rss
  • Elkészült a Capitolium föld alatti látogatóközpontja

  • Washington - Három év késéssel és a tervezettnél 360 millió dollárral drágábban, de megépült a washingtoni Capitolium föld alatti látogatóközpontja. A korszerû létesítmény, amely a legnagyobb beruházás az amerikai törvényhozás két évszázados történetében, december 2-án nyílik meg a nagyközönség elõtt. Pontosan 145 évvel azután avatják fel, hogy 1863-ban a kupola tetején elhelyeztek egy szabadságszobrot, amivel hivatalosan befejezõdött a Kongresszus épületének 1793 óta tartó építése, bõvítése.

    "Végre elkészült" - lelkendezett szerkesztõségi cikkében a The Washington Post, amely megjegyezte: a központ pompás bejáratot kínál az amerikai demokrácia egyik legnagyszerûbb mûködõ emlékmûvéhez.

    A látogatóközpont megépítésének terve már a 1970-es években felmerült, majd a többszöri módosítás után 2001 õszére tûzték ki a beruházás kezdetét. A szeptemberi terrortámadások azonban további biztonsági változtatásokat tettek szükségessé: egyebek mellett két alagutat is terveztek a létesítményhez, az egyiken, amelyik a közeli Kongresszusi Könyvtár épületével köti össze a Capitoliumot, teherautóval is lehet közlekedni.

    Az eredeti tervek szerint 2005 decemberére elkészülõ épületnek 265 millió dollár lett volna a végsõ költségvetése. Ehelyett 621 millió dollárból épült meg, a Kongresszus keleti oldalán, tehát az épület háta mögött. Az 54 ezer négyzetméter területû központ a földfelszín alá került, hogy még csak véletlenül se zavarja a Capitolium eredeti, Frederick Law Olmsted tájépítész által 1874-ben megálmodott látképét.

    Az amerikai törvényhozás épületét évente több mint 3 millióan látogatják. A turisták mostantól fogva mire a létesítményen áthaladva elérik a Capitoliumot, megismerkedhetnek az épület 234 éves történetével és érdekességeivel. Több tárgyi emlékeket is kiállítottak, például George Washington tábornok Kongresszusnak írott levelét, amelyben beszámol a britek feletti 1781-es döntõ gyõzelemrõl Yorktownnál. Látható Roosevelt híres "Gyalázat napja" beszéde, melyet a Pearl Harbor elleni támadás után, 1941. december 7-én mondott, vagy Kennedynek a Hold-utazással kapcsolatos indítványa. Kiállították azt a ravatalt is, amelyet eredetileg Abraham Lincoln érckoporsójához építettek, és késõbb Kennedy és Reagan elnök felravatalozásakor is használtak a kupolacsarnokban. A központban 250 fõs moziterem mûködik, ahol filmeket vetítenek a Capitolium történetérõl, a látogatók ezenkívül szemügyre vehetik a szenátus és a képviselõház makettjét és megtapogathatják a híres dóm 3,3 méter magas modelljét.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Bükki Nemzeti Park

    A környezetébõl szigetszerûen kiemelkedõ Bükk hegység délrõl nézve átmenet a Kárpátok össze-függõ magas gerincei felé, északról jõve, pedig az Alföld laposságának elõfutára. Itt alakult meg 1977. január 1-én 38 774,6 hektár védett területtel hazánk sorrendben harmadik, ugyanakkor elsõ hegyvidéki nemzeti parkja. A hegység legjellegzetesebb, legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík. A hegyi rétekkel tarkított bükkösökkel és lucfenyvesekkel borított karsztplató enyhén hullámos felszínét alacsony bércek, a közöttük lévõ töbörmezõs karsztvápák és víznyelõ töbörsoros völgyek, víznyelõk, a mélyben zsombolyok és barlangok teszik különlegessé.

  • Dublin

    Talán meglepõen hangzik, de az ír fõváros és Magyarország egy igen jelentõs irodalmi kapcsolatot mondhat magáénak: Leopold Bloomot, James Joyce Ulyssesének kóbor semmittevõjét, aki Szombathelyen látta meg a napvilágot Virág Lipót néven. Ma akár Joyce-túrára is indulhatunk Bloom lábnyomait követve, felkeresve az irodalmi hõs 24 órás képzeletbeli kocsmajárásának színhelyeit Dublin lenyûgözõ városában, ahol az írók és az ital egyaránt meghatározó szerepet játszanak.

