rss
  • Diósd

  • Diósd község Budapest és Érd között található. A 7-es út szeli ketté, s az MO autóút is érinti. A település „magját” patkó alakban magaslatok veszik körül, amelyekrõl nagyszerû kilátás nyílik a környékre.

    A kedvezõ földrajzi tényezõk hatására már az õskorban megtelepedett e tájon az ember. Az ókorban, középkorban is folyamatosan lakott terület volt. Elnevezése a birtokló Diódy-nemzetségre utal. Kiterjedése megfelelt a középkori magyar falu nagyságának. A Szent Gellért legenda, s azt átvevõ krónikák már Szt. István idejében templomos helyként említik.

    Ugyancsak e legendák utalnak arra, hogy Szent Gellért püspök –vértanú halála elõtt- e településen misézett utoljára. (Emlékét a község vezetése és a lakosság híven õrzi). Az 1300-as években kõkastély u.n. Kutyavár is épült, amelynek romjai ma Érdhez tartoznak. A török hódoltság alatt a település elnéptelenedett. Lakói elmenekültek, vagy elpusztultak. A hódoltság után újjáéledt a falu. Diósd új népességét néhány szerb (rác) család jelentette. Az emberveszteség, a munkaerõhiány pótlására Bajorországból német családok érkeztek, akik szõlõmûveléssel illetve kõbányászattal foglalkoztak.

    A XIX.sz. második felében és a XX.sz. elsõ két évtizedében a mezõgazdaság, a szõlõ, a bor játszotta a fõszerepet. Majd a szõlõtulajdonosok fokozatosan áttértek az õszibarack termesztésére. A diósdi õszibarack rövidesen országos, sõt külföldi hírnévre tett szert. 1915-tõl megkezdõdött az iparosodás. Egyre több falubeli vállalt a környék gyáraiban munkát. A lakosság nagy része „ingázó” lett. A zárt, római katolikus német településen meg-indult az elmagyarosodás.

    A két világháború, valamint a németek kitelepítése, illetve a felvidéki és erdélyi magyarok betelepítése felbolygatta a lakosságot. Az eltelt évtizedek alatt azonban konszolidálódott a helyzet. A rendszerváltozással civil szervezetek, németországi, erdélyi, lengyelországi kapcsolatok jöttek létre. A közel 8700 lélekszámú Diósd napjainkra Budapest-környék kedvelt agglomerizációjává vált, amelynek látnivalóit érdemes egy kirándulás keretében megtekinteni.

    Diósdi Kõbánya-Geológiai park az egykori kõbánya és erdõ Diósd közigazgatási területének része. A Budai-hegység déli peremét képezõ érd-Tétény fennsík egy 150km2-es területének közepén fekszik 230-150m tengerszint feletti magasságban. Ez az értékes terület a fõváros központjától 15km-re a budai oldalt szegélyezõ “zöld gyûrû” része. Az itt található kõzetek,a bennük megbúvó kövületek a régmúlt idõk megbízható tanúi. A folyóvízi kavics és homok felhalmozódása szárazföld jelenlétére utal,a sósvízi állatok maradványai tenger egykori létezését bizonyítják. Ezek anyaga 12-15 millió éve rakódott le. A legidõsebb kõzetek a legrégebben élt állatok kövületeit, lenyomatait õrizték meg. A kõzetek életkora szempontjából térségünk viszonylag fiatal.

