rss
  • Balassagyarmat, "Palócország fõvárosa"

  • Balassagyarmat, Civitas Fortissima (a legbátrabb város) az ország északnyugati részén az Ipoly folyó mentén, a Nógrádi-medencében fekvõ 18 ezer lakosú határváros. A jelentõs történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínûséggel rendelkezõ település a térség, oktatási, kulturális, gazdasági és egészségügyi központja.

    A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikérõl, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevébõl eredeztetik. A török idõk után a szlovákok mellett szerb, görög és német kereskedõk, iparosok telepedtek itt le. Balassagyarmat 1790-ben lett Nógrád vármegye székhelye.

    A város történetének legnagyobb törését a trianoni békediktátum okozta: Balassagyarmat ekkor elvesztette az Ipoly jobb partjára települt városrészét és vonzáskörzetének felét. A második világháború utáni fejlesztésekbõl a város szinte kimaradt, de talán éppen ennek köszönheti, hogy megõrizte a XIX-XX. század fordulójának hangulatát, építészeti stílusjegyeit.

    A kisváros, építészeti, irodalomtörténeti, történeti és vallási emlékei különleges hangulattal és szellemiséggel bírnak. Közvetlenül a fõút mellett található a klasszicista stílusban épült volt Vármegyeháza, ahol Madách Imre és Mikszáth Kálmán is hivatalnokoskodott. Mindkettõjük emlékét szobor õrzi. Az épület mögött látható a hatszögletû, ötemeletes klasszicista börtön, mely a mai napig megtartotta eredeti funkcióját. A város irodalmi múltjához kötõdik még Balassi Bálint, Szabó Lõrinc, Komjáthy Jenõ, a képzõmûvészet területérõl Szabó Vladimír, Jánossy Ferenc, Farkas András vagy a ma is élõ Réti Zoltán. De a város polgárai büszkék Rózsavölgyi Márk zeneszerzõre, Nagy Iván történészre, Ligeti Lajos orientalista tudósra, hogy csak a legnagyobbakat említsük meg. Balassagyarmat egyik sajátossága a számos vallási emlék, melyek közül a legjelentõsebb a XVIII. században épült római katolikus templom, melynek nevezetessége, hogy az egyik mellékoltárán kis üvegkoporsóban õrzik Szent Felícián ereklyéjét. Az Óváros téren álló egykori Szerbtemplom ma galériaként mûködik. A zsidó közösség temetõje pedig országosan védett mûemlék.

    Balassagyarmat a palóc etnikum értékeinek és hagyományainak egyik legjelentõsebb õrzõje. Védett természeti környezetben - a Palóc Liget közepén - helyezkedik el a Palóc Múzeum, ahol néprajzi gyûjteményekben ismerkedhet meg a múzeumlátogató a palócság életviteléhez kapcsolódó népviseletekkel, e népréteg szokásaihoz kapcsolódó tárgyi eszközökkel. Kis skanzen formájában kerül bemutatásra a palóc porta és a szervesen hozzátartozó gazdasági épületek.

    A városban az elmúlt években felelevenítésre került népi hagyományok közül a Szent Anna-i Palóc Búcsút és Palóc Folklórnapot emelhetjük ki, amely a régió legjelentõsebb folklór eseményévé nõtte ki magát és a mintegy tíz napon át tartó Balassagyarmati Nyári Fesztivál rendezvénysorozatának szerves része. Határon átnyúló tömegeket mozgat meg a nyári fesztiválhoz tartozó Nemzetközi Muzsikustábor és Zenei Fesztivál, ahol az elmúlt években 15-20 nemzet komolyzenei életének prominens személyiségei mutatkoztak be a nagyközönség elõtt. Egyre népszerûbbé válik a Nyírjesben megrendezett kétnapos Nemzetközi Triatlonverseny.

    A város és környéke természeti értékekben is gazdagon kínálja látnivalóit. Balassagyarmat városrészben kitûnõ kirándulási lehetõséget jelent Nyírjes üdülõterülete, ahol hét mesterséges tó és telepített fenyves várja a horgászokat, pihenni és kirándulni vágyókat. A város határában húzódik a 100 hektár kiterjedésû Ipolyszögi Égerláp, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A gazdag madár-élõhelyen mintegy 70 faj itteni fészkelését sikerült bizonyítani a biológia tudósainak.

