rss
  • Venezuela

  • A Dél-Amerika északi részén fekvõ ország mintegy 2800 km-es partszakasszal érintkezik a Karib (Antilla)-tengerrel és az Atlanti-óceánnal. Az ország déli részét a Guyannai-felföld õserdõvel borított, 2000 m fölé nyúló hegyei alkotják. Északon az ország legmagasabb csúcsát is hordozó Andok termékeny medencéket körülölelõ láncai hálózzák be az országot. A két hegyvidék között terül el az Orinoco folyóvizek által feltöltött, szavannás síksága. Az északon fekvõ Maracaibói-medence lagúnás partvidéke hatalmas kõolajkészletet rejt.

    Spanyol eredetû nevének jelentése "Kis Velence", amely a cölöpökre épített indián falvakra utal. Az 1919-30 között Nagy-Kolumbia részeként nyilvántartott terület 1830-ban nyerte el függetlenségét.

    A Kolumbusz Kristóf Által Felfedezett egykori spanyol gyarmat földje kõolajban, vasércben, gyémántban és bauxitban igen gazdag. A kivitel jelentõs részét a kõolaj-feldolgozás és a gépgyártás adja. Mezõgazdaságát kétarcúság jellemzi: egyrészt az élvezeti növényekbõl (kakaó, dohány, kávé), valamint banánból és cukornádból felesleggel rendelkezik, másrészt a lakosság élelmiszer-szükségleteét nem képes a gazdaság kielégíteni, így jelentõs behozatalra (búza, kukorica, bab, zöldségfélék, hús) szorul. Az ország jelentõs részén folytatnak legeltetõ állattenyésztést (szarvasmarha, kecske).

    Beutazási feltételek

    A beutazáshoz turisztikai célból vízum nem szükséges, csak egy ún. turista kártya, amelyet a repülõtársaság ad ki a beutazóknak, amely maximum 60 napi tartózkodásra szól, mely kétszer helyben meghosszabbítható. Az üzleti célból beutazóknak vízumot kell felvenniük Budapesten. Ha turistaként lépnek be az országba, nem írhatnak alá közjegyzõ elõtt olyan szerzõdéseket, ahol az útleveleikkel kell igazolniuk személyazonosságukat.

    Venezuelában a közbiztonsági helyzet az utóbbi idõben romlott, ezért különleges figyelmet kell fordítani a személyes biztonságra. Általános tanácsként javasoljuk, hogy az útleveleket, repülõjegyeket hagyják a szállodai széfben, ne viseljenek feltûnõ ékszert és kézitáskát, ügyeljenek a nagyvárosokban gyakran elõforduló zsebtolvajokra.

    Rablás veszélye miatt nem ajánlatos a kis magán mikrobuszokkal közlekedni, biztonságosabb földalattin, vagy nagy városi buszokon utazni. A taxik közül is ajánlatos az ún. “Linea” taxikat választani, ezek általában terepjárók és a caracasi repülõtér elõtt kialakított drosztokon megtalálhatók. A többi taxi nem tekinthetõ biztonságosnak.

    Az ország nagyobb városaiban vannak olyan negyedek, ahol az éjjeli órákban nem ajánlatos egyedül sétálni, vagy gépkocsit vezetni, ezekrõl legcélszerûbb a szállodában, vagy ismerõsöknél tájékozódni.

    Gépkocsi bérléséhez nemzetközi jogosítvány és hitelkártya szükséges. A Caracason kívüli utak jók, és nappal biztonságosak. Az éjjeli vezetéstõl azonban óvakodni kell. A parkoló gépkocsikban látható helyen semmilyen értéket nem szabad hagyni.

    Az országban a külföldi fizetõeszközök közül elsõsorban az USA dollárt fogadják el a pénzváltó helyek, ezért javasoljuk azzal utazni. A caracasi repülõtéren - a nemzetközi gyakorlattól eltérõen - a városban használatosnál jobb váltási árfolyamot alkalmaznak. A hitelkártyákat általában mindenütt elfogadják.

