rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Az ökoturizmus áll a Hargita megyei turisztikai fejlesztések középpontjában

  • Erdély, Gyilkos-tóBukarest/Budapest - Bakancsos túrázás a hegyen, biciklizés, sziklamászás, lovaglás, gombász- és fotóturizmus - ezekre a tevékenységekre építik Hargita megye turisztikai vonzerejét a fejlesztési stratégiát elkészítõ szakemberek - olvasható a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) összeállításában.

    Nemcsak a Szent Anna- és a Gyilkos-tóból, a parajdi sóbányából és a borvízforrásokból áll Hargita megye, ennél sokkal több megmutatnivaló van a környéken, aminek kiaknázása anyagi hasznot hozhat - fejtette ki a napilapnak Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    "Az ökoturizmus sokkal több a természetjárásnál, a gyalogos turizmusnál. Nem egyezik az ökoturizmussal például az, ha védett mocsarak feltöltésével létrehozott sportpályákon futunk a labdák után, meg ha négykerekû terepmotorokkal száguldozunk a ritka madarak lakta erdõben" - hangsúlyozta Keresztény Balázs szovátai környezetmérnök. Ugyanakkor a természet értékeinek bemutatása és megóvása összhangban kell, hogy legyen a pénzügyi megtérüléssel, vagyis a helyi közösségek számára hasznot kell hajtania - mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy minderre már megvannak a kitalált, például az Alpokban és a Dolomitokban jól mûködõ sémák, csupán követni kell azokat.

    "Romániában viszont a hegyekben egyelõre mindent szabad, amit például az Alpokban vagy a Tátrában már rég tiltanak: a sátrazást, a hegyeken a letérést az ösvényekrõl, a nyugati természetbarátok ezért szívesen jönnek hozzánk, mert nálunk még nagy a szabadság a természetben" - mondja Bíró László, egy, az újság által megszólaltatott ökoturisztikai elveket követõ cég képviselõje.

    Horváth Alpár turizmuskutató, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett szakán oktató tanár szerint bár nem az ökoturizmus hozza a legnagyobb forgalmat és jövedelmet, mégis ez az igazán jellegzetes és különleges a megyében. "Felismertük azt, hogy a gyógy- és wellnessturizmusban nem tudunk versenyképesek lenni, ezért ez a második helyre szorult, ezután következik a kulturális turizmus" - vázolta fel a kutató a fõ irányait a stratégiai fejlesztési tervnek, amely várhatóan egy hónapon belül készül el.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szeged és környéke

    Délkelet-Magyarország központját, Szeged vidékét az E75-ös nemzetközi fõút kapcsolja össze a fõvárossal - és az európai közlekedési hálózattal -, de fõutak vezetnek innen minden égtáj felé. Budapestrõl jó a vasúti közlekedés is, de érkezhetünk ide vonattal Szolnok, Békéscsaba, Makó és Röszke irányából is.

    Az 1920-as trianoni békeszerzõdés Szeged szomszédságában húzta meg az országhatárt, s ez érzékenyen érintette a város déli és keleti kapcsolatait. 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, két évvel késõbb a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról.

  • Világörökségünk: Hortobágyi Nemzeti Park

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig nemzetközi védettséget is élvez. A Nemzeti Park területének döntõ hányadát természetes élõhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelõdõ kisebb-nagyobb mocsarak alkotják. Természetvédelmi szempontból is nagy jelentõséggel bírnak a jóval kisebb területet lefedõ mesterséges vizes élõhelyek.

  • Athén a Görög fõváros

    A görög fõváros történelmi emlékeivel és megszámlálhatatlanul sok üzletével és szórakozóhelyével egyszerre romantikus és modern. Ugyanúgy megtalálhatók itt a zsúfolt utcák és terek, ezer színû kirakatok, mint a kis szûk sikátorok. Az igazi, nyüzsgõ metropoliszban számos kávéház, étterem, pub, taverna és kocsma várja a látogatókat. Éjszaka sem áll meg az élet, amikor diszkók, bárok és night klubok sokasága közül válogathatunk.

