rss
  • Tengerpartra vagy múzeumba mennek-e a turisták?

  • Tenger vagy múzeum? - teszik fel maguknak a kérdést az Olaszországban nyaraló turisták, és felmérések szerint egyre többen választják inkább a kultúrát, mint a napozást.

    Tíz turistából négy a kultúráért jön Olaszországba - ismertette a római kulturális tárca legfrissebb adatait a nemzeti kulturális örökség fõosztályát vezetõ Mario Resca. Húsz évvel ezelõtt a napsütés hazájába érkezõ látogatók alig 14 százaléka választotta úti célként a mûemlékekkel és múzeumokkal teli olasz városokat. A többség a tengerparti nyaralás miatt utazott Olaszországba.

    Az irányzat annyira megváltozott, hogy Resca szerint elõbb-utóbb teljes fordulat következik be: Olaszországba nem a napfényért és a tengerért mennek majd a turisták, hanem elsõsorban a kulturális kínálat miatt.

    A minisztériumi statisztikák szerint a múzeumokban is érezhetõ a változás: a válság után, 2010 elsõ öt hónapjában az olasz és külföldi látogatók száma 10 százalékkal emelkedett. Tavaly az olaszországi állami, városi és magánkézben levõ, illetve az egyházmegyék által fenntartott múzeumokat összesen 93 millióan keresték fel.

    "Ez azonban még kevés" - hangsúlyozta a fõosztályvezetõ, aki a németországi múzeumok 125 milliós látogatottságához képest sokkal többet vár el a szerinte kínálatban gazdagabb olasz múzeumoktól. Elmondta azt is, hogy Olaszországban minden egyes múzeumi látogató a belépõjegyen kívül csupán 3 eurót költ el a létesítmény könyvesboltjában vagy presszójában, esetleg külön múzeumi idegenvezetésre. A német és a brit múzeumok látogatói 18 eurót költenek ugyanezekre a célokra.

    A korábban egy amerikai gyorsbüféláncnál menedzserként dolgozó Resca szerint a megoldás a marketing - a múzeum logójával díszített tárgyaktól kezdve a neves szakácsok összeállította múzeumi menüig. "Bõvíteni kell a múzeumi könyvkiadás kínálatát is. A nápolyi régészeti múzeumban például a legjobb régészeti kiadványokat kellene árusítani" - magyarázta elképzeléseit.

    Olaszország leglátogatottabb szabadtéri múzeuma 2009-ben a római Colosseum, a Forum Romanum és a Palatinus-domb egybefüggõ régészeti területe volt 4 millió 655 ezer látogatóval (bruttó 30,4 millió eurós - hozzávetõleg 8,4 milliárd forintnyi - bevétellel). Második a pompeji régészeti ásatás volt valamivel több mint kétmillió turistával (16,3 millió euró), harmadik pedig Firenzében az Uffizi-képtár a Vasariról elnevezett folyosóval együtt (7,5 millió euró).


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Fürdés után vásárlás

    Angliában nem a nagyvárosokban, hanem egy elegáns fürdõhelyen, Bath-ban a leghangulatosabb és legnagyobb a karácsonyi vásár.

    November közepétõl hétvégeken egy tût sem lehet leejteni Bath sétálóutcáin. A közeli falvakból és városokból, elsõsorban Bristolból csak úgy özönlenek ide a vásárolni vagy csak nézgélõdni akarók. Sok a külföldi is, akik a római kori város történelmi levegõjére és mûemlékeire épp úgy kíváncsiak, mint a színes karácsonyi forgatagra.

  • USA : Beutazási feltételek, vámszabályok és tanácsok utazóknak

    Az Egyesült Államok gyönyörû, változatos ország barátságos emberekkel és lenyûgözõ helyekkel, ahol mindenki izgalmas élményekkel gazdagodhat.

