rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Ibrány

  • Ibrány jellegzetesen mezõvárosias, alföldi település. A Tiszaháton, a Rétköz nyugati részén, a Tisza és a Lónyai-csatorna által határolt területen fekszik.

    Településszerkezetét alapvetõen természeti környezete határozza meg. A rétközi települések jellemzõjeként elõször csak a kiemelkedõ szigeteken, dombokon telepedtek meg az emberek. A szájhagyomány szerint Ibrány 13 dombra épült. A Tisza szabályozása után a kevésbé magas helyekre is építkeztek, majd a dombok közötti mélyedések feltöltése, kiszáradása után a lapályokon is megindult a lakóházak építése.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    A hajdan különálló falurészek teljesen összeépültek, kialakítva egy sajátos, elnyúlt településszerkezetet.

    A település kialakulását a történeti és a régészeti feltárások is 700 évre becsülik. A település neve (Ibrány) a honfoglalás és az államalapítás idõszakára utal. Mint a legrégebbi településnevek, ez is személyi eredetre utal. Vélhetõen a mohamedán Ibrahimból alakult ki, s változott, formálódott századokon át. Egyes emlékek Ibrahim nevû fõespereshez kapcsolják a név származását az 1235-ben keletkezett adománylevél alapján. Az elsõ meghatározó dokumentum, amelyben Ibrány mint településnév szerepel, IV. László király 1280-ban kelt adománylevele. A vidék korábban lakott voltára utalnak a régészeti feltárások is. A város határában lévõ homokdombok gazdag lelõhelyei az obszidiánból pattintott nyílhegyeknek, pengéknek, kõbaltáknak, a bronzkorból származó tárgyi emlékeknek.

    Az 1985-ben feltárt honfoglalás kori temetõk bizonyítják, hogy ezen idõszakban is lakott volt e hely. A mûemléki református templom tatarozásakor kiderült, hogy a gótikus stílusú templom eredetileg román stílusban épült és bizonyíthatóan azonos a pápai tizedlajstrom által 1332-ben említett Szent György-templommal.

    A település életében meghatározó esemény volt, amikor a Péc nemzetség tagjai 1435-ben adományként megkapták a települést. Az itt élõk magukat ibrányiaknak kezdték nevezni. A család hosszú századokon át a megye közéletének és a helyi politikának az irányítója volt. Aktivitásuk a vármegye határain kívül is ismertté tette a család nevét. Tagjai ott találhatók a Bocskai-féle szabadságharcban, -törökök elleni küzdelmekben és a kuruc mozgalmakban. Az 1604-ben Bocskaival egyezséget kötõ hajdúkapitányok egyike Ibrányi Ferenc. Ibrányi Mihály is hajdúkapitány, 1636-ban és 1644-ben I. Rákóczi György egyik hadvezére. Ibrányi László 1672-ben már kuruc vezér, elõbb Thököly Imre, majd II. Rákóczi Ferenc ezereskapitánya. Az ibrányiak életében a 18. század fordulatot hozott. A nagy múltú család birtokait fokozatosan elveszítette, elszegényedett, a század végére teljesen kiszorult a községbõl. A 15. század közepén épült az ibrányi vár, amely a késõbbiekben meghatározó szerepet játszott a település sorsában. 1463-ban már kétségtelenül állott, errõl Mátyás oklevele tudósít. A királyi végvárként használt épület eredetileg várkastély volt, melyet palánkfal vett körül. A vár csak a 17. század második felében és a 18. század elején vált megyei szempontból is igazán jelentõssé, amikor kapitányai már a vajai Ibrányiak voltak. A 19. második felében üressé vált kastély elpusztult. Helyén legelõként õrzi "vári legelõként" az emlékét.