    A nagyvárosokban az egészségügyi ellátás megfelelõ. Általában azonnal készpénzzel kell fizetni, de egyes kórházak elfogadnak hitelkártyát is. Az ország déli részén, az 1000 méter alatti területeken – fõleg az Orinoco és Apure folyók mentén – malária veszély van (Barinas, Bolivar, Merida, Monogas, Portuguesa, Sucre, Teachira, Zulia, Amazona tartományok), ezért elindulás elõtt már idõben el kell kezdeni malária ellenes gyógyszerek szedését.

    Magyar turistáknak, fõleg azoknak, akik a tengerparton kívánnak nyaralni, ajánlatos az óvatosság és a magas fényvédõ faktorú napolajok használata, mivel a trópusi nap sokkal erõsebb, mint amelyhez Magyarországon hozzászoktunk.

    Elindulás elõtt célszerû tájékozódni a kötelezõ védõoltásokról az illetékes magyar egészségügyi hatóságoknál (jelenleg a sárgaláz elleni kötelezõ, melyet legalább 10 nappal az utazás elõtt fel kell venni, ajánlott: a tetanusz és a gyermekbénulás elleni védõoltás). Úticéltól függõen célszerû a diftéria, a tífusz, és a hepatitisz A és B elleni védõoltás felvétele.

    Az utóbbi években elõfordult esetek miatt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a venezuelai jogszabályok rendkívül szigorúak a kábítószerekkel összefüggõ bûncselekmények tekintetében. Állampolgárságtól függetlenül 10-15 éves börtönbüntetésre számíthat az, akit akár a legkisebb mennyiségû kábítószerrel letartóztatnak.

    Lehet, hogy vannak veszélyes helyek Venezuelában, de egyszer látni kell ezt az országot!


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Peking: az ősiség és modernség hazája

    Peking: az ősiség és modernség hazájaPeking - népességét tekintve - Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. A világ egyik legősibb és legmodernebb látnivalóitól roskadozik ez a város, de már nem csak egy fura virtuális múzeum, amit csak nézni lehet, egyre élhetőbb és színesebb. Bár az egyik legdrágább város Kínában, ez nem tartja távol az európai és amerikai turistákat. A szállodák és szállások minősége általában jó, az áruk is kedvező, különösen a szervezett keretek között utazók számára. A látnivalók belépti díja jutányos, de sok a tolakodó csaló és szélhámos minden látványosság körül.

  • Turku, a finn élet központja

    Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leülni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belsõ vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben. A délen fekvõ fõváros, Helsinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Télapóval való találkozással kecsegtetnek.

  • Moszkva és London a világ legdrágább városai

    Immár második éve Moszkva számít a legdrágább európai városnak, legalábbis a svájci Mercer tanácsadó cég felmérése szerint. Az orosz fõvárost a hagyományosan drága London követi, amely egy év alatt három helyet ugrott elõre. Az elsõ tízben még négy európai város található, Koppenhága, Genf, Zürich és Oslo mellé csak japán települések és Hong Kong fért be. Az elsõsorban a külföldiek szemszögébõl készített felmérés alapján Európa a világ legdrágább régiója, hiszen a TOP 50-ben harminc európai város szerepel, közülük Milánó a 11., Szentpétervár a 12., Párizs a 13., Dublin a 16. és Róma a 18. helyet foglalja el.

  • Hogyan kerüljük el a tébolyt az álomvilágban?

