rss
  • Drezda

  • II. Frigyes Ágost (1670-1733) szász választófejedelem és 1697-tõl lengyel király is, olyan gazdagon volt megáldva testi képességekkel, hogy hódolói az Erõs melléknévvel ruházták fel. Állítólag 350-nél több gyermeket nemzett, és patkókat hajlított össze puszta kézzel. Az uralkodónak még más, nem kevésbé kiváló adottságai is voltak: elhatározta, hogy Észak Velencéjévé varázsolja Elba-parti rezidenciáját. Túl akart tenni a berlini udvaron - ami sikerült is neki -, Versailles fényét-pompáját kívánta szász földre hozni.

    És mivel fia, III. Frigyes Ágost (1696-1763) éppúgy lelkesedett a szépmûvészetekért, létrejött a drezdai csoda, s a város valóban méltónak bizonyult az Észak Velencéje elnevezésre.

    Johann Gottfried Herder német filozófus lelkendezve "elbai Firenzének" nevezte, és századokon át Németország legszebb városa volt, mígnem 1945. február 13-án romba döntötte az angol és amerikai bombázók légitámadása.

    Drezda újjáépül

    Több évtizedes építõmunka eredményeképpen már újra régi fényében ragyog a város számos mûemléke: a Zwinger, a Hofkirche (Udvari templom), a Kreuzkirche (Kereszt-templom), a Rathaus (Városháza), sõt még a lerombolt Frauenkirchét is felépítik, a béke és az újrakezdés jelképeként. "Történelem, mûvészet és természet lebeg a város és a völgy fölött, mint egy tulajdon harmóniájától elbûvölt akkord", írta Drezda szülötte, Erich Kästner, és hozzáfûzte: "Csodálatos város, nem pedig drezdaiak által lakott múzeum".

    Nem, Drezda már csak azért sem múzeum, mert mûvészet és városi élet itt teljes összhangban létezik egymás mellett. A híres Brühlische Terrassén, mely a város 16. században épült erõdítményének maradványa, éppúgy sétál a közönség, mint a mellette levõ kellemes parkban, és a kastély, a Hofkirche és az Augustusbrücke szinte csak kulisszáknak tûnnek a lomhán hömpölygõ folyó mellett.

    Nagyutazas.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A világ végén, Bolíviában

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. 'J. András' Bolíviáról írt élménybeszámolója következik. Egyszer régen, egy moziban eljutottam Wim Wenders-szel „A világ végéig”. Talán a film sajátos hangulata és fájó szépsége is közrejátszott abban, hogy utazásaim során mindig keresem az olyan helyeket, amelyek mintha nem is képeznék részét e világnak, annyira távoliak, elhagyatottak vagy szokatlanok.

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki.

  • Csodálatos, öreg Duna!

    Magyarország - Szeszélyes, de gyönyörû hazánk legnagyobb folyója, a Duna. Olykor árvízzel fenyegeti a partján élõket, legtöbbször viszont lustán hömpölyög a szikrázó napsütésben. Sokan szívesebben nyaralnak itt, mint akár a Balatonnál. Vannak, akik semmiért sem cserélnék el a fenséges folyót körülvevõ szépséges vidék látványát vagy azt a hangulatot, ami akkor tölti el az embert, ha beszívja a víz illatát. A Magyarországon áthaladó 417 kilométeres szakasz java részén nem ajánlatos a fürdõzés, de a sokkal szelídebb holtágak mentén bátran lehet pancsolni, horgászni.

  • Mezõkövesd, a Matyó fõváros

    A Matyóföld fõvárosa, Budapesttõl 130 km-re az M3-as autópálya mentén, a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál található hangulatos város. Hírnevét a világhírû „matyó” népmûvészeti hagyományainak és a határainkon túl is jól ismert Zsóry Gyógy –és Strandfürdõjének köszönheti.

