rss
  • Toronto (Kanada)

  • Toronto Kanada délkeleti részén a Nagy Tavak szívében fekszik, az Ontario folyó délnyugati partján. Az ország legnagyobb városa, az üzleti és a társasági élet központja.

    Toronto elképesztõ mértékben megnõtt az elmúlt néhány év alatt, tekintélyes felhõkarcolói és rácsszerkezetû utcahálózata láttán pedig nem csoda, ha összetévesztjük az USA valamely nagyvárosával. Egyébként könnyen elõfordulhat, hogy láttuk már ezt a helyet, csak nem tudatosult a dolog: az amerikai filmipar - amelyet az olcsó árak és a helyi stábok profizmusa vonz ide - már sok-sok éve itt forgatja sikerdarabjait.

    Torontóan minden megvan, amit egy nagy észak-amerikai nagyvárostól csak elvárhatunk: nyüzsgés, forgalmas utcák, szórakoztatóipar, kultúra, éjszakai élet és vendégvárás. Nagy lélekszámú bevándorló lakosságának köszönhetõen Torontóban a legkülönfélébb nemzeti konyhák óriási választéka várja a különleges ételekre vágyókat. Toronto olyan hely tehát, ahol jól érezhetjük magunkat. Vannak a városban nyugalmasabb helyek is, nevezetesen a tóparti nagy parkok.

    Egy bizonyos pontot biztos nem lehet eltéveszteni, és ez a CN Tower, a világ legnagyobb szabadon álló szerkezete. Ha pedig a panorámában szeretnénk gyönyörködni, ki ne hagyjuk a torony tetején lévõ kilátót - hacsak nincs tériszonyunk! Az 1976-ban épült, 533 méteres szerkezet tetejérõl nézve az egész város szó szerint a lábunk alatt hever. Érdemes megnézni a közelben lévõ SkyDome-ot, amely a világon elsõként rendelkezett teljesen behúzható tetõvel, és sportpályája elég nagy ahhoz, hogy akár nyolc utasszállító repülõgép is parkolhat rajta.

    A Yorki Óváros a város kihagyhatatlan része. Itt találhatjuk Toronto legöregebb és legjobb állapotban fennmaradt épületeit: a háromszög alakú Flatiron Buildinget, St Lawrence Marketet, amelynek galériája ad otthont a várossal kapcsolatos mûvészeti értékekbõl és történelmi emlékekbõl készült kiállításnak. Az északi piac óratornya az egyik legszebb emléke a viktoriánus klasszicizmusnak a városban. A nagy tiszteletben álló St. James Katedrális büszkélkedhet a város legmagasabb óratornyával. Érdemes megnézni a Toronto utcát, ahol a XIX. századból való, elegáns, háromemeletes irodaházakat találhatunk a szûk utca mentén.

    A kikötõ felé vannak a galériák és kulturális központok. Kicsit északabbra történelmi jelentõségû emlékek, mint például a Mackenzie Ház, az Osgoode Hall és a Campbell Ház. A galériák és múzeumok közül nem szabad kihagyni az Ontario Mûvészeti Galériát és a Textilmúzeumot. Egy másfajta légkörbe csöppen bele aki meglátogatja a Kínai negyedet nyüzsgõ boltjaival és éttermeivel.

    Yorkwille elbûvölõ boltjaival, galériáival, éttermeivel, éjszakai helyeivel és kávéházaival, az itt parádézó Jaguárokkal és Bentley-kkel Greenwich Village kicsinyített mása lehetne. Érdekesség a Cipõmúzeum, a Gardiner Museum of Ceramic Art, ahol a kerámiák történetét követhetjük nyomon, és a Royal Ontario Múzeum, amely a kínai templomszobrászatot és a koreai mûvészetet mutatja be.

