rss
  • Celldömölk

  • Celldömölk, Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. Írásos formában elõször 1252-ben említik, de alapításának pontos ideje nem ismert. A XIII. század közepén két település alakult itt ki. Pórdömölk a jobbágyok és szolgálók faluja, míg Nemesdömölk a jómódúak, nemesek lakhelye lett. A XIII. században a településen bencés apátságot hoztak létre, mely a XVI. századra már messzeföldön híres búcsújáróhelyjé vált. Az apátság „csodatévõ kegyszobrát” a török támadások idején elmenekítették.

    Ezt követõen a hitéletet Koptik Odó apát lendítette fel ismét, ki az ausztriai Máriaczellbõl az ottani kegyszobor másolatát hozta magával. A kegytemplomot, melyet szintén máriaczelli mintára építettek, 1755-ben szentelték fel. 1755-ben épült a Kálvária, melynek átadásával végre teljessé vált a búcsújáróhely.

    A XVIII. század végétõl a város egyre inkább benépesült, iparosai, kereskedõi, híres vásárai és sóraktára révén hamarosan a környék központjává vált. 1830-ban megalkult a Kemenesaljai Casino, majd a település a XIX. század közepétõl járási székhely lett. A vidéket ekkor érte el a vasút. Kiscell a századfordulóra személy- és áruforgalmával vasúti csomóponttá, áruelosztó és átszállóhellyé vált. Ettõl kezdve népessége szinte robbanásszerûen nõtt.

    A két település: Kiscell és Nemesdömölk 1904-ben Celldömölk néven egyesült. 1950-ben Alsóságot, majd 1978-ban Izsákfát csatolták Celldömölkhöz, mely így 1978 január 6.-án kapta meg a városi rangot, s válhatott 12 ezer lakosával Kemenesalja központjává.

    1883-ban Celldömölkön született Gáyer Gyula botanikus és jogász, ki korának kiemelkedõ botanikusaként a Ság hegy flóráját kutatta.

    Kresznerics Ferenc katolikus esperes és líceumi tanár elsõként vált a Magyar Tudományos Akadémia vidéki tagjává. Sírja az alsósági temetõben található.
    Gáyer Gyula nevét ma is két általános iskola viseli, Kresznerics Ferenc pedig a könyvtár névadója.

    Celldömölk nyugati határához érkezve ma is megtekinthetõk a XII. századi apátsági romtemplom megmaradt falszakaszai.

    A település mûemlékei közül kiemelkedik a Szûz Mária-kegytemplom, melyet 1747-48-ban építettek. Koptok Odó apát a „Csodatévõ Kegyszobor” számára külön kápolnát építtetett és a sekrestye felett kincstárat hozatott létre.

    A kegytemlpom mellett található a volt bencés apátság épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal mûködik.

    A templom mögött áll az 1755-ben épült Kálvária, a templom elõtti téren pedig az 1836-ban elkészült Szentháromság-szobor található.

    A város kiemelkedõ rendezvényei: a szeptember 12.-éhez - Mária naphoz - köthetõ búcsú; az õsszel megrendezésre kerülõ Sághegyi Szüreti Napok; a májusi Kráterhangverseny a Ság hegyen; a Színházi Találkozó és Fesztivál a Soltis Lajos Színház szervezésében; a Kemenesaljai Mûvészeti Fesztivál; a zeneiskolai Kórustalálkozó; a Nemzetközi Vulkán-footballfesztivál; valamint a településrészek önálló rendezvényei: az Alsósági Tavaszi Napok és az Izsákfai Falunap.

    A város megismeréséhez kellmes idõtöltést kíván az utazunk.com!






  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Sevilla, Carmen, matadorok

    Sevilla a bikaviadalok és a flamenco hazája. De itt vannak a legvidámabb vásárok és a legelegánsabb emberek is. Az ősi, előkelő sevillai aréna a legimpozánsabb és az egyik legrégibb Spanyolországban, 1758-ban kezdték építeni. Abban az időben még nem lóhátról folyt a küzdelem. Manapság a spanyolok ünnepi szórakozásnak tartják, míg az EU be akarja tiltani. A 14 000 férőhelyes arénában a szezon húsvét vasárnaptól október elejéig tart, de a "menő" matadorokat csak június végéig látni.