    Az új Matyó Múzeumban a látogató többek közt a három matyó település – Mezõkövesd, Tard, Szentistván – viseleteit, lakodalmas menetet, 3 osztatú matyó ház berendezsését csodálhatja meg. Közelében az impozáns Szent László templomban városunk szülöttjének, Takács Istvánnak a freskóiban gyönyörködhet a látogató.

  • Szófia

    Szófiát 7000 évvel ezelõtt alapították. Európa második legöregebb városa.

    A történelem folyamán, Szófia számos változáson ment keresztül, ahogy a különbözõ uralkodók, birodalmak alakították a város mai képét. Az eltérõ kultúrák pl. román, bulgár, ottomán keveredésének köszönhetõen a város igen gazdag mûemlékekben. Az idelátogatót magával ragadja, ahogyan az õsi épületek bele vesznek a modern világ forgatagába.

  • Amszterdam - Észak Velencéje

    A város kilencven aprócska szigetre épült, hatvan csatorna választja el ezeket egymástól, ám nem igazán, hiszen összeköti a több mint ötven hasonlóan homorú és mégis különbözõ híd. A csatornapartokat övezõ keskeny utcácskák, ahol az úr a kerékpáros, ismerõs a tipikus németalföldi, magasba törõ karcsú házak látványa - annyi képeslapon láttuk már - és mégis, a hangulat, amit árasztanak, utánozhatatlan. Az ember hamar bennfentes lesz - már grachtnak hívja a csatornákat, s azt hiszi, tudja, melyik hídról a legszebb a kilátás: aztán a következõ hídon elbizonytalanodik, mert újabb csodára lel.

  • Izland a vulkánok, gejzírek és a gõzfelhõk szigete

    Izlandon még érezhetjük, hogy bolygónk valaha tüzes golyó volt. De Izland a jég országa is: felületének több, mint tizedrészét hatalmas gleccserek borítják. Az Észak-Atlanti-óceán távoli szigetén közelebbrõl láthatjuk a természet õserõinek mûködését, mint bárhol másutt a földkerekségen. Az izlandiak a vikingek közvetlen leszármazottai. Elõdeik a 9. században Norvégiából menekülve érkeztek a szigetre. Azóta nyelvük úgyszólván semmit sem változott. Az Eddát és a klasszikus sagákat az izlandiak ma is eredetiben tudják olvasni.

  • Dublin: szórakozás hajnalig

    Dublin a harmadik leglátogatottabb fõváros Európában. Folyó szeli ketté, sziluettjét nem csúfítják felhõkarcolók. Annak ellenére, hogy az ország lakosainak egyharmada a fõvárosban él, megmaradt középkori, emberléptékû településnek.

    A legfõbb látnivalót a kora-középkori óváros jelenti. A vár környékén már a történelem elõtti korban is volt település. Dublin jelentése sötét tó (Duhh Linn), a mely a Liffey és a Poddle folyók összefolyásánál keletkezett. Ez utóbbi egykor kettészelte a vár területét, ma a föld alatt csörgedezik.

  • Világörökségünk: Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • Melbourne - az egész évben szórakoztató város

    Melbourne - az egész évben szórakoztató városKlasszikus város, a látogatókat bizonyos szempontból emlékeztetheti San Franciscóra, legalább is ami a művészeteket és a gasztrokultúrát illeti. Ez sem egy olcsó város, mérsékelt árú szállást, hoteleket vagy hosteleket nem egyszerű találni. Melbourne és Sydney között ádáz a harc, de melbourne-iek abban a megnyugtató tudatban sütkéreznek, hogy kulturális tekintetben valójában verhetetlenek. Sőt, e város a helyszíne az Austral Open tenisztornának és az ausztrál Forma 1 Grand Prix-nek is. A város közelében Macedon Ranges világhírű forrásai várják a spa élmények kedvelőit.

