rss
  • Barcelona

  • Zorró él, és a barcelonai katedrális elõtt áll modellt a turisták fotóihoz. Pár centért szívesen a levegõbe rajzolja kardjával híres "Z" betûjét, vagy egy fénykép erejéig nyájasan átkarolja a jelentkezõ külföldieket. A jelenethez a közelben játszó ragtime banda adja a zenei aláfestést. Énekesük, aki egyben bendzsón is játszik, a bendzsót és az éneklést leszámítva megtévesztésig hasonlít egy szelíd krisna hívõre. Eredeti angolsággal beszélõ nagymamája pedig tánclépésben haladva kalapozik a tömegben. A látvány igen bizarrul festene a világ sok táján, de nem itt, Barcelona központjában, a Rambla tõszomszédságában.

    Tömegfóbia

    A Rambla kétségtelenül a város egyik legfontosabb jelképe az utcai zenészekkel, rajzolókkal, festõkkel, mímusokkal, a madárpiaccal és a Mercat de la Boqueriával. Ám amikor a repülõtérrõl befelé autózva életemben elõször haladtam el mellette, az egészbõl csak a hömpölygõ tömeget láttam. Korábban azt hittem, Barcelona olyan, mint egy mediterrán városka, két-három szintes épületekkel, zegzugos sikátorokkal. Ehhez képest széles sugárutakon araszoltunk az egyenletes ütemben haladó dugóban, zömök bérházak között. Mediterrán érzést csak az ablakokat takaró spaletták idéztek, így meg kellett barátkoznom a gondolattal, hogy Spanyolország második legjelentõsebb városa nem a csendes kikapcsolódásra vágyó turisták célpontja. Inkább azoké, akik vibrálásra, nyüzsgésre, ezerféle programra éheznek, és akár napi 24 órát is rászánnak ennek az egyedülálló atmoszférájú helynek a felfedezésére. A közlekedési dugó egyébként este 10-ig is eltarthat, csend csak akkor borul a városra, amikor elindulnak az elsõ éjszakai buszjáratok. Persze a turisták által is látogatott helyek környékén még ekkor is nagy a pezsgés, és az ember sosem lehet biztos benne, hogy amikor épp álomra hajtja a fejét, a közelben nem rendez-e utcabált a helyi lakóközösség. Ezek az utcabálok többnyire a nyári hónapokban és kora õsszel jellemzõek. Ilyenkor egy-egy utca lakói asztalokat, székeket és hangfalakat pakolnak a házak elé, mindenki bead a közösbe némi enni- és innivalót, és kezdõdhet a buli. Az emberek egyébként barátságosak, de sose kövessük el azt a hibát, hogy lespanyolozzuk õket. Õk katalánok a lelkük mélyéig.



    Párhuzamosok és merõlegesek

    Nem tudom, létezik-e a világon még egy ilyen belvárostérkép. Az utcákat vonalzóval rajzolták, minden sarok pontosan 90 fokos szöget zár be. Ezért olyan könnyû eltévedni Barcelonában. Az elsõ alkalommal minden utca egyformának tûnt, nem találtam haza. Sosem mondhattam, hogy "aha, ebben az irányban kell haladnom", mert az én utcámmal tökéletesen párhuzamosan futott még legalább öt ugyanolyan utca, és ha csak eggyel arrébb fordultam be, végzetesen elkeveredtem. Késõbb rájöttem, hogy bizonyos magas tájékozódási pontokat követve - Tibidabo, a Sagrada Familia és a Rambla felett haladó drótkötélpálya - biztonsággal lehet tájékozódni. A belvárosi rész utcáinak ezt a tökéletes elrendezettségét állítólag a maga idejében azért tervezte meg egy mérnök, mert úgy képzelte, hogy minden épülethez tartozik majd belsõ udvar. Így minden egyes ház lakói hasonló környezetben élhettek volna, és az egyes házakon belül a közös kert miatt szoros kis közösségek alakulhattak volna ki. Az elképzelésbõl végül a szabályos négyzethálót formáló utcatérkép valósult meg, amit csak a Diagonal és a Meridiana sugárút szakít meg. Ezért aztán azokat a kis sikátorokat, girbegurba utcácskákat, amelyeket ékezésem elõtt Barcalonába képzeltem, a Barri Gótic környékén találtam meg.

