rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Vámosatya a nyugalom és béke szigete a Beregben

  • A község neve elõször 1289-ben tûnik fel oklevelekben Atya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" elõtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt.

    Atya faluról elõször a nagyváradi káptalan irataiból olvashatunk. Késõbb 1321-ben említik elõször oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben készített pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. Az írásos emlékek alapján a honfoglalástól lakott terület volt. Ma kb. 600 lakosa van.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    Az államalapító István királyunk törvénye szerint minden tíz falunak templomot kellett építenie. Az építkezéshez lehetõleg szilárd alapokat kerestek elõdeink. A község közepén azóta áll az Árpád-kori templom, elõtte a régi folyómederben emlékpark épült. A községen keresztül vezetõ folyón elõbb fából, majd kõbõl híd épült. A hídon áthajtáskor 1399 óta vámot kellett fizetni. A község az államalapítás ezeréves évfordulójára emlékpark létesítésével örökítette meg a névadó helyet. A milleneumi emlékoszlop mellett középen a község mozaikból kirakott címere látható. Tájház épült, a Büdy vár feltárása folyamatban van, az emlékpark folyamatosan épül, szépül.

    A vámszedésrõl

    Az ingatlanokat átruházó korabeli írásos dokumentumok említik Atya falunak a vámszedés jogát már az Árpádházi királyaink korából. A Conscriptio domini Soom címû okirat biztosította a vámosatyai prédikátort illetõ vámtizedet. 1890-ig a király és a földesurak törvényekben meghatározott arányban osztozkodtak a vámjövedelmeken. Az említett évben azonban a község egyik képviselõtestületi ülésén olyan határozatot fogadott el, hogy az gondoskodjon az átjárók, hidak karbantartásáról, aki a vámjövedelmét élvezi. Ettõl a földesurak átengedték jogaikat a községnek. A község a helybeli kereskedõknek 3-3 évre adta bérbe a vámszedési jogot és a bevételbõl gondoskodott a belvizeket áteresztõ hidak létesítésérõl, helyreállításáról. Ezt követõen a sorompót mindig annak a kereskedõnek a háza elõtt állították fel, akinek joga volt a vám szedésére. A más községbõl érkezõ teher nélküli fogat után 6, a terhes fogat után 12 fillér vámot kellett fizetni. Aki vonakodott a vámot megfizetni, a bérlõ a sorompót elõtte lehúzhatta és meggátolhatta további útjában, mindaddig, amíg a vámot meg nem fizette.

    1875-ben épült egy hatalmas kõhíd a község közepén, a templom mellett. A 18-20 méternyi korlátok nélküli fahidat pótolta, amely a falu közepén kialakult lefolyástalan, bûzös tó vízének elvezetéséhez szükséges csatornán ívelt át. 1937-ben omladozása miatt a kõhidat lebontották és az addig keskeny és veszélyes utat megszélesítve új betonhidat építettek. Az átjárás szabaddá válásával a vámszedés joga is megszûnt. A község XXI. századi fejlesztésében a Büdy vár feltárásával, megtekinthetõvé tételével párhuzamosan tájház épült és emlékpark átadására került sor 2010. március 14-én.

    Az emlékpark

    A 2000. évi emlékoszlop és a 2005-ben mozaikból készült címer virágos környezete 2010-ben további emlékmûvekkel bõvült. Közvetlenül a címer mellett jobbról ifj. Büdy Mihály, balról id. Büdy Mihály szobrát láthatjuk.

    Az õsök hõsi emlékmûve a környék aranyából, akácfából készült. Vámosatya és lakosságának életében jeles történelmi eseményeket az Õsi múlt emlékmûvében akácfából faragott kopjafákkal állítottuk sorba a Hõsök emlékmûvén. A község alapításától kiindulva, elpusztítása, újjáépítése, a Büdyek szerepének megörökítésével egyenesen emelkedik a sor. Az oszlopok tetején a föld, a nap, a hold, a tulipán mellett a magból kikelõ élet motívumai láthatók. Az egyszerû faragású kezdetektõl az emlékdomb tetején a szabadságharc, az önállóság, függetlenség legfontosabb eseményei mívesebb fafaragással kerültek megörökítésre. 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc zászlóbontásakor a tarpai kuruc vezér Esze Tamás seregébe községünkbõl többen jelentkeztek. A falubelieknek részük volt az 1848-49 szabadságharcban az önálló, független haza megvalósításában. A kõhíd megépítésének emlékmûve a sorban legutolsó az emelvényen. Ezzel a község életében egy fejezet lezárult. A hõsi múlt emlékmûvének középpontjában II. Rákóczi Ferenc fejedelem áll.

