rss
  • Norvégia

  • A vikingek, a híres felfedezõk, a síugrók hazája, a fjordok és a hegyek országa, ahol trollok, óriásmanók táncolnak - ilyennek képzeljük el Norvégiát. Ma már ki kell egészítenünk ezt a képet az Északi-tenger kõolaj- és földgázkitermelõ fúrószigeteivel, a tankhajókkal és az olajvezetékekkel. A Skandináv-félsziget nyugati részén található ország határai Svédország, Finnország és Oroszország. Itt találhatók Európa legnagyobb gleccserei, valamint a jellegzetes norvég fjordok is.

    Norvégia egy része az Északi Sarkkörhöz tartozik, ennek ellenére nyugati partvidéke nem jeges, mivel a Golf áramlat felmelegíti vízét. Az ország 27%-át fedik erdõk. Az itt élõ lappok tradicionális nomád életet élnek északon. A norvégok többségének a kereskedelmi halászat és a tenger közelsége jelent megélhetést.

    Mint már említettük, az ország éghajlatát erõsen befolyásolja a Golf áramlat. A legmelegebb általában májustól szeptemberig van, és novembertõl márciusig tart a fagyos tél.

    Oslo a legrégibb skandináv fõváros, Amit feltétlenül látni kell Oslóban, az az Akaershus Erõd és Kastély, amely ma a norvég Kitartás Múzeumának is helyet ad. Az épületben gyakran rendeznek színházi elõadásokat, koncerteket és táncfesztiválokat. A Vigeland Park gyönyörû természeti szépségével nyugodt környezetet biztosít a piknikezõ kirándulóknak, és helyet biztosít Gustav Vigeland szobrának és a Viegelandnak emléket állító Múzeumnak is. A Nemzeti Színház, amelynek különlegessége a gyönyörû rokokó elõtér, szintén a parkban található. A Munch Múzeumban Norvégia leghíresebb mûvészének 5000 darab képe és rajza van kiállítva. A mûvész leghíresebb képe viszont nem itt, hanem a Nemzeti Galériában tekinthetõ meg.

    A tipikus norvég ételek a laks (grillezett lazac), a reker (garnélarák) és a torsk (tõkehal). Karácsonykor nagyon kedvelt a lutefisk (fõtt, aszpikos tõkehal). Kedvenc sajtjuk a barna színû, kicsit édeskés ízû geitost, ehhez szívesen fogyasztanak heringet. Alkoholt ne keressünk az országban, mert mint más skandináv országban itt sem könnyû hozzájutni.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Barbados

    Barbados a Karib-térség egy kis szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethetõ vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek.

    Nagy-Britanniától 1966-ban függetlenedett. Felszíne sík, éghajlata trópusi. Gazdaságát – a jelentõs idegenforgalom mellett – a cukornádtermesztés, a cukor- és rumgyártás jellemzi. A sziget nagy részét korallzátonyok övezik. Van egy egyértelmûen szélcsendes és egy szél felöli oldala.

  • Dubai - Elbûvölõ kontrasztok

    A sivatag idõtlen nyugalmától a pezsgõ életû bazárig, Dubai az attrakciók egyedi kaleidoszkópját kínálja az idelátogatóknak. Az emirátusok kis területen nagy tájképi változatosságot mutat. A turista akár egy nap alatt megtapasztalhatja a zord hegyeket, a félelmetes homokdûnéket, a buja-zöld parkokat, a településeket az egyszerû kis falvaktól a luxusnegyedekig, az õsi építészeti emlékektõl az ultramodern, 21-ik századi csodákig. Az emirátusok dinamikus nemzetközi üzleti központ és a kikapcsolódásra vágyó turisták célpontja is egyben.

  • Aruba

    Aruba egy 33 kilóméter hosszúságú sziget a Karib-tenger déli részén.

    Hollandia fennhatósága alatt áll, ahogy az adminisztrációt is õk kezelik. A legtöbb karibi területtõl eltérõen Aruba-nak száraz éghajlata van, és kaktuszokkal benõtt tájai. Itt bátran álmodozhatunk véget nem érõ napsütésrõl és gyönyörû tájakról, lélegzetelállítóan kék és kristálytiszta óceánról, fehér, homokos tengerparttal. Ez a hely az egyik legmegfelelõbb arra, hogy ide szervezzük a családi vakációt, esküvõt vagy a mézesheteket, vagy akár egyszerûen csak elvonuljunk a megszokott otthontól egy másik, színes világba.

  • Szíria

    Az arabok, kurdok, örmények, síiták és szunniták lakta Szíriát az évezredek során nevezték már "kelet gyöngyének", "sivatag gyémántjának", s a "föld menyasszonyának". A szírek rendkívül vendégszeretõ és segítõkészek emberek, amelyet szerintem személyesen érdemes megtapasztalni.