    Egy falat itt, egy falat ott...

    Az L4-es metróról a Jaume I megállónál leszállva bármilyen irányba indulhatunk, hogy feltérképezzük a Barri Góticot. Mindenfelé apró utcák futnak, és mindegyik tartogat meglepetéseket. Olcsóbb és kicsit drágább butikokat, régiségkereskedéseket, szuvenírboltokat, galériákat, éttermeket és tapas bárokat. A tapas bárokban egy-egy fogás mindig kis adagot - falatkát - jelent. Így az ár külön-külön nem olyan riasztó, viszont az ember egyszerre több specialitással is megismerkedhet. A számla végösszege aztán az egy-két eurós tételekbõl összeállítva többnyire elég borsos. Barcelonában nem olcsó turistának lenni: általában drágák a belépõjegyek, a szállodák, a panziók, és mélyen a pénztárcájába kell nyúlna annak, aki itt rendszeres étteremben szeretne ebédelni vagy vacsorázni. Madridhoz viszonyítva például állítólag kétszeresek az élelmiszerárak. De azt leszögezhetjük, hogy a pénzünkért maradandó kulináris élvezethez jutunk. A katalán vagy akár a baszk konyha egyszerûen fenomenális. Mint minden zsúfolt és életteli városban, itt is tanácsos asztalt foglalni, mert a legtöbb étterem este megtelik az utolsó asztalig.



    Mûhomok kontra igazi

    Akármilyen erõs a város sodrása, azért itt is találhatunk alkalmat a hagyományos nyaralóprogramra. Barcelonának az olimpia óta van saját tengerpartja. Itt azonban tömeggel és mûhomokkal - egyes helyeken kavicsos parttal - kell számolnunk. Viszont kényelmesen elérhetõ metrón, és a belvárostól mindössze 3-4 megállónyit kell utaznunk: vagy a Barcelonetánál, vagy a Villa Olimpicánál kell kiszállnunk. Aki ennél autentikusabb strandokra vágyik, üljön vonatra. A vonatjáratok épp olyan jól szervezettek, mint a busz és a metró. Gavánál és Castel de celonától 30 percnyi vonatútra fekvõ Sitges ezzel szemben igazi mediterrán falu, fantasztikus hangulattal, borsos árakkal és a fõszezonban hatalmas tömeggel. Tarragona felé továbhaladva újabb tengerparti szakaszokat hódíthatunk meg, ám Sitgest elhagyva a turisták következõ célpontja többnyire Porta Ventura, a Universal filmstúdió gigantikus élmény- és vidámparkja. Ha találkozni szeretnénk Woddy Woodpeckerrel, a kengyelfutó gyalogkakukkal és társaikkal, a legtakarékosabb megoldás olyan vonatjegyet váltani, amelynek az árában benne foglaltatik a belépõjegy is. A pénztárnál pedig tanácsos elõre jegyet venni a legnépszerûbb attrakciókra, mert így nemcsak spórolhatunk, de megúszhatjuk az állandó sorban állást is. Ugyanitt épült egy aquapark is, de hogy oda bejussunk, újabb jegyet kell vásárolnunk.

    Szemtõl szemben hópihével

    Aki beéri szerényebb méretû vidámparkkal is, az válassza a városban, a Tibidabo hegy tetején található létesítményt, melyet még a hajdani világkiállításra építettek. Ennek megfelelõen itt kifejezetten antik látványosságokkal, játékokkal és körhintákkal is találkozhatunk. Amikor a legnagyobb a forróság, akkor pedig tökéletes menekülõ program a gyönyörû árnyas állatkert a Barcelonetánál. Legfõbb látványosság Floquet De Neu (Hópihe), a hatalmas albínó gorilla, aki már igen koros. Nem tudni hát, meddig csodálhatjuk még õt, aki igazi ritkaságnak számít. Mondhatni az egyetlen fogva tartott példány. Ritkán néz farkasszemet az õrülten vakuzó turistákkal, de a pillantásában - mely kifejezetten emberi - ott ül egy hosszú, üvegketrecben töltött élet minden tapasztalata.

