rss
  • Világörökségünk: Pécsi ókeresztény sírkamrák

  • A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét.

    A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

    Sopianét a Kr. u. II. század elején alapították a rómaiak. A IV. századra már virágzó tartományi székhellyé és a kereszténység egyik jelentõs központjává vált - és maradt is keresztény kegyhely, hiszen Pécs 1009 óta püsköki székhely. Az ókori város ókeresztény közösségétõl számos sírépítmény, sírkamra, épített sír, kápolna és mauzóleum maradt ránk. Többnyire a földfelszín alatt épített sírkamrák fölé emelték a kápolnákat, így a kétszintes építmények kettõs feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára. Annak ellenére azonban, hogy a föld alatt épültek, sosem voltak katakombák - lévén nagyrészt a IV. században emelték õket, amikor a kereszténységet a Római Birodalomban már nem üldözték.

    Szórványos források már a XVIII. század elején is említést tesznek római kori leletekrõl, a tudományos feltárás azonban csak a Péter-Pál sírkamra 1782-es felfedezésével indult meg. A jelenleg legutolsó, az alaprajzilag egyedülálló nyolcszögû sírkamra feltárása 2000-ben kezdõdött. A közben eltelt több mint két évszázad során a középkori városfalon belül összesen 16 sírkamrát és több száz sírt tártak fel, valamint több ezer késorómai lelet került napvilágra. A viszonylag kis területet átfogó ókeresztény temetõi épületegyüttes az Olaszországon kívüli nekropoliszok közül a legnagyobb és legjelentõsebb, falfestése csak a Róma városi katakomba-festészethez hasonlítható. A nagyon jó minõségben megmaradt falképeken ikonográfiája egyszerre tükrözi a kor egyetemes gondolatvilágát és tartalmaz helyi, egyedi elemeket is.

    A sírkamrákat eleinte római számozással azonosították a feltáró régészek, a bennük található festmények szerint azonban a köznyelv hamarosan elkeresztelte õket - az I. számú például Péter-Pál sírkamra néven ismert, a II. számú a Korsós sírkamra.

    1975-ben, a Szent István tér átalakításakor került felszínre a IV. század végén épült Ókeresztény mauzóleum, egy nagyméretû, egyhajós, keletre tájolt kápolna. Alatta egy tõle szerkezetileg független, vele egyidõben épített, kisebb méretû sírkamra található. Az épületegyüttest feltehetõleg egy fontos személy tiszteletére emelték, akinek III. századi fehér márvány szarkofágja a sírkamra déli oldalán áll. A sírkamra többi falát falfestmények - bibliai tárgyú freskók és növényi ornamentika - borítja.

    Az I. számú - Péter-Pál - sírkamra talán a legismertebb pannóniai ókeresztény építmény, hiszen már 1782 óta tudnak létezésérõl. Nevét onnan kapta, hogy a bejárattal szembeni fõfalon Péter és Pál apostolok mutatnak rá a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisztus-monogramra. E dongaboltozatos sírkamra teljes belsõ falfelületét is bibliai jeleneteket ábrázoló freskók, valamint gazdag növényi és állati ornamentika díszíti.

    1939-ben tárták fel a II. számú, Korsós sírkamrát, bár már a XVIII-XIX. század fordulóján rábukkantak egy mélypince építésekor. Az észak-déli tájolású, kétszintes építmény itt is egy sírkamrából és a felette elhelyezkedõ kápolnából áll, melyben szertartásokat is tartottak, vagy itt emlékeztek meg az elhunytról halála évfordulóján. A sírkamra északi felében egy kis fülkét alakítottak ki, melynek falán kancsó és pohár ábrázolása látható - ennek a képnek köszönheti nevét a sírkamra.

    Az elõbbiektõl eltér a sírkamra az Apáca utcában. Különlegességét az adja, hogy itt nem épült sírkamra szint, a négy sír a padlószint alá mélyített üregekben található. Az épület északon apszissal zárul, melyben Kr. u. 390 körül egy félkör alakú ülõpadot alkítottak ki és egy kõbõl készült oltárt helyeztek el, mely minden valószínûség szerint az itt nyugvó halottak halálának évfordulóján megtartott "lakoma" céljára szolgált.