    A honfoglalásban, a tatárjárásban, törökdúlásban elsõ és második világháborúban résztvevõ nagyszüleinkre, elesett rokonainkra, õseinkre és ezalatt az otthonukat õrzõkre ugyanúgy büszkék vagyunk, mint a hadifogságba, málenykij robotra elhurcoltakra. Emlékmûvük a hõsi múlt árnyékában pihen. 1200-2000 közötti évszámokat találunk a jelképeken. Elõdeink és ellenfeleik kopjafái a hõsök dombjának aljában ziláltan, szétszórtan hevernek szanaszét. A figyelmes szemlélõ azonnal észleli a hõsi oszlopok égbe emelkedõ rendezett sorával szemben az elesettek sokszínûségét, satnyaságát, rendezetlenségét a mélyben. A hõsöket szimbolizáló sorban láthatunk egy oldalággal faragott darabot. Emlékeztetni kíván arra, hogy a történelmi múlt rendezett sorban követi egymást, ám mindig van oldalág-oldalhajtás, ami az útról nem térít le, de a megújulást magában hordozza.

    Távolabb a vámsorompó, vámõrtorony és felé közelítenek az adózók, a lakosok. Az addig vezetõ úton találhatjuk a rendszerváltás és az EU csatlakozás tulipános kopjafáit, majd a sorompó középsõ tartóoszlopa érdemel említést az 1956–os évszámmal. A vámszedés emlékmûve ilyen módon a társadalmi nyitást is szimbolizálja. A vámsorompó díszítése, a faragások és a templomunk õsi tulipános mintája között a kapcsolat, a hagyományõrzés nyilvánvaló. Az itt található évszámok azonban rövid magyarázatra szorulnak. A közelmúlt nagy eseményei, motívumai nem kerültek fel a dicsõség oszlopainak sorába részben a történelmi közelség miatt, másrészt a sorompó, a nyitás, a lehetõség, hogy az 1956, 1989, 2004 és a mai 2010-es év dicsõségét évek múlva majd utódaink ismerjék el és bõvítsék vele az emlékmûvet.

    A vámosatyai templom

    1341-ben írt oklevélben említik elõször az akkor már meglévõ, Szent György mártír tiszteletére emelt kõtemplomot, melyen a mai napig kisebb átalakításokat végeznek. A híres Guthkeled Nemzetség Acsa (Athya) családja koragót stílusban építtette. 1565-ben vált a templom protestánssá. Az egyhajós, gótikus stílusú templom fakazettás mennyezete 1766-ban végzett felújításkor készült, a padokkal és a nyugati karzattal együtt. Belsejében XVII. századi, népi stílusú ornamentális festés, valamint míves, XVIII. századi szószékkorona látható. A szentély élszedett kõbõl faragott diadalívvel kezdõdik és farkasfogas mintába fut össze. Itt található a reformáció korában félig befalazott sekrestye bejárata. Szentélyében megõrzõdött a gótikus pasztofórium és a kegyúri fülke. Az ajtónál balra a falon 1640-bõl, festett, reneszánszkori, tulipánvirágos falképrészlet található a középkorból. Az aranypelikános szószékkoronát „a templom szemén” beáradó fény világítja meg állandóan.

    A Büdy várrom

    A község határában középkori kõvár feltárás alatt álló maradványai vannak 4-5 méter mélyen a földfelszín alatt. 1520 körül a Büdy család birtokot vásárolt Vámosatyán és környékén. Egyes írások szerint 1524-ben felépült a családi kirándulóhelynek szánt Büdy vár. 1539-ben idõsebb Büdy Mihály Bereg vármegye fõispánja lett. 1546-ban fia ifj. Büdy Mihály követte a tisztségben. A székhelyük Munkácson volt, de megtartva a vámosatyai várat és birtokot gyakran jártak e területen a vámok, királyt illetõ adók beszedésének ellenõrzésére és vadászatra is. A mohácsi vész körüli években - a török oda-visszavonulásával az ország három részre szakadt és - e földterület is gyakran cserélt gazdát. A garázdálkodók elõl feltehetõen ide vonult vissza a környék lakossága és a tarlóégetés elõl ide menekítették értékeiket, az élelmiszer tartalékokat. A vizesárok a tûz elõl is menedéket jelenthetett. A vár biztosította a környék lakosságának a megújulást. A Büdyek magántulajdonában lévõ vár az uralkodó ellenzékének megfelelõ menedéket nyújtott, ezért 1564-ben Báthory István a várat leromboltatta. Vár és védekezõhely hiányában 1567-ben a tatárok feldúlták a falut és környékét. Abban az évben még az adófizetés is elmaradt. Az élni akarás, a kereskedelem azonban még e nehéz években is újjáélesztette a községet és 1568-as feljegyzés szerint Atya ismét adót fizet. A vár és dicsõ múltjának feltárása folyamatban van.

    A tájház

    A község vezetése a történelmi emlékek megõrzésére, a falusi élet bemutatására megvásárolt egy területet 2006-ban és a közmunkásokkal elkezdõdött a rendbetétele. Az ingatlanon három épület volt. Egy közel 100 éve épült két szoba, konyhás lakás, tõle 10 méterre a kert felé egy ól, melléképület, valamint a lakással szemben egy nyári konyha. Az udvar közepén gémeskút állt. A felújítás során vesszõbõl font kerítés, kapu készült az utcafrontra. A nyári konyha elõtti részben a vendégek fogadására lócák, padok, asztalok kerültek kiépítésre. A korábban a falusi életet bemutató lakás berendezése hátrébb költözött és átadta helyét a Vám-, rend-, és hadtörténeti állandó kiállításnak. A nyári konyha nádfedését felújítottuk, vakolata kijavítva ma helytörténeti kiállítás látható benne. A lakásban a bejáratnál vámtörténeti kiállítás van berendezve. Az utcai szobában a rablótól a pandúrig, a hátsó szobában a honfoglalástól a világháborúkon át napjainkig kiállítás tekinthetõ meg. A melléképületig beépítettük a teret és itt mutatjuk be a tisztaszobát 20. század eleji bútorzattal, vetett ággyal, díszpárnákkal, rongyszõnyegekkel. A szekrényben ruhák, ágynemû, stafírung, a konyhában az asztal étkezéshez megterítve. Középen kemence épült, így a kenyérkészítés, sütés eszközei és dagasztó, kelesztõ teknõk sora látható itt.

    A melléképület egy-két igás állat tartására szolgált, melyet berendeztünk a gazdálkodás, állatápolás, a kerti gazdaság eszközeivel. A kubikus talicska mellõl nem hiányzik a lapát és a cserép ivóedények sora sem. Hátrébb egy szövõszék és a szövés, fonás tárgyai kerültek elhelyezésre. Az udvaron elõl egy gránátvetõ, a cséplõgép meghajtását biztosító hajtómû, középen gémeskút, majd kas, verem és baromfiól, lejjebb a méhészkedés eszközei találhatók. A kertben fafaragó tábort szervezünk a nyári szünet alatt minden évben a 28.-30. héten. A kiállítás megtekintését követõen ajánljuk a templom és harangláb, az emlékpark és a Büdy vár meglátogatását a Gémes-tanösvény nevû természetvédelmi útvonalon.

    A Büdyek szerepe Vámosatyán

    A két földbirtokos, Büdy Mihály (apa és fia) a kormányzati adminisztráció fontos láncszeme volt, mint Bereg megyei fõispán. A fõispán székhelye Munkács várában volt. 1520-ban a Büdy család vett birtokokat Atyán. Pár éven belül 1524-re a falu határában ideiglenes tartózkodási helyül szolgáló várat építtettek. A XVI. században id. Büdy Mihály 1539-töl 1546-ig, 7 éven át volt fõispán, majd fia ifj. Büdy Mihály követte õt, s egészen 1568-ig 22 éven át töltötte be a tisztséget. Az oklevelekben elõször 1557-ben említik a család várát a falu mellett. A korabeli adóíveken jó adófizetõként szerepelt a település. Feltehetõen ez idõ alatt épülhetett a község határában a vár is, hiszen volt mibõl megtölteni a "feketeládát". Magát a mai kõvárat vélhetõen az idõsebb Büdy Mihály építtette elõtte föld, vagy palánkvár állhatott a helyén. Munkács várának 1557. évi ostroma idején az ifjabb Büdy Mihály az atyai várat elhagyta. A várat a Büdyek 1563-ban kapták vissza. A királypártiak visszavétele után 1563-ban megerõsített és vizesárokkal körülvett várat 1564-ben Báthory István vette ostrom alá, leromboltatta. A várat Báthory vélhetõen ágyúval szétlövette, amit az 1965-ös ásatás idején elõkerült nagyszámú ágyúgolyó töredék is bizonyít.

    1567-ben a tatárok feldúlták a falut, a lakosokat elhurcolták, csak 7 és 1/2 porta maradt meg. 1568-ban Atya újjáépült, adófizetõként ismét jegyzik.1589-ben az Ibrányi család vásárolt Atyán birtokrészeket. 1600-ban fiágon kihalt a Büdy család, a birtokok leányágon a Kubinyi és a Bornemissza családhoz kerültek. A források 1660-ban már, mint elhagyott "puszta vár"-at említik. A vár történelmi szerepe vitatható, de létezése tény. Tervezzük az újjáépítését.

    Árpádházi királyaink korából származik a község és vámszedési joga. A regálék beszedése, megõrzése, a környéken élõk védelme erõdítmények, várak létesítésével történt. Történészek által vitatott, további kutatást igénylõ kérdés az atyai vár keletkezésének kora, formája. A négyzetes alaprajzú kõbõl épült erõsséget az eltelt évszázadok alatt a gaz, lom belepte. A belsõ kõvár a talajszinttel vált egyenlõvé, azonban még pontosan megállapíthatók a falak vonalvezetése. Két vagy három emelet magas lehetett, a feltárt boltívek alatt még ajtónyílások húzódnak meg. A falak magassága azonban a törmelék miatt nem állapítható meg, csak a beomlott kõtörmelékbõl következtethetõ ki. Legújabb kutatások szerint az ágyúzott kõtörmelék jótékonyan borította be az alsóbb szinteket és õrizte meg az utókornak. A várat körülvevõ 5 méter mély szárazárok és a 3-5 méter széles külsõ földsánc szinte érintetlenül megmaradt. Korábban a földsáncon körül a Csaronda és Micz patakok vizébõl vizesárok védte az építményt. A sánc és a várat körül vevõ mocsaras terület óvták meg a mezõgazdasági mûveléstõl.

    A vár feltárása folyamatban van, de látogatható. Az elõttünk elhaladó úton Gelénes felé kiindulva a falu végétõl, mintegy 500 méterre jobbra tábla jelzi a földutat. Egy balra, majd jobbra kanyarodás után az akácliget közepén egyre többet mutat magából a fontos mûemlékünk. Kérjük, szánjanak rá 15 percet és középkori történelmünk eddig feltáratlan részével találkozhatnak a tájház, a mûemléki templom és harangláb után..

    A "fekete láda" tallérjai

    A Büdy várhoz kapcsolódó legenda egy fekete ládáról is szól, ami temérdek kincset rejt. Akkor születhetett a várhoz fûzõdõ kincses láda legendája, amikor 1564-ben, Miksa király uralkodása alatt Zápolya János erdélyi hadaival és a II. Szolimántól mellérendelt krími tatárokkal a gyönge vár alá érkezett. Akkori birtokosai, Büdy Mihály és a vár kapitánya, azzal a feltétellel adták meg magukat, hogy a várból minden ingóságukkal kivonulhassanak. Állítólag Büdy a feleségével együtt tömérdek kincset õrizgetett itt, amelyet Corvin Jánostól örököltek. A nép azt mesélte, hogy a közelgõ erdélyi hadakban bízó Lónyay László, Büdy erdejét szinte teljesen elpusztíttatta, mire a várúr ezt üzente neki: "Békében légy, mert ha megrúgom a fekete ládát, abból rögtön húszezer jó vitéz ugrik elõ és velük majd én jól rendbe szedetlek!" A vár feltárása, láthatóvá tétele, kirándulóhellyé alakítása folyamatban van. A tájházban látható kincses láda méltó utódja elõdjének, benne a Büdy tallérral és az igazi kincs maga az élmény, hogy a történetével helyben megismerkedhet a kedves látogató.

    Kérjük, tekintse meg a Vám-, rendvédelmi-, és hadtörténeti kiállítást a tájházban és a XIX. századi paraszti udvart, majd a községben az Emlékparkot, amellyel a vámszedésnek és a korabeli harcokban elesetteknek, õsöknek és hõsi múltnak állítunk emléket a kopjafákkal.

    Szeretettel várjuk látogatóinkat.








  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Csigavonattal Szabadkára

    Augusztusban a magyar és a szerb vasúttársaság közös marketing akciójának keretén belül ingyen lehetett Szeged és Szabadka között utazni. Ennek az volt a célja, hogy reklámozzák a vasúti közlekedést ezen a vonalon, magyarul kevesebben utazzanak busszal és autóval. Ez mind szép és jó volna, ha az utazás nem kétórás lenne. A www.utazunk.com utazási portált képviselve mi is részt vettünk ezen a reklámutazáson. Reggel 8 órától már gyûltek az ingyenjegyet szorongató utasok a szegedi nagyállomáson, akik zavarodottan néztek egymásra, amikor megérkezett a szerb államvasutak „ezüst-nyila”, vagyis a kicsike szürke motorvonat.

  • Tuvalu

    Tuvalu a Csendes-óceán déli részén szétszórt kilenc szigetecskébõl áll.

