2021.04.23. - Béla

Tihanyi-félsziget

Tihanyi-félsziget
A félsziget földtani felépítésében nagymértékben eltér a Balaton-felvidék más területeitõl. A terület fiatal alapzatát miocén mészkõ alkotja, rajta pannon rétegsorral. Tihany jelképe lehetne a valaha a Pannon-tengerben élt "balatoni kecskeköröm" (Congeria ungula caprae) is. A lepusztult pannon üledékre bazalttufa sorozat rakódott, melynek számos érdekes feltárása ma is látható, pl. Barátlakások. A felszíni kõzetek szerkezete és formái a vulkanizmus robbanásos tevékenységét bizonyítja. Különleges földtani értékei a gejzírképzõdmények, amelyek hévforrások vizébõl keletkeztek.
bohócdoktor vizit szja 1%

Eredetinek tekinthetõ társulás a félszigeten a szilikát sziklagyep, benne sok délies hatást jelzõ növénnyel, mint a borzas szulák és a vetõvirág. Az õszi csillagvirág szubmediterrán elterjedésû, ritka, védett növényfaj hazánkban. Az emberi beavatkozásoktól mentes Külsõ-tó nádasa nyílt vízfoltokkal tarkított. Partján mocsárrétek és sásos állományok találhatók.
A Tihanyi-félsziget zoológiai szempontból az ország egyik legjobban feltárt része.

Több olyan mediterrán jellegû faj is van, amelynek tihanyi elõfordulása hazánkban unikális értéknek számít, pl. a nyugati ajtóscsiga és az óriás énekeskabóca. Különösen kiemelkedõ a fészkelõ nagy kócsagok és vörös gémek száma, de több további védett faj is említhetõ, pl. a bölömbika, a nyári lúd, a kabasólyom, a gyurgyalag és a fekete harkály. Az emlõsök közül jelen van a fokozottan védett vidra. Az elmúlt években sikeresen zárult az ürge visszatelepítés a szürkemarhákkal legeltetett -kezelt- gyepeknek köszönhetõen.
A félszigetet kiemelkedõ geológiai értékei miatt 2003. július 1-én Európa Diplomás területté nyilvánították.

A Tihanyi-félsziget bemutatásában partnerünk volt a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park!