rss
  • Frankfurt

  • Egy város, amirõl mindenkinek más jut eszébe - az Frankfurt. Kinek a pénzügyi központ, Európa bankéletének centruma, avagy az irodalmi-szellemi élet hagyománya, kezdve Gutenberggel, Goethével, egészen a mai zene és hangszer, illetve a könyvvásárig. Lehet, hogy Frankfurt neve hamarosan további asszociációkat is kelt: a városi magisztrátus úgy döntött, hogy a környezõ Rajna-Majna-térséggel egyetemben megpályázza a 2012-es nyári olimpia rendezési jogát.

    Ez persze még csak a szándék, hiszen a megvalósíthatósági tanulmányhoz is nemrég láttak csak neki, de a városatyák annyira vágynak ennek a legkésõbbi 2003-ban népszavazásra bocsátandó ötletnek a megvalósítására, hogy nem zárják ki: ha 2012-ben nem sikerül, 2016-ra ismét ringbe szállnak.

    Pár évig a frankfurti látogatónak még nem okoz kínt a választás, induljon-e hipermodernné varázsolt sportlétesítményeket megtekinteni. Egyelõre csak azt kell eldöntenie, megnézi-e a skyline olyan együttesét, amely Frankfurtnak a "legamerikaibb európai" város nevet kölcsönzi, s amely sejteti: biztos vagyon alapján áll ez a mintegy 80 egymással is versengve ég felé kúszó csupa üveg, csupa beton palota. Amelybõl mellesleg az ötvenes években még semmi sem volt, akkortájt a Kaiserdom volt a legmagasabb épület 96 méteres tornyával. Ma a Commerzbank tartja a rekordot - 300 méterrel -, de ki tudja meddig, hiszen már tervezik a 356 méteres következõt, amely - kissé megkésve - a millenniumi torony nevet kapja majd.

    Mindez persze jól látható távolról is, a séta kellemesebbnek ígérkezik azon a részen, ahol a nagy háborús pusztítás után is igyekeztek helyreállítani a régi falusias hangulatot, ahol favázas házak mutatják, milyen volt egykor az élet. Amilyenben például Goethe 1749. augusztus 28-án meglátta a napvilágot. A város õrzi nagy költõfiának emlékét, viseli nevét utca, tér, egyetem - s ezen az sem változtat, hogy élete nagy részét Weimarban töltötte, s Frankfurtról nem csak jókat írt. De hát sok mûve - köztük az Ifjú Werther szenvedései – mégiscsak itt jött létre, mások Frankfurtban megélt élményeket örökítettek meg, s ez a város volt a helyszíne nem egy magánéleti bonyodalomnak is - az édes-keserû szerelemnek Marianne von Willemerrel. A tökéletesen helyreállított Goethe-ház tömegeket vonz. De nem feltétlenül szükséges a múzeum ahhoz, hogy az utcákon sétáló igazat adjon a költõóriásnak, aki úgy vélte: nincs még egy hely, amely annyira illik polgári gondolkodásához, költõiségéhez, s amely ráadásul olyan kellemes, mint Frankfurt.

    Az óvárosi séta persze sokkal távolabbi történelmet is idéz. Hiszen a Majna két partján, az európai kereskedelmi útvonalak találkozópontján ezt a várost jegyezték már a korai középkorban. 1500-ra itt már birodalmi város állt, s fejlõdött rohamosan. A német királyok és német-római császárok koronázóvárosaként bõségesen hagyott a kései utókorra emlékeket, s nem is kell túl nagy lelemény ezekben felfedezni a mai gazdaság, s a szellemi sokszínûség kiindulópontját.

    Hogy emlék - mégpedig írásos - maradt elegendõ, az nem utolsósorban Johannes Gutenbergnek köszönhetõ: õ 1454-ben települt át ide, s munkássága nyomán hamarosan elszaporodtak a nyomdák. Sõt, a könyvvásár divatja is neki tulajdonítható - bár Frankfurt V. Frigyes városrendezési privilégiuma folytán már 1240-tõl nemzetközi vásárvárosnak számított.