    Ennek a miniországnak még a neve sem érvényes: Tuvalu polinéz nyelven azt jelenti, hogy "nyolcas csoport", ám az országhoz összesen kilenc sziget tartozik.

    Az országocskát ezért Tuhivának kellene nevezni, mert "hiva" azt jelenti: kilenc. Itt úgy érezhetjük, itt megtaláltuk a paradicsom evilági végét, hisz évente alig néhány száz külföldi vetõdik ide.

  • Hajdúszovát

    Hajdúszovát község a Hajdúság, a Sárrét és Bihar találkozásánál, Debrecentõl 20, Hajdúszoboszlótól 9 km-re található, már a neolitikus korban lakott hely volt.

    A világhírû Hajdúszoboszlói Gyógyfürdõ szomszédságában található településünk kiválóan alkalmas falusi üdültetésre. A még megtalálható falusi gazdálkodó életmód új világot fedezhet fel a turista számára. Nagyszerû horgászvizeink (Szováti tó, Keleti fõcsatorna, Kösely) lehetõséget nyújtanak a horgászat kedvelõinek hobbyjuk kielégítéséhez.

  • A Seychelle szigetek luxusa mindenkit vár

    Ez a 115 szigetbõl álló csoport, a Seychelles szigetek Afrika partjainál, Madagaszkár szigetétõl észak-keletre található. A szigeteket alig 25 évvel ezelõtt fedezték fel mint turista paradicsomot, akkor még csak 75 ezer lakója volt, akik szinte csak a kreol nyelvet beszélték.

    A szigetek egy részét korallzátonyok, másik részét pedig gránitszigetek alkotják. Mahé, a legnagyobb sziget a Praslin, La Digue és Silhouette szigetekkel és a néhány közelben lévõ gránitszigettel alkotják a Seychelles szigetek közel felét. Ezeken a szigeteken él a legnagyobb számú lakosság és ezeket látogatják többnyire a turisták is.

  • Az arany város: Prága

    Az arany város: PrágaAz „arany Prága” név valószínűleg I. Károly idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. A kilenc dombra épült városban 31 km hosszan kanyarog a Moldva, ami a legszélesebb pontján 330 m széles. A folyó ágai számos szigetet ölelnek közre. Nevét állítólag azokról a zúgókról (csehül: práh) kapta, amelyeken nagy robajjal folyt át a víz.Történelméből fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel, melybe napjainkban a modern kor egy-két mementója is besorolható.

  • Kenya a szafarik országa

    Magyarországnál hatszor nagyobb (580 367 km2) ország az Egyenlítõ vidékén. Nevét a Kenya-hegységrõl kapta mely kikuju nyelven a "ragyogás-hegye" jelentéssel bír. Az országot jórészt feltehetõen a busmanok õseinek leszármazottai lakják. Szamburuk, kikujuk, lúók, kambák, szomalik, turkanák, kisziik, rendilék, gabrák, boranák, ndorobók, pokotok, el molok és a maszájok. Ebben a fantasztikus országban mindent megtalál. A lehetõségek száma végtelen: homokos, korallzátony által védett tengerpartot, érintetlen természetet, Kelet-Afrika jellegzetes vadállatait eredeti környezetükben, szabadon, valamint megtekinthetik a modern nagyvárost felhõkarcolókkal, nyüzsgõ, forgalmas kikötõvárost, üdülõövezetet és kicsiny falvakat; több ezer méter magas hegyeket, végtelen síkságokat, ligetes domboldalakat, hatalmas és aprócska tavakat; óriási tea- és kávéültetvényeket, egzotikus gyümölcsöket termelõ farmokat; történelmi emlékeket az õskortól a közelmúltig, az iszlám, a hindu és a keresztény kultúra izgalmas keverékét.

  • A világ 7 új csodája - A kínai Nagyfal

    A Kínai Nagyfal, a Föld leghatalmasabb építménye. Az egyetlen, amit a világûrbõl is lehet látni. Megépíttetése különös történet… Kína 7, egymással harcoló fejedelemségbõl állt. Az egyik kiemelkedett közülük. 25 év alatt, kegyetlenségének, és diplomáciai érzékének köszönhetõen legyõzte a másik hatot, és egységes birodalmat kovácsolt Kínából, amit négy tenger határolt, egységes jogrendszert alakított ki. Elsõ lépésként "Legfõbb Császárrá" kiáltotta ki magát. Pontosabban Elsõ Császárrá. Nem sokkal ezután összeesküvõk törtek az életére.