    Minden család egyszer az életben szeretne eljutni Disney parkba. Olyan tippeket adunk az olvasónak, amelyek segítségével pénzt, idõt és energiát spórolhat, tehát érdemes figyelni, mert a Disney park. Mielõtt bárminemû felsorolásba kezdenénk a szemfüles tanácsainkat illetõen, az elsõ és legfontosabb dolog, hogy egy – a vidámparkokban nagyon is gyakori – jelenségre felhívjuk a kedves olvasó figyelmét. Sokan vagyunk akiknél komoly pénzügyi kompromisszumokat kell kötni annak érdekében, hogy nyaralásunk egyáltalán létrejöhessen.ban könnyen téboly is várhat ránk.

  • Bora Bora - A világ egyik legszebb helye

    Habár csak 6,5 kilométer hosszú és 4 kilométer széles, Bora Bora a világ legszebb és legromantikusabb helye a Földön. Szó nincs rá, amivel ki lehetne fejezni a sziget pazar szépségét és a csendes óceán türkizkék tengerét.

    Ha egyszer eljutsz a szigetre örökre szerelmes leszel a Csendes Óceán ezen igazgyöngyére. A klíma is tökéletes: 24 és 28 fok között. A csodaszép lagúnák és korallzátonyok az Otemanu vulkán kialakulásával keletkeztek.

  • Brüsszel: unalmas kisváros, vagy pezsgõ multikulturális központ?

    Van, aki szerint Brüsszel unalmas kisváros, mások szerint pezsgõ multikulturális élete izgalmasan sokszínû. Sorozatunk Európa nagyvárosait, az ottani élet- és munkakörülményeket mutatja be.

    Brüsszelben meg kell tanulni élni – hangoztatják sokan a városról. Amikor valaki elõször jár ott, nem érti, hogyan lehet valaki szerelmes Brüsszelbe. Ugyanakkor egy kis idõ után sokan imádják a belga fõvárost, és élvezik az ottani életet. A város sokféle arcot mutat: a központban kedves, középkori házak, míg a távolabb esõ európai uniós negyed már modernebb és jóval ridegebb.

  • Lombardia: Világ az Alpok lábainál

    Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetõsen egyszerû a táj.

    Területének több, mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4 049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3 678 m) Svájc határán, az Adamello (3 554 m) és az Ortles-Cevedale (3 899 m) Trentino–Alto Adige határán.

  • Velence (Venezia) a meseváros

    Olyan mint valami meseváros ahol minden eltér a megszokott valóságunktól. A házak lábát a tenger vize mossa. Régi templomok ,paloták ,mûemlékek másutt is láthatók ,de itt minden házra kiírhatnák :mûemlék. Velence 1000 évig volt a Kelet kapuja és a távoli mesevilág hangulata még ma is ott lebeg a város falai között. Az õsi falakból áradó hangulat , a színek és a foltok játéka , a valószerûtlen környezet hatása alatt a szûk sikátorok és a zöldes víz? , kanyargó csatornák dísztelen házai is romantikus mezt öltenek.

  • Nemcsak a húszéveseké az utazás

    A teljes népesség 73 százaléka nem volt üdülni az elmúlt 12 hónapban, az 50 éven felüli korosztályban ez az arány 80 százalék, a 65 felettiek esetében pedig 87 százalék. Mégis, az 50 felettiek 23 százaléka tervez üdülést - mondta 50+ utazási kiállítás szervezõje. Számítani kell tehát az ötven év feletti korosztállyal és korosztályra. Az 50 év felettiek legnagyobb arányban Magyarországon töltöttek el legalább 5 napot üdülés céljából. Kedvenc külföldi úti céljuk: Ausztria, Olaszország, Görögország, Románia és Horvátország - idézték a szerdai tájékoztatón az egyik közvéleménykutató cég felmérését.

  • A Keopsz-piramis titkai

    A gízai Nagy Piramis, más néven Keopsz-piramis titkait 4500 éve kutatják kincsvadászok és régészek, de vannak olyan rejtett járatok az õsi egyiptomi építményben, amelyek máig õrzik titkaikat.

