rss
  • Vámosatya a nyugalom és béke szigete a Beregben

  • A község neve elõször 1289-ben tûnik fel oklevelekben Atya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" elõtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt.

    Atya faluról elõször a nagyváradi káptalan irataiból olvashatunk. Késõbb 1321-ben említik elõször oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben készített pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. Az írásos emlékek alapján a honfoglalástól lakott terület volt. Ma kb. 600 lakosa van.

    Az államalapító István királyunk törvénye szerint minden tíz falunak templomot kellett építenie. Az építkezéshez lehetõleg szilárd alapokat kerestek elõdeink. A község közepén azóta áll az Árpád-kori templom, elõtte a régi folyómederben emlékpark épült. A községen keresztül vezetõ folyón elõbb fából, majd kõbõl híd épült. A hídon áthajtáskor 1399 óta vámot kellett fizetni. A község az államalapítás ezeréves évfordulójára emlékpark létesítésével örökítette meg a névadó helyet. A milleneumi emlékoszlop mellett középen a község mozaikból kirakott címere látható. Tájház épült, a Büdy vár feltárása folyamatban van, az emlékpark folyamatosan épül, szépül.

    A vámszedésrõl

    Az ingatlanokat átruházó korabeli írásos dokumentumok említik Atya falunak a vámszedés jogát már az Árpádházi királyaink korából. A Conscriptio domini Soom címû okirat biztosította a vámosatyai prédikátort illetõ vámtizedet. 1890-ig a király és a földesurak törvényekben meghatározott arányban osztozkodtak a vámjövedelmeken. Az említett évben azonban a község egyik képviselõtestületi ülésén olyan határozatot fogadott el, hogy az gondoskodjon az átjárók, hidak karbantartásáról, aki a vámjövedelmét élvezi. Ettõl a földesurak átengedték jogaikat a községnek. A község a helybeli kereskedõknek 3-3 évre adta bérbe a vámszedési jogot és a bevételbõl gondoskodott a belvizeket áteresztõ hidak létesítésérõl, helyreállításáról. Ezt követõen a sorompót mindig annak a kereskedõnek a háza elõtt állították fel, akinek joga volt a vám szedésére. A más községbõl érkezõ teher nélküli fogat után 6, a terhes fogat után 12 fillér vámot kellett fizetni. Aki vonakodott a vámot megfizetni, a bérlõ a sorompót elõtte lehúzhatta és meggátolhatta további útjában, mindaddig, amíg a vámot meg nem fizette.

    1875-ben épült egy hatalmas kõhíd a község közepén, a templom mellett. A 18-20 méternyi korlátok nélküli fahidat pótolta, amely a falu közepén kialakult lefolyástalan, bûzös tó vízének elvezetéséhez szükséges csatornán ívelt át. 1937-ben omladozása miatt a kõhidat lebontották és az addig keskeny és veszélyes utat megszélesítve új betonhidat építettek. Az átjárás szabaddá válásával a vámszedés joga is megszûnt. A község XXI. századi fejlesztésében a Büdy vár feltárásával, megtekinthetõvé tételével párhuzamosan tájház épült és emlékpark átadására került sor 2010. március 14-én.

    Az emlékpark

    A 2000. évi emlékoszlop és a 2005-ben mozaikból készült címer virágos környezete 2010-ben további emlékmûvekkel bõvült. Közvetlenül a címer mellett jobbról ifj. Büdy Mihály, balról id. Büdy Mihály szobrát láthatjuk.

    Az õsök hõsi emlékmûve a környék aranyából, akácfából készült. Vámosatya és lakosságának életében jeles történelmi eseményeket az Õsi múlt emlékmûvében akácfából faragott kopjafákkal állítottuk sorba a Hõsök emlékmûvén. A község alapításától kiindulva, elpusztítása, újjáépítése, a Büdyek szerepének megörökítésével egyenesen emelkedik a sor. Az oszlopok tetején a föld, a nap, a hold, a tulipán mellett a magból kikelõ élet motívumai láthatók. Az egyszerû faragású kezdetektõl az emlékdomb tetején a szabadságharc, az önállóság, függetlenség legfontosabb eseményei mívesebb fafaragással kerültek megörökítésre. 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc zászlóbontásakor a tarpai kuruc vezér Esze Tamás seregébe községünkbõl többen jelentkeztek. A falubelieknek részük volt az 1848-49 szabadságharcban az önálló, független haza megvalósításában. A kõhíd megépítésének emlékmûve a sorban legutolsó az emelvényen. Ezzel a község életében egy fejezet lezárult. A hõsi múlt emlékmûvének középpontjában II. Rákóczi Ferenc fejedelem áll.

