rss
  • Mallorca, az ellentétek szigete

  • Mallorca a Spanyolországhoz tartozó Baleári-szigetek legnagyobb tagja, változatos természeti adottságai a Földközi tenger egyik legkedveltebb és leglátogatottabb szigetévé tették. Kellemes klímája, strandjai, öblei, régi kolostorai és a városok mediterrán életvitele gondoskodik róla, hogy mindenki megtalálja itt a számítását. A szigetet éles ellentétek jellemzik: nehezen elérhetõ, magányos öblök és zsúfolt tengerparti sétányok számtalan szórakozási lehetõséggel, modern építészet és lenyûgözõ gótikus mûemlékek, nagy hotelkomplexumok és festõi kis falucskák határozzák meg arculatát.

    A sziget északi részét meredek sziklafalak, déli partját hosszan elnyúló, finomhomokos partok szegélyezik. Mallorca a kirándulások szigete is, kevés hely büszkélkedhet ennyi jól kiépített túraútvonallal. Jelentõsebb települései a fõváros, Palma De Mallorca és Playa de Palma/El Arenal. A fõváros építészeti látnivalókban, köztük gótikus mûemlékekben is bõvelkedik, leghíresebb épülete a Katedrális.

    Érdemes egy kicsit körülnézi az óváros, a Calatrava labirintusában, ahol lépten-nyomon templomokkal övezett kis terekre érünk. Egy további érdekesség az Egyháztörténeti Múzeum. Playa de Palma/El Arenal Spanyolország legnagyobb idegenforgalmi üdülõközpontja a fõvárostól néhány percnyi autóútra, 4300 méter hosszú és 60 méter széles, aranyszínû, finomhomokos stranddal.

    A Baleári-szigetcsoport legnagyobb és legismertebb tagjára érkezõket tündöklõ napsütés, égszínkék tenger, szépséges öblök, remek tengerpartok, strandok sokasága és kényelmes szállodák fogadják. A sziget éghajlata ideális, nyáron szinte soha nincs melegebb 33 Celsius foknál, a téli átlaghõmérséklet 14,6 Celsius fok, és az esõ is csak ritkán és rövid ideig esik.

    Mindezek mellett a fõváros, Palma de Mallorca számos látnivalóval is szolgál.

    A turisztikai központ a kikötõ, ahol a Barcelonából és Valenciából érkezõ hajók is kikötnek. A magas pálmafákkal szegélyezett Passeig d'es Born lenyûgözõ látvány, a legtöbb érdekesség azonban az Óvárosban található. A régi városháza homlokzata a XVI.-XVII. századból való, a Szent Eulália és a Szent Ferenc-templom a XIII. században épült. A katedrális - amelyet hét évszázadon át, a XIII. századtól a XIX. századig építettek - egyike a legszebb katalán emlékeknek. A városban lévõ kastélyokat, múzeumokat - köztük Chopin egykori lakóházát - ugyancsak érdemes felkeresni.

    Mallorca megismeréséhez kellemes idõtöltést kíván a Malév és az utazunk.com!




  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Madrid - De Madrid al Cielo

    "De Madrid al Cielo", vagyis Madridból az égbe, tartja a mondás, amely szerint a város a paradicsom kapujának is tekinthetõ. S ez nem túlzás: aki a nyári hónapokban a spanyol fõvárosba látogat, valóban elfeledkezhet minden bajáról pusztán azzal, ha beleveti magát Madrid izgalmasan sokszínû életének élvezetébe. Madrid egyszerre hagyományõrzõ és modern, egyszerre nagyváros és falu. A századelõn csupán nyolcszázezer lakosú város mára négymillióssá nõtte ki magát, és az ország adminisztrációs, politikai és kulturális központjává fejlõdött. A madridiak minderre nagyon büszkék, ahogy büszkék vendégszeretetükre is.

  • Chicago

    Az óriási Michigan-tó déli partján magasba törõ, könnyed körvonalaikkal a végtelen égboltra rajzolódó felhõkarcolók büszke önkifejezései annak a városnak, amelyben minden lehetséges. Chicago merész, játékosan könnyed toronyszerkezetei az amerikai magasépítészet iskolapéldái. Soha nem hatnak nyomasztóan, mindenütt széles sugárutak, kényelmes járdák, hívogató parkok és híres mûvészek szobraival büszkélkedõ terek veszik körül õket. A városképet templomok, alacsonyabb háztömbök, sõt két-háromemeletes városi paloták, villák teszik változatosabbá.

