rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Veszélyes a hosszú utazás

  • A hosszú távú utazás potenciálisan halált okozó vérrögök képzõdéséhez vezethet egyeseknél, a kockázat az utazás hosszával arányosan növekszik - állapította meg egy hétfõn közzétett tanulmány.

    Tizennégy korábbi vizsgálat elemzésével jutottak arra a kutatók, hogy az utazás mintegy háromszorosára növelte a mélyvénás trombózis esélyét, fõként a lábak vénáiban képzõdtek vérrögök. A mélyvénás trombózis igazi veszélye az, hogy a képzõdött rög elszabadulhat az érfalról, és az érrendszeren keresztül a vér elszállítja létfontosságú szervekig, így akár halálos tüdõembóliát okozhat.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    A hosszú távú utazásoknál a kockázatot növeli a szûkös hely, több órás ülés és a szervezet vízhiánya is.

    A mostani tanulmány négyezer mélyvénás trombózisos esetet elemzett. Egyes vizsgálatoknál nem találták megfelelõnek a kutatók a kiválasztott összehasonlító csoportot, mert az olyan emberekbõl állt, akiknél eleve az átlagosnál nagyobb volt a vérrögképzõdés eshetõsége. Valójában olyan, az átlagos népességet leképezõ összehasonlító csoportot kell kiválasztani az ilyen tanulmányoknál, akik egészségesek, kockázatuk a mélyvénás trombózisra nem nagyobb az átlagosnál - magyarázta Divay Chandra, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatója.

    Amikor a kutatók csak azokat a vizsgálatokat vették számba, ahol a referenciacsoportot megfelelõen állították össze, az utazók kockázata a rögképzõdésre háromszorosa volt a nem-utazókéhoz képest. A kockázat ráadásul növekedett az utazás idõtartamával: minden plusz két órányi bármilyen típusú út 18 százalékkal növelte, a repülõút pedig még ennél is többel, kétóránként 26 százalékkal.

    A szakemberek szerint azonban pánikra semmi ok, mert a kockázat abszolút értéke még így is nagyon alacsony. Chandra azt tanácsolja az utazóknak, készüljenek fel, ismerjék a tüneteket: a láb fájdalma, melegedése, pirosodása és dagadása. Érdemes gyakran felállni, kinyújtani a lábat, járkálni amennyit enged a tér, ezen kívül pedig sok vizet inni a dehidratálódás megelõzésére.

    Az átlagosnál nagyobb a vérrögképzõdés kockázata a rákos betegeknél, azoknál, akik nemrégiben estek át mûtéten, valamint a fogamzásgátlót alkalmazó nõknél. Nekik érdemes kikérniük orvosuk tanácsát, mielõtt útnak indulnak. A tanulmányt az Annals of Internal Medicine címû orvosi szaklap legutóbbi számában közlik.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mauritius - Az Indiai-óceán gyöngyszeme

    Afrika keleti partjától kb. 3000 km-re, Madagaszkár mellett található ez az egzotikus, vulkáni eredetû trópusi sziget, amelyhez néhány körülötte elhelyezkedõ atoll is tartozik. A sziget óriási ragyogó smaragdnak tûnik a szikrázó napfényben, különlegessége, egyedisége történelmén túl gazdag növény- és állatvilágában is megmutatkozik. Mauritiust nevezték már "Ezüst földnek", a Hattyúk szigetének, majd 1598-ban a holland kereskedõk által kapta mai nevét. A sziget 67 km hosszú és 46 km széles, alapterülete 1865 km2.

  • A vörös homok csodái: Namíbia

    Szörföztetek már homokon egy végeláthatatlan vörös sivatagban, miközben a lemenõ nap sugarai bearanyozzák a látóhatárt? Namíbiában ezt is megtehetitek, a szafarizáson és delfinnézegetésen kívül. A kispénzûeket sátortábor, a kényelemszeretõket tengerparti és sivatagi hotelek várják. Kedvenc fantasztikus filmemben az amerikai ûrkutatók egy Mars-felfedezõ miniautót küldenek a vörös bolygóra. Óránként borulnak egymás nyakába, úgy örülnek az eredményeknek, hiszen az apró szerkezet bevizsgálja a köveket, mintát vesz a homokból, felvételeket készít a dûnékrõl.

  • Horvátország - Pazin, Jules Verne városa

    Pazin - Bár Jules Verne soha nem járt az Isztriai-félszigeten, Sándor Mátyás címû regényének helyszínét, Pazin városát - amelynek kastélya egy barlangi patakot rejtõ, több mint 120 méter mély szurdok fölé magasodik - pontosan olyannak ábrázolta, ahogyan az a valóságban most is látható.

