Kemeneshõgyész község a Dunántúlon, a Kisalföld szélén, a Kemeneshát, a Kemenesalja és a Marcal-medence találkozásánál fekszik. Veszprém megye északnyugati részén helyezkedik el.
1951 elõtt Vas megyéhez tartozott. Északról Magyargencs, délrõl Szergény, délkeletrõl Békás és Mezõlak, nyugatról Kemenesmagasi határolja. Csaknem teljesen sík, kavicsos dombháton és a Marcal árterébõl kiemelkedett homokszigeten, teraszokon szántóföldek, akácosok, rétek váltakozva terülnek el.
A hõgyészi táj természetes növénytakarója a lombhullató erdõ, ligetes rétekkel és lápi növénytársulásokkal. Az összefüggõ erdõk még a múlt században is lenyúltak a falu széléig. A természetes növénytakaró már csak jelentéktelen kis foltokban található meg, erdeink irtás utáni mesterséges telepítések tájidegen nyárosokkal, akácosokkal. A cserjék és az aljnövényzet, de a Marcal-völgy lápi növényei között sincsenek különleges védett növényeink. Erdeink, mocsaraink állatvilága a tájra jellemzõ vadfajokat tartalmazza.
A civilizáció terjedése miatt sajnos eltûnt környékünkrõl a medve, a hiúz, a réti farkas, vadmacska, hód, hermelin, vizeinkbõl a csikhal, mocsarainkból a gazdag lápi madárvilág. Tovább él területünkön a vaddisznó, szarvas, õz, róka, borz, menyét, görény, vadnyúl stb. Madaraink a háziveréb, a seregély, a szarka és a varjúfélék kivételével szigorú védettséget élveznek.
Kemeneshõgyész nevének eredete
A község nevében a szógyök, az alapszó a hölgy. Az õsi hölgy szavunk egyik jelentése a menyétféle állatok gyûjtõneve volt, sõt a honfoglalás körüli idõkben már a „nõ” jelentése szorult háttérbe, és fõként a menyétfélék, pontosabban egy menyétféle, a hermelin megnevezésére használták. A hermelin bundája még ma is az egyik legértékesebb prém. A hermelines gallér, köpeny, palást pedig mindig fõúri, királyi viselet volt.
Heckenast Gusztáv: Fejedelmi szolgálónépek a korai Árpád-korban címû tudományos értekezésében azt fejtegeti, hogy a halász, hódász, kertész, méhész… stb. képzése szerint a hermelin (tehát hölgy) vadászt hölgyésznek nevezték. A tudós nyelvész, történész sok adattal bizonyította, hogy Hõgyész, feltûnésekor udvarnokok faluja, királyi hermelinvadászok alapították nem sokkal Szent István államalapítása után.
Hõgyész neve elõször a tatárjárás után 1271-ben jelenik meg hivatalos okmányon, de itt még csak utalás van a lakóira. 1290-ben IV. László anyjának, Erzsébet királynénak egy terjedelmes adománylevelében találkozunk elõször a falu nevével.
Vas vármegye monográfiája 1898-ban Kemenes-Hõgyész formában említi a falut, ez a változat 1906-ig fordul elõ hivatalos papírokon; ezt követõen már csak az egybeírt írásmóddal találkozunk.
A Kemenes még az õsi szlávok névadása, az ó-szláv kameny szóból származik, melynek jelentése kõ, kavics.
A feljegyzések tehát elõször 1290-ben említik Kemeneshõgyészt, 1345-ben az eddigi királyi birtokot az Osl nembeli Domonkos macsói bán kapta, s a XV. században is e nemzedékbõl származók birtokolják. Hõgyészt kétszer is donációként kapta Nagy Lajos királyunktól az Ostffy család õse, a leányág számára.
A török portyázók pusztításairól csak tömör utalásokból tudunk, de tény, hogy a lakosság mindannyiszor felépítette hajlékait. A Pallas Nagylexikon 1891-es dátummal 1160 magyar lakost említ, az 1914-ben megjelent Révai Nagylexikon szerint 1290 személy lakja a falut. Egy 1984-es felmérés 816 lakost említ, a mai valóság: 540. A születési rekord 1853-ban volt, 112 gyerekkel, a mélypont 1936-ban, 17 gyerek. 1832-ben 193 áldozata volt a kolerának, 4-5 (vagy több) temetés naponta!