    Barcelonában sajnos minden ott töltött idõ kevés ahhoz, hogy végigjárjuk az igazán fontos helyszíneket. Ám akármilyen rövid pihenõre érkezik is valaki, eszébe ne jusson kihagyni a zenés szökõkútjátékot a Placa d'Espanyán csütörtök, péntek vagy szombat este. A hatalmas szökõkút felé olyan kiállító- és rendezvénytermek sora vezet, melyek önmagukban teljes napra biztosítnak programot.

    Hegymászás mozgólépcsõn

    A szökõkút egyébként a Montjuic hegy lábánál fekszik. Bár a város nem túl sok zöld területet mondhat magáénak, a Montjuic parkjai mindenért kárpótolnak. "Szintenként" különbözõ kerteket találhatunk, melyek között akár mozgólépcsõkön is közlekedhetünk. Felfelé haladva pedig a Görög Színház mellett a legfontosabb látványosság a Poble Espanyol. Ez szintén a világkiállításra készült el, és elsõ ránézésre csak szépen csomagolt turistacsalogató mézesmadzag. Ám a "díszletházakban" mûködõ egyedi kézmûvesboltok és éttermek életet csempésznek a funkciótlan falak közé. Egy itt elköltött vacsora felejthetetlen élmény. Fontos, hogy elõre foglaljunk asztalt, mert így a bejáratnál nem kell kifizetnünk a 22 eurós belépõt. A hegy csúcsán az olimpia idején épült sportuszodákat ma már a nagyközönség látogathatja. Strandolásra ugyan nem, de egy kiadós úszásra tökéletesen alkalmasak. A Montjuictól búcsút véve pedig távozhatunk busszal, de nagyobb élményt jelent a kötélpályán haladó Funicular, mely egyenesen a Ramblára visz. A Funiculart azonban nem szabad összekeverni a szintén kötélpályán haladó Teleferickel, mert az a Montjuic erõdítmény felé közlekedik, ahol a Hadtörténeti Múzeumot találjuk.



    A trend nyomában

    Barcelonában a divat szerelmesei lépten-nyomon kísértésbe eshetnek. Ha valaki nem tud idõt szánni a keresgélésre, akkor sétáljon végig a Passeig de Gracián, ahol feltétlenül térjen be a Boulevard Rosába. A Passeig de Gracia a Placa de Catalunyába torkollik, itt kedvükre elveszthetünk a hétemeletes El Corte Inglés áruházban. Ennek az üzletláncnak a tagjai este 10-ig nyitva - szombaton is, amikor délután a város kereskedelmi szempontból már halott. A gigaáruházak zsugorított testvérei egyébként az OpenCor névre hallgató éjjel-nappali boltok. A Placa de Catalunyáról irány a szomszédos Porte del angel, ahol többek között minõségi cipõboltok sorát találjuk és egy újabb Corte Inglést, valamint belõle ágazik szét megannyi ki sutca, melyek átvezetnek a Ramblára és a Barri Góticba. Barcelonára nem jellemzõek a nagy bevásárlóközpontok, de aki mégis ilyet keres, az látogasson el a L'ILLA-ba. Nem árt tudni, hogy a nyári, illetve a téli leárazások (rebajas) idején nemcsak a ruhákat és a cipõket, de szó szerint mindent leértékelnek, még a bútorokat is. A várostól nem messze, Girona irányában található egy outlet store, ahol különféle világmárkák termékeibõl válogathatunk, ám ide csak autóval lehet eljutni, és rizikós, hogy éppen milyen választékkal találkozhatunk. Aki gyermekjátékokat szeretne vásárolni, az feltétlenül térjen be az Imaginarium hálózat valamelyik boltjába - és függetlenül a korától, számítson rá, hogy ott ragad játszani.

    Tomsits Tímea


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Peking az új metropolisz

    Hova is lett a régi Kína? - kérdezi önkéntelenül a látogató. A szálloda boltjában képes levelezõlapokat árulnak, amelyeken egérszürke emberek és régi a városnegyedek láthatók, de ma már mindez a múlté. A modern Peking tarka, fiatal, dinamikus és jövõorientált. A 15 millió lakosú metropolisz utcáit benépesítõ nyugati stílusú, nyelveket beszélõ és világot látott emberek - hivatalosan még mindig -népköztársaság államapparátusában is megtalálhatók. Az ország lélegzetelállító fejlõdésen ment át az utóbbi években, amióta elkötelezte magát a gazdasági nyitás mellett.

