rss
  • Az egyik utolsó õsvadon

  • A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggõ, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi õsrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdõgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

    A kanadai Sziklás-hegység legmagasabb csúcsa a 3954 méter magas Mount Robson, de a hegység gerincét és egyúttal a földrész vízválasztóját alkotó fõ vonulat csúcsai mind jócskán 3000 méter fölé emelkednek. Az egész földrészen keresztülhúzódó hegységrendszer földtanilag változatos, vulkáni eredetû, metamorf és üledékes kõzetekbõl (homokkõ, mészkõ, dolomit) épül fel. Mészkõvonulatai páratlanul gazdag fosszília-lelõhelyeket rejtenek magukban. A prekambriumi* és kréta idõszaki kõzeteit- miközben még ma is emelkedik az egész hegység - a jégkorszakok gleccserei, a szél és a folyók formálták, alakították.

    A Folyók anyja

    A jégmezõk a jégkorszak maradványai. Közülük a legnagyobb a Columbia a maga 325 négyzetkilométeres területével. Gyakran illetik a Folyók Anyja névvel: 100 méter vastag jege jó néhány gleccsert éltet, azok pedig három nagy folyót. A Columbia keleti nyúlványainak, az Athabasca-glecscsernek a század eleji és a mai vége között már körülbelül 1 kilométer a távolság! A gleccserekbõl táplálkozó vízfolyások látványos formagazdagságot hoztak létre. A sziklaletöréseken zuhatagok (a legnagyobb a 380 méter magas Takakkaw-vízesés), a puhább kõzetekben önálló, zárt világot alkotó szurdokvölgyek, a lapályokon hordalékzátonyok színesítik a tájat.

    A hegység keleti oldalának éghajlata félsivatagi szárazságú, bizonyos részein a csapadék az évi 350 millimétert sem éri el, s ennek is jó része télen, hó formájában hull le. Ilyenkor aztán mínusz 30 Celsius-fok alá is süllyedhet a hõmérõ higanyszála. A vízhiányt nyáron 30 Celsius-fokos csúcshõmérséklet tetézi.

    A szárazság a hegység egész arculatát meghatározza. A meredek lejtõkön és sziklákon növényzet nem képes megtelepedni: a hegyek felsõ fele-harmada helyenként hófödte, néha csillogó, néha azonban komorfekete meztelen szikla. (Az évente odalátogató 3 millió turista java része is csak a sziklás vonulatok, gleccserek, vízesések, kanyonok és tengerszemek látványáért utazik oda.)

    Botanikus szemmel

    A növényzeti övek közül a legalsót - a mélyebb völgyek alját - a füves rétek, lápok és lombelegyes fenyvesek jellemzik. Ez az a régió, amely a legtöbb növényevõ állatot és ragadozót képes eltartani. És ugyancsak ez az, amely a legnagyobb emberi forgalmat kénytelen elviselni.

    Az elõbbi öv fölött a mindössze három-négy fenyõfaj (Engelmann-luc, csavarttûjû fenyõ, duglászfenyõ) által uralt egyhangú, száraz, végeláthatatlan erdõövezet húzódik. Felsõ, fafajösszetételében megváltozó, kiritkuló részével ez már átmegy az alpi régió havasi gyepeibe. Az erdõhatár ott- Csehországgal majdnem azonos földrajzi szélességen - még 2000 méter körül van. A havasi rétek, mint mindenütt, a kanadai Sziklás-hegységben is üde zöldek, tarkabarka virággazdagságot tárva a kitartó hegymászók elé. (A magunkfajta bakancsos turista számára szomorú meglepetés, hogy a természeti szépségeknek ilyen eldorádójában- a mûutaktól és felvonóktól távol - bizony csak elvétve találkozni gyalogosokkal.) Még följebb haladva aztán már csak letörpült cserjékkel (fûz- és nyírfajokkal), valamint termetükhöz képest nagy virágú, molyhos párnanövényekkel (fõként szegfûfélékkel) találkozhatunk, majd a hó és a jég veszi át az uralmat. Bárhol járjunk is, egy sereg hazulról is ismerõs növényre vagy azok közeli rokonaira ismerhetünk rá: hízóka, kakastaréj, liliomok, körtikék, páfrányok, korpafüvek láthatók mindenütt.

