Csővár tipikusan az a hely, ahová soha nem jutnánk el, ha nem lenne geocaching. De szerencsére van, következésképpen az ifjak, s a vállalkozó szellemű idősebbek is nekiláthatnak geoládát keresni, például épp Csővár környékén. Miközben konstatálhatják, hogy a Cserhát ősszel is gyönyörű. Ilyenkor erdőben sétálni erre nemigen létezik a látványnak tökéletesen megfelelő kifejezés. Értjük tehát, ha a geoládát keresők jobb híján utóbb ilyesmiket írnak: "fantasztikus a panoráma, és a romok is nagyon mutatósak". 
Ha Jakus Lajos élne, ő szolgálhatna legmegbízhatóbb adatokkal. A neves, a környéken már-már legendás helytörténész azonban - aki a Csővárral szomszédos Pencen a Cserhát-tájmúzeumot létrehozta - eltávozott, technikai okok miatt bizonytalan időre bezárt a múzeum is. A csővári iskola előcsarnokában Jakus Lajosnak, mint láthattuk, "emlékfala" van. Hasonlóképpen Szerencsi Éva színésznőnek is, aki itt élte utolsó éveit.
Innen, az iskola elől lehet elindulni a távolban magasodó hegy tetején lévő várromok felé. Aki a lenti utat választja, ami a patak mellett visz végig, arra szép erdei séta vár - a romokhoz azonban a fenti út vezet. Később kiderülhet, hogy az egyértelmű útbaigazítás ellenére sem hiszi el az ember, hogy egy szántóföld szélén kell végigbaktatnia, ha romot akar látni. Eltévedés gyanúja esetén az erdészektől lehet kérdezősködni - ők szerencsére valahogy mindig a közelben vannak.
"Visszafelé a helyi gombaszedő nénivel gyalogoltunk le a faluba" - lelkesedik úti beszámolójában egy geoláda-kereső. Akinek ilyen szerencséje nem lenne, annak is ott marad emlékeiben a látvány: a kilátás a várromok tövéből a környék hegyeire, a Naszályra, s az alant lévő falura.
nol