    Mindegy, hogy milyen vakációról álmodik valaki - síelni szeretne a nyugati Sziklás-hegységben vagy San Francisco drótkötélvontatta öreg villamosán döcögne, kempingezni szeretne valamelyik nemzeti parkunkban vagy Kalifornia partjainál szörfözne, napon barnulna és salsát táncolna Miamiban, végiglátogatná New England történelmi otthonait vagy egy Broadway show-t szeretne megnézni, az Amerikában megteheti.

  • A bolgár tenger

    Aki az utóbbi 20 évben nem járt a bolgár tengerparton, nem ismerne rá. Nyoma sincs a kopott szállodáknak, az élelmiszerhiánynak, a hosszú soroknak. Ma tisztaság, árubõség, zsúfolt éttermek és szórakozóhelyek, csillogó szállodák várják a tengerpartot újra felfedezõket. Nyugati színvonal keleti árakon. Nem is csoda, hogy már évek óta visszajárnak az angolok, franciák, németek. A végtelen hosszúságú, aranysárga homokos strandok, a nagyon tiszta, smaragdzöld víz, a kiváló közbiztonság és az alacsony árak mind utazásra csábítanak. A Fekete-tenger bolgár szakaszán egymást váltják a homokos strandok és a sziklás partszakaszok.

  • Uralkodók vendéglátója, a Karapancsa kastély

    Királyi célpont volt a gemenci vad

    II. Vilmos német és Ferenc József osztrák-magyar császár és király is koptatta azokat a padlólapokat, melyek a Hercegszántó közelében, a szerb határ mentén fekvõ, teljesen felújított Karapancsa Kastély és Major épületegyüttesében ma is fellelhetõk. A Gemenci Erdõ- és Vadgazdaság Zrt. tulajdonában lévõ, a szerb határtól pár kilométerre fekvõ komplexum két kastélyból, vadászházból, majorsági épületekbõl és lóistállóból áll egy õsfás terület közepén.

  • Hajdúszoboszló

    Hajdúszoboszló Hajdú-Bihar megye egyik idegenforgalmi központja. A város arculatát leginkább az immár több mint nyolcvanéves fürdõkultúra határozza meg.

    Az alföldi kisváros közkedveltségét messze földön híres gyógyvizének és az erre épült hatalmas 30 hektáros, korszerû infrastruktúrájú gyógy- és strandfürdõjének köszönheti, melyben a mediterrán tengerparti medence és sok más élményt nyújtó attrakció mellett jelentõs vonzerõt gyakorol az országban elõször megépült AQUAPARK.

  • Világörökségünk: Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • Várna - Bizánci emlékek és tengerpart

    A Fekete-tenger bolgár partszakaszának egyik nagy kikötõvárosa és idegenforgalmi központja egy öbölben fekszik. Trákok alapították az i.e. VI. században, majd görög telepesek is lakták. Régi neve Odesszosz volt. Római kori mûemléke az i.e. II. században épült fürdõ maradványa, az ún.római torony. Érdemes megnézni az egykori görög település feltárt maradványait, és a domboldalban épült régi óvárost, ahol két kisebb, helyreállított, balkáni stílusú mûemlékház is látható. Régi templomai közül a XVII. században épült, félig a földbe süllyesztett Szv. Bogorodica (Miasszonyunk) ma templom-múzeum.

  • Matyóföld szíve Mezõkövesd

    Budapestrõl az M3 autópályán egy órás autózással elérhetõ Mezõkövesd. Hírnevét a hungarikumként számon tartott „matyó” hímzésnek és a Zsóry-fürdõ gyógyító vizének köszönheti.

    A „Hadas”, skanzen jellegû városrész népi mûemlékházaiban iparmûvészek tevékenykednek. Itt található a legismertebb matyó mintatervezõ, Kisjankó Bori Emlékháza is, közelében pedig az Európa-hírû a Mezõgazdasági Gépmúzeum. A matyó népéletbe nyújt bepillantást a több, mint fél évszázados Matyó Múzeum.

