rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Az egyik utolsó õsvadon

  • A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggõ, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi õsrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdõgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    A kanadai Sziklás-hegység legmagasabb csúcsa a 3954 méter magas Mount Robson, de a hegység gerincét és egyúttal a földrész vízválasztóját alkotó fõ vonulat csúcsai mind jócskán 3000 méter fölé emelkednek. Az egész földrészen keresztülhúzódó hegységrendszer földtanilag változatos, vulkáni eredetû, metamorf és üledékes kõzetekbõl (homokkõ, mészkõ, dolomit) épül fel. Mészkõvonulatai páratlanul gazdag fosszília-lelõhelyeket rejtenek magukban. A prekambriumi* és kréta idõszaki kõzeteit- miközben még ma is emelkedik az egész hegység - a jégkorszakok gleccserei, a szél és a folyók formálták, alakították.

    A Folyók anyja

    A jégmezõk a jégkorszak maradványai. Közülük a legnagyobb a Columbia a maga 325 négyzetkilométeres területével. Gyakran illetik a Folyók Anyja névvel: 100 méter vastag jege jó néhány gleccsert éltet, azok pedig három nagy folyót. A Columbia keleti nyúlványainak, az Athabasca-glecscsernek a század eleji és a mai vége között már körülbelül 1 kilométer a távolság! A gleccserekbõl táplálkozó vízfolyások látványos formagazdagságot hoztak létre. A sziklaletöréseken zuhatagok (a legnagyobb a 380 méter magas Takakkaw-vízesés), a puhább kõzetekben önálló, zárt világot alkotó szurdokvölgyek, a lapályokon hordalékzátonyok színesítik a tájat.

    A hegység keleti oldalának éghajlata félsivatagi szárazságú, bizonyos részein a csapadék az évi 350 millimétert sem éri el, s ennek is jó része télen, hó formájában hull le. Ilyenkor aztán mínusz 30 Celsius-fok alá is süllyedhet a hõmérõ higanyszála. A vízhiányt nyáron 30 Celsius-fokos csúcshõmérséklet tetézi.

    A szárazság a hegység egész arculatát meghatározza. A meredek lejtõkön és sziklákon növényzet nem képes megtelepedni: a hegyek felsõ fele-harmada helyenként hófödte, néha csillogó, néha azonban komorfekete meztelen szikla. (Az évente odalátogató 3 millió turista java része is csak a sziklás vonulatok, gleccserek, vízesések, kanyonok és tengerszemek látványáért utazik oda.)

    Botanikus szemmel

    A növényzeti övek közül a legalsót - a mélyebb völgyek alját - a füves rétek, lápok és lombelegyes fenyvesek jellemzik. Ez az a régió, amely a legtöbb növényevõ állatot és ragadozót képes eltartani. És ugyancsak ez az, amely a legnagyobb emberi forgalmat kénytelen elviselni.

    Az elõbbi öv fölött a mindössze három-négy fenyõfaj (Engelmann-luc, csavarttûjû fenyõ, duglászfenyõ) által uralt egyhangú, száraz, végeláthatatlan erdõövezet húzódik. Felsõ, fafajösszetételében megváltozó, kiritkuló részével ez már átmegy az alpi régió havasi gyepeibe. Az erdõhatár ott- Csehországgal majdnem azonos földrajzi szélességen - még 2000 méter körül van. A havasi rétek, mint mindenütt, a kanadai Sziklás-hegységben is üde zöldek, tarkabarka virággazdagságot tárva a kitartó hegymászók elé. (A magunkfajta bakancsos turista számára szomorú meglepetés, hogy a természeti szépségeknek ilyen eldorádójában- a mûutaktól és felvonóktól távol - bizony csak elvétve találkozni gyalogosokkal.) Még följebb haladva aztán már csak letörpült cserjékkel (fûz- és nyírfajokkal), valamint termetükhöz képest nagy virágú, molyhos párnanövényekkel (fõként szegfûfélékkel) találkozhatunk, majd a hó és a jég veszi át az uralmat. Bárhol járjunk is, egy sereg hazulról is ismerõs növényre vagy azok közeli rokonaira ismerhetünk rá: hízóka, kakastaréj, liliomok, körtikék, páfrányok, korpafüvek láthatók mindenütt.