    A nagyszámú bevándorló sokat alakított a város képén. Ha már túl vagyunk a Kínai negyeden, akkor érdemes felfedeznünk Kis Itáliát. Bárjaival, pékségeivel, kávézóival és a ristorantikkal maradéktalanul emlékeztet Olaszországra. A városrész középpontjában lévõ Corso Italia igazi olasz mozikkal, füstös kávézókkal és biliárdtermekkel segíti a látogatót, hogy Olaszországban érezze magát. A közelben található a karibi és a koreai negyed, és a vegyes etnikumú Bloor Village. Toronto multikulturális városrészérõl alkotott képünket az egy szobából álló Ukrán Múzeum és a Tibeti Buddhista Templom teszi teljessé.

    Nem szabad kihagyni a közelben lévõ Casa Lomát, amelyet a XX. század elején építtetett Sir Henry Pellat. A 98 szobás, középkori várszerû kúria gazdag berendezése a világ különbözõ helyeirõl származik, van közöttük például pompás olasz készítésû csillár, és olyan szõnyegek, amelyek a Windsori Kastély stílusára emlékeztetnek.

    Ír bevándorlók alapították a belváros közelében lévõ Cabbagetownt (Káposztaváros). A terület arról kapta a nevét, hogy az itteni homokos talaj ideális volt a káposztatermesztéshez. Manapság Észak-Amerikában ezen a területen lehet megtalálni a viktoriánus építészet legszebb emlékeit. Itt található a vöröstéglás Torontói Táncszínház- és Iskola és a Boszorkányok háza, ami mézeskalács kinézete miatt kapta a nevét. A Cabbagetowntól északra látható a gazdagok negyede, a Rosedale, ahol gyönyörû kertek közepén egymást váltják a különbözõ stílusú házak és a vidéki stílusú földbirtokok. Ha kevés idõnk van, akkor az Elm Ave-re látogassunk el, ahol majdnem minden házat számon tart az Ontario Heritage Foundation történelmi vagy építészeti értéke miatt.

    Ha elfáradtunk már a városnézésben, keressük fel valamelyik tóparti parkot. A legkedveltebb a Centre Island Park, amely a legjobb stranddal (Hanlan's Point Beach) büszkélkedhet. Centre Islandet hétvégenként emberek százai látogatják, de állandó lakosai nincsenek.

    A turisták által legkedveltebb célpont Kanadában a Toronto közelében lévõ Niagara-vízesés. Évente több mint 12 millió ember utazik ide. A folyó két tavat (Eerie és az Ontario) köt össze, amelyek között 102 méter a szintkülönbség, így a folyó több mint 50 métert zuhan egy helyen. A vízesést a Kecske sziget vágja ketté. A két zuhatag közül a kisebb328 méter széles, a nagyobb egy közel fél kilométeres félkörívet formáló. Ezt a páratlan természeti jelenséget vagy látta már az ember, vagy tervezi, hogy meglátogatja.

    A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Ahol a természet mindent legyõz: Az Amazonas vidéke

    A dél-amerikai Amazonas folyó Földünk legbõvizûbb folyama, egyike a világ két leghosszabb folyójának (a másik a Nílus).

    Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyûjtõ területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 180 000 km² — ez Dél-Amerika területének 40%-a. Elõször Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nõk támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nõire utaló Amazonas nevet.

  • A világ négy leglátványosabb szórakoztató parkja

    Európa, Sky Line, Legoland, Movie World – Bottrop

    Ki ne szeretne eljutni valamelyik csodaparkba? A nyaralás - telelés alkalmával lélegzetelállító technikai játékok, show mûsorok, technikai-és építészeti csodák, játékok, vidámpark, filmes jelentetek, mutatványok részesei lehetünk.

    Ha messze indulunk, feltétlenül vegyük az irányt a játék és a szórakozás valamelyik utánozhatatlan birodalmába!

  • Amszterdam - Észak Velencéje

    A város kilencven aprócska szigetre épült, hatvan csatorna választja el ezeket egymástól, ám nem igazán, hiszen összeköti a több mint ötven hasonlóan homorú és mégis különbözõ híd. A csatornapartokat övezõ keskeny utcácskák, ahol az úr a kerékpáros, ismerõs a tipikus németalföldi, magasba törõ karcsú házak látványa - annyi képeslapon láttuk már - és mégis, a hangulat, amit árasztanak, utánozhatatlan. Az ember hamar bennfentes lesz - már grachtnak hívja a csatornákat, s azt hiszi, tudja, melyik hídról a legszebb a kilátás: aztán a következõ hídon elbizonytalanodik, mert újabb csodára lel.