  • Zágráb csodálatos látnivalói

    Zágráb csodálatos látnivalóiZágráb látnivalói a három történelmi városrészbe sűrűsödnek. A Felsőváros Zágráb történelmi központja. A középkorban alapították a Káptalandombbal együtt. Ebben az időben több épületet építettek, amelyek még ma is láthatók. A Felsőváros főtere a Szent Márk-tér, ahol valamikor kereskedők árulták portékáikat, ma itt található a horvát parlament, a Szábor és a zágrábi városi közgyűlés. A Szent Márk-teret a Szent Márk-templom uralja, amely a 14. században épült gótikus stílusban. Később neogótikus stílusban felújították.

  • Stavros - Ne felejtsétek el Arisztotelész lábujját megdörzsölni!

    A település a Chalkidi-félszigeten található, Görögország északi részén. A tenger meleg volt, szép volt az idõ és a hely is gyönyörû. (A tengerpart homokos, a vízbe érve kavicsos, de beljebb már nem.) Maga a település nem túl nagy, mi viszonylag messze laktunk a központtól, de a parton így is max. 10 perc alatt odaértünk. Igazából két utcában összpontosul az összes üzlet, ott mindent be lehetett szerezni. A legjobb a fõ utcán lévõ pékség, érdemes betérni kirándulás elõtt, ha úgyis korán fel kell kelni. Nagyon finom péksütik voltak reggelente.

  • Válságkezelés világ körüli úttal?

    Az idei katasztrofális év lehet a világgazdaság számára, de az egyik legizgalmasabbnak ígérkezik Heather Eisenlord New York-i ügyvédnõnek - éppen a válság miatt.

    Cége világkörüli útra küldte.

    A New York Times online kiadásában megjelent írás szerint, a 36 éves jogász öt éve dolgozik a Skadden, Arps, Slate, Meagher and Flom irodánál, és most nagy utazásra készül.

  • Egyre népszerûbb idegenforgalmi célpont a csernobili tiltott övezet - jó csámcsogni mások nyomorán?!

    Ungvár - Mind több turista látogat a felrobbant Csernobili Atomerõmû körül elkülönített, sugárszennyezett 30 kilométeres tiltott zónába, ahová ukrán utazási irodák egyéni és csoportos kirándulásokat is szerveznek.

    A csernobili tiltott övezet nemcsak az ukrán katasztrófaturisták körében népszerû utazási célpont, sokan keresik fel a bekerített és állandó õrizet alatt lévõ zónát Oroszországból, Fehéroroszországból, Csehországból és a balti államokból is.

  • Salamanca - kulturális fõváros minden évben

    Ha egy utazó tanácsot kérne tõlem, hogy melyik spanyol várost érdemes meglátogatnia, biztosan Salamancát javasolnám neki elõször.

    Salamanca Madridtól mintegy 200 km-re nyugatra található, tömegközlekedéssel két és fél óra alatt kényelmesen megközelíthetõ. Hazánkban kevesen ismerik, pedig a frekventált hónapokban alig lehet lépni a turistáktól a belvárosban. A spanyolok így innen is eltûnnek a nyári vakáció idejére, mint a többi nagyvárosból, és emiatt én is azt javaslom, hogy más idõpontban látogassuk meg.

  • Világörökségünk: Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

    A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülõ Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggõ barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára.

    A felvétel mellett szóló legfõbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megõrzése garantálható.

  • Spanyolország: Malaga

    Bilbao (baszkul Bilbo) Baszkföld legnépesebb és legjelentõsebb városa, Vizcaya (Bizkaia) tartomány közigazgatási központja.

    A baszkok nemzeti fõvárosuknak tekintik. A várost 1300. június 15-én alapította Don Diego Lopez de Haro, Viscaya grófja. Azelõtt már létezett Bilbao mai helyén egy római kori település Bellum Vadum néven. Legnevezetesebb intézménye a Guggenheim múzeum. Az 1997-ben megnyílt múzeum már kívülrõl is rendkívül izgalmas látványt nyújt. Az igazi élmény természetesen belül várja a látogatókat.