  • Málta az álom és valóság szigete

    Málta a világ egyik apró területû országa, a Földközi-tenger szívében található Szicília és Tunézia között. Területe mindössze 316 négyzetkilométer. Öt szigetbõl áll: a legnagyobbnak Málta a neve, ezen kívül laknak még Gozón és Cominón. Igaz, az utóbbin mindössze heten. Két lakatlan sziget tartozik még az országhoz: Cominotto és Filfa.A szigetekre nemcsak a napfürdõzésre vágyóknak érdemes ellátogatniuk, hanem azoknak is, akik az aktív pihenést részesítik elõnyben. Máltán és Gozón lépten-nyomon a régmúlt idõk emlékeire bukkanunk: az egyiptomi piramisoknál is régebbi templomromok, középkori városok, hatalmas katedrálisok õrzik az évezredek nyomait.

  • A rettegett Csák Máté vára

    Bajmóc városa a Felsõ-Nyitra völgy gyöngyszeme, itt találjuk Szlovákia legrégebbi gyógyfürdõjét, valamint Közép-Európa talán legszebb és leglátogatottabb kastélyát. A várost már 1113-ban, a zobor-hegyi apátság alapítólevelében megemlítik. A késõbb híressé vált melegvizû gyógyfürdõje már ekkor ismert volt. A híresen szép várának alapjait azonban csak a tatárjárás utáni nagy várépítések idején rakták le. A gyengekezû II.Vencel király együttmûködést reményében 1302-ben Csák Máténak adományozta a várat.

  • Goa, India gyöngye

    Különbözõképp ismert; "Kelet Gyöngye" és a "Turisták Paradicsoma" - Goa állam India nyugati partjain húzódik, a Konkan szorosban. A fenséges, festõi szépség és az építészeti pompázatossága a templomoknak, szentélyeknek, õsi épületeknek tette Goát a nemzetközi turizmus kedvencévé. Goa sokkal több, mint csupán tengerpart és napsütés. Goának lelke van, mely az egyedi történelembõl a gazdag kultúrából és lenyûgözõ természeti értékekbõl nyeri erejét.

  • A Karib-tenger paradicsoma: Barbados

    A Karib-tenger paradicsoma: BarbadosBarbados a Karib-térség egy kis szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethető vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek. A sziget legnagyobb részét korallzátonyok övezik. Az ország fő bevételi forrása a turizmus. Végtelen hosszúságú homokos partok 110 kilométeren keresztül, a mesés azúrkék tenger és a folyamatos felfrissülést hozó fuvallatok Barbadost olyan hellyé varázsolják, ahol a nyaraló mindig jól érezheti magát.

  • Kis Magyar Mediterráneum - Palkonya

    Egy falu a Villányi-hegységben, mely leginkább boráról híres, pedig bõven van még miért idelátogatni. Örökségvédelem és találékonyság – Európa már felfigyelt rá.

    Köztudott, hogy a legtöbb napos órát egy évben az ország déli szegletének lakói élvezhetik. Ezen belül is a Villányi-hegység az egyik legszerencsésebb régió. A borissza népek inkább tavasszal és õsszel zarándokolnak ide, pedig bõven van errefele látni- és tennivaló nyáron is.

  • A hozzánk legközelebbi tenger

    Magyarországról érkezve itt látjuk meg elõször a tengert, s bár nem ez az adriai partvidék legfelkapottabb és talán nem is a legszebb része, sok magyarnak romantikus emlékképei támadnak, ha Crikvenicához közelít.

    A horvátországi nyaralóhelyeket sorra vevõ sorozatunkban ez alkalommal a Kvarner-öböl partvidéki helyeit járjuk be. A közel huszonöt kilométer hosszú üdülõhely öt kisebb várost érint, melyek gyakorlatilag egybeépültek mára.

  • Dublin - Az ír fõváros

    Dublin az Ír-sziget keleti partján, az Ír-tengerbe torkolló Liffey folyó két partján fekszik. A város Dublin megye központja. A vikingek alapították, és a középkor óta Írország fõvárosa volt.

    Dublin közigazgatásilag a Dublini Városháza által igazgatott területet jelenti. Mindazonáltal sokszor szintén Dublinként hivatkoznak külvárosi területekre, amelyeket más, helyi közigazgatási szervek igazgatnak. Ilyen terület például Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal és Dél-Dublin. Pontosabb, ha ezen területek összességét dublini agglomerációnak nevezzük.

