadvirágok formájában. A csapadékmennyiség kulcsfontosságú, de emellett szükség van a rendszeres időközönkénti megfelelő mennyiségű kiterjedő esőzésre.

  • Utazási tippek lottómilliárdosoknak

    Az utazunk.com csapata tippeket ad a mindenkori lottónyerteseknek, hogy mire is költsék a pénzüket, ha utazni szeretnének. Lehet, hogy Ön lesz a következõ lottónyertes!

    Sajnos magán repülõgépek, tengeri hajók, és szigetek megvételére egy néhány milliárdos nyeremény kevés lehet, de alkalmi luxus utazások beleférhetnek ebbe az összegbe. Tervezzen egy luxus utat Dubaiba, vagy Abu Dhabi-ba, és élvezze a keleti élet varázslatos világát. A repülõjegy 1 fõnek 1,5 millió, ha nem szeretne turista osztályon utazni.

  • Peru - Úszó szigetmatracok a Titicaca-tavon

    Darabokra tépett, kiszáradt nádat szórnak hetente a sziget járószintjére, ugyanis a vízben alul található rész szépen lassan rohad, így fentrõl kell újra és újra pótolni a „talajszintet”, hogy megmaradjon az 50 cm és 1 m közötti magasság. Ezeken a nádszigeteken állnak szintén nádból a kunyhócskáik, még mini templomuk is van. Bedöcögünk a földúton Juliaca városába, ami a maga pár tízezer lakosával a Titicaca-tó környékén majdhogynem metropolisznak számít.

  • A világ legjobb városának Kiotót választották meg

    A világ legjobb városának Kiotót választották megKiotót választották meg a világ legjobb városának, amely a rangsorban olyan kedvelt úti célokat utasított maga mögé, mint Bangkok, Isztambul, Barcelona vagy Róma. Az egykori császárváros, amely ősi templomairól és szentélyeiről ismert, méltán nyerte el az előkelő helyezést, hiszen nem kevesebb, mint 17 világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Emellett egy mai napig működő gésa negyed is megtalálható Japán egykori fővárosában. Kiotó ikonikus látványossága, a Fushimi Inari-Taisha szentély Japán legnépszerűbb látványossága díját nyerte el.

  • Szécsény

    Szécsény város az Ipoly völgyében, a Cserhát elõreugró dombjai között helyezkedik el. Lakosainak száma 6500 fõ, a közigazgatásilag hozzátartozó Pösténypusztával és Benczúrfalvával együtt.

    Szécsényrõl a legkorábbi írásos adatok a 13. században keletkeztek. A Kacsics-nembeli Szécsényi Tamás 1332-ben a ferencesek számára a pápától alapító oklevelet, 1334-ben pedig Károly Róberttõl a helység részére Buda városával megegyezõ kiváltságokat szerzett. A töretlen városfejlõdés egészen a Mohácsi-vészig tartott.

  • Hong Kong - mint egy nemzetközi ûrállomás

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. Mikor a reptéren megcsap a párás, sós levegõ, s beszívod a tüdõdbe, mikor látod a hatalmas felhõkarcolókat úton a hipergyors reptéri metróról, ahol reklámokat vetítenek egy lapos képernyõn...

  • Bruges – kirándulás csokivárosban

    Bruges-t télen-nyáron rengeteg turista látogatja, de talán a karácsonyi idõszak alatt mutatja legmeghittebb arcát. A városban annyi a látnivaló, hogy szorgalmasabban kattogtattuk a kameránkat, mint a japán turisták. Fedezd fel velünk a csoki és a csipke fõvárosát! Bruges nagy kiterjedésû óvárosában azonnal kezdetét veszi az idõutazás. A városmag szinte teljesen megmaradt a középkorból. Kacskaringós macskaköves utcák, széles csatornák, égbe törõ templomtornyok, reneszánsz paloták, csipkés tetejû házak sorakoznak, olyan érzésünk van, mintha egy kosztümös film díszletei között sétálnánk.

  • Marsa Alam - a búvárkodás paradicsoma

    Marsa Alam - a búvárkodás paradicsomaA tenger és sivatag közt fekvő város minden rendű és rangú szállásigényt kielégít, a nyugaton megszokott elegáns, összkomfortos szállásoktól egészen a beduin hangulatot árasztó ökoszállásokig. A Marsa Alamból megközelíthető merülési helyszínek a tapasztalt búvárok legkedveltebb helyei közé tartoznak a Vörös-tengernél. Az egészséges korallszirtek és a vízi világ fajgazdag élővilága, a delfinek és a tengeri tehenek Marsa Alam legfontosabb vonzerejét jelentik. A kevésbé tapasztalt búvárok számára a partközeli korallzátonyok biztosítanak ideális helyszínt.

  • Podgorica - A fekete hegyek fővárosa

    Kevés titokzatos és felfedezésre váró hely maradt már Európában. Montenegró az.

    Érintetlen szépségei – a Dinári-Alpok magas hegyei, a langyos Adria – a természeti értékek változatossága Európa közepén várhatóan az egyik legfelkapottabb turistadesztinációvá teszik. Érdemes tehát megelőzni az áradatot és megtapasztalni a csupán karnyújtásnyira található egzotikumot. Télen síparadicsomok, nyáron simogató tenger várja a felfedezőket.

  • Rábapatona

    Rábapatona 2500 lelkes, rábamenti község Gyõr-Moson-Sopron megyében a Rába folyó bal partján. A Gyõrtõl 18 kilométerrel nyugatra található települést a 85-ös számú fõútvonalon, vagy Koroncó érintésével, a Rába hídon átkelve közelíthetjük meg.

    A helyi hagyomány szerint a községet besenyõk alapították. A település nevét elõször egy 1253-ban kiállított oklevélben említik villa Patona alakban. A falu a XIV. század közepétõl a gyõri káptalan birtoka lesz, és ennek köszönhetõen évszázadokon keresztül Káptalan-Patona néven említik.

  • Karlovy Vary

    Karlovy Vary, a legnagyobb cseh fürdõváros Csehország legnyugatibb régiójában fekszik, nem messze a német határtól. Világszerte páratlan az erre a vidékre jellemzõ gyógyhatású ásványi források sokasága. 12 hasznosított (a város ui. több, mint 83 forrással dicsekedhet) melegvizû forrásában 40 féle kémiai anyag található, amelyeket gyógyászati célokra használnak. Azonban nem csak a fürdõkúráknak van gyógyító hatásuk, hanem magának a mûemlékek együttese...

  • Tisza-Tó

    Az Alföld síkságának és a Tisza folyónak találkozásánál varázslatos természeti környezetben vár Önre élete egyik legszínesebb nyaralása a Tisza-tónál! Egy tónál, amely eltér a megszokott tavak világától, hiszen felszínét burjánzó ártéri erdõk, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, öblözetek teszik változatossá. A legmagyarabb folyónk felduzzasztásával keletkezett Tisza-tó páratlan vízivilága immár 26 éve várja a természetkedvelõ és üdülni vágyó vendégeket. Különleges adottságainak köszönhetõen egyszerre fér meg itt, egymást nem zavarva a mozgalmas vízi élet kedvelõje, a fürdõzõ, napozó nyaraló, a csendet óhajtó horgász és a madár- növényvilág kedvelõje.