  • Tiszaszalka

    A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fûzõdik. Ez arról szól, hogy honfoglaló õseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektõl, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet. Sátort vertek.

    Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekbõl halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet "Szálká"-nak nevezték maguk mögött. Késõbb a folyó közelsége végett a Tisza elõtagot kapta.

  • A templomok városa

    Bristol az egyik legszebb angliai nagyváros, zenei, éjszakai és klubélete pedig legendás. Egyre többen keresik fel Közép-Európából, és nemcsak a fiatalok.

    A Frome, és a Severn-folyóba ömlõ Avon által körülölelt terület ideális kikötõ volt már a római idõk elõtt is. Hosszú ideig a második kikötõ volt London után, látképét toronydaruk és vámraktárak határozták meg. A közeli faluk és városok az elmúlt 100-200 év során beolvadtak a városba, így alakult ki Nagy-Bristol, amely a lakosság számához viszonyítva hatalmas területû.

  • Világörökségünk: Hortobágyi Nemzeti Park

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig nemzetközi védettséget is élvez. A Nemzeti Park területének döntõ hányadát természetes élõhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelõdõ kisebb-nagyobb mocsarak alkotják. Természetvédelmi szempontból is nagy jelentõséggel bírnak a jóval kisebb területet lefedõ mesterséges vizes élõhelyek.

  • Keresztesek útján Libanonban

    Csontváry Kosztka Tivadar, a ma már világhírû magyar festõ bebarangolta a bibliai tájakat. Vándorlásának egyik fontos állomása, Libanon különbözõ kultúrák, nyelvek és hitek találkozási helye.

    A fõváros, Bejrút a Földközi-tenger partján fekvõ metropolis otthont adott számos látogatónak és hódítónak, kíváncsi utazónak és tudósnak. Itt élt a nemes és éles eszû mezopotámiai nép, a föníciai, akiknek a modern írást köszönhetjük, majd jöttek az ókori görögök, akiket a rómaiak váltottak fel, és erre haladtak el a Szentföld felszabadítására indult keresztesek is.

  • Trendi hely lett mára az egykori NDK fõvárosából

    Ha a hetvenes években dönteni kellett, hogy Nyugat- vagy Kelet-Berlinbe mennénk, egyszerûnek tûnt a választás az elõbbi javára, s most 2005-ben is ugyanilyen egyszerû: az egykori Kelet-Berlin sokkal izgalmasabb és érdekesebb a nyugati résznél. A berliniek szerint városukat négy ízben építették újjá. Elõször a XIX. században, a német egyesülést követõen a Hohenzollernek szabtak új formát a Spree-parti birodalmi fõvárosnak. Majd jöttek a harmincas évek...

  • Vác

    Egy várost, ugyanúgy, mint egy embert a múltja, jelene és jövõje minõsít. Így van ez Vácott, ebben a több mint ezer éves kisvárosban is.

    Vác múltját kedvezõ földrajzi fekvése, a dunai hajózás lehetõsége, valamint a négy irányba mutató útkeresztezõdés létrejötte (Bécs, Krakkó, Kijev és Belgrád felé) alapozta meg. Nemcsak nemzetközi utak csomópontjaként, hanem kapuvárosként is definiálhatjuk, ahol a sokfelõl ide irányuló forgalom terelõdött rá a város akkori egyetlen átvezetõ útjára, a mai Budapesti fõútra.

  • Falusi turizmus hazánkban

    A falusi turizmus összefogás hiányában csak cammog, amíg az utazás szervezõk nem vesznek komolyan tudomást a létezésükrõl. Az utazási irodáknak például nem számít nagy bevételnek az a jutalék, amelyeket a vendégházak fizetnek. Ezzel szemben a szállodák és a külföldi ajánlatok igazi üzletnek számítanak. Egy átlagos vendégszoba egy éjszakája után 300 - 400 Ft-ot kap az utazási szervezõ. Ebbõl a káoszból csak összefogással lehetne kijutni, de senki nem kezdeményez, így mindenki reklámoz úgy ahogy akar és él abból a pénzbõl, amelyet megszerez magának.