Az utcáknak 1950-ig nem volt nevük, csak a Sutton és a Betekincs volt megnevezve. Az utcák és az utak mélyebben feküdtek, mint most, földutak voltak, csak a fõ utcát (hosszi utcát) és a magasi utat borította kavics. Pápa felé a Marcal-völgyön keresztül négy fa hídon lehetett átjutni. 1930 után kezdték az utakat bazalt-zúzalékkal borítani, és ekkor épültek az elsõ beton hidak is. Ezek olyan keskenyek voltak, hogy csak egy szekér fért el rajtuk. Hõgyészen a férfiak sötétkék vagy barna posztóból készült, cifrán kivarrott mellényt hordtak, melyen a díszítést piros, sárga, kék és zöld selyemmel varrták. A gomblyukak különbözõ színnel voltak kivarrva. A dolmány sötétkék posztóból készült, télen bekecset és szûrt vettek magukra.
A hõgyészi asszonyok is a sötétkék színû ruhákat szerették, amelyre télen ibolya színû nagykendõt terítettek. A lányok ruháikban a legtarkább színeket keresték, amelyhez réklit (bajkót) hordtak. A blúzt repülõnek nevezték. Ruhájuk színét az ünnepekhez kötötték. Karácsonykor piros posztó, Mária-ünnepeken fehér, húsvétkor kék, húsvét hétfõn barna ruhában mentek a templomba.
A falu legnagyobb birtokosa a Radó család. A 2800 hold szántóföldbõl 1500 hold volt az övék. Pannonhalmi iratok alapján valószínû, hogy Radó nádor a család megalapítója. A család egyik ága Erdélybe vándorolt, s tagjai Gyõr-Monostoron, s egyebütt legelõkelõbb családi rokonsággal bírtak. A dunántúli Radók nemességét családi hagyomány szerint 1205-ben II. Endre király megerõsítette. A XVI. században a család már nem csak Gyõr-, de Sopron- és Veszprém vármegye birtokosai között is szerepel.
A család utolsó tagja Radó Elemér, aki utód nélkül halt meg 1936 körül. Vele együtt Radó Kálmán és felesége, Vimmer Lujza a kemeneshõgyészi temetõben nyugszanak.
200 hold feletti birtoka volt a Háczky és a Berzsenyi családnak. Rajtuk kívül még 30 nagygazda osztozott a maradék földeken.
Hõgyész lakosságának 80%-a nincstelen zsellér, cseléd volt. Többségüknek saját háza sem volt, lakásukat is a gazdáktól bérelték. A zsellérházak hosszú épületek voltak közös udvarral (hosszúudvar). 7-8, de nem ritkán 13 család lakott egyetlen tetõ alatt. A lakások elõtt istállók és sertésólak voltak.
Embertelen körülmények között, elképesztõ nyomorúságban éltek, szó szerint látástól vakulásig dolgoztak. Nyáron hajnali háromkor keltek, 16 óra volt a munkaidõ. A fiatalok Szélmezõ - pusztára is eljártak dolgozni.
A község közigazgatásának élén a század elsõ felében egy 28 tagú elöljáróság állott, amelyet a községi gazdák választottak maguk közül, a zselléreknek ebbe nem volt beleszólásuk. A testület élén a bíró állt, a képzett államigazgatási szakember a jegyzõ volt. Az iskolában a hatalmas osztálylétszámok ellenére maradt erejük a tanítóknak arra is, hogy énekkarokat vezessenek, színdarabokat taníttassanak és mutassanak be. A tarisznyás, palatáblás, gyakran mezítlábas gyerekek megtöltötték az olajos padlós tantermeket és a négy-hat üléses öreg tintatartós padokat. Sok tanuló félanalfabétán maradt ki az iskolából, mivel a nagyobb gyerekek csak télen jártak iskolába, tavasztól már vára õket az otthoni és a mezei munka.
Ezekben az években még gyakori volt 8-10 gyermek egy családban. A szegényebb helyeken általános volt, hogy csak a kicsik és a lányok aludtak a lakásban, a nagyobb fiúk az istállóban ágyaztak meg maguknak, a jászolban töltötték az éjszakát. A fiúk, amint lehetett elszegõdtek tehenet, birkát õrizni, vagy könnyebb mezei, házkörüli munkára "kisszolgának”.
A 12-13 éves zsellérlányok a közeli városokba, fõként Pápára kerültek szolgálónak, cselédnek jómódú polgárcsaládokhoz.
A századforduló lakóházai még tömésbõl készültek. Az alapot és a sarkokat kõbõl építették, ezt a szergényi kõfejtõbõl szerezték be. A falak agyag és pelyva keverékébõl készültek, ezt volt a tömés. A tetõ korábban nádból vagy zsupból (rozsszalmából) készült, de száz éve ezekbõl már csak 8-10 volt a faluban, a sok tûzeset miatt a cseréptetõ terjedt el. A lakások alja döngölt föld volt, berendezésük szegényes, de célszerû, egy részüket a lakók maguk készítették.