    Viselkedési szabályok

    A Jasper Nemzeti Park területére belépve legelészõ vastagszarvú juhokat, a hazai muflonokhoz hasonló, de annál nagyobb testû és trófeájú állatokat pillanthatunk meg- közvetlenül az út mellett! A vadállatoknak ezt a szelídségét meg kell szoknunk, az évszázados zavartalanság- úgy tûnik - kiölte belõlük a félelmet.

    Bármelyik városban találkozhatunk békésen legelészõ vapitivel*, a csíkos bundájú mókusok pedig a lábunkra is felmásznak. Az alpesi régió csillogó kék tollú szajkóit a kezünkbõl is etethetjük. Akkor sincs szükségünk nagy erejû távcsövekre, hosszú és óvatos cserkészésre, ha a lapályokon jávorszarvast, hódot, fekete medvét, fönn a hegyekben mormotát akarunk látni. A ragadozók és a havasok védelmében élõ fehér hegyi kecskék megpillantásához már jókora szerencsére is szükség van. Azért mindig óvatosnak kell lennünk, hiszen a szürke medvék, a félelmetes hírû grizzlyk birodalmában vagyunk! Nemcsak tõlük, hanem minden nagy testû- fõképp a párzási idõszak felhevült állapotában lévõ - állattól érdemes távolságot tartanunk! Észak-Amerika legnagyobb állatának, a bölénynek egyik utolsó, néhányszor tíz egyedet számláló populációját pedig a Banff Nemzeti Parknak egyik kicsi, elkerített szeglete rejti. A vadonban való viselkedés alapszabályairól mindenütt táblák és prospektusok tájékoztatnak. Ennek ellenére évente jó néhány baleset fordul elõ, kivált az elsõ pillantásra békésnek tetszõ wapitik "jóvoltából". A növényevõk szelídségének egyébként a sokkal kevésbé bizalmas nagyragadozók (farkasok, pumák, hiúzok) látják kárát: táplálékuk egy részét veszítik el az ember közelségébe húzódó elõbbi állatokkal.

    A terület madárvilága - az elég nagy fajszám ellenére- meglehetõsen szegényes. Az alacsonyabban fekvõ völgyek tavaihoz és lápjaihoz kötõdik a kanadai lúd, a halászsas és többféle réce, s az Egyesült Államok címerállatát, a fehérfejû rétisast is ott érdemes keresnünk. A nagy területû, száraz fenyvesekbõl szinte teljesen hiányoznak a madarak. Elsõ szálláshelyünk madáritatójánál a délutáni fényben egy felrebbenõ kolibrit, a trópusoknak nyáron oda, északra felhúzódó "repülõ drágakövét" pillantottuk meg. A hegyek hangulatához, persze, sokkal jobban illik a sziklarengetegekben fészkelõ, ott is elég ritka szirti sas és vándorsólyom röptének a látványa.

    Törékeny egyensúly

    A Jasper Nemzeti Parkot 1907-ben alapították, a másik, az Athabasca völgyén keresztül vezetõ északi vasút építésekor. A vonal 1911-ben készült el, s ezzel megkezdõdött a Sziklás-hegység benépesülése. Sok állandó lakosa azért ma sincsen a nemzeti parkoknak. Betelepülésüket- a munkahiányon kívül - a természetvédelmi hatóságok is igyekeznek akadályozni. Az idegenforgalom télen-nyáron igen nagy. A 3 millió látogató java része saját kocsin, és csupán néhány napra érkezik. Ez a kis területre összpontosuló hatalmas gépjármûforgalom okozza a természetvédelem egyik legnagyobb gondját. A másik, ezzel is összefüggõ nagy feladat az, hogy az ott természetesnek, mindennaposnak számító erdõtüzeket megfékezzék. Megfékezzék, lokalizálják, de ne szüntessék meg teljesen! Az õsvadon törékeny egyensúlyához ugyanis a pusztító és megújító erdõtûz szintén hozzátartozik...

    Tímár Gábor és Szmorad Ferenc


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nógrádmegyer

    Nógrádmegyer, a honfoglaló Megyer törzs õsi fészke, Salgótarján és Szécsény között lévõ kisebb nagyobb dombok ölelte völgyben fekszik.

