rss
  • Kétegyháza

  • Kétegyháza 4300 lakossal rendelkezõ nagyközség Gyulától 11 km-re délre. A középkori falut 1412-ben említik elõször. Ez a település a 17. század végén, a török kiûzése idején elpusztult.

    A 18. században éledt újjá. 1724-ben Zaránd megyébõl telepítettek román lakosokat, majd az 1800-as évek elején magyarok is érkeztek. A falut rendezték, s ma a betelepített községek sakktáblaszerû utcái, jellemzik. A község legnagyobb magyarországi román nemzetiségû település.

    Ha nem fordulunk be a község fõutcájára, hanem egyenesen tovább haladunk az Gyulai úton, a község legértékesebb látnivalóját találjuk az Almásy grófok egykori kastélyát.

    Andrássy -Almásy- kastély

    A kastély elsõ földesura Andrássy Zsigmond aradi alispán építette 1742-ben, és a kétegyházi uradalom központjává tette. A család kihalása után 1799-ben Almásy Ignác Temess megyei fõispán alkancellár vásárolta meg a birtokkal együtt. 1858-ban leégett, 1858-1859-ben Ybl Miklós tervei alapján átépítették de hangulatában megmaradt klasszicista épületnek. Néha copf, az Ybl által emelt szárny pedig neoreneszánsz stílus jegyeket is mutat. Ybl az akkor divatba jövõ öntöttvas oszlopokat használta a kastély bõvítésénél, a tornácok kialakításánál. A földszintes kastély a természetvédelem alatt álló park közepén áll. Az U alakú épület középsõ, fõfrontja 105 m hosszú, 23 tengelyes hatásos épület. Zala Györgynek márványból készült angyal szobra a kastély Katolikus Templom kertjében található.

    A kastélyhoz tartozik egy L alakú udvari szárny is. Ma szolgálati lakások és vendégszobák vannak benne. A kastély oldala mellé 1749-ben kápolnát építettek, amelyet 1830 táján összekötöttek a kastéllyal.

    A park jobb szélén, a cseléd szárnyon túl 150 m hosszú 10 m széles üvegfalú épületet emeltek, amelyben ma a Mezõgazdasági Gépfejlõdéstörténeti Gyûjteményt létesítettek. A 1970-es évektõl gyûjtik az intézmény tanárai, diákjai, nyugdíjasai a mezõgazdasági gépeket. A hatalmas üvegcsarnokban állandó kiállítás látható, amely a gabonatermesztés eszközeinek és gépeinek fejlõdését mutatja be. Az erõgépekbõl, munkagépekbõl, és eszközökbõl álló gyûjteménybe nem egy ritkaságszámba menõ darab található: így az erõgépek között egy 1895-bõl származó lokomobil, az 1913-ban készült Svenson- Avance –traktor s az ugyancsak egyedülálló Stoch motoros eke. A „matuzsálemekkel” több kiállításon arattak sikert, még külföldön is.

    Az idén avatták fel a Mudin-Sportcsarnokot, mely a Mudin fivérekrõl kapta a nevét, õk községünk szülöttei voltak és több Olimpián képviselték hazánkat.

    Márki Sándor szülõháza

    A kastély bejáratával szemben áll az a gazdatiszti lakás, amelyben Márki Sándor (1853-1925) történetíró született. (Emléktábla) A haladó szellemû történész a magyar parasztmozgalmak és a szabadságharc történetével foglalkozott. Emellett Bihar és Arad megye múltjának kiváló kutatója volt. Egyetemi tanárként a kolozsvári, majd a szegedi egyetemen tanított. 1892-tõl az Akadémia levelezõ tagja, 1912-ben rendes tagjává választották. Testvére, Márki István írta az elsõ magyar sakk-könyvet, Gyulán adták ki 1872-ben.

    Román Ortodox templom

    A község fõterén a görögkeleti templom mesterséges dombra épült 1779-ben, s az erdélyi erõdtemplomokra emlékeztet. (A mesterséges dombra az árvízveszély miatt volt szükség.) A templomot dongaboltozat fedi, melyet egyedülálló freskók díszítenek. Ezeket és a külsõ homlokzatot néhány éve Romániából érkezõ festõmûvész újított fel.

    Baptista Imaház

    1912 ben adományokból épült a Kétegyháza, Dózsa utca 52. sz. alatt álló Baptista Imaház, mely hosszú ideig az ország legnagyobb gyülekezetét fogadta. Az egy hajós (fõhajó) épület végében lévõ apszis ad helyet a bemerítõ medencének és a szószéknek. Az épület teljes egészét dongaboltozat fedi. A mai napig kiválóan mûködik az a két manuálos elektromos orgona, melyet a 80-as évek elejétõl használ a gyülekezet.

    Vasútállomás

    Egy korabeli naptári feljegyzésbõl kiderül, hogy az állomás épület az 1858-as évben épült. A földszintjén megtalálható az utasváró, forgalmi iroda, jegypénztár és egyéb kiszolgáló helyiség. Az emeleten szolgálati lakások kerültek kialakításra. Az impozáns épület megõrizte eredeti arculatát és hangulatát.

    Román Tájház

    Kossuth u 68. szám alatt található a Román tájház. Az épületben megelevenedik a 19. század közepén élt románság mindennapi élete. Használati tárgyak, népviseletek, berendezési tárgyak, képzõmûvészeti alkotások kaptak helyet a mûemléki épületben. Alaprajza: szoba, konyha, szoba, kamra, istálló. Az elsõ négy helyiség elõtt pilléres tornác fut végig. A Tájház jelenleg az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat tulajdonában van.




  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Bruges – kirándulás csokivárosban

    Bruges-t télen-nyáron rengeteg turista látogatja, de talán a karácsonyi idõszak alatt mutatja legmeghittebb arcát. A városban annyi a látnivaló, hogy szorgalmasabban kattogtattuk a kameránkat, mint a japán turisták. Fedezd fel velünk a csoki és a csipke fõvárosát! Bruges nagy kiterjedésû óvárosában azonnal kezdetét veszi az idõutazás. A városmag szinte teljesen megmaradt a középkorból. Kacskaringós macskaköves utcák, széles csatornák, égbe törõ templomtornyok, reneszánsz paloták, csipkés tetejû házak sorakoznak, olyan érzésünk van, mintha egy kosztümös film díszletei között sétálnánk.

  • A Sziget Fesztivál és ami mögötte van

    A külföldiek körében a Sziget Fesztivál kiváló imázzsal bír - ez derül ki abból a felmérésbõl, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítettek.

    A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény.

    A rendezvény ideje alatt a Sziget magyar látogatói egy nyitott és aktív célcsoportot jelentenek az egyéb turisztikai programok számára.

  • A NYT Budapest újjászületett nyolcadik kerületérõl ír

    A nyolcadik kerület korábban évekig a legrosszabbak közé tartozott Budapesten, ma már azonban a magyar fõváros üde kulturális-mûvészeti színfoltja - írta a The New York Times.

    Józsefváros - ahol az épületek falain helyenként még ma is látszanak golyónyomok az 1956 forradalomból - egykor a lopás és prostitúció szinonimája volt. Az utóbbi tíz évben viszont más lett a pesti kerület: a biztonsági kamerák felszerelésével jelentõsen visszaszorult a bûnözés, galériák és kávézók tûntek fel, megélénkült az éjszakai élet a pompás 19. századi épületek között.

  • A romok is mutatósak

    Csővár tipikusan az a hely, ahová soha nem jutnánk el, ha nem lenne geocaching. De szerencsére van, következésképpen az ifjak, s a vállalkozó szellemű idősebbek is nekiláthatnak geoládát keresni, például épp Csővár környékén. Miközben konstatálhatják, hogy a Cserhát ősszel is gyönyörű. Ilyenkor erdőben sétálni erre nemigen létezik a látványnak tökéletesen megfelelő kifejezés. Értjük tehát, ha a geoládát keresők jobb híján utóbb ilyesmiket írnak: "fantasztikus a panoráma, és a romok is nagyon mutatósak".

  • Acapulco és a Pie de la Cuesta

    A nyugati parti kis halászfalu csak négy évtizede ébredt Csipkerózsika-álmából. Óriási fejlõdését mutatja az óceánparti szállodasor és a szórakoztatónegyed, ahol mindenki megtalálja az igényének és pénztárcájának megfelelõt. A kontinens nyugati oldalán levõ gyönyörû öböl már évtizedek óta az amerikai és az európai turisták legkedveltebb úti célja. Közkedveltségét éttermeivel, hangulatos bárjaival, rengeteg programlehetõségével és persze ez egzotikus környezettel és a kellemesen hullámzó tengerrel vívta ki magának a népszerû üdülõhely.

  • Budva

    Budva az egyik legrégebbi lakott település az Adrián. A legenda szerint a várost Kadmo a föniciai Agenora király alapította. Thébából elûzték majd megérkezett erre a vidékre és megalapította a várost. Elõször a várost Szofoklész említi az V. században i. e. Budva az egyike azoknak az antik városoknak mely nem tünt el a VII. század elején. Konsztantin cár lejegyezte, hogy 840 -ben az arabok betörtek a városba és teljesen kifosztották, tönkre tették.

  • Santo Domingo

    Santo Domingo a modern szofisztikáltság, a régi idõk karizmájának és a latin sárm városa. Santo Domingo nagyszámú múzeuma, a felújított részek, a macskaköves utak visszaröpítik az utazót az idõben. Ám a turista akár teljesen meg is feledkezhet a történelmi látványosságokról, ha inkább a modern városi pezsgést, finom vacsorákat, kaszinókat, ötcsillagos szállodákat választja.

  • Elég az akvaparkokból?

    Túlkínálat, átgondolatlan fejlesztések, felszeletelõdõ piac - jellemzi a hazai akvaparkok piacát a Világgazdaság összeállításában. Túlkínálat jellemzi az akvaparkok hazai piacát, Magyarországon már "túl sok a jóból".

    A lapnak nyilatkozó akvaparkok vezetõi úgy vélik, túl sok szereplõs már a hazai piac, ráadásul az új fejlesztések is gyakran átgondolatlanok, mennyiségük nincs összhangban a fürdõzõk, azon belül is elsõsorban a külföldi vendégek számának a csökkenésével.

  • Lemesos (Limassol) - A szõlõskertek szívében

    Ciprus második legnagyobb városa, Lemesos, hangulatos kozmopolita hangulatú település, amely a sziget legfõbb kikötõje, továbbá a helyi borászati iparág központja, ráadásul lüktetõ tengerparti nyaralóhely is egyben. Lemesos elsõsorban azért olyan lüktetõ hangulatú város, mert lakói, a lemesosiak imádnak szórakozni. Nem véletlen, hogy éppen itt rendezik meg a sziget két legfontosabb fesztiválját, a pünkösd elõtti Karnevált, amikor egymást érik a jelmezbálok...

  • Várak, kastélyok és Prága

    Dél-Csehországban számos gyönyörû történelmi város található, melyek mindegyike megér legalább egy hétvégi kirándulást.

    Cesky Krumlov szabad királyi város, ahol több mint háromszáz történelmi jelentõségû egyházi és világi épületet maradt az utókorra. A városban jóformán alig lehet olyan épületet találni, amelyet ne hatna át a történelem. Az egykori városi sörfõzdében mûvészeti galériát rendeztek be. Telc városa kereskedelmi útvonalak keresztezõdésében jött létre szintén a XIII században.

  • Vasvár

    Vasvár Vas megye államalapítás kori központja, a vasi esperesség majd a vasvári káptalan székhelye, Domonkos kolostora a XIII. század közepén épült.

    A középkorban jelentõs város, amely 1279-ben Kun László királytól kapott városi kiváltságokat, Királyi városi rangját egészen 1423-ig megtartotta, amikor Zsigmond király eladományozta a Gersei Pethõ családnak. Ettõl kezdve hanyatló földesúri mezõváros, melynek sorsát a török hódoltság pecsételte meg. A XVI. század második felében a megyeközpont és a káptalan is a Rábán túli, biztonságosabb Szombathelyre költözött.

