Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és újabban a bürokraták országa. Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától. Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. 
Belgiumban sok a történelmi város. Középkori arculatát leginkább Brugge õrizte meg csatornáival, patríciusházaival, templomaival. Városképének jellegzetessége a harangtorony, amely a piactéren emelkedik az egykori posztócsatorna elé.
Az ország egyik felét a flamandok, a másik felét vallonok lakják. Belgiumban ugyanis két kultúra létezik: a holland és a francia, jobban mondva a flamand és a vallon. Az északi országrész flamand a déli pedig vallon. Belgium harmadik hivatalos nyelve a német. Brüsszel a többnyelvû fõváros és körzete nagyjából az ország középpontjában terül el. Állítólag több flamand tud franciául, mint vallon hollandul.
Brüsszelt kettõs fõvárosnak szokás nevezni, mivel egyrészt Belgium központja, másrészt pedig az Európai Unió központi szervei is itt találhatók. A város szívében látható a Grand Place, Európa egyik legszebb tere. Ezen a téren találhatóak a múzeumok és a belga építészet gyöngyszemei. Gazdagon díszített barokk stílusú céhházak. Itt tekinthetõ meg a híres Pisilõ Fiú szobra, a Régi Korok Mûvészetének Múzeuma valamint a Modern Mûvészetek Múzeuma is. A híres Atomium is itt van, az atomkor jelképe, az 1958-as világkiállításra épült impozáns acél-alumínium konstrukciója, panoráma éttermekkel. Belgium az ínyencek országa: Brüsszel gasztronómiai központja a Rue des Bouchers, ezen az úton a turista ízletes rákokat, halakat, kagylókat és egyéb tengeri herkentyûket kóstolhat meg.
Nagyutazas.hu