    A honfoglalásban, a tatárjárásban, törökdúlásban elsõ és második világháborúban résztvevõ nagyszüleinkre, elesett rokonainkra, õseinkre és ezalatt az otthonukat õrzõkre ugyanúgy büszkék vagyunk, mint a hadifogságba, málenykij robotra elhurcoltakra. Emlékmûvük a hõsi múlt árnyékában pihen. 1200-2000 közötti évszámokat találunk a jelképeken. Elõdeink és ellenfeleik kopjafái a hõsök dombjának aljában ziláltan, szétszórtan hevernek szanaszét. A figyelmes szemlélõ azonnal észleli a hõsi oszlopok égbe emelkedõ rendezett sorával szemben az elesettek sokszínûségét, satnyaságát, rendezetlenségét a mélyben. A hõsöket szimbolizáló sorban láthatunk egy oldalággal faragott darabot. Emlékeztetni kíván arra, hogy a történelmi múlt rendezett sorban követi egymást, ám mindig van oldalág-oldalhajtás, ami az útról nem térít le, de a megújulást magában hordozza.

    Távolabb a vámsorompó, vámõrtorony és felé közelítenek az adózók, a lakosok. Az addig vezetõ úton találhatjuk a rendszerváltás és az EU csatlakozás tulipános kopjafáit, majd a sorompó középsõ tartóoszlopa érdemel említést az 1956–os évszámmal. A vámszedés emlékmûve ilyen módon a társadalmi nyitást is szimbolizálja. A vámsorompó díszítése, a faragások és a templomunk õsi tulipános mintája között a kapcsolat, a hagyományõrzés nyilvánvaló. Az itt található évszámok azonban rövid magyarázatra szorulnak. A közelmúlt nagy eseményei, motívumai nem kerültek fel a dicsõség oszlopainak sorába részben a történelmi közelség miatt, másrészt a sorompó, a nyitás, a lehetõség, hogy az 1956, 1989, 2004 és a mai 2010-es év dicsõségét évek múlva majd utódaink ismerjék el és bõvítsék vele az emlékmûvet.

    A vámosatyai templom

    1341-ben írt oklevélben említik elõször az akkor már meglévõ, Szent György mártír tiszteletére emelt kõtemplomot, melyen a mai napig kisebb átalakításokat végeznek. A híres Guthkeled Nemzetség Acsa (Athya) családja koragót stílusban építtette. 1565-ben vált a templom protestánssá. Az egyhajós, gótikus stílusú templom fakazettás mennyezete 1766-ban végzett felújításkor készült, a padokkal és a nyugati karzattal együtt. Belsejében XVII. századi, népi stílusú ornamentális festés, valamint míves, XVIII. századi szószékkorona látható. A szentély élszedett kõbõl faragott diadalívvel kezdõdik és farkasfogas mintába fut össze. Itt található a reformáció korában félig befalazott sekrestye bejárata. Szentélyében megõrzõdött a gótikus pasztofórium és a kegyúri fülke. Az ajtónál balra a falon 1640-bõl, festett, reneszánszkori, tulipánvirágos falképrészlet található a középkorból. Az aranypelikános szószékkoronát „a templom szemén” beáradó fény világítja meg állandóan.

    A Büdy várrom

    A község határában középkori kõvár feltárás alatt álló maradványai vannak 4-5 méter mélyen a földfelszín alatt. 1520 körül a Büdy család birtokot vásárolt Vámosatyán és környékén. Egyes írások szerint 1524-ben felépült a családi kirándulóhelynek szánt Büdy vár. 1539-ben idõsebb Büdy Mihály Bereg vármegye fõispánja lett. 1546-ban fia ifj. Büdy Mihály követte a tisztségben. A székhelyük Munkácson volt, de megtartva a vámosatyai várat és birtokot gyakran jártak e területen a vámok, királyt illetõ adók beszedésének ellenõrzésére és vadászatra is. A mohácsi vész körüli években - a török oda-visszavonulásával az ország három részre szakadt és - e földterület is gyakran cserélt gazdát. A garázdálkodók elõl feltehetõen ide vonult vissza a környék lakossága és a tarlóégetés elõl ide menekítették értékeiket, az élelmiszer tartalékokat. A vizesárok a tûz elõl is menedéket jelenthetett. A vár biztosította a környék lakosságának a megújulást. A Büdyek magántulajdonában lévõ vár az uralkodó ellenzékének megfelelõ menedéket nyújtott, ezért 1564-ben Báthory István a várat leromboltatta. Vár és védekezõhely hiányában 1567-ben a tatárok feldúlták a falut és környékét. Abban az évben még az adófizetés is elmaradt. Az élni akarás, a kereskedelem azonban még e nehéz években is újjáélesztette a községet és 1568-as feljegyzés szerint Atya ismét adót fizet. A vár és dicsõ múltjának feltárása folyamatban van.

