rss
  • Mallorca, az ellentétek szigete

  • Mallorca a Spanyolországhoz tartozó Baleári-szigetek legnagyobb tagja, változatos természeti adottságai a Földközi tenger egyik legkedveltebb és leglátogatottabb szigetévé tették. Kellemes klímája, strandjai, öblei, régi kolostorai és a városok mediterrán életvitele gondoskodik róla, hogy mindenki megtalálja itt a számítását. A szigetet éles ellentétek jellemzik: nehezen elérhetõ, magányos öblök és zsúfolt tengerparti sétányok számtalan szórakozási lehetõséggel, modern építészet és lenyûgözõ gótikus mûemlékek, nagy hotelkomplexumok és festõi kis falucskák határozzák meg arculatát.

    A sziget északi részét meredek sziklafalak, déli partját hosszan elnyúló, finomhomokos partok szegélyezik. Mallorca a kirándulások szigete is, kevés hely büszkélkedhet ennyi jól kiépített túraútvonallal. Jelentõsebb települései a fõváros, Palma De Mallorca és Playa de Palma/El Arenal. A fõváros építészeti látnivalókban, köztük gótikus mûemlékekben is bõvelkedik, leghíresebb épülete a Katedrális.

    Érdemes egy kicsit körülnézi az óváros, a Calatrava labirintusában, ahol lépten-nyomon templomokkal övezett kis terekre érünk. Egy további érdekesség az Egyháztörténeti Múzeum. Playa de Palma/El Arenal Spanyolország legnagyobb idegenforgalmi üdülõközpontja a fõvárostól néhány percnyi autóútra, 4300 méter hosszú és 60 méter széles, aranyszínû, finomhomokos stranddal.

    A Baleári-szigetcsoport legnagyobb és legismertebb tagjára érkezõket tündöklõ napsütés, égszínkék tenger, szépséges öblök, remek tengerpartok, strandok sokasága és kényelmes szállodák fogadják. A sziget éghajlata ideális, nyáron szinte soha nincs melegebb 33 Celsius foknál, a téli átlaghõmérséklet 14,6 Celsius fok, és az esõ is csak ritkán és rövid ideig esik.

    Mindezek mellett a fõváros, Palma de Mallorca számos látnivalóval is szolgál.

    A turisztikai központ a kikötõ, ahol a Barcelonából és Valenciából érkezõ hajók is kikötnek. A magas pálmafákkal szegélyezett Passeig d'es Born lenyûgözõ látvány, a legtöbb érdekesség azonban az Óvárosban található. A régi városháza homlokzata a XVI.-XVII. századból való, a Szent Eulália és a Szent Ferenc-templom a XIII. században épült. A katedrális - amelyet hét évszázadon át, a XIII. századtól a XIX. századig építettek - egyike a legszebb katalán emlékeknek. A városban lévõ kastélyokat, múzeumokat - köztük Chopin egykori lakóházát - ugyancsak érdemes felkeresni.

    Mallorca megismeréséhez kellemes idõtöltést kíván a Malév és az utazunk.com!




  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Pusztaföldvár

    Pusztaföldvár Békés megye délnyugati részén, Orosháza vonzáskörzetében található, mintegy 12 km-re a várostól. A jelenleg 1992 lelket számláló községnek nincsenek turisták ezreit csalogató természeti adottságai, nincs különös fordulatokban gazdag történelme.

    Van azonban néhány országos jelentõségû kultúrtörténeti, természetvédelmi értéke és számos olyan szülötte, akikre méltán lehetünk büszkék, s akik szülõfalujukra szeretettel gondolnak. Régészeti leletek alapján feltételezhetõ, hogy több ezer éve létezett ezen a területen is kezdetleges településforma.

  • Libanon

    A beiruti fõvárosú Libanon, kicsi köztársaság, amelyet leírni nem lehet, csak megélni. Libanon neve a „lubna” arab szóból ered, melynek jelentése fehér, utalva a hófedte hegycsúcsok színeire. Az ország örök szimbóluma a közel kétezer méter magasságban honos libanoni cédrus. Magyar vonatkozásként meg kell említenem, hogy ezeket Csontváry Kosztka Tivadar is megörökítette A magányos cédrus címû híres festményén.