    Információ:
    Tourinform Balassagyarmat, 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 6.
    Tel.: 35/500-640 Fax: 35/500-641
    E-mail: balassagyarmat@tourinform.hu

    A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<

    A település mûemlékei


    Evangélikus templom, Mûemlék jellegû

    Kossuth Lajos út 34. - Hrsz.:1498.

    Az egykori vármegyei vesztõhely dombjára 1785-ben kezdték építeni a barokk stílusú templomot, melyet egy évvel késõbb, 1786. november hatodikán fel is szenteltek. Tornyát 1793-94-ben építették hozzá, a réz toronysisak 1808-ban készült. 1809-ben tûzvész áldozata lett, de 1912-re újból felépül. A következõ években többször újjáépítik, karzatát 1836-ban húzzák fel. A hajó az 1838-as Canonica Visitátió szerint sík fafödésû. A templom keletelt, a tornya elõreugrik a nyugati homlokzatból. A homlokzati fal és a torony sarkain lapos falpillérek épültek. Az oromfal alatt a torony törzsén is végigfutó kettõs párkány, a toronysisak alatt órapárkány helyezkedik el. Szentélye szegmentíves záródású, sekrestyéje az északi oldalfalhoz csatlakozik. A hajó és a szentély tükörboltozatos, míg a karzatot toszkán fejezetes oszlopok tartják. A templomot újabbkori támfal veszi körül.

    Volt Megyeháza, Mûemlék

    Köztársaság tér 6. - Hrsz:445.

    Az egykori megyeháza helyén 1753-ban laktanya épült. Ebbe az épületbe helyezte át a vármegye 1790-ben állandó gyûléseinek színhelyét, melyeket a vármegye megépítéséig itt is tartottak. A vármegyeháza 1835-ben készült el klasszicista stílusban. Az U alakú, egyemeletes épületet 1894-ben alakították át, ekkor helyezték el a középrizaliton a volutás oromzatot Nógrád megye címerével. Az 1949-ben végrehajtott belsõ átalakítási munkák következtében a díszterem baloldali karzatát elbontották.

    Volt Angolkisasszonyok zárdája, Mûemlék jellegû

    Köztársaság tér 9. - Hrsz.:1588/1.

    Az épületet 1840 körül építették klasszicista stílusban. Eredetileg az 1841-ben alapított katolikus nõnevelde volt benne elhelyezve, az Angolkisasszonyok zárdája 1846-tól lett. A felszabadulás után leánykollégium, majd 1973-tól fiúkollégium kapott benne helyet. 1978-tól a kis Árpád Általános Iskola alsó tagozatosainak épülete. Az egyemeletes épület utcai homlokzatán enyhén elõreugró rizalit tengelyében egykor szegmentíves záródású kapubejárat volt, melyet 1945. után befalaztak. Földszinti helyiségeibõl és az egykori kapubejáratból nagyobbméretû ebédlõtermet alakítottak ki.

    Megyei börtön, Mûemlék

    Madách út 2. - Hrsz.:447.

    A késõ klasszicista stílusú börtön 1842-45 között épült. Az épület a volt vármegyeházával alkot építészeti együttest, a megyeháza U alakú udvarának a tengelyében áll. A börtönépület kör alaprajzú, melyet a négy fõtengely irányában rizalitok tagolnak. A rizalitok háromszögû oromzattal vannak lezárva. A vízszintes tagolást a hat szint ablaksorai, valamint az elsõ és második emelet közötti egyszerû párkány adja. Körfolyosós, melyekrõl az elítéltek lakóhelyiségei nyílnak. Az épület a maga nemében ritkaságszámba megy, így építészetileg és történetileg is egyaránt jelentõs értékünk.

    Római Katolikus Plébániatemplom Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 20. - Hrsz.:514.

    A város valószínûleg középkori eredetû templomát 1634-ben, egy másik templom építését 1695-97-ben említették. A mai templomot Balassa Pál kegyúr építette 1740-46 között, ünnepélyes felszentelése az emléktábla szerint 1752-ben történt. A templom 1759-ben kegyúri adományként két Maulbertsch képet kapott, s ugyanebben az évben Révay Antal püspök itt helyezte el az Olaszországból származó Szt. Felicián ereklyét. A templom egyhajós, nem keletelt, kissé elõreugró homlokzati toronnyal épült. Tornya övpárkánnyal, órapárkánnyal, falai lizénákkal tagoltak. Fõbejárata, ablakainak nagy része félköríves kerettel van ellátva. Szentélye keskenyebb, szegmentíves záródású. A hajó három, a szentély kétboltszakaszos, a hevederív és a diadalív kosáríves kialakításúak. Fõ és mellékoltárai, valamint a szószék késõbarokk stílusúak. Karzata öntöttvas oszlopokon nyugszik.

