rss
  • Milánó: A Piazza del Duomo és a Piazza della Scala

  • A Piazza del Duomo vagy Dóm tér Milánó szíve és egyben geometriai középpontja, melyet a dóm hatalmas tömege ural.

    A korábbi évszázadokban a dómot szegényes épületek sokasága vette körül, hiszen a város korábbi központja a mindössze száz méterrel távolabb fekvõ Piazza dei Mercanti volt. Vincenzo Seregni már a 16. században át akarta alakítani a teret, azaz le akarta bontatni a szegényes lakóházakat és pompás palotákat akart helyettük építtetni. Terve azonban nem valósult meg, akárcsak Napóleon terve sem, aki 1807-ben ambiciózus tervek alapján szintén újra akarta rendezni Milánó központját.

    A teret végül 1862–1878 között építették át Giuseppe Mengoni építész díjnyertes pályázata alapján. A villamosokat 1929-ben eltérítették a térrõl, így az elnyerte mai, végleges formáját.

    A tér legfõbb látnivalói:

    - Dóm – az egész teret uraló építmény az olasz gótika egyik mestermûve és a város egyik legfõbb látványossága.
    - II. Viktor Emánuel lovasszobra – a dóm elõtti szobrot 1896-ban állították fel.
    - Galleria Vittorio Emanuele II – passzázs az északi oldalon, amely összeköti a Piazza del Duomót a Piazza della Scalával.
    - San Raffaele-templom – a dómtól északra nyíló kis utcában áll.
    - Palazzo Reale – a királyi palota a dómtól délre áll és közrefogja a Piazzetta gia Reali nevû terecskét.
    - Palazzo Arcivescovile – a dóm délkeleti oldalán áll.

    A Piazza della Scala és környéke

    A Piazza della Scala nevét az itt álló világhírû operaház, a Teatro alla Scala után kapta. A teret a Galleria Vittorio Emmanuele II passzázs köti össze a Piazza del Duomóval. A teret Leonardo da Vinci szobra díszíti. A térrõl keleti irányban induló Via Case Rotte vezet a kis Piazza San Fedelére, majd innen a Via Omenoni vezet tovább a Piazza Belgioiosóra.

    A tér legfõbb látnivalói:

    - Teatro alla Scala – a világhírû operaház.
    - Leonardo da Vinci szobra – 1872-ben alkotta meg Pietro Magni, olasz szobrász. A talapzatának négy sarkában Leonardo legkiválóbb milánói tanítványainak szobrai állnak: Cesare da Sesto, Andrea Salaino, Giovanni Boltraffio és Marco d’Oggiono.
    - Palazzo Marino – Tomaso Marino genovai kereskedõ építtette a 16. század közepén a tér délkeleti oldalán.
    - San Fedele-templom – A Palazzo Marino mögötti terecskén, a Piazza San Fedelén áll.
    - Casa degli Omenoni – a Piazza Belgioioso sarkán álló, 1573-ban épült palota.
    - Casa Manzoni – ebben a házban élte le életének utolsó éveit Alessandro Manzoni.
    - Palazzo Belgioioso – 18. század végén épült klasszicista palota az azonos nevû tér északnyugati oldalán.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Chicago

    Az óriási Michigan-tó déli partján magasba törõ, könnyed körvonalaikkal a végtelen égboltra rajzolódó felhõkarcolók büszke önkifejezései annak a városnak, amelyben minden lehetséges. Chicago merész, játékosan könnyed toronyszerkezetei az amerikai magasépítészet iskolapéldái. Soha nem hatnak nyomasztóan, mindenütt széles sugárutak, kényelmes járdák, hívogató parkok és híres mûvészek szobraival büszkélkedõ terek veszik körül õket. A városképet templomok, alacsonyabb háztömbök, sõt két-háromemeletes városi paloták, villák teszik változatosabbá.

  • A Sziget Fesztivál és ami mögötte van

    A külföldiek körében a Sziget Fesztivál kiváló imázzsal bír - ez derül ki abból a felmérésbõl, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítettek.

    A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény.

    A rendezvény ideje alatt a Sziget magyar látogatói egy nyitott és aktív célcsoportot jelentenek az egyéb turisztikai programok számára.

