II. Frigyes Ágost (1670-1733) szász választófejedelem és 1697-tõl lengyel király is, olyan gazdagon volt megáldva testi képességekkel, hogy hódolói az Erõs melléknévvel ruházták fel. Állítólag 350-nél több gyermeket nemzett, és patkókat hajlított össze puszta kézzel. Az uralkodónak még más, nem kevésbé kiváló adottságai is voltak: elhatározta, hogy Észak Velencéjévé varázsolja Elba-parti rezidenciáját. Túl akart tenni a berlini udvaron - ami sikerült is neki -, Versailles fényét-pompáját kívánta szász földre hozni.
És mivel fia, III. Frigyes Ágost (1696-1763) éppúgy lelkesedett a szépmûvészetekért, létrejött a drezdai csoda, s a város valóban méltónak bizonyult az Észak Velencéje elnevezésre.
Johann Gottfried Herder német filozófus lelkendezve "elbai Firenzének" nevezte, és századokon át Németország legszebb városa volt, mígnem 1945. február 13-án romba döntötte az angol és amerikai bombázók légitámadása.
Drezda újjáépül
Több évtizedes építõmunka eredményeképpen már újra régi fényében ragyog a város számos mûemléke: a Zwinger, a Hofkirche (Udvari templom), a Kreuzkirche (Kereszt-templom), a Rathaus (Városháza), sõt még a lerombolt Frauenkirchét is felépítik, a béke és az újrakezdés jelképeként. "Történelem, mûvészet és természet lebeg a város és a völgy fölött, mint egy tulajdon harmóniájától elbûvölt akkord", írta Drezda szülötte, Erich Kästner, és hozzáfûzte: "Csodálatos város, nem pedig drezdaiak által lakott múzeum".
Nem, Drezda már csak azért sem múzeum, mert mûvészet és városi élet itt teljes összhangban létezik egymás mellett. A híres Brühlische Terrassén, mely a város 16. században épült erõdítményének maradványa, éppúgy sétál a közönség, mint a mellette levõ kellemes parkban, és a kastély, a Hofkirche és az Augustusbrücke szinte csak kulisszáknak tûnnek a lomhán hömpölygõ folyó mellett.
Nagyutazas.hu
A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. 'J. András' Bolíviáról írt élménybeszámolója következik. Egyszer régen, egy moziban eljutottam Wim Wenders-szel „A világ végéig”. Talán a film sajátos hangulata és fájó szépsége is közrejátszott abban, hogy utazásaim során mindig keresem az olyan helyeket, amelyek mintha nem is képeznék részét e világnak, annyira távoliak, elhagyatottak vagy szokatlanok.
A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki.
Magyarország - Szeszélyes, de gyönyörû hazánk legnagyobb folyója, a Duna. Olykor árvízzel fenyegeti a partján élõket, legtöbbször viszont lustán hömpölyög a szikrázó napsütésben. Sokan szívesebben nyaralnak itt, mint akár a Balatonnál. Vannak, akik semmiért sem cserélnék el a fenséges folyót körülvevõ szépséges vidék látványát vagy azt a hangulatot, ami akkor tölti el az embert, ha beszívja a víz illatát. A Magyarországon áthaladó 417 kilométeres szakasz java részén nem ajánlatos a fürdõzés, de a sokkal szelídebb holtágak mentén bátran lehet pancsolni, horgászni. 
A Matyóföld fõvárosa, Budapesttõl 130 km-re az M3-as autópálya mentén, a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál található hangulatos város. Hírnevét a világhírû „matyó” népmûvészeti hagyományainak és a határainkon túl is jól ismert Zsóry Gyógy –és Strandfürdõjének köszönheti.
Szófiát 7000 évvel ezelõtt alapították. Európa második legöregebb városa.
A város kilencven aprócska szigetre épült, hatvan csatorna választja el ezeket egymástól, ám nem igazán, hiszen összeköti a több mint ötven hasonlóan homorú és mégis különbözõ híd. A csatornapartokat övezõ keskeny utcácskák, ahol az úr a kerékpáros, ismerõs a tipikus németalföldi, magasba törõ karcsú házak látványa - annyi képeslapon láttuk már - és mégis, a hangulat, amit árasztanak, utánozhatatlan. Az ember hamar bennfentes lesz - már grachtnak hívja a csatornákat, s azt hiszi, tudja, melyik hídról a legszebb a kilátás: aztán a következõ hídon elbizonytalanodik, mert újabb csodára lel.