  • Békéscsaba

    A közel 64 ezer lakosú Békéscsaba Magyarország dél-keleti határán, Budapesttõl mintegy 200 km-re található. Békés megye legfontosabb közúti és vasúti csomópontja, autóval, vasúton, nemzetközi közforgalmi és sportrepülõtere révén akár közvetlenül repülõgéppel is megközelíthetõ.

    Évszázados épületeinek, megújult városképének, rendezvényeinek és a környék természeti értékeinek köszönhetõen egyre több turista látogat ide. Békéscsaba a megyei jogú városok között az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkezõ település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetõen az ország legélhetõbb városai közé tartozik.

  • Falusi turizmus hazánkban

    A falusi turizmus összefogás hiányában csak cammog, amíg az utazás szervezõk nem vesznek komolyan tudomást a létezésükrõl. Az utazási irodáknak például nem számít nagy bevételnek az a jutalék, amelyeket a vendégházak fizetnek. Ezzel szemben a szállodák és a külföldi ajánlatok igazi üzletnek számítanak. Egy átlagos vendégszoba egy éjszakája után 300 - 400 Ft-ot kap az utazási szervezõ. Ebbõl a káoszból csak összefogással lehetne kijutni, de senki nem kezdeményez, így mindenki reklámoz úgy ahogy akar és él abból a pénzbõl, amelyet megszerez magának.

  • Dublin

    Talán meglepõen hangzik, de az ír fõváros és Magyarország egy igen jelentõs irodalmi kapcsolatot mondhat magáénak: Leopold Bloomot, James Joyce Ulyssesének kóbor semmittevõjét, aki Szombathelyen látta meg a napvilágot Virág Lipót néven. Ma akár Joyce-túrára is indulhatunk Bloom lábnyomait követve, felkeresve az irodalmi hõs 24 órás képzeletbeli kocsmajárásának színhelyeit Dublin lenyûgözõ városában, ahol az írók és az ital egyaránt meghatározó szerepet játszanak.

  • Dayang sziget

    A Malájzia keleti partjainál található Dayang szigetet azoknak ajánljuk, akik szeretnek búvárkodni, a sziget egy igazi búvárparadicsom: kristálytiszta kék víz és érintetlen természet jellemzi.

    A víz alatti látótávolság 15-20 méter, de akár 30 méter is lehet. Rengeteg fajta halat lehet látni, illetve vannak óriásteknõsök is. A part annyira fehérhomokos, hogy a napközben szinte alig lehet látni, annyira vakít. És hát olyan extrák is vannak, hogy például két kókuszfa között kifeszített ágyban lehet kipihenni a nap fáradalmait, közben természetesen igazi kókusztejet kortyolgatva!

  • Karcag - A nagykunság fõvárosa

    Karcagon a „Nagykunság fõvárosában” huszonhárom-ezren élnek. A város alapítói, a térség benépesítõi a kunok voltak, akiket IV. Béla király telepített le itt a tatárjárás után.

    A kunok nomád életformájukat a XV. századtól feladták s megkezdõdött beolvadásuk a magyarságba. A régi kiváltságokból eredõ kun öntudat még napjainkban is él az itt élõk lelkében. Az egykori szokásokat eleveníti fel a kunkapitány-választás, a háromévenként megrendezett Kunok Világtalálkozója, ezeket erõsíti a meglévõ magyar-kazak sokoldalú kapcsolat is.

  • Az Ománi Szultánság

    Az Ománi Szultánság elbûvölõ és lebilincselõ vidék, ahol Marco Polo tevegelt, a bibliai Job végsõ nyugalomra lelt és ahol Szinbád, az utazó vitorlát bontott.

    Látványos táj, ahol megtalálhatók a csipkézett hegycsúcsok, káprázatos vízesések, lélegzetelállító homokdûnék, idilli oázisok és a végtelenbe nyúló homokos tengerpart.

    Talán ezek a természeti csodák különböztetik meg Ománt a többi Közel-keleti országtól.