Evangélikus templom
1784-1787 között épült, késõ barokk stílusban. Egyhajós, egyenes záródású épület. Háromszintes órapárkánya, hegyes gúlasisakos tornya 1906-ban épült. A belsõ teret fakarzat övezi. Fõoltára XIX. századi, klasszicista. Az evangélikus lelkészlak udvarán látható Beliczay Jónás táblaíró, egyházi énekszerzõ, író és esperes-lelkész síremléke. Elsõ világháborús emlékként egy kronológiai tábla látható.
Római katolikus templom
1786-ban épület barokk stílusban egy korábbi templom helyén. A torony romantikus stílusú, a860 körül készült el. A templom egyhajós, egyenes záródású szentéllyel, sekrestyével és oratóriummal. Csúcsíves bejáratát két-két korinthoszi fejezetes féloszlop keretezi. A templombelsõben késõ barokk stílusú a szószék, a padok és a keresztelõkút. Udvarán elsõ világháborús emlékkereszt látható. Szomszédságában van a második világháború hõseinek közös emlékmûve, vörös faragott kõ, s rózsaszínû márványtábla 26 névvel.
Egyéb épületek
Második legrégebbi épületünk a katolikus plébánia, amely szintén állt már 1695-ben. 1803-ban újították fel, de ekkor még nádtetõt kapott. A századfordulón már cseréptetõvel találjuk, nagyjából a mai állapotában. Harmadik legrégebbi épületünk a katolikus iskola, amely 1700-ban épült a tanítói lakással együtt. Ezt 1804-ben újították fel, akkor már cseréptetõvel. 1872-ben készült el az evangélikus iskola, annak tanítói lakása és a lelkészlak.
A felsoroltakon kívül állt már 1900-ban a Radó-kastély, a zsidók imaháza (Tisler-ház), a falu közepén a Berzsenyi-ház, a Gömbös-ház, a hegyút sarkán a Csébi-ház, és Tompa Zsiga háza, amit a külföldi tulajdonos eldózeroltatott. Ezeken kívül a község többi háza 100 évesnél fiatalabb.
Kemeneshõgyész napjainkban
Kemeneshõgyészen jelenleg 540 lakos él. Két nagyobb vállalkozás található a faluban: az Agro Kft. és a Palotás-Mix Gumiipari Kft. Két vegyesbolt, valamint egy presszó elégíti ki a lakosság szükségletét. A kastélyban könyvtár, mögötte pedig kispályás labdarúgó pálya áll az olvasni illetve sportolni vágyók rendelkezésére.
Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselõ monostor épült, s amely hamarosan "Szent Hegy" (Mons Sacer) lett. A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban. Fia Szent István a második évezred kezdetén látta el birtokokkal és kiváltságokkal Az itáliai és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemzõ lelkipásztori és kulturális munkát. A monostor tagjai minden nap imádkoznak Magyarország sértetlenségéért.
A "minden út Rómába vezet" közmondásos fogalma az olasz fõváros középpontjában, a Tevere partján falba ütközik, de ez nem jelent akadályt. A földkerekség legkisebb, alig fél négyzetkilométernyi területû államát veszi körül, melynek államfõje ugyanakkor több, mint 900 millió katolkius, a világ legnagyobb vallási közössége felett uralkodik. Következésképp a Stato della Cittá del Vaticano, a Vatikánváros állam több, mint egy érdekes maradvány a középkorból.
Ha a hetvenes években dönteni kellett, hogy Nyugat- vagy Kelet-Berlinbe mennénk, egyszerûnek tûnt a választás az elõbbi javára, s most 2005-ben is ugyanilyen egyszerû: az egykori Kelet-Berlin sokkal izgalmasabb és érdekesebb a nyugati résznél. A berliniek szerint városukat négy ízben építették újjá. Elõször a XIX. században, a német egyesülést követõen a Hohenzollernek szabtak új formát a Spree-parti birodalmi fõvárosnak. Majd jöttek a harmincas évek...
Óvatosságra inti az olvasóit a TripAdvisor utazási portál, mert a megfigyeléseibõl kiderült, hogy a fórumon a szállodák hamis információkat tesznek közzé magukról, ugyanakkor rossz hírét keltik a konkurenciának.