    Athén éghajlata általában meleg, a látogatókat állandó napfény fogadja. A téli átlaghõmérséklet is 14 C körül alakul.

  • A török idegenforgalom 2009-ben is optimista

    További növekedési elõrejelzések. A város- és wellnes-utazások boom-ja Budapest, 2009. február 25. - „2008 a törökországi turizmus jó éve volt, 2009 még jobb lesz.” Így összegzi Dr. Tahsin Yilmaz, a bécsi Török Követség Kulturális és Idegenforgalmi Tájékoztatási Irodáját vezetõ követtanácsos az idegenforgalom aktuális fejlõdését. Törökország az odalátogató vendégek számát és a turizmusból származó bevételeket illetõen a világ elsõ tíz országa között van. 2008 januárja és novembere között a Boszporusz menti ország több mint 25 millió látogatót fogadott, ami 13,1 %-kal több mint 2007 azonos idõszakában.

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentõségû vadvize és a kontinens legnagyobb sós vizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje.

    A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • Gyászos év volt 2009 a belföldi turizmusban

    A válság erõsen látszik a belföldi turisztikai szektoron is: nyolc százalékkal kevesebb volt a vendégek és a vendégéjszakák száma, a szálláshelyek árbevétele pedig tíz százalékkal zuhant.

    A kereskedelmi szálláshelyeken 2009-ben a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 8 százalékkal maradt el az elõzõ évitõl, a szálláshelyek árbevétele pedig folyó áron 10 százalékkal mérséklõdött - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

  • Antalya

    A félmillió lakosú, mediterrán éghajlatú Antalya a Török Riviéra fõvárosa. Gyönyörû tengerpart, temérdek látnivaló, nyüzsgõ élet és bazárok teszik felejthetetlenné a látogatást. Klímája miatt igazán szeptemberben a legkellemesebb itt nyaralni, a levegõ ilyenkor már kevésbé párás, de még meleg. A törökök rendkívül vendégszeretõek, nem árt azonban észben tartani, hogy muzulmán országban járunk, ne bosszantsuk fel õket túlzottan lenge öltözettel, nyilvános alkoholfogyasztással, vagy azzal, hogy disznóhúst rendelünk az étteremben.

  • 4 amerikai város: New York, San Francisco, Los Angeles és Miami

    New York a világ egyik legpezsgõbb, legizgalmasabb városa. Bár szépnek csak nagy jóindulattal nevezhetõ, mégis minden Amerikába utazónak ez a város az elsõdleges célpont.

    New York a világ pénzügyi központja és az USA egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kulturális centruma.

    Ha megnéztük a kötelezõ látnivalókat, a Szabadság Szobrot, az Empire State Buildinget és a Times Square-t, szánjunk egy kis idõt a kultúrára is!

  • Uralkodók vendéglátója, a Karapancsa kastély

    Királyi célpont volt a gemenci vad

    II. Vilmos német és Ferenc József osztrák-magyar császár és király is koptatta azokat a padlólapokat, melyek a Hercegszántó közelében, a szerb határ mentén fekvõ, teljesen felújított Karapancsa Kastély és Major épületegyüttesében ma is fellelhetõk. A Gemenci Erdõ- és Vadgazdaság Zrt. tulajdonában lévõ, a szerb határtól pár kilométerre fekvõ komplexum két kastélyból, vadászházból, majorsági épületekbõl és lóistállóból áll egy õsfás terület közepén.

  • Buenos Aires: A Szentháromság városa

    Buenos Aires, Argentína fõvárosa, egyben legnagyobb városa és kikötõje, valamint Latin-Amerika egyik legnagyobb városa.