    A Leeds egyetem régészei most egy speciálisan kialakított robottal próbálják felderíteni, mi lehet azokban az aknákban, ahová több ezer éve nem tekintett be senki. A piramis mélyén két kisebb szoba található, ezeket a király fülkéjének, illetve a királynõ fülkéjének nevezték el a régészek.

  • Temesvár (Románia)

    Különös város Temesvár. A messzirõl jött látogató ezen az egy teleülésen szembesülhet az egész Kárpát-medence zaklatott történelmével.

    Itt kezdõdött a magyar Anjou-dinasztia uralkodása, Károly Róbert királyi székhelye volt a XIV. században, aztán itt ért véget Közép-Európa legnagyobb középkori parasztlázadása 1514-ben, itt ért rettenetes véget a lázadók vezérének, Dózsa Györgynek az élete a sok költõ által megénekelt izzó vastrónon. A szelíd Bánát volt az utolsó tájegység, amely megszabadult a török uralomtól, amit 150 évesnek emleget a magyar történetírás fázisa, pedig ezen a vidéken 164 évig volt úr a török. Emiatt kellett aztán kívülrõl betelepíteni a térséget és az idekerülõ, új otthont alapító katolikus osztrákok-németek kezdték Temesvárt úgy emlegetni, hogy "Kicsi Bécs".

  • Törökország: Ízek és Imák a keleti világban

    Törökország évezredeken át a világ egyik legfontosabb összekötõ útja volt: a keletrõl érkezõ, fûszerekkel és selyemmel megrakott karavánok a ma Isztambul néven ismert városon át vonultak a nyugati vásárterekre.

    Mégis, ez az Európába is átnyúló nagy kiterje­désû ázsiai ország egészen az utóbbi idõkig ismeretlen volt a turizmus számára, 8000 km hosszú csodálatos tengerpartja, képeslapra kívánkozó halászkikötõi, kristálytiszta tenge­rei és a megejtõen szép táj mind elkerülte a nyaralni készülõk figyelmét.

  • Genf

    Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fõvárosa.

    Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerõsített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fõvárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött elõször a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.

  • Gelénes

    Gelénes az észak-magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Beregi-Tiszaháton fekszik, az ukrán határtól nem messze. Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették elõször Gelienus néven.

    A helynév személynévbõl a latin Kilianusból származik. Földtöltéssel megerõsített vára is volt. A XIV. században jelentékeny hely, Szatmár és Ugocsa megyék itt tartották közgyûléseiket. Ez idõ tájt birtokosai részben a Barabási család, részben a velük rokon Gelényesiek voltak. A Daróczy család 1307-ben az akkor már pusztának mondott birtokot a Várdaiaknak zálogosította el.

  • Erdély látnivalói

    Erdély látnivalóiA magyar állampolgárok évente több mint egymillió alkalommal keresik fel, viszont ennél jóval kisebb azoknak az aránya, akik turistaként jönnek a régióba. Számottevő még a nyugat-európai turisták száma is. Románia világörökségi helyszínei közül Erdély területén találhatók a következők: Erdély erődtemplomos falvai, Dák erődítmények, Segesvár történelmi központja, illetve Máramaros fatemplomai. Ha Erdélybe látogat valaki, hirtelen el sem tudja dönteni merre induljon, annyi látnivaló van, amiket nem szabad kihagyni.

  • Málta tengeri keresztezõdésben

    Málta csupán néhány éve jelent meg az utazási irodák prospektusaiban. Az idén már mintegy 5000 honfitársuk látogatja meg ezt a Budapest méretû országot. A terület tulajdonképpen három földdarab, Málta a fõsziget, Gozo a kistestvér, Comino a szinte lakatlan, kedvelt kirándulóhely. Málta egy évben csaknem másfél millió turistát fogad, mégis misztikum lengi körül. Okkal. Merthogy Málta nem a szokásos tengerparti nyaralóhely aranysárga homokkal.

