rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Toronto (Kanada)

  • Toronto Kanada délkeleti részén a Nagy Tavak szívében fekszik, az Ontario folyó délnyugati partján. Az ország legnagyobb városa, az üzleti és a társasági élet központja.

    Toronto elképesztõ mértékben megnõtt az elmúlt néhány év alatt, tekintélyes felhõkarcolói és rácsszerkezetû utcahálózata láttán pedig nem csoda, ha összetévesztjük az USA valamely nagyvárosával. Egyébként könnyen elõfordulhat, hogy láttuk már ezt a helyet, csak nem tudatosult a dolog: az amerikai filmipar - amelyet az olcsó árak és a helyi stábok profizmusa vonz ide - már sok-sok éve itt forgatja sikerdarabjait.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    Torontóan minden megvan, amit egy nagy észak-amerikai nagyvárostól csak elvárhatunk: nyüzsgés, forgalmas utcák, szórakoztatóipar, kultúra, éjszakai élet és vendégvárás. Nagy lélekszámú bevándorló lakosságának köszönhetõen Torontóban a legkülönfélébb nemzeti konyhák óriási választéka várja a különleges ételekre vágyókat. Toronto olyan hely tehát, ahol jól érezhetjük magunkat. Vannak a városban nyugalmasabb helyek is, nevezetesen a tóparti nagy parkok.

    Egy bizonyos pontot biztos nem lehet eltéveszteni, és ez a CN Tower, a világ legnagyobb szabadon álló szerkezete. Ha pedig a panorámában szeretnénk gyönyörködni, ki ne hagyjuk a torony tetején lévõ kilátót - hacsak nincs tériszonyunk! Az 1976-ban épült, 533 méteres szerkezet tetejérõl nézve az egész város szó szerint a lábunk alatt hever. Érdemes megnézni a közelben lévõ SkyDome-ot, amely a világon elsõként rendelkezett teljesen behúzható tetõvel, és sportpályája elég nagy ahhoz, hogy akár nyolc utasszállító repülõgép is parkolhat rajta.

    A Yorki Óváros a város kihagyhatatlan része. Itt találhatjuk Toronto legöregebb és legjobb állapotban fennmaradt épületeit: a háromszög alakú Flatiron Buildinget, St Lawrence Marketet, amelynek galériája ad otthont a várossal kapcsolatos mûvészeti értékekbõl és történelmi emlékekbõl készült kiállításnak. Az északi piac óratornya az egyik legszebb emléke a viktoriánus klasszicizmusnak a városban. A nagy tiszteletben álló St. James Katedrális büszkélkedhet a város legmagasabb óratornyával. Érdemes megnézni a Toronto utcát, ahol a XIX. századból való, elegáns, háromemeletes irodaházakat találhatunk a szûk utca mentén.

    A kikötõ felé vannak a galériák és kulturális központok. Kicsit északabbra történelmi jelentõségû emlékek, mint például a Mackenzie Ház, az Osgoode Hall és a Campbell Ház. A galériák és múzeumok közül nem szabad kihagyni az Ontario Mûvészeti Galériát és a Textilmúzeumot. Egy másfajta légkörbe csöppen bele aki meglátogatja a Kínai negyedet nyüzsgõ boltjaival és éttermeivel.

    Yorkwille elbûvölõ boltjaival, galériáival, éttermeivel, éjszakai helyeivel és kávéházaival, az itt parádézó Jaguárokkal és Bentley-kkel Greenwich Village kicsinyített mása lehetne. Érdekesség a Cipõmúzeum, a Gardiner Museum of Ceramic Art, ahol a kerámiák történetét követhetjük nyomon, és a Royal Ontario Múzeum, amely a kínai templomszobrászatot és a koreai mûvészetet mutatja be.

    A nagyszámú bevándorló sokat alakított a város képén. Ha már túl vagyunk a Kínai negyeden, akkor érdemes felfedeznünk Kis Itáliát. Bárjaival, pékségeivel, kávézóival és a ristorantikkal maradéktalanul emlékeztet Olaszországra. A városrész középpontjában lévõ Corso Italia igazi olasz mozikkal, füstös kávézókkal és biliárdtermekkel segíti a látogatót, hogy Olaszországban érezze magát. A közelben található a karibi és a koreai negyed, és a vegyes etnikumú Bloor Village. Toronto multikulturális városrészérõl alkotott képünket az egy szobából álló Ukrán Múzeum és a Tibeti Buddhista Templom teszi teljessé.