    Az országba való beutazáskor vízumra van szükség, valamint a 30 év alatti, egyedül utazó hajadonoknál elõzetes vízumfelvétel szükséges.

  • Cegléd és a Ceglédi Gyógy- és Strandfürdõ

    Pest Megye egyik kiemelkedô termál adottságokkal rendelkezô városa Cegléd. Önkormányzatának célja egy olyan gyógyfürdõ komplexum megvalósítása, amely nemcsak a helyi és a régióbeli, de a hazai és a külföldi vendégkör egészségügyi és kikapcsolódási igényeit is kielégíti.

    A klasszikus fürdõk nyújtotta lehetôségeken felül a Ceglédi Gyógyfürdõben a vendégeknek lehetôsége nyílik gyógyászati kezelések, valamint fitness és wellness szolgáltatások igénybevételére.

  • Mosonmagyaróvár

    Mosonmagyaróvár a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál, Bécstõl 80, Pozsonytól 30 km-re fekszik. Közúton, kerékpárúton, vasúton és vízen könnyen megközelíthetõ, kedvezõ fekvésû város. A városon át vezet a Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

    A város fontos turisztikai vonzereje a gyógyvize. Az egész évben nyitva tartó fürdõ termálvize elismert gyógyvíz, amely – besorolása szerint – Európa öt, legjobb hatásfokú gyógyvize közé tartozik. Mosonmagyaróvár története több mint 2000 évre tekinthet vissza.

  • Prágai kocsmakalauz

    Sörivóknak való

    A társadalom különbözõ szintjein élõk közti kommunikáció és információáramlás kötetlen helye a cseh kocsma a Prágai kocsmakalauz címû kötet szerzõje szerint.

    A cseh fõváros 246 sörivó helyének bemutatását a késõbbiekben a vidéki hospodákra is kiterjesztett kötettel kívánja folytatni az önmagát csak "kocsmográfusnak" tituláló Hagymásy András.

  • Kyoto

    Udvari költõk már a középkorban megénekelték Kyoto szépségét. Régi selyemfestmények tanúskodnak a zöld hegyek lábánál álló teapavilonokról, és elsárgult krónikák regélnek a japán császárokról, akik a 8. és a 9. század között pompás udvart tartottak Kyotóban, és bõkezûen támogatták a mûvészeteket. Nem volt még egy város a Felkelõ Nap országában, ahol akkoriban oly sok csodálatos mûkincs gyûlt volna össze, oly sok palota, díszkapu, sintoista szentély, Buddha-templom és...

  • Genf

    Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fõvárosa.

    Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerõsített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fõvárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött elõször a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.

  • Liverpool - A tengeri kapocs Európa és Amerika között

    A város egy hegygerincre épült, melynek legmagasabb pontja az Everton domb, 70 méterrel magasodik a tenger fölé.

    Északról Sefton, keletrõl pedig Knowsley kerülete határolja, míg a Mersey túlpartján Birkenhead és Wallasey városával néz farkasszemet. A város központja mintegy 5 mérföldnyire van a Liverpool öböltõl és az Ír-tengertõl. Liverpoolt, amely Anglia egyik legjelentõsebb, és ötödik legnépesebb városa, a Liverpool Városi Tanács kormányozza, egyike annak az öt tanácsnak, ami Merseyside grófságban mûködik.

  • Tel-Aviv, egyszerre õsi és modern

    A modern nagyváros Izrael gazdasági, pénzügyi és szórakoztató központja. A kevés látnivalót ellensúlyozzák a több mint 10 kilométer hosszú tengerpart gyönyörû strandjai. A lüktetõ, nyüzsgõ városban rengeteg bár, étterem, kávézó, bolt és szórakozási lehetõség várja a turistákat. Izraelt a Közel-Kelet Amerikájának is szokták hívni. Az egész országra - és különösképpen Tel-Avivra - nagyon igaz, hogy az amerikai városképeket meghatározó felhõkarcolóktól a bazárig minden megtalálható itt.