  • Jekatyerinburg

    Jekatyerinburg a Szeverdlovszki terület központja, és Oroszország legnagyobb ipari városa.

    Az Ural hegység keleti részén, az Iszety folyó partján fekszik. A város nyugati határán húzódik Európa és Ázsia határvonala. A negyedik legnagyobb város Oroszországban, közel 1,3 millió lakossal. Jelentõs ipari szerepe mellett a régió vezetõ oktatási és tudományos központja. Az 1721-ben alapított települést I. Katalin tiszteletére nevezték el Jekatyerinburgnak.

  • Trogir (Közép-Dalmácia, Horvátország)

    A város a Split-i öböl nyugati sarkában elterülõ római kori város. Óvárosa, amely gazdag múltról tanúskodik, a világörökség részéhez tartozik. A középkor mûvészetének szépsége, hangulata ragadja meg a látogatókat. Az óvárosi részt körülveszi a tenger, szemben vele található a Ciovo sziget, amely a szárazföldrõl elválasztó keskeny csatornán közelíthetõ meg.

  • Peking - Sárkányok az égen

    A kínai bölcsek szerint aki teát iszik, annak szellemi képességei tiszták és frissek lesznek. A kínaiak törekvése a test és a lélek örökös ápolására azonban nem merül ki pusztán a teázásban: naponta gyakorolják a taj csi mozdulatokat a parkokban, de akár az utcán vagy a buszmegállóban is.

    A pekingiek közvetlenek, mosolygósak, gyermeki ártatlansággal gondolkodnak. Kedvesen, segítõkészen és nagyon kíváncsian állnak a külföldiekhez. Rendszeresen meditálnak, szabadidejükben pedig - gyermekként és felnõttként is - kedvenc foglalatosságuk a sárkányeregetés. Igen rendszeretõk: naponta háromszor, ugyanabban az idõpontban étkeznek, és a déli ebéd után mindig lepihennek egy-két órára. Ennyibõl is kiderül, milyen távol áll az övékétõl a mi zaklatott nyugati kultúránk.

  • Port au Prince, a Haiti Köztársaság fõvárosa

    Az ország délnyugati részén, a Karib-tenger Gonave-i öblének folytatásában levõ mélyvizû tengerág, a Szent Márk-csatorna délkeleti csücskénél fekszik.

    Port-au-Prince eredeti lakosai az arawak indiánok voltak, melyeket a harcias karibok irtották ki, majd miután Kolombusz 1492. december 25-én felfedezte Hispaniolát, a karibok is áldozatul estek a spanyol konkvisztádoroknak.

    A 16. század elejétõl a karibok helyére mintegy félmillió néger rabszolgát hurcoltak be Afrikából, a Guineai-öböl partvidékérõl.

  • Pannonhalma

    Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselõ monostor épült, s amely hamarosan "Szent Hegy" (Mons Sacer) lett. A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban. Fia Szent István a második évezred kezdetén látta el birtokokkal és kiváltságokkal Az itáliai és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemzõ lelkipásztori és kulturális munkát. A monostor tagjai minden nap imádkoznak Magyarország sértetlenségéért.

  • Tower of London

    Hosszú nevén Her Majesty's Royal Palace and Fortress The Tower of London a Temze partján található középkori épületegyüttes, ahol 1303 óta a brit koronaékszereket tartják.

    Története során több funkciót is betöltött. Szolgált fegyverraktárként, királyi palotaként, erõdítményként, és börtönként is. 1078-ban I. Vilmos rendeletére kezdõdött meg az építése, majd késõbb a tornyot vízesárkokkal és fallal vették körül. A Tower végül I. Edward idejében, 1275 és 1285 között lett befejezve.

  • Queen Mary 2 - a hajók és a luxus királynõje

    Luxus – csak kiválasztottaknak!