  • Közlekedési információk: Párizs

    A párizsi közlekedési vállalat (RATP) 1949-ben a francia fõvárosi és a Párizs környéki régió tömegközlekedését ellátó, két állami vállalat összevonásából jött létre azzal a céllal, hogy egységesen irányítsa Párizs és agglomerációjának föld alatti és föld feletti tömegközlekedését, amelyet 1944-ig magáncégek biztosítottak.

    Az RATP elnökét a miniszterelnök nevezi ki. Az RATP-t egy külön szervezet, az egyéb közlekedési cégeket is dotáló, állami tulajdonú Párizs környéki Ile-de-France régió közlekedési szervezete (STIF) szubvencionálja.

  • Érdekességek, látnivalók a nyugat-csehországi régióban

    2. Látnivaló nyugat-csehországi régió:
    Franti¹kovy Láznì


    A fürdõt 1793-ban dr. Bernhard Adler chebi orvos kezdeményezésére alapították egy õsi gyógyforrás helyén.

    A XVIII. század végérõl és a XIX. század elsõ felébõl származik a település jellegzetes fürdõvárosi építészete – a klasszicista és empire stílusú épületek, pavilonok, parkok és egyházi mûemlékek.

  • Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600.000 lakossal. Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kerskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül. A 20. században a Volvo és Svenska Kullagerfabriken lett a meghatározó gazdasági erõ.

  • Extrém utak a nagyvilágból (képekkel)

    Vannak extrém utak...

    Hegybe kialakított közlekedési alagút, sivatagon átszelõ autópálya, õserdõn átfutó úttest, hihetetlen szakadékok mellett futó utacskák...

    A világ legveszélyesebb útjait elnézve nehéz elképzelni azok egykori elkészítésének körülményeit, hát még a rajtuk való közlekedést… hogyan tartják karban ezeket az utakat? Ha baleset van, létezik kiút???

  • Spanyolország: Malaga

    Bilbao (baszkul Bilbo) Baszkföld legnépesebb és legjelentõsebb városa, Vizcaya (Bizkaia) tartomány közigazgatási központja.

    A baszkok nemzeti fõvárosuknak tekintik. A várost 1300. június 15-én alapította Don Diego Lopez de Haro, Viscaya grófja. Azelõtt már létezett Bilbao mai helyén egy római kori település Bellum Vadum néven. Legnevezetesebb intézménye a Guggenheim múzeum. Az 1997-ben megnyílt múzeum már kívülrõl is rendkívül izgalmas látványt nyújt. Az igazi élmény természetesen belül várja a látogatókat.

  • Edinburgh

    Itt keresztezik egymást a skót és az angol történelem útjai. Hegyek és tenger, meredek szirtek és egy olyan égbolt, melynek drámaiságát a képzelet sem tudja túlszárnyalni. Robert Louis Stevenson, Edinburgh híres szülötte így vallott szülõvárosáról: "Érthetetlen, hogy ez a meghökkentõ látvány nem színpadi díszlet, hanem egy mindennapi életét élõ város képe." Edinburgh - a Világörökség része és nevezetes fesztiválváros - valóban mesterien érvényesíti adottságait, és nem csak a költõket lepi meg "színpadi díszlet megjelenésével".

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentoségû vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje. A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • Szlovénia - ejtőernyős síugrás és hegymászás vízesésen

    A szlovén terepek hátránya, hogy nem túl magasan fekszenek, így nem annyira hóbiztosak, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is. A szlovének elég régóta síelnek, már 17. századi forrásokban is említik a hegyi embereket, akik sítalpakon közlekedtek. Ennek ellenére a magyar turista még viszonylag ritka arrafelé. A szlovák síterepek Budapesthez közel vannak, de nem kell sokat autóznunk akkor sem, ha Szlovéniába indulunk síelni.