  • A világ 7 új csodája - a tibeti Potala Palota

    A tibeti fõváros, Lhásza felé magasló Potala-palotát, amely több száz éven át a dalai lámák téli otthona volt, Peking 53 millió jüanért (6,4 millió dollárért), öt éven át tartó munkával teljesen – és a XVII. század óta elsõ ízben – felújította. „Ilyen költséges renoválásra a központi kormány Kínában azelõtt még sohasem vállalkozott. Amikor 1985-ben ide érkeztem, komolyan féltem attól, hogy a Potala-palota egyszer csak összeomlik” – nyilatkozta az igazgatásáért felelõs bizottság vezetõhelyettese, Csiung Ta.

  • Luxemburg

    A nagyhercegség fõvárosát 963-ban alapították, a kormány és a nagyherceg hivatalos székhelye. Az ECSC (Európai Szén és Acél Közösség) 1952-ben történt luxemburgi megalakítása óta egy sereg európai intézmény jött itt létre, az Európai Parlament Fõtitkársága, Európai Törvényszék, Európai Számvevõszék, Európai Beruházási Bank, valamint az Európa Tanács számos igazgatósága. Luxemburgot szokás az Európa Fõvárosa jelzõvel illetni, nem csupán földrajzilag központi fekvése alapján, de többnyelvûsége okán is: a "luxembourgish"-on túl a mindenhol beszélt és valóban alkalmazott francia és német a hivatalos nyelv.

  • Dél-Csehországi - 3. rész

    5. Látnivaló Dél-Csehországi régió:

    Cseh Kanada (Èeská Kanada)
    A több védett területet is magába foglaló nagy kiterjedésû, romantikus természeti park Jindøichùv Hradectõl délkeletre, Csehország, Morvaország és Ausztria határvidékén fekszik. A Cseh Kanadára az enyhén dombos, erdõvel borított táj a jellemzõ, amelyet jelzett turista- és kerékpárutak hálóznak be. A mély erdõkben számtalan bizarr alakú sziklaképzõdmény található, a szél által megformált sziklatálakkal – Masné krámy, Èertùv kámen vagy a legendákkal övezett Stodùlky.

  • Acapulco és a Pie de la Cuesta

    A nyugati parti kis halászfalu csak négy évtizede ébredt Csipkerózsika-álmából. Óriási fejlõdését mutatja az óceánparti szállodasor és a szórakoztatónegyed, ahol mindenki megtalálja az igényének és pénztárcájának megfelelõt. A kontinens nyugati oldalán levõ gyönyörû öböl már évtizedek óta az amerikai és az európai turisták legkedveltebb úti célja. Közkedveltségét éttermeivel, hangulatos bárjaival, rengeteg programlehetõségével és persze ez egzotikus környezettel és a kellemesen hullámzó tengerrel vívta ki magának a népszerû üdülõhely.

  • Disney mesevilága

    Ugye még mindenki emlékszik arra, amikor a Magyar Televízió Dévényi Tibi bácsija a Három kívánság stábjával meglepett egy kicsiny gyermeket és repültek Párizsba, ahol a Disney parkot látogatták meg. Ajánlom mindenkinek, aki a francia fõvárosba készül, hogy ne csak az Eiffel tornyot nézzék meg, hanem ezt a csodálatos meseparkot is.

    Azt azért nem árt tudni, hogy ezen kívül még Tokio-ban találkozhatunk igazi Disney feelinges, vagyis Disney hangulatú parkkal.

  • Gönyû

    Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

    Sok kedvezõ adottsággal rendelkezõ község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdõ (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja. Lakossága 3100 fõ körül ingadozik. A község az 1.sz. fõközlekedési út szeli ketté.

  • Mexikóváros, a latin fõváros

    A fõváros 2200 méter magasan fekszik, de levegõje ennek ellenére borzasztóan szmogos. A helyiek többsége beszél angolul, és szívesen elkalauzol minket bármely nevezetességhez, mint például a Zona Rosaba, a Rózsanegyedbe, ahol több száz éves épületek és remek éttermek találhatók. A város történelmi belvárosa a Plaza de la Constitución, itt találhatók Mexikó legrégebbi épületei és templomai. Keleti részén található a a Palacio Nacional, mely ma az elnöki hivatalnak ad otthont. A csodálatos Catedral Metropolitanát 1520-ban építették. A fõváros egyéb látnivalót se hagyjuk ki! Nézzük meg az azték piacteret, az Alamedát, a város legnagyobb parkját, a Bosque de Chapultepecet, a Guadalupe Bazilikát, és a Plaza Garibaldit is.

