rss
  • Védõoltás nélkül utaznak külföldre a magyarok

  • Egy felmérés szerint a magyar utazók felelõtlennek számítanak, mert nem tartanak eléggé a fertõzésektõl, kevésbé népszerûek körükben a védõoltások, és nem ismerkednek meg behatóbban az esetleges betegségek elleni védekezési módszerekkel sem.

    Pedig Európában is egyre gyakoribbak a hepatitis járványok - állapítja meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely felhívást közölt a járványos betegség elleni védekezés fontosságáról.

    Az Egészségtudatos Utazásért Program áprilisban végzett online kutatása szerint bár az útra kelõk nagy része a horvát tengerparton tölti a szabadságát, kevesen látják szükségét annak, hogy egészségügyileg felkészüljenek a nyaralásra. A kutatás szerint az utazóknak csupán 10 százaléka kapott hepatitis elleni védõoltást, további 26 százalék pedig tervezi, hogy beoltatja magát.

    Horvátországban pár napja kezdõdött az az élelmiszerbiztonsági kampány, amelyet a WHO európai részlege szervez a helyi szakminisztériumok együttmûködésével. A kampányban az ételek és italok fertõzési kockázatával foglalkoznak.

    A Földközi-tenger kagylóinak közel 40 százaléka és a tengeri állatok jelentõs része is hepatitis-A-val fertõzött. A horvát kampány a WHO akciótervének része, amelyet hat régióban hajtanak végre 2007 és 2012 között - tájékoztatta a távirati irodát az utazási kutatást közreadó pr-ügynökség.

    Az utazók kétharmada a mediterrán régiót, amely a legnépszerûbb úti célpontokat vonultatja fel, egyáltalán nem tartja veszélyesnek a hepatitis fertõzés szempontjából. Ugyanakkor a WHO és az európai járványügyi figyelõrendszer adatai azt mutatják, hogy Tunézia, Egyiptom, Bulgária, Olaszország, Spanyolország és Portugália e tekintetben rizikós területnek számítanak.

    Magyarországon tavaly 500-an fertõzõdtek meg valamilyen hepatitis vírussal. A kombinált vakcinából hármat kell megkapni ahhoz, hogy több évtizedre szóló védettség alakuljon ki. A mediterrán nyaralás elõtt 4-6 héttel érdemes ellátogatni a háziorvoshoz vagy a legközelebbi oltóközpontba, és konzultálni a védõoltásokról.

    Érdekes megfigyelés, hogy míg a szállással, idõjárással, akciókkal és más utazási információkkal kapcsolatban az utazók 84 százaléka tájékozódik az interneten, addig az egészségügyi témák iránt csak 22 százalékuk érdeklõdik


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Ringass még, Tokió, ringass!

    Tokióban meghaltam. Kétszer is. Pedig elmagyarázták, hogy hogyan kell túlélni. Még a legkisebb japán gyerekek is rendre túlélik. A 30 feletti európai turisták azonban nem mindig. Mert japán értelemben kivételesen fegyelmezetlenek. Rájuk esik a szekrény, a csillár, a magasban tárolt könyvtár, és vagy a dolgok súlyától vagy mert elfogy a levegõ, a földrengésben meghalnak. Tokióban több földrengéskutató intézet is van. A legtöbb bárki számára nyitott, sõt olyanok is vannak, ahol az iskolásoknak havonta vagy félévente egyszer az oktatás keretében ismerkedniük kell a földrengések természetével, hatásaival és a túlélési lehetõségekkel.

  • Olcsóbban a tengerpartra!

    Újra elindulnak, és szeptember közepéig üzemelnek a népszerû üdülõjáratok magyar turisták által látogatott horvátországi, olaszországi és montenegrói nyaralóhelyekre. Az Adria, a Dalmát, a Montenegró, a Jesolo, és a Cattolica expressz mellett az idén újdonság a Krk-expressz.

    A buszjáratok általában szombati indulással és éjszakai közlekedéssel üzemelnek, így egy napi szállásdíjat megtakaríthatunk.

  • Örökre eltûnik Pompej

    Sajtókampány indult Olaszországban a régészek szerint teljesen elhanyagolt pompeji ásatások megmentésére. A naponta tízezer, többségében külföldi látogatta Pompejit 1997-ben nyilvánították a világörökség részévé.