    A kultúrára szomjazó utasok szórakoztatását egy nyolcezer kötetes könyvtár, egy színház, egy teljes méretû planetáriumként is mûködõ mozi, valamint háromszáz olyan különleges mûalkotás biztosítja, melyek összértéke meghaladja az ötmillió dollárt. Az óceánjárón az Oxfordi Egyetem oktatási programja számos elõadást és mûhelymunkát kínál a történelem, a mûvészetek, az irodalom, a gazdaság, a politika, a filozófia és a szociológia iránt érdeklõdõknek.

  • Turku, a finn élet központja

    Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leülni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belsõ vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben. A délen fekvõ fõváros, Helsinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Télapóval való találkozással kecsegtetnek.

  • Kókusz (Keeling) - szigetek

    A lakatlan Kókusz-sziget (spanyolul Isla del Coco, angolul Cocos Island) 500 km-re Costa Rica partvidékétõl a Csendes-óceánban fekszik.

    Területe 24 km². A sziget a kalózok kedvelt búvóhelye volt, akik több száz éven keresztül rejtették ide összerabolt zsákmányaikat, és közben kutatták szorgalmasan elõdeik hagyatékát. Edward Davis angol kalóz a XVII. század végén helyezte el itt elõször értékeit, ám hamarosan meghalt, így nem térhetett vissza értük.

  • La Défense: Párizs új városrésze

    A La Défense Párizs egyik fontos, a történelmi városmagtól nyugatra elterülõ üzleti központja, közigazgatásilag azonban nem része.

    A francia fõváros Neuilly-sur-Seine negyedével határos területen a Hauts-de-Seine megyében elhelyezkedõ Nanterre, Courbevoie és Puteaux osztozik. A negyed a legnyugatibb pontja Párizs 10 km hosszú történelmi, kiemelkedõ jelentõségû épületekkel, és emlékmûvekkel jelölt útvonalának, az Axe historique-nak. Az útvonal a történelmi városmagtól, a Louvre-tól indul, majd a Champs-Élysées-n végighaladva éri el a Défense negyedet, a Diadalív érintésével.

  • Budva

    Budva az egyik legrégebbi lakott település az Adrián. A legenda szerint a várost Kadmo a föniciai Agenora király alapította. Thébából elûzték majd megérkezett erre a vidékre és megalapította a várost. Elõször a várost Szofoklész említi az V. században i. e. Budva az egyike azoknak az antik városoknak mely nem tünt el a VII. század elején. Konsztantin cár lejegyezte, hogy 840 -ben az arabok betörtek a városba és teljesen kifosztották, tönkre tették.

  • Utazás a barlangba

    A Mátyás-hegyi-barlangrendszer hazánk második leghosszabb barlangja. Ha ellátogatunk ide, igazán különleges pár órában lehet részünk. Nemcsak a barlang szépsége miatt, de azért is, mert itt nincsenek kiépített utak, és világítás, hanem csúszva-mászva, valódi kalandok között, mégis biztonságban fedezhetjük fel a föld mélyét. Tegyen egy kalandtúrát a föld alatt. Családoknak, baráti társaságoknak közös idõtöltéshez, céges csoportoknak csapatépítéshez, gyerekcsoportoknak osztálykiránduláshoz - sokféle társaságnak ideális programot nyújthat a Mátyás-hegyi-barlangrendszer.

  • Bükki Nemzeti Park

    A környezetébõl szigetszerûen kiemelkedõ Bükk hegység délrõl nézve átmenet a Kárpátok össze-függõ magas gerincei felé, északról jõve, pedig az Alföld laposságának elõfutára. Itt alakult meg 1977. január 1-én 38 774,6 hektár védett területtel hazánk sorrendben harmadik, ugyanakkor elsõ hegyvidéki nemzeti parkja. A hegység legjellegzetesebb, legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík. A hegyi rétekkel tarkított bükkösökkel és lucfenyvesekkel borított karsztplató enyhén hullámos felszínét alacsony bércek, a közöttük lévõ töbörmezõs karsztvápák és víznyelõ töbörsoros völgyek, víznyelõk, a mélyben zsombolyok és barlangok teszik különlegessé.

  • Finnország

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa. Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • Geszt - A balladák földjén

    Geszt község, Békés megye keleti részén Romániával határos részén fekszik „zsáktelepülés”.

    A csiszoltkő korszak időszakától számít lakott helynek. Nevével 1213-ban találkozunk először a váradi regestrumban. A Rákóczi szabadságharc bukása után a település birtokjogáért több főúr pereskedett. A pert végül is Tisza László nyerte meg és 1766. augusztus 9-től birtokolta.

  • Madagaszkár

    Madagaszkár nevét hallva a magyar utazónak legelõször valószínûleg Benyovszky Móricz jut eszébe (na, meg a rajzfilm - riszáljuk így is, meg úgy is), aki király lett ebben az országban. Bár egy ideig ezt vitatták, de tény, hogy a malagasy fõvárosban még utcát is neveztek el Benyovszkyról! Maga az ország egy hatalmas sziget, egészen pontosan földünk negyedik legnagyobb szigete. Mintegy öt Magyarországnyi a területe. A központi szigeten kívül néhány kisebb is az országhoz tartozik (Nosy Bé, Sainte Marie), valamint a délkeleti partok elõtt csaknem 450 km hosszan elnyúló korallzátony is Madagaszkár részét képezi.

  • Kapolcs, a mûvészi község

    A község a Veszprémet és Tapolcát összekötõ 74-es számú út mentén a Káli-medence Tájvédelmi Körzet szélén fekszik. (30 km-re Veszprémbõl, 17 km-re Tapolcától). Az Eger-víz és Király-kõ sziklafalának találkozásánál települt falu az Eger-völgyben mintegy kapcsot képez a Balaton-felvidék és a Bakony között. Kapolcs múltját, fejlõdését, település-szerkezetét elsõsorban vize és kereskedelmi útjai határozták meg. A völggyel párhuzamosan kanyargó útja, iparos múltjának emlékei teszik változatossá, öreg házai és patakparti kertjei pedig festõivé. Az Eger-patak a Káli-medence északi határát jelöli.

  • Brüsszel: unalmas kisváros, vagy pezsgõ multikulturális központ?

    Van, aki szerint Brüsszel unalmas kisváros, mások szerint pezsgõ multikulturális élete izgalmasan sokszínû. Sorozatunk Európa nagyvárosait, az ottani élet- és munkakörülményeket mutatja be.

    Brüsszelben meg kell tanulni élni – hangoztatják sokan a városról. Amikor valaki elõször jár ott, nem érti, hogyan lehet valaki szerelmes Brüsszelbe. Ugyanakkor egy kis idõ után sokan imádják a belga fõvárost, és élvezik az ottani életet. A város sokféle arcot mutat: a központban kedves, középkori házak, míg a távolabb esõ európai uniós negyed már modernebb és jóval ridegebb.

  • Békéscsaba

    A közel 64 ezer lakosú Békéscsaba Magyarország dél-keleti határán, Budapesttõl mintegy 200 km-re található. Békés megye legfontosabb közúti és vasúti csomópontja, autóval, vasúton, nemzetközi közforgalmi és sportrepülõtere révén akár közvetlenül repülõgéppel is megközelíthetõ.

    Évszázados épületeinek, megújult városképének, rendezvényeinek és a környék természeti értékeinek köszönhetõen egyre több turista látogat ide. Békéscsaba a megyei jogú városok között az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkezõ település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetõen az ország legélhetõbb városai közé tartozik.

  • Hajdúszoboszló

    Hajdúszoboszló Hajdú-Bihar megye egyik idegenforgalmi központja. A város arculatát leginkább az immár több mint nyolcvanéves fürdõkultúra határozza meg.

    Az alföldi kisváros közkedveltségét messze földön híres gyógyvizének és az erre épült hatalmas 30 hektáros, korszerû infrastruktúrájú gyógy- és strandfürdõjének köszönheti, melyben a mediterrán tengerparti medence és sok más élményt nyújtó attrakció mellett jelentõs vonzerõt gyakorol az országban elõször megépült AQUAPARK.