    Mindenképpen említést érdemel még a Cella trichora és a Cella septichora is. A Cella trichora, azaz a három apszisos temetõi kápolna jellegzetes ókeresztény sírépület volt: téglalap alakú középterére északon, keleten és nyugaton apszisokat építettek, délen pedig egy elõcsarnokot. A hétkaréjos temetõi épület (Cella septichora) egyedi felépítésû: egy nyújtott nyolcszögû középteret hét, a kelet-nyugati irányú fõtengely köré csoportosított karéj zár körül.

    Az 1600 éves pécsi ókeresztény temetõ tehát csodálatosan mutatja a késõ római temetkezési gyakorlatot és halotti kultuszt. Rómán kívül Pécsett maradt fenn a legnagyobb és legjobb minoségû, ilyen típusú korai keresztény együttes, melynek értékét még növeli, hogy a IV. században emelt kultikus épületek olyan állapotban maradtak meg, amilyenben a népvándorlás korában voltak.

    Vilagorokseg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Durban az emberarcú metropolisz

    Délkeletnek haladva Durban felé az N3-as autópályán, egyre melegebb lesz a levegõ, páratartalmát a kocsiból kinyújtott kézzel is lehet érezni. Johannesburgból indulva, amely1000 - 1700 m magasan fekszik, lemegyünk egészen a tengerszintre. A városhoz közelítve minden kilométerrel jobban lehet érezni az Indiai-óceán hatalmas vizének közelségét. Felbukkant Durban a hegyek közül, ezernyi fényével, mint hatalmas metropolisz világított. A központba vezetõ autópálya a kikötõ mellett halad el.

  • A világ 7 új csodája - a pisai Ferdetorony

    Olasz szakértõk szerint a pisai ferdetorony az elkövetkezõ háromszáz évre biztonságban van. A legrosszabb, ami a pisai ferdetoronnyal a következõ 300 évben történhet, hogy a 12 évvel ezelõtti állapotba kerül - mondta el Carlo Viggiani a Firenzében zajlott 32. Geológus Világkongresszuson. "A torony gyakorlatilag mozdulatlan 2003 szeptembere óta, leszámítva szezonális, ciklikus mozgásait. A geotechnikai stabilizáció sikerült." - állítja Michele Jamiolkowski, a torony helyrebillentõjeként ismert szakértõ.

  • Buenos Aires: A Szentháromság városa

    Buenos Aires, Argentína fõvárosa, egyben legnagyobb városa és kikötõje, valamint Latin-Amerika egyik legnagyobb városa.

    A 19. századi polgárháborúkat követõen a város elszakadt Buenos Aires tartománytól és nagyvárossá nõtte ki magát, beolvasztva Belgrano és Flores városokat. Az argentinok szövetségi fõvárosként is nevezik megkülönböztetésül az azonos nevû tartománytól. Az 1994. évi alkotmányban Ciudad Autónoma de Buenos Aires néven hivatalosan is autonóm városi rangot kapott.

  • Szigetszentmiklós

    Szigetszentmiklós a fõváros agglomerációs övezetében, Budapest központjától 20 km távolságra, a 48 km hosszú, 257 km2 területû Csepel-szigeten helyezkedik el.

    Szigetszentmiklós elsõsorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönheti várossá fejlõdését. 1986. január 1-jén vált várossá. A népesség összlétszáma a 2008-as adatok alapján 32.800 fõ. Az országos tendenciáktól eltérõen többségben van a fiatal és a középkorú lakosság.

