2021.01.25. - Pál

Larnaka - A vándorok városa

Larnaka - A vándorok városa
A bibliai Lázár, miután kijött a betániai barlangból, ahol Jézus feltámasztotta halottaiból, jónak látta, ha olyan helyen telepszik le, ahol végre nyugta lehet, és naphosszat csak a végtelen kék tengert bámulhatja. Hajóra szállt, és Ciprus szigetén, annak is délnyugati fövényén kötött ki, ott, ahol ma Larnaca városa látható. A part ezer éve is nyugalmat árasztott magából, és Lázár is megtalálta a békét második életében. Larnaca városában azóta sok vándor lelt nyugalmat a pálmák árnyékában, a sziklákon vagy a homokfövenyeken.
bohócdoktor vizit szja 1%

A város ma modern, vevõcsalogató üzletekkel, bankokkal teletûzdelt üdülõhely, amelyben sok emlék tartja ébren az ókori dicsõ idõket. Közöttük elsõként a Szent Lázár-templom, amelynek fehér harangtornya messzire hirdeti hõsünk dicsõségét. De a larnacaiak nem csak erre büszkék.

Kition, a Larnaca melletti ókori település, amelynek feltárása jelenleg is folyik, számos bizonyítékot szolgáltatott a korai ciprusi civilizáció fejlettségére. A városiak azonban talán arra emlékeznek elsõsorban, hogy itt találták cáfolhatatlan bizonyítékát a korai borkultúrának. A borosbögrékbõl az akkori görögök nyilván éppoly élvezettel itták a mediterrán nedût, mint ma a városiak és a látogatók a tengerparti sétányok teraszain és bárjaiban. A legtöbben talán a Commandaria nevû borra esküsznek, de nem igazán lehet melléfogni.

Elképzelni is nehéz, hogy a bor, a tõle elválaszthatatlan buzukizene és tánc, valamint a tenger ezüstálcán felkínált gyümölcseinek tarka városában született idõszámításunk elõtt 333-ban a sztoikus filozófus, a szenvedélymentességet és szigorú erkölcsiességet tanító Zénon. Mellszobrát sokan körbetáncolták már borosüveggel a kezükben.

És akkor még Aphroditérõl szó sem esett. A szerelem istennõjének sehol sincs olyan kultusza, mint Cipruson. E késõ tavaszi, kora nyári napokban senki se csodálkozzon, ha Larnaca sétányáról azt látja, hogy tisztes városi polgárok ünneplõruhában térdig gázolnak a tengerben, és egymást locsolgatják. A görögkeleti pünkösd errefelé ugyanis összeolvad a sajátos Aphrodité-kultusszal. A locsolkodással egyesek szerint az istennõ születésére, más elméletek szerint a görög félistennel, Adonisszal való egyesülésére emlékeznek. (Szerelmese halála után Aphrodité addig könyörgött Zeusznak, míg az megengedte, hogy Adonisz csak fél évet töltsön a föld alatt, fél évig tovább élvezhesse a szerelmet.) A kétnapos Özönvíz-ünnep - a görög-katolikus egyház inkább Noé megmenekülésére emlékszik Pünkösdkor - két napig tartó mulatság, amely aztán az egész nyári szezonra rányomja bélyegét.

Aphroditének hódolhatnak a turisták is, nem kell mást tenniük, mint körbeúszniuk Aphrodité szikláját, és ahányszor ezt sikerül megtenniük a mindig erõsen hullámzó tengerben, annyi évvel fiatalabban térhetnek haza.

Larnacának az a szerencséje, hogy a kisvárosi életvitelt meg tudta õrizni azután is, hogy az 1974-es politikai változások következtében Ciprus görög felének kapuja, legforgalmasabb repülõterének városa lett. A legjobb kiindulópont a történelmi emlékekben gazdag környék és az egész sziget felfedezéséhez.