  • Washingtoni séta

    Egy kis domb, amely a város jelképének a helyszíne, nem más mint a Capitol Hill. Az amerikai törvényhozás épületének a neve, az antik csengésû capitol szóból származik. Az épület napközben mindig nyitva áll a látogatók elõtt, reggel 9 és délután 4 (nyaranta este 6) óra között, a nagy ünnepek kivételével. A belépés díjtalan, a látogató önállóan is megtekinthet minden nyilvános helyiséget.

  • Szigetszentmiklós

    Szigetszentmiklós a fõváros agglomerációs övezetében, Budapest központjától 20 km távolságra, a 48 km hosszú, 257 km2 területû Csepel-szigeten helyezkedik el.

    Szigetszentmiklós elsõsorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönheti várossá fejlõdését. 1986. január 1-jén vált várossá. A népesség összlétszáma a 2008-as adatok alapján 32.800 fõ. Az országos tendenciáktól eltérõen többségben van a fiatal és a középkorú lakosság.

  • 1,2 billió forintot hagytak hazánkban a külföldiek tavaly

    A külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009-ben 1201 milliárd forint volt, 10 százalékkal több mint az elõzõ évben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfõn. A KSH tájékoztatása szerint a forint 12 százalékkal gyengült az euróhoz képest, éves átlagos árfolyama 251 forintról 281 forintra változott egy év alatt.

    A fogyasztás 68 százaléka, 820 milliárd forint a turisztikához kapcsolódik, további mintegy 340 milliárd forint az átutazók és a napi ingázók kiskereskedelmi forgalomban realizálódó fogyasztása volt.

  • Tiszai ártér, Algyõ

    A Tisza árterének nyárfaerdeibõl, füzeseibõl és a közeli Fehér-tóról járnak vadászgatni a szürkegémek, bíbicek, kócsagok a régi vasúti híd, meg a 47-es út szögletében kialakult, kis mesterséges tólánchoz. Száraz években gulipán és széki lile fészkel az alig egyhektáros agyagos-vizes laposban. A költés rendszerint sikeres, csak ha esõs nyarak járnak, pusztul el az "árvíztõl" fészekaljuk. Itt, a híd lábánál, tábla állítja meg az utazót: a Gyevi kócsaghoz címzett szabadidõhajóhoz invitál a jelzés, a kék alapon fehér kiskócsag.

  • Nepál, az elszigetelt világ

    Nepál egy elszigetelt ország, India és Kína tibeti autonóm területe között.

    A Himalája az ország határán van, így Nepál híres a hegyes-dombos felszínérõl. Tulajdonképpen Nepál a világ legmagasabb hegyének otthona, a Mount Everest-é.

    Nepál lenyûgözõ domborzata nagyban hozzájárul az ország csodájához, és a turisztikai vonzerejéhez. Nepálban az utazás általában könnyen megy. Közlekedhetünk gyalog, biciklivel, vagy busszal, de a motor is egész népszerû.

  • A Dominikai Köztársaság

    Ha választani lehetne a Föld legvonzóbb országai között, a Dominikai Köztársaság minden bizonnyal elõkelõ helyen végezne.

    Kolumbusz Kristóf Indiát kereste és egy „földi édenkertre” talált, melyet a következõ szavakkal illetett: „Ez a Föld legjobb, legtermékenyebb, legkellemesebb, legkiegyensúlyozottabb tája, a leggyönyörûbb föld, amelyet emberi szem valaha látott”.

  • Geszt - A balladák földjén

    Geszt község, Békés megye keleti részén Romániával határos részén fekszik „zsáktelepülés”.

    A csiszoltkő korszak időszakától számít lakott helynek. Nevével 1213-ban találkozunk először a váradi regestrumban. A Rákóczi szabadságharc bukása után a település birtokjogáért több főúr pereskedett. A pert végül is Tisza László nyerte meg és 1766. augusztus 9-től birtokolta.

  • Látnivalók Észtországban

    Kevés olyan hely van Európában, ahol ennyire megmaradt a XIV-XV. század hangulata, mint Tallin óvárosában.

    Középkori falak, tornyok, kövezett utcák. Toompea a domb, amelyen a város kialakult. A várban tartják az országgyûléseket. Toomrik az evangélikus katedrális, amely 1233-ban épült. A Mûvészeti Múzeum egy XVIII. századi épületben található Toomkiriktól nem messze. Kiek-in-de-Kök, a magas vaskos torony 1475-ben épült. Kellemes sétát tehetünk Kadriorg parkjában, Tallin óvárosától keletre.