  • Korzika a szépség szigete!

    Korzika a szépség szigete, már a görögök is így nevezték. Egy, a Földközi-tengerbõl elõbukkanó hegy, földíszítve a természet minden vonzerejével. Egy francia sziget a Genovai-öbölben, az olasz partoktól 83 km-re és mindössze 1 070 km-re Budapesttõl. 2500 m fölé emelkedõ csúcsok, 1000 km hosszú, homokos-sziklás tengerpart egy mindössze dunántúlnyi területen. Egy varázslatos sziget, ahogy azok emlegetik, akik már jártak ott. Valami titkos vonzerõ, ami miatt sokan visszavágynak és többször is visszatérnek a szigetre, pedig mehetnének bárhová.

  • USA : Beutazási feltételek, vámszabályok és tanácsok utazóknak

    Az Egyesült Államok gyönyörû, változatos ország barátságos emberekkel és lenyûgözõ helyekkel, ahol mindenki izgalmas élményekkel gazdagodhat.

    Mindegy, hogy milyen vakációról álmodik valaki - síelni szeretne a nyugati Sziklás-hegységben vagy San Francisco drótkötélvontatta öreg villamosán döcögne, kempingezni szeretne valamelyik nemzeti parkunkban vagy Kalifornia partjainál szörfözne, napon barnulna és salsát táncolna Miamiban, végiglátogatná New England történelmi otthonait vagy egy Broadway show-t szeretne megnézni, az Amerikában megteheti.

  • Néhány alapszabályt kell csak betartani a biztonságos tengerparti nyaraláshoz

    A biztonságos és mégis élményekkel teli tengerparti nyaraláshoz mindössze néhány alapszabályt kell csak betartani, amelyekkel nemcsak a kellemetlenségek elõzhetõk meg, hanem akár életeket is menthetnek.

    Szentesi Árpád, a 7 Tenger Búvárklub oktatója szerint a legfontosabb a megelõzés, mert a biztos információk birtokában búvárkodás közben is kisebb az esélye az esetleges vészhelyzetek kialakulásának.

  • Celldömölk

    Celldömölk, Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. Írásos formában elõször 1252-ben említik, de alapításának pontos ideje nem ismert. A XIII. század közepén két település alakult itt ki. Pórdömölk a jobbágyok és szolgálók faluja, míg Nemesdömölk a jómódúak, nemesek lakhelye lett. A XIII. században a településen bencés apátságot hoztak létre, mely a XVI. századra már messzeföldön híres búcsújáróhelyjé vált. Az apátság „csodatévõ kegyszobrát” a török támadások idején elmenekítették.

  • Szováta - A csábító szomszéd

    Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírû üdülõváros.

    A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idõvel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az elsõ sóstavak. Elsõ lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elûztek, de rövidesen visszatelepültek.

  • Elkészült a Capitolium föld alatti látogatóközpontja

    Washington - Három év késéssel és a tervezettnél 360 millió dollárral drágábban, de megépült a washingtoni Capitolium föld alatti látogatóközpontja. A korszerû létesítmény, amely a legnagyobb beruházás az amerikai törvényhozás két évszázados történetében, december 2-án nyílik meg a nagyközönség elõtt. Pontosan 145 évvel azután avatják fel, hogy 1863-ban a kupola tetején elhelyeztek egy szabadságszobrot, amivel hivatalosan befejezõdött a Kongresszus épületének 1793 óta tartó építése, bõvítése.

  • Amerikai Virgin-szigetek

    Az Amerikai Egyesült Államok önkormányzat nélküli területe.

    Az Atlanti-óceánon, pontosabban a Karib-tengeren található ez a terület, körülbelül 140 kilóméterre, Puerto Rico-tól keletre. 4 fõ sziget tartozik ebbe a csoportba: Saint John, Saint Thomas, Saint Croix és Water Island, illetve néhány tucat kisebb szigetecske.

    Az Amerikai Virgin-szigeteket leginkább a fehér homokos strandjairól ismerhetjük, ilyen például Magens Bay és Trunk Bay, illetve találhatók még erre stratégiai kikötõk is.