A világnak kevés tája kínál több természeti csodát, mint Kenya. Itt szabadon élnek mindazok a vadállatok, amelyekkel leginkább csak a tévében (és újabban egyre gyakrabban a sajtóban is) találkozhatunk. Sok évtizeden át ez a táj az európaiak vadászparadicsoma volt. Mára már az emberek megértették, hogy a fényképezõgéppel történõ vadászathoz legalább annyi ügyességre van szükség, mint a fegyvereshez. Csak az orvvadászokat nehéz megfékezni.
Mezõkovácsháza jellegzetes alföldi kisváros, az Alföld délkeleti részén Békés megyében fekszik. Mezõkovácsháza 1950-ig Csanád, ezt követõen Békés megyéhez tartozik, mindkét közigazgatási rendszerben járási székhely volt.
A legenda szerint, amikor Isten a világot teremtette, az ördög mindenbe beleszólt. Ám egyszer az ördög elaludt, és Isten akkor teremtette Venezuelát, adott neki mindenféle kincseket: kõolajat, nemesfémeket és lélegzetelállítóan gyönyörû tájat. Venezuelát a karibi mennyország kapujaként is említik, ideális hely kikapcsolódásra és az aktív pihenésre is. Bõvelkedik természeti szépségekben, hegyekben, folyókban, vízesésekben, esõerdõkben, valamint csodálatos tengerpartokban. Isla Margarita a karib térség egyik legvonzóbb szigete.
A Somlói Borvidék megújulása révén a bor szerelmeseinek zarándokhelye lett.
A Dél–Dunántúl változatos dombvidékén, a Dráva folyó és a Balaton ölelésében fekszik Somogy megye és székhelye, Kaposvár. 2008-ban a város elnyerte az „Év települése” címet, ugyanebben az évben ítélték meg Kaposvárnak „Az év turizmusbarát települése” címet is.
Hévíz egregyi városrészén a környék egyik legjelentõsebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az 1. század elsõ felétõl az 5.század elejéig lakott volt. A számos épületbõl álló település most feltárt, helyreállított és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. Az I. század elsõ felében egy fagerendákból összeállított boronaház épült fel, amelynek pusztulását tûzvész okozhatta.
Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat.
A Piazza del Duomo vagy Dóm tér Milánó szíve és egyben geometriai középpontja, melyet a dóm hatalmas tömege ural.
Colosseum az egyik legnagyobb amfiteátrum (Amphitheatrum Flavium) Rómában, 50 ezer nézõ befogadására épült az i.sz. 80-as években. Alapja 188 x 156 méter, magassága 50 méter. A Colosseum elnevezését a közelében felállított hatalmas („kolosszális”) méretû Nero-szoborról kapta. A Colosseumban végezték ki a keresztény üldözések során a keresztényeket, akiket arra kényszerítettek, hogy fegyvertelenül megbirkózzanak a kiéhezett vadállatokkal.
London - Egy brit utazási honlap szerkesztõi Londont választották a legkedveltebb "irodalmi úti célnak", azaz olyan idegenforgalmi célpontnak, ahol a látogató legtöbbet lubickolhat az irodalmi élményekben.
A település megközelíthetõ közúton: a 6. számú fõútról Dunaújvárosnál kell letérni a Mezõfalva irányába vezetõ útra, az M7-es autópályáról Székesfehérvárnál kell a 63-as fõútra letérni, arról pedig Sárszentmiklósnál a mezõfalvi útra; vasúton a Dunaújváros-Mezõfalva-Rétszilas vonalon érhetõ el Nagykarácsony.
A napilapok és utazási irodák hirdetéseiben megszaporodnak a Velencei Karnevál utazásokra szóló hirdetések, turisztikai programok. Igen, itt van a Karnevál idõszaka! 2008-ban január 25-tõl február 5-ig tartanak az ünnepek. Európa sok helyén tartanak karneváli ünnepségeket, de méltán a Velencei Karnevál a leghíresebb ezek között. Ennek megismerésére hívjuk meg olvasóinkat, hasznos jó tanáccsal és információkkal segítve.
Lenti és a Kerka völgye Magyarország délnyugati csücskében, a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében található. A térség három néprajzi tájegység (Õrség, Göcsej, Hetés) találkozási pontjában helyezkedik el. A terület központja a közel 800 éves múlttal rendelkezõ 8700 lakosú Lenti.
Nemcsak mi, magyarok értünk egyet abban, hogy hazánk fõvárosa az egyik legszebb fekvésû város a világon.
Ha nyárról és Olaszországról van szó, az arany színû homok, az azúr ég és a kék minden árnyalatában csillogó tengervíz jut az eszünkbe.