    A tájház

    A község vezetése a történelmi emlékek megõrzésére, a falusi élet bemutatására megvásárolt egy területet 2006-ban és a közmunkásokkal elkezdõdött a rendbetétele. Az ingatlanon három épület volt. Egy közel 100 éve épült két szoba, konyhás lakás, tõle 10 méterre a kert felé egy ól, melléképület, valamint a lakással szemben egy nyári konyha. Az udvar közepén gémeskút állt. A felújítás során vesszõbõl font kerítés, kapu készült az utcafrontra. A nyári konyha elõtti részben a vendégek fogadására lócák, padok, asztalok kerültek kiépítésre. A korábban a falusi életet bemutató lakás berendezése hátrébb költözött és átadta helyét a Vám-, rend-, és hadtörténeti állandó kiállításnak. A nyári konyha nádfedését felújítottuk, vakolata kijavítva ma helytörténeti kiállítás látható benne. A lakásban a bejáratnál vámtörténeti kiállítás van berendezve. Az utcai szobában a rablótól a pandúrig, a hátsó szobában a honfoglalástól a világháborúkon át napjainkig kiállítás tekinthetõ meg. A melléképületig beépítettük a teret és itt mutatjuk be a tisztaszobát 20. század eleji bútorzattal, vetett ággyal, díszpárnákkal, rongyszõnyegekkel. A szekrényben ruhák, ágynemû, stafírung, a konyhában az asztal étkezéshez megterítve. Középen kemence épült, így a kenyérkészítés, sütés eszközei és dagasztó, kelesztõ teknõk sora látható itt.

    A melléképület egy-két igás állat tartására szolgált, melyet berendeztünk a gazdálkodás, állatápolás, a kerti gazdaság eszközeivel. A kubikus talicska mellõl nem hiányzik a lapát és a cserép ivóedények sora sem. Hátrébb egy szövõszék és a szövés, fonás tárgyai kerültek elhelyezésre. Az udvaron elõl egy gránátvetõ, a cséplõgép meghajtását biztosító hajtómû, középen gémeskút, majd kas, verem és baromfiól, lejjebb a méhészkedés eszközei találhatók. A kertben fafaragó tábort szervezünk a nyári szünet alatt minden évben a 28.-30. héten. A kiállítás megtekintését követõen ajánljuk a templom és harangláb, az emlékpark és a Büdy vár meglátogatását a Gémes-tanösvény nevû természetvédelmi útvonalon.

    A Büdyek szerepe Vámosatyán

    A két földbirtokos, Büdy Mihály (apa és fia) a kormányzati adminisztráció fontos láncszeme volt, mint Bereg megyei fõispán. A fõispán székhelye Munkács várában volt. 1520-ban a Büdy család vett birtokokat Atyán. Pár éven belül 1524-re a falu határában ideiglenes tartózkodási helyül szolgáló várat építtettek. A XVI. században id. Büdy Mihály 1539-töl 1546-ig, 7 éven át volt fõispán, majd fia ifj. Büdy Mihály követte õt, s egészen 1568-ig 22 éven át töltötte be a tisztséget. Az oklevelekben elõször 1557-ben említik a család várát a falu mellett. A korabeli adóíveken jó adófizetõként szerepelt a település. Feltehetõen ez idõ alatt épülhetett a község határában a vár is, hiszen volt mibõl megtölteni a "feketeládát". Magát a mai kõvárat vélhetõen az idõsebb Büdy Mihály építtette elõtte föld, vagy palánkvár állhatott a helyén. Munkács várának 1557. évi ostroma idején az ifjabb Büdy Mihály az atyai várat elhagyta. A várat a Büdyek 1563-ban kapták vissza. A királypártiak visszavétele után 1563-ban megerõsített és vizesárokkal körülvett várat 1564-ben Báthory István vette ostrom alá, leromboltatta. A várat Báthory vélhetõen ágyúval szétlövette, amit az 1965-ös ásatás idején elõkerült nagyszámú ágyúgolyó töredék is bizonyít.