    A 19. századi polgárháborúkat követõen a város elszakadt Buenos Aires tartománytól és nagyvárossá nõtte ki magát, beolvasztva Belgrano és Flores városokat. Az argentinok szövetségi fõvárosként is nevezik megkülönböztetésül az azonos nevû tartománytól. Az 1994. évi alkotmányban Ciudad Autónoma de Buenos Aires néven hivatalosan is autonóm városi rangot kapott.

  • Hajdúszoboszló

    Hajdúszoboszló Hajdú-Bihar megye egyik idegenforgalmi központja. A város arculatát leginkább az immár több mint nyolcvanéves fürdõkultúra határozza meg.

    Az alföldi kisváros közkedveltségét messze földön híres gyógyvizének és az erre épült hatalmas 30 hektáros, korszerû infrastruktúrájú gyógy- és strandfürdõjének köszönheti, melyben a mediterrán tengerparti medence és sok más élményt nyújtó attrakció mellett jelentõs vonzerõt gyakorol az országban elõször megépült AQUAPARK.

  • Pápa

    A város területén a középkorban 11 falu volt, melyekbõl kialakult az a település, mely 1398-ban már civitas, 1401-tõl pedig oppidum. A városiasodásban jelentõs szerepet játszottak a szerzetesrendek (a ferencesek 1475-ben, a pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán), illetve a nagybirtokos családok (Zápolya, Török, Esterházy). A városban szinte a reformáció kezdetétõl hódítottak a protestánsok tanai. Lelkész volt Pápán Sztárai Mihály, a neves író, Huszár Gál és Dávid, akik nyomdászok is voltak.

  • Az Egyesült Államok (USA) síterepei

    Amerika a határtalan lehetőségek országa, és ez a sízésre is érvényesül, hiszen a Sziklás-hegységben és keleten az Appalache-ben egymást érik a jobbnál jobb síterepek.

    Amerikában, hasonlóan több nem európai országhoz nincsenek piros pályák, hanem zöld, kék illetve fekete jelölésűek a sípályák. Az amerikai sízés egyetlen hátránya talán az, hogy meglehetősen magasak a síbérletárak.

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • Orléans

    Orléans nagyváros Franciaország középsõ részén, a Loire folyó völgyében. Centre régió székhelye, és az itt található Loiret megye központja. Az Amerikai Egyesült Államokban található New Orleans errõl a francia városról kapta a nevét.

    Orléans már a történelem elõtti idõkben lakott hely volt, késõbb a gallok egyik törzse telepedett meg a Loire folyónak ezen területén, majd Caius Iulius Caesar emeltetett várost itt, Cenabum néven, viszont éppen ez a környék vált a római uralom elleni gall lázadások egyik kiindulópontjává. A rómaiak távozása után a folyóparton hamarosan jelentõs és gazdag település jött létre, melyet Attila hunjaival eredménytelenül ostromolt meg.

  • Andorra

    Már maga a látvány is megragadó. Az országot 3000 méter magas hegykoszorú öleli körbe, amely csak dél felé nyitott. A szakadékos völgyek lejtõin romantikus hangulatot árasztanak a jellegzetes széles tetejû andorrai parasztházak Már az elsõ pillantás elárulja, hogy az emberek valamikor nagyon szegények voltak ezen a nehezen megközelíthetõ vidéken, ahol az év nagy részében a hótakaró borítja a tájat, s ahol egy pár birka, ló vagy marha már gazdagságot jelentett.

  • Újabb leg Dubaiból: Kinyitott a világ legmagasabb szállodjája

    Megnyílt a világ legmagasabban mûködõ étterme, amely a földkerekség legmagasabb épületében, a Burdzs Kalifában kapott helyet Dubajban.

    Az At.mosphere elnevezésû vendéglõ a felhõkarcoló 122. emeletén várja a vendégeket, 422 méteren.

    A hírek szerint a vendégek nemcsak a magaslati fekvés, hanem az árak láttán is elámulhatnak, a mûködtetõk ugyanis nem sajnálták a pénzt, és luxussal zsúfolt éttermet alakítottak ki. A 122. emeleten 210 vendégnek jut hely, az étlapon biofogások is szerepelnek.