  • Moszkva, a szélsõségek városa

    Szentpétervárral összehasonlítva Moszkva építészetileg tervszerûtlennek és rögtönzöttnek tûnik. Pétervár nagystílû, Moszkva óriási. Moszkvában minden nagyobb, mint másutt: a házak, a székesegyházak, az utcák. Kereken tizenkét és fél millió ember él Moszkvában és közvetlen vonzáskörzetében. Tipikus moszkvai azonban nem létezik - a város légkörét száznál több európai és ázsiai nemzetiség jelenléte határozza meg. Különösen jólesõ az a roppant segítõkészség és meleg vendégszeretet, amelyet nem csak a régi Arbat bazártömkelegében vagy az új Arbat modern üzleti negyedében tapasztal a látogató.

  • Kalandozások Pozsonyban

    Egy óra 55 perc. Ennyi idõ alatt értem el Pozsonyba autóval, minden közlekedési szabályt betartva, várostáblától várostábláig. Ehhez képest amikor barátaimmal beszélgettem, kiderült, talán húsz éve, ha jártak itt, még tornacipõért érkeztek, hogy vegyenek néhány párat a Prior áruházban. Azóta a Prior már Tesco, Pozsony belvárosa pedig gyönyörûen felújított épületekkel várja a látogatókat. A Michalska utca talán a legizgalmasabb.

  • Sharm el Sheik, a Sínai félsziget gyöngye

    Sharm el Sheikh, Egyiptom; a Vörös-tengeri turista paradicsom a kikapcsolódni, búvárkodni vágyóknak, családi üdülõknek. A Sínai félsziget gyöngye, évezredes történelmi múlttal, kulturális élményekkel gazdagon - és persze az egész évben ragyogón sütõ nappal. Egyiptom egyik legkeresettebb turistadesztinációja, egyik oldalán a Vörös-tenger, a másikon a Sínai hegy.

  • Finnország

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa. Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • Málta tengeri keresztezõdésben

    Málta csupán néhány éve jelent meg az utazási irodák prospektusaiban. Az idén már mintegy 5000 honfitársuk látogatja meg ezt a Budapest méretû országot. A terület tulajdonképpen három földdarab, Málta a fõsziget, Gozo a kistestvér, Comino a szinte lakatlan, kedvelt kirándulóhely. Málta egy évben csaknem másfél millió turistát fogad, mégis misztikum lengi körül. Okkal. Merthogy Málta nem a szokásos tengerparti nyaralóhely aranysárga homokkal.

  • Szécsény

    Szécsény város az Ipoly völgyében, a Cserhát elõreugró dombjai között helyezkedik el. Lakosainak száma 6500 fõ, a közigazgatásilag hozzátartozó Pösténypusztával és Benczúrfalvával együtt.

    Szécsényrõl a legkorábbi írásos adatok a 13. században keletkeztek. A Kacsics-nembeli Szécsényi Tamás 1332-ben a ferencesek számára a pápától alapító oklevelet, 1334-ben pedig Károly Róberttõl a helység részére Buda városával megegyezõ kiváltságokat szerzett. A töretlen városfejlõdés egészen a Mohácsi-vészig tartott.

  • Debrecen, a napba öltözött város

    Debrecent a folyamatos megújulás jellemzi, arculata napjainkban is változik, a kor igényeihez igazodva fejlõdik a cívisváros. Igazi közösségi hellyé vált a sétálóövezetté alakított fõtér hangulatos szökõkútjaival, pihenésre csábító teraszaival, tartalmas kikapcsolódást nyújtó rendezvényeivel. Családi programok kedvelt helyszíne a Nagyerdõ, ahol fedett Mediterrán Élményfürdõ, 17 hektáros állatkert és vidámpark, csónakázó tó, valamint botanikus kert várja a látogatókat. Számos sport és kulturális rendezvénynek ad otthont a keleti régió legnagyobb rendezvénycsarnoka, a 8000 férõhelyes Fõnix Csarnok.

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentoségû vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje. A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • A világ legjobb városának Kiotót választották meg

    A világ legjobb városának Kiotót választották megKiotót választották meg a világ legjobb városának, amely a rangsorban olyan kedvelt úti célokat utasított maga mögé, mint Bangkok, Isztambul, Barcelona vagy Róma. Az egykori császárváros, amely ősi templomairól és szentélyeiről ismert, méltán nyerte el az előkelő helyezést, hiszen nem kevesebb, mint 17 világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Emellett egy mai napig működő gésa negyed is megtalálható Japán egykori fővárosában. Kiotó ikonikus látványossága, a Fushimi Inari-Taisha szentély Japán legnépszerűbb látványossága díját nyerte el.

