rss
  • Balassagyarmat, "Palócország fõvárosa"

  • Balassagyarmat, Civitas Fortissima (a legbátrabb város) az ország északnyugati részén az Ipoly folyó mentén, a Nógrádi-medencében fekvõ 18 ezer lakosú határváros. A jelentõs történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínûséggel rendelkezõ település a térség, oktatási, kulturális, gazdasági és egészségügyi központja.

    A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikérõl, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevébõl eredeztetik. A török idõk után a szlovákok mellett szerb, görög és német kereskedõk, iparosok telepedtek itt le. Balassagyarmat 1790-ben lett Nógrád vármegye székhelye.

    A város történetének legnagyobb törését a trianoni békediktátum okozta: Balassagyarmat ekkor elvesztette az Ipoly jobb partjára települt városrészét és vonzáskörzetének felét. A második világháború utáni fejlesztésekbõl a város szinte kimaradt, de talán éppen ennek köszönheti, hogy megõrizte a XIX-XX. század fordulójának hangulatát, építészeti stílusjegyeit.

    A kisváros, építészeti, irodalomtörténeti, történeti és vallási emlékei különleges hangulattal és szellemiséggel bírnak. Közvetlenül a fõút mellett található a klasszicista stílusban épült volt Vármegyeháza, ahol Madách Imre és Mikszáth Kálmán is hivatalnokoskodott. Mindkettõjük emlékét szobor õrzi. Az épület mögött látható a hatszögletû, ötemeletes klasszicista börtön, mely a mai napig megtartotta eredeti funkcióját. A város irodalmi múltjához kötõdik még Balassi Bálint, Szabó Lõrinc, Komjáthy Jenõ, a képzõmûvészet területérõl Szabó Vladimír, Jánossy Ferenc, Farkas András vagy a ma is élõ Réti Zoltán. De a város polgárai büszkék Rózsavölgyi Márk zeneszerzõre, Nagy Iván történészre, Ligeti Lajos orientalista tudósra, hogy csak a legnagyobbakat említsük meg. Balassagyarmat egyik sajátossága a számos vallási emlék, melyek közül a legjelentõsebb a XVIII. században épült római katolikus templom, melynek nevezetessége, hogy az egyik mellékoltárán kis üvegkoporsóban õrzik Szent Felícián ereklyéjét. Az Óváros téren álló egykori Szerbtemplom ma galériaként mûködik. A zsidó közösség temetõje pedig országosan védett mûemlék.

    Balassagyarmat a palóc etnikum értékeinek és hagyományainak egyik legjelentõsebb õrzõje. Védett természeti környezetben - a Palóc Liget közepén - helyezkedik el a Palóc Múzeum, ahol néprajzi gyûjteményekben ismerkedhet meg a múzeumlátogató a palócság életviteléhez kapcsolódó népviseletekkel, e népréteg szokásaihoz kapcsolódó tárgyi eszközökkel. Kis skanzen formájában kerül bemutatásra a palóc porta és a szervesen hozzátartozó gazdasági épületek.

    A városban az elmúlt években felelevenítésre került népi hagyományok közül a Szent Anna-i Palóc Búcsút és Palóc Folklórnapot emelhetjük ki, amely a régió legjelentõsebb folklór eseményévé nõtte ki magát és a mintegy tíz napon át tartó Balassagyarmati Nyári Fesztivál rendezvénysorozatának szerves része. Határon átnyúló tömegeket mozgat meg a nyári fesztiválhoz tartozó Nemzetközi Muzsikustábor és Zenei Fesztivál, ahol az elmúlt években 15-20 nemzet komolyzenei életének prominens személyiségei mutatkoztak be a nagyközönség elõtt. Egyre népszerûbbé válik a Nyírjesben megrendezett kétnapos Nemzetközi Triatlonverseny.