    A falut fenyõ, akác és tölgyerdõ veszik körül. Természetvédelmi területhez nem tartozik, de a vidéken erdei fenyõ és luc társulások, a domboldalakon elszórt foltokban borókaligetek kökénnyel és szederrel tarkított csoportosulásai találhatók. Erdeiben és rétjein sokféle védett növény található. Ilyenek a réti boglárka, bíboros kosbor és az országosan védett árvalányhaj.

  • Világörökségünk: Budapest Duna-parti látképe

    Nemcsak mi, magyarok értünk egyet abban, hogy hazánk fõvárosa az egyik legszebb fekvésû város a világon.

    A Duna által kettészelt, hegyes-völgyes és síkvidéki oldalra osztott Budapest, ez a kétmilliós, nyüzsgõ nagyváros, egyedi panorámával bír. Mindez azonban még nem lett volna elegendõ ahhoz, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben világörökségi rangra emelje. Indoklásuk szerint a budapesti Dunapart - amellett, hogy egyike a világ kiemelkedõen szép urbanisztikai látképeinek - jól szemlélteti a magyar fõváros történetének különbözõ idõszakait.

  • Koppenhága

    Évszázados városléte és polgári hagyományai ellenére Koppenhága fiatalos és könnyed város benyomását kelti. Nem csupán híres múzeumok, színházak, galériák és a modern dán design Európa-szerte elismert központja - itt virágzik az iparmûvészet meg az alternatív kultúra is. A látogató lépten-nyomon érzékeli az individualizmus és a tolerancia légkörét. A világ valószínûleg leghosszabb sétálóutcáján...

  • Sevilla, Carmen, matadorok

    Sevilla a bikaviadalok és a flamenco hazája. De itt vannak a legvidámabb vásárok és a legelegánsabb emberek is. Az ősi, előkelő sevillai aréna a legimpozánsabb és az egyik legrégibb Spanyolországban, 1758-ban kezdték építeni. Abban az időben még nem lóhátról folyt a küzdelem. Manapság a spanyolok ünnepi szórakozásnak tartják, míg az EU be akarja tiltani. A 14 000 férőhelyes arénában a szezon húsvét vasárnaptól október elejéig tart, de a "menő" matadorokat csak június végéig látni.

  • Málta tengeri keresztezõdésben

    Málta csupán néhány éve jelent meg az utazási irodák prospektusaiban. Az idén már mintegy 5000 honfitársuk látogatja meg ezt a Budapest méretû országot. A terület tulajdonképpen három földdarab, Málta a fõsziget, Gozo a kistestvér, Comino a szinte lakatlan, kedvelt kirándulóhely. Málta egy évben csaknem másfél millió turistát fogad, mégis misztikum lengi körül. Okkal. Merthogy Málta nem a szokásos tengerparti nyaralóhely aranysárga homokkal.

  • Világítótoronyban vagy bányában is nyaralhatunk

    Ha nyárról és Olaszországról van szó, az arany színû homok, az azúr ég és a kék minden árnyalatában csillogó tengervíz jut az eszünkbe.

    A lehetõségek száma azonban sokkal szélesebb az országban. Világítótoronyban, kolostorból átalakított luxushotelben vagy bányában is megszállhatunk, ha unjuk a hagyományos apartmanokat. A németek az Adriai-tengerpartot kedvelik a napernyõk és nyugágyak soraival, ahol a szálloda ajtaja egyenesen a strandra nyílik.

  • Úti célok nõnapra

    Nõnapon a bonbonnak és virágnak is nagy sikere van, de ha igazán le szeretnénk venni a lábukról a hölgyeket, különleges utazással, úti célokkal lepjük meg õket. Az utazási oldalak idén se feledkeztek meg a nõnapról, szép számmal találtunk kényeztetõ csomagokat. Az utazási irodák kreatív, a szokványostól eltérõ program összeállítására törekedtek. Meglepetésekbõl tehát nem lesz hiány a belföldi kínálatban, azok pedig egyenesen le lesznek nyûgözve, akik külföldi egzotikus utazást kapnak ajándékba, hiszen az irodák szárnyaló fantáziájára itt is számíthatnak.