    Ebben az idõszakban a település életét alapvetõen természeti környezete határozta meg. Gazdaságában a rétközi vizivilág adta vadászat, halászat állattartás dominált.Az 1860-as évtizedben végrehajtott Tisza-szabályozás, a Belfõ- és a Lónyai-csatorna építésének következtében a rétközi táj arculata megváltozott, eltûnt a vizivilág. Megnõtt a mûvelhetõ földterület, az Ibrányi család fokozatos elszegényedésével egyre nagyobb teret nyertek más földesurak bérlõként, vagy tulajdonosként. A helység jobbágyai, parasztjai azonban szegények maradtak. Ebben az idõben a település a nagy lélekszámú falvak közé tartozott, lakosainak száma 3000 fõ körül volt. Irányítását a 20 virilistából és 15 választott tagból álló testület végezte. Egyre erõteljesebben érlelõdtek a falu életében a polgári létforma csírái. Az iskola mellett 1890-tõl óvoda is mûködött, 1889-ben létrehozták a mûvelõdési kört, amely megalapította a közösségi könyvtárat. 1895-ben az ibrányi uradalmak a térség legjobban gépesített birtokai voltak. Megalakult, elsõként a környéken a hitelszövetkezet, 1920-tól a hangyaszövetkezet révén is bekapcsolódtak az országos kereskedelmi életbe.

    A harmincas évek végére Ibrány modernnek számító közösséggé lett. Vasútállomása, postája, villanya, teljesen osztott iskolája, óvodája, gyógyszertára, orvosa, állatorvosa volt.

    A föld az ibrányi nincsteleneknek mindig az álma volt és harcoltak érte. E vidéken elsõként osztottak földet a Károlyi-féle reform keretében. 1945-ben 1142 igénylõ 4240 hold földet kapott. A szövetkezés régi hagyományai újraéledtek. 1946 nyarán kereskedelmi céllal népi szövetkezetet hoztak létre. Alapítói az ország elsõ Kossuth-díjasai közé tartoztak. 1962-ben a település gimnáziumot kapott, amely nagymértékben megerõsítette és elmélyítette a körzetközponti szerepkört. Ettõl az idõszaktól több gazdálkodó szervezet, intézmény tevékenysége térségi jellegûvé vált, ellátva a környék lakosságát, egyben elindítva a település várossá fejlõdésének folyamatát. 1993-ban Ibrány városi rangot kapott.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kalocsa, a paprika hazája

    Budapesttõl 120 km-re délre, a Dunától mintegy 5 km-re fekszik ezeréves katolikus városunk, a 18.500 lakosú Kalocsa. A Duna-Tisza köze legrégebbi városának legfontosabb, legmeghatározóbb építészeti remekei az egyházhoz kapcsolódnak.

    Az elsõ székesegyházát államalapító királyunk, Szent István építtette, aki megkeresztelkedésével elsõként ismerte el, vette fel, majd terjesztette el népe körében a keresztény vallást. Elsõ érseke Asztrik apát lett, aki elhozta a pápától kapott koronát Magyarországra.

  • Kapuvár - A hanság fõvárosa

    A 11.000 lakosú Kapuvár - melyet a Hanság fõvárosaként is emlegetnek - , Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld két tájegységének - a Rábaköznek és a Hanság - medencének - találkozásánál, kedvezõ közlekedésföldrajzi helyzetben, a 85-ös fõ út két oldalán Gyõrtõl 49, Soprontól mintegy 39 km-re található.

    A város központjától 12 km-re észak felé található a pamhageni határátkelõ. Kapuvár település létrejötte a honfoglalás utánra tehetõ.

  • Finnország

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa. Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • A Bermuda szigetek és a rejtély

    A Bermuda háromszög az a terület, mely a Miami, Bermuda és Puerto Rico által határolt háromszögben van. Pontos adatokkal nem szolgálhatunk, de az elmúlt évszázadban számtalan hajó és repülõgép tûnt el itt. A múltban sok furcsaságot jegyeztek fel a területrõl. Kolombusz Kristóf megemlékezéseiben az iránytû furcsa viselkedését említette.

  • Csehország - 6. rész (Pilzen és régiója 1.)

    Pilzen vidéke

    Az enyhén lankás, erdõs vidék ölelte Pilzen (Plzeò) városa Nyugat-Csehország gazdasági, kulturális és társadalmi életének központja. Pilzen mindenekelõtt a Pilsner Urquell sör gyártásának köszönheti világhírét. Érdemes megtekinteni a történelmi belvárost is a Szent Bertalan-székesegyházzal, a történelmi katakombákat, a zsinagógát, az egyedülálló dinóparkkal rendelkezõ állatkertet, valamint a számos múzeumot és galériát.