    Nem szabad kihagyni a közelben lévõ Casa Lomát, amelyet a XX. század elején építtetett Sir Henry Pellat. A 98 szobás, középkori várszerû kúria gazdag berendezése a világ különbözõ helyeirõl származik, van közöttük például pompás olasz készítésû csillár, és olyan szõnyegek, amelyek a Windsori Kastély stílusára emlékeztetnek.

    Ír bevándorlók alapították a belváros közelében lévõ Cabbagetownt (Káposztaváros). A terület arról kapta a nevét, hogy az itteni homokos talaj ideális volt a káposztatermesztéshez. Manapság Észak-Amerikában ezen a területen lehet megtalálni a viktoriánus építészet legszebb emlékeit. Itt található a vöröstéglás Torontói Táncszínház- és Iskola és a Boszorkányok háza, ami mézeskalács kinézete miatt kapta a nevét. A Cabbagetowntól északra látható a gazdagok negyede, a Rosedale, ahol gyönyörû kertek közepén egymást váltják a különbözõ stílusú házak és a vidéki stílusú földbirtokok. Ha kevés idõnk van, akkor az Elm Ave-re látogassunk el, ahol majdnem minden házat számon tart az Ontario Heritage Foundation történelmi vagy építészeti értéke miatt.

    Ha elfáradtunk már a városnézésben, keressük fel valamelyik tóparti parkot. A legkedveltebb a Centre Island Park, amely a legjobb stranddal (Hanlan's Point Beach) büszkélkedhet. Centre Islandet hétvégenként emberek százai látogatják, de állandó lakosai nincsenek.

    A turisták által legkedveltebb célpont Kanadában a Toronto közelében lévõ Niagara-vízesés. Évente több mint 12 millió ember utazik ide. A folyó két tavat (Eerie és az Ontario) köt össze, amelyek között 102 méter a szintkülönbség, így a folyó több mint 50 métert zuhan egy helyen. A vízesést a Kecske sziget vágja ketté. A két zuhatag közül a kisebb328 méter széles, a nagyobb egy közel fél kilométeres félkörívet formáló. Ezt a páratlan természeti jelenséget vagy látta már az ember, vagy tervezi, hogy meglátogatja.

    A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A tenger nyugalma

    Dalmácia az utóbbi években ismét a legkedveltebb úti célok egyike a nyaralni vágyók körében. Nem is csoda: a legszebb tengerpart kontinensünkön. A tenger kristálytiszta, a part sziklákkal és öblökkel tagolt, vadregényes. A városok utcái történelmi levegõt árasztanak, lakói barátságosak, az ételek finomak, a borok tüzesek. Aki már sokszor nyaralt a horvát tengerparton, újabb és újabb területeket akar megismerni. Számukra ajánlható az eddig kevéssé ismert kis sziget: Primosten. A Sibeniktõl 28 km-re található sziget valóságos gyöngyszem az Adrián.

  • Kalandozás Velencében

    Kiszámoltuk, mivel éri meg leginkább a velencei karneválra utazni. Aludhatunk a buszon, így a nonstop út alig több mint 12 ezer forintra rúgna. A háromnapos mini kirándulásért az utazási irodák 30-40 ezer forintot kérnek el.

    Idén február 6. és 16. között karneváloznak a velenceiek. Ilyenkor a város apraja-nagyja maskarába öltözik, és hangos zeneszóval, színpompás ünnepségsorozaton ûzi ki a telet a városból. A gólyalábas, maskarás forgatagban már akár 12 ezer 900 forintért részt vehetünk. Az interneten több nonstop utat is találtunk, budapesti indulással.

  • Vilnius - a jazz- és rockimádók városa

    Kelet-Európa egyik legszebb városának tartják e 700 éves, az egykori római, bizánci és eurázsiai utak keresztezõdésében épült litván fõvárost. Egyébként Európa földrajzi közepe alig 20 kilométerre található innen, érdemes megtekinteni a helyszínen állított szoborparkot. Az 570 ezer lakosú város tudományos élete kiemelkedõ, a diákok nyolc egyetem közül választhatnak, nem véletlen hát a lakosok magas iskolai végzettsége és kiváló nyelvtudása.

  • Pápa

    A város területén a középkorban 11 falu volt, melyekbõl kialakult az a település, mely 1398-ban már civitas, 1401-tõl pedig oppidum. A városiasodásban jelentõs szerepet játszottak a szerzetesrendek (a ferencesek 1475-ben, a pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán), illetve a nagybirtokos családok (Zápolya, Török, Esterházy). A városban szinte a reformáció kezdetétõl hódítottak a protestánsok tanai. Lelkész volt Pápán Sztárai Mihály, a neves író, Huszár Gál és Dávid, akik nyomdászok is voltak.