  • Az ökoturizmus áll a Hargita megyei turisztikai fejlesztések középpontjában

    Erdély, Gyilkos-tóBukarest/Budapest - Bakancsos túrázás a hegyen, biciklizés, sziklamászás, lovaglás, gombász- és fotóturizmus - ezekre a tevékenységekre építik Hargita megye turisztikai vonzerejét a fejlesztési stratégiát elkészítõ szakemberek - olvasható a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) összeállításában.

    Nemcsak a Szent Anna- és a Gyilkos-tóból, a parajdi sóbányából és a borvízforrásokból áll Hargita megye, ennél sokkal több megmutatnivaló van a környéken, aminek kiaknázása anyagi hasznot hozhat - fejtette ki a napilapnak Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke.

  • A világ négy leglátványosabb szórakoztató parkja

    Európa, Sky Line, Legoland, Movie World – Bottrop

    Ki ne szeretne eljutni valamelyik csodaparkba? A nyaralás - telelés alkalmával lélegzetelállító technikai játékok, show mûsorok, technikai-és építészeti csodák, játékok, vidámpark, filmes jelentetek, mutatványok részesei lehetünk.

    Ha messze indulunk, feltétlenül vegyük az irányt a játék és a szórakozás valamelyik utánozhatatlan birodalmába!

  • Szeged Története

    Szeged környéke az õskortól lakott hely, az Öthalom területén bukkantak a legrégibb emberi településnyomokra. A II. század közepérõl, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A késõbbi vár helyén római õrállomás vigyázta a tiszai átkelõhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínûsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.

    Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg 567 után, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott.

  • Világörökségünk: Hortobágyi Nemzeti Park

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig nemzetközi védettséget is élvez. A Nemzeti Park területének döntõ hányadát természetes élõhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelõdõ kisebb-nagyobb mocsarak alkotják. Természetvédelmi szempontból is nagy jelentõséggel bírnak a jóval kisebb területet lefedõ mesterséges vizes élõhelyek.

  • Desing-os üdülõ a Mustaluoto szigeten

    A képeken egy finn üdülõház látható, amely elhelyezkedésével, egyszerûségével és tájba illeszkedõ formájával hívja fel magára a figyelmet. Illetve nem hívja, ezért jó.

    Az érdeklõdés felkeltésére most egy könnyen megjegyezhetõ kreditsor következik: a Villa Mecklin névre hallgató, Mustaluoto szigetén, Naantali város peremén álló épületet a finn Huttunen–Lipasti–Pakkanen Architects építészei tervezték egy 2004-ben elkövetett lékhorgászatot követõen.

  • Továbbra is az Eiffel-torony a világ kedvence

    Az Eiffel-torony a világ kedvenc, amely a világ egyik legtöbbet fényképezett turisztikai látványossága.

    A legendás párizsi vasszerkezet (Öreg hölgy) maga mögé utasította a vatikáni Szent Péter-bazilikát, és az indiai Taj Mahal-t. A negyedik, ötödik és hatodik helyen amerikai látványosságok szerepelnek: A Golden Gate híd, az Empire State Building és a Szabadság-szobor. A Sydney Operaház, a Sagrada Familia Barcelonában, az athéni Akropolisz és a Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiróban kapta a többi helyet a 10-es listán, míg a londoni Big Ben és a London Eye nem kapott helyezést a listán.

  • Finnország

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa. Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • Lengyelország

    Lengyelország a természet és a kultúra kincsestára. Korszerû gazdaságot építõ, a nemzeti örökséget ápoló, vendégszeretõ demokratikus állam Európa szívében. Lengyelországot évente sokmillió turista keresi fel. Elégedetten utaznak haza és gyakran vissza is térnek. Mindenki megtalálja Lengyelországban a kedvére valót. A korszerû turisztikai infrastruktúra biztosítja a legmagasabb szintû pihenést. A múzeumok, kortárs mûvészeti galériák, koncerttermek, valamint az uszodák, lovas iskolák, diszkók és éjszakai klubok kielégítik a legigényesebb vendégeket is.