  • Liverpool - A tengeri kapocs Európa és Amerika között

    A város egy hegygerincre épült, melynek legmagasabb pontja az Everton domb, 70 méterrel magasodik a tenger fölé.

    Északról Sefton, keletrõl pedig Knowsley kerülete határolja, míg a Mersey túlpartján Birkenhead és Wallasey városával néz farkasszemet. A város központja mintegy 5 mérföldnyire van a Liverpool öböltõl és az Ír-tengertõl. Liverpoolt, amely Anglia egyik legjelentõsebb, és ötödik legnépesebb városa, a Liverpool Városi Tanács kormányozza, egyike annak az öt tanácsnak, ami Merseyside grófságban mûködik.

  • Milliárdokat ér a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmus

    Világszerte több mint 2,1 milliárd dollár (488 milliárd forint) bevétel származott tavaly a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmusból, amely évente 10 százalékos növekedés elé nézhet - derült ki egy friss tanulmányból.

    A legújabb eredmények ismét feleleveníthetik azt a régóta tartó vitát, hogy vajon a tengeri emlõsök élve vagy halva érnek-e többet. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) múlt heti agadiri ülésén ötéves stratégiai tervet fogadott el, amelynek célja a bálnalesek gazdasági elõnyeinek és ökológiai kockázatainak feltérképezése.

  • Aruba

    Aruba egy 33 kilóméter hosszúságú sziget a Karib-tenger déli részén.

    Hollandia fennhatósága alatt áll, ahogy az adminisztrációt is õk kezelik. A legtöbb karibi területtõl eltérõen Aruba-nak száraz éghajlata van, és kaktuszokkal benõtt tájai. Itt bátran álmodozhatunk véget nem érõ napsütésrõl és gyönyörû tájakról, lélegzetelállítóan kék és kristálytiszta óceánról, fehér, homokos tengerparttal. Ez a hely az egyik legmegfelelõbb arra, hogy ide szervezzük a családi vakációt, esküvõt vagy a mézesheteket, vagy akár egyszerûen csak elvonuljunk a megszokott otthontól egy másik, színes világba.

  • Dél-Afrika egzotikus varázsa

    Dél-Afrika az utóbbi években az egyik legjelentõsebb fogadó országa lett a nemzetközi turizmusnak. Ehhez hozzájárultak a jó szállodák, a kiváló infrastruktúra, a kellemes éghajlat, a barátságos emberek, a megfizethetõ árak és a látnivalók sokasága: a csodálatos tájak, a nemzeti parkok hihetetlenül gazdag állatvilága, a különleges vegetáció, az õslakosság egzotikus kultúrája, a történelmi emlékek bõsége és a gyönyörû városok szebbnél szebb épületei. E sokféleség és az itt élõ emberek legkülönfélébb bõrszíne és származása miatt szokták Dél-Afrikát szivárványországnak nevezni.

  • Tunézia, ahol a múlt és jelen eggyé válik

    Tunézia Afrika látnivalókban leggazdagabb országa. A kõkori településektõl az ókori Karthágó romjain keresztül a Csillagok Háborúja forgatási helyszínéig rengeteg érdekes hely vár a turistákra.

    Tunézia az-az ország, ahol mindenki talál számára érdekes látnivalót. A múlt iránt érdeklõdõk megnézhetik a kõkori településeket, valamint az ókori Karágó romjait is. A mozirajongóknak is érdemes ellátogatni ide, mert itt forgatták a Csillagok Háborúja címû filmet.

  • Válságkezelés világ körüli úttal?

    Az idei katasztrofális év lehet a világgazdaság számára, de az egyik legizgalmasabbnak ígérkezik Heather Eisenlord New York-i ügyvédnõnek - éppen a válság miatt.

    Cége világkörüli útra küldte.

