rss
  • Nemcsak a húszéveseké az utazás

  • A teljes népesség 73 százaléka nem volt üdülni az elmúlt 12 hónapban, az 50 éven felüli korosztályban ez az arány 80 százalék, a 65 felettiek esetében pedig 87 százalék. Mégis, az 50 felettiek 23 százaléka tervez üdülést - mondta 50+ utazási kiállítás szervezõje. Számítani kell tehát az ötven év feletti korosztállyal és korosztályra. Az 50 év felettiek legnagyobb arányban Magyarországon töltöttek el legalább 5 napot üdülés céljából. Kedvenc külföldi úti céljuk: Ausztria, Olaszország, Görögország, Románia és Horvátország - idézték a szerdai tájékoztatón az egyik közvéleménykutató cég felmérését.

    A szenior korosztály tagjai strandolás vagy fürdõzés helyett szívesebben választják a pihenést, a rokonlátogatást, a kertészkedést, de kedvelik a gyógyfürdõket is. Ritkábban utaznak, mint a többi korosztályhoz tartozók, viszont hosszabban és jellemzõen belföldön - áll a Magyar Turizmus Zrt. egyik 2005-ös piacelemzésében.

    A négynapos rendezvény elsõsorban az utazás, a világlátás, a kikapcsolódás, az otthon, a vitalitás, az egészségmegõrzés témái köré csoportosul. Egyik fontos célja a szemléletformálás, hogy ez a korosztály elnyerje az õt megilletõ helyet - egyebek között a turizmusban is.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Röszke

    Röszke község Szegedtõl délnyugatra, a Tisza gyálai holtága, valamint a Szerb országhatár között helyezkedik el.

    Településünk 1950-ben kapott önálló rangot, tehát fiatal település, mely 3600 ha-on terül el, lakóinak száma 2009 évben 3379 fõ. A hozzánk látogató turista vagy átutazó gyönyörködhet a klebelsbergi stílusú mûvelõdési házban, az elsõ és második világháborús emlékmûben, a római katolikus templom épületében, és a mai napig még fellelhetõ napsugaras oromzatú házakban.

  • Vár a Harry Potter park Orlandóban

    Megnyílt a Harry Potter-park Floridában

    A floridai Orlandóban nyitották meg a nyolchektáros Harry Potter-élményparkot, ahol több ezres tömeg várakozott a kapunyitásra. A HP filmek sztárjai személyesen fogadták a látogatókat.

    Az élményparkban rengeteg izgalmas kaland várja a látogatókat: Eljuthatnak Roxfort kastélyában például Dumbledore szobájába, a Griffendél-házba, de még abba a terembe is, ahol a sötét varázslatok kivédését tanítják.

  • Látnivalók Észtországban

    Kevés olyan hely van Európában, ahol ennyire megmaradt a XIV-XV. század hangulata, mint Tallin óvárosában.

    Középkori falak, tornyok, kövezett utcák. Toompea a domb, amelyen a város kialakult. A várban tartják az országgyûléseket. Toomrik az evangélikus katedrális, amely 1233-ban épült. A Mûvészeti Múzeum egy XVIII. századi épületben található Toomkiriktól nem messze. Kiek-in-de-Kök, a magas vaskos torony 1475-ben épült. Kellemes sétát tehetünk Kadriorg parkjában, Tallin óvárosától keletre.

  • A megvalósult álom: Aitutaki

    Ezt a nagyszerû és távoli szigetet az álmok szigetének is nevezhetnénk, ahol az álmok valósággá válnak. Egy háromszög alakú korallsziget, ha felkelne az óceán fenékrõl, 4000 méter magas lenne. Aitutaki három vulkanikus és 12 korall szigetecskébõl (motus) áll.

    A szigetet 900 körül a feltételezések szerint elõször a legendás hírû Polinéz felfedezõ, Ru fedezte fel. Õ volt, aki elõször elkeresztelte a szigetet, és a Utataki Enua O Ru Ki Te Moana nevet adta. Durván lefordítva azt jelenti, egy rakomány ember szállítása az óceánon keresztül Ru vezetésével.

  • Larnaka - A vándorok városa

    A bibliai Lázár, miután kijött a betániai barlangból, ahol Jézus feltámasztotta halottaiból, jónak látta, ha olyan helyen telepszik le, ahol végre nyugta lehet, és naphosszat csak a végtelen kék tengert bámulhatja. Hajóra szállt, és Ciprus szigetén, annak is délnyugati fövényén kötött ki, ott, ahol ma Larnaca városa látható. A part ezer éve is nyugalmat árasztott magából, és Lázár is megtalálta a békét második életében. Larnaca városában azóta sok vándor lelt nyugalmat a pálmák árnyékában, a sziklákon vagy a homokfövenyeken.

  • Izland a vulkánok, gejzírek és a gõzfelhõk szigete

    Izlandon még érezhetjük, hogy bolygónk valaha tüzes golyó volt. De Izland a jég országa is: felületének több, mint tizedrészét hatalmas gleccserek borítják. Az Észak-Atlanti-óceán távoli szigetén közelebbrõl láthatjuk a természet õserõinek mûködését, mint bárhol másutt a földkerekségen. Az izlandiak a vikingek közvetlen leszármazottai. Elõdeik a 9. században Norvégiából menekülve érkeztek a szigetre. Azóta nyelvük úgyszólván semmit sem változott. Az Eddát és a klasszikus sagákat az izlandiak ma is eredetiben tudják olvasni.

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói.

    Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • Írország

    Vigyázat: aki életében egyszer eljutott ide, az örökre az Ír-sziget rabja lesz - kivéve persze, ha ellen tud állni a gyönyörû tájaknak, a barátságos embereknek és az emberléptékû élettempónak, vagy ha ki nem állhatja, ha néha jól bõrig ázik.

    Méretéhez képest az Ír-sziget annyi látnivalót kínál a turistáknak, hogy az már szinte csalás - nem véletlen, hogy a sziget egyik legvirágzóbb iparága a turizmus. Az ide látogatók legtöbbjét a csodálatos táj vonzza, melynek változatosságát sok nagyobb ország is megirigyelhetné.

  • Tihanyi-félsziget

    A félsziget földtani felépítésében nagymértékben eltér a Balaton-felvidék más területeitõl. A terület fiatal alapzatát miocén mészkõ alkotja, rajta pannon rétegsorral. Tihany jelképe lehetne a valaha a Pannon-tengerben élt "balatoni kecskeköröm" (Congeria ungula caprae) is. A lepusztult pannon üledékre bazalttufa sorozat rakódott, melynek számos érdekes feltárása ma is látható, pl. Barátlakások. A felszíni kõzetek szerkezete és formái a vulkanizmus robbanásos tevékenységét bizonyítja. Különleges földtani értékei a gejzírképzõdmények, amelyek hévforrások vizébõl keletkeztek.

  • Bangkok a világ legjobb turisztikai célpontja

    Bangkokot választotta a világ legjobb turisztikai célpontjának a Travel+Leisure neves szakmai magazin annak ellenére, hogy az év elejei utcai zavargások miatt sokan mondták vissza a thai fõvárosba tervezett útjukat.

    Bangkok polgármestere szerint a kitüntetõ cím sokat lendít a viharvert fõváros közhangulatán, és a politikai tiltakozókat is jó magaviseletre ösztönzi. A néhány hónappal ezelõtti politikai zûrzavarra válaszolva a nemzetközi utazási cégek nem javasolták a bangkoki tartózkodást, emiatt pedig a szállodák is hamar kiürültek.

  • Szerencs

    A Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros kedvezõ földrajzi fekvése következtében már az õsidõkben lakott terület volt.

    Szerencs elsõ okleveles említése 1216-ból való. 1241-ben a Szent János-rendû keresztes lovagok (Johanniták) monostora állott itt, amely a Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága nevet kapta. A fontos kereskedelmi és hadi út mentén fekvõ települést a Bocskai István Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették históriánk fontos helyszínévé.

  • Moszkvában vannak a világ legdrágább szállodái

    Továbbra is Moszkvában a legdrágábbak a szállodai szobák - állapította meg elemzésében az üzleti utazások szervezésével foglalkozó brit Hogg Robinson csoport (HRG). Moszkva immáron ötödik alkalommal végzett a lista élén. A beszámoló szerint tavaly Moszkvában egy szállodai éjszaka átlagára 317 euró volt, ami ugyan 13 euróval kevesebb, mint 2008-ban, de még mindig jelentõsen magasabb, mint Abu Dhabi szállodáiban, amelyek 256 eurós átlagárral a második helyet foglalják el. Õket követi New York (233 euró), majd Bahrain fõvárosa Manama (217 euró).

  • Albánia

    Az Adriai-tenger partvidékén fekvõ Albánia Kelet-Európa leghosszabb diktatúrájával büszkélkedhet, mely sajátos módon visszafogta a fejlõdésben. Talán ennek is köszönheti érintetlen természeti kincseit, vadregényes tájait. Albániának 6 nemzeti parkja, 24 természetvédelmi területe és 2000 egyéb védett természeti értéke van, melyek önmagában elegendõek ahhoz, hogy ellátogassunk az országba. Az albán fõvárost sajátosan sokszínû balkán pezsgése teszi igazán vonzóvá. Tirana építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet hatás.

  • Vatikán: Az egyházi miniállam

    A "minden út Rómába vezet" közmondásos fogalma az olasz fõváros középpontjában, a Tevere partján falba ütközik, de ez nem jelent akadályt.

    A földkerekség legkisebb, alig fél négyzetkilométernyi területû államát veszi körül, melynek államfõje ugyanakkor több, mint 900 millió katolkius, a világ legnagyobb vallási közössége felett uralkodik.

    Következésképp a Stato della Cittá del Vaticano, a Vatikánváros állam több, mint egy érdekes maradvány a középkorból.

  • Prága (Csehország)

    Csehország fõvárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szûk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.

    A fõváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötõ Károly hídon.

  • Az ideális város Koppenhága

    London - Koppenhága a legideálisabb, legélhetõbb a világ nagyvárosai közül - erre a következtetésre jutott a Monocle címû brit folyóirat.

    A lap 25-ös listáját annak alapján állította össze, hogy egy város mennyire érdekes, milyen ott az életminõség, mennyire vonzó a látogatók számára, milyen lehetõségeket kínál az üzleti élet képviselõinek és az éjszakai élet kedvelõinek.

  • Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600.000 lakossal. Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kerskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül. A 20. században a Volvo és Svenska Kullagerfabriken lett a meghatározó gazdasági erõ.

  • Amszterdam, a kreativitás fõvárosa

    Amszterdam városi tanácsa ambiciózus kampány terveit mutatta be. A cél az, hogy Európa-szerte újra felfedezzék a holland várost, mint a nemzetközi kereskedelem és a külföldiek kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló elsõ öt európai város egyikét. A tervet cégek, szervezetek és kormányzati szervek képviselõivel folytatott 100 napos egyeztetés során állították össze. A hosszú elõkészület fõ tapasztalata: a kreativitás az, ami megkülönbözteti Amszterdamot a többi várostól. A most elindított Amszterdam Top City programra a város az elkövetkezõ öt évben 51 millió eurót költ.

  • Túraútvonal létesül a jász és kun emlékek mentén

    Szolnok – Különleges túraútvonalat létesítve egy csokorba gyûjtve tenné vonzó látványossággá Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdag jász és kun történelmi emlékanyagát, valamint kulturális örökségét egy program, amelynek megvalósítására a megye önkormányzata, tucatnyinál is több település és hetven turisztikai vállalkozás, illetve civil szervezet fogott össze. -Talán még soha sem nyilvánult meg a megyében ilyen erõs és egységes szándék egy új idegenforgalmi attrakció életre hívása érdekében – jelentette ki a záródokumentum csütörtöki aláírásakor a program önkormányzati felelõse.

  • Dél-Csehországi - 3. rész

    5. Látnivaló Dél-Csehországi régió:

    Cseh Kanada (Èeská Kanada)
    A több védett területet is magába foglaló nagy kiterjedésû, romantikus természeti park Jindøichùv Hradectõl délkeletre, Csehország, Morvaország és Ausztria határvidékén fekszik. A Cseh Kanadára az enyhén dombos, erdõvel borított táj a jellemzõ, amelyet jelzett turista- és kerékpárutak hálóznak be. A mély erdõkben számtalan bizarr alakú sziklaképzõdmény található, a szél által megformált sziklatálakkal – Masné krámy, Èertùv kámen vagy a legendákkal övezett Stodùlky.

  • Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és a bürokraták országa

    Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.

    Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne.

  • Petra, a leghíresebb romváros

    Petra (görögül: „szikla”, arab neve: البتراء, al-Butrá) romváros Jordániában. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fõvárosa volt.

    A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezésérõl. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedezõ egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált.

  • Tuvalu

    Tuvalu a Csendes-óceán déli részén szétszórt kilenc szigetecskébõl áll.

    Ennek a miniországnak még a neve sem érvényes: Tuvalu polinéz nyelven azt jelenti, hogy "nyolcas csoport", ám az országhoz összesen kilenc sziget tartozik.

    Az országocskát ezért Tuhivának kellene nevezni, mert "hiva" azt jelenti: kilenc. Itt úgy érezhetjük, itt megtaláltuk a paradicsom evilági végét, hisz évente alig néhány száz külföldi vetõdik ide.

  • Milánó

    Lombardia tartomány székhelye elsõ látásra inkább egy modern európai nagyvárosra, mintsem történelmi emlékekben dúskáló olasz városra emlékeztet. Aki szép idõben, repülõgépen, az Alpok és az északi tavak dombvidékei felõl érkezik Lombardia központjába, az alatta elterülõ festõi táj láttán talán nem sejti, hogy nem egy szívet melengetõ, hangulatos olasz városba érkezik, hanem a kapitalizmus és individualizmus egyik európai fellegvárába. Autóval közeledve hamarabb megsejtünk valamit.

  • Norvégia

    A vikingek, a híres felfedezõk, a síugrók hazája, a fjordok és a hegyek országa, ahol trollok, óriásmanók táncolnak - ilyennek képzeljük el Norvégiát. Ma már ki kell egészítenünk ezt a képet az Északi-tenger kõolaj- és földgázkitermelõ fúrószigeteivel, a tankhajókkal és az olajvezetékekkel. A Skandináv-félsziget nyugati részén található ország határai Svédország, Finnország és Oroszország. Itt találhatók Európa legnagyobb gleccserei, valamint a jellegzetes norvég fjordok is.

  • Amerikai Virgin-szigetek

    Az Amerikai Egyesült Államok önkormányzat nélküli területe.

    Az Atlanti-óceánon, pontosabban a Karib-tengeren található ez a terület, körülbelül 140 kilóméterre, Puerto Rico-tól keletre. 4 fõ sziget tartozik ebbe a csoportba: Saint John, Saint Thomas, Saint Croix és Water Island, illetve néhány tucat kisebb szigetecske.

    Az Amerikai Virgin-szigeteket leginkább a fehér homokos strandjairól ismerhetjük, ilyen például Magens Bay és Trunk Bay, illetve találhatók még erre stratégiai kikötõk is.

  • Hajóúton Görögországban

    Sokan mondják, hogy Görögország megismeréséhez kevés egy élet, és valószínûleg igazuk van. A rengeteg kisebb-nagyobb sziget mind egy külön világ, és akkor még nem szóltunk a szárazföld szinte megszámlálhatatlan nevezetességérõl. Mi egy hajóút során néhány szigetet látogattunk meg, és megnéztünk pár fontos történelmi emléket a szárazföldön - ennyire tellett a pár napból. Kalandvágyó magyarok kis csoportja gyülekezett egy csütörtök délután a Ferihegyi repülõtéren.

  • Turku, a finn élet központja

    Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leülni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belsõ vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben. A délen fekvõ fõváros, Helsinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Télapóval való találkozással kecsegtetnek.

  • Eger

    Az egri borok, a barokk mûemlékek, a termálfürdõ, az enyhén lankás táj és a külföldön is híres magyaros vendégszeretet vonzó turisztikai élményt jelent az idelátogatóknak. A turistákat és a városlakókat több mint 330 vendéglátóipari egység várja. A török idõket idézi az egri minaret, - melynek teraszáról megcsodálhatjuk a várost- és a Törökfürdõ. Az oszmán hadak elleni küzdelemre emlékeztetnek a Dobó téren látható szoborcsoportok. A tér fölé magasodó középkori vár, - a XVI. század gyõztes végvára - ahol Dobó István várkapitány maroknyi csapatával 1552-ben több mint egy hónapig állt ellen a negyvenszeres török túlerõnek.

  • Látogatható lesz Montecristo szigete

    Negyven éven át védett állatok és növények bölcsõje volt a toszkán tengeren levõ Montecristo szigete, ahova kizárólag engedéllyel lehetett belépni: a természetvédelmi terület most megnyitja kapuit, a tervek szerint fejenként 50 eurós belépõdíjat kérve a látogatóktól. Még a kalandregényét errõl a szigetrõl elnevezõ idõsebb Alexandre Dumas sem járt soha Montecristón. Amikor a XIX. század közepén megírta könyvét (Monte Cristo grófja), a Toszkána partjaival szemközti sziget lakatlan volt. Az olasz egységesítést követõen, 1878-tól börtönként mûködött, késõbb pedig III. Viktor Emánuel király vadászbirtoka lett.