  • A világ 7 legszokatlanabb szállodája

    A cikk írójának, Florin Costache-nak elege lett az unalmas, egymáshoz igencsak hasonlító szállodai szobákból, ezért csokorba gyûjtött a világban fellelhetõ szokatlan szállodák közül néhányat. Összeállításában a Woodpecker Hotel (Svédország, Vasteras) került az élre. A tériszonyosoknak nem ajánlható "mini" szállodát egy, a Vasaparken parkban lévõ 130 éves tölgyfában, a földtõl 13 méter magasban létesítették. A Mikael Genberg által megálmodott nagyon kicsi "Harkály" Hotelnek megvan a maga sajátos komfortja:

  • Vác

    Egy várost, ugyanúgy, mint egy embert a múltja, jelene és jövõje minõsít. Így van ez Vácott, ebben a több mint ezer éves kisvárosban is.

    Vác múltját kedvezõ földrajzi fekvése, a dunai hajózás lehetõsége, valamint a négy irányba mutató útkeresztezõdés létrejötte (Bécs, Krakkó, Kijev és Belgrád felé) alapozta meg. Nemcsak nemzetközi utak csomópontjaként, hanem kapuvárosként is definiálhatjuk, ahol a sokfelõl ide irányuló forgalom terelõdött rá a város akkori egyetlen átvezetõ útjára, a mai Budapesti fõútra.

  • Petra, a leghíresebb romváros

    Petra (görögül: „szikla”, arab neve: البتراء, al-Butrá) romváros Jordániában. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fõvárosa volt.

    A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezésérõl. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedezõ egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált.

  • Zágráb csodálatos látnivalói

    Zágráb csodálatos látnivalóiZágráb látnivalói a három történelmi városrészbe sűrűsödnek. A Felsőváros Zágráb történelmi központja. A középkorban alapították a Káptalandombbal együtt. Ebben az időben több épületet építettek, amelyek még ma is láthatók. A Felsőváros főtere a Szent Márk-tér, ahol valamikor kereskedők árulták portékáikat, ma itt található a horvát parlament, a Szábor és a zágrábi városi közgyűlés. A Szent Márk-teret a Szent Márk-templom uralja, amely a 14. században épült gótikus stílusban. Később neogótikus stílusban felújították.

  • Gyászos év volt 2009 a belföldi turizmusban

    A válság erõsen látszik a belföldi turisztikai szektoron is: nyolc százalékkal kevesebb volt a vendégek és a vendégéjszakák száma, a szálláshelyek árbevétele pedig tíz százalékkal zuhant.

    A kereskedelmi szálláshelyeken 2009-ben a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 8 százalékkal maradt el az elõzõ évitõl, a szálláshelyek árbevétele pedig folyó áron 10 százalékkal mérséklõdött - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

  • Pompa, gazdagság, arany

    Pompa, gazdagság, arany – ezzel azonosították egykoron a várost. Augsburg ma gazdag történelmi múlttal rendelkezõ, mégis fiatalos város. A több mint 2000 éves Augsburg Németország legrégibb városai közé tartozik. Alapításának dátumát is ismerjük: a rómaiak i.e. 15-ben vertek tanyát itt, a Lech és Wertach összefolyásánál. A város ma is alapítójának, Augustus császárnak a nevét viseli.

    Augsburg a reneszánsz idejében élte fénykorát. Ekkor a város szülötte, Jakob Fugger neve egyet jelentett a gazdagsággal.

  • Az Egyesült Államok (USA) síterepei

    Amerika a határtalan lehetőségek országa, és ez a sízésre is érvényesül, hiszen a Sziklás-hegységben és keleten az Appalache-ben egymást érik a jobbnál jobb síterepek.

    Amerikában, hasonlóan több nem európai országhoz nincsenek piros pályák, hanem zöld, kék illetve fekete jelölésűek a sípályák. Az amerikai sízés egyetlen hátránya talán az, hogy meglehetősen magasak a síbérletárak.

  • Veszélyes a hosszú utazás

    A hosszú távú utazás potenciálisan halált okozó vérrögök képzõdéséhez vezethet egyeseknél, a kockázat az utazás hosszával arányosan növekszik - állapította meg egy hétfõn közzétett tanulmány.