  • Kilencven éve süllyedt el a Britannic

    Az 1914-ben vízre bocsátott Britannic a White Star Line társaság harmadik Olympic osztályú hajója volt, két testvérhajója, az Olympic és a Titanic után Belfastban szerelték össze. Egyes feljegyzések szerint neve Gigantic lett volna, de a Titanic katasztrófája után más nevet adtak neki, bár a White Star Line tagadta és legendának minõsítette az ezzel kapcsolatos pletykákat. A Britannic az óceánjárók fénykorában készült, amikor a nagy társaságok egy terv alapján több hajót is építettek, a White Star Line is azt tervezte, hogy a három luxushajóval hetente indít menetrendszerinti járatokat Southampton és New York között.

  • Orléans

    Orléans nagyváros Franciaország középsõ részén, a Loire folyó völgyében. Centre régió székhelye, és az itt található Loiret megye központja. Az Amerikai Egyesült Államokban található New Orleans errõl a francia városról kapta a nevét.

    Orléans már a történelem elõtti idõkben lakott hely volt, késõbb a gallok egyik törzse telepedett meg a Loire folyónak ezen területén, majd Caius Iulius Caesar emeltetett várost itt, Cenabum néven, viszont éppen ez a környék vált a római uralom elleni gall lázadások egyik kiindulópontjává. A rómaiak távozása után a folyóparton hamarosan jelentõs és gazdag település jött létre, melyet Attila hunjaival eredménytelenül ostromolt meg.

  • Békésszentandrás

    A település és környéke már évezredek óta lakott hely. Neve elõször 1287-ben szerepel oklevélben. A 15. században a Hunyadiak birtokolták. A falu 1719-ben települt újjá. A község neve többször is változott az idõk folyamán. A Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta. Békésszentandrás a dél-alföldi Körös-holtágak mellett fekvõ települések egyik gyöngyszeme, valóságos horgászparadicsoma. Számos lehetõséget nyújt az aktív turizmus kedvelõinek pl.: horgászat, úszás, kerékpározás, gyalogtúrázás. Békésszentandrásról indul az 1996-ban felavatott Körös-völgyi kerékpárút, amelyen a térség egy része bejárható.

  • Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágból

    Káprázatos és egyedi tengerpartok a nagyvilágbólA világ nemcsak meseszép hegyvidékeket, vízeséseket, erdőket és izgalmas nagyvárosokat tartogat számunkra, hanem egészen elképesztő tengerpartokat is. Ha valaki kimondja azt a szót, hogy tengerpart, az ember automatikusan a klasszikus fehér homokos, vagy kavicsos változatra gondol. Pedig nem csak ilyen partok léteznek. Az alábbiakban olyan furcsa és meghökkentő partszakaszokat mutatunk meg, melyek szokatlanságuk ellenére is egészen biztos, hogy életre szóló élménnyel ajándékozzák meg az odalátogatókat.

  • Mesés a falusi turizmus Itáliában

    Ha falusi turizmus, akkor Olaszország! Vajon mi a titka az olasz vidéknek? Helyi ételkülönlegességek, mesés falvak, na meg az aktív pihenés - ezernyi lehetõséget kínál Itália fejlett "agriturismo"-ja.

    Képzeljék el, ahogy a friss, pillanatokkal ezelõtt sajtolt olívaolaj végigcsorog a szintén percekkel ezelõtt szedett gyümölcsökbõl eredeti olasz recept alapján elkészült gyümölcssalátájukon… A házigazda pedig már hozza is az évek óta kincsként õrizgetett borát… Könnyed uzsonna, majd könnyed séta az olajfák árnyékában egyenesen a tengerpartig…

  • Ferrari-élménypark a sivatagban: hullámvasút 240 kilométerrel

    A világ legnagyobb fedett attrakciós parkja épült fel egy sivatagi szigeten, Abu Dzabi városának szomszédságában, az Egyesült Arab Emírségekben (EAE). A 20 különbözõ látványosságot, köztük egyes szakaszain akár 240 kilométeres sebességet is lehetõvé tévõ hullámvasutat magában foglaló, naponta akár 10 ezer látogatót is fogadni képes Ferrari World. A Forma-1 versenyekrõl ismert, ott a kétszeres világbajnok Fernando Alonso révén élen álló Ferrari az elsõ versenyautó-cég, amely megjelenik az élményparkok eddig inkább mesefigurákkal és történelmi vagy technikai látványosságokkal benépesített világában.

  • Martinique

    Martinique a Kis Antillák láncának egyik gyöngyszeme, Franciaország tengerentúli megyéje.