    Viselkedési szabályok

    A Jasper Nemzeti Park területére belépve legelészõ vastagszarvú juhokat, a hazai muflonokhoz hasonló, de annál nagyobb testû és trófeájú állatokat pillanthatunk meg- közvetlenül az út mellett! A vadállatoknak ezt a szelídségét meg kell szoknunk, az évszázados zavartalanság- úgy tûnik - kiölte belõlük a félelmet.

    Bármelyik városban találkozhatunk békésen legelészõ vapitivel*, a csíkos bundájú mókusok pedig a lábunkra is felmásznak. Az alpesi régió csillogó kék tollú szajkóit a kezünkbõl is etethetjük. Akkor sincs szükségünk nagy erejû távcsövekre, hosszú és óvatos cserkészésre, ha a lapályokon jávorszarvast, hódot, fekete medvét, fönn a hegyekben mormotát akarunk látni. A ragadozók és a havasok védelmében élõ fehér hegyi kecskék megpillantásához már jókora szerencsére is szükség van. Azért mindig óvatosnak kell lennünk, hiszen a szürke medvék, a félelmetes hírû grizzlyk birodalmában vagyunk! Nemcsak tõlük, hanem minden nagy testû- fõképp a párzási idõszak felhevült állapotában lévõ - állattól érdemes távolságot tartanunk! Észak-Amerika legnagyobb állatának, a bölénynek egyik utolsó, néhányszor tíz egyedet számláló populációját pedig a Banff Nemzeti Parknak egyik kicsi, elkerített szeglete rejti. A vadonban való viselkedés alapszabályairól mindenütt táblák és prospektusok tájékoztatnak. Ennek ellenére évente jó néhány baleset fordul elõ, kivált az elsõ pillantásra békésnek tetszõ wapitik "jóvoltából". A növényevõk szelídségének egyébként a sokkal kevésbé bizalmas nagyragadozók (farkasok, pumák, hiúzok) látják kárát: táplálékuk egy részét veszítik el az ember közelségébe húzódó elõbbi állatokkal.

    A terület madárvilága - az elég nagy fajszám ellenére- meglehetõsen szegényes. Az alacsonyabban fekvõ völgyek tavaihoz és lápjaihoz kötõdik a kanadai lúd, a halászsas és többféle réce, s az Egyesült Államok címerállatát, a fehérfejû rétisast is ott érdemes keresnünk. A nagy területû, száraz fenyvesekbõl szinte teljesen hiányoznak a madarak. Elsõ szálláshelyünk madáritatójánál a délutáni fényben egy felrebbenõ kolibrit, a trópusoknak nyáron oda, északra felhúzódó "repülõ drágakövét" pillantottuk meg. A hegyek hangulatához, persze, sokkal jobban illik a sziklarengetegekben fészkelõ, ott is elég ritka szirti sas és vándorsólyom röptének a látványa.

    Törékeny egyensúly

    A Jasper Nemzeti Parkot 1907-ben alapították, a másik, az Athabasca völgyén keresztül vezetõ északi vasút építésekor. A vonal 1911-ben készült el, s ezzel megkezdõdött a Sziklás-hegység benépesülése. Sok állandó lakosa azért ma sincsen a nemzeti parkoknak. Betelepülésüket- a munkahiányon kívül - a természetvédelmi hatóságok is igyekeznek akadályozni. Az idegenforgalom télen-nyáron igen nagy. A 3 millió látogató java része saját kocsin, és csupán néhány napra érkezik. Ez a kis területre összpontosuló hatalmas gépjármûforgalom okozza a természetvédelem egyik legnagyobb gondját. A másik, ezzel is összefüggõ nagy feladat az, hogy az ott természetesnek, mindennaposnak számító erdõtüzeket megfékezzék. Megfékezzék, lokalizálják, de ne szüntessék meg teljesen! Az õsvadon törékeny egyensúlyához ugyanis a pusztító és megújító erdõtûz szintén hozzátartozik...

    Tímár Gábor és Szmorad Ferenc


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Martinique

    Martinique a Kis Antillák láncának egyik gyöngyszeme, Franciaország tengerentúli megyéje.

    Területe 1000 négyzetkilométer, lakosainak száma 335 000. A sziget hegyvidéki és vulkanikus jellegű. A tájat az óriási, 1397m magas Mont Pelee uralja. A forró, párás klíma és a termékeny vulkanikus talaj buja vegetációt éltet, trópusi esőerdőkkel és a partokon mangrove mocsarakkal.

