2020.11.27. - Virgil

Világörökségünk: Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

Világörökségünk: Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülõ Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggõ barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára.

A felvétel mellett szóló legfõbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megõrzése garantálható.
bohócdoktor vizit szja 1%

Természeti értékként egyébként eddig mindössze négy föld alatti barlangrendszer került fel a Listára; a legtöbb barlangot kultúrtörténeti értéke révén - õsemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek - nyilvánították a világörökség részévé.

A földrajzilag összefüggõ egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg 712 változatos képzõdésû barlang ismert, melyek közül 273 nyílik a magyar állam területérõl. A mintegy 220-240 millió éves közép-triász korú mészkõben 2 millió évvel ezelõtt kialakult barlangok méretüket, formájukat és ökológiai állapotukat tekintve is sokszínûek. Legtöbb közülük folyóvizes eredetû, melyeket a mészkõterület peremén fekvõ víznyelõkön át mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. E járatokon kívül találunk még itt a beszivárgó vizek oldásával kialakult zsombolyokat (függõleges aknabarlangokat), valamint a mélybõl feltörõ meleg és langyos vizek által formázott barlangokat is. A barlangokat a csepegõ vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett, különbözõ alakú, méretû és színû álló- és függõcseppkövek, zászlók, lefolyások és egyéb cseppkoformák mellett barlangi gyöngyök, borsókõféleségek és kalcitlemezek díszítenek.

Az Aggteleki és Szlovák karszt leghíresebb barlangja a Baradla-Domica barlangrendszer, melynek eddig feltárt oldalágaival együtt mért összhosszúsága 25 km - ezáltal Magyarország és a mérsékelt égöv leghosszabb barlangjának számít (A Szlovákiában fekvõ 5,6 km-es rész a Domica-barlang). A karsztvidék további nevezetes barlangjai: a Földváry- és Rákóczi-barlang az Esztramoson, a légúti megbetegedésben szenvedõk gyógyítására alkalmas Béke-barlang, a Vecsem-bükki hasadék, mely hazánk második legmélyebb barlangja és a hidrológiai jelentõségû Vass Imre-barlang.

A Baradla-barlangot az 1549-ben Baselben G. Wernher által megjelentetett írás említi elõször, majd Bél Mátyás 1742-ben Bécsben kiadott tanulmánya. Az elsõ részletesebb leírás azonban csak 1781-ben jelent meg róla a bécsi Ungarisches Magazin-ban, német nyelven. 1794-ben Sartory József készítette el az elsõ felmérést (ez a rajz a világ elsõ, mérnök által készített barlangtérképe), Farkas János pedig az elsõ részletes leírást. Az elsõ részletes leírás és nyomtatásban is megjelent térkép 1807-bõl Raisz Keresztélynek köszönhetõ.

Az Aggteleki Nemzeti Park védett természeti területe összesen 20.170 ha. Hazánk nemzeti parkjai közül az elsõ, melyet elsõdlegesen az élettelen, földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok - és csak másodsorban az ott élõ természet értékeinek - megóvása érdekében hoztak létre. A karsztvidék barlangjainak geológiai jelentõsége mellett azonban a térség biológiai, geológiai, õslénytani és régészeti értéke is jelentõs.

A régészeti feltárások során talált számtalan lelet bizonyítja, hogy a barlangok némelyikét már az õskor embere is ismerte, sõt, lakhelyéül használta. A több ezer lelet túlnyomórészt a csiszolt kõkorból, azaz 6000-7000 évvel ezelõttrõl származik - közöttük kõbõl és állati csontokból készített használati eszközök, illetve az ún. bükki kultúrához tartozó vonaldíszes cserépedények. De találtak számos leletet a korai vaskorból is (arany ékszerek, harci felszerelés).

Az Aggteleki és Szlovák karszt barlangjai egyedülálló ökoszisztémát alkotnak. A védelem alatt álló felszín alatti világ több mint 500 barlanglakó és barlangkedvelõ állatfaj számára nyújt életteret. Néhány faj teljesen endemikus, azaz csak itt fordul elõ, vagy elsõként innen került leírásra. A 28 európai denevérfaj közül 21-et regisztráltak itt, melyek közül kettõ szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. A barlangrendszeren keresztülfolyó, föld alatti vizeket és forrásokat benépesítõ halak között is található néhány ritka és védett faj. A páradús környezet ideális élõhely az olyan kétéltûek számára, mint a tûzszalamandra.

Aggtelek és környéke tehát mind a földfelszín felett, mind a földfelszín alatt egyedi látnivalókat tartogat az odalátogatók számára. A Baradla-barlang kiváló akusztikájú, kivételes hangversenytermében egyedi élményt jelentõ komolyzenei barlangkoncerteket rendeznek.