Szentpétervárral összehasonlítva Moszkva építészetileg tervszerûtlennek és rögtönzöttnek tûnik. Pétervár nagystílû, Moszkva óriási. Moszkvában minden nagyobb, mint másutt: a házak, a székesegyházak, az utcák. Kereken tizenkét és fél millió ember él Moszkvában és közvetlen vonzáskörzetében. Tipikus moszkvai azonban nem létezik - a város légkörét száznál több európai és ázsiai nemzetiség jelenléte határozza meg. Különösen jólesõ az a roppant segítõkészség és meleg vendégszeretet, amelyet nem csak a régi Arbat bazártömkelegében vagy az új Arbat modern üzleti negyedében tapasztal a látogató.
A régi Arbat egykor a mûvészet és az irodalom központja volt, ma színes, mozgalmas bolhapiac. Akárcsak London és Párizs, Moszkva is robbanásszerûen növekedett az elmúlt kétszáz évben. A történelmi fejlõdést körútgyûrûk jelzik. A legkülsõ voltaképpen a Moszkvát körülvevõ autópálya, mely lakótelepeken és új ipari létesítményeken halad át. A körvasút sínei úgyszólván a 18. századi vámhatáron futnak. A következõ, Moszkva nagykörútja, a Szadovaja, a hajdani erõdítmények vonalán létesült, és a belsõ gyûrû, azaz körút a négyszögletû Kitaj-gorodot, az óvárost öleli körül, középpontjában a háromszögletû Kremllel. Egyszerû földsáncokkal és árkokkal már 1156-ban megerõsítették a Moszkva folyó és a Nyeglinnaja patak közötti magas földnyelvet, és kis favárat építettek rá, a mai Kreml õsét.
Nagyutazas.hu