    Angol és német régészek már évekkel ezelõtt azt követelték, hogy vegyék el Itáliától a pompeji ásatások felügyeletét, mert szerintük az olaszok hanyagsága a Vezúvnál is nagyobb pusztítást végez. Szégyen! - olvasható most a pompeji utcák omlásveszélyre figyelmeztetõ tábláin.

  • Jordánia

    A Közel-Kelet egyik gyöngyszeme a Jordán királyság, Szíriához és Libanonhoz hasonlóan a szent föld része. A királyság földjére való beutazáskor nem kell vízum, viszont kilépéskor illetéket kell fizetnünk, amelynek díja: 8 USD / fõ. Pénzváltásra csak a kijelölt helyeken van lehetõség, de az ismert hitelkártyákat nagyobb üzletekben elfogadják.

    Ez az a világ, ahol jártak már perzsák, asszírok, Nagy Sándor görögjei, rómaiak és kereskedõ arabok.

  • Szeged a Napfény Városa

    Szeged egy olyan város, amelyet minden magyarnak egyszer látni kell. Az országban nincs olyan ember, aki nem hallott volna már a Pick szalámiról, a szegedi paprikáról, a szabadtéri játékokról és esetleg a szegedi papucsról. Ezek csak azok a dolgok, amelyekrõl folyamatosan tájékoztatnak minket, pedig Szegeden sokkal több látnivaló van mint gondolnánk.

  • Gyõrladamér

    Gyõrladamér a Szigetköz alsó részén, a Mosoni-Duna mentén a megyeszékhelytõl 10 km-re fekszik, a gyõri kistérséghez tartozik. A falu neve már a 12. századi oklevélben szerepel. „Ladom-ér”rõl kapta a nevét.

    A falut az 1954-es árvíz elpusztította, de mint történelme során annyiszor, most is újjáépítették, sõt rohamosan fejlõdni kezdett. Mára vonzó és gyarapodó településsé lett. A falu folyamatos fejlõdésének eredményeként új utcák megnyitása vált szükségessé. Ennek következtében a beköltözöttek száma növekedett, ma már a lakosság száma: 1486 fõ.

  • Manchester

    Manchester õsi város, már mint római helyõrségrõl is említést találtak. Igazából a 18. században, az ipari forradalom idején lett jelentõs várossá. Ennek megfelelõen rengeteg pompás 19. századi építészeti emlék várja az idelátogatót. A sok közül néhány: Városháza, Free Trade Hall, de a korábban épült katedrális és az 1921-ben nyitott városi tõzsde is pazar látnivaló. Manchester ma London után Nagy Britannia második pénzügyi központja, pezsgõ társadalmi és kulturális élettel – három híres egyeteme van, a Rylands és a Central Reference Library az ország legjobb könyvtárai közé tartozik, de Manchester az angolszász könnyûzene fellegvára is.

  • Hogyan legyen olcsóbb az utazás

    Még nem tudni pontosan, milyen hatással lesz a magyarok utazási szokásaira a válság, de annyi azért valószínû, hogy a korábbinál többen utaznak majd rövidebb nyaralásra és egyre többen keresik az olcsó lehetõségeket.

    1. A szállodai minibárt ezután legfeljebb csak a napközben a városnézés során vásárolt üdítõk és csokik hûtésére használjuk, s bármilyen csábító is az esti tévézés közben a minibárban lévõ méregdrága csipsz, ne bontsuk ki, túlságosan drága nassolás.

  • Iszkaszentgyörgy

    Iszkaszentgyörgy Fejér megyében található település, a megyeszékhelytõl, Székesfehérvártól 10 km-re, a Bakony lábánál fekszik. Iszkaszentgyörgy már a honfoglalást megelõzõ évezredekben is lakott hely volt, bronzkori település nyomait tárták fel a község területén.

    Feltételezik, hogy Várpalota - Csór irányából Iszkaszentgyörgyön keresztül egy római idõkben épített út vezethetett, amely Magyaralmás – Csákberény - Csákvár felé haladt.

  • Szingapúr a kaszinók városa

    Szingapúr kitárta ajtóit, és egy csodával várja azokat a szórakozni vágyókat, akik nem napsütésben szeretnék eltölteni szabadidejüket, hanem a pénzüket szeretnék egy kicsit megforgatni.

    A Marina Bay Sands a világ második legdrágább kaszinója lett, az MGM Mirage City Center Las Vegas után. Szingapúr 2005-ben zöld utat adott a kaszinóknak és a szerencsejátéknak. A szerencsejáték ipart leszámítva a város nem áll túl jól gazdaságilag, hiába a régió üzleti központja.