  • Trogir

    Splittõl 27 km-re a Kastelanski-öböl végénél fekvõ kisváros és kikötõ. A város tulajdonképpen egy kis szigeten fekszik Ciovo-sziget és a szárazföld között. Környékén számos festõi öböl található, különösen a Seget és a Saldun-öböl nagyon szép. Elõször az illírek alapítottak itt települést, õk voltak az õslakosok amikor elsõ gyarmatosítóként a Siracusai görögök hódították meg a környéket és Kr. e. 390-ben Vis szigetén megalapították Issát és a Kr.e. 3. században Traguriont. E görög településeket görög geográfusok is megemlítik.

  • Sopron a leghûségesebb város!

    Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstõl 60 km-re, Budapesttõl 220 km-re található. Az ország egyik legõsibb ékszervárosa. A város egyesíti magában a múltat és a jelent, hidat alkotva az ország és nyugati szomszédai között, kaput nyit a hozzánk látogató belföldi és külföldi vendégek elõtt, mint azt a város címere is jelképezi.

    Ebben a hangulatos városban jóformán minden megtalálható, ami vonzerõt jelenthet: történelmi levegõt árasztó belsõ városrész hangulatos utcasorai, gótikus, barokk és reneszánsz építészet ritkaságai, történeti emlékei, kultúrája.

  • Öko-üdülõhely szélturbinákkal, napelemekkel, bioüzemanyaggal

    A világ legkörnyezetbarátabb üdülõhelyévé akarja átformálni legújabb birtokát, a karib-tengeri Mosquito szigetet Richard Branson. A brit Virgin vállalatcsoport kalandvágyó elnöke úgy véli, a karibi térség napfényét, szeleit és hullámait hasznosítva, a magánsziget több is lehet, mint a szórakoztatóipar kiválóságainak és a gazdag üzletembereknek a szuperluxus üdülõhelye.

    Valójában megbocsáthatatlan a karibi térség számára a piszkos üzemanyagok további használatának szükségessége, amikor rendelkezik minden természetes erõforrással - fejtegette Branson egy minapi interjúban.

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói.

    Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • Szingapúr a kaszinók városa

    Szingapúr kitárta ajtóit, és egy csodával várja azokat a szórakozni vágyókat, akik nem napsütésben szeretnék eltölteni szabadidejüket, hanem a pénzüket szeretnék egy kicsit megforgatni.

    A Marina Bay Sands a világ második legdrágább kaszinója lett, az MGM Mirage City Center Las Vegas után. Szingapúr 2005-ben zöld utat adott a kaszinóknak és a szerencsejátéknak. A szerencsejáték ipart leszámítva a város nem áll túl jól gazdaságilag, hiába a régió üzleti központja.

  • Ibrány

    Ibrány jellegzetesen mezõvárosias, alföldi település. A Tiszaháton, a Rétköz nyugati részén, a Tisza és a Lónyai-csatorna által határolt területen fekszik.

    Településszerkezetét alapvetõen természeti környezete határozza meg. A rétközi települések jellemzõjeként elõször csak a kiemelkedõ szigeteken, dombokon telepedtek meg az emberek. A szájhagyomány szerint Ibrány 13 dombra épült. A Tisza szabályozása után a kevésbé magas helyekre is építkeztek, majd a dombok közötti mélyedések feltöltése, kiszáradása után a lapályokon is megindult a lakóházak építése.

  • Abu Dhabi, az emirátusok fõvárosa

    Abu Dhabi a fõvárosa az Arab Emirátusoknak, és Dubai a legnagyobb városa, melyekrõl joggal mondható, hogy az ellentétekrõl híresek.

    Az arab tradíciókat híven megõrzõ lakosságot, akiket ruházatukról könnyen fölismerhetünk, kiegészítik a világ minden tájáról érkezett emberek. A jellegzetes iszlám kegyhelyekkel jól megférnek a sugárutak mentén épült hatalmas felhõkarcolók, üvegpaloták, melyek a jövõt vetítik elénk. Ápolt, gondozott parkok és az öntözött zöldterület feledteti az egykori sivatagot, melyre a város épült.

