2021.01.26. - Vanda, Paula

Balassagyarmat, "Palócország fõvárosa"

Balassagyarmat,
Balassagyarmat, Civitas Fortissima (a legbátrabb város) az ország északnyugati részén az Ipoly folyó mentén, a Nógrádi-medencében fekvõ 18 ezer lakosú határváros. A jelentõs történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínûséggel rendelkezõ település a térség, oktatási, kulturális, gazdasági és egészségügyi központja.

A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikérõl, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevébõl eredeztetik. A török idõk után a szlovákok mellett szerb, görög és német kereskedõk, iparosok telepedtek itt le. Balassagyarmat 1790-ben lett Nógrád vármegye székhelye.
bohócdoktor vizit szja 1%

A város történetének legnagyobb törését a trianoni békediktátum okozta: Balassagyarmat ekkor elvesztette az Ipoly jobb partjára települt városrészét és vonzáskörzetének felét. A második világháború utáni fejlesztésekbõl a város szinte kimaradt, de talán éppen ennek köszönheti, hogy megõrizte a XIX-XX. század fordulójának hangulatát, építészeti stílusjegyeit.

A kisváros, építészeti, irodalomtörténeti, történeti és vallási emlékei különleges hangulattal és szellemiséggel bírnak. Közvetlenül a fõút mellett található a klasszicista stílusban épült volt Vármegyeháza, ahol Madách Imre és Mikszáth Kálmán is hivatalnokoskodott. Mindkettõjük emlékét szobor õrzi. Az épület mögött látható a hatszögletû, ötemeletes klasszicista börtön, mely a mai napig megtartotta eredeti funkcióját. A város irodalmi múltjához kötõdik még Balassi Bálint, Szabó Lõrinc, Komjáthy Jenõ, a képzõmûvészet területérõl Szabó Vladimír, Jánossy Ferenc, Farkas András vagy a ma is élõ Réti Zoltán. De a város polgárai büszkék Rózsavölgyi Márk zeneszerzõre, Nagy Iván történészre, Ligeti Lajos orientalista tudósra, hogy csak a legnagyobbakat említsük meg. Balassagyarmat egyik sajátossága a számos vallási emlék, melyek közül a legjelentõsebb a XVIII. században épült római katolikus templom, melynek nevezetessége, hogy az egyik mellékoltárán kis üvegkoporsóban õrzik Szent Felícián ereklyéjét. Az Óváros téren álló egykori Szerbtemplom ma galériaként mûködik. A zsidó közösség temetõje pedig országosan védett mûemlék.

Balassagyarmat a palóc etnikum értékeinek és hagyományainak egyik legjelentõsebb õrzõje. Védett természeti környezetben - a Palóc Liget közepén - helyezkedik el a Palóc Múzeum, ahol néprajzi gyûjteményekben ismerkedhet meg a múzeumlátogató a palócság életviteléhez kapcsolódó népviseletekkel, e népréteg szokásaihoz kapcsolódó tárgyi eszközökkel. Kis skanzen formájában kerül bemutatásra a palóc porta és a szervesen hozzátartozó gazdasági épületek.

A városban az elmúlt években felelevenítésre került népi hagyományok közül a Szent Anna-i Palóc Búcsút és Palóc Folklórnapot emelhetjük ki, amely a régió legjelentõsebb folklór eseményévé nõtte ki magát és a mintegy tíz napon át tartó Balassagyarmati Nyári Fesztivál rendezvénysorozatának szerves része. Határon átnyúló tömegeket mozgat meg a nyári fesztiválhoz tartozó Nemzetközi Muzsikustábor és Zenei Fesztivál, ahol az elmúlt években 15-20 nemzet komolyzenei életének prominens személyiségei mutatkoztak be a nagyközönség elõtt. Egyre népszerûbbé válik a Nyírjesben megrendezett kétnapos Nemzetközi Triatlonverseny.

A város és környéke természeti értékekben is gazdagon kínálja látnivalóit. Balassagyarmat városrészben kitûnõ kirándulási lehetõséget jelent Nyírjes üdülõterülete, ahol hét mesterséges tó és telepített fenyves várja a horgászokat, pihenni és kirándulni vágyókat. A város határában húzódik a 100 hektár kiterjedésû Ipolyszögi Égerláp, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A gazdag madár-élõhelyen mintegy 70 faj itteni fészkelését sikerült bizonyítani a biológia tudósainak.

