rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Tiszavid

  • Már az Árpádházi királyaink korában ismert település volt. 1038-ban vám és sóhivatal mûködött itt. A Munkács- Beregszász- Kisvárda kereskedelmi útvonal keresztezte itt a Tiszát. Akkor még Vídtelke nevû településen keresztül mûködõ kompon szállították a vágómarhát, árucikkeket.

    A település nevének elõtagja a Tisza folyóra utal, míg utótagja valószínû, hogy az 1063-ban élt, s a Gutkeled nemzetséghez tartozó Keled fia Vid comes (ispán) nevére utal, aki Salamon király udvari tanácsosa volt. Személynévi eredetû helynév; a Gut-Keled nemzetség családfáján is szerepel Vid ispán a XI. században.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    1298-ban örökös nélkül elhalt nemes birtoka. Vid neve az oklevelekben 1298-ban tûnik fel elõször, amikor itt egyezkednek a Gutkeled nemzetségbeli Várdai Aladár fiai Káta nemzetségbeli Gabrianus fiaival Márok (Márokpapi) ügyében.

    1312-ben Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhunyt Ranold fia Péter birtokait - melyeket Aba nemzetségbeli Omodeus és fiai foglaltak el - Apagyi Péter-nek adta.

    1312-ben királyi adománnyal Apagyi Péter kapta, és ettõl kezdve a Balog-Semjén nembeli családok tartottak igényt rá.

    1381-ben vette meg a Nagysemjéni család, de a Gut-Keled nb. Butykaiak is bírták egy részét egészen 1417-ig.

    A XVI. század közepén Büdi Mihály beregi fõispán kapta meg, majd a század végén a Csapiak is részesek belõle.

    1600-ban Melith Péter kapta meg egy részét, 1634-ben Vidtelekét Kálnoki Székely Ferenc pusztította.

    Kis és középnemesség élt a vidéken nagybirtokosság nélkül. Kicsi, de mégis gazdag település volt ez évszázadokon keresztül a helybeliek szorgos munkájának eredményeként. Legrégebbi családok a Gyõrffyek, Lipcseiek, Koszték, Bogátiak, Péterek.

    A Rákóczi szabadságharcból is kivette részét a falu. A nagyságos Rákóczi fejedelem zászlaja alá nem kevesen vonultak be a községbõl. A hadak és a hadtáp többször kelt át itt a Tiszán.

    Az 1848-as szabadságharc idején az utolsó még álló vár – Komárom - falait védte a falu szülötte nemes, nemzetes Péter Tamás.

    A reformáció után 100 évvel református egyház mûködött itt, amelyet az 1646-os bélyegzõlenyomat bizonyít. 1913-ban épült a faluban az eklektikus stílusú templom fõként Tiba Béla vezérõrnagy adományaiból.

    A helytörténeti kutatók szerint a falu valamikor orsós alaprajzú lehetett, mert a református templom a régi fõutca kiszélesedésében áll, korábban itt egy szárazmalom is volt. Az általában soros elrendezésû szalagtelkeken lévõ házak a régi nagycsaládi rendszert idézik. Az 1983. évi földrengés a templom falaiban, a középületekben és a lakásokban kisebb károkat okozott, de szerencsére nem döntötte romba a népi építészet emlékeit. Még látható néhány favázas, sövényfalas lakóház. Tiszavid 1978-ig önálló község volt, majd 1989-ig egyesítették Tiszaszalkával, 1990-ben ismét külön községgé alakult a gátõrházhoz tartozó területtel együtt.

    A Tisza árterülete félkörben öleli át Tiszavidet. A falu nevének elõtagja a folyó melletti helyét jelöli, az utótag névadója talán Keled fia, Vid ispán, Salamon király tanácsosa (1063) volt. A község jeles szülötte: Arday Aladár Nagyszalonta, majd Nagyvárad püspöke.

    Látnivalók : mûemlék templom, Tiszapart, gémes kút, közkút.




  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Rém

    A község nevét elõször 1401-ben említik a korabeli oklevelekben. A török hódoltság után, 1543-tól a település mint puszta szerepel. Jelentõs fejlõdés csupán a XIX. század végétõl kezdõdött a községben.