    Aki olvasta az 1885-ben írott Sándor Mátyást, emlékezhet annak kulcsjelenetére, amelyben a címszereplõ úgy szabadul ki kastélybeli fogságából, hogy a mélybe veti magát és ott elnyeli a barlangi patak vize.

  • Dardzsiling – egy város a világ tetején

    Ha a hétköznapok után, egy hosszú hétvégén ki akarsz szabadulni a 15 milliós Kalkuttából, és a forró, száraz, piszkos szmog után egy kis hûvös, tiszta levegõre vágysz - igencsak meg kell küzdened érte. „Elugrani” a Himalája keleti részén fekvõ híres Dardzsilingbe, a volt brit helyõrségbe, amelyet már a gyarmati idõkben is tiszti üdülõhelyként használtak, egynapos program.

    Ugyanis 630 kilométert kell legyûrni még akkor is, ha vonat vagy busz helyett (ezekkel 13-16 óráig tartana az út), a jóval drágább repülõgépet választjuk.

  • A lengyelek Velencéje

    Régi díszletek között fiatalos, lüktetõ nagyváros - ez Wroclaw, a Lengyelországba utazók legfelkapottabb úti célja. Az lepi meg leginkább a külföldit, hogy mennyi a fiatal a városban, mennyien sietnek valahová, mennyivel pörgõsebb az élet, mint akár Varsóban. Nem is csoda: Wroclaw egyetemi város - 20 felsõfokú tanintézményében 130 ezren tanulnak. Legrégibb közülük a több mint 300 éves állami egyetem, amelynek elképesztõen díszes aulája, a Lipót császárról elnevezett Aula Leopoldin bármelyik barokk templombelsõn túltesz.

  • Vasvár

    Vasvár Vas megye államalapítás kori központja, a vasi esperesség majd a vasvári káptalan székhelye, Domonkos kolostora a XIII. század közepén épült.

    A középkorban jelentõs város, amely 1279-ben Kun László királytól kapott városi kiváltságokat, Királyi városi rangját egészen 1423-ig megtartotta, amikor Zsigmond király eladományozta a Gersei Pethõ családnak. Ettõl kezdve hanyatló földesúri mezõváros, melynek sorsát a török hódoltság pecsételte meg. A XVI. század második felében a megyeközpont és a káptalan is a Rábán túli, biztonságosabb Szombathelyre költözött.

  • Európa teteje - Davos

    A három- és négyezer méteres hegycsúcsokkal büszkélkedő Svájcnak - s egyben kontinensünknek - legmagasabban fekvő városa Davos. A múlt században ismertté vált gyógyüdülőhely ma világhírű konferenciaközpont, nemzetközi sportversenyek színhelye - elsősorban azonban igazi turisztikai fellegvár. A német ajkú őslakosság, a walser népcsoport apró ablakú faházaiból már alig akad mutatóban...

  • Csak az igazán bátraknak: üveghíd Kínában

    Csak az igazán bátraknak: üveghíd KínábanÚjabb turista sokkoló látványosság Kínából. Tériszonyosoknak nem ajánlják Kína legújabb látványosságát, a 180 méter magasan lévő üveghidat, amely két hegyet köt össze Hunanban. Nem tudom, hányan mernek majd átmenni rajta, mert a híd járófelülete üvegből készült. De, ha ez még nem elég rémisztő, akkor még erős szélben inog is. Hosszúságban elvette az elsőséget a szintén Hunan tartományban található üvegösvénytől. De az 1900 méter magasságban vezet. Ha valaki nekivág, hogy átkeljen rajta, de útközben rátör a félelem vagy a pánik, akkor a személyzet segíthet neki, hogy tovább tudjon menni.

  • Piliscsév

    Piliscsév Budapesttõl 30 km, Esztergomtól 18 km távolságra található. Autóval a 10-es számú fõútról közelíthetõ meg. Budapestrõl, és Esztergom viszonylatában is van menetrend-szerinti autóbusz-közlekedés.

    Vasúton is megközelíthetõ, a Budapest–Esztergom vasútvonalon Piliscsév megállóhely a falutól 1,8 km távolságra van. Piliscsév a Pilis-hegység által övezett Csévi medencében fekszik, egy elzárt, festõi kis völgyben. Zsákfalu, pihenésre, kikapcsolódásra tökéletesen alkalmas. A környezõ erdõk gazdag állatvilágnak adnak otthont.