    Lakóház, Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 35. - Hrsz.:1532.

    A klasszicista stílusú lakóház 1820 körül épült, azóta többször átalakították. Egyemeletes, homlokzatának középsõ része rizalitszerûen enyhén elõreugrik. Kapuja az épület elõterében helyezkedik el, szegmentíves kõkerettel kialakítva. A kapu két oldalán falpillérek láthatók, ezek az emeleten féloszlopokban folytatódnak a párkányig. Emeleti ablakai szemöldökpárkánnyal vannak kiképezve, földszintjén e században üzletportálokat alakítottak ki. Ugyancsak ebben a században épült az udvari homlokzathoz az emeleti kõkorlátos terasz.

    Lakóház, Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 37. - Hrsz.:1531.

    A mûemlék jellegû lakóház 1750 körül épült, majd a XIX. század elsõ felében klasszicista stílusban átépítették. Átalakítása nem fejezõdött be akkor, századunkban is végeztek rajta módosításokat. Egyemeletes, homlokzatának középsõ része rizalitszerûen kis mértékben elõreugrik. Kõkeretes kapuja a jobb oldalszárnyon helyezkedik el, záróköve évszám nélküli. Földszintjén két nagyméretû és egy kisebb újkori üzletablak látható. Kapualja részben boltozatos, a kazettás kapuszárnyak luzettáit fekvõ oroszlánok díszítik.

    Volt Kacskovics - major Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 107. - Hrsz.:1239.

    A major a XIX. század elején épült, korábban Kacskovics-, majd késõbb Schiedl - majorként említik. Földszintes, szabadon álló, L alakú épület. Rákóczi Fejedelem útja felõli homlokzatának négy ablakát széles ívekkel összekötött öt pillér fogja közre. Udvari homlokzatán L alakot követõ tornác helyezkedik el, a pilléreket félkör és kosáríves hevederek kötik össze. Udvarán helyezkedik el Kondor Ernõ mellszobra.

    Volt Szerb templom, Mûemlék jellegû

    Szerb utca 5. - Hrsz.:600/1

    A balkánról érkezett szerb telepesek 1787-ben nagyobb templomot építettek. Harangjai 1791 és 1847-ben készültek. 1908-ban lebontották. A mai, megközelítõen keletelt, kisméretû, elõreugró homlokzati tornyos, egyhajós templom 1911-ben, ekletikus stílusban épült. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródó. Falai téglaburkolatúak, többszörösen elõreugró koronázópárkánnyal vannak díszítve. A bejárat feletti aranyozott mozaikkép az elmúlt évtizedekben elpusztult, Kupola, illetve félkupolaboltozat fedi. A torony elõterében 1911-bõl szerb nyelvû emléktábla, a szentélyfal külsõ síkján XVIII. századi sírkövek vannak elhelyezve.

    Palóc Múzeum, Mûemlék jellegû

    Palóc-liget 1., - Hrsz.:1.
    (2660 Balassagyarmat, Palóc liget 1., tel.: 35/300-168)

    Nyitva.: K-Szo: 10-16h

    Állandó kiállítás: A bölcsõtõl a sírig - Paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyében
    Idõszaki kiállítások: Hazaszeretet, magyarságtudat a népéletben - Felföldi emlékanyag 1848/49.évi forradalom és szabadságharc tiszteletére,
    Feliratos textíliák Észak - Magyarországról

    Izraelita temetõ, Mûemlék

    Temetõ, - Hrsz.:1051.