  • Ibrány

    Ibrány jellegzetesen mezõvárosias, alföldi település. A Tiszaháton, a Rétköz nyugati részén, a Tisza és a Lónyai-csatorna által határolt területen fekszik.

    Településszerkezetét alapvetõen természeti környezete határozza meg. A rétközi települések jellemzõjeként elõször csak a kiemelkedõ szigeteken, dombokon telepedtek meg az emberek. A szájhagyomány szerint Ibrány 13 dombra épült. A Tisza szabályozása után a kevésbé magas helyekre is építkeztek, majd a dombok közötti mélyedések feltöltése, kiszáradása után a lapályokon is megindult a lakóházak építése.

  • Dublin

    Talán meglepõen hangzik, de az ír fõváros és Magyarország egy igen jelentõs irodalmi kapcsolatot mondhat magáénak: Leopold Bloomot, James Joyce Ulyssesének kóbor semmittevõjét, aki Szombathelyen látta meg a napvilágot Virág Lipót néven. Ma akár Joyce-túrára is indulhatunk Bloom lábnyomait követve, felkeresve az irodalmi hõs 24 órás képzeletbeli kocsmajárásának színhelyeit Dublin lenyûgözõ városában, ahol az írók és az ital egyaránt meghatározó szerepet játszanak.

  • Tengerpartra vagy múzeumba mennek-e a turisták?

    Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.

    Tíz turistából négy a kultúráért jön Olaszországba - ismertette a római kulturális tárca legfrissebb adatait a nemzeti kulturális örökség fõosztályát vezetõ Mario Resca. Húsz évvel ezelõtt a napsütés hazájába érkezõ látogatók alig 14 százaléka választotta úti célként a mûemlékekkel és múzeumokkal teli olasz városokat. A többség a tengerparti nyaralás miatt utazott Olaszországba.

  • Róma: Európa kulturális központja

    Róma: Európa kulturális központjaRóma Olaszország legnagyobb és legnépesebb városa. Az a város, ahol mindenki megtalálhatja a kedvére való látványosságot vagy elfoglaltságot: számtalan műemlék, múzeum, étterem, bár, divatüzlet várja az idelátogatókat. A több ezer év alatt számos csodálatos templommal, szoborral, műkinccsel, épülettel, palotával, kerttel, szökőkúttal, és piazzával gazdagodott. Rómát leginkább egy hatalmas szabadtéri múzeumhoz hasonlítanánk, mely az emberi kultúra magasrendű alkotásainak kincstára.

  • Csehország - 4. rész

    ©umava
    A Csehország délnyugati határai mentén húzódó ©umava hegylánca Közép-Európa legnagyobb természeti parkjának számít. Legvonzóbb részei közé tartozik a Boubíni õserdõ a Boubín-hegy délkeleti lejtõjén és a Moldva (Vltava) forrásai. Ugyancsak elbûvölõk a ¹umavai hegyi tavak – a Laka-tó, a Plechý-hegy alatti Ple¹né-tó, a Èerné (Fekete-) és a Èertovo (Ördög-) tó ®elezná Ruda közelében vagy a Prá¹ilské-tó Prá¹ily mellett. A régió ékszereként tartják számon Èeský Krumlov városát, amelynek történelmi városmagja a várral és a kastéllyal felkerült az UNESCO kulturális és természeti világörökségi listájára.

  • Szlovénia: szomszéd az Alpok lábainál

    A volt jugoszláv tagköztársaságok közül Szlovénia került ki a polgárháborús õrületbõl a legszerencsésebben.

    Az ország gazdag ásványi anyagokban, természeti értékekben, tengerpartja nyugodt, szép és kedvezõ árfekvésû. Nagyon sok városa magán viseli a Habsburg és a Velencei Birodalom jellegzetes jegyeit, ezért a turista a szlovén Alpokban járva Bajorországban érezheti magát. Szlovénia fõvárosa Ljubljana, ez a legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethû makettjét mutatja be.

  • Érdekességek, látnivalók a nyugat-csehországi régióban

    2. Látnivaló nyugat-csehországi régió:
    Franti¹kovy Láznì


    A fürdõt 1793-ban dr. Bernhard Adler chebi orvos kezdeményezésére alapították egy õsi gyógyforrás helyén.

    A XVIII. század végérõl és a XIX. század elsõ felébõl származik a település jellegzetes fürdõvárosi építészete – a klasszicista és empire stílusú épületek, pavilonok, parkok és egyházi mûemlékek.