    A frankfurtiak megadják az emlékezés tiszteletét Luthernek is, aki 1521-ben járt itt elõször, s szerzett híveket eszméinek. Az ezzel megkezdõdött vallási konfliktusok persze nem a szebb fejezetek közé tartoznak, s a béke nem is Frankfurt, hanem Augsburg nevéhez fûzõdik, ám tény: Frankfurt már a XVII. század elején sokvallású város volt. Igaz, eltartott még vagy 200 évig, amíg a lutheránusok hivatalosan elnyerték az egyenjogúságot a katolikusokkal és reformátusokkal.

    A mai pénzügyi központ jelleg gyökerei is a XVII. századra nyúlnak vissza: az elsõ pénzintézeteket olyan, máig ismert dinasztiák alapították, mint a Rotschild, a Bethmann, a Speyer család. Poroszok és franciák, Habsburgok és Napóleon csapatai alakítgatták ezután a történelmet errefelé. És a fasizmus, amely a Höchst városrészben már a múlt század harmincas éveiben világcéggé fejlõdött I.G. Farbent használta alantas céljaira, nehezen lemosható barnával beszínezve a konszernt. Németország legszebb gótikus belvárosa a háborúban porig égett, ám ezt a mai látogató csak olvasmányából tudja. Sõt, lassan az újjáépítés is történelmi távlatba kerül, hiszen rekordsebességgel, már a negyvenes évek végére jól haladt itt a helyreállítás. Aki manapság a városháza - a Haus zum Römer földszintjén sétál, az 1405-bõl származó gótikus Römerhalle, az ugyanilyen korú Kaisertreppe láttán igazán könnyen képzeli magát az eredeti korba. Mellesleg nyomokban azért az eredeti is megmaradt: a még korábbi épületek - a Salzhaus, az Arany Hattyúhoz címzett ház a reneszánsz Justitia-kút, vagy a klasszicista Pál-templom számos átmentett részt is tartalmaz, amit gondosan és ügyesen építettek be a helyreállításkor.

    A gótikus városközpontot jól egészíti ki a romantikus Majna-part - amely sok film helyszínéül is szolgál. Apropó, film: Frankfurtban van a legnagyobb német filmarchívum és -múzeum, - a közelmúltból éppenséggel ott is kap ízelítõt a látogató.

    Nem lenne persze bölcs dolog elszaladni a hangulatos kocsmák mellett: a frissen csapolt sör élménye ugyancsak hozzátartozik ehhez a sokszínû városhoz.

    malév


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki.

  • Bogota, a Kolumbiai álom Európaiaknak

    Kolumbia fõvárosa lassan kezd az elviselhetõség mintájává válni nem csak Latin-Amerikában, hanem az egész világon is.

    A város olyannyira ökológiailag tudatos, hogy minden vasárnap összesen több mint 100 mérföldnyi utat zárnak le a benzinüzemû jármûvek elõl. Ehelyett gyalogosok, kerékpárosok és gördeszkások vonulnak ki az utcákra az ódivatú közlekedés érdekében. Ezen a héten a Centro Cultural Gabriel Garcia Marquez földszintjén található Juan Valdez kávézó azok helyek egyike, ahol ez ember nézelõdhet és magába szívhatja az igazán felülmúlhatatlan kolumbiai kávé izét és zamatát.

  • Vietnám

    Vietnám az a hely Dél-Kelet Ázsiában, amelyet sokan csak a hadijelentésekbõl ismernek, de igazából mégis nagyon keveset tudunk róla.

    Az ország olyan kincseket tartogat az utazó számára, melyek egy életre rabul ejtik õt.

    Egészségügyi elõírások: fertõzött területekrõl érkezõknek kötelezõ a sárgaláz elleni védettség igazolása. Palackozott víz fogyasztása ajánlott. A vietnámi konyha változatos és laktató.

  • Megacity: London a hétmilliós világváros

    London az a nagyváros, amibe egybõl beleszerethet mindenki, aki állandó mozgásra, mindíg új élményre vágyik. Kalandok, sztárok, nyüzsgés, munkalehetõség garantált! A fapados járatok révén pár ezer forintért eljuthat az érdeklõdõ a Szigetországba.