    A földtani korbeosztás szerint döntõ tömege az új harmad és negyedidõszakból származik. A vidék leglátványosabb formáit a mészkövek alkotják, amelyeket a bennük található õsmaradványok alapján két típusba oszthatjuk: lajta mészkõ és szarmata mészkõ. A vidék legkevésbé ismert kõzete a bentonit,amely sokoldalúan hasznosítható Diósd határában található kvarchomokkal együtt. Ezen a területen XVIII. században kezdõdött meg az iparszerû kõbányászat. A diósdi és a közvetlen környékbeli kitermelésbõl épült fel többek között a parlament, sok budapesti középület, de ezt a követ használták a budai vár helyreállításánál is. Annak idején kb. 25000m3 követ termeltek itt ki. Nemcsak felszíni, hanem tárnaszerû bányászat is folyt Diósdon. A tárnák ma gombapinceként szolgálnak. Az egri Geotheam Kft közel két éves munkájának köszönhetõen ma az egykori életveszélyes, szeméttel fertõzött terület már biztonságos, a természet szerelmesei számára különleges és szép parkká változott. A diósdiak kedvelt pihenõ és szórakozó helye.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szeged és környéke

    Délkelet-Magyarország központját, Szeged vidékét az E75-ös nemzetközi fõút kapcsolja össze a fõvárossal - és az európai közlekedési hálózattal -, de fõutak vezetnek innen minden égtáj felé. Budapestrõl jó a vasúti közlekedés is, de érkezhetünk ide vonattal Szolnok, Békéscsaba, Makó és Röszke irányából is.

    Az 1920-as trianoni békeszerzõdés Szeged szomszédságában húzta meg az országhatárt, s ez érzékenyen érintette a város déli és keleti kapcsolatait. 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, két évvel késõbb a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról.

  • Wiyanawanda – Borvidék az Égei-tengernél

    Minõségi és mennyiségi boom a bortermelésben – A borkultúra reneszánsza Törökországban

    Bécs/Budapest, 29.07.2008 – Dimrit, Sergikarasi, Narine. Ilyen ragyogó neveket viselnek azok a termékeny, nemesített szõlõfajták, amelyeket napjainkban Törökországban termesztenek. A Boszporusz országában reneszánszát ünnepli az évezredes borászati hagyományokra épülõ borkultúra.

  • Peru - Úszó szigetmatracok a Titicaca-tavon

    Darabokra tépett, kiszáradt nádat szórnak hetente a sziget járószintjére, ugyanis a vízben alul található rész szépen lassan rohad, így fentrõl kell újra és újra pótolni a „talajszintet”, hogy megmaradjon az 50 cm és 1 m közötti magasság. Ezeken a nádszigeteken állnak szintén nádból a kunyhócskáik, még mini templomuk is van. Bedöcögünk a földúton Juliaca városába, ami a maga pár tízezer lakosával a Titicaca-tó környékén majdhogynem metropolisznak számít.

  • Katmandu

    Amikor a magasan fekvõ völgybõl felszáll a hajnali köd a Himalája jeges hegycsúcsaihoz, Katmandu mitikus hellyé változik. A templomok és istenszobrok fehér tengerbe merülnek, a távolból tompa gongütéseket vél hallani az ember, és a korhadás meg az elszenesedett fa hideg szaga csap az orrába. A nevar nép hite szerint ezekben a valószerûtlen pillanatokban megy végbe az ember spirituális megtisztulása. Minden bûn és gonosz gondolat eltávozik belõle, elviszi a tovahömpölygõ köd.

  • Abu-Dzabi megelõzi Dubai-t!

    Abu-Dzabi (arabul أبو ظبى; nyugati átírásváltozata Abū Z̧aby, régebben magyarul is Abu Dhabi) az Egyesült Arab Emírségek, valamint az azonos nevû társemirátus fõvárosa, egyúttal Dubaj után az ország második legnépesebb városa.

    A várost 1761-ben alapította a közeli Liva-oázisban élõ Bani Jas-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetõi is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából. Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte.

  • Mobilos tippek európai vakációhoz

    Könnyebbé vált a barangolás Európa 29 országában

    Nyáron a legtöbben útra kelnek, s ha megtehetik, igyekeznek szabadságukat az otthontól távol, valamely inspiráló vagy éppen pihentetõ környezetben eltölteni. Jó hír az utazást kedvelõknek, hogy az okostelefonok és az azokra letölthetõ alkalmazások megjelenésével a belföldi és külföldi utak megszervezése összehasonlíthatatlanul könnyebbé vált, mint néhány éve. Okostelefonnal a zsebben mindent magunkkal vihetünk, bárhová is tartunk, rádaásul az adatroaming díjak csökkenésével sokkal lazábban szörfölhetünk a neten.