  • Vendégváró tengerpart Lengyelországban

    A lengyel tengerpart az egyik legszebb Európában. A homokos strandok hosszan, szélesen nyúlnak el, a festõi partvonal pedig lapos homokpadokkal és magas, meredek sziklafalakkal tarkított. A partmenti fenyõerdõk gyantájával és a jóddal telített levegõ csodálatos hatása miatt a Balti-tengert egész évben látogatják a gyógyulni, felfrissülni vágyók. A balti-tengeri fürdõhelyek õrzött strandokkal, vizicsúszdákkal, röplabdapályákkal, vizibicikli, vízisí, kajak, vitorlás és...

  • A francia Riviera: Nizzatól Antibesig

    Ki gondolná, hogy ez a parádés tengerpart, amely Franciaországtól szinte külön életet él, jó száz esztendeje téli pihenõhely volt, ahol a fagyok elõl menekülõ tehetõsebbek élvezték a különleges klíma gyógyító hatását. Azóta a francia Riviéra kinõtte magát, a mintegy ötven kilométeres, Mentontói Cannes-ig tartó partszakasz legendája sokkal nagyobb, mint fizikai mérete. Sokak számára az európai álomvilág színtere. A bájos, de jellegtelen San Remo, a kissé nyálas olasz slágerfesztiválok színtere ehhez képest tépett verébnek tûnik.

  • Kolumbia: Csábító és kockázatos

    Az ország utazás és ott tartózkodás szempontjából "II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtõ további országok és térségek" kategóriájába tartozik.

    Az ország területének jelentõs részét jelenleg három illegális fegyveres szervezet, a Kolumbiai Forradalmi Erõk (FARC), a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) és az Egyesült Önvédelmi Erõk (AUC) tartja ellenõrzése alatt. Az általuk elkövetett erõszakos cselekmények és emberrablások magas száma miatt az ország külföldi turisták számára a nagyvárosokat (Bogota, Medellin, Cali, Barranquilla, Cartagena) kivéve nem tekinthetõ biztonságosnak.

  • A török riviéra: Antalya

    A török riviéra: AntalyaAntalya a Földközi-tenger gyöngye, a török riviéra fővárosaként is emlegetik. Kaleici, a városközpont, ahol különös török és görög házak állnak védelem alatt, a legközkedveltebb része a városnak. A várost gyűrűként öleli körül a Toros-hegység, melynek a város különleges éghajlatát köszönheti: a hegység által körbezárt síkságon megreked a tenger felől érkező levegő. A nyári szezon itt már április végén elkezdődik és egyes helyeken egészen október végéig tart, a kedvező időjárásnak köszönhetően. Átlagosan az év 365 napjából 300-ban süt a nap.

  • Barbados: A barátságos paradicsom

    Barbados egy korall-sziget, amit a vulkáni tevékenység hozott a tengerfelszínre. A nyugati parton fehér homokos strandok nyúlnak végig a kékben és zöldben játszó tenger mellett.

    Korallzátonyok csipkézik a Barbados partvonalát, ezzel kitûnõ lehetõséget biztosítva a könnyû- és mélybúvárkodóknak. A keleti part mentén erõs és állandó széljárás és a sziklás partnak csapódó hullámok teremtettek lehetõséget a szörfözésre. Az ugyancsak állandó, ám lágy szellõ adja Barbados kellemes trópusi klímáját.

  • Dudai, Burdzs Kalifa

    A Burdzs Kalifa (Kalifa-torony) egy szupermagas felhõkarcoló az egyesült arab emírségekbeli Dubajban.

    Jelenleg a világ legmagasabb épületének számít 828 méteres magasságával, több mint 300 méterrel megelõzve a Taipei 101-et, a jelenlegi másodikat.

    Az új, 2 km²-es belvárosi negyed építésére szánt 20 milliárd dollárból több mint 4 milliárd jutott az Adrian Smith által tervezett monumentális épületre. Az építkezés 2004. szeptember 21-én kezdõdött el.