  • A SZIN 2015 hivatalos dala: New Level Empire feat. Szerecsenkirály - Son of the Sun

    A SZIN 2015 hivatalos dala: New Level Empire feat. Szerecsenkirály - Son of the SunMegjelent a SZIN (Szegedi Ifjúsági Napok) hivatalos dalának a klipje. A dalt a New Level Empire a Kelemen Kabátban frontemberével, Szerecsenkirállyal készítette. A Son of the Sun biztos meghozza mindenkinek a nyári fesztiválhangulatot. Lássuk hát az új klipet:

  • Barlangvárrá, turisztikai központtá válik a siroki sziklavár

    Sirok - Vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) támogatása nyomán - jelentették be kedden Sirokon.

    A 320 millió forintos támogatásnak köszönhetõen hamarosan megkezdõdhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés, amelynek keretében látogathatóvá tesznek több, a rom talapzatába vájt riolittufa-járatot - közölte a projektgazda Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.

  • Tonga

    A Tonga Birodalom az óceániai térség egyik meghatározó birodalma volt. A birodalom uralkodóját tu'i tongának nevezték, aki a Tongatapu szigetén lévő Mu'a nevű fővárosban uralkodott. A birodalom fénykorában Niue-től Tikopiaig (Santa Cruz sziget) terjeszkedett, de befolyási övezete ennél is nagyobb volt. A birodalom 950 környékén alakult, a szamoai Tu'i Manu'a és a fiji Tu'i Pulotu birodalmak hanyatlását követően.

  • Celldömölk

    Celldömölk, Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. Írásos formában elõször 1252-ben említik, de alapításának pontos ideje nem ismert. A XIII. század közepén két település alakult itt ki. Pórdömölk a jobbágyok és szolgálók faluja, míg Nemesdömölk a jómódúak, nemesek lakhelye lett. A XIII. században a településen bencés apátságot hoztak létre, mely a XVI. századra már messzeföldön híres búcsújáróhelyjé vált. Az apátság „csodatévõ kegyszobrát” a török támadások idején elmenekítették.

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus.

    Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki. Nagy hagyományai voltak a kosárfonásnak, gyékényszövésnek, melyek alapanyagait a Tisza ártere biztosította.

  • Isztambul: Európa és Ázsia határa

    Paloták, mecsetek és kincstárak az egykori birodalmak székhelyén, két kontinens kapujában, ezer mûemlék és kebabsütõ között. Isztambul nemcsak egy másik kultúrába, de a múltba is bepillantást nyújt.

    Egyszer úgyis el kell menni Isztambulba! Ez a város annyi szállal kötõdik a magyar történelemhez, és bár egy külön világot alkot, mégis olyan mértékben része az európai történelemnek és kultúrának, hogy gyakorlatilag mûveletlenségnek számít, ha valaki egy bizonyos kor felett még sosem járt itt.

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

  • London a fiatalok mekkája

    Egyre több magyar fiatal utazik Nagy-Britanniába, a szigetországba látogató magyar turisták 43 százaléka ugyanis 35 évnél fiatalabb. A brit kulturális és szabadidõs kínálat iránt érdeklõdõ magyar utasok összetételében tapasztalható generációváltás a magyar turisták által preferált programok és tevékenységek tekintetében is megnyilvánul. A magyar utasok ugyanis, a már-már szinte "kötelezõ programnak" tekinthetõ városnézés, templomok és ...

  • A világ 7 új csodája - Isla de Pascua (Húsvét sziget)

    Kezdjük mindjárt egy félreértés tisztázásával. A sziget nevében szó sincs többes számról, hisz a közvetlen szomszédságában található "Madáremberek szigetének" nevezett sziklaszirteket túlzás lenne annak nevezni. A sziget hivatalos neve egyébként Isla de Pascua (Húsvét sziget), és pedig azért, mert 1722-ben a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának vezetõje, Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján fedezte fel.

  • Tiszai ártér, Algyõ

    A Tisza árterének nyárfaerdeibõl, füzeseibõl és a közeli Fehér-tóról járnak vadászgatni a szürkegémek, bíbicek, kócsagok a régi vasúti híd, meg a 47-es út szögletében kialakult, kis mesterséges tólánchoz. Száraz években gulipán és széki lile fészkel az alig egyhektáros agyagos-vizes laposban. A költés rendszerint sikeres, csak ha esõs nyarak járnak, pusztul el az "árvíztõl" fészekaljuk. Itt, a híd lábánál, tábla állítja meg az utazót: a Gyevi kócsaghoz címzett szabadidõhajóhoz invitál a jelzés, a kék alapon fehér kiskócsag.