  • Bangkok a világ legjobb turisztikai célpontja

    Bangkokot választotta a világ legjobb turisztikai célpontjának a Travel+Leisure neves szakmai magazin annak ellenére, hogy az év elejei utcai zavargások miatt sokan mondták vissza a thai fõvárosba tervezett útjukat.

    Bangkok polgármestere szerint a kitüntetõ cím sokat lendít a viharvert fõváros közhangulatán, és a politikai tiltakozókat is jó magaviseletre ösztönzi. A néhány hónappal ezelõtti politikai zûrzavarra válaszolva a nemzetközi utazási cégek nem javasolták a bangkoki tartózkodást, emiatt pedig a szállodák is hamar kiürültek.

  • Cegléd és a Ceglédi Gyógy- és Strandfürdõ

    Pest Megye egyik kiemelkedô termál adottságokkal rendelkezô városa Cegléd. Önkormányzatának célja egy olyan gyógyfürdõ komplexum megvalósítása, amely nemcsak a helyi és a régióbeli, de a hazai és a külföldi vendégkör egészségügyi és kikapcsolódási igényeit is kielégíti.

    A klasszikus fürdõk nyújtotta lehetôségeken felül a Ceglédi Gyógyfürdõben a vendégeknek lehetôsége nyílik gyógyászati kezelések, valamint fitness és wellness szolgáltatások igénybevételére.

  • A világ 7 legszokatlanabb szállodája

    A cikk írójának, Florin Costache-nak elege lett az unalmas, egymáshoz igencsak hasonlító szállodai szobákból, ezért csokorba gyûjtött a világban fellelhetõ szokatlan szállodák közül néhányat. Összeállításában a Woodpecker Hotel (Svédország, Vasteras) került az élre. A tériszonyosoknak nem ajánlható "mini" szállodát egy, a Vasaparken parkban lévõ 130 éves tölgyfában, a földtõl 13 méter magasban létesítették. A Mikael Genberg által megálmodott nagyon kicsi "Harkály" Hotelnek megvan a maga sajátos komfortja:

  • Az Egyesült Államok (USA) síterepei

    Amerika a határtalan lehetőségek országa, és ez a sízésre is érvényesül, hiszen a Sziklás-hegységben és keleten az Appalache-ben egymást érik a jobbnál jobb síterepek.

    Amerikában, hasonlóan több nem európai országhoz nincsenek piros pályák, hanem zöld, kék illetve fekete jelölésűek a sípályák. Az amerikai sízés egyetlen hátránya talán az, hogy meglehetősen magasak a síbérletárak.

  • Az aranypart: Palm Beach

    Az egyik leghíresebb turista központ Florida aranypartja Palm Beach, és a szomszédos West Palm Beach.

    Itt a gazdagok játszótere van, ahol a kisautók rolls roycok, és a hitelkártya a fõszereplõ. Az elsõ házakat még 1873-ban építették a függetlenségi háborúból megszökött katonák, ekkor még csak négy család lakott itt. Majd egy tengeri kókuszszállító hajó feneklett meg a partoknál így idõvel hatalmas kókuszpálmák borították a környéket. 1880-ban nevezték el a helyi lakosok Palm Beachnak ezt a partszakaszt.

  • Mauritius - Az Indiai-óceán gyöngyszeme

    Afrika keleti partjától kb. 3000 km-re, Madagaszkár mellett található ez az egzotikus, vulkáni eredetû trópusi sziget, amelyhez néhány körülötte elhelyezkedõ atoll is tartozik. A sziget óriási ragyogó smaragdnak tûnik a szikrázó napfényben, különlegessége, egyedisége történelmén túl gazdag növény- és állatvilágában is megmutatkozik. Mauritiust nevezték már "Ezüst földnek", a Hattyúk szigetének, majd 1598-ban a holland kereskedõk által kapta mai nevét. A sziget 67 km hosszú és 46 km széles, alapterülete 1865 km2.

  • Lignano

    Lignano az észak-adriai tengerpart legszebb része Igazi nyüzsgõ, modern tengerparti üdülõhely, arany színû homokos tengerparttal, hatalmas zöld területekkel, természetesen meghagyott fenyõerdõkkel, nyugodt helyen épített szálloda- és bungalónegyeddel. Legfõbb vonzereje a 100 m széles, kb 8 km hosszan elterülõ homokos strandja, mely a laguna és a tenger közötti földnyelven fekszik, valamint modern kikötõje, ahonnan a közeli városokba, így Velencére is kirándulhatnak a strandolásban megfáradt nyaralók.