  • Örökre eltûnik Pompej

    Sajtókampány indult Olaszországban a régészek szerint teljesen elhanyagolt pompeji ásatások megmentésére. A naponta tízezer, többségében külföldi látogatta Pompejit 1997-ben nyilvánították a világörökség részévé.

    Angol és német régészek már évekkel ezelõtt azt követelték, hogy vegyék el Itáliától a pompeji ásatások felügyeletét, mert szerintük az olaszok hanyagsága a Vezúvnál is nagyobb pusztítást végez. Szégyen! - olvasható most a pompeji utcák omlásveszélyre figyelmeztetõ tábláin.

  • Edelény

    Edelényt a megyeszékhelytõl, Miskolctól északra alig több mint 20 km távolságra találjuk. Vasúton vagy közúton Miskolcról a 26-os, majd a Sajószentpéternél kiágazó 27-es számú fõúton érhetõ el. A város látnivalói közül kiemelt szerepe van az ország egyik legnagyobb kastélyának az 1727 és 1730 között épült L'Huillier-Coburg kastélynak. A kastély lendületes ívû kovácsoltvas kapujához gesztenyefasor vezet. A kocsiút bal oldalán 18. századi barokk sírkápolna áll. A barokk kastély U alaprajzú, emeletes épület, fõ homlokzatának két szélén harang alakú bádogsisakos hengeres saroktornyokkal.

  • Rém

    A község nevét elõször 1401-ben említik a korabeli oklevelekben. A török hódoltság után, 1543-tól a település mint puszta szerepel. Jelentõs fejlõdés csupán a XIX. század végétõl kezdõdött a községben.

    A XX. század elején a lakossága elérte a 2000 fõt, majd a II. világháború után ismét csökkent. Jelenleg 1420 fõ él a településen. A község Baja és Jánoshalma között fekszik, elõbbitõl 23, az utóbbitól 15 kilométerre. A Bajáról Szegedre tartó 55-ös számú fõútról Csávolynál leágazó – Jánoshalmára vezetõ – mellékúton közelíthetõ meg. Az említett mellékútról ÉNY-ra fordulva, további 3,2 kilométer megtétele után érhetõ el.

  • Az Adrián is jelen vannak a magyar rendõrök!

    Ismét szolgálatba állnak a magyar rendõrök Horvátországban.

    A július 1-jétõl augusztus 31-ig tartó idõszakban ezúttal is Zára (Zadar) körzetében látnak el szolgálatot horvát kollégáikkal együtt.

    A múlt évhez hasonlóan idén is nyolc magyar rendõr utazik az Adriára, õk kettesével, kéthetes váltásokban segítik a horvát hatóságokat és az ott nyaraló magyar turistákat.

  • Abádszalók

    A Tisza- tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza- tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyõvezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetû, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévbõl alakult ki.

  • Mallorca, az ellentétek szigete

    Mallorca a Spanyolországhoz tartozó Baleári-szigetek legnagyobb tagja, változatos természeti adottságai a Földközi tenger egyik legkedveltebb és leglátogatottabb szigetévé tették. Kellemes klímája, strandjai, öblei, régi kolostorai és a városok mediterrán életvitele gondoskodik róla, hogy mindenki megtalálja itt a számítását. A szigetet éles ellentétek jellemzik: nehezen elérhetõ, magányos öblök és zsúfolt tengerparti sétányok számtalan szórakozási lehetõséggel, modern építészet és lenyûgözõ gótikus mûemlékek, nagy hotelkomplexumok és festõi kis falucskák határozzák meg arculatát.

  • Békéscsaba

    A közel 64 ezer lakosú Békéscsaba Magyarország dél-keleti határán, Budapesttõl mintegy 200 km-re található. Békés megye legfontosabb közúti és vasúti csomópontja, autóval, vasúton, nemzetközi közforgalmi és sportrepülõtere révén akár közvetlenül repülõgéppel is megközelíthetõ.

    Évszázados épületeinek, megújult városképének, rendezvényeinek és a környék természeti értékeinek köszönhetõen egyre több turista látogat ide. Békéscsaba a megyei jogú városok között az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkezõ település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetõen az ország legélhetõbb városai közé tartozik.

