
A szerelvény néhány perces késéssel elindult és normál sebességgel haladt el a PICK torony, a volt téglagyári tavak, a repülõtér, Szentmihálytelek, a golfpálya mellett, mielõtt befutott volna Röszkére. Itt az információ szerint 13 perc tartózkodás következett, amely néhány évvel ezelõtt még 20 perc volt. Az ingyenjárat normálisan folytatta útját, egészen az országhatárig, ahol a vonat lelassított és 15 km/órás sebességgel folytatta az útját a horgosi vámvizsgálatig.
A határtól a szerb vasút, különbözõ okok miatt nem újította fel a sínpályát, így itt még mindig a világháborús síneken közlekednek a vonatok. A helyiek szerint egy kisebb kalapács elég ahhoz, hogy valaki felszedje a síneket. A határtól kezdõdõ kötelezõ lassúság az oka annak, hogy sokan utaznak inkább kocsival és busszal, mint vonattal. Szintén ez volt az oka, hogy pár évvel ezelõtt a Szerbiát és Oroszországot összekötõ, Belgrád és Moszkva között közlekedõ PUSKIN Expresszt kitiltották errõl a vonalról. A sétajáratozást egészen Bácsszõlõs határáig kell elviselni, hiszen onnan már normál tempóban folytatódik az utazás.
Az akcióban helyet kapott Palics, a híres fürdõ és állatkert városa is, mégis csak néhány ember szállt le itt. A végállomásra való megérkezés után a magyarok ellepték a pénzváltót és a sétálóutcán keresztül a belvárost. Sokan az ingyen jegyet kihasználva a piacra mentek vásárolni, vagy ha mintha itthon nem lenne a Mc’Donaldsban töltötték az idõt. Visszafelé a MÁV megviccelte egy kicsit az utasokat, hiszen ugyanannyi emberre, már csak 4 vagont küldött.
A vonat beérkezésének pillanatában természetesen az összes idõs ember mozgásszervi problémája meggyógyult és az összes hazavágyó utas dulakodva tömõdött fel a vonatra, amely 30 perc késéssel indult vissza Szegedre, a már jól ismert útvonalon.
Szöllõsi Gábor