  • Edinburgh

    Itt keresztezik egymást a skót és az angol történelem útjai. Hegyek és tenger, meredek szirtek és egy olyan égbolt, melynek drámaiságát a képzelet sem tudja túlszárnyalni. Robert Louis Stevenson, Edinburgh híres szülötte így vallott szülõvárosáról: "Érthetetlen, hogy ez a meghökkentõ látvány nem színpadi díszlet, hanem egy mindennapi életét élõ város képe." Edinburgh - a Világörökség része és nevezetes fesztiválváros - valóban mesterien érvényesíti adottságait, és nem csak a költõket lepi meg "színpadi díszlet megjelenésével".

  • Velence (Venezia) a meseváros

    Olyan mint valami meseváros ahol minden eltér a megszokott valóságunktól. A házak lábát a tenger vize mossa. Régi templomok ,paloták ,mûemlékek másutt is láthatók ,de itt minden házra kiírhatnák :mûemlék. Velence 1000 évig volt a Kelet kapuja és a távoli mesevilág hangulata még ma is ott lebeg a város falai között. Az õsi falakból áradó hangulat , a színek és a foltok játéka , a valószerûtlen környezet hatása alatt a szûk sikátorok és a zöldes víz? , kanyargó csatornák dísztelen házai is romantikus mezt öltenek.

  • Amszterdam, a kreativitás fõvárosa

    Amszterdam városi tanácsa ambiciózus kampány terveit mutatta be. A cél az, hogy Európa-szerte újra felfedezzék a holland várost, mint a nemzetközi kereskedelem és a külföldiek kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló elsõ öt európai város egyikét. A tervet cégek, szervezetek és kormányzati szervek képviselõivel folytatott 100 napos egyeztetés során állították össze. A hosszú elõkészület fõ tapasztalata: a kreativitás az, ami megkülönbözteti Amszterdamot a többi várostól. A most elindított Amszterdam Top City programra a város az elkövetkezõ öt évben 51 millió eurót költ.

  • A világ 7 új csodája - a római Colosseum

    Colosseum az egyik legnagyobb amfiteátrum (Amphitheatrum Flavium) Rómában, 50 ezer nézõ befogadására épült az i.sz. 80-as években. Alapja 188 x 156 méter, magassága 50 méter. A Colosseum elnevezését a közelében felállított hatalmas („kolosszális”) méretû Nero-szoborról kapta. A Colosseumban végezték ki a keresztény üldözések során a keresztényeket, akiket arra kényszerítettek, hogy fegyvertelenül megbirkózzanak a kiéhezett vadállatokkal.

  • Split (Horvátország)

    Az 1700 éves múltra visszatekintõ közép-dalmáciai Split Diokleciánusz császár alatt élte fénykorát, aki jó ideig innen irányította a Római Birodalom ügyeit, örökségül pedig remekbeszabott palotakomplexumot hagyott hátra. A pompás óvárosi mûemlékegyüttesen és magas színvonalú idegenforgalmi szolgáltatásokon kívül Split turisztikai vonzerejéhez kétségkívül hozzájárul e mediterrán nagyváros lakóinak felejthetetlen déli sármja.

  • Kalocsa

    Kalocsa igen régóta számít lakott területnek, a városban és környékén régészeti emlékek beszélnek errõl. A legrégebbi lelet egy i.sz. 300 körüli kelta település maradványait mutatja be. A honfoglaláskor a fejedelmi nemzetség szállásterülete lett.

    Államalapító Szent István király 1002 körül megalapította itt az ország második érsekségét, és elsõ érsekévé kinevezte Asztrik apátot, aki elhozta számára a pápától a koronát. Ez idõ tájt épült fel a mindenkori érsekek lakhelye, és a székesegyház, amely aztán a történelem viharainak köszönhetõen többször is újjáépült.

  • A napsütés és a bulik hazája: Miami

    A napsütés és a bulik hazája: MiamiFlorida leghíresebb városa a világszerte ismert, nagy népszerűségnek örvendő üdülőváros, Miami. A város gyakorlatilag egész évben tele van a világ minden tájáról ideérkező turistákkal. A több mint 5000 km2-en fekvő kétmilliós város telis tele van élettel, egymást érik a zenei fesztiválok, koncertek, szórakozóhelyein egyetlen percre sem áll meg az élet. Legnagyobb népszerűségnek természetesen part menti területei számítanak: Miami Beach, South Beach, és Coconut Groove, de érdekesek belső területei is, a Downtown, a Little Havana, és a Coral Gables.

