Bátonyterenye

A bátonyterenyei kistérség Nógrád megye keleti részén, az Északi-középhegység két nagy hegyvonulata, a Cserhát dombjai és a Mátra hegycsúcsainak találkozásánál fekszik. Bátonyterenye térségét több évszázad örökségeként „Palócföld kapujának” is nevezik, utalva ezzel a máig fennmaradt ízes palóc beszédre, a tájjellegû népi ételekre, a századeleji népi építészeti stílusú falusi házakra. A térség legnagyobb értéke: a szinte érintetlen, vadregényes táj, és a történelmileg kialakult településszerkezet. Népi kultúrája páratlanul gazdag, az itt élõ emberek gondosan ápolják hagyományaikat és be is mutatják azokat hangulatos rendezvényeiken. A vidék korán betelepült, ezt bizonyítják a jelentõs archeológiai lelõhelyek: az úgynevezett Aranyhegyen kb. 1000 db bronzkori leletet, urnasírokat tártak fel az 1950-es években. A török idõkben a település többször is leégett és lakhatatlanná vált. A 18-19. században két nemesi család, az Almásyak és a Gyürkyek birtokolták.

Bátonyterenye város a Zagyva és a Tarján patak találkozásánál, a 21-es és a 23-as fõút elágazásánál fekszik. A 15000-es lélekszámú város négy település egyesítésével jött létre: Kisterenye, Nagybátony, Maconka és Szúpatak. Szúpatak õrzi legjobba eredeti képét, XX. század eleji palóc házai hasonlóak a hollókõi házakhoz. A település a Mátra közelségének köszönhetõen egyike az ország legtisztább levegõjû településeinek.

Látnivalók:

Gyürky-Solymossy Kastély és Kastélypar - Kisterenye
Id. Szabó István "Fába faragott élet" címû kiállítása
3078 Bátonyterenye (Kisterenye), Népkert út 7.
Telefon: 32/350-620

Nyitva tartás:
május 1- október 31: K-V: 900-1500
november 1- április 30: K-V: 1000-1400
Hétfõ szünnap!

Késõ barokk stílusú, hagymakupolás épület egyetlen ilyen építménye Magyarországnak. 1790-ben építette a Gyürky család. Nyári lakként funkcionált az 1840-es évek végéig. Az 1900-as években a Solymossy család házasság útján jutott hozzá. A kúria egy 13 hektáros parkban helyezkedik el, ahová többnyire a környéken honos fafajtákat telepítettek, de megtalálhatóak a különbözõ fafajták egyedi példányai is. A park kis tavában egy idõben békákat is tartottak. Az elmúlt évekig a park jellegzetes állata a páva volt. 2003. augusztus végétõl id. Szabó István Kossuth díjas szobrászmûvész alkotásainak ad helyet.

Palóc Tájház
3078 Bátonyterenye (Kisterenye), Árpád út 5. (A kastély bejárata mellett)
Tel.: 32/350-620

Nyitva tartás:
május 1- október 31: K-V: 900-1500
november 1- április 30: K-V: 1000-1400
Hétfõ szünnap!


Maconkai Románkori Római Katolikus Templom
3070 Bátonyterenye (Maconka), Ózdi út
Kapcsolattartó: Domonkos Tiborné

Nyitva tartás: elõzetes bejelentkezéssel
Telefon: 32/354-611

Szinte eredeti formájában áll a kis falusi templom, ami a 13. században épült román stílusban, egyhajós egyenes záródású szentéllyel. Többször leégett, de az újjáépítés során, a lényeges építési jegyeket mindvégig megõrizte. Festményei és falképei 1280 táján, illetve a 14/15. század fordulójáról származnak. A 20. században régészetileg és mûemlékileg feltárták. A középkori freskói a korabeli hitvilág Mária kultuszát örökítik meg többek között.

Barják Gyula képeslap gyûjteménye
3070 Bátonyterenye (Nagybátony), Alkotmány út 24.
Telefon: 32/353-146

Nyitva tartás:
H-P: 1600-1900
Szo-V: 0900-2100
illetve elõzetes egyeztetéssel

Nógrád Vármegye történetét és lakóinak hétköznapjait mutatja be mintegy 30 ezer darabból álló különleges képeslap-magángyûjtemény, amely a gyûjtõ jellegzetes népi lakóházában tekinthetõ meg