    A New York Times online kiadásában megjelent írás szerint, a 36 éves jogász öt éve dolgozik a Skadden, Arps, Slate, Meagher and Flom irodánál, és most nagy utazásra készül.

  • Montenegro, a felfedezetlen csoda

    Montenegro idén tavasszal nyerte el függetlenségét és vált le Szerbiáról. A kis hegyi-mediterrán köztársaság fényes jövõ elé néz, tengerpartja reményteljes fejlõdés elõtt áll, hegyei között síelni lehet, alumíniumipara sok bevételt hoz és már több éve eurót használnak (azelõtt a német márka volt a fizetõeszköz). Magyarország a legjelentõsebb külföldi befektetõ a hatszázezres országban. Míg a horvát tengerpartot az idei szezonban több, mint 200.000 magyar látogatja, a montenegrói Adria-partokra jó, ha tízezer elvetõdik. Méltánytalanul.

  • A mindig nyüzsgő Buenos Aires

    A mindig nyüzsgő Buenos AiresBuenos Aires a Szentháromság városa és a Jó Szelek úrnőjének Szűz Máriának kikötője. A város jelentős kulturális központ. Rengeteg múzeuma és könyvtára, valamint színházai és mozijai vannak. Talán nincs a világon még egy olyan város, ahol ennyi szobrot és szökőkutat lehet megcsodálni, mint itt. Az egyik legjelentősebb kultúrintézmény, a Teatro Colon, megannyi opera-, színházi- és filharmonikus előadással. A helyi operaház gyakran tűzi műsorára magyar szerzők műveit, leggyakrabban Bartók és Kodály zenevilágát elevenítik meg, mégpedig magyarul.

  • Nyári gyerektáborokon 2008-ban is a CSEMETE Egyesületnél!

    A Kiskunsági Nemzeti park területén, a Bugaci Õsborókás szomszédságában található a CSEMETE Egyesület oktatóközpontja. Földrajzi fekvése, látnivalói és felszereltsége alkalmassá teszik erdei iskolák, szakmai táborok, osztálykirándulások lebonyolítására. Elõadóteremmel, fûtött szálláshelyekkel és konyhahasználati lehetõséggel rendelkezik. Programlehetõségei: az Õsborókás, puszta, idõszakos tavak, õshonos háziállatok, pásztorélet témakörei, szabadtéri játékok, íjászat, hagyományõrzõ mesterségek kipróbálása, kirándulások a környékre. A hely a városi gyerekek paradicsoma!

  • Melbourne - az egész évben szórakoztató város

    Melbourne - az egész évben szórakoztató városKlasszikus város, a látogatókat bizonyos szempontból emlékeztetheti San Franciscóra, legalább is ami a művészeteket és a gasztrokultúrát illeti. Ez sem egy olcsó város, mérsékelt árú szállást, hoteleket vagy hosteleket nem egyszerű találni. Melbourne és Sydney között ádáz a harc, de melbourne-iek abban a megnyugtató tudatban sütkéreznek, hogy kulturális tekintetben valójában verhetetlenek. Sőt, e város a helyszíne az Austral Open tenisztornának és az ausztrál Forma 1 Grand Prix-nek is. A város közelében Macedon Ranges világhírű forrásai várják a spa élmények kedvelőit.

  • A francia Riviera: Nizzatól Antibesig

    Ki gondolná, hogy ez a parádés tengerpart, amely Franciaországtól szinte külön életet él, jó száz esztendeje téli pihenõhely volt, ahol a fagyok elõl menekülõ tehetõsebbek élvezték a különleges klíma gyógyító hatását. Azóta a francia Riviéra kinõtte magát, a mintegy ötven kilométeres, Mentontói Cannes-ig tartó partszakasz legendája sokkal nagyobb, mint fizikai mérete. Sokak számára az európai álomvilág színtere. A bájos, de jellegtelen San Remo, a kissé nyálas olasz slágerfesztiválok színtere ehhez képest tépett verébnek tûnik.