  • Hamburg - Kikötõi romantika

    Az utazót legelõször Hamburg vibráló kikötõi forgataga nyûgözi le, amely annyira más, mint a déli tengereken. Az Elbán impozáns óceánjárók, elképesztõ méretû teherhajók várakoznak, hogy rövid pihenõ után újra kifussanak az Északi-tengerre. Európa második legnagyobb kikötõjében a világ minden tájáról odasereglett tengerészek ezrei fordulnak meg, a világhírû szórakozónegyed, St. Pauli törzsközönségét is õk alkotják. Hamburgban több hidat találunk, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve. Ezekbõl néhány az Alster tavon ível át.

  • Marrakesh, a rózsaszínû város

    Az ezerévesnél régibb, mintegy egymilliós királyi város zöldben és rózsaszínben pompázik.

    Marrakeshben rengeteg a gyönyörû kert, több tízezer pálmafa nyújt hûsítõ árnyat és minden ház, mecset, lakóház, szálloda (legyen az Sofitel vagy Sheraton) – rózsaszínû. A helyiek elmondása szerint azért nem fehérre festik a házaikat, hogy a szemüket kevésbé vakítsa a mindig ragyogó napsütés, kézenfekvõbbnek tûnik azonban az Atlaszban fellelhetõ építõipari alapanyag õsi használata.

  • Az Ománi Szultánság

    Az Ománi Szultánság elbûvölõ és lebilincselõ vidék, ahol Marco Polo tevegelt, a bibliai Job végsõ nyugalomra lelt és ahol Szinbád, az utazó vitorlát bontott.

    Látványos táj, ahol megtalálhatók a csipkézett hegycsúcsok, káprázatos vízesések, lélegzetelállító homokdûnék, idilli oázisok és a végtelenbe nyúló homokos tengerpart.

    Talán ezek a természeti csodák különböztetik meg Ománt a többi Közel-keleti országtól.

  • Tunézia, ahol a múlt és jelen eggyé válik

    Tunézia Afrika látnivalókban leggazdagabb országa. A kõkori településektõl az ókori Karthágó romjain keresztül a Csillagok Háborúja forgatási helyszínéig rengeteg érdekes hely vár a turistákra.

    Tunézia az-az ország, ahol mindenki talál számára érdekes látnivalót. A múlt iránt érdeklõdõk megnézhetik a kõkori településeket, valamint az ókori Karágó romjait is. A mozirajongóknak is érdemes ellátogatni ide, mert itt forgatták a Csillagok Háborúja címû filmet.

  • Ringass még, Tokió, ringass!

    Tokióban meghaltam. Kétszer is. Pedig elmagyarázták, hogy hogyan kell túlélni. Még a legkisebb japán gyerekek is rendre túlélik. A 30 feletti európai turisták azonban nem mindig. Mert japán értelemben kivételesen fegyelmezetlenek. Rájuk esik a szekrény, a csillár, a magasban tárolt könyvtár, és vagy a dolgok súlyától vagy mert elfogy a levegõ, a földrengésben meghalnak. Tokióban több földrengéskutató intézet is van. A legtöbb bárki számára nyitott, sõt olyanok is vannak, ahol az iskolásoknak havonta vagy félévente egyszer az oktatás keretében ismerkedniük kell a földrengések természetével, hatásaival és a túlélési lehetõségekkel.

  • Portó és Észak-Portugália

    Ez a festõi szépségû táj a portugál nemzet bölcsõje. Az itteni Guimaráes várából indult csatába a mórok ellen az ország függetlenségét kivívó Alfons Henrik. Az északi hegyvidéken kanyargó Douro folyó Portó városánál torkollik az Atlanti óceánba. A Mesáo Frio és Pinháo település között elterülõ napsütötte völgyekben terem a szõlõ, amelybõl a világhírû portói bor készül. Kevésbé ismert különleges bor az ugyancsak itteni tájkörzet speciális szõlõfajtájából elõállított zöld bor...

  • A világ 7 új csodája - a római Colosseum

    Colosseum az egyik legnagyobb amfiteátrum (Amphitheatrum Flavium) Rómában, 50 ezer nézõ befogadására épült az i.sz. 80-as években. Alapja 188 x 156 méter, magassága 50 méter. A Colosseum elnevezését a közelében felállított hatalmas („kolosszális”) méretû Nero-szoborról kapta. A Colosseumban végezték ki a keresztény üldözések során a keresztényeket, akiket arra kényszerítettek, hogy fegyvertelenül megbirkózzanak a kiéhezett vadállatokkal.

  • Kétegyháza

    Kétegyháza 4300 lakossal rendelkezõ nagyközség Gyulától 11 km-re délre. A középkori falut 1412-ben említik elõször. Ez a település a 17. század végén, a török kiûzése idején elpusztult.

    A 18. században éledt újjá. 1724-ben Zaránd megyébõl telepítettek román lakosokat, majd az 1800-as évek elején magyarok is érkeztek. A falut rendezték, s ma a betelepített községek sakktáblaszerû utcái, jellemzik. A község legnagyobb magyarországi román nemzetiségû település.

  • Kapolcs, a mûvészi község

    A község a Veszprémet és Tapolcát összekötõ 74-es számú út mentén a Káli-medence Tájvédelmi Körzet szélén fekszik. (30 km-re Veszprémbõl, 17 km-re Tapolcától). Az Eger-víz és Király-kõ sziklafalának találkozásánál települt falu az Eger-völgyben mintegy kapcsot képez a Balaton-felvidék és a Bakony között. Kapolcs múltját, fejlõdését, település-szerkezetét elsõsorban vize és kereskedelmi útjai határozták meg. A völggyel párhuzamosan kanyargó útja, iparos múltjának emlékei teszik változatossá, öreg házai és patakparti kertjei pedig festõivé. Az Eger-patak a Káli-medence északi határát jelöli.

  • A megvalósult álom: Aitutaki

    Ezt a nagyszerû és távoli szigetet az álmok szigetének is nevezhetnénk, ahol az álmok valósággá válnak. Egy háromszög alakú korallsziget, ha felkelne az óceán fenékrõl, 4000 méter magas lenne. Aitutaki három vulkanikus és 12 korall szigetecskébõl (motus) áll.

    A szigetet 900 körül a feltételezések szerint elõször a legendás hírû Polinéz felfedezõ, Ru fedezte fel. Õ volt, aki elõször elkeresztelte a szigetet, és a Utataki Enua O Ru Ki Te Moana nevet adta. Durván lefordítva azt jelenti, egy rakomány ember szállítása az óceánon keresztül Ru vezetésével.

  • A SZIN 2015 hivatalos dala: New Level Empire feat. Szerecsenkirály - Son of the Sun

    A SZIN 2015 hivatalos dala: New Level Empire feat. Szerecsenkirály - Son of the SunMegjelent a SZIN (Szegedi Ifjúsági Napok) hivatalos dalának a klipje. A dalt a New Level Empire a Kelemen Kabátban frontemberével, Szerecsenkirállyal készítette. A Son of the Sun biztos meghozza mindenkinek a nyári fesztiválhangulatot. Lássuk hát az új klipet:

  • Vancouver

    Csillogóan tiszta vizû fjordok és a Fraser folyó szalagja foglalja keretbe a szaggatott vonalú félszigeten elterülõ várost, mögötte grandiózus kulisszaként a parti hegység hófedte csúcsai emelkednek. A nagyváros szíve az Angol-öböl, a Burrard Inlet és a False Creek fjordok által körülvett félszigeten lüktet. A Chinatown - mintegy az élénk forgalmú üzleti negyed kirakataként - közvetlenül a félsziget "nyakánál" helyezkedik el, és ízelítõt nyújt a város kozmopolita légkörébõl.