  • Vámosatya a nyugalom és béke szigete a Beregben

    A község neve elõször 1289-ben tûnik fel oklevelekben Atya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" elõtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt.

    Atya faluról elõször a nagyváradi káptalan irataiból olvashatunk. Késõbb 1321-ben említik elõször oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben készített pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. Az írásos emlékek alapján a honfoglalástól lakott terület volt. Ma kb. 600 lakosa van.

  • Dublin: szórakozás hajnalig

    Dublin a harmadik leglátogatottabb fõváros Európában. Folyó szeli ketté, sziluettjét nem csúfítják felhõkarcolók. Annak ellenére, hogy az ország lakosainak egyharmada a fõvárosban él, megmaradt középkori, emberléptékû településnek.

    A legfõbb látnivalót a kora-középkori óváros jelenti. A vár környékén már a történelem elõtti korban is volt település. Dublin jelentése sötét tó (Duhh Linn), a mely a Liffey és a Poddle folyók összefolyásánál keletkezett. Ez utóbbi egykor kettészelte a vár területét, ma a föld alatt csörgedezik.

  • Öt kontinens homokból

    Akár a ködös Anglia, akár a perzselõ Adria partján tölti az ember a vakációt, a homokvárépítés kihagyhatatlan programja a nyaralásnak. Az ügyesebbek pedig a homokszobrászkodással próbálkoznak.

    Ennek persze nem csak gyerekek hódolnak nagy szenvedéllyel: sokszor a felnõttek is vödröt, lapátot ragadnak, és reggeltõl estig építenek, tapasztanak, tömörítenek, faragnak – méghozzá a homokszobrászok versenyén.

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • Barbados: A barátságos paradicsom

    Barbados egy korall-sziget, amit a vulkáni tevékenység hozott a tengerfelszínre. A nyugati parton fehér homokos strandok nyúlnak végig a kékben és zöldben játszó tenger mellett.

    Korallzátonyok csipkézik a Barbados partvonalát, ezzel kitûnõ lehetõséget biztosítva a könnyû- és mélybúvárkodóknak. A keleti part mentén erõs és állandó széljárás és a sziklás partnak csapódó hullámok teremtettek lehetõséget a szörfözésre. Az ugyancsak állandó, ám lágy szellõ adja Barbados kellemes trópusi klímáját.

  • Prágai kocsmakalauz

    Sörivóknak való

    A társadalom különbözõ szintjein élõk közti kommunikáció és információáramlás kötetlen helye a cseh kocsma a Prágai kocsmakalauz címû kötet szerzõje szerint.

    A cseh fõváros 246 sörivó helyének bemutatását a késõbbiekben a vidéki hospodákra is kiterjesztett kötettel kívánja folytatni az önmagát csak "kocsmográfusnak" tituláló Hagymásy András.

  • Mesés a falusi turizmus Itáliában

    Ha falusi turizmus, akkor Olaszország! Vajon mi a titka az olasz vidéknek? Helyi ételkülönlegességek, mesés falvak, na meg az aktív pihenés - ezernyi lehetõséget kínál Itália fejlett "agriturismo"-ja.

    Képzeljék el, ahogy a friss, pillanatokkal ezelõtt sajtolt olívaolaj végigcsorog a szintén percekkel ezelõtt szedett gyümölcsökbõl eredeti olasz recept alapján elkészült gyümölcssalátájukon… A házigazda pedig már hozza is az évek óta kincsként õrizgetett borát… Könnyed uzsonna, majd könnyed séta az olajfák árnyékában egyenesen a tengerpartig…

  • A Salamon-szigetek

    A Salamon-szigetek lakossága túlnyomórészt melanéz, ez a kultúrájukra is rányomja bélyegét. Pápua Új-Guineával nagyfokú rokonság tapasztalható kulturális téren. Hosszú évszázadokig ismeretlen világ volt ez az európaiak számára. Az európaitól igen eltérõ kultúra alakult ki ezeken a szigeteken, mely a totális izoláltságuknak köszönhetõ. Egyes régészeti kutatások 40 ezer évvel ezelõtti civilizáció jelenlétérõl tesznek tanúbizonyságot. A Salamon-szigetek lakóinak egy része a mai napig a több ezer éves hagyományok szerint éli az életét, megpróbálják megakadályozni azt, hogy a modern civilizáció eltüntesse az õsi tradíciókat.

