2021.01.25. - Pál

Moszkva

Moszkva
Nagy falu - így minõsítették sokan, különösen a nyugati városiasságukra olyan büszke rátarti szentpéterváriak, örök riválisukat, Moszkvát. Ha meg is õrzött egy-egy szöglete valami orosz vidékiességet, a volt szovjet birodalom központja hatalmas világváros volt, az egy évtizede lezajlott változások elõtt is.

Több mint 1000 négyzetkilométeren 10 millió lakos, 250 kilométer hosszú, 150 állomást magába foglaló kitûnõ metróhálózat - ezek Moszkva adatai - és még megannyi valódi világvároshoz illõ tartozék.
bohócdoktor vizit szja 1%

A sztálini gigantománia szellemében létesített felhõkarcoló-féléi, környezetükbe nem illõ, agyondíszített, sokfajta építészeti megoldást és stílust összekeverõ monstrumok, amelyeket mindenfelé "a hét nõvérnek" csúfoltak. A legmonumentálisabb köztük Moszkva úgynevezett Veréb-hegyén - inkább dombján, mert csupán 80 méter magas - terpeszkedik: a híres Lomonoszov egyetem.

A váltás óta - immáron Oroszország fõvárosa - megújult, korszerûsödött, átalakult, ragyogó metropolisszá formálódott. Most már mindenfelé „valódi” felhõkarcolók törnek az égbe. A leglátványosabb az arculatváltás a Tverszkája úton, ahol a Nyugat szerint "az új Moszkva szíve dobog". A 40 méter széles sugárút (egy idõben Gorkij nevét viselte) ma csupán fény és luxus, a világcégek, az elegáns üzletek egymással versengve kínálják a portékájukat, és csábító reklámok villognak mindenütt. Nyugati stílusú éttermek, kávézók, éjjeli mulatók csalogatják a vendégsereget. A fogyasztói társadalom, az amerikanizálás térhódításának a McDonald's magától értetõdõ jelenlétén kívül számos jele van, például a Sheraton Palace luxusszálloda vagy az éjszakai vendégeket hívogató népszerû Night Flight klub.

A nevezetes GUM-nak is csak Vörös térre nézõ, az orosz építészet hagyományos stílusát õrzõ homlokzata maradt a régi. Bár neve változatlanul az Állami Univerzális Magazin orosz rövidítése, belül semmi sem emlékeztet a szocialista idõkre. Valaha Magyarországon is számtalan vicc, kabarétréfa célpontja volt a GUM, ahol még véletlenül sem lehetett azt kapni, amit a vevõ keresett. Ma nemcsak minden van, de a shopok a legdivatosabb árukat és a legmodernebb technikai cikkeket árulják.

Ebben a korszerûsödõ Moszkvában az újat a régivel elegyítik. Ezt példázza a Megváltó Krisztus székesegyház. A katedrális régi helyén a Kremltõl délre, a Moszkva folyó jobb partjának közelében, a Kropotkinszkája téren áll. 1812-ben a Napóleon felett aratott gyõzelem dicsõségére I. Sándor cár elrendelte, hogy építsék fel a pravoszláv hitet vallók legnagyobb katedrálisát a világon. 1883-at írtak, mire teljes pompájában elkészült. Nem egészen fél évszázad múltán, 1932-ben Sztálin felrobbantatta. Helyére a köztársaság palotáját akarta emelni, amely 412 méter, tehát jóval magasabb lett volna, mint az Eiffel-torony. A gigantikus építmény tervei el is készültek, de soha sem épülhetett fel, mert a talaj nem bírta volna az iszonyatos terhet. A szovjet rendszer összeomlása után a pravoszláv egyház elsõ akciója volt a katedrális felépítése a régi helyén. 1997 szeptemberében, Moszkva alapításának 850. évfordulóján nagy ünnepség keretében felszentelték a minden ízében a régit reprodukáló új Megváltó Krisztus székesegyházat.

Moszkvának õsrégen is és megújulása korában is ékessége a 75 ezer négyzetméteres Vörös tér. Így nevezték már a régi cári idõkben is, mivel a krasznaja a régies, népi nyelvben szépet is jelentett. Szép is a tér az azt lezáró Vaszilij Blazsennij (Boldog Vazul) székesegyházzal. A csodásan díszített és színezett katedrális építészeti bravúr: egy fedél alatt kilenc különbözõ nagyságú templomot egyesít.

Aki Moszkvába látogat, nem mulaszthatja el, hogy eljusson a Kremlbe. Persze ahhoz, hogy a 28 hektárnyi terület minden nevezetességét szemügyre vehesse, hetek kellenének. Így aztán döntenie kell, mi az, ami leginkább érdekli: a tornyok, a hagymakupolák rengetege, a templomok sokasága, a Nagy Kreml palota, a Kongresszusi Palota modern, csupa üveg épülete vagy az Állami Fegyvertár drágaságai. De semmiképpen se hagyja ki a 6 méter nagyságú, 210 tonna súlyú cári harangot és a cári ágyút. Ezt a 40 tonnás fegyvert 1586-ban öntötték bronzból s bár állítólag tüzelésre is alkalmas volt, soha egyetlen löveg sem hagyta le torkolatát.

A templomok közül két viszonylag kisebbet ajánlok a látogató figyelmébe. Az egyik a kilenc hagymakupolás Mária mennybemenetele katedrális, amely XV. és XVI. századi cárok házikápolnája volt. Padozata jáspislemezekbõl van kirakva, falait freskók borítják és az ikonosztázában a zseniális Andrej Rubljov mûvei is láthatók. A másik az Arkangyal katedrális, amelynek sírkápolnájában 46 szarkofágban 54 cár és nagyherceg nyugszik. Köztük IV. Iván és mellette fia, akit a Rettegett néven emlegetett cár gyilkol meg.

Moszkva több mint 50 színházával nagy kulturális központ. Ha módjában áll, ne hagyja ki a Bolsojt, a Nagy Színházat. Persze nem könnyû jegyhez jutni. A piacgazdálkodás térhódítása azonban segít. A feketén jegyet árulók az elõadás kezdete elõtt néhány perccel ott állnak a bejárat elõtt és némi felárral be lehet náluk szerezni a belépõt.

Moszkvában érdemes csak úgy, program nélkül is az utcán bolyongani. A megújulás szemmel látható. Az emberek - különösen a nõk - általában jobban, modernebbül öltöznek és az egyre több mobiltelefon is az új idõk jele. De megmaradtak a régi szokások is. Orosz pirogot, különbözõ belevalókkal töltött lepényt, minden sarkon kapni. Nyáron a szomjúságot a kvász, az erjesztett kenyérbõl készült savanykás ital oltja - bár mostanában, fõleg a fiatalabb nemzedék körében, a kóla kezdi kiszorítani. Viszont csodálatosképpen megmaradt az a szép szokás, hogy nagyon sokan mindenütt, minden helyzetben olvasnak. A metrón, autóbuszon, torlibuszon szorongók, de a sorban állók kezében is ott a könyv, nemritkán verseskötet. A múlthoz képest csak az a változás, hogy szabad a választás, cenzori ítélet már egyetlen mûvet sem zár el a könyvre éhes moszkvaiak elõl.

Nemes János

A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<