    London, a brit világbirodalom egykori metropolisza, a mai napig megtartotta csillogását. Nem utolsó sorban a máig megõrzött tradíciók és a szimpatikus, ámde makacs lakosok miatt. Minden nagyvilági, amit London ajánl: színházak, musicalek, múzeumok, álomszép parkok, és sok látnivaló.

  • Rekord Japánban: több mint 4,33 millió vendég fél év alatt

    Tokió - 4 millió 330 ezer külföldi érkezett Japánba az év elsõ hat hónapjában, több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami új rekordot jelent - közölte a japán országos turisztikai szervezet.

    Elõször fordult elõ, hogy januártól június végéig több mint négymillió látogató - üzletember és turista - kereste fel a Felkelõ Nap országát. A sikerben nagy szerepe volt a külföldön megrendezett Japán promóciónak is.

  • Miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfûrdõ

    Miskolc a honfoglalás korában létrejött település, mely ma már 192.000 fõs nagyváros, ennek megfelelõ történelmi emlékekkel, infrastruktúrával, kulturális hagyományokkal és eseményekkel, oktatási és tudományos háttérrel (Miskolci Egyetem). A nagyváros közvetlen szomszédságában (a városközponttól 7 km-re) található Miskolc-Tapolca üdülõhely, különleges mikroklímájával, helyi jelentõségû, védett parkjával, csónakázó tóval, s a gyógyhatású termálvíz vájta természetes üregek feltárásaira megépült Barlangfürdõvel. A üdülõhelyen közel 7 hektáros területû strandfürdõ (4500 m2-es vízfelülettel) is a nyári pihenését, szórakozását biztosítja az évente több százezer Miskolc-Tapolcára látogatónak.

  • A Sziget Fesztivál és ami mögötte van

    A külföldiek körében a Sziget Fesztivál kiváló imázzsal bír - ez derül ki abból a felmérésbõl, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítettek.

    A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény.

    A rendezvény ideje alatt a Sziget magyar látogatói egy nyitott és aktív célcsoportot jelentenek az egyéb turisztikai programok számára.

  • Barlangvárrá, turisztikai központtá válik a siroki sziklavár

    Sirok - Vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) támogatása nyomán - jelentették be kedden Sirokon.

    A 320 millió forintos támogatásnak köszönhetõen hamarosan megkezdõdhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés, amelynek keretében látogathatóvá tesznek több, a rom talapzatába vájt riolittufa-járatot - közölte a projektgazda Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.

  • Látnivalók Észtországban

    Kevés olyan hely van Európában, ahol ennyire megmaradt a XIV-XV. század hangulata, mint Tallin óvárosában.

    Középkori falak, tornyok, kövezett utcák. Toompea a domb, amelyen a város kialakult. A várban tartják az országgyûléseket. Toomrik az evangélikus katedrális, amely 1233-ban épült. A Mûvészeti Múzeum egy XVIII. századi épületben található Toomkiriktól nem messze. Kiek-in-de-Kök, a magas vaskos torony 1475-ben épült. Kellemes sétát tehetünk Kadriorg parkjában, Tallin óvárosától keletre.

  • Gelénes

    Gelénes az észak-magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Beregi-Tiszaháton fekszik, az ukrán határtól nem messze. Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették elõször Gelienus néven.

    A helynév személynévbõl a latin Kilianusból származik. Földtöltéssel megerõsített vára is volt. A XIV. században jelentékeny hely, Szatmár és Ugocsa megyék itt tartották közgyûléseiket. Ez idõ tájt birtokosai részben a Barabási család, részben a velük rokon Gelényesiek voltak. A Daróczy család 1307-ben az akkor már pusztának mondott birtokot a Várdaiaknak zálogosította el.