  • Tallinn - A legek városa

    Tallinn Észak-Európa legrégibb fõvárosa, központjában található a térség legjobban megõrzött középkori városmagja, és még folytathatnánk a legek sorát: a város falai között bukkanhatunk rá a világ legrégebben (1422 óta) mûködõ patikájára, St. Olaf nevét viselõ temploma az 1800-as évek végéig a világ legmagasabb épületének számított, a Városháza pedig Észak-Európa egyetlen érintetlenül megmaradt ilyen jellegû gótikus épülete. Az észtek mai fõvárosa, egykori nevén Reval, gazdag történelme során tartozott a dánokhoz, a német lovagrendhez, a svédekhez, az oroszokhoz, és pár évtizedig a Szovjetunió egyik nagyvárosa volt.

  • Hajóúton Görögországban

    Sokan mondják, hogy Görögország megismeréséhez kevés egy élet, és valószínûleg igazuk van. A rengeteg kisebb-nagyobb sziget mind egy külön világ, és akkor még nem szóltunk a szárazföld szinte megszámlálhatatlan nevezetességérõl. Mi egy hajóút során néhány szigetet látogattunk meg, és megnéztünk pár fontos történelmi emléket a szárazföldön - ennyire tellett a pár napból. Kalandvágyó magyarok kis csoportja gyülekezett egy csütörtök délután a Ferihegyi repülõtéren.

  • Falusi turizmus hazánkban

    A falusi turizmus összefogás hiányában csak cammog, amíg az utazás szervezõk nem vesznek komolyan tudomást a létezésükrõl. Az utazási irodáknak például nem számít nagy bevételnek az a jutalék, amelyeket a vendégházak fizetnek. Ezzel szemben a szállodák és a külföldi ajánlatok igazi üzletnek számítanak. Egy átlagos vendégszoba egy éjszakája után 300 - 400 Ft-ot kap az utazási szervezõ. Ebbõl a káoszból csak összefogással lehetne kijutni, de senki nem kezdeményez, így mindenki reklámoz úgy ahogy akar és él abból a pénzbõl, amelyet megszerez magának.

  • Milliárdokat ér a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmus

    Világszerte több mint 2,1 milliárd dollár (488 milliárd forint) bevétel származott tavaly a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmusból, amely évente 10 százalékos növekedés elé nézhet - derült ki egy friss tanulmányból.

    A legújabb eredmények ismét feleleveníthetik azt a régóta tartó vitát, hogy vajon a tengeri emlõsök élve vagy halva érnek-e többet. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) múlt heti agadiri ülésén ötéves stratégiai tervet fogadott el, amelynek célja a bálnalesek gazdasági elõnyeinek és ökológiai kockázatainak feltérképezése.

  • Moszkva és London a világ legdrágább városai

    Immár második éve Moszkva számít a legdrágább európai városnak, legalábbis a svájci Mercer tanácsadó cég felmérése szerint. Az orosz fõvárost a hagyományosan drága London követi, amely egy év alatt három helyet ugrott elõre. Az elsõ tízben még négy európai város található, Koppenhága, Genf, Zürich és Oslo mellé csak japán települések és Hong Kong fért be. Az elsõsorban a külföldiek szemszögébõl készített felmérés alapján Európa a világ legdrágább régiója, hiszen a TOP 50-ben harminc európai város szerepel, közülük Milánó a 11., Szentpétervár a 12., Párizs a 13., Dublin a 16. és Róma a 18. helyet foglalja el.

  • A Húsvét-szigetek

    A Húsvét-sziget Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

    A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezõnek” hívják, valamit elterjedt a költõi Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” jelölés is. A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kõszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.

  • Brno

    400.000 lakosa Brnot Csehország második legnagyobb városává teszi. A folyamatosan növekvõ település 1091-ben kapott városi rangot és Vencel király privilégiumokat is adományozott a városnak 1243-ban. A XIII. századtól királyi városi védelmét a Spilberg királyi várból látták el, majd a XIV. századtól Luxemburg-Ház székhelyéül szolgált. A XV. században a husziták többször megtámadták, de elfoglalniuk nem sikerült. 1641-ben Brno Morávia fõvárosa lett és 1645-ben sikerrel állt ellen a svéd támadásoknak is, ezzel még jobban megerõsítve pozícióját.