  • Washington, a mókusok városa

    Washington - Washington lakói közül van, aki gyûlöli, mások imádják õket. A nagy többség valószínûleg közömbös irántuk, pedig mindenhol jelen vannak. Az amerikai fõváros egyik jelképérõl, a szürke mókusról van szó, amelybõl száz éve még csak néhány cikázott a parkokban.

    Washingtont ma már nem lehet elképzelni nélkülük. Az elõvárosokban és a belvárosban, a bevásárlóközpontoknál, még a Fehér Ház kertjében és a kongresszus körüli fákon is szaladgálnak.

  • Barlangvárrá, turisztikai központtá válik a siroki sziklavár

    Sirok - Vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) támogatása nyomán - jelentették be kedden Sirokon.

    A 320 millió forintos támogatásnak köszönhetõen hamarosan megkezdõdhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés, amelynek keretében látogathatóvá tesznek több, a rom talapzatába vájt riolittufa-járatot - közölte a projektgazda Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.

  • Belföldi utazásvadász: az utazunk.com utazási tippjei

    Lassan itt az ideje, hogy elkezdjük tervezgetni a nyári pihenõnket. Ehhez kapcsolódóan az utazunk.com egy 2 részes cikkben ad tanácsokat ahhoz, hogy hogyan keressük nyári utakat belföldön és külföldön.

    Ha nem szeretnénk sok pénzt költeni, akkor célszerû egy itthoni vakációt tervezni. Akik hegyes vidéken (ez kicsit furcsán hangzik itt a Kárpát medencében) élnek, azok mehetnek vízpartra, vagy az Alföldre. Az Alföld gyermeket pedig tervezhetnek hegyvidéki túrát, vagy õk is mehetnek vízpartra.

  • Szlovákia - hórafting és vidámpark

    Alacsony- és Magas-Tátra, Fátra: a szomszédos Szlovákia is bővelkedik síterepekben. De nem csak közelsége csábítja a magyar turistákat, hanem egyre jobb szolgáltatásai is. Az elmúlt években fejlesztették a legtöbb pályát, új felvonók épültek, de nőtt a szálláshelyek száma is. Az Alacsony-Tátrában található Jasná például Szlovákia legnagyobb összefüggő pályarendszerével rendelkező síközpontja. A Chopok északon található terepét nemrég öt csillagosra értékelték, felvonókapoacitása ugyanis 20 150 fő óránként, ami nemzetközi viszonylatban sem rossz.

  • Amszterdam, a kreativitás fõvárosa

    Amszterdam városi tanácsa ambiciózus kampány terveit mutatta be. A cél az, hogy Európa-szerte újra felfedezzék a holland várost, mint a nemzetközi kereskedelem és a külföldiek kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló elsõ öt európai város egyikét. A tervet cégek, szervezetek és kormányzati szervek képviselõivel folytatott 100 napos egyeztetés során állították össze. A hosszú elõkészület fõ tapasztalata: a kreativitás az, ami megkülönbözteti Amszterdamot a többi várostól. A most elindított Amszterdam Top City programra a város az elkövetkezõ öt évben 51 millió eurót költ.

  • Havanna története

    Diego Velázquez de Cuéllar spanyol hódító 1515-ben alapította meg Havannát Kuba szigetének déli partvidékén, a jelenlegi Surgidero de Batabanó városka helyén. A város 1519-ben került át jelenlegi helyére, a Carenas öböl partjára.

    Havanna eredetileg kereskedelmi kikötõváros volt, 1607-ben lett a Kuba fõvárosa, egyben az új-világi spanyol gyarmatok központi kikötõje is. Havannát 1538-ban felégették, 1553-ban és 1555-ben teljesen kifosztották a kalózok.

  • Belgium

    Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és újabban a bürokraták országa. Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától. Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok.

  • Mesés a falusi turizmus Itáliában

    Ha falusi turizmus, akkor Olaszország! Vajon mi a titka az olasz vidéknek? Helyi ételkülönlegességek, mesés falvak, na meg az aktív pihenés - ezernyi lehetõséget kínál Itália fejlett "agriturismo"-ja.