  • Tiszai ártér, Algyõ

    A Tisza árterének nyárfaerdeibõl, füzeseibõl és a közeli Fehér-tóról járnak vadászgatni a szürkegémek, bíbicek, kócsagok a régi vasúti híd, meg a 47-es út szögletében kialakult, kis mesterséges tólánchoz. Száraz években gulipán és széki lile fészkel az alig egyhektáros agyagos-vizes laposban. A költés rendszerint sikeres, csak ha esõs nyarak járnak, pusztul el az "árvíztõl" fészekaljuk. Itt, a híd lábánál, tábla állítja meg az utazót: a Gyevi kócsaghoz címzett szabadidõhajóhoz invitál a jelzés, a kék alapon fehér kiskócsag.

  • Kína - Beindul a turizmus is

    Kína turizmusa a világ turizmusában már is meghatározó.

    A turistaérkezések száma 2005-ben a negyedik, a bevételeket számítva a hatodik volt a világban. A közelmúltban a legdinamikusabb fejlõdést is ez a kelet-ázsiai ország produkálta. A WTO elõrejelzése szerint 2020-ban ez az ország lesz az elsõ számú desztináció. A kiutaztatása is az elsõk közé fog kerülni. Az ország jelentõségét a turizmusban a még kihasználatlan utazási potenciálja adja.

  • Diósd

    Diósd község Budapest és Érd között található. A 7-es út szeli ketté, s az MO autóút is érinti. A település „magját” patkó alakban magaslatok veszik körül, amelyekrõl nagyszerû kilátás nyílik a környékre.

    A kedvezõ földrajzi tényezõk hatására már az õskorban megtelepedett e tájon az ember. Az ókorban, középkorban is folyamatosan lakott terület volt. Elnevezése a birtokló Diódy-nemzetségre utal. Kiterjedése megfelelt a középkori magyar falu nagyságának. A Szent Gellért legenda, s azt átvevõ krónikák már Szt. István idejében templomos helyként említik.

  • Milánó

    Lombardia tartomány székhelye elsõ látásra inkább egy modern európai nagyvárosra, mintsem történelmi emlékekben dúskáló olasz városra emlékeztet. Aki szép idõben, repülõgépen, az Alpok és az északi tavak dombvidékei felõl érkezik Lombardia központjába, az alatta elterülõ festõi táj láttán talán nem sejti, hogy nem egy szívet melengetõ, hangulatos olasz városba érkezik, hanem a kapitalizmus és individualizmus egyik európai fellegvárába. Autóval közeledve hamarabb megsejtünk valamit.

  • Madeira, az Atlanti Óceán virágoskertje

    A 741 km2 területû, Lisszabontól délnyugatra 1000 km, az afrikai partoktól 800 km távolságra fekvõ szigetcsoport három nagyobb - Madeira, Porto Santo és Ilhas Desertas valamint néhány kisebb szigetbõl áll. A vulkáni eredetû szigeteket 1419-ben fedezte fel két portugál hajós, Goncalves Zarco és Tristáo Vaz Teixeira. A legnagyobb és legfontosabb sziget (amelyrõl az egész szigetcsoport a nevét kapta) Madeira, itt él a lakosság túlnyomó része. Fõvárosa Funchal, nemzetközi repülõtér itt, valamint Porto Santo szigetén található.

  • Petra, a Vörös sziklákba faragott világ

    Jordánia sziklába faragott, õsi rózsaszín városa, Petra is az Új hét világcsoda címû program egyik hivatalos jelöltje lett. A jelöltségi okiratot a versengés alapítója, Bernard Weber személyesen adta át Rania jordániai királynénak ünnepélyes keretek közt. Az Új hét világcsoda versengést 2007-ben hirdette meg Bernard Weber egy genfi alapítvány létrehozásával, amelynek célja a különféle történelmi emlékek megõrzése, felújítása, támogatása.

  • Amerikai paradicsom

    A hetvenes-nyolcvanas évekig a legunalmasabb államnak tartották az Egyesült Államokon belül, hiszen szinte csak nyugdíjasok lakták. Az évezred végére azonban nagyon is megváltozott a kép: ma már a legvonzóbb hely, elsõsorban a legfiatalabbak számára.

    Az idegenforgalmi csábítás trükkjeinek töménysége megdöbbentõ. A legcsekélyebb apróságra is figyelve szerveznek meg mindent, ami a vendég tökéletes elkábításához szükséges. Leírhatatlanul sok, hihetetlen méretû attrakció várja Floridában az odalátogatókat.