  • Venezuela

    A Dél-Amerika északi részén fekvõ ország mintegy 2800 km-es partszakasszal érintkezik a Karib (Antilla)-tengerrel és az Atlanti-óceánnal. Az ország déli részét a Guyannai-felföld õserdõvel borított, 2000 m fölé nyúló hegyei alkotják. Északon az ország legmagasabb csúcsát is hordozó Andok termékeny medencéket körülölelõ láncai hálózzák be az országot. A két hegyvidék között terül el az Orinoco folyóvizek által feltöltött, szavannás síksága. Az északon fekvõ Maracaibói-medence lagúnás partvidéke hatalmas kõolajkészletet rejt.

  • Bisztra-völgy

    Az Alacsony-Tátra déli oldalán, Breznotól 16 km-re északkeletre, a Bystra völgy kapujánál fekszenek Bystrá község sípályái. A könnyû lesiklópályák elsõsorban a kezdõ síelõknek nyújtanak élvezetet. A síszezon átlagos idõtartama 110 nap. 2 felvonó várja a síelni vágyókat, hosszuk 300 illetve 800 méter, teljes kapacitásuk 800 fõ/óra. Sífutásra, sítúrázásra alkalmas útvonalak vannak Tále, Veky Gapel és Skalka irányába. Van a közelben szánkózási és korcsolyázási lehetõség is.

  • Bahamák - Amit tudnod kell elutazás elõtt!

    A Bahama szigetekre utazó turisták a megszokott óvatossággal járjanak el. Az erõszakos bûncselekmények száma ugyan emelkedik, ezek azonban rendszerint Nassau és Freeport, turisták által nem sûrûn látogatott részeiben történnek.

    A szállodákban mindig zárják be az ajtót és értékeiket ne hagyják õrizetlenül, különösen a strandokon. Úti okmányaikat és egyéb értékeiket célszerû a szálloda széfjében elhelyezni, valamint kerüljék drága feltûnõ órák, ékszerek viselését.

  • Ó, azok az orosz méretek!

    Ha valaki elvetõdik Oroszországba, hamarosan rádöbben, itt most is más léptékkel és ûrmértékkel számolnak, mint Magyarországon. Moszkva épületei monumentálisak, az utak 8-10 sávosak - jobb állapotban vannak a budapestieknél -, a forgalom hatalmas, a metrón csaknem 10 millió ember hullámzik. Bõ tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után vajon milyen lehet Moszkva? - töprengtem, miközben a repülõgép landolt a Seremetyevo repülõtéren. A városba befelé vezetõ úton már látható...

  • Barbados

    Barbados a Karib-térség egy kis szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethetõ vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek.

    Nagy-Britanniától 1966-ban függetlenedett. Felszíne sík, éghajlata trópusi. Gazdaságát – a jelentõs idegenforgalom mellett – a cukornádtermesztés, a cukor- és rumgyártás jellemzi. A sziget nagy részét korallzátonyok övezik. Van egy egyértelmûen szélcsendes és egy szél felöli oldala.

  • Ibrány

    Ibrány jellegzetesen mezõvárosias, alföldi település. A Tiszaháton, a Rétköz nyugati részén, a Tisza és a Lónyai-csatorna által határolt területen fekszik.

    Településszerkezetét alapvetõen természeti környezete határozza meg. A rétközi települések jellemzõjeként elõször csak a kiemelkedõ szigeteken, dombokon telepedtek meg az emberek. A szájhagyomány szerint Ibrány 13 dombra épült. A Tisza szabályozása után a kevésbé magas helyekre is építkeztek, majd a dombok közötti mélyedések feltöltése, kiszáradása után a lapályokon is megindult a lakóházak építése.

  • Budva

    Budva az egyik legrégebbi lakott település az Adrián. A legenda szerint a várost Kadmo a föniciai Agenora király alapította. Thébából elûzték majd megérkezett erre a vidékre és megalapította a várost. Elõször a várost Szofoklész említi az V. században i. e. Budva az egyike azoknak az antik városoknak mely nem tünt el a VII. század elején. Konsztantin cár lejegyezte, hogy 840 -ben az arabok betörtek a városba és teljesen kifosztották, tönkre tették.

  • Csehország - 6. rész (Pilzen és régiója 3.)

    6. Látnivaló Pilzen régió:
    A pilzeni földalatti folyosórendszer


    A város szíve alatt található, egymással összekapcsolt két- és háromszintes pincék rendszere fokozatosan alakult ki a 13. századtól a 19. századig. Mintegy 17 kilométert kitevõ folyosóival ez az egyik legnagyobb földalatti folyosórendszer egész Európában. A látogatás útvonala a Perlová utcában kezdõdik, kb. 750 méter hosszú és 9-12 méteres mélységben halad a felszín alatt.