  • Medúzariadó Mallorca partjainál

    Ez már a felmelegedés miatt van?

    Palma de Mallorca - A fürdõzõ vendégek számára kellemetlen csalánozók - a sötétségben fénylõ medúzák és polipok (Pelagia noctiluca) - csapatait fedezték fel tengerkutatók a spanyol nyaralóparadicsom Mallorca, valamint Menorca és Ibiza partjainál.

    A 22 Celsius fokot meghaladó tengervíz-hõmérséklet és megfelelõ szél esetében a hullámok a strandokhoz sodorhatják õket - írta a helyi sajtó.

  • Vancouver

    Csillogóan tiszta vizû fjordok és a Fraser folyó szalagja foglalja keretbe a szaggatott vonalú félszigeten elterülõ várost, mögötte grandiózus kulisszaként a parti hegység hófedte csúcsai emelkednek. A nagyváros szíve az Angol-öböl, a Burrard Inlet és a False Creek fjordok által körülvett félszigeten lüktet. A Chinatown - mintegy az élénk forgalmú üzleti negyed kirakataként - közvetlenül a félsziget "nyakánál" helyezkedik el, és ízelítõt nyújt a város kozmopolita légkörébõl.

  • Toledo

    A város az Ibériai félsziget földrajzi, hosszan politikai központja. Az õslakos karpetánok és a punok után a rómaiak Toletum néven létesítettek castrumot a jelenlegi Alcázar helyén. Késõbb, a népvándorlás korában a svéveket és a vandálokat legyõzõ vizigótok (nyugati gótok) urbe regiája lett. A korábban arianus gótok elismerték Róma fennhatóságát, és királyuk védnöksége alatt már i. sz. 400-ban 19 püspök részvételével zsinatot is tartottak itt.

  • Drezda

    II. Frigyes Ágost (1670-1733) szász választófejedelem és 1697-tõl lengyel király is, olyan gazdagon volt megáldva testi képességekkel, hogy hódolói az Erõs melléknévvel ruházták fel. Állítólag 350-nél több gyermeket nemzett, és patkókat hajlított össze puszta kézzel. Az uralkodónak még más, nem kevésbé kiváló adottságai is voltak: elhatározta, hogy Észak Velencéjévé varázsolja Elba-parti rezidenciáját. Túl akart tenni a berlini udvaron - ami sikerült is neki -, Versailles fényét-pompáját kívánta szász földre hozni.

  • New York kerületei: Queens (5/1. rész)

    Queens egyike New York amerikai város öt kerületének. Földrajzi szempontból ez a legnagyobb kerület; sok bevándorlónak és két repülõtérnek is otthont ad.

    Queens kerülete határos Queens Countyval (járás) is, amely az Egyesült Államok etnikailag legsokszínûbb járásainak egyike. Egy 2005-ös felmérés szerint a bevándorlók a lakosság 47,6%-át teszik ki. Elõrejelzések szerint 2010-re már a lakosság többsége külföldi születésû lesz.

  • Isztambul

    Isztambul nem más, mint egy élõ, színes, kavargó történelmi illusztráció, amelyben egymás mellett csodálhatjuk meg az évezredek maradandó alkotásait.

    A színpompás keleti forgatag, a bazárok, az égbetörõ karcsú minaretek látványa, a müezzin imára hívó hangja felejthetetlen élményt kínálnak. Erõdök, városfalak, földalatti ciszternák, fürdõk, múzeumok, szigetek és parkok várják a két földrészen elterülõ városban. Bármerre sétálunk Isztambulban, mecsetek tornyait fedezzük fel mindenütt.

  • Barbados

    Barbados a Karib-térség egy kis szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethetõ vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek.

    Nagy-Britanniától 1966-ban függetlenedett. Felszíne sík, éghajlata trópusi. Gazdaságát – a jelentõs idegenforgalom mellett – a cukornádtermesztés, a cukor- és rumgyártás jellemzi. A sziget nagy részét korallzátonyok övezik. Van egy egyértelmûen szélcsendes és egy szél felöli oldala.

  • Bangkok, Délkelet-Ázsia legnépszerûbb városa

    Bangkok Thaiföld legnagyobb városa, fõvárosa és legfõbb kikötõje, kulturális, oktatási, politikai és gazdasági központja - az egyetlen metropolisz az országban. Bangkok népessége eléri a kilencmillió fõt, éghajlata forró, párás, egész évben 26-31 fok között mozog a hõmérséklet. Lakossága nagyrészt az õshonos thaiakból áll, ezenkívül nagyszámú kínai, indiai, arab, maláj és európai populáció létezik. A helyiek kedvesek és készségesek az idelátogató turistákhoz, hiszen Délkelet-Ázsia egyik legnépszerûbb célpontja a város.