    A XX. század elején a lakossága elérte a 2000 fõt, majd a II. világháború után ismét csökkent. Jelenleg 1420 fõ él a településen. A község Baja és Jánoshalma között fekszik, elõbbitõl 23, az utóbbitól 15 kilométerre. A Bajáról Szegedre tartó 55-ös számú fõútról Csávolynál leágazó – Jánoshalmára vezetõ – mellékúton közelíthetõ meg. Az említett mellékútról ÉNY-ra fordulva, további 3,2 kilométer megtétele után érhetõ el.

  • Venezuela

    A legenda szerint, amikor Isten a világot teremtette, az ördög mindenbe beleszólt. Ám egyszer az ördög elaludt, és Isten akkor teremtette Venezuelát, adott neki mindenféle kincseket: kõolajat, nemesfémeket és lélegzetelállítóan gyönyörû tájat. Venezuelát a karibi mennyország kapujaként is említik, ideális hely kikapcsolódásra és az aktív pihenésre is. Bõvelkedik természeti szépségekben, hegyekben, folyókban, vízesésekben, esõerdõkben, valamint csodálatos tengerpartokban. Isla Margarita a karib térség egyik legvonzóbb szigete.

  • Szeged és környéke

    Délkelet-Magyarország központját, Szeged vidékét az E75-ös nemzetközi fõút kapcsolja össze a fõvárossal - és az európai közlekedési hálózattal -, de fõutak vezetnek innen minden égtáj felé. Budapestrõl jó a vasúti közlekedés is, de érkezhetünk ide vonattal Szolnok, Békéscsaba, Makó és Röszke irányából is.

    Az 1920-as trianoni békeszerzõdés Szeged szomszédságában húzta meg az országhatárt, s ez érzékenyen érintette a város déli és keleti kapcsolatait. 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, két évvel késõbb a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról.

  • Brüsszel

    Ha valaki nem tudná, Brüsszelt nem belgák, nem vallonok, de nem is flamandok lakják, hanem "a brüsszeliek". A hosszabb-rövidebb idõre Belgium (és Európa fõvárosában) megtelepedõ külföldiek, akik egyébként már maguk is színtiszta brüsszeliek, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gyanúsan francia vagy flamand nevû szomszéduktól megkérdezik: a Belgiumban élõ egyik vagy másik nagy népcsoporthoz tartoznak-e. "Je suis bruxellois" (azaz "brüsszeli vagyok") - vágják rá ilyenkor az esetek többségében a megkérdezettek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

  • Genf

    Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fõvárosa.

    Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerõsített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fõvárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött elõször a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.

  • Barlangvárrá, turisztikai központtá válik a siroki sziklavár

    Sirok - Vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) támogatása nyomán - jelentették be kedden Sirokon.

    A 320 millió forintos támogatásnak köszönhetõen hamarosan megkezdõdhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés, amelynek keretében látogathatóvá tesznek több, a rom talapzatába vájt riolittufa-járatot - közölte a projektgazda Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.

  • Nizza

    Szélfútta hajjal áll az ifjú pár a Negresco erkélyén, magasan fenn a nizzai Angyal-öböl fölött, és olyan magától értetõdõ természetességgel élvezi a rózsaszín kupolás Belle Époque Hoˆtel fényûzését, mint mások a napfényt és a szelet. Álmodozva támaszkodnak a mellvédre, szemükkel követve egy vakítóan fehér hajó útját a végtelen kékségbe. Hát igen, még mindig léteznek õk, s nem csak a regényekben: a gazdagok és a még gazdagabbak, az elegánsak és a szenvtelenek, akiknek szükségük van arra a városra...

  • Újabb leg Dubaiból: Kinyitott a világ legmagasabb szállodjája

    Megnyílt a világ legmagasabban mûködõ étterme, amely a földkerekség legmagasabb épületében, a Burdzs Kalifában kapott helyet Dubajban.

    Az At.mosphere elnevezésû vendéglõ a felhõkarcoló 122. emeletén várja a vendégeket, 422 méteren.

    A hírek szerint a vendégek nemcsak a magaslati fekvés, hanem az árak láttán is elámulhatnak, a mûködtetõk ugyanis nem sajnálták a pénzt, és luxussal zsúfolt éttermet alakítottak ki. A 122. emeleten 210 vendégnek jut hely, az étlapon biofogások is szerepelnek.