    A város és környéke természeti értékekben is gazdagon kínálja látnivalóit. Balassagyarmat városrészben kitûnõ kirándulási lehetõséget jelent Nyírjes üdülõterülete, ahol hét mesterséges tó és telepített fenyves várja a horgászokat, pihenni és kirándulni vágyókat. A város határában húzódik a 100 hektár kiterjedésû Ipolyszögi Égerláp, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A gazdag madár-élõhelyen mintegy 70 faj itteni fészkelését sikerült bizonyítani a biológia tudósainak.

    Információ:
    Tourinform Balassagyarmat, 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 6.
    Tel.: 35/500-640 Fax: 35/500-641
    E-mail: balassagyarmat@tourinform.hu

    A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<

    A település mûemlékei


    Evangélikus templom, Mûemlék jellegû

    Kossuth Lajos út 34. - Hrsz.:1498.

    Az egykori vármegyei vesztõhely dombjára 1785-ben kezdték építeni a barokk stílusú templomot, melyet egy évvel késõbb, 1786. november hatodikán fel is szenteltek. Tornyát 1793-94-ben építették hozzá, a réz toronysisak 1808-ban készült. 1809-ben tûzvész áldozata lett, de 1912-re újból felépül. A következõ években többször újjáépítik, karzatát 1836-ban húzzák fel. A hajó az 1838-as Canonica Visitátió szerint sík fafödésû. A templom keletelt, a tornya elõreugrik a nyugati homlokzatból. A homlokzati fal és a torony sarkain lapos falpillérek épültek. Az oromfal alatt a torony törzsén is végigfutó kettõs párkány, a toronysisak alatt órapárkány helyezkedik el. Szentélye szegmentíves záródású, sekrestyéje az északi oldalfalhoz csatlakozik. A hajó és a szentély tükörboltozatos, míg a karzatot toszkán fejezetes oszlopok tartják. A templomot újabbkori támfal veszi körül.

    Volt Megyeháza, Mûemlék

    Köztársaság tér 6. - Hrsz:445.

    Az egykori megyeháza helyén 1753-ban laktanya épült. Ebbe az épületbe helyezte át a vármegye 1790-ben állandó gyûléseinek színhelyét, melyeket a vármegye megépítéséig itt is tartottak. A vármegyeháza 1835-ben készült el klasszicista stílusban. Az U alakú, egyemeletes épületet 1894-ben alakították át, ekkor helyezték el a középrizaliton a volutás oromzatot Nógrád megye címerével. Az 1949-ben végrehajtott belsõ átalakítási munkák következtében a díszterem baloldali karzatát elbontották.

    Volt Angolkisasszonyok zárdája, Mûemlék jellegû

    Köztársaság tér 9. - Hrsz.:1588/1.

    Az épületet 1840 körül építették klasszicista stílusban. Eredetileg az 1841-ben alapított katolikus nõnevelde volt benne elhelyezve, az Angolkisasszonyok zárdája 1846-tól lett. A felszabadulás után leánykollégium, majd 1973-tól fiúkollégium kapott benne helyet. 1978-tól a kis Árpád Általános Iskola alsó tagozatosainak épülete. Az egyemeletes épület utcai homlokzatán enyhén elõreugró rizalit tengelyében egykor szegmentíves záródású kapubejárat volt, melyet 1945. után befalaztak. Földszinti helyiségeibõl és az egykori kapubejáratból nagyobbméretû ebédlõtermet alakítottak ki.

    Megyei börtön, Mûemlék

    Madách út 2. - Hrsz.:447.

    A késõ klasszicista stílusú börtön 1842-45 között épült. Az épület a volt vármegyeházával alkot építészeti együttest, a megyeháza U alakú udvarának a tengelyében áll. A börtönépület kör alaprajzú, melyet a négy fõtengely irányában rizalitok tagolnak. A rizalitok háromszögû oromzattal vannak lezárva. A vízszintes tagolást a hat szint ablaksorai, valamint az elsõ és második emelet közötti egyszerû párkány adja. Körfolyosós, melyekrõl az elítéltek lakóhelyiségei nyílnak. Az épület a maga nemében ritkaságszámba megy, így építészetileg és történetileg is egyaránt jelentõs értékünk.

    Római Katolikus Plébániatemplom Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 20. - Hrsz.:514.