  • Törökország: Ízek és Imák a keleti világban

    Törökország évezredeken át a világ egyik legfontosabb összekötõ útja volt: a keletrõl érkezõ, fûszerekkel és selyemmel megrakott karavánok a ma Isztambul néven ismert városon át vonultak a nyugati vásárterekre.

    Mégis, ez az Európába is átnyúló nagy kiterje­désû ázsiai ország egészen az utóbbi idõkig ismeretlen volt a turizmus számára, 8000 km hosszú csodálatos tengerpartja, képeslapra kívánkozó halászkikötõi, kristálytiszta tenge­rei és a megejtõen szép táj mind elkerülte a nyaralni készülõk figyelmét.

  • Nemcsak a húszéveseké az utazás

    A teljes népesség 73 százaléka nem volt üdülni az elmúlt 12 hónapban, az 50 éven felüli korosztályban ez az arány 80 százalék, a 65 felettiek esetében pedig 87 százalék. Mégis, az 50 felettiek 23 százaléka tervez üdülést - mondta 50+ utazási kiállítás szervezõje. Számítani kell tehát az ötven év feletti korosztállyal és korosztályra. Az 50 év felettiek legnagyobb arányban Magyarországon töltöttek el legalább 5 napot üdülés céljából. Kedvenc külföldi úti céljuk: Ausztria, Olaszország, Görögország, Románia és Horvátország - idézték a szerdai tájékoztatón az egyik közvéleménykutató cég felmérését.

  • 1,2 billió forintot hagytak hazánkban a külföldiek tavaly

    A külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009-ben 1201 milliárd forint volt, 10 százalékkal több mint az elõzõ évben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfõn. A KSH tájékoztatása szerint a forint 12 százalékkal gyengült az euróhoz képest, éves átlagos árfolyama 251 forintról 281 forintra változott egy év alatt.

    A fogyasztás 68 százaléka, 820 milliárd forint a turisztikához kapcsolódik, további mintegy 340 milliárd forint az átutazók és a napi ingázók kiskereskedelmi forgalomban realizálódó fogyasztása volt.

  • Francia Polinézia mesevilága Bora-Bora

    Bora Bora lenyûgözõ látnivalói már hosszú évek óta vonzzák a vastag pénztárcájú turistákat. Francia Polinézia fõ vonzereje az idén tovább erõsítette pozícióját, méghozzá több új luxusüdülõvel, köztük a júniusban megnyitott St. Regis Resorttal és repülõjárataival. A csendes-óceáni térség egyik legcsodálatosabb szigete tovább folytatja diadalmenetét, már ami a gazdag turisták figyelmének felkeltését illeti.

  • Szentendre, a mûvészetek városa a Dunakanyarban

    A Dunakanyar kapujában, a Pilis és a Duna, a hegy és sík vidék találkozásánál, gyönyörû természeti környezetben található egy kisváros, Szentendre, amely elsõsorban mûvészetével, kultúrájával, egyedi varázsával és kivételes hangulatával ragadja magával a látogatót.

    A város (Budapest irányából) könnyen megközelíthetõ autóval, HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal is. Kedvelt kirándulóhely, évente több millió turista keresi fel a világ minden tájáról. A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki.

  • Milliárdokat ér a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmus

    Világszerte több mint 2,1 milliárd dollár (488 milliárd forint) bevétel származott tavaly a bálnafigyelésre épülõ ökoturizmusból, amely évente 10 százalékos növekedés elé nézhet - derült ki egy friss tanulmányból.

    A legújabb eredmények ismét feleleveníthetik azt a régóta tartó vitát, hogy vajon a tengeri emlõsök élve vagy halva érnek-e többet. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) múlt heti agadiri ülésén ötéves stratégiai tervet fogadott el, amelynek célja a bálnalesek gazdasági elõnyeinek és ökológiai kockázatainak feltérképezése.

  • Bahrein, az olajsejkek hazája

    Az arab világ egyetlen szigetállama, Bahrein valójában egy 33 szigetből álló szigetcsoport, melynek együttes területe Szingapúréval azonos. A fő sziget félúton fekszik a nyugaton elhelyezkedő Szaúd-Arábia és a keletre lévő Katar között. Irán megközelítőleg 200 km-re van a Perzsa-öböl túloldalán északkelet irányában. A Bahrein sziget a legnagyobb, észak-déli irányban 50, kelet-nyugati irányban 16 kilométer széles.