Információ:
Tourinform Balassagyarmat, 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 6.
Tel.: 35/500-640 Fax: 35/500-641
E-mail: balassagyarmat@tourinform.hu

A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<

A település mûemlékei


Evangélikus templom, Mûemlék jellegû

Kossuth Lajos út 34. - Hrsz.:1498.

Az egykori vármegyei vesztõhely dombjára 1785-ben kezdték építeni a barokk stílusú templomot, melyet egy évvel késõbb, 1786. november hatodikán fel is szenteltek. Tornyát 1793-94-ben építették hozzá, a réz toronysisak 1808-ban készült. 1809-ben tûzvész áldozata lett, de 1912-re újból felépül. A következõ években többször újjáépítik, karzatát 1836-ban húzzák fel. A hajó az 1838-as Canonica Visitátió szerint sík fafödésû. A templom keletelt, a tornya elõreugrik a nyugati homlokzatból. A homlokzati fal és a torony sarkain lapos falpillérek épültek. Az oromfal alatt a torony törzsén is végigfutó kettõs párkány, a toronysisak alatt órapárkány helyezkedik el. Szentélye szegmentíves záródású, sekrestyéje az északi oldalfalhoz csatlakozik. A hajó és a szentély tükörboltozatos, míg a karzatot toszkán fejezetes oszlopok tartják. A templomot újabbkori támfal veszi körül.

Volt Megyeháza, Mûemlék

Köztársaság tér 6. - Hrsz:445.

Az egykori megyeháza helyén 1753-ban laktanya épült. Ebbe az épületbe helyezte át a vármegye 1790-ben állandó gyûléseinek színhelyét, melyeket a vármegye megépítéséig itt is tartottak. A vármegyeháza 1835-ben készült el klasszicista stílusban. Az U alakú, egyemeletes épületet 1894-ben alakították át, ekkor helyezték el a középrizaliton a volutás oromzatot Nógrád megye címerével. Az 1949-ben végrehajtott belsõ átalakítási munkák következtében a díszterem baloldali karzatát elbontották.

Volt Angolkisasszonyok zárdája, Mûemlék jellegû

Köztársaság tér 9. - Hrsz.:1588/1.

Az épületet 1840 körül építették klasszicista stílusban. Eredetileg az 1841-ben alapított katolikus nõnevelde volt benne elhelyezve, az Angolkisasszonyok zárdája 1846-tól lett. A felszabadulás után leánykollégium, majd 1973-tól fiúkollégium kapott benne helyet. 1978-tól a kis Árpád Általános Iskola alsó tagozatosainak épülete. Az egyemeletes épület utcai homlokzatán enyhén elõreugró rizalit tengelyében egykor szegmentíves záródású kapubejárat volt, melyet 1945. után befalaztak. Földszinti helyiségeibõl és az egykori kapubejáratból nagyobbméretû ebédlõtermet alakítottak ki.

Megyei börtön, Mûemlék

Madách út 2. - Hrsz.:447.

A késõ klasszicista stílusú börtön 1842-45 között épült. Az épület a volt vármegyeházával alkot építészeti együttest, a megyeháza U alakú udvarának a tengelyében áll. A börtönépület kör alaprajzú, melyet a négy fõtengely irányában rizalitok tagolnak. A rizalitok háromszögû oromzattal vannak lezárva. A vízszintes tagolást a hat szint ablaksorai, valamint az elsõ és második emelet közötti egyszerû párkány adja. Körfolyosós, melyekrõl az elítéltek lakóhelyiségei nyílnak. Az épület a maga nemében ritkaságszámba megy, így építészetileg és történetileg is egyaránt jelentõs értékünk.

Római Katolikus Plébániatemplom Mûemlék jellegû

Rákóczi Fejedelem útja 20. - Hrsz.:514.