    A város valószínûleg középkori eredetû templomát 1634-ben, egy másik templom építését 1695-97-ben említették. A mai templomot Balassa Pál kegyúr építette 1740-46 között, ünnepélyes felszentelése az emléktábla szerint 1752-ben történt. A templom 1759-ben kegyúri adományként két Maulbertsch képet kapott, s ugyanebben az évben Révay Antal püspök itt helyezte el az Olaszországból származó Szt. Felicián ereklyét. A templom egyhajós, nem keletelt, kissé elõreugró homlokzati toronnyal épült. Tornya övpárkánnyal, órapárkánnyal, falai lizénákkal tagoltak. Fõbejárata, ablakainak nagy része félköríves kerettel van ellátva. Szentélye keskenyebb, szegmentíves záródású. A hajó három, a szentély kétboltszakaszos, a hevederív és a diadalív kosáríves kialakításúak. Fõ és mellékoltárai, valamint a szószék késõbarokk stílusúak. Karzata öntöttvas oszlopokon nyugszik.

    Lakóház, Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 35. - Hrsz.:1532.

    A klasszicista stílusú lakóház 1820 körül épült, azóta többször átalakították. Egyemeletes, homlokzatának középsõ része rizalitszerûen enyhén elõreugrik. Kapuja az épület elõterében helyezkedik el, szegmentíves kõkerettel kialakítva. A kapu két oldalán falpillérek láthatók, ezek az emeleten féloszlopokban folytatódnak a párkányig. Emeleti ablakai szemöldökpárkánnyal vannak kiképezve, földszintjén e században üzletportálokat alakítottak ki. Ugyancsak ebben a században épült az udvari homlokzathoz az emeleti kõkorlátos terasz.

    Lakóház, Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 37. - Hrsz.:1531.

    A mûemlék jellegû lakóház 1750 körül épült, majd a XIX. század elsõ felében klasszicista stílusban átépítették. Átalakítása nem fejezõdött be akkor, századunkban is végeztek rajta módosításokat. Egyemeletes, homlokzatának középsõ része rizalitszerûen kis mértékben elõreugrik. Kõkeretes kapuja a jobb oldalszárnyon helyezkedik el, záróköve évszám nélküli. Földszintjén két nagyméretû és egy kisebb újkori üzletablak látható. Kapualja részben boltozatos, a kazettás kapuszárnyak luzettáit fekvõ oroszlánok díszítik.

    Volt Kacskovics - major Mûemlék jellegû

    Rákóczi Fejedelem útja 107. - Hrsz.:1239.

    A major a XIX. század elején épült, korábban Kacskovics-, majd késõbb Schiedl - majorként említik. Földszintes, szabadon álló, L alakú épület. Rákóczi Fejedelem útja felõli homlokzatának négy ablakát széles ívekkel összekötött öt pillér fogja közre. Udvari homlokzatán L alakot követõ tornác helyezkedik el, a pilléreket félkör és kosáríves hevederek kötik össze. Udvarán helyezkedik el Kondor Ernõ mellszobra.

    Volt Szerb templom, Mûemlék jellegû

    Szerb utca 5. - Hrsz.:600/1

    A balkánról érkezett szerb telepesek 1787-ben nagyobb templomot építettek. Harangjai 1791 és 1847-ben készültek. 1908-ban lebontották. A mai, megközelítõen keletelt, kisméretû, elõreugró homlokzati tornyos, egyhajós templom 1911-ben, ekletikus stílusban épült. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródó. Falai téglaburkolatúak, többszörösen elõreugró koronázópárkánnyal vannak díszítve. A bejárat feletti aranyozott mozaikkép az elmúlt évtizedekben elpusztult, Kupola, illetve félkupolaboltozat fedi. A torony elõterében 1911-bõl szerb nyelvû emléktábla, a szentélyfal külsõ síkján XVIII. századi sírkövek vannak elhelyezve.