  • Iráklio - Kréta fõvárosa

    A sziget északi partján fekszik, az ókori minószi fõváros, Knósszosz északnyugati szomszédságában. Ezért feltehetõ, hogy ebben az idõben a palotabirodalom kikötõje lehetett.

    Mai nevét Heracleum ókori római kikötõrõl kapta, amely valószínûleg ugyanezen a helyen volt. A i. sz. 9. században a szaracén Kréta fõvárosa volt, ekkor az arab Kandak („sáncárok”) nevet kapta, s ez torzult Candiává. A több ezer éves város korai történetére vonatkozóan csak töredékes emlékek utalnak.

  • Donovaly (Dóval, Szlovákia)

    Csillámló hó, szikrázó napsütés, friss havasi levegõ, lélegzetelállító panoráma… Ki ne akarná szabadidejét ilyen fenséges körülmények között tölteni? Feledve a szürke hétköznapokat síléccel a lábán, és nosza, neki a fehér lejtõnek. A síelés nem csupán sport. A síelés életforma. Amint beköszönt a tél, az üdülõközpontok sorra telnek meg a téli sportok szerelmeseivel.

    Donovaly, magyar nevén Dóval, néhány szénégetõ település összeolvadásával jött létre, s hamar a környékbeli községek adminisztrációs központjává nõtte ki magát.

  • Maldív-szigetek: a földi paradicsom

    Maldív-szigetek: a földi paradicsomA Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely. A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte. A szigetek ritkán emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél. A szigetek összterülete mintegy 300 km². Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés fenyegeti.

  • Venezuela

    A Dél-Amerika északi részén fekvõ ország mintegy 2800 km-es partszakasszal érintkezik a Karib (Antilla)-tengerrel és az Atlanti-óceánnal. Az ország déli részét a Guyannai-felföld õserdõvel borított, 2000 m fölé nyúló hegyei alkotják. Északon az ország legmagasabb csúcsát is hordozó Andok termékeny medencéket körülölelõ láncai hálózzák be az országot. A két hegyvidék között terül el az Orinoco folyóvizek által feltöltött, szavannás síksága. Az északon fekvõ Maracaibói-medence lagúnás partvidéke hatalmas kõolajkészletet rejt.

  • Európa teteje - Davos

    A három- és négyezer méteres hegycsúcsokkal büszkélkedő Svájcnak - s egyben kontinensünknek - legmagasabban fekvő városa Davos. A múlt században ismertté vált gyógyüdülőhely ma világhírű konferenciaközpont, nemzetközi sportversenyek színhelye - elsősorban azonban igazi turisztikai fellegvár. A német ajkú őslakosság, a walser népcsoport apró ablakú faházaiból már alig akad mutatóban...

  • Titokzatos szigetek Indonéziában

    Nincs nagyobb kincs egy államban az õsöktõl örökölt, eredeti formájában megõrzött és a világ által csodált kultúránál. Indonézia nem csak természeti erõforrásokban és munkaerõben gazdag ország, de kultúrájában is az.

    Ez a kifejezés, hogy indonéz kultúra, egy sokszínû, elképzelhetetlenül õsi, markánsan eredeti, hatalmas emberi szellemi erõk összegzõdésével létrejött folyamat eddigi eredményeit takarja. Nincs a világon hozzá hasonlítható, ennyi hatást sikeresen asszimilálni képes rendszer.

  • Temesvár (Románia)

    Különös város Temesvár. A messzirõl jött látogató ezen az egy teleülésen szembesülhet az egész Kárpát-medence zaklatott történelmével.

    Itt kezdõdött a magyar Anjou-dinasztia uralkodása, Károly Róbert királyi székhelye volt a XIV. században, aztán itt ért véget Közép-Európa legnagyobb középkori parasztlázadása 1514-ben, itt ért rettenetes véget a lázadók vezérének, Dózsa Györgynek az élete a sok költõ által megénekelt izzó vastrónon. A szelíd Bánát volt az utolsó tájegység, amely megszabadult a török uralomtól, amit 150 évesnek emleget a magyar történetírás fázisa, pedig ezen a vidéken 164 évig volt úr a török. Emiatt kellett aztán kívülrõl betelepíteni a térséget és az idekerülõ, új otthont alapító katolikus osztrákok-németek kezdték Temesvárt úgy emlegetni, hogy "Kicsi Bécs".

  • Nagyvárad az egyik legszebb szecessziós város

    Európa 23 legszebb szecessziós városa közé sorolta Nagyváradot a francia Réseau Art Nouveau Network.