A város valószínûleg középkori eredetû templomát 1634-ben, egy másik templom építését 1695-97-ben említették. A mai templomot Balassa Pál kegyúr építette 1740-46 között, ünnepélyes felszentelése az emléktábla szerint 1752-ben történt. A templom 1759-ben kegyúri adományként két Maulbertsch képet kapott, s ugyanebben az évben Révay Antal püspök itt helyezte el az Olaszországból származó Szt. Felicián ereklyét. A templom egyhajós, nem keletelt, kissé elõreugró homlokzati toronnyal épült. Tornya övpárkánnyal, órapárkánnyal, falai lizénákkal tagoltak. Fõbejárata, ablakainak nagy része félköríves kerettel van ellátva. Szentélye keskenyebb, szegmentíves záródású. A hajó három, a szentély kétboltszakaszos, a hevederív és a diadalív kosáríves kialakításúak. Fõ és mellékoltárai, valamint a szószék késõbarokk stílusúak. Karzata öntöttvas oszlopokon nyugszik.

Lakóház, Mûemlék jellegû

Rákóczi Fejedelem útja 35. - Hrsz.:1532.

A klasszicista stílusú lakóház 1820 körül épült, azóta többször átalakították. Egyemeletes, homlokzatának középsõ része rizalitszerûen enyhén elõreugrik. Kapuja az épület elõterében helyezkedik el, szegmentíves kõkerettel kialakítva. A kapu két oldalán falpillérek láthatók, ezek az emeleten féloszlopokban folytatódnak a párkányig. Emeleti ablakai szemöldökpárkánnyal vannak kiképezve, földszintjén e században üzletportálokat alakítottak ki. Ugyancsak ebben a században épült az udvari homlokzathoz az emeleti kõkorlátos terasz.

Lakóház, Mûemlék jellegû

Rákóczi Fejedelem útja 37. - Hrsz.:1531.

A mûemlék jellegû lakóház 1750 körül épült, majd a XIX. század elsõ felében klasszicista stílusban átépítették. Átalakítása nem fejezõdött be akkor, századunkban is végeztek rajta módosításokat. Egyemeletes, homlokzatának középsõ része rizalitszerûen kis mértékben elõreugrik. Kõkeretes kapuja a jobb oldalszárnyon helyezkedik el, záróköve évszám nélküli. Földszintjén két nagyméretû és egy kisebb újkori üzletablak látható. Kapualja részben boltozatos, a kazettás kapuszárnyak luzettáit fekvõ oroszlánok díszítik.

Volt Kacskovics - major Mûemlék jellegû

Rákóczi Fejedelem útja 107. - Hrsz.:1239.

A major a XIX. század elején épült, korábban Kacskovics-, majd késõbb Schiedl - majorként említik. Földszintes, szabadon álló, L alakú épület. Rákóczi Fejedelem útja felõli homlokzatának négy ablakát széles ívekkel összekötött öt pillér fogja közre. Udvari homlokzatán L alakot követõ tornác helyezkedik el, a pilléreket félkör és kosáríves hevederek kötik össze. Udvarán helyezkedik el Kondor Ernõ mellszobra.

Volt Szerb templom, Mûemlék jellegû

Szerb utca 5. - Hrsz.:600/1

A balkánról érkezett szerb telepesek 1787-ben nagyobb templomot építettek. Harangjai 1791 és 1847-ben készültek. 1908-ban lebontották. A mai, megközelítõen keletelt, kisméretû, elõreugró homlokzati tornyos, egyhajós templom 1911-ben, ekletikus stílusban épült. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródó. Falai téglaburkolatúak, többszörösen elõreugró koronázópárkánnyal vannak díszítve. A bejárat feletti aranyozott mozaikkép az elmúlt évtizedekben elpusztult, Kupola, illetve félkupolaboltozat fedi. A torony elõterében 1911-bõl szerb nyelvû emléktábla, a szentélyfal külsõ síkján XVIII. századi sírkövek vannak elhelyezve.

Palóc Múzeum, Mûemlék jellegû

Palóc-liget 1., - Hrsz.:1.
(2660 Balassagyarmat, Palóc liget 1., tel.: 35/300-168)

Nyitva.: K-Szo: 10-16h

Állandó kiállítás: A bölcsõtõl a sírig - Paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyében
Idõszaki kiállítások: Hazaszeretet, magyarságtudat a népéletben - Felföldi emlékanyag 1848/49.évi forradalom és szabadságharc tiszteletére,
Feliratos textíliák Észak - Magyarországról

Izraelita temetõ, Mûemlék

Temetõ, - Hrsz.:1051.

Az Izraelita temetõben síremlékek sírkövek találhatók a XVIII. század elejétõl, a XX. századig. A síremlékek mellett a mûemlék kiterjed a ravatalozóra, valamint a kõkerítésre is.