  • Hannover, a zöld város

    A rengeteg park, persze a Királyi Park Herrenhausenben is közöttük van, ami miatt Hannover e címet kapta. Az a panoráma, amit az új Városi Palota 100 méter magas tornyából kitekintve tárul elénk, bennünket is meggyõzhet errõl. Ide az Európában egyedülálló lejtõs lift visz fel.

    Akik elsõ alkalommal fedezik fel Hannovert, érdemes végigjárniuk a várost a Vörös Vonal mentén. Egy szórakoztató, 2-3 órás séta a járdákra festett vörös jel mentén és e kedves módon találkozhatunk a látnivalókkal, az utcai mûvészekkel, a történelmi épületekkel, az Óváros pezsgõ utcáival, bárjaival, éttermeivel.

  • Csaló idegenvezetõk Rómában

    Az olasz fõvárosban az idegenvezetõk fele csaló. Igazolvány nélkül, feketén dolgoznak, a háttérben a szervezett bûnözéssel - derült ki a Róma megyében végzett hatósági vizsgálatból. Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Pantheon, Trevi-kút, Spanyol-lépcsõ, Szent Péter tér... a turisták fõbb állomásainak számító római mûemlékeknél fordulhat elõ az, hogy az olasz vagy külföldi látogatónak egy ismeretlen segítséget ajánl fel. "Elkísérem. Megmutatom, hol a bejárat. Ha velem jön, elkerülheti a sorban állást és olcsóbban vehet belépõjegyet" - sorolja az a személy, akit a rendõrök "kerítõnek" neveznek.

  • Az arab országok illemtana

    Az arab országok illemtanaEgy külföldi utazás során sok kellemetlenség adódhat, kezdve a jelentéktelenektől - mely a helyi szokások nem ismeréséből fakadhat- az életveszélyesig. Indulás előtt tudjunk meg minél többet a területről, melyet felkeresni szándékozunk. Ahány ország, annyi szokás, vagyis nem könnyű illedelmesnek lenni külföldön. Ha arab országba készülünk, alaposan fel kell készülnünk, mivel kultúráink nagyon eltérőek, így bizonyos helyzetekre teljesen más szabályok vonatkoznak, mint nálunk itthon, így könnyen bajba keveredhetünk.

  • A második legnagyobb svéd város: Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600 000 lakossal.

    Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kereskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül.

  • Szíria

    Az arabok, kurdok, örmények, síiták és szunniták lakta Szíriát az évezredek során nevezték már "kelet gyöngyének", "sivatag gyémántjának", s a "föld menyasszonyának". A szírek rendkívül vendégszeretõ és segítõkészek emberek, amelyet szerintem személyesen érdemes megtapasztalni.

  • Marosvásárhely - székely titok

    Télen a mindent beborító vastag hótakaró, tavasszal az újjáéledõ természet zsongása, nyáron a büszke fenyõfák hûvöse, õsszel pedig az ezer színben pompázó falevelek kavalkádja – érkezzünk bármelyik évszakban Marosvásárhelyre, a várost körülölelõ dombok, erdõk és mezõk szépsége lenyûgözi az utazót. Mintha egy mesevilágba csöppenne a távolról jött ember: oda, ahol a székelyek balladái, legendái játszódnak. Marosvásárhely nemcsak Erdély egyik legjelentõsebb városa, hanem székelyföld központja is.

  • Madrid a spanyol fõváros

    Spanyolország fõvárosa,a több mint három és fél millió lakosú Madrid,az ország vasúti és közúti csomópontja is. Tengertõl való távolsága és magassága (660 m) miatt a tél hideg, a nyár pedig forró.Madridban három világhírû képtár, egy Királyi Palota, fenséges terek, és Spanyolország történelmének kincseit õrzõ múzeumok várják az érkezõket. A várost körülvevõ kis tartomány,a Comunidad de Madrid nevezetességei közül a Sierra de Guadarrama és az El Escorial a legnevesebbek.

  • A Dominikai Köztársaság

    Ha választani lehetne a Föld legvonzóbb országai között, a Dominikai Köztársaság minden bizonnyal elõkelõ helyen végezne.