    1567-ben a tatárok feldúlták a falut, a lakosokat elhurcolták, csak 7 és 1/2 porta maradt meg. 1568-ban Atya újjáépült, adófizetõként ismét jegyzik.1589-ben az Ibrányi család vásárolt Atyán birtokrészeket. 1600-ban fiágon kihalt a Büdy család, a birtokok leányágon a Kubinyi és a Bornemissza családhoz kerültek. A források 1660-ban már, mint elhagyott "puszta vár"-at említik. A vár történelmi szerepe vitatható, de létezése tény. Tervezzük az újjáépítését.

    Árpádházi királyaink korából származik a község és vámszedési joga. A regálék beszedése, megõrzése, a környéken élõk védelme erõdítmények, várak létesítésével történt. Történészek által vitatott, további kutatást igénylõ kérdés az atyai vár keletkezésének kora, formája. A négyzetes alaprajzú kõbõl épült erõsséget az eltelt évszázadok alatt a gaz, lom belepte. A belsõ kõvár a talajszinttel vált egyenlõvé, azonban még pontosan megállapíthatók a falak vonalvezetése. Két vagy három emelet magas lehetett, a feltárt boltívek alatt még ajtónyílások húzódnak meg. A falak magassága azonban a törmelék miatt nem állapítható meg, csak a beomlott kõtörmelékbõl következtethetõ ki. Legújabb kutatások szerint az ágyúzott kõtörmelék jótékonyan borította be az alsóbb szinteket és õrizte meg az utókornak. A várat körülvevõ 5 méter mély szárazárok és a 3-5 méter széles külsõ földsánc szinte érintetlenül megmaradt. Korábban a földsáncon körül a Csaronda és Micz patakok vizébõl vizesárok védte az építményt. A sánc és a várat körül vevõ mocsaras terület óvták meg a mezõgazdasági mûveléstõl.

    A vár feltárása folyamatban van, de látogatható. Az elõttünk elhaladó úton Gelénes felé kiindulva a falu végétõl, mintegy 500 méterre jobbra tábla jelzi a földutat. Egy balra, majd jobbra kanyarodás után az akácliget közepén egyre többet mutat magából a fontos mûemlékünk. Kérjük, szánjanak rá 15 percet és középkori történelmünk eddig feltáratlan részével találkozhatnak a tájház, a mûemléki templom és harangláb után..

    A "fekete láda" tallérjai

    A Büdy várhoz kapcsolódó legenda egy fekete ládáról is szól, ami temérdek kincset rejt. Akkor születhetett a várhoz fûzõdõ kincses láda legendája, amikor 1564-ben, Miksa király uralkodása alatt Zápolya János erdélyi hadaival és a II. Szolimántól mellérendelt krími tatárokkal a gyönge vár alá érkezett. Akkori birtokosai, Büdy Mihály és a vár kapitánya, azzal a feltétellel adták meg magukat, hogy a várból minden ingóságukkal kivonulhassanak. Állítólag Büdy a feleségével együtt tömérdek kincset õrizgetett itt, amelyet Corvin Jánostól örököltek. A nép azt mesélte, hogy a közelgõ erdélyi hadakban bízó Lónyay László, Büdy erdejét szinte teljesen elpusztíttatta, mire a várúr ezt üzente neki: "Békében légy, mert ha megrúgom a fekete ládát, abból rögtön húszezer jó vitéz ugrik elõ és velük majd én jól rendbe szedetlek!" A vár feltárása, láthatóvá tétele, kirándulóhellyé alakítása folyamatban van. A tájházban látható kincses láda méltó utódja elõdjének, benne a Büdy tallérral és az igazi kincs maga az élmény, hogy a történetével helyben megismerkedhet a kedves látogató.

    Kérjük, tekintse meg a Vám-, rendvédelmi-, és hadtörténeti kiállítást a tájházban és a XIX. századi paraszti udvart, majd a községben az Emlékparkot, amellyel a vámszedésnek és a korabeli harcokban elesetteknek, õsöknek és hõsi múltnak állítunk emléket a kopjafákkal.

    Szeretettel várjuk látogatóinkat.