    Tizennégy korábbi vizsgálat elemzésével jutottak arra a kutatók, hogy az utazás mintegy háromszorosára növelte a mélyvénás trombózis esélyét, fõként a lábak vénáiban képzõdtek vérrögök. A mélyvénás trombózis igazi veszélye az, hogy a képzõdött rög elszabadulhat az érfalról, és az érrendszeren keresztül a vér elszállítja létfontosságú szervekig, így akár halálos tüdõembóliát okozhat.

  • Szeged Története

    Szeged környéke az õskortól lakott hely, az Öthalom területén bukkantak a legrégibb emberi településnyomokra. A II. század közepérõl, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A késõbbi vár helyén római õrállomás vigyázta a tiszai átkelõhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínûsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.

    Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg 567 után, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott.

  • Marrakesh, a rózsaszínû város

    Az ezerévesnél régibb, mintegy egymilliós királyi város zöldben és rózsaszínben pompázik.

    Marrakeshben rengeteg a gyönyörû kert, több tízezer pálmafa nyújt hûsítõ árnyat és minden ház, mecset, lakóház, szálloda (legyen az Sofitel vagy Sheraton) – rózsaszínû. A helyiek elmondása szerint azért nem fehérre festik a házaikat, hogy a szemüket kevésbé vakítsa a mindig ragyogó napsütés, kézenfekvõbbnek tûnik azonban az Atlaszban fellelhetõ építõipari alapanyag õsi használata.

  • Debrecen, a napba öltözött város

    Debrecent a folyamatos megújulás jellemzi, arculata napjainkban is változik, a kor igényeihez igazodva fejlõdik a cívisváros. Igazi közösségi hellyé vált a sétálóövezetté alakított fõtér hangulatos szökõkútjaival, pihenésre csábító teraszaival, tartalmas kikapcsolódást nyújtó rendezvényeivel. Családi programok kedvelt helyszíne a Nagyerdõ, ahol fedett Mediterrán Élményfürdõ, 17 hektáros állatkert és vidámpark, csónakázó tó, valamint botanikus kert várja a látogatókat. Számos sport és kulturális rendezvénynek ad otthont a keleti régió legnagyobb rendezvénycsarnoka, a 8000 férõhelyes Fõnix Csarnok.

  • Ciprus

    Ciprus a szépség szigete és az éles kontrasztok országa. Az aranyló, napsütötte tengerparti strandok után hûvös, fenyvesekkel borított hegyvidéki területek tárulnak a látogató szeme elé, a békés, idõtlenséget sugárzó kis falvak gyökeres ellentétben állnak a modern, kozmopolita nagyvárosokkal, a tengerparti luxushotelekbõl kiterjedt, érintetlen tájakra érkezik a látogató. Ciprus azonban mindenekelõtt a béke szigete.

  • Kuba

    Kuba az Antillák legnagyobb szigete, a Karib-tenger gyöngyszeme. Kristálytiszta türkizkék tenger, hófehér homokú öblök és trópusi klíma várja a napfény és a vízi sportok szerelmeseit. Egy ország, ahol a gyarmati múlt öröksége és a modern igényes szállodák jól megférnek egymás mellett, ahol a mai napig él a jegyrendszer, mégis turisták milliói töltik itt szabadságukat. Egy temperamentumos sziget, amelynek...

  • Hihetetlen helyszínek, amiket mindenképp érdemes megnézni

    Hihetetlen helyszínek, amiket mindenképp érdemes megnézniSzinte minden embernek van egy bakancslistája arról, hová szeretne eljutni, milyen helyeket szeretne meglátogatni a világban az élete során. A világ telis-tele van leírhatatlanul szép dolgokkal, legyen az a természet, vagy akár az ember műve. Egy élethossz valószínűleg nem is elég idő ahhoz, hogy minden szépséget megtapasztaljunk. Életünk alatt valószínűleg nem is fogunk mindent látni, amit kellene, de azért próbálkozni lehet. Íme néhány ízelítő vagy egy kis ötlet, mi is kerülhet még fel a bakancslistára.

  • Rekord Japánban: több mint 4,33 millió vendég fél év alatt

    Tokió - 4 millió 330 ezer külföldi érkezett Japánba az év elsõ hat hónapjában, több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami új rekordot jelent - közölte a japán országos turisztikai szervezet.

