rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Nógrádmegyer

  • Nógrádmegyer, a honfoglaló Megyer törzs õsi fészke, Salgótarján és Szécsény között lévõ kisebb nagyobb dombok ölelte völgyben fekszik.

    A falut fenyõ, akác és tölgyerdõ veszik körül. Természetvédelmi területhez nem tartozik, de a vidéken erdei fenyõ és luc társulások, a domboldalakon elszórt foltokban borókaligetek kökénnyel és szederrel tarkított csoportosulásai találhatók. Erdeiben és rétjein sokféle védett növény található. Ilyenek a réti boglárka, bíboros kosbor és az országosan védett árvalányhaj.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    A környékbeli erdõk igen nagy számú vad populációnak adnak otthont. Jellemzõbb fajaik a gím- és dámszarvas, a vaddisznó, õz, róka és a mezei nyúl. A fenyõerdõk legjellegzetesebb állata a mogyorópele, mókus és erdei nagy fülesbagoly. Szárnyasokból még említésre méltó egyedszámban elõfordul fácán, egerészölyv, vörösvércse.

    A védett madárfajok talán legértékesebb képviselõje a harkályféleségekhez tartozó zöld dzsona .A fehér gólya is elõfordul a községben, illetve annak határában. A falu olyan, mintha egy "katlanban" lenne, erdõkkel, dombokkal van körülvéve. Emiatt is eléggé védett a különbözõ szélirányoktól, pusztító éghajlati viszonyoktól. A település fõ csapadékelvezetõje a Megyer-patak.

    Megközelíthetõ Budapest irányából az M3-as autópályán, majd Hatvannál letérve a 21-es fõúton Salgótarjánig, onnan a 22-es úton Sóshartyánon át; illetve Balassagyarmat irányából Szécsényen keresztül a 22-es úton letérve Benczúrfalva felé, Magyargécen át. Vasútállomással nem rendelkezik. A községbe Salgótarjánból rendszeres autóbuszjárattal lehet eljutni, illetve Budapestrõl és Egerbõl közvetlen autóbuszjárattal érhetõ el.

    A falu története

    A település már 1292-ben szerepel az okiratokban, ekkor a Rátót nemzetség birtoka. Nevének utótagja arra utal, hogy egykor a Megyer törzsbeliek települése volt. Régebben 11 tanya, illetve puszta tartozott a településhez, amelyekbõl mára mindössze kettõ maradt. A XIV. század elején Marczali László bán fia, Dezsõ a település birtokosa, aki 1329-ben Szécsényi Tamás vajdának adta el. Késõbb Lászlófi Lóránd, majd Pásztohi Ferenc és Zsigmond a tulajdonosok. A török hódoltsági területhez tartozott a XVI. század közepén. 1598-ban Szentmariay György a földesura. A XVIII. századtól egymást váltják a birtokosai. A II. világháború utáni tanácsrendszerben 1973-tól Magyargéc és Nógrádmegyer községek közös tanácsban mûködtek, Nógrádmegyer székhellyel. 1990-tõl külön önkormányzat alakult, de még a körjegyzõség 1992 végéig megmaradt. Ettõl kezdve önálló községi önkormányzattal rendelkezik, 2002-tõl ismét van cigány kisebbségi önkormányzata.

    Mûemlékek, látnivalók, a falu kulturális élete

    A település egyik ékessége a késõbarokk stílusban épült római katolikus templom, amelyet a régebbi templomból 1785-94-ben alakítottak ki. A régi templomról 1688-ból és 1771-bõl vannak adatok. Az 1775 áprilisában dúló tûzvészben megsemmisült, csak a falai maradtak, majd újraépítése után 1776-ban ismét leégett. Átépítése során csak a szentély régi falait hagyták meg, a hajót elbontották és helyette szélesebb, hosszabb épületrészt emeltek! A mai torony 1890-ben épült.