  • Karibi kalandok

    Egy bokor, egy hurrá - meséli az, aki már járt, kalandozott, búvárkodott, nézett naplementét és napfelkeltét, tapogatott virágokat és tengeri állatokat a karibi térségben. Ott, ahol az ég valószínûtlenül kék, kristálytiszta a víz, a homok hófehér, forró és a part menti zöld fák a szél irányába hajlanak. A karibi térség misztikus, elképzelhetetlen azoknak, akik még nem látták a saját szemükkel. A múlt izgalmai és a gyarmatok kora foglalja keretbe az öblökben ringatózó vitorlásokat, a hátizsákos turistákat. A történelem viharainak köszönhetõen rendkívül ...

  • Andorra

    Már maga a látvány is megragadó. Az országot 3000 méter magas hegykoszorú öleli körbe, amely csak dél felé nyitott. A szakadékos völgyek lejtõin romantikus hangulatot árasztanak a jellegzetes széles tetejû andorrai parasztházak Már az elsõ pillantás elárulja, hogy az emberek valamikor nagyon szegények voltak ezen a nehezen megközelíthetõ vidéken, ahol az év nagy részében a hótakaró borítja a tájat, s ahol egy pár birka, ló vagy marha már gazdagságot jelentett.

  • Csehország - 6. rész (Pilzen és régiója 3.)

    6. Látnivaló Pilzen régió:
    A pilzeni földalatti folyosórendszer


    A város szíve alatt található, egymással összekapcsolt két- és háromszintes pincék rendszere fokozatosan alakult ki a 13. századtól a 19. századig. Mintegy 17 kilométert kitevõ folyosóival ez az egyik legnagyobb földalatti folyosórendszer egész Európában. A látogatás útvonala a Perlová utcában kezdõdik, kb. 750 méter hosszú és 9-12 méteres mélységben halad a felszín alatt.

  • Csodálatos, öreg Duna!

    Magyarország - Szeszélyes, de gyönyörû hazánk legnagyobb folyója, a Duna. Olykor árvízzel fenyegeti a partján élõket, legtöbbször viszont lustán hömpölyög a szikrázó napsütésben. Sokan szívesebben nyaralnak itt, mint akár a Balatonnál. Vannak, akik semmiért sem cserélnék el a fenséges folyót körülvevõ szépséges vidék látványát vagy azt a hangulatot, ami akkor tölti el az embert, ha beszívja a víz illatát. A Magyarországon áthaladó 417 kilométeres szakasz java részén nem ajánlatos a fürdõzés, de a sokkal szelídebb holtágak mentén bátran lehet pancsolni, horgászni.

  • Megújult Székesfehérvár 105 éves fürdõje

    Megújult Székesfehérvár 105 éves fürdõje; a szecessziós stílusú, kupolás épületet csaknem egymilliárd forintos költséggel, másfél évi munkával felújították, csütörtökön ünnepélyesen megnyitották. A mûemléképületen belül eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhû berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel. A fürdõ leglátványosabb része a török fürdõ, amelyben két, mozaikkal kirakott ülõmedence, ülõ pezsgõfürdõ és központi fürdõmedence várta egykor és várja ma is a 36-38 fokos vízben felüdülni vágyókat.

  • Tatabánya és környéke

    Budapest felõl a Vértes és a Gerecse hegység találkozásának völgyeibõl kilépve, míg nyugati irányból a Kisalföld síkja után a Gerecse zöldellõ vonulatának tövében pillantják meg városunkat a hozzánk érkezõ látogatók.

    A Turul emlékmû és a Szelim-barlang látványa messzirõl vonzza a tekintetet, s idéz fel régmúltra utaló emlékeket, legendákat. Tatabánya Komárom-Esztergom megye székhelye, 3 település egyesülésekor kapott városi rangot. Évtizedeken át a bányászat és a hozzá kapcsoló ipar határozta meg az itteniek életét.

  • Somló - a bor szerelmeseinek zarándokhelye

    A Somlói Borvidék megújulása révén a bor szerelmeseinek zarándokhelye lett.

    Az ország egyik legrégebbi, egyúttal legkisebb borvidéke megújult pincékkel, borászati múzeummal és vinotékával várja mostantól a borok szerelmeseit. 155 millió forint uniós támogatásból megvalósult fejlesztés a borturisztikai kínálat grandiózus bõvítése a kulturális valamint természeti értékek vonzóbbá tétele mellett a régió versenyképességét is javíthatja a jövõben.