  • Vonyarcvashegy

    A község a Balatont a Keszthelyi-hegységgel összekötõ lankás déli dombokra épült. A hegyközség jellegû település állandó lakosainak száma 1870 fõ. Az Árpád-kori Vonyarc község a török hódoltság idején megsemmisült.

    A XVII-XVIII. században visszatelepülõ lakosság jelentõs része a szõlõhegyekre települt. Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült. Ekkor a lakosság fõleg szõlõmûveléssel és halászattal foglalkozott. A helyi kulturált fürdõéletet az 1930-ban alakult Fürdõegylet alapozta meg. A falu életének, fejlõdésének a hatvanas évek óta legfontosabb mozgatója az idegenforgalom.

  • Szerencs

    A Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros kedvezõ földrajzi fekvése következtében már az õsidõkben lakott terület volt.

    Szerencs elsõ okleveles említése 1216-ból való. 1241-ben a Szent János-rendû keresztes lovagok (Johanniták) monostora állott itt, amely a Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága nevet kapta. A fontos kereskedelmi és hadi út mentén fekvõ települést a Bocskai István Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették históriánk fontos helyszínévé.

  • A világ legcsodálatosabb és egyben legfélelmetesebb hegyi útvonala

    A világ legcsodálatosabb és egyben legfélelmetesebb hegyi útvonalaAz alábbi képeken egy Kínában található hegyet láthatunk, neve Hua Shan hegy. A tövében egy hosszú kőlépcsőt található, amit a sziklába vájtak. Ezeket a lépcsőket Mennyei lépcsőknek nevezték el. Olyan magasra fut fel, hogy lentről nem látni a tetejét, ezért az elnevezés. Ha valaki felmegy a lépcsőkön, bizonyára a világ egyik legveszélyesebb útvonala előtt találja magát, a Hua Shan deszka útvonalnál. A deszkákon még fentebb lehet jutni a hegyen. Nem kell biztonsági felszerelést viselni, de nem árt…A csúcsig vezető út érdekes, de egyben veszélyes is, de nem hiábavaló.

  • Spanyolország üdülõparadicsomai

    Az ibériai félszigetbõl Spanyolország 3150 km tengerpartot mondhat magáénak. A keleti és déli part a Földközi tenger medencéjében, illetve gibraltártól keletre az Atlanti óceán partjainál igazi vízi paradicsom. A több, mint 1100 km-es északnyugati óceáni part Portugália és a Vizcayai öböl között azonban - bár több szép strandja van - meg sem közelíti a Földközi tengerit. Ennek oka részben az, hogy kiesik a fõ turista útvonalakból részben pedig az óceán hatalmas víztömegének...

  • Az egyik utolsó õsvadon

    A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggõ, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi õsrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdõgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

  • Szlovénia - ejtőernyős síugrás és hegymászás vízesésen

    A szlovén terepek hátránya, hogy nem túl magasan fekszenek, így nem annyira hóbiztosak, főleg tél végén érhet minket meglepetés. Viszont a pályákat jól karbantartják, és nagy a síelhető terület is. A szlovének elég régóta síelnek, már 17. századi forrásokban is említik a hegyi embereket, akik sítalpakon közlekedtek. Ennek ellenére a magyar turista még viszonylag ritka arrafelé. A szlovák síterepek Budapesthez közel vannak, de nem kell sokat autóznunk akkor sem, ha Szlovéniába indulunk síelni.

  • Kuala Lumpur

    Kuala Lumpur városa már rég kinõtte az iszlám kisváros szerepét, és Ázsia egyik legdinamikusabban fejlõdõ városává vált. Pedig sokáig az elnyomás terhétõl szenvedett nemcsak Kuala Lumpur, hanem egész Malaysia. Az angol birodalomból a Japán elnyomás szakította ki, majd a háború után ismét a Brit Birodalom fennhatósága alá került. 1957-ben végül kivívta függetlenségét, békéjét azonban nem. Véres polgárháború kezdõdött a hatalomért, nem kevés etnikai fennhanggal.