    Palóc Múzeum, Mûemlék jellegû

    Palóc-liget 1., - Hrsz.:1.
    (2660 Balassagyarmat, Palóc liget 1., tel.: 35/300-168)

    Nyitva.: K-Szo: 10-16h

    Állandó kiállítás: A bölcsõtõl a sírig - Paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyében
    Idõszaki kiállítások: Hazaszeretet, magyarságtudat a népéletben - Felföldi emlékanyag 1848/49.évi forradalom és szabadságharc tiszteletére,
    Feliratos textíliák Észak - Magyarországról

    Izraelita temetõ, Mûemlék

    Temetõ, - Hrsz.:1051.

    Az Izraelita temetõben síremlékek sírkövek találhatók a XVIII. század elejétõl, a XX. századig. A síremlékek mellett a mûemlék kiterjed a ravatalozóra, valamint a kõkerítésre is.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kefalonia

    A szigeten sajátos kultúra alakult ki, melyre hatással volt földrajzi fekvése, a nyugati hódítók hatása, ötvözõdve annak görög voltával és a bizánci hagyományokkal, mely kultúra a szigetet ért természeti csapások ellenére változatlanul fennmaradt. Ezt az örökséget tükrözik a hagyományos búcsúk és vigasságok, szerenádok és áriák, a harangtornyok és épületek architektúrája, a költészet és a népnyelv. A kefaloniaiak jeleskedtek az irodalom, a tudományok és mûvészetek területén. A történelembe, mint különc , szatáirára hajlamos, heves vérmérsékletû, szabadságszeretõ, az ismeretlen...

  • Budapest a Világörökség része

    A budapesti Dunapart épületein jól megfigyelhetõk a magyar fõváros történelmének különbözõ idõszakai. Ez egyike a világ kiemelkedõen szép látképeinek.

    A Világörökség részét képezi a budai oldalon a Mûszaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdõ, a gellérthegyi Szabadság szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Dunapart a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota épületével, valamint a Dunapart egészen a Petõfi hídig.

  • Bisztra-völgy

    Az Alacsony-Tátra déli oldalán, Breznotól 16 km-re északkeletre, a Bystra völgy kapujánál fekszenek Bystrá község sípályái. A könnyû lesiklópályák elsõsorban a kezdõ síelõknek nyújtanak élvezetet. A síszezon átlagos idõtartama 110 nap. 2 felvonó várja a síelni vágyókat, hosszuk 300 illetve 800 méter, teljes kapacitásuk 800 fõ/óra. Sífutásra, sítúrázásra alkalmas útvonalak vannak Tále, Veky Gapel és Skalka irányába. Van a közelben szánkózási és korcsolyázási lehetõség is.

  • Mesés a falusi turizmus Itáliában

    Ha falusi turizmus, akkor Olaszország! Vajon mi a titka az olasz vidéknek? Helyi ételkülönlegességek, mesés falvak, na meg az aktív pihenés - ezernyi lehetõséget kínál Itália fejlett "agriturismo"-ja.

    Képzeljék el, ahogy a friss, pillanatokkal ezelõtt sajtolt olívaolaj végigcsorog a szintén percekkel ezelõtt szedett gyümölcsökbõl eredeti olasz recept alapján elkészült gyümölcssalátájukon… A házigazda pedig már hozza is az évek óta kincsként õrizgetett borát… Könnyed uzsonna, majd könnyed séta az olajfák árnyékában egyenesen a tengerpartig…

  • Prága új tömegközlekedési eszköze a kishajó

    Prága - Új tömegközlekedési eszköze van a hét vége óta Prágának: a klasszikus autóbusz, a villamos és a metró mellett a cseh fõváros lakói és a turisták ezentúl hajóval is közlekedhetnek.

    A Prágát átszelõ Moldva folyón ugyanis ötre bõvült a rendszeres, menetrendszerû kishajójáratok száma, amelyek szombaton a tömegközlekedési hálózat részévé váltak, s ezentúl a hagyományos menetjegyekkel, illetve bérletekkel is igénybe vehetõek.