  • Gaudí nyomában

    A spanyolok azt mondják, Barcelona a legdélibb észak-európai város. Tény: az andalúziai fiestának és sziesztának se híre, se hamva. Spanyolország legkozmopolitább városa sok jelzõt kiérdemelt már. Ipari nagyváros, ugyanakkor csillogóan elegáns és divatos: sikk végigsétálni a La Ramblán, a széles, árnyas sétálóutcán, ahol mindenki megfordul, aki számít. Talán a leggazdagabb város az Ibériai-félszigeten, ez persze az árakban is megmutatkozik. A kereslet mégis nagy: a legtöbb külföldi ide, és nem Madridba vagy Andalúziába látogat.

  • Szingapúr a kaszinók városa

    Szingapúr kitárta ajtóit, és egy csodával várja azokat a szórakozni vágyókat, akik nem napsütésben szeretnék eltölteni szabadidejüket, hanem a pénzüket szeretnék egy kicsit megforgatni.

    A Marina Bay Sands a világ második legdrágább kaszinója lett, az MGM Mirage City Center Las Vegas után. Szingapúr 2005-ben zöld utat adott a kaszinóknak és a szerencsejátéknak. A szerencsejáték ipart leszámítva a város nem áll túl jól gazdaságilag, hiába a régió üzleti központja.

  • Nemcsak a húszéveseké az utazás

    A teljes népesség 73 százaléka nem volt üdülni az elmúlt 12 hónapban, az 50 éven felüli korosztályban ez az arány 80 százalék, a 65 felettiek esetében pedig 87 százalék. Mégis, az 50 felettiek 23 százaléka tervez üdülést - mondta 50+ utazási kiállítás szervezõje. Számítani kell tehát az ötven év feletti korosztállyal és korosztályra. Az 50 év felettiek legnagyobb arányban Magyarországon töltöttek el legalább 5 napot üdülés céljából. Kedvenc külföldi úti céljuk: Ausztria, Olaszország, Görögország, Románia és Horvátország - idézték a szerdai tájékoztatón az egyik közvéleménykutató cég felmérését.

  • Maldív-szigetek: a földi paradicsom

    Maldív-szigetek: a földi paradicsomA Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely. A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte. A szigetek ritkán emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél. A szigetek összterülete mintegy 300 km². Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés fenyegeti.

  • Világörökségünk: Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Fõapátság és közvetlen természeti környezete

    A valamikori "Pannónia szent hegyének" (Mons Sacer Pannoniae) monostora és a benne élõ szerzetesközösség egyidõs a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú részének tekinthetõ.

    Egy évezred lenyomata a Kisalföldbõl kiemelkedõ, 282 m magyas hegy tetején álló és a tájegységet uraló Fõapátság történelmi épületegyüttese is: bemutatja hazánk 1000 éves történetének különbözõ építészeti stílusait. A pannonhalmi Bencés Fõapátság tehát mind építészeti struktúrájában, mind eszmevilágában az évezredes, folyamatos használat alatt fejlõdött.

  • Drezda

    II. Frigyes Ágost (1670-1733) szász választófejedelem és 1697-tõl lengyel király is, olyan gazdagon volt megáldva testi képességekkel, hogy hódolói az Erõs melléknévvel ruházták fel. Állítólag 350-nél több gyermeket nemzett, és patkókat hajlított össze puszta kézzel. Az uralkodónak még más, nem kevésbé kiváló adottságai is voltak: elhatározta, hogy Észak Velencéjévé varázsolja Elba-parti rezidenciáját. Túl akart tenni a berlini udvaron - ami sikerült is neki -, Versailles fényét-pompáját kívánta szász földre hozni.

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói. Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • A világ legszebb koralljai

    Rio de Janiero, Brazília - A brazíliai Bahia állam partjaitól 70 kilométerre, az Albrolhos korallsziget-csoport közelében vannak Dél-Amerika legszebb koralljai.

    Helyi halászok jelzésére találtak rá a búvárok a 20-70 méter mélyen lévõ csodákra, amelyekrõl egy különleges érzékelõ segítségével háromdimenziós térképeket is készítettek.

    A búvárok paradicsomaként ismert zónába nehéz lejutni, ezért is maradtak eddig ismeretlenek.