    Az Izraelita temetõben síremlékek sírkövek találhatók a XVIII. század elejétõl, a XX. századig. A síremlékek mellett a mûemlék kiterjed a ravatalozóra, valamint a kõkerítésre is.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szováta

    A székelyföldi Szováta a Sóvidék szívében, 500 méter tengerszint feletti magasságban, a Hargita és a Görgényi havasok nyugati lábánál fekvõ város, több mint egy évszázada Európa-hírû fürdõ- és üdülõhely. Hírnevét és kedveltségét természeti szépségén túl fõleg a Medve-tónak (Lacu Ursu) köszönheti, amely kontinensünk egyetlen un. heliotermikus tava. Vize kioldja a föld erõs sótartalmát, felsõ édesvíz-rétege pedig a napsugarakat begyûjtve felmelegíti az alsó, sós réteget, ahol a víz hõmérséklete a mélyben elérheti az 50 Celsius fokot is.

  • Csigavonattal Szabadkára

    Augusztusban a magyar és a szerb vasúttársaság közös marketing akciójának keretén belül ingyen lehetett Szeged és Szabadka között utazni. Ennek az volt a célja, hogy reklámozzák a vasúti közlekedést ezen a vonalon, magyarul kevesebben utazzanak busszal és autóval. Ez mind szép és jó volna, ha az utazás nem kétórás lenne. A www.utazunk.com utazási portált képviselve mi is részt vettünk ezen a reklámutazáson. Reggel 8 órától már gyûltek az ingyenjegyet szorongató utasok a szegedi nagyállomáson, akik zavarodottan néztek egymásra, amikor megérkezett a szerb államvasutak „ezüst-nyila”, vagyis a kicsike szürke motorvonat.

  • Világörökségünk: Pécsi ókeresztény sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét.

    A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • Madagaszkár látnivalói

    Madagaszkár látnivalóiMadagaszkár látnivalói között mindenképpen szót érdemel Nossi Bé, a “parfümsziget”. Nossi Bé a turisták legnépszerűbb madagaszkári célpontja. A parfümsziget Nossi Bé Madagaszkár északnyugati partja mellett fekszik, tizenegy vulkanikus krátertóval és számtalan ültetvénnyel tarkított, amelyek csak úgy ontják magukból az ilang-ilang, a vanília, a citromfű és a pacsuli illatát. Itt él a világ legkisebb békája és kaméleonja is. Június és szeptember között pedig a búvárok kedvenc terepe, akik kristálytiszta vízben, különleges halfajokban gyönyörködhetnek.

  • Dél-Csehországi - folytatás

    2. Látnivaló Dél-Csehországi régió:

    A Èervená Lhota-i kastély
    Ez a reneszánsz vízi kastély egyedülálló módon egy halastó közepén, kicsi sziklaszigeten épült fel, amely alig nagyobb az épület alapjainál. A kõhíd és a környezet parkszerû elrendezése még jobban kiemeli mesebeli szépségét. A látogatás útvonala bemutatja a kastély utolsó tulajdonosainak az életmódját a 19. és a 20. század fordulóján.

  • Villámlátogatás Keszthelyen

    Aki a Balaton partján tölt el pár napot, az látogassa meg az északi parton található Festetics kastélyt, megéri látni ezt a fantasztikus épületet és még külföldre sem kell menni.

    Ez az ország negyedik legnagyobb, de legpompásabban helyreállított és berendezett kastélya. A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el.

  • Kis Magyar Mediterráneum - Palkonya

    Egy falu a Villányi-hegységben, mely leginkább boráról híres, pedig bõven van még miért idelátogatni. Örökségvédelem és találékonyság – Európa már felfigyelt rá.

    Köztudott, hogy a legtöbb napos órát egy évben az ország déli szegletének lakói élvezhetik. Ezen belül is a Villányi-hegység az egyik legszerencsésebb régió. A borissza népek inkább tavasszal és õsszel zarándokolnak ide, pedig bõven van errefele látni- és tennivaló nyáron is.

  • Abu Dhabi, az emirátusok fõvárosa

    Abu Dhabi a fõvárosa az Arab Emirátusoknak, és Dubai a legnagyobb városa, melyekrõl joggal mondható, hogy az ellentétekrõl híresek.

    Az arab tradíciókat híven megõrzõ lakosságot, akiket ruházatukról könnyen fölismerhetünk, kiegészítik a világ minden tájáról érkezett emberek. A jellegzetes iszlám kegyhelyekkel jól megférnek a sugárutak mentén épült hatalmas felhõkarcolók, üvegpaloták, melyek a jövõt vetítik elénk. Ápolt, gondozott parkok és az öntözött zöldterület feledteti az egykori sivatagot, melyre a város épült.