  • A világ legcsodálatosabb és egyben legfélelmetesebb hegyi útvonala

    A világ legcsodálatosabb és egyben legfélelmetesebb hegyi útvonalaAz alábbi képeken egy Kínában található hegyet láthatunk, neve Hua Shan hegy. A tövében egy hosszú kőlépcsőt található, amit a sziklába vájtak. Ezeket a lépcsőket Mennyei lépcsőknek nevezték el. Olyan magasra fut fel, hogy lentről nem látni a tetejét, ezért az elnevezés. Ha valaki felmegy a lépcsőkön, bizonyára a világ egyik legveszélyesebb útvonala előtt találja magát, a Hua Shan deszka útvonalnál. A deszkákon még fentebb lehet jutni a hegyen. Nem kell biztonsági felszerelést viselni, de nem árt…A csúcsig vezető út érdekes, de egyben veszélyes is, de nem hiábavaló.

  • Tengerpartra vagy múzeumba mennek-e a turisták?

    Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.

    Tíz turistából négy a kultúráért jön Olaszországba - ismertette a római kulturális tárca legfrissebb adatait a nemzeti kulturális örökség fõosztályát vezetõ Mario Resca. Húsz évvel ezelõtt a napsütés hazájába érkezõ látogatók alig 14 százaléka választotta úti célként a mûemlékekkel és múzeumokkal teli olasz városokat. A többség a tengerparti nyaralás miatt utazott Olaszországba.

  • Gönyû

    Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

    Sok kedvezõ adottsággal rendelkezõ község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdõ (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja. Lakossága 3100 fõ körül ingadozik. A község az 1.sz. fõközlekedési út szeli ketté.

  • Világítótoronyban vagy bányában is nyaralhatunk

    Ha nyárról és Olaszországról van szó, az arany színû homok, az azúr ég és a kék minden árnyalatában csillogó tengervíz jut az eszünkbe.

    A lehetõségek száma azonban sokkal szélesebb az országban. Világítótoronyban, kolostorból átalakított luxushotelben vagy bányában is megszállhatunk, ha unjuk a hagyományos apartmanokat. A németek az Adriai-tengerpartot kedvelik a napernyõk és nyugágyak soraival, ahol a szálloda ajtaja egyenesen a strandra nyílik.

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói.

    Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • Egyre népszerűbb úticél Dánia

    Egyre népszerűbb úticél DániaDánia Skandinávia második leglátogatottabb országa Svédország után. A legkedveltebb turisztikai látnivalók Sjælland és Fyn szigetén találhatók, ezenkívül számos kisebb sziget nyújt még a természetjáróknak kiváló kirándulási lehetőséget. Nyaranta az Északi-tenger a barátságos arcát mutatja, és a strandokon lázas tevékenység folyik: homokvárak épülnek, strandröplabda meccsek zajlanak, sokan fürdőznek vagy a dűnék között napoznak. Ősszel és télen a tenger kimutatja a foga fehérjét, egészen más élményekkel szolgálva a természetszerető utazónak.

  • Finnország

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa. Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • Baja, a vizek és ízek városa

    Budapesttõl 160 km-re délre, a Duna folyó és a Sugovica holtág partján épült ez a hangulatos város, környékén a gemenci ártéri erdõ védett növény- és állatvilágával. Mintegy negyvenezer lakosával évszázadok óta a magyar, német, szerb és horvát nemzetiségek közös, békés otthona. Ezt a sokszínûséget õrzik a helyi épületek, hagyományok és családnevek is. Baja fõbb látnivalói közé tartozik a mediterrán hangulatú Szentháromság tér, melynek dísze a neoreneszánsz Városháza.

  • Szállodai bõvítés Bulgáriában

    A Bolgár Statisztikai Intézet adatai szerint az elmúlt évben az átlagos foglaltság a kereskedelmi szálláshelyeken 24,9% volt, ami 5,2%-kal marad el az elõzõ évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei a 2008. évi adatokhoz képest 15,5%-kal, 323 millió euróra csökkentek. A külföldi állampolgárok vendégéjszakák utáni bevételek 18,8%-kal, 211 millió euróra csökkentek. A múlt évben a kereskedelmi szálláshelyek, a 10 ágyat meghaladó szállodák, motelek, kempingek, turistaszállások és egyéb szálláshelyet szolgáltatók száma elérte a 3533-t. Ezek 126 100 szobát és 287 400 ágyat foglaltak magukba.