  • Horvátország kedvelt célpontjai a Plitvicei tavak, a Krka folyó vízesései és a Brioni szigetcsoport

    Kétmillió látogató a horvát nemzeti parkokban

    Több mint kétmillió látogatója volt Horvátország nyolc nemzeti parkjának a múlt év elsõ kilenc hónapjában, legtöbben a Plitvicei tavakat, a Krka folyó vízeséseit és a Brioni szigetcsoportot keresték fel - derül ki a Horvát Idegenforgalmi Közösség MTI-hez eljuttatott adataiból.

    A Plitvicei-tavakhoz 873 ezer turista látogatott el, a dalmáciai Krka Nemzeti Parkban 666 ezer turistát regisztráltak, Brionit pedig 162 ezren keresték fel.

  • Érdekességek, látnivalók a nyugat-csehországi régióban

    2. Látnivaló nyugat-csehországi régió:
    Franti¹kovy Láznì


    A fürdõt 1793-ban dr. Bernhard Adler chebi orvos kezdeményezésére alapították egy õsi gyógyforrás helyén.

    A XVIII. század végérõl és a XIX. század elsõ felébõl származik a település jellegzetes fürdõvárosi építészete – a klasszicista és empire stílusú épületek, pavilonok, parkok és egyházi mûemlékek.

  • Magyar turistaútvonal nyílt Kárpátalján

    Ungvá - A magyar vonatkozású földrajzi, történelmi és kulturális emlékhelyeket érintõ turistaútvonal nyílt Kárpátalján.

    A magyar turistaútvonal tervét az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) turisztikai tanszékének és a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal európai integrációs, külgazdasági és idegenforgalmi fõosztályának a munkatársai dolgozták ki.

    A projekt négy túravonalból áll, köztük az elsõ a "honfoglalás útja", amely a Vereckei-hágón kezdõdik és az ukrán-magyar határ mellett fekvõ Mezõkaszonyban ér véget.

  • Bahrein, az olajsejkek hazája

    Az arab világ egyetlen szigetállama, Bahrein valójában egy 33 szigetből álló szigetcsoport, melynek együttes területe Szingapúréval azonos. A fő sziget félúton fekszik a nyugaton elhelyezkedő Szaúd-Arábia és a keletre lévő Katar között. Irán megközelítőleg 200 km-re van a Perzsa-öböl túloldalán északkelet irányában. A Bahrein sziget a legnagyobb, észak-déli irányban 50, kelet-nyugati irányban 16 kilométer széles.

  • Canary Wharf - London új látnivalója

    Az egykori londoni dokk negyedre épült Canary Wharf Európa, és a világ egyik legbefolyásosabb üzleti központja lett.

    A ma már naponta közel 100.000 embernek munkát adó központnak külön vasúti összeköttetése van a belvárossal, önálló rádió állomása, 3 napilapja (ebbõl 2 üzleti), és több havi magazinja is van. A Canary Wharf a turisták számára is érdekes lehet, hiszen itt lehetõség van a speciális gyalogos hidakon bejárni az egykori "sötét mólókat", csak most 30-50 emeletes kivilágított üvegpaloták között tehetnek egy kis sétát.

  • Edinburgh

    Itt keresztezik egymást a skót és az angol történelem útjai. Hegyek és tenger, meredek szirtek és egy olyan égbolt, melynek drámaiságát a képzelet sem tudja túlszárnyalni. Robert Louis Stevenson, Edinburgh híres szülötte így vallott szülõvárosáról: "Érthetetlen, hogy ez a meghökkentõ látvány nem színpadi díszlet, hanem egy mindennapi életét élõ város képe." Edinburgh - a Világörökség része és nevezetes fesztiválváros - valóban mesterien érvényesíti adottságait, és nem csak a költõket lepi meg "színpadi díszlet megjelenésével".

bohócdoktor vizit szja 1%