  • Franciaország - wellness és szánkópálya

    Számos extra szolgáltatást nyújtanak a francia síparadicsomok: egyre több helyen összekötik a síelést a welness-szolgáltatásokkal az iszapfürdőtől a masszázsokig, sok helyen pedig a hagyományos síelés mellett extrém sportokat is űzhetünk. A francia Alpokban találjuk Európa legmagasabb csúcsát, válogathatunk a jobbnál jobb pályák között, és ha szerencsénk van, kifoghatunk egy pálya melletti szállást is – ehhez persze nem árt időben lefoglalni azt.

  • A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

    A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szõlõtermelési és borászati kultúra megõrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülõ borvidéken elõkerült a mai szõlõfajták közös õsének tekinthetõ miocén kori õsszõlõ levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szõlõ Tokajban õshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvezõ fekvésû lejtõknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette õszi párának köszönhetõ.

  • Tripoli - Líbia fõvárosa

    Tripoli, avagy Tarabalus Al-Gharb (Tripoli a nyugat az arabban), a legnagyobb város és Líbia fõvárosa. Klímája mediterrán, hosszú forró nyarakkal és kissé hûvös, alig csapadékos telekkel. Az óváros - a Medina - a földközi tengeri látnivalók egyik leghíresebbike és az egyik legrégibb: utcáinak elrendezését még a rómaiak alkották meg, amikor azokat a magas falakat is, melyek a szárazföld felõl, Tripolitániából támadni készülõ ellent hivatottak volt távol tartani. Túléltek megannyi inváziót, mindegyik hódító helyrehozta az általa okozott kárt. A 8. században a muszlim uralkodó megépíttette a fal tenger felõli részét is.

  • A Kirkjufell hegy az egyik leggyönyörűbb hely a világon

    A Kirkjufell hegy az egyik leggyönyörűbb hely a világonA Kirkjufell annyira ismeretlen, hogy olyan mintha az izlandiak el akarnák titkolni a világ elől. A Kirkjufell hegy melynek jelentése „Templom hegy”, az izlandi Snæfellsnes-félszigeten található, nem messze a mindössze 900 lakosú Grundarfjörður falucskától. A mindössze 463 méter magas hegy uralja a tájat és képtelenség levenni róla a szemünket. Késő este a hegy óráról órára más arcát mutatja, ahogy az északi fény, az aurora borealis szeptember és január között “körbeveszi". Így aki arra a vidékre látogat, érdemes ezen hónapok egyikére időzítenie a látogatást, hogy le ne maradjon erről a gyönyörű látványról.

  • Kemeneshõgyész

    Kemeneshõgyész község a Dunántúlon, a Kisalföld szélén, a Kemeneshát, a Kemenesalja és a Marcal-medence találkozásánál fekszik. Veszprém megye északnyugati részén helyezkedik el.

    1951 elõtt Vas megyéhez tartozott. Északról Magyargencs, délrõl Szergény, délkeletrõl Békás és Mezõlak, nyugatról Kemenesmagasi határolja. Csaknem teljesen sík, kavicsos dombháton és a Marcal árterébõl kiemelkedett homokszigeten, teraszokon szántóföldek, akácosok, rétek váltakozva terülnek el.

  • Dubai - Elbûvölõ kontrasztok

    A sivatag idõtlen nyugalmától a pezsgõ életû bazárig, Dubai az attrakciók egyedi kaleidoszkópját kínálja az idelátogatóknak. Az emirátusok kis területen nagy tájképi változatosságot mutat. A turista akár egy nap alatt megtapasztalhatja a zord hegyeket, a félelmetes homokdûnéket, a buja-zöld parkokat, a településeket az egyszerû kis falvaktól a luxusnegyedekig, az õsi építészeti emlékektõl az ultramodern, 21-ik századi csodákig. Az emirátusok dinamikus nemzetközi üzleti központ és a kikapcsolódásra vágyó turisták célpontja is egyben.

  • Moszkvában vannak a világ legdrágább szállodái

    Továbbra is Moszkvában a legdrágábbak a szállodai szobák - állapította meg elemzésében az üzleti utazások szervezésével foglalkozó brit Hogg Robinson csoport (HRG). Moszkva immáron ötödik alkalommal végzett a lista élén. A beszámoló szerint tavaly Moszkvában egy szállodai éjszaka átlagára 317 euró volt, ami ugyan 13 euróval kevesebb, mint 2008-ban, de még mindig jelentõsen magasabb, mint Abu Dhabi szállodáiban, amelyek 256 eurós átlagárral a második helyet foglalják el. Õket követi New York (233 euró), majd Bahrain fõvárosa Manama (217 euró).