  • Portó és Észak-Portugália

    Ez a festõi szépségû táj a portugál nemzet bölcsõje. Az itteni Guimaráes várából indult csatába a mórok ellen az ország függetlenségét kivívó Alfons Henrik. Az északi hegyvidéken kanyargó Douro folyó Portó városánál torkollik az Atlanti óceánba. A Mesáo Frio és Pinháo település között elterülõ napsütötte völgyekben terem a szõlõ, amelybõl a világhírû portói bor készül. Kevésbé ismert különleges bor az ugyancsak itteni tájkörzet speciális szõlõfajtájából elõállított zöld bor...

  • Pannonhalma

    Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselõ monostor épült, s amely hamarosan "Szent Hegy" (Mons Sacer) lett. A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban. Fia Szent István a második évezred kezdetén látta el birtokokkal és kiváltságokkal Az itáliai és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemzõ lelkipásztori és kulturális munkát. A monostor tagjai minden nap imádkoznak Magyarország sértetlenségéért.

  • Csehország - 4. rész

    ©umava
    A Csehország délnyugati határai mentén húzódó ©umava hegylánca Közép-Európa legnagyobb természeti parkjának számít. Legvonzóbb részei közé tartozik a Boubíni õserdõ a Boubín-hegy délkeleti lejtõjén és a Moldva (Vltava) forrásai. Ugyancsak elbûvölõk a ¹umavai hegyi tavak – a Laka-tó, a Plechý-hegy alatti Ple¹né-tó, a Èerné (Fekete-) és a Èertovo (Ördög-) tó ®elezná Ruda közelében vagy a Prá¹ilské-tó Prá¹ily mellett. A régió ékszereként tartják számon Èeský Krumlov városát, amelynek történelmi városmagja a várral és a kastéllyal felkerült az UNESCO kulturális és természeti világörökségi listájára.

  • Megacity: London a hétmilliós világváros

    London az a nagyváros, amibe egybõl beleszerethet mindenki, aki állandó mozgásra, mindíg új élményre vágyik. Kalandok, sztárok, nyüzsgés, munkalehetõség garantált! A fapados járatok révén pár ezer forintért eljuthat az érdeklõdõ a Szigetországba.

    London, a brit világbirodalom egykori metropolisza, a mai napig megtartotta csillogását. Nem utolsó sorban a máig megõrzött tradíciók és a szimpatikus, ámde makacs lakosok miatt. Minden nagyvilági, amit London ajánl: színházak, musicalek, múzeumok, álomszép parkok, és sok látnivaló.

  • Dominika, az álomköztársaság

    Ha belenézünk akármelyik utazási iroda kínálatát szinte biztos, hogy ebbe az országba indít valamilyen formájú utazást. Ez nem csoda, hiszen valóban ez a hely a turisták számára van kitalálva. Kolumbusz fedezte fel 1492 decemberében fel Hispaniolát, melynek keleti részén található a karibi térség második legnagyobb országa.

  • A rettegett Csák Máté vára

    Bajmóc városa a Felsõ-Nyitra völgy gyöngyszeme, itt találjuk Szlovákia legrégebbi gyógyfürdõjét, valamint Közép-Európa talán legszebb és leglátogatottabb kastélyát. A várost már 1113-ban, a zobor-hegyi apátság alapítólevelében megemlítik. A késõbb híressé vált melegvizû gyógyfürdõje már ekkor ismert volt. A híresen szép várának alapjait azonban csak a tatárjárás utáni nagy várépítések idején rakták le. A gyengekezû II.Vencel király együttmûködést reményében 1302-ben Csák Máténak adományozta a várat.

  • Petra, a leghíresebb romváros

    Petra (görögül: „szikla”, arab neve: البتراء, al-Butrá) romváros Jordániában. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fõvárosa volt.

    A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezésérõl. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedezõ egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált.