Gelénes az észak-magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Beregi-Tiszaháton fekszik, az ukrán határtól nem messze. Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették elõször Gelienus néven.
A helynév személynévbõl a latin Kilianusból származik. Földtöltéssel megerõsített vára is volt. A XIV. században jelentékeny hely, Szatmár és Ugocsa megyék itt tartották közgyûléseiket. Ez idõ tájt birtokosai részben a Barabási család, részben a velük rokon Gelényesiek voltak. A Daróczy család 1307-ben az akkor már pusztának mondott birtokot a Várdaiaknak zálogosította el.
Azonban, úgy látszik ismét felépült, mert 1524-ben Perényi János szerezte meg; 1567 tavaszán, Schwendi Lázár erdélyi hadjáratát megbosszulandó, a tatárok a faluval együtt elpusztították. A Várdaiak által bírt részeket, miután a család fiúágon kihalt, leányági öröklés címén 1611-ben Melith Péter kapta meg; 1658-ban Barkóczy Lászlónak egy udvarháza állott benne.
A XVIII. században a Bárczay, a Péchy és a Jósa család szerzett benne részeket. A jobbágyfelszabadítás táján 492 lakosa volt. 1870-ben 111 házban 685 lakos élt, határterülete 2067 kat. hold volt; 1900-ban lakosainak száma 766, a házaké 115. Jelenleg, 2010-ben 584 fõ lakik.
Gelénes építészeti és kulturális emlékei
A reformáció hatására a falu egész lakossága már a XVI. század elején református vallású lett. Az elsõ templomunk a XIV. században épült, gótikus stílusban. Ezt felújították 1745-ben, majd 1770 körül egy fatornyot építettek mellé. Késõbb nem újították fel, hanem 1910-ben felépítették a ma is álló templomot, melynek idén ünnepeljük a 100 éves évfordulóját. Az I. és II. világháború áldozatainak emlékére emlékmûvet állított a község. A faluban megtalálhatók a régi népi építészet egyes darabjai, melyek közül a Rákóczi utca 21. szám alatt található lakó-és gazdasági épületegyüttest mûemlékként tartják nyilván.
Természeti értékei
Természeti értékei: A község határában találjuk a Bockereki-erdõ legnagyobb részét, a dámszarvasok, fekete gólyák, vadmacskák tanyáját. Nem messze terül el a Kisasszony erdõ, ez az erdõ rejti, védi a híres Nyíres-tó és a Bábtava tõzegmohalápokat. A község közigazgatási területén található a védett Zsid-tó is.
Gelénes és Vámosatya határában helyezkedik el a Gémes Tanösvény. A tanösvény nevét a gelénesi legelõn található gémeskútról kapta. A tanösvény hossza 9 km, mely legelõk és erdõk között kanyarogva útba ejti a Büdy-vár romjait is.
A település külterülete kb. 2.000 hektáron terül el, melynek egy része a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet részeként természetvédelmi oldalon áll.