    A volt Szerémy-Paunc kúriát a Szerémy család építtette barokk stílusban a XVIII. század második felében. 1950-ben és '54 után részben átépítették, jelenleg élelmiszerüzlet mûködik benne. A volt Topolcsányi kúria 1750 körül épült, majd a Thonka család tulajdonába került, akik 1952-ig lakták. Ezt követõen 1959-ig óvoda mûködött benne, ma a termelõszövetkezet központi irodája. A Luchovitz kúria a XVIII. században épült, barokk stílusban. 1952-ben átalakították, teljesen elvesztette mûemlék jellegét. Ma községháza.

    A község hagyományait ápolja a helyi Asszonykórus, amely megalakulása óta számos helyi és az ország több településén is szerepelt. Elsõ sorban a helyben gyûjtött népdalokból állítják össze mûsorukat. Községünk méltán büszke szülötteire: Radics István festõmûvészre, aki a község címerét készítette el és adományozta falujának; † id. Mártonka István költõre, Mártonka Gyula amatõr festõre és Rácz Béla fafaragóra.

    A község gazdasági élete

    Mivel a környéken sík terület alig van, így a mezõgazdaság területén csak ennek megfelelõen tudnak gazdálkodni. Ezen belül a növénytermesztésben a kukorica, burgonya, árpa, búza és a napraforgó termesztése a jellemzõ. Az állattartásban a juhtartás a domináló.

    A helyben foglalkoztatottak száma az elmúlt években lényegesen lecsökkent. Ebben szerepet játszott a vastömegcikkeket elõállító szövetkezet felszámolása, amely nagyrészt cigány származásúakat foglalkoztatott, és a termelõ szövetkezet is megszûnt.

    Az aktív dolgozók egy része az önkormányzat alá tartozó szervezetekben, más része a községben lévõ kiskereskedelmi szolgáltatóiparban és a MIXED Bt-ben dolgozik, illetve megint más részük naponta ingázik Salgótarján, Szécsény és Budapest városokba. A munkanélküliek aránya 30 %. A 22 fõs Idõsek Otthona beruházás 2002-ben befejezõdött. Ezt követõen tetõtér beépítésre, lift beszerelésre került sor, a létszám 34 fõre növekedett.

    Kirándulás

    Nógrádmegyer pihenésre alkalmas falu. Kirándulni innen nemcsak a közeli cserháti erdõkbe, de a környék városaiba (Balassagyarmat, Szécsény, Salgótarján) és a világörökség részét képezõ Hollókõre, valamint az Európa Tanács diplomával kitüntetett Ipolytarnócra is lehet.






  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A napsütés és a bulik hazája: Miami

    A napsütés és a bulik hazája: MiamiFlorida leghíresebb városa a világszerte ismert, nagy népszerűségnek örvendő üdülőváros, Miami. A város gyakorlatilag egész évben tele van a világ minden tájáról ideérkező turistákkal. A több mint 5000 km2-en fekvő kétmilliós város telis tele van élettel, egymást érik a zenei fesztiválok, koncertek, szórakozóhelyein egyetlen percre sem áll meg az élet. Legnagyobb népszerűségnek természetesen part menti területei számítanak: Miami Beach, South Beach, és Coconut Groove, de érdekesek belső területei is, a Downtown, a Little Havana, és a Coral Gables.

  • Ó, azok az orosz méretek!

    Ha valaki elvetõdik Oroszországba, hamarosan rádöbben, itt most is más léptékkel és ûrmértékkel számolnak, mint Magyarországon. Moszkva épületei monumentálisak, az utak 8-10 sávosak - jobb állapotban vannak a budapestieknél -, a forgalom hatalmas, a metrón csaknem 10 millió ember hullámzik. Bõ tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után vajon milyen lehet Moszkva? - töprengtem, miközben a repülõgép landolt a Seremetyevo repülõtéren. A városba befelé vezetõ úton már látható...

  • Zala környéki termálfürdők

    Zala környéki termálfürdőkHévíz központjában, a szépen gondozott nagy park százéves fáinak ölelésében fekszik a fürdőváros messze híres szimbóluma, a Tófürdő épülete, a víz fölött nyíló tavirózsákkal. Az enyhe hajlatú dombok övezte hévízi Gyógytó Európa legnagyobb melegvizű tava. A 4,44 ha kiterjedésű tó a világ legnagyobb gyógyító erejű melegvizű tava! Gyógyító erejét évszázadokon át csak a környék népe ismerte. A tó átlagos mélysége 12 méter, a forrástölcsérben 35,6 méter. A feltörő víz hőmérséklete 33 Celsius. A felszíni víz hőmérséklete 28-32 Celsius, télen sem hűl 25 Celsius alá.