    Képzeljék el, ahogy a friss, pillanatokkal ezelõtt sajtolt olívaolaj végigcsorog a szintén percekkel ezelõtt szedett gyümölcsökbõl eredeti olasz recept alapján elkészült gyümölcssalátájukon… A házigazda pedig már hozza is az évek óta kincsként õrizgetett borát… Könnyed uzsonna, majd könnyed séta az olajfák árnyékában egyenesen a tengerpartig…

  • Extrém utak a nagyvilágból (képekkel)

    Vannak extrém utak...

    Hegybe kialakított közlekedési alagút, sivatagon átszelõ autópálya, õserdõn átfutó úttest, hihetetlen szakadékok mellett futó utacskák...

    A világ legveszélyesebb útjait elnézve nehéz elképzelni azok egykori elkészítésének körülményeit, hát még a rajtuk való közlekedést… hogyan tartják karban ezeket az utakat? Ha baleset van, létezik kiút???

  • Az olasz tengerpartot kedvelik a magyar turisták

    A magyar turisták közül egyre többen választják a tengerparti pihenést, ezek közül is minden második utazás célja Olaszország - derült ki a NagyUtazás.hu nevû, internetes portál csütörtöki közleményébõl.

    A tavalyi fõszezonban, július és augusztus között a külföldre utazó magyarok 21.5 százaléka választott tengerparti nyaralást.

  • Fedezze fel Britannia legkisebb államát

    Észak-Írország Britain legkisebb állama, az Ír-sziget északkeleti csücskében található. Észak-Írországot méretének köszönhetõen könnyen körbeutazhatja - ha "alaptábort ver" valahol, laza egynapos kirándulások keretein belül látogathatja meg az állam fõbb látnivalóit.

    A táj változatosságának köszönhetõen az állam nagyobbnak tûnik, mint amilyen; lélegzetelállító hegyek és szurdokok, a Világörökség részét képezõ helyek és egy beltenger - mindez elegánsan egymás mellett elhelyezkedve található. Észak-Írországot történelemben, kultúrában és mítoszban "pácolták".

  • A dublini élet

    Az ezredfordulóra Dublin hirtelen fejlõdõ ipara és megélénkülõ idegenforgalma miatt a világ egyik legnépszeûbb kirándulóvárosává vált, a rossz hangulatú negyedeket - mint a Temple Bar és Smithfield - építettek ki kulturális szórakozónegyedekké, mindenütt megjelentek az egykori hazafias emlékmûvekhez képest szellemes köztéri szobrok és a hihetetlen építési lázról tanúskodó toronydaru-erdõk.

    A városközpont délutáni csúcsforgalma és a kocsmazárás utáni emberáradat azt a látszatot kelti, hogy az ír fõváros lakói a nehéz évtizedek után állandó mozgásban akarják pótolni az elmulasztott lehetõségeket.

  • Larnaka - A vándorok városa

    A bibliai Lázár, miután kijött a betániai barlangból, ahol Jézus feltámasztotta halottaiból, jónak látta, ha olyan helyen telepszik le, ahol végre nyugta lehet, és naphosszat csak a végtelen kék tengert bámulhatja. Hajóra szállt, és Ciprus szigetén, annak is délnyugati fövényén kötött ki, ott, ahol ma Larnaca városa látható. A part ezer éve is nyugalmat árasztott magából, és Lázár is megtalálta a békét második életében. Larnaca városában azóta sok vándor lelt nyugalmat a pálmák árnyékában, a sziklákon vagy a homokfövenyeken.

  • Lombardia: Világ az Alpok lábainál

    Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetõsen egyszerû a táj.

    Területének több, mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4 049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3 678 m) Svájc határán, az Adamello (3 554 m) és az Ortles-Cevedale (3 899 m) Trentino–Alto Adige határán.

  • Bogota, a Kolumbiai álom Európaiaknak

    Kolumbia fõvárosa lassan kezd az elviselhetõség mintájává válni nem csak Latin-Amerikában, hanem az egész világon is.

    A város olyannyira ökológiailag tudatos, hogy minden vasárnap összesen több mint 100 mérföldnyi utat zárnak le a benzinüzemû jármûvek elõl. Ehelyett gyalogosok, kerékpárosok és gördeszkások vonulnak ki az utcákra az ódivatú közlekedés érdekében. Ezen a héten a Centro Cultural Gabriel Garcia Marquez földszintjén található Juan Valdez kávézó azok helyek egyike, ahol ez ember nézelõdhet és magába szívhatja az igazán felülmúlhatatlan kolumbiai kávé izét és zamatát.

