Colosseum az egyik legnagyobb amfiteátrum (Amphitheatrum Flavium) Rómában, 50 ezer nézõ befogadására épült az i.sz. 80-as években. Alapja 188 x 156 méter, magassága 50 méter. A Colosseum elnevezését a közelében felállított hatalmas („kolosszális”) méretû Nero-szoborról kapta. A Colosseumban végezték ki a keresztény üldözések során a keresztényeket, akiket arra kényszerítettek, hogy fegyvertelenül megbirkózzanak a kiéhezett vadállatokkal. 
A Colosseum képekrõl, idegenforgalmi kiadványokról, könyvekbõl ismert nagyszabású épületét Vespassianus és fia Titus császár építtette, i.sz. 80-ban fejezték be építését. A római szokás szerint az építmény az uralkodó családjának nemzetiségi nevét ismerte és ezért hivatalosan Amphitheatrum Flaviumnak nevezték el. Az egykori neroi „aranyház” parkjában létesített tó helyére tervezték, elõbb azonban a nagy tavat be kellett temetni, hogy ezt a ma még romjaiban is csodálatos amfiteátrumot fel lehessen építeni. A
z amfiteátrum szomszédságában álló Nero óriási, 30 méter magas szobra kolosszus, ahogy a nép nevezte, innen kapta a Colosseum nevét, s eredeti elnevezése, Amphitheatrum Flavium, feledésbe ment. Alaprajta ellipszis alakú, külsõ kerülete 527 méter, nagytengelye 188 méter, kistengelye pedig 156 méter. Maga a küzdõtér is ellipszis alakú nagytengelyének hossza 86 méter, a kistengelyé 54 méter. Eredetileg csupán két emelet magasságra épült, késõbb Titus emeltette rá a harmadik emeletet. Az elsõ emeletet 80 boltíves árkádsor tartja, a boltívek magassága 7 méter. A második és harmadik emeletet ugyancsak árkádsor boltozza, a harmadik emelet tetejére tartóállványokat szereltek, amelyekre a túl erõs napsütés, vagy az esõ ellen a közönséget védõ ernyõponyvákat feszítettek ki (ezeket a vitorlához amúgy is értõ haditengerészek kezelték). Az egyes emeletek tagolását a külsõ homlokzaton más-más oszloprenddel jelölték, a földszintet dór, az elsõ emeletet jón, a második emeletet korinthoszi oszlopok díszítették, a harmadik emeletet pedig korinthoszi falpillérek ékesítették. Az amfiteátrumot 9 méter mélyre alapozták meg, az épületet téglából és travertin tömbökbõl építették, a téglát mindenütt márványlapokkal burkolták. A közporond alatt mûszaki berendezéseket, süllyesztõket helyezek el, s az arénát – ha vízi ütközetet akartak rendezni – vízzel is el lehetett árasztani.
A középkorban feudális bárók fészkelték be magukat, valóságos erõdítményként használták. Késõbb egyszerûen Róma kõbányájának tekintették, s innen hordták el a reneszánsz és barokk korában a paloták, templomok építéséhez a jól megmunkált kõtömböket, márványlapokat. A római Colosseum nem messze a forum romanumtól található a Piazza del Colosseon, a két helyet a Saccra Via köti össze. A Piazza del Colosseoba torkollik többek között a Via dei Fori Imperiali, a Via S. Gregorio, Via Claudia, Via Labiccana.