  • Maastricht nem kér többet a drogturizmusból

    Maastricht város jogosult arra, hogy megtiltsa a "kávézókba" való belépést nem Hollandiában lakó személyek számára - foglalt állást csütörtökön Yves Bot, a luxembourgi székhelyû Európai Bíróság kijelölt fõtanácsnoka egy elé került jogvitában.

    A drogturisták jelentõs és egyre növekvõ áradata miatt a belga határ közvetlen közelében található Maastricht egyetemváros úgy döntött, hogy a "kávézókba" való belépést kizárólag a Hollandiában lakó személyek számára teszi lehetõvé.

  • Port au Prince, a Haiti Köztársaság fõvárosa

    Az ország délnyugati részén, a Karib-tenger Gonave-i öblének folytatásában levõ mélyvizû tengerág, a Szent Márk-csatorna délkeleti csücskénél fekszik.

    Port-au-Prince eredeti lakosai az arawak indiánok voltak, melyeket a harcias karibok irtották ki, majd miután Kolombusz 1492. december 25-én felfedezte Hispaniolát, a karibok is áldozatul estek a spanyol konkvisztádoroknak.

    A 16. század elejétõl a karibok helyére mintegy félmillió néger rabszolgát hurcoltak be Afrikából, a Guineai-öböl partvidékérõl.

  • Dominika, az álomköztársaság

    Ha belenézünk akármelyik utazási iroda kínálatát szinte biztos, hogy ebbe az országba indít valamilyen formájú utazást. Ez nem csoda, hiszen valóban ez a hely a turisták számára van kitalálva. Kolumbusz fedezte fel 1492 decemberében fel Hispaniolát, melynek keleti részén található a karibi térség második legnagyobb országa.

  • Közkedvelt téli síparadicsomok

    Közkedvelt téli síparadicsomokMurau-Kreischberg sírégió: Murau-Kreischberg 870-2118 méter magasságban fekvő síterepe nagy kedvenc a magyarok körében. A Magyarországtól 460 km-re lévő sípályarendszeren 17 kilométer kék, 15 kilométer piros és 8 kilométer fekete sípálya besíelésére van lehetőségünk. Mura-Kreischberg legmagasabb hegye a 2118 méter magas Rosenkranzhöhe, melyet felvonókkal érhetünk el. A sípálya alsó részén található a szánkópálya, az Airypark snowboard- és freeride-park, valamint a WM Aréna.

  • Da Vinci-túra a magyaroknak Londonban és Skóciában

    Már a magyar turisták is befizethetnek azokra a kirándulásokra, amelyek a hatalmas világsikert aratott könyv, A da Vinci-kód helyszíneire vezetik el a kíváncsi látogatót. A túra kiinduló pontja, követni a könyvben - majd a valóságban - hogy merre jár Londonban a két fõhõs, miközben a város egyik nevezetességétõl a másikhoz sietve a kód megfejtésén fáradoznak. A londoni fõ nevezetességek a könyv szempontjából a Temple Church, a Westminster Abbey, a St. James's Park, majd a National Gallery következhet, amely a temérdek klasszikus mûvészeti alkotás közül a regényben jelentõs szerepet játszó Sziklás Madonna is látható, ez tárja fel a regény fõhõse számára a da Vinci-kód rejtélyét.

  • Kréta: a nagy sziget állam az államban

    Nagy szigetnek becézik, a görögök Krétát, mivel Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete. A krétai emberek életritmusát az idõjárás határozza meg. Késõn kezdõdik náluk a nap és délig ülnek a frappéjukat kavargatva egy-egy taverna teraszán, jókat beszélgetve egymással.

    A kis ebéd utáni szieszta nem csak az emésztést segíti, hanem a nagy hõségtõl is megvéd. Késõ délután, a hõség enyhülésével ismét kinyitnak az üzletek és megindul az élet.