  • A világ 7 új csodája - a pisai Ferdetorony

    Olasz szakértõk szerint a pisai ferdetorony az elkövetkezõ háromszáz évre biztonságban van. A legrosszabb, ami a pisai ferdetoronnyal a következõ 300 évben történhet, hogy a 12 évvel ezelõtti állapotba kerül - mondta el Carlo Viggiani a Firenzében zajlott 32. Geológus Világkongresszuson. "A torony gyakorlatilag mozdulatlan 2003 szeptembere óta, leszámítva szezonális, ciklikus mozgásait. A geotechnikai stabilizáció sikerült." - állítja Michele Jamiolkowski, a torony helyrebillentõjeként ismert szakértõ.

  • Dubai Land, az újabb milliomos csalogató

    Dubai nem arról híres, hogy ha valamit elterveznek, akkor az papíron is marad. Jó példa erre az a tengeren álló hétcsillagos (a világ egyetlen ilyen) szállodája, ahová több mint 10(!) sávos autópálya vezet. Itt a legolcsóbb szoba közel félmillió forint. A legújabb ötlet kapcsán a nyugati szakértõk csak nevettek, de most már az arcukra fagy a mosoly, hiszen már félig elkészült a Dubai Land, amely több millió forintos belépõjegyeivel olyan élményt ad az embernek, amelyet egy életen át õrizni fog.

  • Bogota, a Kolumbiai álom Európaiaknak

    Kolumbia fõvárosa lassan kezd az elviselhetõség mintájává válni nem csak Latin-Amerikában, hanem az egész világon is.

    A város olyannyira ökológiailag tudatos, hogy minden vasárnap összesen több mint 100 mérföldnyi utat zárnak le a benzinüzemû jármûvek elõl. Ehelyett gyalogosok, kerékpárosok és gördeszkások vonulnak ki az utcákra az ódivatú közlekedés érdekében. Ezen a héten a Centro Cultural Gabriel Garcia Marquez földszintjén található Juan Valdez kávézó azok helyek egyike, ahol ez ember nézelõdhet és magába szívhatja az igazán felülmúlhatatlan kolumbiai kávé izét és zamatát.

  • Megacity: London a hétmilliós világváros

    London az a nagyváros, amibe egybõl beleszerethet mindenki, aki állandó mozgásra, mindíg új élményre vágyik. Kalandok, sztárok, nyüzsgés, munkalehetõség garantált! A fapados járatok révén pár ezer forintért eljuthat az érdeklõdõ a Szigetországba.

    London, a brit világbirodalom egykori metropolisza, a mai napig megtartotta csillogását. Nem utolsó sorban a máig megõrzött tradíciók és a szimpatikus, ámde makacs lakosok miatt. Minden nagyvilági, amit London ajánl: színházak, musicalek, múzeumok, álomszép parkok, és sok látnivaló.

  • Taiwan (Kína)

    Tajvan egy csendes-óceáni sziget Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre. A szigetet északról a Kelet-kínai-tenger, keletrõl a Fülöp-tenger, délnyugatról a Dél-kínai-tenger határolja. Tajvan keleti része hegyvidék, mely a szigetnek kb. kétharmadát foglalja el, nyugat felé síkság terül el. Tajvan szigete napos tengerpartokat, erdõkben gazdag hegyeket, csendes vidékeket kínál. A kínai és japán örökségbõl származó templomok és mûemlékek keverednek a felhõkarcolókkal a városokban, amelyek hajnalig mozgásban vannak.

  • Az egyik utolsó õsvadon

    A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggõ, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi õsrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdõgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

  • Debrecen, a napba öltözött város

    Debrecent a folyamatos megújulás jellemzi, arculata napjainkban is változik, a kor igényeihez igazodva fejlõdik a cívisváros. Igazi közösségi hellyé vált a sétálóövezetté alakított fõtér hangulatos szökõkútjaival, pihenésre csábító teraszaival, tartalmas kikapcsolódást nyújtó rendezvényeivel. Családi programok kedvelt helyszíne a Nagyerdõ, ahol fedett Mediterrán Élményfürdõ, 17 hektáros állatkert és vidámpark, csónakázó tó, valamint botanikus kert várja a látogatókat. Számos sport és kulturális rendezvénynek ad otthont a keleti régió legnagyobb rendezvénycsarnoka, a 8000 férõhelyes Fõnix Csarnok.