  • Dublin

    Talán meglepõen hangzik, de az ír fõváros és Magyarország egy igen jelentõs irodalmi kapcsolatot mondhat magáénak: Leopold Bloomot, James Joyce Ulyssesének kóbor semmittevõjét, aki Szombathelyen látta meg a napvilágot Virág Lipót néven. Ma akár Joyce-túrára is indulhatunk Bloom lábnyomait követve, felkeresve az irodalmi hõs 24 órás képzeletbeli kocsmajárásának színhelyeit Dublin lenyûgözõ városában, ahol az írók és az ital egyaránt meghatározó szerepet játszanak.

  • Belgium

    Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és újabban a bürokraták országa. Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától. Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok.

  • Billund: Legoland

    Dánia sûrûn látogatott városa, Billund község központja.

    Aki városnézésre vágyik, annak az egyik legjobb választás Billund. Érdemes meglátogatni a helyi állatkertet, érdekességekkel kecsegtet. Itt található a Lego játékgyártó cég központja,és a település határában van a lego-gyár is, itt állítják elõ a mai napig a termékek 90%-át. A vállalat fõhadiszállásával szemben épült fel 1968-ban a világhírû Legoland, a gyermekek nagy kedvence. A hatalmas vidámpark az egész család vagy társaság számára hatalmas élményt kínál.

  • Szováta - A csábító szomszéd

    Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírû üdülõváros.

    A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idõvel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az elsõ sóstavak. Elsõ lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elûztek, de rövidesen visszatelepültek.

  • Utazás a barlangba

    A Mátyás-hegyi-barlangrendszer hazánk második leghosszabb barlangja. Ha ellátogatunk ide, igazán különleges pár órában lehet részünk. Nemcsak a barlang szépsége miatt, de azért is, mert itt nincsenek kiépített utak, és világítás, hanem csúszva-mászva, valódi kalandok között, mégis biztonságban fedezhetjük fel a föld mélyét. Tegyen egy kalandtúrát a föld alatt. Családoknak, baráti társaságoknak közös idõtöltéshez, céges csoportoknak csapatépítéshez, gyerekcsoportoknak osztálykiránduláshoz - sokféle társaságnak ideális programot nyújthat a Mátyás-hegyi-barlangrendszer.

  • Hannover, a zöld város

    A rengeteg park, persze a Királyi Park Herrenhausenben is közöttük van, ami miatt Hannover e címet kapta. Az a panoráma, amit az új Városi Palota 100 méter magas tornyából kitekintve tárul elénk, bennünket is meggyõzhet errõl. Ide az Európában egyedülálló lejtõs lift visz fel.

    Akik elsõ alkalommal fedezik fel Hannovert, érdemes végigjárniuk a várost a Vörös Vonal mentén. Egy szórakoztató, 2-3 órás séta a járdákra festett vörös jel mentén és e kedves módon találkozhatunk a látnivalókkal, az utcai mûvészekkel, a történelmi épületekkel, az Óváros pezsgõ utcáival, bárjaival, éttermeivel.

  • Kolumbia: Csábító és kockázatos

    Az ország utazás és ott tartózkodás szempontjából "II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtõ további országok és térségek" kategóriájába tartozik.

    Az ország területének jelentõs részét jelenleg három illegális fegyveres szervezet, a Kolumbiai Forradalmi Erõk (FARC), a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) és az Egyesült Önvédelmi Erõk (AUC) tartja ellenõrzése alatt. Az általuk elkövetett erõszakos cselekmények és emberrablások magas száma miatt az ország külföldi turisták számára a nagyvárosokat (Bogota, Medellin, Cali, Barranquilla, Cartagena) kivéve nem tekinthetõ biztonságosnak.

  • Guadeloupe

    A Kolombusz Kristóf által felfedezett nyolc parányi szigetbõl álló szigetcsoport a Kis-Antillák a keleti Karib-tengeren, Dominikától Északra található.

    A szigetek közül a legnagyobb a pillangó alakú Guadeloupe szigete, amely két részbõl áll:

    Basse-Terre trópusi növényzete, mûködõ vulkánja és vízesései kiváló kirándulóterület míg a Grande-Terre csodaszép fehérhomokos tengerpartja és koralzátonyai biztosítják az utasok számára a nyaralást egész évben.

  • Dél-Afrika egzotikus varázsa

    Dél-Afrika az utóbbi években az egyik legjelentõsebb fogadó országa lett a nemzetközi turizmusnak. Ehhez hozzájárultak a jó szállodák, a kiváló infrastruktúra, a kellemes éghajlat, a barátságos emberek, a megfizethetõ árak és a látnivalók sokasága: a csodálatos tájak, a nemzeti parkok hihetetlenül gazdag állatvilága, a különleges vegetáció, az õslakosság egzotikus kultúrája, a történelmi emlékek bõsége és a gyönyörû városok szebbnél szebb épületei. E sokféleség és az itt élõ emberek legkülönfélébb bõrszíne és származása miatt szokták Dél-Afrikát szivárványországnak nevezni.