    Nagyvárad egyik kiemelkedõ nevezetessége a fõtéren álló palotája, amely a magyar szecesszió egyik legreprezentatívabb épülete – a Fekete Sas palotát 1908. november 14-én avatták fel. Népi ihletésû díszítõelemekben, virágmotívumokban és girlandokban rendkívül gazdag az épület, impozáns méretével a fõtér meghatározó épülete. Az épület kicsiben a budapesti Gresham palota mása - mondta el a Duna híradónak a Mûemlékvédelmi Hivatal szakfelügyelõje, Mircea Pasca.

  • India legyõzte Olaszországot

    Indiát hozta ki a legnépszerûbb exkluzív utazások versenyében gyõztesnek a Condé Nast Traveller. A luxusutazások bibliájaként számon tartott brit újság felmérésében az ázsiai ország három helyet lépett elõre, leszorítva ezzel a dobogó felsõ fokáról a tavalyi gyõztes Olaszországot. Kihirdette a világ egyik legtekintélyesebb angol nyelvû magazinja, a Condé Nast Traveller a Best of The Best felmérés gyõzteseit. A luxusutazások területén a legjobb úti céloknak számító országok rangsorát szeptember 3-án, a Londoni Claridges Hotelben ismertették ünnepélyes keretek között.

  • Lenti

    Lenti és a Kerka völgye Magyarország délnyugati csücskében, a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében található. A térség három néprajzi tájegység (Õrség, Göcsej, Hetés) találkozási pontjában helyezkedik el. A terület központja a közel 800 éves múlttal rendelkezõ 8700 lakosú Lenti.

    A város az Adria felé vezetõ M7-es autópálya mellett fekszik. A Balatontól 75 km-re, Budapesttõl 250 km-re van – ebbõl 230 km autópálya. Bécstõl 210 km-re, Zágrábtól 120 km-re. A város életében jelentõs szerepet játszik az idegenforgalom.

  • Csehország - 6. rész (Pilzen és régiója 2.)

    3. Látnivaló Pilzen régió:
    A Pilzeni Állat- és botanikus kert


    A változatos modern biopark – vegyes állat- és botanikai kiállításokkal, vizes területekkel, arborétummal, sziklákkal és parkokkal – Pilzen központja közelében található. Az idelátogató megcsodálhatja Európa második legnagyobb medveházát, a majmok és ragadozó vadállatok kifutóit, az üvegházat, vagy pedig végigmehet a negyedkor természetének fejlõdését bemutató tanösvényen.

  • Csigavonattal Szabadkára

    Augusztusban a magyar és a szerb vasúttársaság közös marketing akciójának keretén belül ingyen lehetett Szeged és Szabadka között utazni. Ennek az volt a célja, hogy reklámozzák a vasúti közlekedést ezen a vonalon, magyarul kevesebben utazzanak busszal és autóval. Ez mind szép és jó volna, ha az utazás nem kétórás lenne. A www.utazunk.com utazási portált képviselve mi is részt vettünk ezen a reklámutazáson. Reggel 8 órától már gyûltek az ingyenjegyet szorongató utasok a szegedi nagyállomáson, akik zavarodottan néztek egymásra, amikor megérkezett a szerb államvasutak „ezüst-nyila”, vagyis a kicsike szürke motorvonat.

  • Indonézia

    A majdnem 3700 szigetbõl álló Indonézia (Indonéz Köztársaság) mintegy hidat képez Ázsia és Ausztrália között. Az ország talán egyik legjellemzõbb vonása, hogy igen sok kultúra találkozik a szigetei alkotta térségben: Indonéziában 200-300 etnikai csoportot tartanak számon. Indonézia szigetei 8 millió km² kiterjedésû tengerrészen szóródnak szét az Indiai-óceán és a Csendes-óceán választóvonalában. A legnagyobb szigetek: Jáva (itt találjuk a fõvárost, Jakartát is), Szumátra, Borneó és Celebesz. A szigetvilág nagy részét hegyláncok hálózzák be, jelentõs a vulkanikus mûködés.