  • Egyiptom

    Sok kalandfilm és misztikus történet helyszínéül szolgált már ezen mesés és titokzatos világ. Egyiptom és a fõváros Kairó, sokaknak okozott már egy életre szóló élményt, hiszen ami itt látható, olyat egyik ország sem tud mutatni. Egyiptomba érdemes elutazni egész évben, hiszen ebben az országban mindig szép az idõ.

    Vásárolhatunk a szabadáras piacokon, ahol alkudozni lehet, vagy üzletekben és szupermarketekben, ahol fix árak vannak. Az ajándéktárgy-boltok. trafikok és élelmiszer boltok 9 óra körül nyitnak és késõ estig tartanak nyitva.

  • Karibi kalandok

    Egy bokor, egy hurrá - meséli az, aki már járt, kalandozott, búvárkodott, nézett naplementét és napfelkeltét, tapogatott virágokat és tengeri állatokat a karibi térségben. Ott, ahol az ég valószínûtlenül kék, kristálytiszta a víz, a homok hófehér, forró és a part menti zöld fák a szél irányába hajlanak. A karibi térség misztikus, elképzelhetetlen azoknak, akik még nem látták a saját szemükkel. A múlt izgalmai és a gyarmatok kora foglalja keretbe az öblökben ringatózó vitorlásokat, a hátizsákos turistákat. A történelem viharainak köszönhetõen rendkívül ...

  • Eger és a csillagok története

    Bizonyára sokaknak az egri várról az Egri csillagok jut eszünkbe. Van akinek tovább pörög az agya, fõleg akkor amikor a várhoz ér.

    Hogy miért? Az MTV és a MAFILM által gyártott magyar játékfilmet, az Egri csillagokat, hogy tudták itt leforgatni, ha ennyire ráépült a város a várra. Ha látni akarunk két Egri várat, akkor megtehetjük ezt. A 2. egri vár Pilisborosjenõ környékén található, ugyanis akkor még volt pénz a magyar filmekre, így felépítették az egri vár pontos mását.

  • Nagyon francia, kicsit svájci

    Mi a közös Freddie Mercuryban, Chaplinben és Dosztojevszkijben? Mindhárman otthon érezték magukat a Svájci Riviérán. Lausanne-ban Henriette kalauzolt, jópofa, közel hetvenéves nõ, hajában óriási rózsaszínû masnival. Olyan fürgén szaladt, hogy idõnként alig tudtam utolérni. Igazi francia nõ, bár született svájci, tesz a szabályokra, és dühös az erõszakosan dohányzásellenes propagandára. Önfeledten gyújt rá ott is, ahol nem szabad, igaz, francia Svájc ezen a téren is sokkal toleránsabb.

  • Southfork Ranch, avagy Dallas Romániában

    Az elmúlt 20-25 évben sokakat megfertõzött a Dallas mánia, amely közel 13 évig hódított Magyarországon is. Az elõször levetített sorozat nézettségi rekordokat döntött folyamatosan, függetlenül attól, hogy a Magyar Televízió vezetõsége péntek délelõttre tette az új epizódok levetítését és ezt ismételte meg este.

    A "fertõzés" hatott egy üzletemberre is, aki a szomszédos Romániában, az ottani rendszerváltást követõen szó szerint milliárdos lett.

  • Klasszicizmus, kastélyok, kávéházak

    Bécs múlt századi hangulatú utcáit járva ki gondolná, hogy a város több mint kétezer éves? Kelta település helyén épült római helyõrségbõl fejlõdött ki, majd a 13. századtól itt uralkodott a Habsburg-dinasztia. Fénykorát a 18. századtól kezdve az elsõ világháborúig élte, amikor az Osztrák-Magyar monarchia fõvárosa volt. A császári fõváros mûemlékei ma ugyanolyan pompával és eleganciával fogadják a látogatókat, mint egykoron. A Hofburg, a Schönbrunni kastély, Savoyai Jenõ herceg téli és nyári palotája (a Belvedere) régi fényében ragyog.