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói. Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • Világörökségünk: Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Fõapátság és közvetlen természeti környezete

    A valamikori "Pannónia szent hegyének" (Mons Sacer Pannoniae) monostora és a benne élõ szerzetesközösség egyidõs a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú részének tekinthetõ.

    Egy évezred lenyomata a Kisalföldbõl kiemelkedõ, 282 m magyas hegy tetején álló és a tájegységet uraló Fõapátság történelmi épületegyüttese is: bemutatja hazánk 1000 éves történetének különbözõ építészeti stílusait. A pannonhalmi Bencés Fõapátság tehát mind építészeti struktúrájában, mind eszmevilágában az évezredes, folyamatos használat alatt fejlõdött.

  • Francia Polinézia mesevilága Bora-Bora

    Bora Bora lenyûgözõ látnivalói már hosszú évek óta vonzzák a vastag pénztárcájú turistákat. Francia Polinézia fõ vonzereje az idén tovább erõsítette pozícióját, méghozzá több új luxusüdülõvel, köztük a júniusban megnyitott St. Regis Resorttal és repülõjárataival. A csendes-óceáni térség egyik legcsodálatosabb szigete tovább folytatja diadalmenetét, már ami a gazdag turisták figyelmének felkeltését illeti.

  • Leukaszpisz

    Újjáéled Egyiptomban Leukaszpisz (Antifré) 2000 éves görög-római kereskedõváros, amelyet ezentúl várja a turistákat.

    A Földközi-tenger partján fekvõ ókori várost, amelyet a Kr.u. IV. században szökõár pusztított el, 1986-ban, Marina El Alamein üdülõfalu építésekor fedezték fel. Az antik település majdnem a befektetési láz áldozatául esett, de végül egy 82 hektáros területet bocsátottak a régészek rendelkezésére, ahol az 1990-es évektõl lengyel archeológusok dolgoznak.

  • Queen Mary 2 - a hajók és a luxus királynõje

    Luxus – csak kiválasztottaknak!

    A kultúrára szomjazó utasok szórakoztatását egy nyolcezer kötetes könyvtár, egy színház, egy teljes méretû planetáriumként is mûködõ mozi, valamint háromszáz olyan különleges mûalkotás biztosítja, melyek összértéke meghaladja az ötmillió dollárt. Az óceánjárón az Oxfordi Egyetem oktatási programja számos elõadást és mûhelymunkát kínál a történelem, a mûvészetek, az irodalom, a gazdaság, a politika, a filozófia és a szociológia iránt érdeklõdõknek.

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • Lengyelország

    Lengyelország a természet és a kultúra kincsestára. Korszerû gazdaságot építõ, a nemzeti örökséget ápoló, vendégszeretõ demokratikus állam Európa szívében. Lengyelországot évente sokmillió turista keresi fel. Elégedetten utaznak haza és gyakran vissza is térnek. Mindenki megtalálja Lengyelországban a kedvére valót. A korszerû turisztikai infrastruktúra biztosítja a legmagasabb szintû pihenést. A múzeumok, kortárs mûvészeti galériák, koncerttermek, valamint az uszodák, lovas iskolák, diszkók és éjszakai klubok kielégítik a legigényesebb vendégeket is.

  • Balatoni strandmustra

    Balatoni strandmustraTesztelték a balatoni strandokat: itt a legjobbak listája! Az északi part strandjai kiütéssel jobbak a déli part fürdőhelyeinél. De melyik a nyolc csúcsstrand a Balatonon? Sok-sok szempont alapján bírálják a strandokat. A Balatoni Szövetség minden évben próbára teszi a magyar tenger fürdőhelyeit. Hol nyaraljon leginkább a lakosság belföldön - biztonságban, ha nem idehaza, a hőn szeretett magyar tengeren?! A Balaton kapcsán fontosak a hasznos információk, hogy a lehető legjobban újra divatba jöhessen. A kellemes nyaralási hely kiválasztásához is fontos, hogy megismerjük a balatoni strandokat.