  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kenya, a többarcú ország

    A világnak kevés tája kínál több természeti csodát, mint Kenya. Itt szabadon élnek mindazok a vadállatok, amelyekkel leginkább csak a tévében (és újabban egyre gyakrabban a sajtóban is) találkozhatunk. Sok évtizeden át ez a táj az európaiak vadászparadicsoma volt. Mára már az emberek megértették, hogy a fényképezõgéppel történõ vadászathoz legalább annyi ügyességre van szükség, mint a fegyvereshez. Csak az orvvadászokat nehéz megfékezni.

  • Kastély a park közepén

    Európa szerte, így hazánkban is megfigyelhetõ az a tendencia, hogy a felújított kastélyok szállodaként mûködnek, és ez a tény nem meglepõ. Egy-egy kastély rehabilitációja több milliárd forintot emészt fel és nyilván a befektetõk szeretnék, ha pénzük idõvel megtérülne, erre azonban belátható idõn belül csak a kastély szállodai formában való hasznosítása nyújt lehetõséget. Azonban vannak ellenpéldák is, és most egy ilyen kastélyt szeretnék bemutatni.

  • Közkedvelt téli síparadicsomok

    Közkedvelt téli síparadicsomokMurau-Kreischberg sírégió: Murau-Kreischberg 870-2118 méter magasságban fekvő síterepe nagy kedvenc a magyarok körében. A Magyarországtól 460 km-re lévő sípályarendszeren 17 kilométer kék, 15 kilométer piros és 8 kilométer fekete sípálya besíelésére van lehetőségünk. Mura-Kreischberg legmagasabb hegye a 2118 méter magas Rosenkranzhöhe, melyet felvonókkal érhetünk el. A sípálya alsó részén található a szánkópálya, az Airypark snowboard- és freeride-park, valamint a WM Aréna.

  • Klasszicizmus, kastélyok, kávéházak

    Bécs múlt századi hangulatú utcáit járva ki gondolná, hogy a város több mint kétezer éves? Kelta település helyén épült római helyõrségbõl fejlõdött ki, majd a 13. századtól itt uralkodott a Habsburg-dinasztia. Fénykorát a 18. századtól kezdve az elsõ világháborúig élte, amikor az Osztrák-Magyar monarchia fõvárosa volt. A császári fõváros mûemlékei ma ugyanolyan pompával és eleganciával fogadják a látogatókat, mint egykoron. A Hofburg, a Schönbrunni kastély, Savoyai Jenõ herceg téli és nyári palotája (a Belvedere) régi fényében ragyog.

  • New York, New York!

    New York városa már a megérkezésünk pillanatától kezdve ismerõsnek tûnik, hiszen számos sikerfilmnek nyújtott hátteret, hogy a véget nem érõ sorozatokról ne is beszéljünk.
    A legújabb szabályok szerint a magyar állampolgárok is kaphatnak több évre szóló, több belépést engedõ vízumot, ezt az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén szerezhetjük meg (1054 Szabadság Tér 12., tel.: 06-1/267-4400).

  • Szíria

    Az arabok, kurdok, örmények, síiták és szunniták lakta Szíriát az évezredek során nevezték már "kelet gyöngyének", "sivatag gyémántjának", s a "föld menyasszonyának". A szírek rendkívül vendégszeretõ és segítõkészek emberek, amelyet szerintem személyesen érdemes megtapasztalni.

  • Gelénes

    Gelénes az észak-magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Beregi-Tiszaháton fekszik, az ukrán határtól nem messze. Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették elõször Gelienus néven.

    A helynév személynévbõl a latin Kilianusból származik. Földtöltéssel megerõsített vára is volt. A XIV. században jelentékeny hely, Szatmár és Ugocsa megyék itt tartották közgyûléseiket. Ez idõ tájt birtokosai részben a Barabási család, részben a velük rokon Gelényesiek voltak. A Daróczy család 1307-ben az akkor már pusztának mondott birtokot a Várdaiaknak zálogosította el.

  • Vác

    Egy várost, ugyanúgy, mint egy embert a múltja, jelene és jövõje minõsít. Így van ez Vácott, ebben a több mint ezer éves kisvárosban is.

    Vác múltját kedvezõ földrajzi fekvése, a dunai hajózás lehetõsége, valamint a négy irányba mutató útkeresztezõdés létrejötte (Bécs, Krakkó, Kijev és Belgrád felé) alapozta meg. Nemcsak nemzetközi utak csomópontjaként, hanem kapuvárosként is definiálhatjuk, ahol a sokfelõl ide irányuló forgalom terelõdött rá a város akkori egyetlen átvezetõ útjára, a mai Budapesti fõútra.