  • Szilvásvárad

    Szilvásvárad a Bükk hegység nyugati oldalán a tengerszint felett 345 méterre terül el. Egertől 30 km, távolságra. Autóúton Ózd, Kazincbarcika és Eger felől, vasúton Putnok és Eger felől közelíthető meg. A két vasúti megállótól kb. 15 perces sétával érhetünk a falu központjába, vagy a Szalajka-völgy bejáratához. A busszal érkezőknek a Szalajka-völgyi, azaz Eger felől a második, Ózd és Kazincbarcika felől a harmadik buszmegállóban...

  • Drezda a mûvészetek városa

    Zene- és mûvészetkedvelõ városként Drezda mindig is nagy tekintélynek örvendett Európában.

    Ám nemcsak megtekinthetõ mûkincseivel érdemelte ki e rangot - a Grünes Gewölbe évszázadok alatt felhalmozott drágaságaival, Raffaello Sixtusi Madonnájával, a Die Brücke expresszionista mûvészcsoport gazdag örökségével -, hanem magas zenei kultúrájával a zenei turizmus úttörõjévé vált. Hétszáz éves hagyományai vannak a híres templomi kórusnak, a Kreuzchornak, és nem kevésbé híres a Semperoper zenekara sem.

  • Zürchi útikalauz (Svájc)

    Zürich nem okoz csalódást látogatóinak: a tó, amelynek kifli alakja a leszálló repülõgépbõl oly szépen kirajzolódik, valóban elképesztõen kék színben tündököl. A folyótorkolatban hattyúk, sirályok, vitorlások, körülötte az Alpok havas hegycsúcsai.

    Nem csak az útleírásokból, a város címerébõl is lehet következtetni, mire büszkék a zürichiek: az átlósan két részre osztott - az ég meg a tó kékjét és a hegy hótakarójának fehérjét összekapcsoló - címert oroszlán tartja. Sokan azonban a hómadarat tekintik városuk jelképének. Ám ez a parányi eltérés megbocsátható, különösen azért, mert az elõzetes elvárások többsége beigazolódik:

  • Hogyan legyen olcsóbb az utazás

    Még nem tudni pontosan, milyen hatással lesz a magyarok utazási szokásaira a válság, de annyi azért valószínû, hogy a korábbinál többen utaznak majd rövidebb nyaralásra és egyre többen keresik az olcsó lehetõségeket.

    1. A szállodai minibárt ezután legfeljebb csak a napközben a városnézés során vásárolt üdítõk és csokik hûtésére használjuk, s bármilyen csábító is az esti tévézés közben a minibárban lévõ méregdrága csipsz, ne bontsuk ki, túlságosan drága nassolás.

  • Las Vegas - A világ szórakoztató központja

    Las Vegas - A világ szórakoztató központjaAz amerikai Nevada állam legnépesebb városa, Clark megye székhelye, és egyben a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központja. Mint ahogy beceneve („A világ szórakoztató központja”) is jelzi, a város otthont ad rengeteg kaszinónak, és ehhez kapcsolódó szórakoztatási egységnek. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok 28. legnépesebb városa, mintegy 599 087 becsült lakossal, de elővárosaival együtt a Las Vegas-i agglomerációs körzetnek, amely egész Clark megyét magába foglalja, 1 986 146 lakója van.

  • Amsterdam, a szabadság városa

    Hollandia városában több mint 1000 vendéglátóegységet találhatunk, a legtöbbet a belvárosban. Eredeti holland ételt felszolgáló étterem azonban nincs sok, ugyanis ha a hollandok elugranak egy étterembe, akkor nem holland ételt szeretnek enni. Az árak rendkívül magasak (legalábbis egy átlag magyar fizetéshez képest). A borravaló minden szolgáltatás árában benne foglaltatik, így elég, ha annyit fizetsz, amennyit kérnek. Ha a számlára ráírják, hogy „kiszolgálás nincs beleszámítva", az csak azt jelenti, hogy be akarnak csapni. Amsterdam biztonságos város, nem kell tartanunk semmitõl, bárhol is sétálunk. Még a vöröslámpás negyedben is sok a turista. Azért a zsebtolvajokra itt is érdemes figyelni! A „szolgáltatást kínáló hölgyeket" pedig nem ajánlott fotózni, mert az bizony fájdalmas élményekhez vezethet.