  • Tiszafüred a Tisza-tó fõvárosa

    Tiszafüred a Tisza-tó fõvárosa, a térség legnagyobb települése, a Tisza bal partján, a Hortobágy szélén fekszik, Budapesttõl 150, az M3-as autópályától 35 km-re. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni, nyugodt családi körben kikapcsolódni és pihenni vágyók, valamint a mozgásszervi gyógyulást keresõk számára.

    A Tisza-tó ezen területe igazi horgászparadicsom, kapitális harcsák, pontyok és csukák birodalma. Kenu- és motorcsónakos túra keretében tekinthetik meg az érdeklõdõk a ritka, védett növényeket és madarakat.

  • Venezuela

    A legenda szerint, amikor Isten a világot teremtette, az ördög mindenbe beleszólt. Ám egyszer az ördög elaludt, és Isten akkor teremtette Venezuelát, adott neki mindenféle kincseket: kõolajat, nemesfémeket és lélegzetelállítóan gyönyörû tájat. Venezuelát a karibi mennyország kapujaként is említik, ideális hely kikapcsolódásra és az aktív pihenésre is. Bõvelkedik természeti szépségekben, hegyekben, folyókban, vízesésekben, esõerdõkben, valamint csodálatos tengerpartokban. Isla Margarita a karib térség egyik legvonzóbb szigete.

  • Sopron a leghûségesebb város!

    Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstõl 60 km-re, Budapesttõl 220 km-re található. Az ország egyik legõsibb ékszervárosa. A város egyesíti magában a múltat és a jelent, hidat alkotva az ország és nyugati szomszédai között, kaput nyit a hozzánk látogató belföldi és külföldi vendégek elõtt, mint azt a város címere is jelképezi.

    Ebben a hangulatos városban jóformán minden megtalálható, ami vonzerõt jelenthet: történelmi levegõt árasztó belsõ városrész hangulatos utcasorai, gótikus, barokk és reneszánsz építészet ritkaságai, történeti emlékei, kultúrája.

  • Csigavonattal Szabadkára

    Augusztusban a magyar és a szerb vasúttársaság közös marketing akciójának keretén belül ingyen lehetett Szeged és Szabadka között utazni. Ennek az volt a célja, hogy reklámozzák a vasúti közlekedést ezen a vonalon, magyarul kevesebben utazzanak busszal és autóval. Ez mind szép és jó volna, ha az utazás nem kétórás lenne. A www.utazunk.com utazási portált képviselve mi is részt vettünk ezen a reklámutazáson. Reggel 8 órától már gyûltek az ingyenjegyet szorongató utasok a szegedi nagyállomáson, akik zavarodottan néztek egymásra, amikor megérkezett a szerb államvasutak „ezüst-nyila”, vagyis a kicsike szürke motorvonat.

  • Róma: Európa kulturális központja

    Róma: Európa kulturális központjaRóma Olaszország legnagyobb és legnépesebb városa. Az a város, ahol mindenki megtalálhatja a kedvére való látványosságot vagy elfoglaltságot: számtalan műemlék, múzeum, étterem, bár, divatüzlet várja az idelátogatókat. A több ezer év alatt számos csodálatos templommal, szoborral, műkinccsel, épülettel, palotával, kerttel, szökőkúttal, és piazzával gazdagodott. Rómát leginkább egy hatalmas szabadtéri múzeumhoz hasonlítanánk, mely az emberi kultúra magasrendű alkotásainak kincstára.

  • Újabb leg Dubaiból: Kinyitott a világ legmagasabb szállodjája

    Megnyílt a világ legmagasabban mûködõ étterme, amely a földkerekség legmagasabb épületében, a Burdzs Kalifában kapott helyet Dubajban.

    Az At.mosphere elnevezésû vendéglõ a felhõkarcoló 122. emeletén várja a vendégeket, 422 méteren.