  • Szingapúr a kaszinók városa

    Szingapúr kitárta ajtóit, és egy csodával várja azokat a szórakozni vágyókat, akik nem napsütésben szeretnék eltölteni szabadidejüket, hanem a pénzüket szeretnék egy kicsit megforgatni.

    A Marina Bay Sands a világ második legdrágább kaszinója lett, az MGM Mirage City Center Las Vegas után. Szingapúr 2005-ben zöld utat adott a kaszinóknak és a szerencsejátéknak. A szerencsejáték ipart leszámítva a város nem áll túl jól gazdaságilag, hiába a régió üzleti központja.

  • Havanna története

    Diego Velázquez de Cuéllar spanyol hódító 1515-ben alapította meg Havannát Kuba szigetének déli partvidékén, a jelenlegi Surgidero de Batabanó városka helyén. A város 1519-ben került át jelenlegi helyére, a Carenas öböl partjára.

    Havanna eredetileg kereskedelmi kikötõváros volt, 1607-ben lett a Kuba fõvárosa, egyben az új-világi spanyol gyarmatok központi kikötõje is. Havannát 1538-ban felégették, 1553-ban és 1555-ben teljesen kifosztották a kalózok.

  • Kína 4 legszebb városa (képgaléria)

    Az utazunk.com legújabb Ázsiai cikkében megismerhetik Kína legimpozánsabb és legtrendibb 4 városát.

    A sorozatban bemutatásra kerülõ 4 város minden szempontból megfelel a modern város követelményeinek: csillogó fények, pezsgõ nappali-éjszakai élet, felhõkarcolók és elsõre tökéletesnek tûnõ infrastruktúra. Nem meglepõ, hogy Sanghaj a régóta "Kelet Párizsaként" ismert város jött ki gyõztesen. Kína turizmusa a világ turizmusában meghatározó szerepet tölt be.

  • A város, ami soha nem alszik

    A város, ami soha nem alszikAz USA és a világ első számú pénzügyi, üzleti, kereskedelmi, diplomáciai, oktatási, kutatási, technológiai, divat, média, művészeti, kulturális, és szórakoztatóipari központja. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában. Öt nagy kerületre osztható, amelyek a következők: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, és Staten Island, melyek egyben New York állam megyéi. A városban több mint 800 nyelvet beszélnek, amivel nyelvi szempontból a legsokszínűbb.

  • Tunéz városlátogatások

    Tunézia, a „fátylak országa”, Magyarországtól alig 2 órányira, de mégis egy távoli, különös világban, Afrika földjén fekszik. Itt nyújtózik a Szahara végtelen homoktengere, amelyből csak az itt-ott felsejlő romok, Hammamet vagy Sousse medinái vagy Sidi Bou Said mór óvárosa idézik a rendkívüli történelmet. Karthago egykor hatalmas birodalom központja volt, ma az európaiak kedvelt kirándulóhelye. A nyugati színvonalú szállodák, kiváló konyha, finomhomokos tengerpart...

  • Dublin: szórakozás hajnalig

    Dublin a harmadik leglátogatottabb fõváros Európában. Folyó szeli ketté, sziluettjét nem csúfítják felhõkarcolók. Annak ellenére, hogy az ország lakosainak egyharmada a fõvárosban él, megmaradt középkori, emberléptékû településnek.

    A legfõbb látnivalót a kora-középkori óváros jelenti. A vár környékén már a történelem elõtti korban is volt település. Dublin jelentése sötét tó (Duhh Linn), a mely a Liffey és a Poddle folyók összefolyásánál keletkezett. Ez utóbbi egykor kettészelte a vár területét, ma a föld alatt csörgedezik.

  • Tiszavid

    Már az Árpádházi királyaink korában ismert település volt. 1038-ban vám és sóhivatal mûködött itt. A Munkács- Beregszász- Kisvárda kereskedelmi útvonal keresztezte itt a Tiszát. Akkor még Vídtelke nevû településen keresztül mûködõ kompon szállították a vágómarhát, árucikkeket.

    A település nevének elõtagja a Tisza folyóra utal, míg utótagja valószínû, hogy az 1063-ban élt, s a Gutkeled nemzetséghez tartozó Keled fia Vid comes (ispán) nevére utal, aki Salamon király udvari tanácsosa volt. Személynévi eredetû helynév; a Gut-Keled nemzetség családfáján is szerepel Vid ispán a XI. században.