  • Tengerpartra vagy múzeumba mennek-e a turisták?

    Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.

    Tíz turistából négy a kultúráért jön Olaszországba - ismertette a római kulturális tárca legfrissebb adatait a nemzeti kulturális örökség fõosztályát vezetõ Mario Resca. Húsz évvel ezelõtt a napsütés hazájába érkezõ látogatók alig 14 százaléka választotta úti célként a mûemlékekkel és múzeumokkal teli olasz városokat. A többség a tengerparti nyaralás miatt utazott Olaszországba.

  • Berlin: kultúra és szórakozás

    Berlin: kultúra és szórakozásNémetország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: „Die Weltstadt mit Herz” (Világváros, amelynek szíve van). A város környékén több tó is található: Ammersee, Wörthsee, Starnberger See. A látnivalók és bevásárlási lehetőségek a városban sok turistát és kereskedelmi utazót vonzanak. München központja a Marienplatz (magyarul Mária-tér). Itt található az új és a régi városháza is. Néhány lépésnyire a tértől áll a Szt. Péter templom, München legrégibb temploma.

  • Svédország

    Vitorlások véget nem érõ flottája, takaros, pirosra festett nyaralók Stockholm számtalan sziklaszigetén - amelyet õk séreknek neveznek -, kellemes, barátságos, szabadidejüket töltõ emberek: ilyen egy svéd hétvége nyár derekán, amikor kint a szabadban még éjfélkor is világos van. Hétvégén, nyár derekán, Stockholmban ugyanis hatalmas vitorlás-flottában rajzanak ki a svédek ki a sérek (szikla-szigetek) közé; a vitorlások késõbb eltûnnek az ezernyi sziget között.

  • Peking az új metropolisz

    Hova is lett a régi Kína? - kérdezi önkéntelenül a látogató. A szálloda boltjában képes levelezõlapokat árulnak, amelyeken egérszürke emberek és régi a városnegyedek láthatók, de ma már mindez a múlté. A modern Peking tarka, fiatal, dinamikus és jövõorientált. A 15 millió lakosú metropolisz utcáit benépesítõ nyugati stílusú, nyelveket beszélõ és világot látott emberek - hivatalosan még mindig -népköztársaság államapparátusában is megtalálhatók. Az ország lélegzetelállító fejlõdésen ment át az utóbbi években, amióta elkötelezte magát a gazdasági nyitás mellett.

  • Közkedvelt téli síparadicsomok

    Közkedvelt téli síparadicsomokMurau-Kreischberg sírégió: Murau-Kreischberg 870-2118 méter magasságban fekvő síterepe nagy kedvenc a magyarok körében. A Magyarországtól 460 km-re lévő sípályarendszeren 17 kilométer kék, 15 kilométer piros és 8 kilométer fekete sípálya besíelésére van lehetőségünk. Mura-Kreischberg legmagasabb hegye a 2118 méter magas Rosenkranzhöhe, melyet felvonókkal érhetünk el. A sípálya alsó részén található a szánkópálya, az Airypark snowboard- és freeride-park, valamint a WM Aréna.

  • Drezda

    II. Frigyes Ágost (1670-1733) szász választófejedelem és 1697-tõl lengyel király is, olyan gazdagon volt megáldva testi képességekkel, hogy hódolói az Erõs melléknévvel ruházták fel. Állítólag 350-nél több gyermeket nemzett, és patkókat hajlított össze puszta kézzel. Az uralkodónak még más, nem kevésbé kiváló adottságai is voltak: elhatározta, hogy Észak Velencéjévé varázsolja Elba-parti rezidenciáját. Túl akart tenni a berlini udvaron - ami sikerült is neki -, Versailles fényét-pompáját kívánta szász földre hozni.