  • Ingyenes biztosítással csalogatja a turistákat Thaiföld

    Thaiföld az év végéig tízezer dollár (körülbelül kétmillió forint) értékû biztosítást kínál díjmentesen minden külföldi látogatónak, akinek vesztesége vagy kára származik az ottani belpolitikai felfordulásból, beleértve a halálesetet, a sérülést vagy a tartós egészségkárosodást.

    Az áldozatok ingyenes orvosi ellátásra számíthatnak, és napi 1000 dolláros (durván 200 ezer forintos) kártérítést kapnak, ha több mint tíznapos kórházi ellátásra szorulnak.

  • Acapulco és a Pie de la Cuesta

    A nyugati parti kis halászfalu csak négy évtizede ébredt Csipkerózsika-álmából. Óriási fejlõdését mutatja az óceánparti szállodasor és a szórakoztatónegyed, ahol mindenki megtalálja az igényének és pénztárcájának megfelelõt. A kontinens nyugati oldalán levõ gyönyörû öböl már évtizedek óta az amerikai és az európai turisták legkedveltebb úti célja. Közkedveltségét éttermeivel, hangulatos bárjaival, rengeteg programlehetõségével és persze ez egzotikus környezettel és a kellemesen hullámzó tengerrel vívta ki magának a népszerû üdülõhely.

  • Izland a vulkánok, gejzírek és a gõzfelhõk szigete

    Izlandon még érezhetjük, hogy bolygónk valaha tüzes golyó volt. De Izland a jég országa is: felületének több, mint tizedrészét hatalmas gleccserek borítják. Az Észak-Atlanti-óceán távoli szigetén közelebbrõl láthatjuk a természet õserõinek mûködését, mint bárhol másutt a földkerekségen. Az izlandiak a vikingek közvetlen leszármazottai. Elõdeik a 9. században Norvégiából menekülve érkeztek a szigetre. Azóta nyelvük úgyszólván semmit sem változott. Az Eddát és a klasszikus sagákat az izlandiak ma is eredetiben tudják olvasni.

  • Petra, a leghíresebb romváros

    Petra (görögül: „szikla”, arab neve: البتراء, al-Butrá) romváros Jordániában. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fõvárosa volt.

    A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezésérõl. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedezõ egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált.

  • Norvégia

    A vikingek, a híres felfedezõk, a síugrók hazája, a fjordok és a hegyek országa, ahol trollok, óriásmanók táncolnak - ilyennek képzeljük el Norvégiát. Ma már ki kell egészítenünk ezt a képet az Északi-tenger kõolaj- és földgázkitermelõ fúrószigeteivel, a tankhajókkal és az olajvezetékekkel. A Skandináv-félsziget nyugati részén található ország határai Svédország, Finnország és Oroszország. Itt találhatók Európa legnagyobb gleccserei, valamint a jellegzetes norvég fjordok is.

  • Nizza

    Szélfútta hajjal áll az ifjú pár a Negresco erkélyén, magasan fenn a nizzai Angyal-öböl fölött, és olyan magától értetõdõ természetességgel élvezi a rózsaszín kupolás Belle Époque Hoˆtel fényûzését, mint mások a napfényt és a szelet. Álmodozva támaszkodnak a mellvédre, szemükkel követve egy vakítóan fehér hajó útját a végtelen kékségbe. Hát igen, még mindig léteznek õk, s nem csak a regényekben: a gazdagok és a még gazdagabbak, az elegánsak és a szenvtelenek, akiknek szükségük van arra a városra...

  • Hurghada

    Sueztõl délre, 395 km-re fekszik Egyiptom Vörös-tenger tartományának székhelye, az egyik legrangosabb üdülõhely. Kéttornyú mecsetjén, szerény kormányzósági épületén kívül legfontosabb nevezetessége a Cairo-i Egyetem közeli Tengerbiológiai Intézetében berendezett múzeum és akvárium. A várostól mintegy 5 km-re délre kezdték kiépíteni a modern szállodasort. Hurghada nem büszkélkedhet kilométeres pálmasorokkal, lévén a sivatag és a tenger találkozása. Ebbõl adódóan viszont szinte folyamatosan szél fúj a parton, a szörfözõk és a túlzott forróságot nem kedvelõk legnagyobb örömére.