  • Világörökségünk: Hortobágyi Nemzeti Park

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig nemzetközi védettséget is élvez. A Nemzeti Park területének döntõ hányadát természetes élõhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelõdõ kisebb-nagyobb mocsarak alkotják. Természetvédelmi szempontból is nagy jelentõséggel bírnak a jóval kisebb területet lefedõ mesterséges vizes élõhelyek.

  • Hearst Tower - Ökofelhõkarcoló New Yorkban

    A Hearst Tower az elsõ New York-i felhõkarcoló mely megkapta a LEED arany minõsítését az USGBC-tõl (US. Green Building Council), amikor megnyitotta kapuit tavaly.

    A behemót építéséhez felhasznált vas 80 százaléka újrahasznosított anyagokból készült. A belsõ terében a lépcsõk és a mennyezet szintén újra felhasznált alapanyagokból lettek kialakítva. A gyémántforma felépítés nem csak a látvány kedvéért van, az átlós rácsozathoz kevesebb vasgerenda felhasználására volt szükség.

  • Száz évvel a Titanic után - A luxus óceánjárók biztonsági hiányosságai

    A Costa Concordia luxus óceánjáró hétvégi katasztrófájával kapcsolatban leggyakrabban felmerült kérdés, hogy miként eshetett meg egy ilyen baleset a 21. században, éppen 100 évvel a Titanic elsüllyedése után.

    Andrew Linington tengerészeti szakember szerint viszont inkább az a meglepõ, hogy eddig nem következett be hasonló szerencsétlenség. Kutatások szerint a tengeri balesetek 60-80 százaléka részben emberi mulasztás miatt következett be.

  • Öt kontinens homokból

    Akár a ködös Anglia, akár a perzselõ Adria partján tölti az ember a vakációt, a homokvárépítés kihagyhatatlan programja a nyaralásnak. Az ügyesebbek pedig a homokszobrászkodással próbálkoznak.

    Ennek persze nem csak gyerekek hódolnak nagy szenvedéllyel: sokszor a felnõttek is vödröt, lapátot ragadnak, és reggeltõl estig építenek, tapasztanak, tömörítenek, faragnak – méghozzá a homokszobrászok versenyén.

  • A Visegrádi fellegvár

    A Fellegvár a visegrádi várrendszer (vízivár, alsóvár, felsõvár) legismertebb tagja, mivel a Várhegy tetején álló építmény minden irányból messzirõl látszik, s a visegrádi kirándulások, túrák leggyakoribb célja.

    A szabálytalan alakú várat az autóparkoló mögötti, ötszög alakú külsõ keleti kaputoronynál érjük el, majd a a külsõ várudvarra, (panoráma!), az alsó várudvarra és az erõs déli kaputornyon át a belsõ várudvarra juthatunk el. A belsõ vár alsó udvarában valaha a várõrség lakott. Itt van a kõkávás kút is, amely a védõk szerencséjére igen bõvizû volt.

  • Európa egyik legrégebbi városa: Lisszabon

    Európa egyik legrégebbi városa: LisszabonLisszabon Portugália nyugati peremén, az Atlanti-óceán partján helyezkedik el. Európa szárazföldi területének legnyugatibb fővárosa. A főváros szorosan vett határait jól meghatározzák a történelmi városrészek kontúrjai. Lisszabon körül számos, ma már közigazgatásilag önálló peremváros fejlődött ki, mint \"Loures\", \"Odivelas\", \"Amadora\" és \"Oeiras\". Rómához hasonlóan a történelmi városnegyedek a város hét dombjára épültek. Az utcahálózat ezekben sok esetben túl szűk ahhoz hogy járműforgalom megközelíthesse.

  • Hol nyaralunk idén? Itt a top5 úti cél!

    A Start Utazási Iroda (www.startutazas.hu) minden évben összeállítja a legnépszerûbb nyaralóhelyek listáját a nyári fõszezonra elõzetesen lefoglalt utazások alapján. Az így kirajzolódó trendek pedig nem csak izgalmasan változó toplistát eredményeznek, de a még bizonytalan utazóknak is segítséget nyújtanak a választásban.

    Geri Károly, a StartUtazás ügyvezetõje elmondta, a népszerûségi lista elsõ helyezettjei között minden évben izgalmas verseny alakul ki, évrõl-évre nagy mozgásokat tapasztalhatunk a sorrendben.