  • A kívácsi turisták paradicsoma: Dubai

    A kívácsi turisták paradicsoma: DubaiDubai az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb és második legnagyobb városa. A Perzsa-öböl déli partján fekszik, az Arab-félszigeten. Dubai önkormányzatát szokás Dubai Államnak is nevezni. Feljegyzett beszámolók leírják, hogy a város legalább már 150 éve létezik. Az emírségek közül Dubai rendelkezik a legtöbb lakossal, és területét tekintve a második legnagyobb Abu-Dzabi után. Az emirátus fő bevételei a turizmusból, az ingatlanértékesítésből, valamint a különféle pénzügyi szolgáltatásokból származnak.

  • Split (Horvátország)

    Az 1700 éves múltra visszatekintõ közép-dalmáciai Split Diokleciánusz császár alatt élte fénykorát, aki jó ideig innen irányította a Római Birodalom ügyeit, örökségül pedig remekbeszabott palotakomplexumot hagyott hátra. A pompás óvárosi mûemlékegyüttesen és magas színvonalú idegenforgalmi szolgáltatásokon kívül Split turisztikai vonzerejéhez kétségkívül hozzájárul e mediterrán nagyváros lakóinak felejthetetlen déli sármja.

  • Madrid - De Madrid al Cielo

    "De Madrid al Cielo", vagyis Madridból az égbe, tartja a mondás, amely szerint a város a paradicsom kapujának is tekinthetõ. S ez nem túlzás: aki a nyári hónapokban a spanyol fõvárosba látogat, valóban elfeledkezhet minden bajáról pusztán azzal, ha beleveti magát Madrid izgalmasan sokszínû életének élvezetébe. Madrid egyszerre hagyományõrzõ és modern, egyszerre nagyváros és falu. A századelõn csupán nyolcszázezer lakosú város mára négymillióssá nõtte ki magát, és az ország adminisztrációs, politikai és kulturális központjává fejlõdött. A madridiak minderre nagyon büszkék, ahogy büszkék vendégszeretetükre is.

  • Diósd

    Diósd község Budapest és Érd között található. A 7-es út szeli ketté, s az MO autóút is érinti. A település „magját” patkó alakban magaslatok veszik körül, amelyekrõl nagyszerû kilátás nyílik a környékre.

    A kedvezõ földrajzi tényezõk hatására már az õskorban megtelepedett e tájon az ember. Az ókorban, középkorban is folyamatosan lakott terület volt. Elnevezése a birtokló Diódy-nemzetségre utal. Kiterjedése megfelelt a középkori magyar falu nagyságának. A Szent Gellért legenda, s azt átvevõ krónikák már Szt. István idejében templomos helyként említik.

  • Frankfurt

    Egy város, amirõl mindenkinek más jut eszébe - az Frankfurt. Kinek a pénzügyi központ, Európa bankéletének centruma, avagy az irodalmi-szellemi élet hagyománya, kezdve Gutenberggel, Goethével, egészen a mai zene és hangszer, illetve a könyvvásárig. Lehet, hogy Frankfurt neve hamarosan további asszociációkat is kelt: a városi magisztrátus úgy döntött, hogy a környezõ Rajna-Majna-térséggel egyetemben megpályázza a 2012-es nyári olimpia rendezési jogát.

  • Szeged a Napfény Városa

    Szeged egy olyan város, amelyet minden magyarnak egyszer látni kell. Az országban nincs olyan ember, aki nem hallott volna már a Pick szalámiról, a szegedi paprikáról, a szabadtéri játékokról és esetleg a szegedi papucsról. Ezek csak azok a dolgok, amelyekrõl folyamatosan tájékoztatnak minket, pedig Szegeden sokkal több látnivaló van mint gondolnánk.

  • Az ideális város Koppenhága

    London - Koppenhága a legideálisabb, legélhetõbb a világ nagyvárosai közül - erre a következtetésre jutott a Monocle címû brit folyóirat.

    A lap 25-ös listáját annak alapján állította össze, hogy egy város mennyire érdekes, milyen ott az életminõség, mennyire vonzó a látogatók számára, milyen lehetõségeket kínál az üzleti élet képviselõinek és az éjszakai élet kedvelõinek.

  • Havanna története

    Diego Velázquez de Cuéllar spanyol hódító 1515-ben alapította meg Havannát Kuba szigetének déli partvidékén, a jelenlegi Surgidero de Batabanó városka helyén. A város 1519-ben került át jelenlegi helyére, a Carenas öböl partjára.