  • Az ideális város Koppenhága

    London - Koppenhága a legideálisabb, legélhetõbb a világ nagyvárosai közül - erre a következtetésre jutott a Monocle címû brit folyóirat.

    A lap 25-ös listáját annak alapján állította össze, hogy egy város mennyire érdekes, milyen ott az életminõség, mennyire vonzó a látogatók számára, milyen lehetõségeket kínál az üzleti élet képviselõinek és az éjszakai élet kedvelõinek.

  • A világ 7 új csodája - a pisai Ferdetorony

    Olasz szakértõk szerint a pisai ferdetorony az elkövetkezõ háromszáz évre biztonságban van. A legrosszabb, ami a pisai ferdetoronnyal a következõ 300 évben történhet, hogy a 12 évvel ezelõtti állapotba kerül - mondta el Carlo Viggiani a Firenzében zajlott 32. Geológus Világkongresszuson. "A torony gyakorlatilag mozdulatlan 2003 szeptembere óta, leszámítva szezonális, ciklikus mozgásait. A geotechnikai stabilizáció sikerült." - állítja Michele Jamiolkowski, a torony helyrebillentõjeként ismert szakértõ.

  • Korzika a szépség szigete!

    Korzika a szépség szigete, már a görögök is így nevezték. Egy, a Földközi-tengerbõl elõbukkanó hegy, földíszítve a természet minden vonzerejével. Egy francia sziget a Genovai-öbölben, az olasz partoktól 83 km-re és mindössze 1 070 km-re Budapesttõl. 2500 m fölé emelkedõ csúcsok, 1000 km hosszú, homokos-sziklás tengerpart egy mindössze dunántúlnyi területen. Egy varázslatos sziget, ahogy azok emlegetik, akik már jártak ott. Valami titkos vonzerõ, ami miatt sokan visszavágynak és többször is visszatérnek a szigetre, pedig mehetnének bárhová.

  • A francia Riviera: Nizzatól Antibesig

    Ki gondolná, hogy ez a parádés tengerpart, amely Franciaországtól szinte külön életet él, jó száz esztendeje téli pihenõhely volt, ahol a fagyok elõl menekülõ tehetõsebbek élvezték a különleges klíma gyógyító hatását. Azóta a francia Riviéra kinõtte magát, a mintegy ötven kilométeres, Mentontói Cannes-ig tartó partszakasz legendája sokkal nagyobb, mint fizikai mérete. Sokak számára az európai álomvilág színtere. A bájos, de jellegtelen San Remo, a kissé nyálas olasz slágerfesztiválok színtere ehhez képest tépett verébnek tûnik.

  • A csodálatos Marokkó

    A csodálatos MarokkóA legtöbb turista figyelmét a Marokkó királyi városai című programok hívják fel. És valóban a királyi városok az ország legfőbb látnivalói. Marokkó egykori fővárosai, a zöld, fehér és barna színekben pompázó Meknes és Fez. A főbb városok megtekintése után érdemes kirándulni egyet a Magas-Atlasz óriási hegyvonulatai közé, hiszen itt tör az égbe Észak-Afrika legmagasabb pontja, a Dzsebel Toubkal (4165 m). Innen szinte már csak egy ugrás a végeláthatatlan sivatag, a Szahara. Az óceánparti üdülővárosban, Agadirban kipihenhetjük az eltelt napok fáradalmait.