  • A világ legjobb városának Kiotót választották meg

    A világ legjobb városának Kiotót választották megKiotót választották meg a világ legjobb városának, amely a rangsorban olyan kedvelt úti célokat utasított maga mögé, mint Bangkok, Isztambul, Barcelona vagy Róma. Az egykori császárváros, amely ősi templomairól és szentélyeiről ismert, méltán nyerte el az előkelő helyezést, hiszen nem kevesebb, mint 17 világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Emellett egy mai napig működő gésa negyed is megtalálható Japán egykori fővárosában. Kiotó ikonikus látványossága, a Fushimi Inari-Taisha szentély Japán legnépszerűbb látványossága díját nyerte el.

  • Kyoto

    Udvari költõk már a középkorban megénekelték Kyoto szépségét. Régi selyemfestmények tanúskodnak a zöld hegyek lábánál álló teapavilonokról, és elsárgult krónikák regélnek a japán császárokról, akik a 8. és a 9. század között pompás udvart tartottak Kyotóban, és bõkezûen támogatták a mûvészeteket. Nem volt még egy város a Felkelõ Nap országában, ahol akkoriban oly sok csodálatos mûkincs gyûlt volna össze, oly sok palota, díszkapu, sintoista szentély, Buddha-templom és...

  • Szocsi a szõnyeg alá söpri Dubai-t?

    Gyerekkoromban divat volt a fekete-tengeri Szocsiba járni nyaralni. Akkoriban olyan kép élt róla a fejemben, mint a balatoni Aranypartról: szakszervezeti és pártüdülõk, vízpart, sör és fõtt kukorica.

    A Fekete-tenger keleti partján, nagyjából a bulgáriai Várnával egy magasságban, az orosz-grúz határ közelében helyezkedik el Szocsi, ami a szovjet érában felkapott nyaralóhely volt, Magyarországról is szívesen utaztak oda a Tupoljev és Iljusin charter járatokon a turisták. Késõbb, a rendszerváltást követõen divatosabb lett Tenerifén és a Costa Bravan nyaralni.

  • Debrecen, a napba öltözött város

    Debrecent a folyamatos megújulás jellemzi, arculata napjainkban is változik, a kor igényeihez igazodva fejlõdik a cívisváros. Igazi közösségi hellyé vált a sétálóövezetté alakított fõtér hangulatos szökõkútjaival, pihenésre csábító teraszaival, tartalmas kikapcsolódást nyújtó rendezvényeivel. Családi programok kedvelt helyszíne a Nagyerdõ, ahol fedett Mediterrán Élményfürdõ, 17 hektáros állatkert és vidámpark, csónakázó tó, valamint botanikus kert várja a látogatókat. Számos sport és kulturális rendezvénynek ad otthont a keleti régió legnagyobb rendezvénycsarnoka, a 8000 férõhelyes Fõnix Csarnok.

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói.

    Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • Az arabok megint nagyot álmodtak: épül a nulla emissziós város

    Abu Dzabi megkezdte a világ elsõ zöld városának építését, ahol nem lesz se szén-dioxid-kibocsátás, se környezetszennyezés, se autóforgalom - olvasható a BBC News honlapján. Az ötvenezres városban fog mûködni egy hidrogén erõmû, az energia nagy részét pedig nap- és szélenergiából állítják elõ – mindez 22 milliárd dollárért. A város neve Maszdar, és nyolc év múlva lesz készen mintegy 22 milliárd dolláros beruházással.

  • Brioni titkai a dinoszauruszoktól Titóig

    Brioni - Az Isztriai-félsziget egyik különleges szigetcsoportja évmilliók óta lakott területnek számít, ahol a megõrzött történelmi emlékeknek köszönhetõen ma is megtalálhatók a dinoszauruszok lábnyomai, a római luxusvillák maradványai és Josip Broz Titónak, az egykori Jugoszlávia államfõjének kedvelt vadasparkja.

    Brioni valójában szigetcsoport, amely 14 szigetbõl áll, ám a látogatók ma is csak a két legnagyobbra léphetnek be, a többi szigorúan védett terület, oda csak a horvát állami vezetés tagjai és vendégeik látogathatnak el, akárcsak Tito idejében.