400.000 lakosa Brnot Csehország második legnagyobb városává teszi. A folyamatosan növekvõ település 1091-ben kapott városi rangot és Vencel király privilégiumokat is adományozott a városnak 1243-ban. A XIII. századtól királyi városi védelmét a Spilberg királyi várból látták el, majd a XIV. századtól Luxemburg-Ház székhelyéül szolgált. A XV. században a husziták többször megtámadták, de elfoglalniuk nem sikerült. 1641-ben Brno Morávia fõvárosa lett és 1645-ben sikerrel állt ellen a svéd támadásoknak is, ezzel még jobban megerõsítve pozícióját.
A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus.
Csillámló hó, szikrázó napsütés, friss havasi levegõ, lélegzetelállító panoráma… Ki ne akarná szabadidejét ilyen fenséges körülmények között tölteni? Feledve a szürke hétköznapokat síléccel a lábán, és nosza, neki a fehér lejtõnek. A síelés nem csupán sport. A síelés életforma. Amint beköszönt a tél, az üdülõközpontok sorra telnek meg a téli sportok szerelmeseivel.
Sok kalandfilm és misztikus történet helyszínéül szolgált már ezen mesés és titokzatos világ. Egyiptom és a fõváros Kairó, sokaknak okozott már egy életre szóló élményt, hiszen ami itt látható, olyat egyik ország sem tud mutatni. Egyiptomba érdemes elutazni egész évben, hiszen ebben az országban mindig szép az idõ.
Orléans nagyváros Franciaország középsõ részén, a Loire folyó völgyében. Centre régió székhelye, és az itt található Loiret megye központja. Az Amerikai Egyesült Államokban található New Orleans errõl a francia városról kapta a nevét.
A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói. Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.
Róma Olaszország legnagyobb és legnépesebb városa. Az a város, ahol mindenki megtalálhatja a kedvére való látványosságot vagy elfoglaltságot: számtalan műemlék, múzeum, étterem, bár, divatüzlet várja az idelátogatókat. A több ezer év alatt számos csodálatos templommal, szoborral, műkinccsel, épülettel, palotával, kerttel, szökőkúttal, és piazzával gazdagodott. Rómát leginkább egy hatalmas szabadtéri múzeumhoz hasonlítanánk, mely az emberi kultúra magasrendű alkotásainak kincstára.
A bátonyterenyei kistérség Nógrád megye keleti részén, az Északi-középhegység két nagy hegyvonulata, a Cserhát dombjai és a Mátra hegycsúcsainak találkozásánál fekszik. Bátonyterenye térségét több évszázad örökségeként „Palócföld kapujának” is nevezik, utalva ezzel a máig fennmaradt ízes palóc beszédre, a tájjellegû népi ételekre, a századeleji népi építészeti stílusú falusi házakra. A térség legnagyobb értéke: a szinte érintetlen, vadregényes táj, és a történelmileg kialakult településszerkezet. Népi kultúrája páratlanul gazdag, az itt élõ emberek gondosan ápolják hagyományaikat és be is mutatják azokat hangulatos rendezvényeiken.
A tucatnyi barlangtúra mellett, amelyek diákcsoportok számára ráadásul kedvezményesek, kulturális programokat, például föld alatti hangversenyt, valamint gyógykúrát is hirdet az Aggteleki Nemzeti Park. A nyáron pedig egy barnamedve és annak idén született bocsa bukkant fel a területükön.
Áprilisban és májusban legszebb a Comói-tó: ilyenkor rózsaszínû, és lila pöttyözi a hegyoldalakat. Tavasszal nem ritka, hogy az Alpok csúcsait még hó födi, de a tó partján már virágoznak a fák és a levegõt oleander illata tölti be. A város fõtere - ellentétben az olasz városok többségével - nem az, amelyen a Dóm áll. Egy tóparti városnak tóparti fõtér dukál, a Piazza Cavour, itt van a hajóállomás is, ahonnan különbözõ falvakba, kisvárosokba indulnak sétahajók és gyorsabb vízibuszok.
Az Alacsony-Tátra déli oldalán, Breznotól 16 km-re északkeletre, a Bystra völgy kapujánál fekszenek Bystrá község sípályái. A könnyû lesiklópályák elsõsorban a kezdõ síelõknek nyújtanak élvezetet. A síszezon átlagos idõtartama 110 nap. 2 felvonó várja a síelni vágyókat, hosszuk 300 illetve 800 méter, teljes kapacitásuk 800 fõ/óra. Sífutásra, sítúrázásra alkalmas útvonalak vannak Tále, Veky Gapel és Skalka irányába. Van a közelben szánkózási és korcsolyázási lehetõség is.
