rss
  • Brioni titkai a dinoszauruszoktól Titóig

  • Brioni - Az Isztriai-félsziget egyik különleges szigetcsoportja évmilliók óta lakott területnek számít, ahol a megõrzött történelmi emlékeknek köszönhetõen ma is megtalálhatók a dinoszauruszok lábnyomai, a római luxusvillák maradványai és Josip Broz Titónak, az egykori Jugoszlávia államfõjének kedvelt vadasparkja.

    Brioni valójában szigetcsoport, amely 14 szigetbõl áll, ám a látogatók ma is csak a két legnagyobbra léphetnek be, a többi szigorúan védett terület, oda csak a horvát állami vezetés tagjai és vendégeik látogathatnak el, akárcsak Tito idejében.

    A szigetvilág azonban még így is számtalan szabadon megismerhetõ érdekességet és látnivalót kínál.

    Hajóval, a Pulától északra fekvõ Fazanából közelíthetõ meg Nagy-Brioni, ami egy gondozott, ligetes tájra emlékeztet. Biciklivel, elektromos kisautókkal vagy kisbuszokkal lehet körbejárni a látnivalókat, köztük a botanikus kerteket, az állatkertet és a szabadon legelészõ állatok szafariparkját, valamint a múzeumokat. A már 5 ezer évvel ezelõtt lakott szigeten az õsemberi tevékenység nyomait találták meg, de a rómaiak idõszámításunk elõtti épületei még inkább jelzik a sziget évezredek óta tartó kedveltségét. A római villák ma is lenyûgözõ romjain kívül a késõbb a bizánciak által épített erõd is látható még.

    A történelem viharaiban a Velencei Köztársaság, Napóleon és az Osztrák-Magyar Monarchia egyaránt birtokolta hosszabb-rövidebb ideig a kellemes klímájú szigetet, amelynek mai formáját a 19. század végén, egy osztrák iparmágnás révén nyerte el. Paul Kupelwieser álmodta ide, az addig mocsaras, maláriát terjesztõ vidékbõl az angolparkra emlékeztetõ környezetet.

    Neki köszönhetõen kerültek felszínre a történelmi emlékek, õ alakította ki az állatkertet és megépítette Európa elsõ nagyobb golfpályáját. Birodalmát 1918-ban bekövetkezett haláláig élvezhette, a gazdasági világválságban ugyanis csõdbe ment. A két világháború között olasz fennhatóság alatt voltak a szigetek, majd a második világégés után Jugoszlávia része lett.

    A néhai Tito elnök saját rezidenciát alakított ki a szigeten, ahol a világ ismert személyiségeit látta vendégül. II. Erzsébettõl Indira Gandhin és John F. Kennedyn át Sophia Lorenig vagy Elizabeth Taylorig számtalan híres ember fordult meg ezen a vidéken.

    Az el nem kötelezett államok vezetõi általában állatokat ajándékoztak Titónak. Indira Gandhi elefántjai például most is jól érzik magukat Brionin.




  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és a bürokraták országa

    Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.

    Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne.

  • Keresztesek útján Libanonban

    Csontváry Kosztka Tivadar, a ma már világhírû magyar festõ bebarangolta a bibliai tájakat. Vándorlásának egyik fontos állomása, Libanon különbözõ kultúrák, nyelvek és hitek találkozási helye.

    A fõváros, Bejrút a Földközi-tenger partján fekvõ metropolis otthont adott számos látogatónak és hódítónak, kíváncsi utazónak és tudósnak. Itt élt a nemes és éles eszû mezopotámiai nép, a föníciai, akiknek a modern írást köszönhetjük, majd jöttek az ókori görögök, akiket a rómaiak váltottak fel, és erre haladtak el a Szentföld felszabadítására indult keresztesek is.

  • Queen Mary 2 - a hajók és a luxus királynõje

    Luxus – csak kiválasztottaknak!

    A kultúrára szomjazó utasok szórakoztatását egy nyolcezer kötetes könyvtár, egy színház, egy teljes méretû planetáriumként is mûködõ mozi, valamint háromszáz olyan különleges mûalkotás biztosítja, melyek összértéke meghaladja az ötmillió dollárt. Az óceánjárón az Oxfordi Egyetem oktatási programja számos elõadást és mûhelymunkát kínál a történelem, a mûvészetek, az irodalom, a gazdaság, a politika, a filozófia és a szociológia iránt érdeklõdõknek.

  • Berlin, az eggyé vált fõváros

    A mai Berlinre nem csak azok nem ismernek rá, akik a rendszerváltás elõtt jártak ott utoljára, hanem azok sem, akik tavaly látták. Ha a Guinness-rekordok között létezne a leggyorsabban újjáépülõ város kategóriája, akkor azt biztosan Berlin nyerné.