  • Halkidiki Budapesten

    Bár a magyarok egyik legkedveltebb utazási célpontja évek óta Görögország, ma már az egyes régiók külön-külön is invitálják a magyar vendéget: a Halkidiki régió is bemutatkozott Budapesten. A régiót alkotó, három földnyelven elterülõ Kaszándra, Szithonia és Athosz Theszalonikitõl dél-keletre terül el és mélyen belenyúlik az Égei-tengerbe. Ezüstös olívaligetek, aranyló gabonamezõk, festõi szõlõültetvények, méregzöld fenyõerdõk és mindehhez a kék tenger sós levegõje - így összegezte a félszigetek természeti vonzerejét Halkidiki turisztikai képviselõje.

  • Jordánia

    A Közel-Kelet egyik gyöngyszeme a Jordán királyság, Szíriához és Libanonhoz hasonlóan a szent föld része. A királyság földjére való beutazáskor nem kell vízum, viszont kilépéskor illetéket kell fizetnünk, amelynek díja: 8 USD / fõ. Pénzváltásra csak a kijelölt helyeken van lehetõség, de az ismert hitelkártyákat nagyobb üzletekben elfogadják.

    Ez az a világ, ahol jártak már perzsák, asszírok, Nagy Sándor görögjei, rómaiak és kereskedõ arabok.

  • Kemeneshõgyész

    Kemeneshõgyész község a Dunántúlon, a Kisalföld szélén, a Kemeneshát, a Kemenesalja és a Marcal-medence találkozásánál fekszik. Veszprém megye északnyugati részén helyezkedik el.

    1951 elõtt Vas megyéhez tartozott. Északról Magyargencs, délrõl Szergény, délkeletrõl Békás és Mezõlak, nyugatról Kemenesmagasi határolja. Csaknem teljesen sík, kavicsos dombháton és a Marcal árterébõl kiemelkedett homokszigeten, teraszokon szántóföldek, akácosok, rétek váltakozva terülnek el.

  • Az aranypart: Palm Beach

    Az egyik leghíresebb turista központ Florida aranypartja Palm Beach, és a szomszédos West Palm Beach.

    Itt a gazdagok játszótere van, ahol a kisautók rolls roycok, és a hitelkártya a fõszereplõ. Az elsõ házakat még 1873-ban építették a függetlenségi háborúból megszökött katonák, ekkor még csak négy család lakott itt. Majd egy tengeri kókuszszállító hajó feneklett meg a partoknál így idõvel hatalmas kókuszpálmák borították a környéket. 1880-ban nevezték el a helyi lakosok Palm Beachnak ezt a partszakaszt.

  • Isztambul: Európa és Ázsia határa

    Paloták, mecsetek és kincstárak az egykori birodalmak székhelyén, két kontinens kapujában, ezer mûemlék és kebabsütõ között. Isztambul nemcsak egy másik kultúrába, de a múltba is bepillantást nyújt.

    Egyszer úgyis el kell menni Isztambulba! Ez a város annyi szállal kötõdik a magyar történelemhez, és bár egy külön világot alkot, mégis olyan mértékben része az európai történelemnek és kultúrának, hogy gyakorlatilag mûveletlenségnek számít, ha valaki egy bizonyos kor felett még sosem járt itt.

  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

    Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsõsorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben. Területének 75%-át lombhullató erdõk borítják. Mozaikszerûen elhelyezkedõ tisztások, sziklagyepek, kõkibúvásos hegyoldalak biztosítanak életteret az értékes növényeknek, a gazdag rovarvilágnak és a területen elõforduló több mint 220 madárfajnak.

    A Nemzeti Park viszonylag kis területén (közel 20 000 ha) több mint 200 kisebb-nagyobb barlang található.

  • Olcsóbban a tengerpartra!

    Újra elindulnak, és szeptember közepéig üzemelnek a népszerû üdülõjáratok magyar turisták által látogatott horvátországi, olaszországi és montenegrói nyaralóhelyekre. Az Adria, a Dalmát, a Montenegró, a Jesolo, és a Cattolica expressz mellett az idén újdonság a Krk-expressz.

    A buszjáratok általában szombati indulással és éjszakai közlekedéssel üzemelnek, így egy napi szállásdíjat megtakaríthatunk.