Izlandon még érezhetjük, hogy bolygónk valaha tüzes golyó volt. De Izland a jég országa is: felületének több, mint tizedrészét hatalmas gleccserek borítják. Az Észak-Atlanti-óceán távoli szigetén közelebbrõl láthatjuk a természet õserõinek mûködését, mint bárhol másutt a földkerekségen. Az izlandiak a vikingek közvetlen leszármazottai. Elõdeik a 9. században Norvégiából menekülve érkeztek a szigetre. Azóta nyelvük úgyszólván semmit sem változott. Az Eddát és a klasszikus sagákat az izlandiak ma is eredetiben tudják olvasni.
Dublin a harmadik leglátogatottabb fõváros Európában. Folyó szeli ketté, sziluettjét nem csúfítják felhõkarcolók. Annak ellenére, hogy az ország lakosainak egyharmada a fõvárosban él, megmaradt középkori, emberléptékû településnek.
A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.
Klasszikus város, a látogatókat bizonyos szempontból emlékeztetheti San Franciscóra, legalább is ami a művészeteket és a gasztrokultúrát illeti. Ez sem egy olcsó város, mérsékelt árú szállást, hoteleket vagy hosteleket nem egyszerű találni. Melbourne és Sydney között ádáz a harc, de melbourne-iek abban a megnyugtató tudatban sütkéreznek, hogy kulturális tekintetben valójában verhetetlenek. Sőt, e város a helyszíne az Austral Open tenisztornának és az ausztrál Forma 1 Grand Prix-nek is. A város közelében Macedon Ranges világhírű forrásai várják a spa élmények kedvelőit.
Zágráb látnivalói a három történelmi városrészbe sűrűsödnek. A Felsőváros Zágráb történelmi központja. A középkorban alapították a Káptalandombbal együtt. Ebben az időben több épületet építettek, amelyek még ma is láthatók. A Felsőváros főtere a Szent Márk-tér, ahol valamikor kereskedők árulták portékáikat, ma itt található a horvát parlament, a Szábor és a zágrábi városi közgyűlés. A Szent Márk-teret a Szent Márk-templom uralja, amely a 14. században épült gótikus stílusban. Később neogótikus stílusban felújították.
A település a Chalkidi-félszigeten található, Görögország északi részén. A tenger meleg volt, szép volt az idõ és a hely is gyönyörû. (A tengerpart homokos, a vízbe érve kavicsos, de beljebb már nem.) Maga a település nem túl nagy, mi viszonylag messze laktunk a központtól, de a parton így is max. 10 perc alatt odaértünk. Igazából két utcában összpontosul az összes üzlet, ott mindent be lehetett szerezni. A legjobb a fõ utcán lévõ pékség, érdemes betérni kirándulás elõtt, ha úgyis korán fel kell kelni. Nagyon finom péksütik voltak reggelente.
Az idei katasztrofális év lehet a világgazdaság számára, de az egyik legizgalmasabbnak ígérkezik Heather Eisenlord New York-i ügyvédnõnek - éppen a válság miatt.
Ungvár - Mind több turista látogat a felrobbant Csernobili Atomerõmû körül elkülönített, sugárszennyezett 30 kilométeres tiltott zónába, ahová ukrán utazási irodák egyéni és csoportos kirándulásokat is szerveznek.
Ha egy utazó tanácsot kérne tõlem, hogy melyik spanyol várost érdemes meglátogatnia, biztosan Salamancát javasolnám neki elõször.
A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülõ Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggõ barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára.
Bilbao (baszkul Bilbo) Baszkföld legnépesebb és legjelentõsebb városa, Vizcaya (Bizkaia) tartomány közigazgatási központja.
Ausztrália keleti partjától nem messze található az UNESCO világörökségeinek listáján is szereplõ fantasztikus képzõdmény, a Nagy Ausztrál Korallzátony. Több száz kilométeren a parttól nem túlságosan messze található íve egyike a világ néhány háborítatlan természeti csodájának. Déli szakasza annyira közel fekszik a szárazföldhöz, hogy a kisebb pénzû turisták számára akár hajóval is megközelíthetõ egy napos kirándulás keretében. Mi a Lady Musgrave Island nevezetû szigetet kerestük fel.