    Havanna eredetileg kereskedelmi kikötõváros volt, 1607-ben lett a Kuba fõvárosa, egyben az új-világi spanyol gyarmatok központi kikötõje is. Havannát 1538-ban felégették, 1553-ban és 1555-ben teljesen kifosztották a kalózok.

  • Peking az új metropolisz

    Hova is lett a régi Kína? - kérdezi önkéntelenül a látogató. A szálloda boltjában képes levelezõlapokat árulnak, amelyeken egérszürke emberek és régi a városnegyedek láthatók, de ma már mindez a múlté. A modern Peking tarka, fiatal, dinamikus és jövõorientált. A 15 millió lakosú metropolisz utcáit benépesítõ nyugati stílusú, nyelveket beszélõ és világot látott emberek - hivatalosan még mindig -népköztársaság államapparátusában is megtalálhatók. Az ország lélegzetelállító fejlõdésen ment át az utóbbi években, amióta elkötelezte magát a gazdasági nyitás mellett.

  • Bora Bora - A világ egyik legszebb helye

    Habár csak 6,5 kilométer hosszú és 4 kilométer széles, Bora Bora a világ legszebb és legromantikusabb helye a Földön. Szó nincs rá, amivel ki lehetne fejezni a sziget pazar szépségét és a csendes óceán türkizkék tengerét.

    Ha egyszer eljutsz a szigetre örökre szerelmes leszel a Csendes Óceán ezen igazgyöngyére. A klíma is tökéletes: 24 és 28 fok között. A csodaszép lagúnák és korallzátonyok az Otemanu vulkán kialakulásával keletkeztek.

  • Roadshow Kelet-Európában

    A közkedvelt olaszországi Veneto régió négyhetes promóciós túrát indított Kelet-Európa hat városába, hogy tovább népszerûsítse a régió turisztikai kínálatát. A projektben Veneto tartomány valamint 13 idegenforgalmi konzorcium vesz részt, mely 3500 idegenforgalmi vállalkozást fog össze. A nagy adriai megnyitó után Franco Manzato alelnökkel és MariaLuisa Coppola pénzügyi tanácsossal együtt a Veneto kamion és hat amfiteátrum standja, Prága, Torun, Varsó és Pozsony után most Budapesten a WestEnd City Center elõtti szabad területen fogadta a látogatókat hétfõn és kedden.

  • Kefalonia

    A szigeten sajátos kultúra alakult ki, melyre hatással volt földrajzi fekvése, a nyugati hódítók hatása, ötvözõdve annak görög voltával és a bizánci hagyományokkal, mely kultúra a szigetet ért természeti csapások ellenére változatlanul fennmaradt. Ezt az örökséget tükrözik a hagyományos búcsúk és vigasságok, szerenádok és áriák, a harangtornyok és épületek architektúrája, a költészet és a népnyelv. A kefaloniaiak jeleskedtek az irodalom, a tudományok és mûvészetek területén.

  • Világörökségünk: Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • Az utazás nem csak ma veszélyes, régen is az volt

    Nem csak a száguldó autók vagy repülõgépek jelentenek veszélyt az utazókra, már ötszáz évvel ezelõtt is ugyanolyan veszélyes volt útra kelni, mint manapság. Brit kutatók a Sussex grófságban 1485 és 1688 között bekövetkezett baleseti halálozásokat vizsgálták.

    A vezetõ halálok a vízbefúlás volt (38%), ezt követte a valamely tárgytól elszenvedett ütés (25%), majd a lóról vagy kocsiról való leesés (14%). További esések tették ki a balesetek 9%-át, a puskagolyó vagy nyílvesszõ általi halál az összes eset 6%-a volt, és 1% volt az égési sérült. Az áldozatok közül hatan voltak részegek a baleset bekövetkeztekor.

  • Assisi

    Kr. e. 1000 körül vándor umbriaiak telepedtek le a jelenlegi város szomszédságában, és a magaslatokon erõdített településeket építettek. Kr. e. 450 táján ezeket a településeket fokozatosan az etruszkok foglalták el. Az ókori Római Birodalom Kr. e. 295-ben a sentinumi csata után szerezte meg a hatalmat Itália központi részén. Ekkor épült a virágzó Asisium municípium a Subasio hegység teraszain. A római idõk emlékei most is megtalálhatók Assisiben: a városfalak, a fórum, egy színház, egy amfiteátrum és Minerva; ez utóbbi átépítve Santa Maria sopra Minerva (=Minerva feletti Szûz Mária) templom néven ismeretes.

