II. Frigyes Ágost (1670-1733) szász választófejedelem és 1697-tõl lengyel király is, olyan gazdagon volt megáldva testi képességekkel, hogy hódolói az Erõs melléknévvel ruházták fel. Állítólag 350-nél több gyermeket nemzett, és patkókat hajlított össze puszta kézzel. Az uralkodónak még más, nem kevésbé kiváló adottságai is voltak: elhatározta, hogy Észak Velencéjévé varázsolja Elba-parti rezidenciáját. Túl akart tenni a berlini udvaron - ami sikerült is neki -, Versailles fényét-pompáját kívánta szász földre hozni. 
Johann Gottfried Herder német filozófus lelkendezve "elbai Firenzének" nevezte, és századokon át Németország legszebb városa volt, mígnem 1945. február 13-án romba döntötte az angol és amerikai bombázók légitámadása.
Drezda újjáépül
Több évtizedes építõmunka eredményeképpen már újra régi fényében ragyog a város számos mûemléke: a Zwinger, a Hofkirche (Udvari templom), a Kreuzkirche (Kereszt-templom), a Rathaus (Városháza), sõt még a lerombolt Frauenkirchét is felépítik, a béke és az újrakezdés jelképeként. "Történelem, mûvészet és természet lebeg a város és a völgy fölött, mint egy tulajdon harmóniájától elbûvölt akkord", írta Drezda szülötte, Erich Kästner, és hozzáfûzte: "Csodálatos város, nem pedig drezdaiak által lakott múzeum".
Nem, Drezda már csak azért sem múzeum, mert mûvészet és városi élet itt teljes összhangban létezik egymás mellett. A híres Brühlische Terrassén, mely a város 16. században épült erõdítményének maradványa, éppúgy sétál a közönség, mint a mellette levõ kellemes parkban, és a kastély, a Hofkirche és az Augustusbrücke szinte csak kulisszáknak tûnnek a lomhán hömpölygõ folyó mellett.
Nagyutazas.hu