  • Disney mesevilága

    Ugye még mindenki emlékszik arra, amikor a Magyar Televízió Dévényi Tibi bácsija a Három kívánság stábjával meglepett egy kicsiny gyermeket és repültek Párizsba, ahol a Disney parkot látogatták meg. Ajánlom mindenkinek, aki a francia fõvárosba készül, hogy ne csak az Eiffel tornyot nézzék meg, hanem ezt a csodálatos meseparkot is.

    Azt azért nem árt tudni, hogy ezen kívül még Tokio-ban találkozhatunk igazi Disney feelinges, vagyis Disney hangulatú parkkal.

  • Venezuela

    A Dél-Amerika északi részén fekvõ ország mintegy 2800 km-es partszakasszal érintkezik a Karib (Antilla)-tengerrel és az Atlanti-óceánnal. Az ország déli részét a Guyannai-felföld õserdõvel borított, 2000 m fölé nyúló hegyei alkotják. Északon az ország legmagasabb csúcsát is hordozó Andok termékeny medencéket körülölelõ láncai hálózzák be az országot. A két hegyvidék között terül el az Orinoco folyóvizek által feltöltött, szavannás síksága. Az északon fekvõ Maracaibói-medence lagúnás partvidéke hatalmas kõolajkészletet rejt.

  • Peking az új metropolisz

    Hova is lett a régi Kína? - kérdezi önkéntelenül a látogató. A szálloda boltjában képes levelezõlapokat árulnak, amelyeken egérszürke emberek és régi a városnegyedek láthatók, de ma már mindez a múlté. A modern Peking tarka, fiatal, dinamikus és jövõorientált. A 15 millió lakosú metropolisz utcáit benépesítõ nyugati stílusú, nyelveket beszélõ és világot látott emberek - hivatalosan még mindig -népköztársaság államapparátusában is megtalálhatók. Az ország lélegzetelállító fejlõdésen ment át az utóbbi években, amióta elkötelezte magát a gazdasági nyitás mellett.

  • A legidegesítõbb turisták!

    Szemügyre vették a különbözõ nemzetek fiainak viselkedését Európában. A világ egyik legnagyobb utazási portálja, az Expedia célja az volt, hogy fény derüljön arra, kik is a turizmus szektorban a kedvencek, illetve a rettegettek.

    A legrosszabbaknak az angolokat tartják a szállodai alkalmazottak, szorosan a kínaiak és az oroszok elõtt, míg a leginkább problémamenteseknek a japánok, németek és az amerikaiak számítanak.

  • Kiribati (Karácsony-szigetek, Kiribati)

    Kiribati a Csendes-óceán kevésbé ismert és kedvelt turistadesztinációi közé tartozik.

    A korallzátonyt a turisták elkerülik, ezért, aki tényleg nyugodt pihenésre vágyik, annak az ország tökéletesen megfelel. A sziget az Egyenlíton fekszik, de a tengeráramlatok hûtik, ezért a klímája egész évben megfelelõ. A fõváros, Tarawa, nem tartozik a legcsillogóbb üdülõhelyek közé, szervezett programokat is felesleges keresnünk, de az egzotikusabb pihenést kedvelõknek biztos, hogy tetszeni fog a sziget.

  • Tuvalu

    Tuvalu a Csendes-óceán déli részén szétszórt kilenc szigetecskéből áll. Ennek a miniországnak még a neve sem érvényes: Tuvalu polinéz nyelven azt jelenti, hogy "nyolcas csoport", ám az országhoz összesen kilenc sziget tartozik. Az országocskát ezért Tuhivának kellene nevezni, mert "hiva" azt jelenti: kilenc. Itt úgy érezhetjük, itt megtaláltuk a paradicsom evilági végét, hisz évente alig néhány száz külföldi vetődik ide. A turizmus még nem fejlődött ki, de valójában a tuvaluiak nemigen vágynak rá, hogy az ő életükbe is betörjön a külvilág zaklatottsága, hiszen ki akarja leélni az életét egy természetes állatkertben, ahol látogatók bámulják?