  • Diósd

    Diósd község Budapest és Érd között található. A 7-es út szeli ketté, s az MO autóút is érinti. A település „magját” patkó alakban magaslatok veszik körül, amelyekrõl nagyszerû kilátás nyílik a környékre.

    A kedvezõ földrajzi tényezõk hatására már az õskorban megtelepedett e tájon az ember. Az ókorban, középkorban is folyamatosan lakott terület volt. Elnevezése a birtokló Diódy-nemzetségre utal. Kiterjedése megfelelt a középkori magyar falu nagyságának. A Szent Gellért legenda, s azt átvevõ krónikák már Szt. István idejében templomos helyként említik.

  • Kenya, a többarcú ország

    A világnak kevés tája kínál több természeti csodát, mint Kenya. Itt szabadon élnek mindazok a vadállatok, amelyekkel leginkább csak a tévében (és újabban egyre gyakrabban a sajtóban is) találkozhatunk. Sok évtizeden át ez a táj az európaiak vadászparadicsoma volt. Mára már az emberek megértették, hogy a fényképezõgéppel történõ vadászathoz legalább annyi ügyességre van szükség, mint a fegyvereshez. Csak az orvvadászokat nehéz megfékezni.

  • Szeged Története

    Szeged környéke az õskortól lakott hely, az Öthalom területén bukkantak a legrégibb emberi településnyomokra. A II. század közepérõl, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A késõbbi vár helyén római õrállomás vigyázta a tiszai átkelõhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínûsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.

    Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg 567 után, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott.

  • Bugacpuszta (Kiskunsági Nemzeti Park)

    Ha felkerekedünk a pusztába, teljesülhet az a titkos vágyunk, hogy a nyüzsgõ nagyvárosból egy nyugodt, természeti értékekben (növény és állatvilágban), néphagyományokban, gasztronómiábn gazdag tájra jussunk. Minden ember megérdemelne évente néhány napnyi, élettel és élménnyel teli pillanatsort, de egy nap is elegendõ ahhoz, hogy belepillantsunk a puszta utánozhatatlan zamatába. A lehetõséggel elsõsorban a magyaroknál tehetõsebb nyugati szomszédaink élnek.

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki.

  • Kuba

    Kuba több, mint az Antillák legnagyobb szigete, Egy tekervényes szigetvilág, amely a fõ szigetet veszi körül (körülbelül Florida kétharmada), az Ifjúság szigete (Isla de la Juventud) és körülbelül 4500 korallsziget (cayo) és szigetecske. Ennek a Karib szigetnek a változatos felszíne 110,992 km2 - en terül el. Az ország a Mexikói-öböl bejáratánál fekszik 140 km-re a Bahamáktól, 146 km-re Jamaikától, 180km-re Floridától és 210 km-re Cancuntól. Kuba a nemzetközi kultúrális élet sok jelentõs figuráját adta, úgymint a képzõmûvészetek, film, balett, modern tánc és színház. Az országban a hagyományos zenét is felélesztették, úgymint a danzón, son, bolero, mambo, cha-cha-cha, stb.

  • Marosvásárhely - székely titok

    Télen a mindent beborító vastag hótakaró, tavasszal az újjáéledõ természet zsongása, nyáron a büszke fenyõfák hûvöse, õsszel pedig az ezer színben pompázó falevelek kavalkádja – érkezzünk bármelyik évszakban Marosvásárhelyre, a várost körülölelõ dombok, erdõk és mezõk szépsége lenyûgözi az utazót. Mintha egy mesevilágba csöppenne a távolról jött ember: oda, ahol a székelyek balladái, legendái játszódnak. Marosvásárhely nemcsak Erdély egyik legjelentõsebb városa, hanem székelyföld központja is.

  • Spanyolország üdülõparadicsomai

    Az ibériai félszigetbõl Spanyolország 3150 km tengerpartot mondhat magáénak. A keleti és déli part a Földközi tenger medencéjében, illetve gibraltártól keletre az Atlanti óceán partjainál igazi vízi paradicsom. A több, mint 1100 km-es északnyugati óceáni part Portugália és a Vizcayai öböl között azonban - bár több szép strandja van - meg sem közelíti a Földközi tengerit. Ennek oka részben az, hogy kiesik a fõ turista útvonalakból részben pedig az óceán hatalmas víztömegének...

bohócdoktor vizit szja 1%