  • Hannover, a zöld város

    A rengeteg park, persze a Királyi Park Herrenhausenben is közöttük van, ami miatt Hannover e címet kapta. Az a panoráma, amit az új Városi Palota 100 méter magas tornyából kitekintve tárul elénk, bennünket is meggyõzhet errõl. Ide az Európában egyedülálló lejtõs lift visz fel.

    Akik elsõ alkalommal fedezik fel Hannovert, érdemes végigjárniuk a várost a Vörös Vonal mentén. Egy szórakoztató, 2-3 órás séta a járdákra festett vörös jel mentén és e kedves módon találkozhatunk a látnivalókkal, az utcai mûvészekkel, a történelmi épületekkel, az Óváros pezsgõ utcáival, bárjaival, éttermeivel.

  • Liverpool - A tengeri kapocs Európa és Amerika között

    A város egy hegygerincre épült, melynek legmagasabb pontja az Everton domb, 70 méterrel magasodik a tenger fölé.

    Északról Sefton, keletrõl pedig Knowsley kerülete határolja, míg a Mersey túlpartján Birkenhead és Wallasey városával néz farkasszemet. A város központja mintegy 5 mérföldnyire van a Liverpool öböltõl és az Ír-tengertõl. Liverpoolt, amely Anglia egyik legjelentõsebb, és ötödik legnépesebb városa, a Liverpool Városi Tanács kormányozza, egyike annak az öt tanácsnak, ami Merseyside grófságban mûködik.

  • Sopron a leghûségesebb város!

    Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstõl 60 km-re, Budapesttõl 220 km-re található. Az ország egyik legõsibb ékszervárosa. A város egyesíti magában a múltat és a jelent, hidat alkotva az ország és nyugati szomszédai között, kaput nyit a hozzánk látogató belföldi és külföldi vendégek elõtt, mint azt a város címere is jelképezi.

    Ebben a hangulatos városban jóformán minden megtalálható, ami vonzerõt jelenthet: történelmi levegõt árasztó belsõ városrész hangulatos utcasorai, gótikus, barokk és reneszánsz építészet ritkaságai, történeti emlékei, kultúrája.

  • Kapuvár - A hanság fõvárosa

    A 11.000 lakosú Kapuvár - melyet a Hanság fõvárosaként is emlegetnek - , Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld két tájegységének - a Rábaköznek és a Hanság - medencének - találkozásánál, kedvezõ közlekedésföldrajzi helyzetben, a 85-ös fõ út két oldalán Gyõrtõl 49, Soprontól mintegy 39 km-re található.

    A város központjától 12 km-re észak felé található a pamhageni határátkelõ. Kapuvár település létrejötte a honfoglalás utánra tehetõ.

  • Ahol a természet mindent legyõz: Az Amazonas vidéke

    A dél-amerikai Amazonas folyó Földünk legbõvizûbb folyama, egyike a világ két leghosszabb folyójának (a másik a Nílus).

    Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyûjtõ területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 180 000 km² — ez Dél-Amerika területének 40%-a. Elõször Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nõk támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nõire utaló Amazonas nevet.

  • Gran Canaria - A Kanári-szigetek egyike

    A Gran Canaria (spanyolul a.m. „Nagy Kanári[-sziget]”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

    A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakon választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettõssége, eltérõ flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik. Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendõ.

  • Újabb leg Dubaiból: Kinyitott a világ legmagasabb szállodjája

    Megnyílt a világ legmagasabban mûködõ étterme, amely a földkerekség legmagasabb épületében, a Burdzs Kalifában kapott helyet Dubajban.

    Az At.mosphere elnevezésû vendéglõ a felhõkarcoló 122. emeletén várja a vendégeket, 422 méteren.

    A hírek szerint a vendégek nemcsak a magaslati fekvés, hanem az árak láttán is elámulhatnak, a mûködtetõk ugyanis nem sajnálták a pénzt, és luxussal zsúfolt éttermet alakítottak ki. A 122. emeleten 210 vendégnek jut hely, az étlapon biofogások is szerepelnek.