  • Tallinn - A legek városa

    Tallinn Észak-Európa legrégibb fõvárosa, központjában található a térség legjobban megõrzött középkori városmagja, és még folytathatnánk a legek sorát: a város falai között bukkanhatunk rá a világ legrégebben (1422 óta) mûködõ patikájára, St. Olaf nevét viselõ temploma az 1800-as évek végéig a világ legmagasabb épületének számított, a Városháza pedig Észak-Európa egyetlen érintetlenül megmaradt ilyen jellegû gótikus épülete. Az észtek mai fõvárosa, egykori nevén Reval, gazdag történelme során tartozott a dánokhoz, a német lovagrendhez, a svédekhez, az oroszokhoz, és pár évtizedig a Szovjetunió egyik nagyvárosa volt.

  • Mexikóváros, a latin fõváros

    A fõváros 2200 méter magasan fekszik, de levegõje ennek ellenére borzasztóan szmogos. A helyiek többsége beszél angolul, és szívesen elkalauzol minket bármely nevezetességhez, mint például a Zona Rosaba, a Rózsanegyedbe, ahol több száz éves épületek és remek éttermek találhatók. A város történelmi belvárosa a Plaza de la Constitución, itt találhatók Mexikó legrégebbi épületei és templomai. Keleti részén található a a Palacio Nacional, mely ma az elnöki hivatalnak ad otthont. A csodálatos Catedral Metropolitanát 1520-ban építették. A fõváros egyéb látnivalót se hagyjuk ki! Nézzük meg az azték piacteret, az Alamedát, a város legnagyobb parkját, a Bosque de Chapultepecet, a Guadalupe Bazilikát, és a Plaza Garibaldit is.

  • Split (Horvátország)

    Az 1700 éves múltra visszatekintõ közép-dalmáciai Split Diokleciánusz császár alatt élte fénykorát, aki jó ideig innen irányította a Római Birodalom ügyeit, örökségül pedig remekbeszabott palotakomplexumot hagyott hátra. A pompás óvárosi mûemlékegyüttesen és magas színvonalú idegenforgalmi szolgáltatásokon kívül Split turisztikai vonzerejéhez kétségkívül hozzájárul e mediterrán nagyváros lakóinak felejthetetlen déli sármja.

  • Hajdúszoboszló

    Hajdúszoboszló Hajdú-Bihar megye egyik idegenforgalmi központja. A város arculatát leginkább az immár több mint nyolcvanéves fürdõkultúra határozza meg.

    Az alföldi kisváros közkedveltségét messze földön híres gyógyvizének és az erre épült hatalmas 30 hektáros, korszerû infrastruktúrájú gyógy- és strandfürdõjének köszönheti, melyben a mediterrán tengerparti medence és sok más élményt nyújtó attrakció mellett jelentõs vonzerõt gyakorol az országban elõször megépült AQUAPARK.

  • Világörökségünk: Pécsi ókeresztény sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét.

    A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • Sharm el Sheik, a Sínai félsziget gyöngye

    Sharm el Sheikh, Egyiptom; a Vörös-tengeri turista paradicsom a kikapcsolódni, búvárkodni vágyóknak, családi üdülõknek. A Sínai félsziget gyöngye, évezredes történelmi múlttal, kulturális élményekkel gazdagon - és persze az egész évben ragyogón sütõ nappal. Egyiptom egyik legkeresettebb turistadesztinációja, egyik oldalán a Vörös-tenger, a másikon a Sínai hegy.

  • Elkészült Micky-Mouse új hajója

    Ez a legnagyobb óceánjáró hajó, amelyet valaha is építettek Németországban: a Disney-Dream az elmúlt hétvégén hagyta el a németországi Papenburg hajógyárának 500 méter hosszú szerelõcsarnokát. 2011 januárjától már a Karib-tengeren közlekedik.

    A 128.000 tonnás hajó hossza 340 m hosszú és 37 m széles. 4000 utast valamint 1453 dolgozót képes kabinjaiban elhelyezni. Fedélzetén megtalálható egy színház, éttermek, a legfelsõ emeleten pedig az elsõ tengeri vízipark.