  • Prága (Csehország)

    Csehország fõvárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szûk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.

    A fõváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötõ Károly hídon.

  • Horvátország legkedveltebb búvárhelyei

    Budapest/Zágráb - Csak az Adria horvátországi felségvizein mintegy 15 ezer roncsot találhatnak a búvárok, és még legalább 1500 olyan barlang és víz alatti hasadék van, ami felfedezésre vár.

    A nagyobb mélységben is áttetszõ tengervíz miatt a barlangok, víz alatti hasadékok és zátonyok, valamint hajó- és repülõroncsok ezreinek köszönhetõen virágzik az adriai búvárturizmus. A zágrábi központú Horvát Idegenforgalmi Közösség MTI-hez eljuttatott összesítése szerint hajó- és repülõroncsokban az Adria a világ egyik leggazdagabb tengere.

  • USA - Ezeket Önnek is látnia kell!

    Philadelphia leghíresebb épülete az Independence Hall, amely elsõsorban nem az épületrõl, hanem a falak között zajlott történelmi eseményektõl híres. Itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, itt tervezték meg a zászlót, és itt tartották az Alkotmányozó Nemzetgyûlést, ahol elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát. Mount Vernon városka egy 19 szobás kastélyról híres, de ez a kastély akkora szerepet játszott az amerikai történelemben...

  • Kína - Beindul a turizmus is

    Kína turizmusa a világ turizmusában már is meghatározó.

    A turistaérkezések száma 2005-ben a negyedik, a bevételeket számítva a hatodik volt a világban. A közelmúltban a legdinamikusabb fejlõdést is ez a kelet-ázsiai ország produkálta. A WTO elõrejelzése szerint 2020-ban ez az ország lesz az elsõ számú desztináció. A kiutaztatása is az elsõk közé fog kerülni. Az ország jelentõségét a turizmusban a még kihasználatlan utazási potenciálja adja.

  • Békésszentandrás

    A település és környéke már évezredek óta lakott hely. Neve elõször 1287-ben szerepel oklevélben. A 15. században a Hunyadiak birtokolták. A falu 1719-ben települt újjá. A község neve többször is változott az idõk folyamán. A Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta. Békésszentandrás a dél-alföldi Körös-holtágak mellett fekvõ települések egyik gyöngyszeme, valóságos horgászparadicsoma. Számos lehetõséget nyújt az aktív turizmus kedvelõinek pl.: horgászat, úszás, kerékpározás, gyalogtúrázás. Békésszentandrásról indul az 1996-ban felavatott Körös-völgyi kerékpárút, amelyen a térség egy része bejárható.

  • Abu-Dzabi megelõzi Dubai-t!

    Abu-Dzabi (arabul أبو ظبى; nyugati átírásváltozata Abū Z̧aby, régebben magyarul is Abu Dhabi) az Egyesült Arab Emírségek, valamint az azonos nevû társemirátus fõvárosa, egyúttal Dubaj után az ország második legnépesebb városa.

    A várost 1761-ben alapította a közeli Liva-oázisban élõ Bani Jas-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetõi is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából. Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte.

  • Bangkok a világ legjobb turisztikai célpontja

    Bangkokot választotta a világ legjobb turisztikai célpontjának a Travel+Leisure neves szakmai magazin annak ellenére, hogy az év elejei utcai zavargások miatt sokan mondták vissza a thai fõvárosba tervezett útjukat.

    Bangkok polgármestere szerint a kitüntetõ cím sokat lendít a viharvert fõváros közhangulatán, és a politikai tiltakozókat is jó magaviseletre ösztönzi. A néhány hónappal ezelõtti politikai zûrzavarra válaszolva a nemzetközi utazási cégek nem javasolták a bangkoki tartózkodást, emiatt pedig a szállodák is hamar kiürültek.