  • Szeged és környéke

    Délkelet-Magyarország központját, Szeged vidékét az E75-ös nemzetközi fõút kapcsolja össze a fõvárossal - és az európai közlekedési hálózattal -, de fõutak vezetnek innen minden égtáj felé. Budapestrõl jó a vasúti közlekedés is, de érkezhetünk ide vonattal Szolnok, Békéscsaba, Makó és Röszke irányából is.

    Az 1920-as trianoni békeszerzõdés Szeged szomszédságában húzta meg az országhatárt, s ez érzékenyen érintette a város déli és keleti kapcsolatait. 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, két évvel késõbb a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról.

  • Olcsó tippek Londonba

    London valamikor még távoli úticélnak számított, de a fapados légitársaságoknak hála ma már nagyon sokan eljutnak ebbe a nyüzsgõ, kozmopolita nagyvárosba. Nem ritka, hogy valaki csak egy-egy kiállításra, színielõadásra „ugrik ki”, vagy éppen az aktuális árleszállítások vonzzák a brit fõvárosba. A tényen azonban még az elérhetõség sem változtat: egy londoni hétvége bizony drága mulatság. Ha azonban elég leleményesek vagyunk, akár több tízezer forintot is meg tudunk spórolni személyenként.

  • Az ökoturizmus áll a Hargita megyei turisztikai fejlesztések középpontjában

    Erdély, Gyilkos-tóBukarest/Budapest - Bakancsos túrázás a hegyen, biciklizés, sziklamászás, lovaglás, gombász- és fotóturizmus - ezekre a tevékenységekre építik Hargita megye turisztikai vonzerejét a fejlesztési stratégiát elkészítõ szakemberek - olvasható a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) összeállításában.

    Nemcsak a Szent Anna- és a Gyilkos-tóból, a parajdi sóbányából és a borvízforrásokból áll Hargita megye, ennél sokkal több megmutatnivaló van a környéken, aminek kiaknázása anyagi hasznot hozhat - fejtette ki a napilapnak Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke.

  • Kolumbia: Csábító és kockázatos

    Az ország utazás és ott tartózkodás szempontjából "II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtõ további országok és térségek" kategóriájába tartozik.

    Az ország területének jelentõs részét jelenleg három illegális fegyveres szervezet, a Kolumbiai Forradalmi Erõk (FARC), a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) és az Egyesült Önvédelmi Erõk (AUC) tartja ellenõrzése alatt. Az általuk elkövetett erõszakos cselekmények és emberrablások magas száma miatt az ország külföldi turisták számára a nagyvárosokat (Bogota, Medellin, Cali, Barranquilla, Cartagena) kivéve nem tekinthetõ biztonságosnak.

  • Isztambul

    Isztambul nem más, mint egy élõ, színes, kavargó történelmi illusztráció, amelyben egymás mellett csodálhatjuk meg az évezredek maradandó alkotásait.

    A színpompás keleti forgatag, a bazárok, az égbetörõ karcsú minaretek látványa, a müezzin imára hívó hangja felejthetetlen élményt kínálnak. Erõdök, városfalak, földalatti ciszternák, fürdõk, múzeumok, szigetek és parkok várják a két földrészen elterülõ városban. Bármerre sétálunk Isztambulban, mecsetek tornyait fedezzük fel mindenütt.

  • Ringass még, Tokió, ringass!

    Tokióban meghaltam. Kétszer is. Pedig elmagyarázták, hogy hogyan kell túlélni. Még a legkisebb japán gyerekek is rendre túlélik. A 30 feletti európai turisták azonban nem mindig. Mert japán értelemben kivételesen fegyelmezetlenek. Rájuk esik a szekrény, a csillár, a magasban tárolt könyvtár, és vagy a dolgok súlyától vagy mert elfogy a levegõ, a földrengésben meghalnak. Tokióban több földrengéskutató intézet is van. A legtöbb bárki számára nyitott, sõt olyanok is vannak, ahol az iskolásoknak havonta vagy félévente egyszer az oktatás keretében ismerkedniük kell a földrengések természetével, hatásaival és a túlélési lehetõségekkel.