  • Lady Musgrave Island - Korallok között teknõsökkel és rájákkal

    Ausztrália keleti partjától nem messze található az UNESCO világörökségeinek listáján is szereplõ fantasztikus képzõdmény, a Nagy Ausztrál Korallzátony. Több száz kilométeren a parttól nem túlságosan messze található íve egyike a világ néhány háborítatlan természeti csodájának. Déli szakasza annyira közel fekszik a szárazföldhöz, hogy a kisebb pénzû turisták számára akár hajóval is megközelíthetõ egy napos kirándulás keretében. Mi a Lady Musgrave Island nevezetû szigetet kerestük fel.

  • Klasszicizmus, kastélyok, kávéházak

    Bécs múlt századi hangulatú utcáit járva ki gondolná, hogy a város több mint kétezer éves? Kelta település helyén épült római helyõrségbõl fejlõdött ki, majd a 13. századtól itt uralkodott a Habsburg-dinasztia. Fénykorát a 18. századtól kezdve az elsõ világháborúig élte, amikor az Osztrák-Magyar monarchia fõvárosa volt. A császári fõváros mûemlékei ma ugyanolyan pompával és eleganciával fogadják a látogatókat, mint egykoron. A Hofburg, a Schönbrunni kastély, Savoyai Jenõ herceg téli és nyári palotája (a Belvedere) régi fényében ragyog.

  • Európa egyik legrégebbi városa: Lisszabon

    Európa egyik legrégebbi városa: LisszabonLisszabon Portugália nyugati peremén, az Atlanti-óceán partján helyezkedik el. Európa szárazföldi területének legnyugatibb fővárosa. A főváros szorosan vett határait jól meghatározzák a történelmi városrészek kontúrjai. Lisszabon körül számos, ma már közigazgatásilag önálló peremváros fejlődött ki, mint \"Loures\", \"Odivelas\", \"Amadora\" és \"Oeiras\". Rómához hasonlóan a történelmi városnegyedek a város hét dombjára épültek. Az utcahálózat ezekben sok esetben túl szűk ahhoz hogy járműforgalom megközelíthesse.

  • Bangkok a világ legjobb turisztikai célpontja

    Bangkokot választotta a világ legjobb turisztikai célpontjának a Travel+Leisure neves szakmai magazin annak ellenére, hogy az év elejei utcai zavargások miatt sokan mondták vissza a thai fõvárosba tervezett útjukat.

    Bangkok polgármestere szerint a kitüntetõ cím sokat lendít a viharvert fõváros közhangulatán, és a politikai tiltakozókat is jó magaviseletre ösztönzi. A néhány hónappal ezelõtti politikai zûrzavarra válaszolva a nemzetközi utazási cégek nem javasolták a bangkoki tartózkodást, emiatt pedig a szállodák is hamar kiürültek.

  • Fürdés után vásárlás

    Angliában nem a nagyvárosokban, hanem egy elegáns fürdõhelyen, Bath-ban a leghangulatosabb és legnagyobb a karácsonyi vásár.

    November közepétõl hétvégeken egy tût sem lehet leejteni Bath sétálóutcáin. A közeli falvakból és városokból, elsõsorban Bristolból csak úgy özönlenek ide a vásárolni vagy csak nézgélõdni akarók. Sok a külföldi is, akik a római kori város történelmi levegõjére és mûemlékeire épp úgy kíváncsiak, mint a színes karácsonyi forgatagra.

  • Gönyû

    Gönyû község a Duna mellet Gyõr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a gyõri kistérségben, Gyõrtõl 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

    Sok kedvezõ adottsággal rendelkezõ község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdõ (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja. Lakossága 3100 fõ körül ingadozik. A község az 1.sz. fõközlekedési út szeli ketté.