    Kolumbusz Kristóf Indiát kereste és egy „földi édenkertre” talált, melyet a következõ szavakkal illetett: „Ez a Föld legjobb, legtermékenyebb, legkellemesebb, legkiegyensúlyozottabb tája, a leggyönyörûbb föld, amelyet emberi szem valaha látott”.

  • Leukaszpisz

    Újjáéled Egyiptomban Leukaszpisz (Antifré) 2000 éves görög-római kereskedõváros, amelyet ezentúl várja a turistákat.

    A Földközi-tenger partján fekvõ ókori várost, amelyet a Kr.u. IV. században szökõár pusztított el, 1986-ban, Marina El Alamein üdülõfalu építésekor fedezték fel. Az antik település majdnem a befektetési láz áldozatául esett, de végül egy 82 hektáros területet bocsátottak a régészek rendelkezésére, ahol az 1990-es évektõl lengyel archeológusok dolgoznak.

  • A lengyelek Velencéje

    Régi díszletek között fiatalos, lüktetõ nagyváros - ez Wroclaw, a Lengyelországba utazók legfelkapottabb úti célja. Az lepi meg leginkább a külföldit, hogy mennyi a fiatal a városban, mennyien sietnek valahová, mennyivel pörgõsebb az élet, mint akár Varsóban. Nem is csoda: Wroclaw egyetemi város - 20 felsõfokú tanintézményében 130 ezren tanulnak. Legrégibb közülük a több mint 300 éves állami egyetem, amelynek elképesztõen díszes aulája, a Lipót császárról elnevezett Aula Leopoldin bármelyik barokk templombelsõn túltesz.

  • Brüsszel

    Ha valaki nem tudná, Brüsszelt nem belgák, nem vallonok, de nem is flamandok lakják, hanem "a brüsszeliek". A hosszabb-rövidebb idõre Belgium (és Európa fõvárosában) megtelepedõ külföldiek, akik egyébként már maguk is színtiszta brüsszeliek, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gyanúsan francia vagy flamand nevû szomszéduktól megkérdezik: a Belgiumban élõ egyik vagy másik nagy népcsoporthoz tartoznak-e. "Je suis bruxellois" (azaz "brüsszeli vagyok") - vágják rá ilyenkor az esetek többségében a megkérdezettek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

  • Irán: Veszélyesen varázslatos

    Irán az emberiség történelmével egyidõs, civilizációnk egyik legõsibb öröksége. Az évek folyamán Irán kutlúrájának hatása a világ különbözõ pontjain is feltûnt a Nílustól egészen Európa szívéig. A Föld minden pontjáról érkeztek ide turisták, hogy végigutazzanak a Selyemúton, megcsodálva a Perzsa Birodalom dicsõségét.

    Ha idelátogatunk, egy teljesen egyedi élményben lesz részünk; egy hatalmas kultúra és civilizáció bölcsõjében találhatjuk magunkat. Háromezer évnyi lejegyzett történelemmel dicsekedhet ez az ország. Romok sokasága és megszentelt kõfaragványok találhatók itt.

  • Drezda a mûvészetek városa

    Zene- és mûvészetkedvelõ városként Drezda mindig is nagy tekintélynek örvendett Európában.

    Ám nemcsak megtekinthetõ mûkincseivel érdemelte ki e rangot - a Grünes Gewölbe évszázadok alatt felhalmozott drágaságaival, Raffaello Sixtusi Madonnájával, a Die Brücke expresszionista mûvészcsoport gazdag örökségével -, hanem magas zenei kultúrájával a zenei turizmus úttörõjévé vált. Hétszáz éves hagyományai vannak a híres templomi kórusnak, a Kreuzchornak, és nem kevésbé híres a Semperoper zenekara sem.

  • Tengerpartra vagy múzeumba mennek-e a turisták?

    Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.

    Tíz turistából négy a kultúráért jön Olaszországba - ismertette a római kulturális tárca legfrissebb adatait a nemzeti kulturális örökség fõosztályát vezetõ Mario Resca. Húsz évvel ezelõtt a napsütés hazájába érkezõ látogatók alig 14 százaléka választotta úti célként a mûemlékekkel és múzeumokkal teli olasz városokat. A többség a tengerparti nyaralás miatt utazott Olaszországba.