  • Barlangvárrá, turisztikai központtá válik a siroki sziklavár

    Sirok - Vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) támogatása nyomán - jelentették be kedden Sirokon.

    A 320 millió forintos támogatásnak köszönhetõen hamarosan megkezdõdhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés, amelynek keretében látogathatóvá tesznek több, a rom talapzatába vájt riolittufa-járatot - közölte a projektgazda Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.

  • 3200 éves írnoksírt találtak Egyiptomban

    A káprázatos sírkamra falfestményein a Halottak Könyvébõl vett jelenetek láthatóak. Ken-Ámon királyi írnok káprázatos sírját tárták fel Kairótól 120 kilométerre keletre, Iszmailíja közelében - jelentette be az Egyiptomi Legfelsõbb Régészeti Tanács. A XIX. dinasztia (Kr.e.1315-1201) uralkodásának idejébõl származó sírkamrát Tell el-Maszkuta faluban tárták fel, ahol az ókorban helyõrség mûködött, és ahol felszerelték és ellátták a keleti hadjáratba induló egyiptomi hadsereget. Az agyagtéglából épített sírkamra egy kõboltozatos mennyezetû négyszögletes szobából, valamint egy mély aknából áll.

  • Uralkodók vendéglátója, a Karapancsa kastély

    Királyi célpont volt a gemenci vad

    II. Vilmos német és Ferenc József osztrák-magyar császár és király is koptatta azokat a padlólapokat, melyek a Hercegszántó közelében, a szerb határ mentén fekvõ, teljesen felújított Karapancsa Kastély és Major épületegyüttesében ma is fellelhetõk. A Gemenci Erdõ- és Vadgazdaság Zrt. tulajdonában lévõ, a szerb határtól pár kilométerre fekvõ komplexum két kastélyból, vadászházból, majorsági épületekbõl és lóistállóból áll egy õsfás terület közepén.

  • Gibraltár, az Ibériai-félsziget legdélibb pontja

    Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat.

    A második világháború alatt fontos támaszpont volt a Németország elleni harcban. Habár a szomszédságában, Spanyolországban a fasiszta jellegû Franco-diktatúra már elõzõleg fenyegette a területet, hisz Franco elvei szerint ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kell szerezni az angoloktól.

  • Várna - Bizánci emlékek és tengerpart

    A Fekete-tenger bolgár partszakaszának egyik nagy kikötõvárosa és idegenforgalmi központja egy öbölben fekszik. Trákok alapították az i.e. VI. században, majd görög telepesek is lakták. Régi neve Odesszosz volt. Római kori mûemléke az i.e. II. században épült fürdõ maradványa, az ún.római torony. Érdemes megnézni az egykori görög település feltárt maradványait, és a domboldalban épült régi óvárost, ahol két kisebb, helyreállított, balkáni stílusú mûemlékház is látható. Régi templomai közül a XVII. században épült, félig a földbe süllyesztett Szv. Bogorodica (Miasszonyunk) ma templom-múzeum.

  • Medúzariadó Mallorca partjainál

    Ez már a felmelegedés miatt van?

    Palma de Mallorca - A fürdõzõ vendégek számára kellemetlen csalánozók - a sötétségben fénylõ medúzák és polipok (Pelagia noctiluca) - csapatait fedezték fel tengerkutatók a spanyol nyaralóparadicsom Mallorca, valamint Menorca és Ibiza partjainál.

    A 22 Celsius fokot meghaladó tengervíz-hõmérséklet és megfelelõ szél esetében a hullámok a strandokhoz sodorhatják õket - írta a helyi sajtó.

  • Bangkok, Délkelet-Ázsia legnépszerûbb városa

    Bangkok Thaiföld legnagyobb városa, fõvárosa és legfõbb kikötõje, kulturális, oktatási, politikai és gazdasági központja - az egyetlen metropolisz az országban. Bangkok népessége eléri a kilencmillió fõt, éghajlata forró, párás, egész évben 26-31 fok között mozog a hõmérséklet. Lakossága nagyrészt az õshonos thaiakból áll, ezenkívül nagyszámú kínai, indiai, arab, maláj és európai populáció létezik. A helyiek kedvesek és készségesek az idelátogató turistákhoz, hiszen Délkelet-Ázsia egyik legnépszerûbb célpontja a város.