  • Meerufenfushi, egy varázslatos maldív gyöngyszem

    Kevés olyan pontja van a világnak, ahol ember és természet olyan páratlan harmóniában él egymással, mint itt. S hogy hol keressük a Maldív-szigeteket a térképen vagy a földgömbön? Az Indiai-óceán Egyenlítõhöz közeli részén, India alatt, Srí Lanka nyugati partjaitól nem messze. A 26 atollon belül (atoll=gyûrû alakú korallzátony) 1200 korallsziget található, ezek közül több mint 900 még mindig lakatlan. A lakott 300 szigetnek kb. 30 %-a turistasziget, 70 %-a pedig maldívok által lakott "halászfalu", illetve a turizmus céljából fenntartott, még üres sziget.

  • Bora Bora - A világ egyik legszebb helye

    Habár csak 6,5 kilométer hosszú és 4 kilométer széles, Bora Bora a világ legszebb és legromantikusabb helye a Földön. Szó nincs rá, amivel ki lehetne fejezni a sziget pazar szépségét és a csendes óceán türkizkék tengerét.

    Ha egyszer eljutsz a szigetre örökre szerelmes leszel a Csendes Óceán ezen igazgyöngyére. A klíma is tökéletes: 24 és 28 fok között. A csodaszép lagúnák és korallzátonyok az Otemanu vulkán kialakulásával keletkeztek.

  • Tiszai ártér, Algyõ

    A Tisza árterének nyárfaerdeibõl, füzeseibõl és a közeli Fehér-tóról járnak vadászgatni a szürkegémek, bíbicek, kócsagok a régi vasúti híd, meg a 47-es út szögletében kialakult, kis mesterséges tólánchoz. Száraz években gulipán és széki lile fészkel az alig egyhektáros agyagos-vizes laposban. A költés rendszerint sikeres, csak ha esõs nyarak járnak, pusztul el az "árvíztõl" fészekaljuk. Itt, a híd lábánál, tábla állítja meg az utazót: a Gyevi kócsaghoz címzett szabadidõhajóhoz invitál a jelzés, a kék alapon fehér kiskócsag.

  • Szováta

    A székelyföldi Szováta a Sóvidék szívében, 500 méter tengerszint feletti magasságban, a Hargita és a Görgényi havasok nyugati lábánál fekvõ város, több mint egy évszázada Európa-hírû fürdõ- és üdülõhely. Hírnevét és kedveltségét természeti szépségén túl fõleg a Medve-tónak (Lacu Ursu) köszönheti, amely kontinensünk egyetlen un. heliotermikus tava. Vize kioldja a föld erõs sótartalmát, felsõ édesvíz-rétege pedig a napsugarakat begyûjtve felmelegíti az alsó, sós réteget, ahol a víz hõmérséklete a mélyben elérheti az 50 Celsius fokot is.

  • A mindig nyüzsgő Buenos Aires

    A mindig nyüzsgő Buenos AiresBuenos Aires a Szentháromság városa és a Jó Szelek úrnőjének Szűz Máriának kikötője. A város jelentős kulturális központ. Rengeteg múzeuma és könyvtára, valamint színházai és mozijai vannak. Talán nincs a világon még egy olyan város, ahol ennyi szobrot és szökőkutat lehet megcsodálni, mint itt. Az egyik legjelentősebb kultúrintézmény, a Teatro Colon, megannyi opera-, színházi- és filharmonikus előadással. A helyi operaház gyakran tűzi műsorára magyar szerzők műveit, leggyakrabban Bartók és Kodály zenevilágát elevenítik meg, mégpedig magyarul.

  • Dunaszeg

    Dunaszeg a Szigetköz szívében, Gyõr belvárosától 15 kilométerre elhelyezkedõ település. A Mosoni-Duna partján terül el, annak egy szegletében, innen származik a falu elnevezése is.

    Az 1954-es árvíz után a falu teljesen újjáépült. A régi házak emlékét összesen két lakóház õrzi, melyek közül az egyik védetté lett nyilvánítva. Dunaszeg lakóinak lélekszáma 2009-ben már elérte a 2000 fõt. Folyamatosan nõ a lakosság száma, köszönhetõen annak, hogy eladó építési telek mindig van a településen.

  • Megújult Székesfehérvár 105 éves fürdõje

    Megújult Székesfehérvár 105 éves fürdõje; a szecessziós stílusú, kupolás épületet csaknem egymilliárd forintos költséggel, másfél évi munkával felújították, csütörtökön ünnepélyesen megnyitották. A mûemléképületen belül eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhû berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel. A fürdõ leglátványosabb része a török fürdõ, amelyben két, mozaikkal kirakott ülõmedence, ülõ pezsgõfürdõ és központi fürdõmedence várta egykor és várja ma is a 36-38 fokos vízben felüdülni vágyókat.