  • Turku, a finn élet központja

    Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leülni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belsõ vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben. A délen fekvõ fõváros, Helsinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Télapóval való találkozással kecsegtetnek.

  • Szécsény

    Szécsény város az Ipoly völgyében, a Cserhát elõreugró dombjai között helyezkedik el. Lakosainak száma 6500 fõ, a közigazgatásilag hozzátartozó Pösténypusztával és Benczúrfalvával együtt.

    Szécsényrõl a legkorábbi írásos adatok a 13. században keletkeztek. A Kacsics-nembeli Szécsényi Tamás 1332-ben a ferencesek számára a pápától alapító oklevelet, 1334-ben pedig Károly Róberttõl a helység részére Buda városával megegyezõ kiváltságokat szerzett. A töretlen városfejlõdés egészen a Mohácsi-vészig tartott.

  • Marsa Alam - a búvárkodás paradicsoma

    Marsa Alam - a búvárkodás paradicsomaA tenger és sivatag közt fekvő város minden rendű és rangú szállásigényt kielégít, a nyugaton megszokott elegáns, összkomfortos szállásoktól egészen a beduin hangulatot árasztó ökoszállásokig. A Marsa Alamból megközelíthető merülési helyszínek a tapasztalt búvárok legkedveltebb helyei közé tartoznak a Vörös-tengernél. Az egészséges korallszirtek és a vízi világ fajgazdag élővilága, a delfinek és a tengeri tehenek Marsa Alam legfontosabb vonzerejét jelentik. A kevésbé tapasztalt búvárok számára a partközeli korallzátonyok biztosítanak ideális helyszínt.

  • Hova utazzunk kisgyerekekkel

    Kigyerekes családok sokat gondolkodnak azon, hová menjenek nyaralni kisgyerekekkel. A legfõbb szempont általában az, hogy elsõsorban a gyermek élvezze a nyaralást, de azért a szülõk is tudjanak pihenni, ne legyen túl messze és ne kerüljön sokba. Egy szóbajöhetõ uticél lehet az olaszországi Jesolo! Velencébe repülhetünk skyeurope-pal (szinte “ingyen”) vagy má légitársasággal, onnét helyi busszal vagy taxival mehetünk át Jesoloba. Persze választhatjuk az autókázást is Magyarországról. Budapest-Jesolo mintegy 6 órás autóút. Szállodákból Jesoloban nincs hiány, az interneten találhatuk bõven ajánlatot.

  • Bosznia-Hercegovina

    Bosznia-Hercegovina a Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. Az ország 1992.-ben függetlenné vált, az ott található etnikumok a szerb, bosnyák és a horvát.

    Eme ország kulturálisan egyedülálló terület Európában, mivel történelmét négy valláshoz tartozó nép, a római katolikusok, muszlimok, ortodoxok és zsidók alakították. Bosznia-Hercegovina a túlnyomóan keresztény Európa egyik olyan országa, amely területén õshonos muszlim népnek (a bosnyákoknak) ad otthont.

  • A kínai piramisok

    A történelmi Kína építészeti alkotásai közül jól ismert a nagy fal vagy a tiltott városok, de a kínai piramisok léte a nagy nyilvánosság és a történészek számára is egészen az 1990-es évek elejéig ismeretlen volt.

    Kínában mintegy 100 piramist tartanak nyilván, amennyiben piramison négyzet és téglalap alapú (csonka) gúla építményeket értünk. Ezek nagy része Xi'an város közelében találhatóak, mintegy 70 mérföldes körzetben a Qin Lin Völgyben. További piramisok lelhetõk fel Qin Ling Shan hegységben, Xianyang városka közelében, Stensi mellett, a Wei Ho folyó mentén, és a Taibai Shan hegységben.

  • Tonga

    A Tonga Birodalom az óceániai térség egyik meghatározó birodalma volt. A birodalom uralkodóját tu'i tongának nevezték, aki a Tongatapu szigetén lévő Mu'a nevű fővárosban uralkodott. A birodalom fénykorában Niue-től Tikopiaig (Santa Cruz sziget) terjeszkedett, de befolyási övezete ennél is nagyobb volt. A birodalom 950 környékén alakult, a szamoai Tu'i Manu'a és a fiji Tu'i Pulotu birodalmak hanyatlását követően.