  • Sevilla, Carmen, matadorok

    Sevilla a bikaviadalok és a flamenco hazája. De itt vannak a legvidámabb vásárok és a legelegánsabb emberek is. Az ősi, előkelő sevillai aréna a legimpozánsabb és az egyik legrégibb Spanyolországban, 1758-ban kezdték építeni. Abban az időben még nem lóhátról folyt a küzdelem. Manapság a spanyolok ünnepi szórakozásnak tartják, míg az EU be akarja tiltani. A 14 000 férőhelyes arénában a szezon húsvét vasárnaptól október elejéig tart, de a "menő" matadorokat csak június végéig látni.

  • Tokio - Faházak és felhõkarcolók

    A katasztrófák után a város mindig - ha szebb nem is, de - nagyobb és modernebb lett. Az újjáépítés során nem riadtak vissza a nyugati minták utánzásától sem, ezt mutatja a Siba-parkban terpeszkedõ második Eiffel-torony, mely meglehetõsen hasonlít a párizsira, csak 13 méterrel magasabb, azaz 333 méter. A Tokiói-torony (japán-amerikai torzszülemény nevén: Tókjó tawa) kilátóteraszáról messzire kalandozhat a tekintet, a Tokiói-öbölre, Jokohamára, egészen a szent hegyig, a látóhatár peremén magasodó Fujiig.

  • Budva

    Budva az egyik legrégebbi lakott település az Adrián. A legenda szerint a várost Kadmo a föniciai Agenora király alapította. Thébából elûzték majd megérkezett erre a vidékre és megalapította a várost. Elõször a várost Szofoklész említi az V. században i. e. Budva az egyike azoknak az antik városoknak mely nem tünt el a VII. század elején. Konsztantin cár lejegyezte, hogy 840 -ben az arabok betörtek a városba és teljesen kifosztották, tönkre tették.

  • Thaiföld - A keleti királyok birodalma

    Az ország központi része földrajzilag a Burma határolta nyugati hegyvidékes területtõl kelet felé, az északkeleti síkságig terjed; észak felé pedig Nakhon Sawanig, ahol a Ping, Wang, Nan és Yom folyók a Chao Phraya folyóban egyesülnek (Királyok folyója).

    Dél felé a Parchuap Khirikhanig terjed, mely Thaiföld legkeskenyebb része, szélessége mintegy 60 km a nyugati hegyek és a Thai-öböl között. A Chao Phraya folyó nagyrészt a Középsõsíkságot, a világ egyik legnagyobb rizs- és gyümölcstermelõ vidékét öntözi.

  • Kefalonia

    A szigeten sajátos kultúra alakult ki, melyre hatással volt földrajzi fekvése, a nyugati hódítók hatása, ötvözõdve annak görög voltával és a bizánci hagyományokkal, mely kultúra a szigetet ért természeti csapások ellenére változatlanul fennmaradt. Ezt az örökséget tükrözik a hagyományos búcsúk és vigasságok, szerenádok és áriák, a harangtornyok és épületek architektúrája, a költészet és a népnyelv. A kefaloniaiak jeleskedtek az irodalom, a tudományok és mûvészetek területén. A történelembe, mint különc , szatáirára hajlamos, heves vérmérsékletû, szabadságszeretõ, az ismeretlen...

  • Az egyik utolsó õsvadon

    A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggõ, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi õsrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdõgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

  • Trogir

    Splittõl 27 km-re a Kastelanski-öböl végénél fekvõ kisváros és kikötõ. A város tulajdonképpen egy kis szigeten fekszik Ciovo-sziget és a szárazföld között. Környékén számos festõi öböl található, különösen a Seget és a Saldun-öböl nagyon szép. Elõször az illírek alapítottak itt települést, õk voltak az õslakosok amikor elsõ gyarmatosítóként a Siracusai görögök hódították meg a környéket és Kr. e. 390-ben Vis szigetén megalapították Issát és a Kr.e. 3. században Traguriont. E görög településeket görög geográfusok is megemlítik.

  • Világörökségünk: Az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjai

    A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülõ Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggõ barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára. A felvétel mellett szóló legfõbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megõrzése garantálható.

  • Gaudí nyomában

    A spanyolok azt mondják, Barcelona a legdélibb észak-európai város. Tény: az andalúziai fiestának és sziesztának se híre, se hamva. Spanyolország legkozmopolitább városa sok jelzõt kiérdemelt már. Ipari nagyváros, ugyanakkor csillogóan elegáns és divatos: sikk végigsétálni a La Ramblán, a széles, árnyas sétálóutcán, ahol mindenki megfordul, aki számít. Talán a leggazdagabb város az Ibériai-félszigeten, ez persze az árakban is megmutatkozik. A kereslet mégis nagy: a legtöbb külföldi ide, és nem Madridba vagy Andalúziába látogat.