    Lassan már azok sem emlékeznek rá, hol húzódott a hírhedt berlini fal, akik annak idején a nyugati oldalról többször is átnéztek a keleti oldalra, a direkt erre a célra épített emelvényekrõl. A fal és a tövében húzódó sáv helyén ma már irodaházak és lakóépületek állnak. De nem csak ezért nehéz beazonosítani a fél évszázados megosztottság földrajzi határát, hanem azért is, mert, ha lehet, akkor talán a volt keleti oldal belvárosi része a hangulatosabb, az izgalmasabb, vendéglõkben, kávéházakban gazdagabb.

  • Peru - Úszó szigetmatracok a Titicaca-tavon

    Darabokra tépett, kiszáradt nádat szórnak hetente a sziget járószintjére, ugyanis a vízben alul található rész szépen lassan rohad, így fentrõl kell újra és újra pótolni a „talajszintet”, hogy megmaradjon az 50 cm és 1 m közötti magasság. Ezeken a nádszigeteken állnak szintén nádból a kunyhócskáik, még mini templomuk is van. Bedöcögünk a földúton Juliaca városába, ami a maga pár tízezer lakosával a Titicaca-tó környékén majdhogynem metropolisznak számít.

  • Húsvét Máltán

    Az alig 320 km2-nyi Máltán több mint 360 templom vigyáz a hívekre. A vallást Szent Pál hagyományozta a szigetre, aki i.sz. 60-ban Málta partjainál hajótörést szenvedett. A kereszténység tehát igen régi gyökerekkel rendelkezik Máltán. Nem csoda, hogy a mediterrán nép egyik legnagyobb vallási ünnepe a húsvét. A szertartások a nagyhetet megelõzõ pénteken kezdõdnek. Vallettában és a többi településen körmenettel elmlékeznek meg Krisztus szenvedéseirõl.

  • Teherán - Megtekinthetõ koronaékszerek

    Irán fõvárosa a Föld egyik legsûrûbben lakott helye, lakosainak számát 9-14 millióra becsülik. Teherán részint mûérzékének, részint a letûnt dinasztiák pompaszeretetének és határtalan pazarlásának is köszönheti vonzóerejét: évente turisták ezrei keresik fel a várost. A forradalom után, Khomeini ajatollah uralma idején a paloták többségét nyilvános múzeummá alakították át, s azóta az egyszerû emberek is beléphetnek azokba a fenséges termekbe...

  • Siófok a nyári fõváros - a balaton egésze

    Nyáron gazdag idegenforgalmi kínálat, gyors megközelítés (vas)úton, levegõben!

    Siófok a Balaton déli partjának legnagyobb városa. Siófok strandja a Balaton legszebb strandjai közé tartozik és Siófok éjszakai életét tekintve is az elsõk között szerepel. Több tízezer nyaralóvendéggel Siófok (25.000 lakos) a legélénkebb város nyáron a Balatonon. A Coca Cola Beach House, a Palace Disco und a Flört Disco igazi mágnesként hatnak a fiatalokra a nyári idõszakban.

  • Mexikó - sertésinfluenza és csodás partok

    Mexikóról nem sok jót hallani mostanság. Drog, bandaháborúk és újabban a sertésinfluenza rontja a közép-amerikai ország hírnevét. Pedig a sombrero országában rengeteg rejtett paradicsom van, ahová érdemes lesz egyszer majd ellátogatni.

    Mexikó tele van ellentmondással. Az egyik oldalon luxusszállodák, a másikon szegénynegyedek düledezõ kartonvárosai. Gyönyörû tengerpartok és kietlen sivatagok is megtalálhatóak az országban, amelynek turizmusa fittyet hány a válságra.

  • Berlin: kultúra és szórakozás

    Berlin: kultúra és szórakozásNémetország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: „Die Weltstadt mit Herz” (Világváros, amelynek szíve van). A város környékén több tó is található: Ammersee, Wörthsee, Starnberger See. A látnivalók és bevásárlási lehetőségek a városban sok turistát és kereskedelmi utazót vonzanak. München központja a Marienplatz (magyarul Mária-tér). Itt található az új és a régi városháza is. Néhány lépésnyire a tértől áll a Szt. Péter templom, München legrégibb temploma.

  • Brunei, egy szultán csodálatos világa

    A Magyarországtól több mint 10 ezer km-re fekvõ, 322 ezer lakosú Brunei Szultánság különleges hely. Sokan tudják róla, hogy uralkodója a világ egyik leggazdagabb embere, ám az ország ennél jóval többet nyújt. A fõvárosban, Bandar Seri Begawanban nagyvonalú mecseteket és hagyományos Kampung Ayert, azaz cölöpökre épült vízifalut láthatunk, és nem kell messzire utaznunk az esõerdõkért sem.