  • New York kerületei: Staten Island (5/5. rész)

    Staten Island egyike New York város öt kerületének; az azonos nevû szigeten terül el. Mivel földrajzilag kívül esik a városmagon, népessége is a legkisebb az öt kerület közül.

    Délen a Richmond County-val határos, amely New York állam legdélibb járása. 1975-ig a kerület hivatalos neve Borough of Richmond volt. Lakossága 465 000 fõ, ezért Staten Islandet néha az elfeledett kerület néven is illetik. Sokkal kevéssé ismert, mint a többi négy: Bronx, Queens, Manhattan és Brooklyn.

  • Berlin: kultúra és szórakozás

    Berlin: kultúra és szórakozásNémetország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: „Die Weltstadt mit Herz” (Világváros, amelynek szíve van). A város környékén több tó is található: Ammersee, Wörthsee, Starnberger See. A látnivalók és bevásárlási lehetőségek a városban sok turistát és kereskedelmi utazót vonzanak. München központja a Marienplatz (magyarul Mária-tér). Itt található az új és a régi városháza is. Néhány lépésnyire a tértől áll a Szt. Péter templom, München legrégibb temploma.

  • Port au Prince, a Haiti Köztársaság fõvárosa

    Az ország délnyugati részén, a Karib-tenger Gonave-i öblének folytatásában levõ mélyvizû tengerág, a Szent Márk-csatorna délkeleti csücskénél fekszik.

    Port-au-Prince eredeti lakosai az arawak indiánok voltak, melyeket a harcias karibok irtották ki, majd miután Kolombusz 1492. december 25-én felfedezte Hispaniolát, a karibok is áldozatul estek a spanyol konkvisztádoroknak.

    A 16. század elejétõl a karibok helyére mintegy félmillió néger rabszolgát hurcoltak be Afrikából, a Guineai-öböl partvidékérõl.

  • Hamburg - Kikötõi romantika

    Az utazót legelõször Hamburg vibráló kikötõi forgataga nyûgözi le, amely annyira más, mint a déli tengereken. Az Elbán impozáns óceánjárók, elképesztõ méretû teherhajók várakoznak, hogy rövid pihenõ után újra kifussanak az Északi-tengerre. Európa második legnagyobb kikötõjében a világ minden tájáról odasereglett tengerészek ezrei fordulnak meg, a világhírû szórakozónegyed, St. Pauli törzsközönségét is õk alkotják. Hamburgban több hidat találunk, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve. Ezekbõl néhány az Alster tavon ível át.

  • Pápa

    A város területén a középkorban 11 falu volt, melyekbõl kialakult az a település, mely 1398-ban már civitas, 1401-tõl pedig oppidum. A városiasodásban jelentõs szerepet játszottak a szerzetesrendek (a ferencesek 1475-ben, a pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán), illetve a nagybirtokos családok (Zápolya, Török, Esterházy). A városban szinte a reformáció kezdetétõl hódítottak a protestánsok tanai. Lelkész volt Pápán Sztárai Mihály, a neves író, Huszár Gál és Dávid, akik nyomdászok is voltak.

  • Velence: Álmok és valóság

    Velence. Már maga a név is csupa história. Évi tízmillió látogatója számára a város álomszerû hangulata azt sugallja, hogy régóta elszigetelt világ ez, afféle ködbe veszõ látomás. Pedig Velence nagyon is valóságos kisváros, hiába rejtõzik a mûemlékek díszlete mögé. Elõször is: Velence tényleg kicsi. A velencei lagúna ívére nyíló panoráma, a roppant égbolt szeszélyesen változó képe, az épület pazar homlokzata mind-mind a tágasság, a végtelen kiterjedés illúzióját keltik.

  • Salamanca - kulturális fõváros minden évben

    Ha egy utazó tanácsot kérne tõlem, hogy melyik spanyol várost érdemes meglátogatnia, biztosan Salamancát javasolnám neki elõször.

    Salamanca Madridtól mintegy 200 km-re nyugatra található, tömegközlekedéssel két és fél óra alatt kényelmesen megközelíthetõ. Hazánkban kevesen ismerik, pedig a frekventált hónapokban alig lehet lépni a turistáktól a belvárosban. A spanyolok így innen is eltûnnek a nyári vakáció idejére, mint a többi nagyvárosból, és emiatt én is azt javaslom, hogy más idõpontban látogassuk meg.

bohócdoktor vizit szja 1%