  • Bangkok, Délkelet-Ázsia legnépszerûbb városa

    Bangkok Thaiföld legnagyobb városa, fõvárosa és legfõbb kikötõje, kulturális, oktatási, politikai és gazdasági központja - az egyetlen metropolisz az országban. Bangkok népessége eléri a kilencmillió fõt, éghajlata forró, párás, egész évben 26-31 fok között mozog a hõmérséklet. Lakossága nagyrészt az õshonos thaiakból áll, ezenkívül nagyszámú kínai, indiai, arab, maláj és európai populáció létezik. A helyiek kedvesek és készségesek az idelátogató turistákhoz, hiszen Délkelet-Ázsia egyik legnépszerûbb célpontja a város.

  • A romok is mutatósak

    Csővár tipikusan az a hely, ahová soha nem jutnánk el, ha nem lenne geocaching. De szerencsére van, következésképpen az ifjak, s a vállalkozó szellemű idősebbek is nekiláthatnak geoládát keresni, például épp Csővár környékén. Miközben konstatálhatják, hogy a Cserhát ősszel is gyönyörű. Ilyenkor erdőben sétálni erre nemigen létezik a látványnak tökéletesen megfelelő kifejezés. Értjük tehát, ha a geoládát keresők jobb híján utóbb ilyesmiket írnak: "fantasztikus a panoráma, és a romok is nagyon mutatósak".

  • Szeged tényleg a napfény városa!

    Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hõsök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörû épületeivel mediterrán hangulatot árasz. Az utcát ketté szelõ Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait. Szeged nem csak történelemérõl, paprikájáról, szalámijáról hanem szép lányairól is híres.

  • Vietnám

    Vietnám az a hely Dél-Kelet Ázsiában, amelyet sokan csak a hadijelentésekbõl ismernek, de igazából mégis nagyon keveset tudunk róla.

    Az ország olyan kincseket tartogat az utazó számára, melyek egy életre rabul ejtik õt.

    Egészségügyi elõírások: fertõzött területekrõl érkezõknek kötelezõ a sárgaláz elleni védettség igazolása. Palackozott víz fogyasztása ajánlott. A vietnámi konyha változatos és laktató.

  • Moszkva, a szélsõségek városa

    Szentpétervárral összehasonlítva Moszkva építészetileg tervszerûtlennek és rögtönzöttnek tûnik. Pétervár nagystílû, Moszkva óriási. Moszkvában minden nagyobb, mint másutt: a házak, a székesegyházak, az utcák. Kereken tizenkét és fél millió ember él Moszkvában és közvetlen vonzáskörzetében. Tipikus moszkvai azonban nem létezik - a város légkörét száznál több európai és ázsiai nemzetiség jelenléte határozza meg. Különösen jólesõ az a roppant segítõkészség és meleg vendégszeretet, amelyet nem csak a régi Arbat bazártömkelegében vagy az új Arbat modern üzleti negyedében tapasztal a látogató.

  • Ó, azok az orosz méretek!

    Ha valaki elvetõdik Oroszországba, hamarosan rádöbben, itt most is más léptékkel és ûrmértékkel számolnak, mint Magyarországon. Moszkva épületei monumentálisak, az utak 8-10 sávosak - jobb állapotban vannak a budapestieknél -, a forgalom hatalmas, a metrón csaknem 10 millió ember hullámzik. Bõ tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után vajon milyen lehet Moszkva? - töprengtem, miközben a repülõgép landolt a Seremetyevo repülõtéren. A városba befelé vezetõ úton már látható...

  • Spanyolország üdülõparadicsomai

    Az ibériai félszigetbõl Spanyolország 3150 km tengerpartot mondhat magáénak. A keleti és déli part a Földközi tenger medencéjében, illetve gibraltártól keletre az Atlanti óceán partjainál igazi vízi paradicsom. A több, mint 1100 km-es északnyugati óceáni part Portugália és a Vizcayai öböl között azonban - bár több szép strandja van - meg sem közelíti a Földközi tengerit. Ennek oka részben az, hogy kiesik a fõ turista útvonalakból részben pedig az óceán hatalmas víztömegének...