  • Magyar turistaútvonal nyílt Kárpátalján

    Ungvá - A magyar vonatkozású földrajzi, történelmi és kulturális emlékhelyeket érintõ turistaútvonal nyílt Kárpátalján.

    A magyar turistaútvonal tervét az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) turisztikai tanszékének és a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal európai integrációs, külgazdasági és idegenforgalmi fõosztályának a munkatársai dolgozták ki.

    A projekt négy túravonalból áll, köztük az elsõ a "honfoglalás útja", amely a Vereckei-hágón kezdõdik és az ukrán-magyar határ mellett fekvõ Mezõkaszonyban ér véget.

  • Utazás kiállítás - Népszerûek a belföldi wellness hétvégék, akad vevõ a drága külföldi utakra is

    Budapest - Átrendezõdik a piac, ami a belföldi turizmus erõsödésének kedvezhet - állapította meg több utazási iroda képviselõje a kõbányai vásárvárosban csütörtökön nyílt Utazás kiállítás szakmai napján.

    Ez illeszkedik a Magyar Turizmus Zrt. Itthon láss csodát! idei szlogenjéhez. A külföldi úti célok között elõnye van a szomszédos, közeli országoknak, a felsõ tízezer körében pedig idén is az egzotikus, távoli tájak a népszerûek.

  • Szlovénia - ejtőernyős síugrás és hegymászás vízesésen

    A szlovén terepek hátránya, hogy nem túl magasan fekszenek, így nem annyira hóbiztosak, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is. A szlovének elég régóta síelnek, már 17. századi forrásokban is említik a hegyi embereket, akik sítalpakon közlekedtek. Ennek ellenére a magyar turista még viszonylag ritka arrafelé. A szlovák síterepek Budapesthez közel vannak, de nem kell sokat autóznunk akkor sem, ha Szlovéniába indulunk síelni.

  • Világörökségünk: Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • Az olasz tengerpartot kedvelik a magyar turisták

    A magyar turisták közül egyre többen választják a tengerparti pihenést, ezek közül is minden második utazás célja Olaszország - derült ki a NagyUtazás.hu nevû, internetes portál csütörtöki közleményébõl.

    A tavalyi fõszezonban, július és augusztus között a külföldre utazó magyarok 21.5 százaléka választott tengerparti nyaralást.

  • Jekatyerinburg

    Jekatyerinburg a Szeverdlovszki terület központja, és Oroszország legnagyobb ipari városa.

    Az Ural hegység keleti részén, az Iszety folyó partján fekszik. A város nyugati határán húzódik Európa és Ázsia határvonala. A negyedik legnagyobb város Oroszországban, közel 1,3 millió lakossal. Jelentõs ipari szerepe mellett a régió vezetõ oktatási és tudományos központja. Az 1721-ben alapított települést I. Katalin tiszteletére nevezték el Jekatyerinburgnak.

  • Lombardia: Világ az Alpok lábainál

    Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetõsen egyszerû a táj.

    Területének több, mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4 049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3 678 m) Svájc határán, az Adamello (3 554 m) és az Ortles-Cevedale (3 899 m) Trentino–Alto Adige határán.

  • Peking: az ősiség és modernség hazája

    Peking: az ősiség és modernség hazájaPeking - népességét tekintve - Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. A világ egyik legősibb és legmodernebb látnivalóitól roskadozik ez a város, de már nem csak egy fura virtuális múzeum, amit csak nézni lehet, egyre élhetőbb és színesebb. Bár az egyik legdrágább város Kínában, ez nem tartja távol az európai és amerikai turistákat. A szállodák és szállások minősége általában jó, az áruk is kedvező, különösen a szervezett keretek között utazók számára. A látnivalók belépti díja jutányos, de sok a tolakodó csaló és szélhámos minden látványosság körül.

  • Horvátország - Pazin, Jules Verne városa

    Pazin - Bár Jules Verne soha nem járt az Isztriai-félszigeten, Sándor Mátyás címû regényének helyszínét, Pazin városát - amelynek kastélya egy barlangi patakot rejtõ, több mint 120 méter mély szurdok fölé magasodik - pontosan olyannak ábrázolta, ahogyan az a valóságban most is látható.