  • Szeged és a Dóm

    A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentõségû Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely elôször 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az elsõ magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, mûvészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, dombormûveit tartalmazza.

  • Brno

    400.000 lakosa Brnot Csehország második legnagyobb városává teszi. A folyamatosan növekvõ település 1091-ben kapott városi rangot és Vencel király privilégiumokat is adományozott a városnak 1243-ban. A XIII. századtól királyi városi védelmét a Spilberg királyi várból látták el, majd a XIV. századtól Luxemburg-Ház székhelyéül szolgált. A XV. században a husziták többször megtámadták, de elfoglalniuk nem sikerült. 1641-ben Brno Morávia fõvárosa lett és 1645-ben sikerrel állt ellen a svéd támadásoknak is, ezzel még jobban megerõsítve pozícióját.

  • New York kerületei: Queens (5/1. rész)

    Queens egyike New York amerikai város öt kerületének. Földrajzi szempontból ez a legnagyobb kerület; sok bevándorlónak és két repülõtérnek is otthont ad.

    Queens kerülete határos Queens Countyval (járás) is, amely az Egyesült Államok etnikailag legsokszínûbb járásainak egyike. Egy 2005-ös felmérés szerint a bevándorlók a lakosság 47,6%-át teszik ki. Elõrejelzések szerint 2010-re már a lakosság többsége külföldi születésû lesz.

  • Dalmáciai összefoglaló

    Nyaralásra a legjobb hely!Horvátország, Dalmácia. Mi teszi a térséget ennyire vonzóvá? A tiszta tengere, a partvidéke, a természete, a történelme, esetleg az építészete, az igazi mediterán légkõr, vagy mindez együttvéve? Dalmácia már évtizedek óta nagyszámú turistát vonz a világ minden tájáról, akik pedig egyszer ellátogattak ide, szinte bizonyosan visszatérnek. Horvátország legnagyobb idegenforgalmi régiójában négy csodálatos város található: a háromezer éves Zadar, a horvátok által alapított legrégebbi város ©ibenik, az ókori római császár, Diocletianus által épített palotáról nevezetes Split, illetve az UNESCO világörökségének is részét képezõ Dubrovnik.

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki.

  • Madeira, az Atlanti Óceán virágoskertje

    A 741 km2 területû, Lisszabontól délnyugatra 1000 km, az afrikai partoktól 800 km távolságra fekvõ szigetcsoport három nagyobb - Madeira, Porto Santo és Ilhas Desertas valamint néhány kisebb szigetbõl áll. A vulkáni eredetû szigeteket 1419-ben fedezte fel két portugál hajós, Goncalves Zarco és Tristáo Vaz Teixeira. A legnagyobb és legfontosabb sziget (amelyrõl az egész szigetcsoport a nevét kapta) Madeira, itt él a lakosság túlnyomó része. Fõvárosa Funchal, nemzetközi repülõtér itt, valamint Porto Santo szigetén található.

  • Az olasz tengerpartot kedvelik a magyar turisták

    A magyar turisták közül egyre többen választják a tengerparti pihenést, ezek közül is minden második utazás célja Olaszország - derült ki a NagyUtazás.hu nevû, internetes portál csütörtöki közleményébõl.

    A tavalyi fõszezonban, július és augusztus között a külföldre utazó magyarok 21.5 százaléka választott tengerparti nyaralást.

  • Manchester

    Manchester õsi város, már mint római helyõrségrõl is említést találtak. Igazából a 18. században, az ipari forradalom idején lett jelentõs várossá. Ennek megfelelõen rengeteg pompás 19. századi építészeti emlék várja az idelátogatót. A sok közül néhány: Városháza, Free Trade Hall, de a korábban épült katedrális és az 1921-ben nyitott városi tõzsde is pazar látnivaló. Manchester ma London után Nagy Britannia második pénzügyi központja, pezsgõ társadalmi és kulturális élettel – három híres egyeteme van, a Rylands és a Central Reference Library az ország legjobb könyvtárai közé tartozik, de Manchester az angolszász könnyûzene fellegvára is.

  • Az ideális város Koppenhága

    London - Koppenhága a legideálisabb, legélhetõbb a világ nagyvárosai közül - erre a következtetésre jutott a Monocle címû brit folyóirat.

    A lap 25-ös listáját annak alapján állította össze, hogy egy város mennyire érdekes, milyen ott az életminõség, mennyire vonzó a látogatók számára, milyen lehetõségeket kínál az üzleti élet képviselõinek és az éjszakai élet kedvelõinek.