  • Antalya

    A félmillió lakosú, mediterrán éghajlatú Antalya a Török Riviéra fõvárosa. Gyönyörû tengerpart, temérdek látnivaló, nyüzsgõ élet és bazárok teszik felejthetetlenné a látogatást. Klímája miatt igazán szeptemberben a legkellemesebb itt nyaralni, a levegõ ilyenkor már kevésbé párás, de még meleg. A törökök rendkívül vendégszeretõek, nem árt azonban észben tartani, hogy muzulmán országban járunk, ne bosszantsuk fel õket túlzottan lenge öltözettel, nyilvános alkoholfogyasztással, vagy azzal, hogy disznóhúst rendelünk az étteremben.

  • Iráklio - Kréta fõvárosa

    A sziget északi partján fekszik, az ókori minószi fõváros, Knósszosz északnyugati szomszédságában. Ezért feltehetõ, hogy ebben az idõben a palotabirodalom kikötõje lehetett.

    Mai nevét Heracleum ókori római kikötõrõl kapta, amely valószínûleg ugyanezen a helyen volt. A i. sz. 9. században a szaracén Kréta fõvárosa volt, ekkor az arab Kandak („sáncárok”) nevet kapta, s ez torzult Candiává. A több ezer éves város korai történetére vonatkozóan csak töredékes emlékek utalnak.

  • Tunéz városlátogatások

    Tunézia, a „fátylak országa”, Magyarországtól alig 2 órányira, de mégis egy távoli, különös világban, Afrika földjén fekszik. Itt nyújtózik a Szahara végtelen homoktengere, amelyből csak az itt-ott felsejlő romok, Hammamet vagy Sousse medinái vagy Sidi Bou Said mór óvárosa idézik a rendkívüli történelmet. Karthago egykor hatalmas birodalom központja volt, ma az európaiak kedvelt kirándulóhelye. A nyugati színvonalú szállodák, kiváló konyha, finomhomokos tengerpart...

  • Szeged a Napfény Városa

    Szeged egy olyan város, amelyet minden magyarnak egyszer látni kell. Az országban nincs olyan ember, aki nem hallott volna már a Pick szalámiról, a szegedi paprikáról, a szabadtéri játékokról és esetleg a szegedi papucsról. Ezek csak azok a dolgok, amelyekrõl folyamatosan tájékoztatnak minket, pedig Szegeden sokkal több látnivaló van mint gondolnánk.

  • Spanyolország: Malaga

    Bilbao (baszkul Bilbo) Baszkföld legnépesebb és legjelentõsebb városa, Vizcaya (Bizkaia) tartomány közigazgatási központja.

    A baszkok nemzeti fõvárosuknak tekintik. A várost 1300. június 15-én alapította Don Diego Lopez de Haro, Viscaya grófja. Azelõtt már létezett Bilbao mai helyén egy római kori település Bellum Vadum néven. Legnevezetesebb intézménye a Guggenheim múzeum. Az 1997-ben megnyílt múzeum már kívülrõl is rendkívül izgalmas látványt nyújt. Az igazi élmény természetesen belül várja a látogatókat.

  • Monaco

    A Monaco a világon az egyetlen olyan hely, ahol két négyzetkilométerre, négyezer milliomos jut. A Franciaország déli partjainál elterülõ mini állam, nem tartozik a legolcsóbb helyek közé, mégis több millió turista látogatja meg egy évben. A mediterrán világ sokakat vonz ide, hiszen itt egy évben 300 napon át süt a nap. Itt mindenki szabadnak érzi magát, hiszen itt a sztárok szomszédjai is sztárok és híres emberek.

  • Santo Domingo

    Santo Domingo a modern szofisztikáltság, a régi idõk karizmájának és a latin sárm városa. Santo Domingo nagyszámú múzeuma, a felújított részek, a macskaköves utak visszaröpítik az utazót az idõben. Ám a turista akár teljesen meg is feledkezhet a történelmi látványosságokról, ha inkább a modern városi pezsgést, finom vacsorákat, kaszinókat, ötcsillagos szállodákat választja.

  • Földi paradicsom: Kanári-szigetek

    Földi paradicsom: Kanári-szigetekA szigetek összterülete 7500 km2. A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és Hierro alkotja. Minden sziget vulkanikus eredetű, érdekesség, hogy mindegyik közepén egy-egy vulkán magasodik. Ami először eszünkbe jut a Kanári szigetekről, az a szörfözés, napozás, fürdés és golfozás - ám ezen kívül számos más izgalmas élményt és látnivalót kínál nekünk ez a világ.

bohócdoktor vizit szja 1%