  • Amszterdam - Észak Velencéje

    A város kilencven aprócska szigetre épült, hatvan csatorna választja el ezeket egymástól, ám nem igazán, hiszen összeköti a több mint ötven hasonlóan homorú és mégis különbözõ híd. A csatornapartokat övezõ keskeny utcácskák, ahol az úr a kerékpáros, ismerõs a tipikus németalföldi, magasba törõ karcsú házak látványa - annyi képeslapon láttuk már - és mégis, a hangulat, amit árasztanak, utánozhatatlan. Az ember hamar bennfentes lesz - már grachtnak hívja a csatornákat, s azt hiszi, tudja, melyik hídról a legszebb a kilátás: aztán a következõ hídon elbizonytalanodik, mert újabb csodára lel.

  • A Kirkjufell hegy az egyik leggyönyörűbb hely a világon

    A Kirkjufell hegy az egyik leggyönyörűbb hely a világonA Kirkjufell annyira ismeretlen, hogy olyan mintha az izlandiak el akarnák titkolni a világ elől. A Kirkjufell hegy melynek jelentése „Templom hegy”, az izlandi Snæfellsnes-félszigeten található, nem messze a mindössze 900 lakosú Grundarfjörður falucskától. A mindössze 463 méter magas hegy uralja a tájat és képtelenség levenni róla a szemünket. Késő este a hegy óráról órára más arcát mutatja, ahogy az északi fény, az aurora borealis szeptember és január között “körbeveszi". Így aki arra a vidékre látogat, érdemes ezen hónapok egyikére időzítenie a látogatást, hogy le ne maradjon erről a gyönyörű látványról.

  • Döbbenetes és félelmetes üvegkilátó a Mont Blanc csúcsán

    Döbbenetes és félelmetes üvegkilátó a Mont Blanc csúcsánEzt a különleges üvegkilátót a francia Alpokban adták át a Mont Blanc egyik csúcsán. Az üvegkocka úgy néz ki, mintha a levegőben lógna. Franciául “Pas dans le vide“, angolul “Step into the Void” névre keresztelt üvegkalitka (magyarul “Lépés a semmibe”) három oldalfala, mennyezete és alja is 12 mm vastag üvegből készült. Alatta csak az 1035 méteres mélység tátong. Az építmény állítólag ellenáll a 220 km/órás szélnek is. A kilátó a franciaországi Chamonix felett, az Aiguille du Midi csúcson található, ahová 20 perces liftezéssel lehet feljutni.

  • New York szíve: Manhattan

    Bár New York öt városrészbõl áll- Manhattan, Queens, a Bronx, Brooklyn és Staten Island -, a legtöbb látnivaló és érdekesség Manhattanben van. Ezt a hosszúkás szigetetkeleten az East River határolja, nyugaton a Hudson, északon a Bronxtól a Harlem River válastja el. Manhattan utcái és Avenue-i rácsszerûen helyezkednek el. Az Avenue-k iránya észak-déli, az utcáké pedig kelet-nyugati, ezek derékszögben metszik egymást, így a város térkép leginkább egy hatalmas sakktáblára emlékezteti a látogatót.

  • Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és a bürokraták országa

    Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.

    Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne.

  • Dublin - Az ír fõváros

    Dublin az Ír-sziget keleti partján, az Ír-tengerbe torkolló Liffey folyó két partján fekszik. A város Dublin megye központja. A vikingek alapították, és a középkor óta Írország fõvárosa volt.

    Dublin közigazgatásilag a Dublini Városháza által igazgatott területet jelenti. Mindazonáltal sokszor szintén Dublinként hivatkoznak külvárosi területekre, amelyeket más, helyi közigazgatási szervek igazgatnak. Ilyen terület például Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal és Dél-Dublin. Pontosabb, ha ezen területek összességét dublini agglomerációnak nevezzük.