    Területe 1000 négyzetkilométer, lakosainak száma 335 000. A sziget hegyvidéki és vulkanikus jellegű. A tájat az óriási, 1397m magas Mont Pelee uralja. A forró, párás klíma és a termékeny vulkanikus talaj buja vegetációt éltet, trópusi esőerdőkkel és a partokon mangrove mocsarakkal.

  • Kocogó városnézés Edinburghben

    A városnézõ túra új perspektívából mutatja be Skócia fõvárosát, egyesítve a futás, a városnézés és a történelmi nevezetességek megtekintésének élményét. A kezdeményezés nem a versenyszerû sportolókat állítja a rajtvonalhoz, hanem azokat igyekszik megmozgatni, akik aktívan kívánják felfedezni Edinburgh eddig nem ismert nevezetességeit és környezetének szépségét - adta hírül a Brit Turisztikai Hivatal. A túra útvonala körülbelül öt kilométer hosszú, s a résztvevõk végigkocoghatnak a város történelmi fõutcáján, majd az óvárosból jutnak el Edinburgh legjellegzetesebb dombjára, a Calton Hillre.

  • Brit Virgin-szigetek

    A Brit Virgin-szigetek az Egyesült Királyság tengerentúli területe. Több mint 50 sziget alkotja a Karib-térségben.

    Jelentõsebb szigetei: Tortola, Virgin Gorda, Anegada, Jost Van Dyke, Great Camanoe, Guana Island, Peter Island, Salt Island, Beef Island, Cooper Island, Ginger Island, Norman Island és több kisebb szigetecske szétszórtan a Sir Francis Drake átjáróban. Néhány sziget magántulajdonban van, például a Necker Island tulajdonosa Sir Richard Branson. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Gyarmatosításellenes Bizottsága úgy listázza, mint nem független területet.

  • Az ökoturizmus áll a Hargita megyei turisztikai fejlesztések középpontjában

    Erdély, Gyilkos-tóBukarest/Budapest - Bakancsos túrázás a hegyen, biciklizés, sziklamászás, lovaglás, gombász- és fotóturizmus - ezekre a tevékenységekre építik Hargita megye turisztikai vonzerejét a fejlesztési stratégiát elkészítõ szakemberek - olvasható a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) összeállításában.

    Nemcsak a Szent Anna- és a Gyilkos-tóból, a parajdi sóbányából és a borvízforrásokból áll Hargita megye, ennél sokkal több megmutatnivaló van a környéken, aminek kiaknázása anyagi hasznot hozhat - fejtette ki a napilapnak Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke.

  • Szováta

    A székelyföldi Szováta a Sóvidék szívében, 500 méter tengerszint feletti magasságban, a Hargita és a Görgényi havasok nyugati lábánál fekvõ város, több mint egy évszázada Európa-hírû fürdõ- és üdülõhely. Hírnevét és kedveltségét természeti szépségén túl fõleg a Medve-tónak (Lacu Ursu) köszönheti, amely kontinensünk egyetlen un. heliotermikus tava. Vize kioldja a föld erõs sótartalmát, felsõ édesvíz-rétege pedig a napsugarakat begyûjtve felmelegíti az alsó, sós réteget, ahol a víz hõmérséklete a mélyben elérheti az 50 Celsius fokot is.

  • Nagyon francia, kicsit svájci

    Mi a közös Freddie Mercuryban, Chaplinben és Dosztojevszkijben? Mindhárman otthon érezték magukat a Svájci Riviérán. Lausanne-ban Henriette kalauzolt, jópofa, közel hetvenéves nõ, hajában óriási rózsaszínû masnival. Olyan fürgén szaladt, hogy idõnként alig tudtam utolérni. Igazi francia nõ, bár született svájci, tesz a szabályokra, és dühös az erõszakosan dohányzásellenes propagandára. Önfeledten gyújt rá ott is, ahol nem szabad, igaz, francia Svájc ezen a téren is sokkal toleránsabb.

  • Világörökségünk: Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

    A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülõ Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggõ barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára.

    A felvétel mellett szóló legfõbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megõrzése garantálható.

  • Olaszország - jégpalota és síhinta

    Meredek csúcsok és napsütötte, de hófödte pályák valamint nyári gleccsersízés jellemzi az olasz pályákat. A családosok egyik kedvence, hólánc nélkül azonban soha ne induljunk el! A napfény völgye, azaz Val di Sole 880 kilométerre fekszik Budapesttől, a síelni érkezőt a távolságért azonban kárpótolja a látvány. A terepet 3000 méteres hegyek koszorúzzák, a különleges mikroklíma pedig nagy hóbiztosságot nyújt a két, egymás mellett fekvő síterepnek.

bohócdoktor vizit szja 1%