    Aki olvasta az 1885-ben írott Sándor Mátyást, emlékezhet annak kulcsjelenetére, amelyben a címszereplõ úgy szabadul ki kastélybeli fogságából, hogy a mélybe veti magát és ott elnyeli a barlangi patak vize.

  • Vonyarcvashegy

    A község a Balatont a Keszthelyi-hegységgel összekötõ lankás déli dombokra épült. A hegyközség jellegû település állandó lakosainak száma 1870 fõ. Az Árpád-kori Vonyarc község a török hódoltság idején megsemmisült.

    A XVII-XVIII. században visszatelepülõ lakosság jelentõs része a szõlõhegyekre települt. Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült. Ekkor a lakosság fõleg szõlõmûveléssel és halászattal foglalkozott. A helyi kulturált fürdõéletet az 1930-ban alakult Fürdõegylet alapozta meg. A falu életének, fejlõdésének a hatvanas évek óta legfontosabb mozgatója az idegenforgalom.

  • Békéscsaba

    A közel 64 ezer lakosú Békéscsaba Magyarország dél-keleti határán, Budapesttõl mintegy 200 km-re található. Békés megye legfontosabb közúti és vasúti csomópontja, autóval, vasúton, nemzetközi közforgalmi és sportrepülõtere révén akár közvetlenül repülõgéppel is megközelíthetõ.

    Évszázados épületeinek, megújult városképének, rendezvényeinek és a környék természeti értékeinek köszönhetõen egyre több turista látogat ide. Békéscsaba a megyei jogú városok között az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkezõ település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetõen az ország legélhetõbb városai közé tartozik.

  • Hydropolis: Újra az Egyesült Arab Emirátusokra figyel a világ

    Az Egyesült Arab Emirátusban már eddig is sok szálloda-csoda született.

    A Perzsa-öbölben - közel a híres pálmafa alakú szigetekhez - néhány hónapja adták át a Hydropolis névre keresztelt, Joachim Hauser német építész tervei alapján, 20 méterrel a víz alatt épült és a világ elsõ víz alatti szállodájaként mûködõ szállodakomplexumot. A szállodában 220 lakosztály található, benne egyetlen éjszaka 5500 dollárba kerül. A tenger aljába süllyesztett oszlopokra épült szállodát egy alagút köti össze a szárazfölddel, s a vendégek vonattal közelíthetik meg a bejáratot.

  • Ó, azok az orosz méretek!

    Ha valaki elvetõdik Oroszországba, hamarosan rádöbben, itt most is más léptékkel és ûrmértékkel számolnak, mint Magyarországon. Moszkva épületei monumentálisak, az utak 8-10 sávosak - jobb állapotban vannak a budapestieknél -, a forgalom hatalmas, a metrón csaknem 10 millió ember hullámzik. Bõ tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után vajon milyen lehet Moszkva? - töprengtem, miközben a repülõgép landolt a Seremetyevo repülõtéren. A városba befelé vezetõ úton már látható...

  • Tippek és hasznos tudnivalók repülõutakhoz

    A jet lag (hosszú repülõút után az idõeltolódás okozta levertség, kimerültség, fáradtság) könnyen elronthatja a repülést követõ napokat. Jellemzõ tünetei 2 naptól akár egy hétig is eltarthatnak.

    Ha szeretné elkerülni, hogy kifacsart citromnak érezze magát egy üzleti út vagy nyaralás során, elõzze meg a problémákat alábbi tippjeink segítségével. 2-3 nappal az utazás elõtt állítsa át az ébresztõóráját vagy a számítógépén az órát néhány órával elõbbre vagy késõbbre.

  • Dubrovnik - Elkezdõdött a szezon

    Dubrovnik óvárosi kikötõjébõl elindult az elsõ kirándulókkal a kishajó a szemközti Lokrum szigetre, ezzel hagyományosan kezdetét vette az idegenforgalmi szezon a Dél-Adrián. A Jutarnji List címû horvát napilap beszámolója szerint a zöld rezervátumban az elsõ vendégeket, mint minden szezonkezdetkor, Djani Bankovac vendéglõs fogadta rózsapálinkával és lokrumi datolyalikõrrel. Tonci Dedo, a Lokrum Rezervátum igazgatója elmondta ...