  • Közlekedési információk: London

    Az elõvárosaival együtt tízmilliós Londonban egyetlen központosított cég, a Transport for London (TfL) felelõs a tömegközlekedés fenntartásáért.

    A TfL a londoni városháza tulajdonában van, irányító testületének elnöke a mindenkori londoni polgármester, de az operatív teendõket a polgármester által kinevezett biztos látja el. A Transport for London éves költségvetése 10 milliárd font (3500 milliárd forint). Ennek nagyjából a harmada - vagyis pénzügyi évenként 3,3 milliárd font - kormányzati támogatás.

  • A falusi és agroturizmus gazdaságunk ütõkártyája lehetne

    A falusi turizmus a nyugati országokban a kerékpáros fiatalok, a kisgyermekes családok és a nyugdíjasok egyik legnépszerûbb pihenési formája, bár nemcsak az õ körükben népszerû.

    Nálunk ez a turisztikai tevékenység igazán még nem futotta ki magát, jóllehet, a gazdasági válság miatt - az elõrejelzések szerint - a belföldi turizmusnak, és azon belül is az olcsóbb pihenési formáknak nõ meg az esélye. Ám ezt a lehetõséget megtorpedózhatja az adókedvezmények eltörlése és az áfaemelés, tehát a szakmai szövetség érthetõen tiltakozik ellenük.

  • Barlangvárrá, turisztikai központtá válik a siroki sziklavár

    Sirok - Vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) támogatása nyomán - jelentették be kedden Sirokon.

    A 320 millió forintos támogatásnak köszönhetõen hamarosan megkezdõdhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés, amelynek keretében látogathatóvá tesznek több, a rom talapzatába vájt riolittufa-járatot - közölte a projektgazda Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.

  • Csorvás

    Csorvás város Békés megyében, a 47-es számú fõút mellett, az orosházi kistérségben helyezkedik el. Szabályos alaprajzú, kertes beépítésû település, amely a történelem folyamán háromszor épült újjá. Elsõ írásos említése 1217-bõl való.

    A „mai” Csorvás 1857. december 3-án lett újra önálló település. Fejlõdését az akkor több nemzetiségû – magyar, szlovák, román – lakosság tehetsége és szorgalma, valamint kiváló termõföldje alapozta meg. Ebben az idõben a gazdálkodást a búza-, kukoricatermesztés, a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés jellemezte.

  • Gelénes

    Gelénes az észak-magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Beregi-Tiszaháton fekszik, az ukrán határtól nem messze. Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették elõször Gelienus néven.

    A helynév személynévbõl a latin Kilianusból származik. Földtöltéssel megerõsített vára is volt. A XIV. században jelentékeny hely, Szatmár és Ugocsa megyék itt tartották közgyûléseiket. Ez idõ tájt birtokosai részben a Barabási család, részben a velük rokon Gelényesiek voltak. A Daróczy család 1307-ben az akkor már pusztának mondott birtokot a Várdaiaknak zálogosította el.

  • Kis Magyar Mediterráneum - Palkonya

    Egy falu a Villányi-hegységben, mely leginkább boráról híres, pedig bõven van még miért idelátogatni. Örökségvédelem és találékonyság – Európa már felfigyelt rá.

    Köztudott, hogy a legtöbb napos órát egy évben az ország déli szegletének lakói élvezhetik. Ezen belül is a Villányi-hegység az egyik legszerencsésebb régió. A borissza népek inkább tavasszal és õsszel zarándokolnak ide, pedig bõven van errefele látni- és tennivaló nyáron is.

  • Wi-fi az olasz tengerparton

    Lépést igyekeznek tartani az internettel az olaszországi tengerpartokon. Egyre több strandon használható már vezeték nélküli internetes szolgáltatás - ingyen is. A liguriai Imperia strandjai tették meg az elsõ lépést. Konzorciumot hoztak létre, és bevezették a wi-fit. Olaszországnak ezen a tengerpartján a turisták többsége a tehetõsebb Milánóból érkezik, vagy külföldi, aki (az olaszokkal ellentétben) megszokta, hogy akárhol internetezhet. Nyolc imperiai strand kínál ingyenes szörfölést, nem a tengeren, hanem a vezeték nélküli hálózaton. A szolgáltatás egy kilométer hosszú partszakaszon vehetõ igénybe.