  • Côte d'Azur

    A Francia Riviéra vagy Azúr-part (franciául Côte d'Azur) a Földközi-tenger partvidékének Marseille-tõl Mentonig terjedõ szakasza, melynek hosszúsága kb. 120 km.

    A Liguri- és a Tengeri-Alpok karéja veszi körül. A hegység látványnak is szép és rengeteg kirándulásra ad alkalmat, sok helyen azonban nem éri el az 1000 m-es magasságot sem. Területének 80%-a hegy, 175 000 hektár erdõ, 1000 km folyó és hegyi patak található itt. Egyúttal Franciaország parkokban leggazdagabb területe is. Híresek Menton, Monaco, Èze parkjai.

  • Leukaszpisz

    Újjáéled Egyiptomban Leukaszpisz (Antifré) 2000 éves görög-római kereskedõváros, amelyet ezentúl várja a turistákat.

    A Földközi-tenger partján fekvõ ókori várost, amelyet a Kr.u. IV. században szökõár pusztított el, 1986-ban, Marina El Alamein üdülõfalu építésekor fedezték fel. Az antik település majdnem a befektetési láz áldozatául esett, de végül egy 82 hektáros területet bocsátottak a régészek rendelkezésére, ahol az 1990-es évektõl lengyel archeológusok dolgoznak.

  • Prága (Csehország)

    Csehország fõvárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szûk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.

    A fõváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötõ Károly hídon.

  • Franciaország a legkedveltebb turisztikai célpont

    A turisták legkedveltebb célpontja a világon Franciaország, amely ugyanakkor a legkevésbé vendégszeretõ népek listájának is az élén áll, adta hírül kedden a Le Figaro címû napilap. Hosszú ideje Franciaországba látogat el a legtöbb turista: évi 75 millió látogatóval Spanyolországot (54 millió), az Egyesült Államokat (46 millió), Kínát (42 millió) és Olaszországot (38 millió) körözi le. Bevétel szempontjából viszont a tavalyi 34 milliárd eurós turisztikai forgalmukkal csak harmadik helyen állnak a franciák az Egyesült Államok és Spanyolország mögött.

  • Fürdés után vásárlás

    Angliában nem a nagyvárosokban, hanem egy elegáns fürdõhelyen, Bath-ban a leghangulatosabb és legnagyobb a karácsonyi vásár.

    November közepétõl hétvégeken egy tût sem lehet leejteni Bath sétálóutcáin. A közeli falvakból és városokból, elsõsorban Bristolból csak úgy özönlenek ide a vásárolni vagy csak nézgélõdni akarók. Sok a külföldi is, akik a római kori város történelmi levegõjére és mûemlékeire épp úgy kíváncsiak, mint a színes karácsonyi forgatagra.

  • Koppenhága

    Évszázados városléte és polgári hagyományai ellenére Koppenhága fiatalos és könnyed város benyomását kelti. Nem csupán híres múzeumok, színházak, galériák és a modern dán design Európa-szerte elismert központja - itt virágzik az iparmûvészet meg az alternatív kultúra is. A látogató lépten-nyomon érzékeli az individualizmus és a tolerancia légkörét. A világ valószínûleg leghosszabb sétálóutcáján...

  • Málta az álom és valóság szigete

    Málta a világ egyik apró területû országa, a Földközi-tenger szívében található Szicília és Tunézia között. Területe mindössze 316 négyzetkilométer. Öt szigetbõl áll: a legnagyobbnak Málta a neve, ezen kívül laknak még Gozón és Cominón. Igaz, az utóbbin mindössze heten. Két lakatlan sziget tartozik még az országhoz: Cominotto és Filfa.A szigetekre nemcsak a napfürdõzésre vágyóknak érdemes ellátogatniuk, hanem azoknak is, akik az aktív pihenést részesítik elõnyben. Máltán és Gozón lépten-nyomon a régmúlt idõk emlékeire bukkanunk: az egyiptomi piramisoknál is régebbi templomromok, középkori városok, hatalmas katedrálisok õrzik az évezredek nyomait.