  • Gönyû

    Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

    Sok kedvezõ adottsággal rendelkezõ község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdõ (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja. Lakossága 3100 fõ körül ingadozik. A község az 1.sz. fõközlekedési út szeli ketté.

  • Ngarin - repülõtér a világ tetején Tibetben

    A világ legmagasabban fekvõ repülõterét tervezik megépíteni Kínában: a tibeti Ngarinál létesülõ légikikötõ 4300 méter magasan lesz - jelentette az Új Kína állami hírügynökség. A több milliárdos beruházási program keretében létrejövõ reptér Tibet negyedik légikikötõje lesz, és a tartomány jobb összeköttetését szolgálja az ország többi részével. Az elõzõ, harmadik tibeti repülõteret 2006 szeptemberében adták át a tartomány délkeleti részén lévõ Nyingcsiben (Nyingchi) ...

  • Mexikó két csodálatos üdülõközpontja

    Acapulco kikötõváros a mexikói Guerrero államban.

    A Csendes-óceán partján fekszik, a világ legpompásabb kikötõinek egyike, melyben 500 hajó biztonságban horgonyozhat egymás mellett. A közelben fekszik San-Diego erõdje.

    Az égalj forró és egészségtelen; kisebb földrengések nem ritkák, két jelentékenyebb földrengés (1779 és 1837) a várost csaknem teljesen összerombolta. 4000 (többnyire indus) lakossal.

  • Síelés Tirolban

    Síelés TirolbanTirol, ez a napjainkban részben osztrák, részben olasz terület híres csodás, meseszép tájairól és kiváló, mind snowboardozásra, mind pedig síelésre is rendkívül alkalmas pályáiról. Itt található az egyik legnépszerűbb osztrák síterülete is, a Mayrhofner, mely nem csak az igazi kihívásokat rejtő Penken eseményhegy Harakiri kulturális útjáról ismert, amely egyben a legmeredekebb lejtő is egész Ausztriában, hanem még 49 modern felvonóval és lifttel, valamint 159 km-nyi sípályával is rendelkezik.

  • Horvátország kedvelt célpontjai a Plitvicei tavak, a Krka folyó vízesései és a Brioni szigetcsoport

    Kétmillió látogató a horvát nemzeti parkokban

    Több mint kétmillió látogatója volt Horvátország nyolc nemzeti parkjának a múlt év elsõ kilenc hónapjában, legtöbben a Plitvicei tavakat, a Krka folyó vízeséseit és a Brioni szigetcsoportot keresték fel - derül ki a Horvát Idegenforgalmi Közösség MTI-hez eljuttatott adataiból.

    A Plitvicei-tavakhoz 873 ezer turista látogatott el, a dalmáciai Krka Nemzeti Parkban 666 ezer turistát regisztráltak, Brionit pedig 162 ezren keresték fel.

  • Prága (Csehország)

    Csehország fõvárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szûk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.

    A fõváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötõ Károly hídon.

  • Az orosz művészetek központja: Moszkva

    Az orosz művészetek központja: MoszkvaMoszkva mai arculatát jórészt a Szovjetunió ideje alatt épített épületek határozzák meg, főképpen azért, mert a régebbi épületek – közöttük sok templom – jó részét lebontották vagy átalakították. A 20. század előtti építészeti emlékekből kevés maradt fenn, a régi Arbat utca, a város egykori kulturális-szórakoztató központja őrzi még a régi épületeit, a Tverszkaja utca mögött, a belváros főbb útvonalaitól távolabb eső utcákban találhatóak még burzsoá épületek. A megmaradt templomok és monostorok engednek betekintést a szocializmus előtti korok építészetébe.

  • Hamburg - Kikötõi romantika

    Az utazót legelõször Hamburg vibráló kikötõi forgataga nyûgözi le, amely annyira más, mint a déli tengereken. Az Elbán impozáns óceánjárók, elképesztõ méretû teherhajók várakoznak, hogy rövid pihenõ után újra kifussanak az Északi-tengerre. Európa második legnagyobb kikötõjében a világ minden tájáról odasereglett tengerészek ezrei fordulnak meg, a világhírû szórakozónegyed, St. Pauli törzsközönségét is õk alkotják. Hamburgban több hidat találunk, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve. Ezekbõl néhány az Alster tavon ível át.