  • Sharm el Sheik, a Sínai félsziget gyöngye

    Sharm el Sheikh, Egyiptom; a Vörös-tengeri turista paradicsom a kikapcsolódni, búvárkodni vágyóknak, családi üdülõknek. A Sínai félsziget gyöngye, évezredes történelmi múlttal, kulturális élményekkel gazdagon - és persze az egész évben ragyogón sütõ nappal. Egyiptom egyik legkeresettebb turistadesztinációja, egyik oldalán a Vörös-tenger, a másikon a Sínai hegy.

  • Toronto (Kanada)

    Toronto Kanada délkeleti részén a Nagy Tavak szívében fekszik, az Ontario folyó délnyugati partján. Az ország legnagyobb városa, az üzleti és a társasági élet központja.

    Toronto elképesztõ mértékben megnõtt az elmúlt néhány év alatt, tekintélyes felhõkarcolói és rácsszerkezetû utcahálózata láttán pedig nem csoda, ha összetévesztjük az USA valamely nagyvárosával. Egyébként könnyen elõfordulhat, hogy láttuk már ezt a helyet, csak nem tudatosult a dolog: az amerikai filmipar - amelyet az olcsó árak és a helyi stábok profizmusa vonz ide - már sok-sok éve itt forgatja sikerdarabjait.

  • Hong Kong - mint egy nemzetközi ûrállomás

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. Mikor a reptéren megcsap a párás, sós levegõ, s beszívod a tüdõdbe, mikor látod a hatalmas felhõkarcolókat úton a hipergyors reptéri metróról, ahol reklámokat vetítenek egy lapos képernyõn...

  • Pusztaföldvár

    Pusztaföldvár Békés megye délnyugati részén, Orosháza vonzáskörzetében található, mintegy 12 km-re a várostól. A jelenleg 1992 lelket számláló községnek nincsenek turisták ezreit csalogató természeti adottságai, nincs különös fordulatokban gazdag történelme.

    Van azonban néhány országos jelentõségû kultúrtörténeti, természetvédelmi értéke és számos olyan szülötte, akikre méltán lehetünk büszkék, s akik szülõfalujukra szeretettel gondolnak. Régészeti leletek alapján feltételezhetõ, hogy több ezer éve létezett ezen a területen is kezdetleges településforma.

  • Tiszafüred a Tisza-tó fõvárosa

    Tiszafüred a Tisza-tó fõvárosa, a térség legnagyobb települése, a Tisza bal partján, a Hortobágy szélén fekszik, Budapesttõl 150, az M3-as autópályától 35 km-re. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni, nyugodt családi körben kikapcsolódni és pihenni vágyók, valamint a mozgásszervi gyógyulást keresõk számára.

    A Tisza-tó ezen területe igazi horgászparadicsom, kapitális harcsák, pontyok és csukák birodalma. Kenu- és motorcsónakos túra keretében tekinthetik meg az érdeklõdõk a ritka, védett növényeket és madarakat.

  • A világ legcsodálatosabb és egyben legfélelmetesebb hegyi útvonala

    A világ legcsodálatosabb és egyben legfélelmetesebb hegyi útvonalaAz alábbi képeken egy Kínában található hegyet láthatunk, neve Hua Shan hegy. A tövében egy hosszú kőlépcsőt található, amit a sziklába vájtak. Ezeket a lépcsőket Mennyei lépcsőknek nevezték el. Olyan magasra fut fel, hogy lentről nem látni a tetejét, ezért az elnevezés. Ha valaki felmegy a lépcsőkön, bizonyára a világ egyik legveszélyesebb útvonala előtt találja magát, a Hua Shan deszka útvonalnál. A deszkákon még fentebb lehet jutni a hegyen. Nem kell biztonsági felszerelést viselni, de nem árt…A csúcsig vezető út érdekes, de egyben veszélyes is, de nem hiábavaló.