    A hírek szerint a vendégek nemcsak a magaslati fekvés, hanem az árak láttán is elámulhatnak, a mûködtetõk ugyanis nem sajnálták a pénzt, és luxussal zsúfolt éttermet alakítottak ki. A 122. emeleten 210 vendégnek jut hely, az étlapon biofogások is szerepelnek.

  • Olaszország - jégpalota és síhinta

    Meredek csúcsok és napsütötte, de hófödte pályák valamint nyári gleccsersízés jellemzi az olasz pályákat. A családosok egyik kedvence, hólánc nélkül azonban soha ne induljunk el! A napfény völgye, azaz Val di Sole 880 kilométerre fekszik Budapesttől, a síelni érkezőt a távolságért azonban kárpótolja a látvány. A terepet 3000 méteres hegyek koszorúzzák, a különleges mikroklíma pedig nagy hóbiztosságot nyújt a két, egymás mellett fekvő síterepnek.

  • Hiroshima és Nagasaki 1945-ben és napjaink japán túrizmusa

    Mint tudjuk a Japán Hiroshimát és Nagasakit az amerikai atombomba robbanása 1945 augusztusában teljesen megsemmisítette.

    Ha valaki most ellátogat Japánba, akkor láthatja, hogy a néppusztítás nyomai sehol sem láthatók. Sõt: Japán egy varázslatos, csodavilággá nõtte ki magát. Ha meg kellene fogalmaznom egy mondatban Japánról alkotott véleményemet, akkor azt mondanám, hogy az ország "a jövõ a jelenben - mély hagyományokkal övezve". A cikkben látható képek 2007-ben készültek.

  • Gibraltár, az Ibériai-félsziget legdélibb pontja

    Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat.

    A második világháború alatt fontos támaszpont volt a Németország elleni harcban. Habár a szomszédságában, Spanyolországban a fasiszta jellegû Franco-diktatúra már elõzõleg fenyegette a területet, hisz Franco elvei szerint ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kell szerezni az angoloktól.

  • A vörös homok csodái: Namíbia

    Szörföztetek már homokon egy végeláthatatlan vörös sivatagban, miközben a lemenõ nap sugarai bearanyozzák a látóhatárt? Namíbiában ezt is megtehetitek, a szafarizáson és delfinnézegetésen kívül. A kispénzûeket sátortábor, a kényelemszeretõket tengerparti és sivatagi hotelek várják. Kedvenc fantasztikus filmemben az amerikai ûrkutatók egy Mars-felfedezõ miniautót küldenek a vörös bolygóra. Óránként borulnak egymás nyakába, úgy örülnek az eredményeknek, hiszen az apró szerkezet bevizsgálja a köveket, mintát vesz a homokból, felvételeket készít a dûnékrõl.

  • Csodálatos, öreg Duna!

    Magyarország - Szeszélyes, de gyönyörû hazánk legnagyobb folyója, a Duna. Olykor árvízzel fenyegeti a partján élõket, legtöbbször viszont lustán hömpölyög a szikrázó napsütésben. Sokan szívesebben nyaralnak itt, mint akár a Balatonnál. Vannak, akik semmiért sem cserélnék el a fenséges folyót körülvevõ szépséges vidék látványát vagy azt a hangulatot, ami akkor tölti el az embert, ha beszívja a víz illatát. A Magyarországon áthaladó 417 kilométeres szakasz java részén nem ajánlatos a fürdõzés, de a sokkal szelídebb holtágak mentén bátran lehet pancsolni, horgászni.

  • Svájc - Gleccsersí és panoráma

    Hóbiztos pályák és gleccsersízés – ezek csábítják leginkább a Svájcba utazókat. Nemcsak azért, mert itt találjuk Európa legmagasabban fekvő és legnagyobb szintkülönbségű pályáit, hanem mert Svájc híres „hóbiztosságáról" is. A hegyek közé zárt ország egyelőre nem a magyar utazók kedvence. Ebben híres zártsága is szerepet játszhat, árai azonban még inkább. Míg a közeli Olaszországban fejenként heti hatvan-hetvenezer forintból síelhetünk, Svájcban kétszázezer forint alatt ne számoljunk.