Bécs múlt századi hangulatú utcáit járva ki gondolná, hogy a város több mint kétezer éves? Kelta település helyén épült római helyõrségbõl fejlõdött ki, majd a 13. századtól itt uralkodott a Habsburg-dinasztia. Fénykorát a 18. századtól kezdve az elsõ világháborúig élte, amikor az Osztrák-Magyar monarchia fõvárosa volt. A császári fõváros mûemlékei ma ugyanolyan pompával és eleganciával fogadják a látogatókat, mint egykoron. A Hofburg, a Schönbrunni kastély, Savoyai Jenõ herceg téli és nyári palotája (a Belvedere) régi fényében ragyog.
Lisszabon Portugália nyugati peremén, az Atlanti-óceán partján helyezkedik el. Európa szárazföldi területének legnyugatibb fővárosa. A főváros szorosan vett határait jól meghatározzák a történelmi városrészek kontúrjai. Lisszabon körül számos, ma már közigazgatásilag önálló peremváros fejlődött ki, mint \"Loures\", \"Odivelas\", \"Amadora\" és \"Oeiras\". Rómához hasonlóan a történelmi városnegyedek a város hét dombjára épültek. Az utcahálózat ezekben sok esetben túl szűk ahhoz hogy járműforgalom megközelíthesse.
Bangkokot választotta a világ legjobb turisztikai célpontjának a Travel+Leisure neves szakmai magazin annak ellenére, hogy az év elejei utcai zavargások miatt sokan mondták vissza a thai fõvárosba tervezett útjukat.
Angliában nem a nagyvárosokban, hanem egy elegáns fürdõhelyen, Bath-ban a leghangulatosabb és legnagyobb a karácsonyi vásár.
Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.
300 szigetbõl álló csoportot épít a legdrágább és legpompásabb arab város Dubai.
Huszonöt éve, hogy a Lufthansa légitársaság Boeing 747-230B típusú repülõgépe elõször landolt Magyarországon. Ezzel egy új korszak kezdõdött a Ferihegyi repülõtér történetében, hiszen a hatalmas 747-es, becenevén a Jumbo Jet jelenléte a korszerû és nagy repülõterek közé emelte a budapesti légikikötõt.
Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hõsök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörû épületeivel mediterrán hangulatot árasz. Az utcát ketté szelõ Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait. Szeged nem csak történelemérõl, paprikájáról, szalámijáról hanem szép lányairól is híres. 
Lenti és a Kerka völgye Magyarország délnyugati csücskében, a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében található. A térség három néprajzi tájegység (Õrség, Göcsej, Hetés) találkozási pontjában helyezkedik el. A terület központja a közel 800 éves múlttal rendelkezõ 8700 lakosú Lenti.
Hajdúböszörmény, a legnagyobb hajdúváros, a Hajdúság gazdasági, kulturális központja, egykor a Hajdúkerület központja volt. 32 ezer lakosával Hajdú-Bihar megye második, a régió negyedik legnagyobb városa.
Az Andrássy út (korábban Sugárút, Népköztársaság útja) Budapest egyik (majdhogynem egyetlen) sugárútja, mely a Terézvárosban (Budapest VI. kerületében) található. A Belvárost köti össze a Városligettel. Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett. Terézváros fõ ütõere a 19. századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külsõbb területekkel és a Városligettel. Bár a Király utcán még villamos is közlekedett, a század közepére már nem volt képes a megnövekedett forgalom kiszolgálására.
A turisták legkedveltebb célpontja a világon Franciaország, amely ugyanakkor a legkevésbé vendégszeretõ népek listájának is az élén áll, adta hírül kedden a Le Figaro címû napilap. Hosszú ideje Franciaországba látogat el a legtöbb turista: évi 75 millió látogatóval Spanyolországot (54 millió), az Egyesült Államokat (46 millió), Kínát (42 millió) és Olaszországot (38 millió) körözi le. Bevétel szempontjából viszont a tavalyi 34 milliárd eurós turisztikai forgalmukkal csak harmadik helyen állnak a franciák az Egyesült Államok és Spanyolország mögött.