  • Sínai gyöngy

    A Vörös-tenger partján fekvõ Sharm el Sheikh még a téli hónapokban érkezõket is kora nyári meleggel, ragyogó napsütéssel és nyíló virágokkal fogadja. A látogatók a búvárkodás, pihenés mellett évezredes történelmi emlékekben is gyönyörködhetnek. A Sínai-félsziget csücskénél található a népszerû, egyiptomi üdülõhely, Sharm el Sheikh. Itt még februárban is 24-25 Celsius fokra melegszik fel napközben a levegõ, a tenger pedig 21-22 Celsius fokos.

  • Zürchi útikalauz (Svájc)

    Zürich nem okoz csalódást látogatóinak: a tó, amelynek kifli alakja a leszálló repülõgépbõl oly szépen kirajzolódik, valóban elképesztõen kék színben tündököl. A folyótorkolatban hattyúk, sirályok, vitorlások, körülötte az Alpok havas hegycsúcsai.

    Nem csak az útleírásokból, a város címerébõl is lehet következtetni, mire büszkék a zürichiek: az átlósan két részre osztott - az ég meg a tó kékjét és a hegy hótakarójának fehérjét összekapcsoló - címert oroszlán tartja. Sokan azonban a hómadarat tekintik városuk jelképének. Ám ez a parányi eltérés megbocsátható, különösen azért, mert az elõzetes elvárások többsége beigazolódik:

  • Bátonyterenye

    A bátonyterenyei kistérség Nógrád megye keleti részén, az Északi-középhegység két nagy hegyvonulata, a Cserhát dombjai és a Mátra hegycsúcsainak találkozásánál fekszik. Bátonyterenye térségét több évszázad örökségeként „Palócföld kapujának” is nevezik, utalva ezzel a máig fennmaradt ízes palóc beszédre, a tájjellegû népi ételekre, a századeleji népi építészeti stílusú falusi házakra. A térség legnagyobb értéke: a szinte érintetlen, vadregényes táj, és a történelmileg kialakult településszerkezet. Népi kultúrája páratlanul gazdag, az itt élõ emberek gondosan ápolják hagyományaikat és be is mutatják azokat hangulatos rendezvényeiken.

  • Újabb leg Dubaiból: Kinyitott a világ legmagasabb szállodjája

    Megnyílt a világ legmagasabban mûködõ étterme, amely a földkerekség legmagasabb épületében, a Burdzs Kalifában kapott helyet Dubajban.

    Az At.mosphere elnevezésû vendéglõ a felhõkarcoló 122. emeletén várja a vendégeket, 422 méteren.

    A hírek szerint a vendégek nemcsak a magaslati fekvés, hanem az árak láttán is elámulhatnak, a mûködtetõk ugyanis nem sajnálták a pénzt, és luxussal zsúfolt éttermet alakítottak ki. A 122. emeleten 210 vendégnek jut hely, az étlapon biofogások is szerepelnek.

  • Továbbra is az Eiffel-torony a világ kedvence

    Az Eiffel-torony a világ kedvenc, amely a világ egyik legtöbbet fényképezett turisztikai látványossága.

    A legendás párizsi vasszerkezet (Öreg hölgy) maga mögé utasította a vatikáni Szent Péter-bazilikát, és az indiai Taj Mahal-t. A negyedik, ötödik és hatodik helyen amerikai látványosságok szerepelnek: A Golden Gate híd, az Empire State Building és a Szabadság-szobor. A Sydney Operaház, a Sagrada Familia Barcelonában, az athéni Akropolisz és a Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiróban kapta a többi helyet a 10-es listán, míg a londoni Big Ben és a London Eye nem kapott helyezést a listán.

  • Amszterdam, a kreativitás fõvárosa

    Amszterdam városi tanácsa ambiciózus kampány terveit mutatta be. A cél az, hogy Európa-szerte újra felfedezzék a holland várost, mint a nemzetközi kereskedelem és a külföldiek kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló elsõ öt európai város egyikét. A tervet cégek, szervezetek és kormányzati szervek képviselõivel folytatott 100 napos egyeztetés során állították össze. A hosszú elõkészület fõ tapasztalata: a kreativitás az, ami megkülönbözteti Amszterdamot a többi várostól. A most elindított Amszterdam Top City programra a város az elkövetkezõ öt évben 51 millió eurót költ.

bohócdoktor vizit szja 1%