  • A Plaza de Mayo

    Buenos Aires történelmi központja a Plaza de Mayo, az államelnök pompás rezidenciájával, a Casa Rosadával. Az elnök a rózsaszín épület erkélyérõl intézi szózatait a néphez, a nép pedig a palota elõtti téren tiltakozik, ünnepel vagy tüntet, százezerszámra. A tér nyugati oldalán a közel két kilométer hosszú Avenida de Mayo köti össze a kormányzati székhelyet a Kongresszus épületével, mely pontos mása a washingtoni Capitoliumnak.

  • Berlin: kultúra és szórakozás

    Berlin: kultúra és szórakozásNémetország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: „Die Weltstadt mit Herz” (Világváros, amelynek szíve van). A város környékén több tó is található: Ammersee, Wörthsee, Starnberger See. A látnivalók és bevásárlási lehetőségek a városban sok turistát és kereskedelmi utazót vonzanak. München központja a Marienplatz (magyarul Mária-tér). Itt található az új és a régi városháza is. Néhány lépésnyire a tértől áll a Szt. Péter templom, München legrégibb temploma.

  • Prága (Csehország)

    Csehország fõvárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szûk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.

    A fõváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötõ Károly hídon.

  • Meerufenfushi, egy varázslatos maldív gyöngyszem

    Kevés olyan pontja van a világnak, ahol ember és természet olyan páratlan harmóniában él egymással, mint itt. S hogy hol keressük a Maldív-szigeteket a térképen vagy a földgömbön? Az Indiai-óceán Egyenlítõhöz közeli részén, India alatt, Srí Lanka nyugati partjaitól nem messze. A 26 atollon belül (atoll=gyûrû alakú korallzátony) 1200 korallsziget található, ezek közül több mint 900 még mindig lakatlan. A lakott 300 szigetnek kb. 30 %-a turistasziget, 70 %-a pedig maldívok által lakott "halászfalu", illetve a turizmus céljából fenntartott, még üres sziget.

  • Az Aggteleki Nemzeti Park

    Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

  • Moszkva és London a világ legdrágább városai

    Immár második éve Moszkva számít a legdrágább európai városnak, legalábbis a svájci Mercer tanácsadó cég felmérése szerint. Az orosz fõvárost a hagyományosan drága London követi, amely egy év alatt három helyet ugrott elõre. Az elsõ tízben még négy európai város található, Koppenhága, Genf, Zürich és Oslo mellé csak japán települések és Hong Kong fért be. Az elsõsorban a külföldiek szemszögébõl készített felmérés alapján Európa a világ legdrágább régiója, hiszen a TOP 50-ben harminc európai város szerepel, közülük Milánó a 11., Szentpétervár a 12., Párizs a 13., Dublin a 16. és Róma a 18. helyet foglalja el.

  • Csak az igazán bátraknak: üveghíd Kínában

    Csak az igazán bátraknak: üveghíd KínábanÚjabb turista sokkoló látványosság Kínából. Tériszonyosoknak nem ajánlják Kína legújabb látványosságát, a 180 méter magasan lévő üveghidat, amely két hegyet köt össze Hunanban. Nem tudom, hányan mernek majd átmenni rajta, mert a híd járófelülete üvegből készült. De, ha ez még nem elég rémisztő, akkor még erős szélben inog is. Hosszúságban elvette az elsőséget a szintén Hunan tartományban található üvegösvénytől. De az 1900 méter magasságban vezet. Ha valaki nekivág, hogy átkeljen rajta, de útközben rátör a félelem vagy a pánik, akkor a személyzet segíthet neki, hogy tovább tudjon menni.

  • Gran Canaria - A Kanári-szigetek egyike

    A Gran Canaria (spanyolul a.m. „Nagy Kanári[-sziget]”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

    A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakon választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettõssége, eltérõ flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik. Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendõ.

  • Prágai kocsmakalauz

    Sörivóknak való

    A társadalom különbözõ szintjein élõk közti kommunikáció és információáramlás kötetlen helye a cseh kocsma a Prágai kocsmakalauz címû kötet szerzõje szerint.

    A cseh fõváros 246 sörivó helyének bemutatását a késõbbiekben a vidéki hospodákra is kiterjesztett kötettel kívánja folytatni az önmagát csak "kocsmográfusnak" tituláló Hagymásy András.