  • Toledo

    A város az Ibériai félsziget földrajzi, hosszan politikai központja. Az õslakos karpetánok és a punok után a rómaiak Toletum néven létesítettek castrumot a jelenlegi Alcázar helyén. Késõbb, a népvándorlás korában a svéveket és a vandálokat legyõzõ vizigótok (nyugati gótok) urbe regiája lett. A korábban arianus gótok elismerték Róma fennhatóságát, és királyuk védnöksége alatt már i. sz. 400-ban 19 püspök részvételével zsinatot is tartottak itt.

  • Hawaii - Oahu-sziget

    A magyarországi idõzónától -12 órányi eltérésre fekvõ Hawaii-szigetcsoport az Amerikai Egyesült Államok legfiatalabb állama. Kivételesen kedvezõ klímája miatt (levegõ 28-29 fok, a tenger 26 fokos) egész évben bármikor utazhatunk ide. Oahu szigete tartogatja talán a legtöbb látnivalót az ideutazók számára. Míg Mauit a szörfösök paradicsomaként, Big Island-et a vulkánok szigeteként ismerik, Oahun számtalan program közül választhatunk. A szállodáktól néhány lépés távolságra...

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

  • Világörökségünk: Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

    A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülõ Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggõ barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára.

    A felvétel mellett szóló legfõbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megõrzése garantálható.

  • Costa Rica: A Jurassic Park igazi szigetei

    Costa Rica a közép-amerikai kontinenshídon elterülõ ország. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri.

    Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tûzdelt láncai fogják közre. Trópusi éghajlatú földjein jelentõs a mezõgazdaság. Említésre méltó az ország kõolaj- és bauxitbányászata. A világ legboldogabb országa a „happyplanetindex” szerint. Kiváló éghajlat és tengerpart csábítja a turistákat az országba.

  • Különleges séta egy nem mindennapi függőhídon

    Különleges séta egy nem mindennapi függőhídonGarantáltan felejthetetlen élményben lesz része annak, aki ellátogat a Fokvárosban található Kirstenbosch Botanikus kertbe. A világörökség részévé nyilvánított természetvédelmi területen ugyanis csodaszép környezetben nyílik lehetőségünk arra, hogy testközelből élvezzük a kertben található kivételes növényvilág lenyűgöző látványát. Az úgynevezett lombkorona túra tudományos, és turisztikai értéke óriási, hiszen a 12 méter magasan található függőhíd úgy épült, hogy a lehető legkisebb terhelést rója az élővilágra. A képek önmagukért beszélnek!

  • Tallinn - A legek városa

    Tallinn Észak-Európa legrégibb fõvárosa, központjában található a térség legjobban megõrzött középkori városmagja, és még folytathatnánk a legek sorát: a város falai között bukkanhatunk rá a világ legrégebben (1422 óta) mûködõ patikájára, St. Olaf nevét viselõ temploma az 1800-as évek végéig a világ legmagasabb épületének számított, a Városháza pedig Észak-Európa egyetlen érintetlenül megmaradt ilyen jellegû gótikus épülete. Az észtek mai fõvárosa, egykori nevén Reval, gazdag történelme során tartozott a dánokhoz, a német lovagrendhez, a svédekhez, az oroszokhoz, és pár évtizedig a Szovjetunió egyik nagyvárosa volt.

  • Vatikán: Az egyházi miniállam

    A "minden út Rómába vezet" közmondásos fogalma az olasz fõváros középpontjában, a Tevere partján falba ütközik, de ez nem jelent akadályt.

    A földkerekség legkisebb, alig fél négyzetkilométernyi területû államát veszi körül, melynek államfõje ugyanakkor több, mint 900 millió katolkius, a világ legnagyobb vallási közössége felett uralkodik.

    Következésképp a Stato della Cittá del Vaticano, a Vatikánváros állam több, mint egy érdekes maradvány a középkorból.

  • Salamanca - kulturális fõváros minden évben

    Ha egy utazó tanácsot kérne tõlem, hogy melyik spanyol várost érdemes meglátogatnia, biztosan Salamancát javasolnám neki elõször.

    Salamanca Madridtól mintegy 200 km-re nyugatra található, tömegközlekedéssel két és fél óra alatt kényelmesen megközelíthetõ. Hazánkban kevesen ismerik, pedig a frekventált hónapokban alig lehet lépni a turistáktól a belvárosban. A spanyolok így innen is eltûnnek a nyári vakáció idejére, mint a többi nagyvárosból, és emiatt én is azt javaslom, hogy más idõpontban látogassuk meg.

  • Szerencs

    A Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros kedvezõ földrajzi fekvése következtében már az õsidõkben lakott terület volt.

    Szerencs elsõ okleveles említése 1216-ból való. 1241-ben a Szent János-rendû keresztes lovagok (Johanniták) monostora állott itt, amely a Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága nevet kapta. A fontos kereskedelmi és hadi út mentén fekvõ települést a Bocskai István Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették históriánk fontos helyszínévé.