  • Eger

    Az egri borok, a barokk mûemlékek, a termálfürdõ, az enyhén lankás táj és a külföldön is híres magyaros vendégszeretet vonzó turisztikai élményt jelent az idelátogatóknak. A turistákat és a városlakókat több mint 330 vendéglátóipari egység várja. A török idõket idézi az egri minaret, - melynek teraszáról megcsodálhatjuk a várost- és a Törökfürdõ. Az oszmán hadak elleni küzdelemre emlékeztetnek a Dobó téren látható szoborcsoportok. A tér fölé magasodó középkori vár, - a XVI. század gyõztes végvára - ahol Dobó István várkapitány maroknyi csapatával 1552-ben több mint egy hónapig állt ellen a negyvenszeres török túlerõnek.

  • Kína 4 legszebb városa (képgaléria)

    Az utazunk.com legújabb Ázsiai cikkében megismerhetik Kína legimpozánsabb és legtrendibb 4 városát.

    A sorozatban bemutatásra kerülõ 4 város minden szempontból megfelel a modern város követelményeinek: csillogó fények, pezsgõ nappali-éjszakai élet, felhõkarcolók és elsõre tökéletesnek tûnõ infrastruktúra. Nem meglepõ, hogy Sanghaj a régóta "Kelet Párizsaként" ismert város jött ki gyõztesen. Kína turizmusa a világ turizmusában meghatározó szerepet tölt be.

  • Vámosatya a nyugalom és béke szigete a Beregben

    A község neve elõször 1289-ben tûnik fel oklevelekben Atya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" elõtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt.

    Atya faluról elõször a nagyváradi káptalan irataiból olvashatunk. Késõbb 1321-ben említik elõször oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben készített pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. Az írásos emlékek alapján a honfoglalástól lakott terület volt. Ma kb. 600 lakosa van.

  • Matyóföld szíve Mezõkövesd

    Budapestrõl az M3 autópályán egy órás autózással elérhetõ Mezõkövesd. Hírnevét a hungarikumként számon tartott „matyó” hímzésnek és a Zsóry-fürdõ gyógyító vizének köszönheti.

    A „Hadas”, skanzen jellegû városrész népi mûemlékházaiban iparmûvészek tevékenykednek. Itt található a legismertebb matyó mintatervezõ, Kisjankó Bori Emlékháza is, közelében pedig az Európa-hírû a Mezõgazdasági Gépmúzeum. A matyó népéletbe nyújt bepillantást a több, mint fél évszázados Matyó Múzeum.

  • Ó, azok az orosz méretek!

    Ha valaki elvetõdik Oroszországba, hamarosan rádöbben, itt most is más léptékkel és ûrmértékkel számolnak, mint Magyarországon. Moszkva épületei monumentálisak, az utak 8-10 sávosak - jobb állapotban vannak a budapestieknél -, a forgalom hatalmas, a metrón csaknem 10 millió ember hullámzik. Bõ tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után vajon milyen lehet Moszkva? - töprengtem, miközben a repülõgép landolt a Seremetyevo repülõtéren. A városba befelé vezetõ úton már látható...

  • Antalya

    A félmillió lakosú, mediterrán éghajlatú Antalya a Török Riviéra fõvárosa. Gyönyörû tengerpart, temérdek látnivaló, nyüzsgõ élet és bazárok teszik felejthetetlenné a látogatást. Klímája miatt igazán szeptemberben a legkellemesebb itt nyaralni, a levegõ ilyenkor már kevésbé párás, de még meleg. A törökök rendkívül vendégszeretõek, nem árt azonban észben tartani, hogy muzulmán országban járunk, ne bosszantsuk fel õket túlzottan lenge öltözettel, nyilvános alkoholfogyasztással, vagy azzal, hogy disznóhúst rendelünk az étteremben.

  • Ukrajna a szextúristák központja lesz?!

    Ukrajna hamarosan a szexturizmus kedvelt célpontjává válik!

    Ungvár - A szexturizmus kedvelt célpontjává kezd válni Ukrajna, ahol a megváltozott árviszonyok miatt tavaszra várják a testi örömökre vágyó külföldi férfiak nagy hullámát.

    A szexturisták elsõ áradata az Európai Uniós országokból a vízumkényszer megszûnte után indult meg Ukrajnába.