  • The World - A világ kicsiben

    300 szigetbõl álló csoportot épít a legdrágább és legpompásabb arab város Dubai.

    A szigetek 3-4 hektáros területek, amelyek egy-két villát és nyaralót tartalmaznak. Azt azért nem árt tudni, hogy egy-egy szigetet egy-egy országról mintáztak, de sajnos Magyarország formájú sziget nem készült és nem is fog.

  • Huszonöt éve jár Budapestre Jumbo Jet

    Huszonöt éve, hogy a Lufthansa légitársaság Boeing 747-230B típusú repülõgépe elõször landolt Magyarországon. Ezzel egy új korszak kezdõdött a Ferihegyi repülõtér történetében, hiszen a hatalmas 747-es, becenevén a Jumbo Jet jelenléte a korszerû és nagy repülõterek közé emelte a budapesti légikikötõt.

    Negyed századdal ezelõtt, 1985. július 15-én több újság, sõt, még a televízió is kivonult a repülõtérre, a kilátóteraszon pedig százak tolongtak, hogy láthassák a Lufthansa D-ABYP lajstromjelû gépét, amely az óriásgépek közül elsõként szállt le a magyar fõvárosban.

  • Szeged tényleg a napfény városa!

    Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hõsök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörû épületeivel mediterrán hangulatot árasz. Az utcát ketté szelõ Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait. Szeged nem csak történelemérõl, paprikájáról, szalámijáról hanem szép lányairól is híres.

  • Lenti

    Lenti és a Kerka völgye Magyarország délnyugati csücskében, a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében található. A térség három néprajzi tájegység (Õrség, Göcsej, Hetés) találkozási pontjában helyezkedik el. A terület központja a közel 800 éves múlttal rendelkezõ 8700 lakosú Lenti.

    A város az Adria felé vezetõ M7-es autópálya mellett fekszik. A Balatontól 75 km-re, Budapesttõl 250 km-re van – ebbõl 230 km autópálya. Bécstõl 210 km-re, Zágrábtól 120 km-re. A város életében jelentõs szerepet játszik az idegenforgalom.

  • Hajdúböszörmény - a hajdúk fõvárosa

    Hajdúböszörmény, a legnagyobb hajdúváros, a Hajdúság gazdasági, kulturális központja, egykor a Hajdúkerület központja volt. 32 ezer lakosával Hajdú-Bihar megye második, a régió negyedik legnagyobb városa.

    Írásos források elõször 1248-ban említik a települést, Nagyböszörmény néven. A helyi társadalom szellemiségében meghatározó szerepet játszott a református egyház, és annak iskolája, a mai gimnázium õse. Városunkban ma is döntõ szerepe van a kultúrának, a tudásnak.

  • Világörökségünk: az Andrássy út és történelmi környezete

    Az Andrássy út (korábban Sugárút, Népköztársaság útja) Budapest egyik (majdhogynem egyetlen) sugárútja, mely a Terézvárosban (Budapest VI. kerületében) található. A Belvárost köti össze a Városligettel. Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett. Terézváros fõ ütõere a 19. századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külsõbb területekkel és a Városligettel. Bár a Király utcán még villamos is közlekedett, a század közepére már nem volt képes a megnövekedett forgalom kiszolgálására.

  • Franciaország a legkedveltebb turisztikai célpont

    A turisták legkedveltebb célpontja a világon Franciaország, amely ugyanakkor a legkevésbé vendégszeretõ népek listájának is az élén áll, adta hírül kedden a Le Figaro címû napilap. Hosszú ideje Franciaországba látogat el a legtöbb turista: évi 75 millió látogatóval Spanyolországot (54 millió), az Egyesült Államokat (46 millió), Kínát (42 millió) és Olaszországot (38 millió) körözi le. Bevétel szempontjából viszont a tavalyi 34 milliárd eurós turisztikai forgalmukkal csak harmadik helyen állnak a franciák az Egyesült Államok és Spanyolország mögött.