  • Ciprus

    Ciprus a szépség szigete és az éles kontrasztok országa. Az aranyló, napsütötte tengerparti strandok után hûvös, fenyvesekkel borított hegyvidéki területek tárulnak a látogató szeme elé, a békés, idõtlenséget sugárzó kis falvak gyökeres ellentétben állnak a modern, kozmopolita nagyvárosokkal, a tengerparti luxushotelekbõl kiterjedt, érintetlen tájakra érkezik a látogató. Ciprus azonban mindenekelõtt a béke szigete.

  • Világörökségünk: az Andrássy út és történelmi környezete

    Az Andrássy út (korábban Sugárút, Népköztársaság útja) Budapest egyik (majdhogynem egyetlen) sugárútja, mely a Terézvárosban (Budapest VI. kerületében) található. A Belvárost köti össze a Városligettel. Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett. Terézváros fõ ütõere a 19. századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külsõbb területekkel és a Városligettel. Bár a Király utcán még villamos is közlekedett, a század közepére már nem volt képes a megnövekedett forgalom kiszolgálására.

  • Kalocsa

    Kalocsa igen régóta számít lakott területnek, a városban és környékén régészeti emlékek beszélnek errõl. A legrégebbi lelet egy i.sz. 300 körüli kelta település maradványait mutatja be. A honfoglaláskor a fejedelmi nemzetség szállásterülete lett.

    Államalapító Szent István király 1002 körül megalapította itt az ország második érsekségét, és elsõ érsekévé kinevezte Asztrik apátot, aki elhozta számára a pápától a koronát. Ez idõ tájt épült fel a mindenkori érsekek lakhelye, és a székesegyház, amely aztán a történelem viharainak köszönhetõen többször is újjáépült.

  • Vasvár

    Vasvár Vas megye államalapítás kori központja, a vasi esperesség majd a vasvári káptalan székhelye, Domonkos kolostora a XIII. század közepén épült.

    A középkorban jelentõs város, amely 1279-ben Kun László királytól kapott városi kiváltságokat, Királyi városi rangját egészen 1423-ig megtartotta, amikor Zsigmond király eladományozta a Gersei Pethõ családnak. Ettõl kezdve hanyatló földesúri mezõváros, melynek sorsát a török hódoltság pecsételte meg. A XVI. század második felében a megyeközpont és a káptalan is a Rábán túli, biztonságosabb Szombathelyre költözött.

  • Marosvásárhely - székely titok

    Télen a mindent beborító vastag hótakaró, tavasszal az újjáéledõ természet zsongása, nyáron a büszke fenyõfák hûvöse, õsszel pedig az ezer színben pompázó falevelek kavalkádja – érkezzünk bármelyik évszakban Marosvásárhelyre, a várost körülölelõ dombok, erdõk és mezõk szépsége lenyûgözi az utazót. Mintha egy mesevilágba csöppenne a távolról jött ember: oda, ahol a székelyek balladái, legendái játszódnak. Marosvásárhely nemcsak Erdély egyik legjelentõsebb városa, hanem székelyföld központja is.

  • Bogota, a Kolumbiai álom Európaiaknak

    Kolumbia fõvárosa lassan kezd az elviselhetõség mintájává válni nem csak Latin-Amerikában, hanem az egész világon is.

    A város olyannyira ökológiailag tudatos, hogy minden vasárnap összesen több mint 100 mérföldnyi utat zárnak le a benzinüzemû jármûvek elõl. Ehelyett gyalogosok, kerékpárosok és gördeszkások vonulnak ki az utcákra az ódivatú közlekedés érdekében. Ezen a héten a Centro Cultural Gabriel Garcia Marquez földszintjén található Juan Valdez kávézó azok helyek egyike, ahol ez ember nézelõdhet és magába szívhatja az igazán felülmúlhatatlan kolumbiai kávé izét és zamatát.

bohócdoktor vizit szja 1%