  • Tihanyi-félsziget

    A félsziget földtani felépítésében nagymértékben eltér a Balaton-felvidék más területeitõl. A terület fiatal alapzatát miocén mészkõ alkotja, rajta pannon rétegsorral. Tihany jelképe lehetne a valaha a Pannon-tengerben élt "balatoni kecskeköröm" (Congeria ungula caprae) is. A lepusztult pannon üledékre bazalttufa sorozat rakódott, melynek számos érdekes feltárása ma is látható, pl. Barátlakások. A felszíni kõzetek szerkezete és formái a vulkanizmus robbanásos tevékenységét bizonyítja. Különleges földtani értékei a gejzírképzõdmények, amelyek hévforrások vizébõl keletkeztek.

  • Az olasz tengerpartot kedvelik a magyar turisták

    A magyar turisták közül egyre többen választják a tengerparti pihenést, ezek közül is minden második utazás célja Olaszország - derült ki a NagyUtazás.hu nevû, internetes portál csütörtöki közleményébõl.

    A tavalyi fõszezonban, július és augusztus között a külföldre utazó magyarok 21.5 százaléka választott tengerparti nyaralást.

  • Santo Domingo

    Santo Domingo a modern szofisztikáltság, a régi idõk karizmájának és a latin sárm városa. Santo Domingo nagyszámú múzeuma, a felújított részek, a macskaköves utak visszaröpítik az utazót az idõben. Ám a turista akár teljesen meg is feledkezhet a történelmi látványosságokról, ha inkább a modern városi pezsgést, finom vacsorákat, kaszinókat, ötcsillagos szállodákat választja.

  • Világörökségünk: Hollókõ ófalu és táji környezete

    A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsõként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókõt vette fel a Világörökségi Listára.

    A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentõségnek Hollókõ azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezõgazdasági forradalmat megelõzõ falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megõrizni.

  • The World - A világ kicsiben

    300 szigetbõl álló csoportot épít a legdrágább és legpompásabb arab város Dubai.

    A szigetek 3-4 hektáros területek, amelyek egy-két villát és nyaralót tartalmaznak. Azt azért nem árt tudni, hogy egy-egy szigetet egy-egy országról mintáztak, de sajnos Magyarország formájú sziget nem készült és nem is fog.

  • A kívácsi turisták paradicsoma: Dubai

    A kívácsi turisták paradicsoma: DubaiDubai az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb és második legnagyobb városa. A Perzsa-öböl déli partján fekszik, az Arab-félszigeten. Dubai önkormányzatát szokás Dubai Államnak is nevezni. Feljegyzett beszámolók leírják, hogy a város legalább már 150 éve létezik. Az emírségek közül Dubai rendelkezik a legtöbb lakossal, és területét tekintve a második legnagyobb Abu-Dzabi után. Az emirátus fő bevételei a turizmusból, az ingatlanértékesítésből, valamint a különféle pénzügyi szolgáltatásokból származnak.

  • A világ 7 új csodája - a mexikói Chichén Itzá

    Kr. elõtt 2000 táján a maják népesítették be a Délnyugat-Mexikóban található partvidéki területet, a Yucatánt. A közép-amerikai indián kultúra Kr. u. 200 és 900 között érte el fejlõdésének csúcsát. Teotihuacán városa a maga 200 000 lakosával hajdan a világ egyik legnagyobb települése volt. A kereskedelem és a mezõgazdaság a virágkorát élte, melynek elõször a Hernán Cortes által vezetett spanyol hódítás vetett véget 1519-ben. A Yukatán félsziget Mexikó egyik legizgalmasabb területe, itt terül el a toltékok fõvárosa, Chichén Itzá, amely megõrizte a hosszú ideig tartó maja kultúra emlékeit.

  • Ezt látnia kell Kuala Lumpurban: A Petronas Ikertornyok

    A francia pókember is megmászta Kuala Lumpurban, Malajzia fõvárosában a helyi olajtársaság székházát, a Petronas Ikertornyok egyikét, amely - 452 méteres magasságával - egy ideig a világ legnagyobb épületének számított.

    A Petronas Towerst többen nevezték techno-pagodának. Tervezõje Cesar Pelli amerikai építész, aki minden munkájában a legfejlettebb csúcstechnológiát ötvözi a helyi kultúra és hagyomány jelképeivel. A komplexum alapjául az iszlám építészet két jellegzetes eleme, a minaret és a városkapu szolgált.

bohócdoktor vizit szja 1%