  • Szlovénia: szomszéd az Alpok lábainál

    A volt jugoszláv tagköztársaságok közül Szlovénia került ki a polgárháborús õrületbõl a legszerencsésebben.

    Az ország gazdag ásványi anyagokban, természeti értékekben, tengerpartja nyugodt, szép és kedvezõ árfekvésû. Nagyon sok városa magán viseli a Habsburg és a Velencei Birodalom jellegzetes jegyeit, ezért a turista a szlovén Alpokban járva Bajorországban érezheti magát. Szlovénia fõvárosa Ljubljana, ez a legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethû makettjét mutatja be.

  • Trinidad és Tobago

    Színpompás kosztümök és a steel bandek forró calypsoritmusai - ez a "mas", a trinidadi karnevál. Igencsak különbözõ ez a két sziget: Tobago csendes, elhagyatott; a kereken 30 kilométerre délebbre fekvõ Trinidad viszont izgalmas és harsány, messze földön híres "carnival"-jával, calypsozenekaraival, dübörgõ steel band-jeivel - ezekben a zenekarokban gyakran több mint 20 fémdobot vernek.

  • Dublin

    Talán meglepõen hangzik, de az ír fõváros és Magyarország egy igen jelentõs irodalmi kapcsolatot mondhat magáénak: Leopold Bloomot, James Joyce Ulyssesének kóbor semmittevõjét, aki Szombathelyen látta meg a napvilágot Virág Lipót néven. Ma akár Joyce-túrára is indulhatunk Bloom lábnyomait követve, felkeresve az irodalmi hõs 24 órás képzeletbeli kocsmajárásának színhelyeit Dublin lenyûgözõ városában, ahol az írók és az ital egyaránt meghatározó szerepet játszanak.

  • Kétszázan fõzték a hallét a szegedi Tisza-parton

    Szeged - Kétszáznégy nevezõ fõzte legjobb tudása szerint szombaton a halászlevet a XII. Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon.

    Frank Sándor a legjobbakról szólva elárulta, hogy idén hét versenyzõ nyerte el az Örökös halfõzõ címet. A Tisza-parti városban ugyanis elsõsorban a részvétel a fontos, és a rangos díjat az nyeri el, aki hét alkalommal már megfõzte a hallét a rendezvény tizenkét éve alatt és ezt a zsûri igazolta. Összesen csaknem húszan tartoznak már ebbe a klubba, miután évente öt-hat szakácsnak sikerül megszereznie az érdemrendet.

  • Veszélyes a hosszú utazás

    A hosszú távú utazás potenciálisan halált okozó vérrögök képzõdéséhez vezethet egyeseknél, a kockázat az utazás hosszával arányosan növekszik - állapította meg egy hétfõn közzétett tanulmány.

    Tizennégy korábbi vizsgálat elemzésével jutottak arra a kutatók, hogy az utazás mintegy háromszorosára növelte a mélyvénás trombózis esélyét, fõként a lábak vénáiban képzõdtek vérrögök. A mélyvénás trombózis igazi veszélye az, hogy a képzõdött rög elszabadulhat az érfalról, és az érrendszeren keresztül a vér elszállítja létfontosságú szervekig, így akár halálos tüdõembóliát okozhat.

  • Negyvenezren dobálták a paradicsomot idén Bunolban

    Bunol (Spanyolország) - Negyvenezer ember vett részt szerdán a kelet-spanyolországi Bunol város híres paradicsomviadalán: az idei "Tomatina" során a piros zöldségféle termésébõl 120 tonnát használtak fel a harcosok, köztük sok ázsiai, brit, amerikai, német, francia és orosz hajigáló.

    A piros és lucskos ünnep hagyománya még a múlt század negyvenes éveiben nõtt ki egy barátok közötti paradicsomszüreti csatából. A környezõ Valencia tartomány Spanyolország veteményeskertjének számít.