    Elõször fordult elõ, hogy januártól június végéig több mint négymillió látogató - üzletember és turista - kereste fel a Felkelõ Nap országát. A sikerben nagy szerepe volt a külföldön megrendezett Japán promóciónak is.

  • Côte d'Azur

    A Francia Riviéra vagy Azúr-part (franciául Côte d'Azur) a Földközi-tenger partvidékének Marseille-tõl Mentonig terjedõ szakasza, melynek hosszúsága kb. 120 km.

    A Liguri- és a Tengeri-Alpok karéja veszi körül. A hegység látványnak is szép és rengeteg kirándulásra ad alkalmat, sok helyen azonban nem éri el az 1000 m-es magasságot sem. Területének 80%-a hegy, 175 000 hektár erdõ, 1000 km folyó és hegyi patak található itt. Egyúttal Franciaország parkokban leggazdagabb területe is. Híresek Menton, Monaco, Èze parkjai.

  • Kalandozások Pozsonyban

    Egy óra 55 perc. Ennyi idõ alatt értem el Pozsonyba autóval, minden közlekedési szabályt betartva, várostáblától várostábláig. Ehhez képest amikor barátaimmal beszélgettem, kiderült, talán húsz éve, ha jártak itt, még tornacipõért érkeztek, hogy vegyenek néhány párat a Prior áruházban. Azóta a Prior már Tesco, Pozsony belvárosa pedig gyönyörûen felújított épületekkel várja a látogatókat. A Michalska utca talán a legizgalmasabb.

  • Edelény

    Edelényt a megyeszékhelytõl, Miskolctól északra alig több mint 20 km távolságra találjuk. Vasúton vagy közúton Miskolcról a 26-os, majd a Sajószentpéternél kiágazó 27-es számú fõúton érhetõ el. A város látnivalói közül kiemelt szerepe van az ország egyik legnagyobb kastélyának az 1727 és 1730 között épült L'Huillier-Coburg kastélynak. A kastély lendületes ívû kovácsoltvas kapujához gesztenyefasor vezet. A kocsiút bal oldalán 18. századi barokk sírkápolna áll. A barokk kastély U alaprajzú, emeletes épület, fõ homlokzatának két szélén harang alakú bádogsisakos hengeres saroktornyokkal.

  • Hajós

    Hajós Város a Duna-Tisza közén Kalocsa és Baja város között fekszik a maga 3200 fõs lakosságával, akiknek 70-75%-a vallja magát az 1723-ban elkezdõdött betelepítések folyamán ideérkezett sváb telepesek leszármazottjának.

    Württembergbõl érkezett õsök rend és munkaszeretetét továbbvivõ polgárok egy ma is élõ, az õsök hagyományait tisztelõ települést laknak, ahol a rend a tisztaság a maguk által felállított követelményrendszer elején helyezkedik el. A borkultúrájáról és pincefalujáról messze földön híres Hajós 2002-ben Hild díjat kapott település 2008. július elsejétõl pedig elnyerte a városi rangot, Bács-Kiskun megye huszonnegyedik városa lett.

  • Dánia, Feröer szigetek

    A Feröer-szigetek hivatalosan Dániához tartozik, viszont széleskörû autonómiával rendelkezik, a dán parlamentben két képviselõ is helyet kapott.

    A szigeteken nincsenek erdõk, fák csak a településeken nõnek. Az aljnövényzet tundra jellegû, mohák, gombák, zuzmók, fûfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Feröer kulturális központja Tórshavn, a fõváros. Ezen belül is fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.

  • Brioni titkai a dinoszauruszoktól Titóig

    Brioni - Az Isztriai-félsziget egyik különleges szigetcsoportja évmilliók óta lakott területnek számít, ahol a megõrzött történelmi emlékeknek köszönhetõen ma is megtalálhatók a dinoszauruszok lábnyomai, a római luxusvillák maradványai és Josip Broz Titónak, az egykori Jugoszlávia államfõjének kedvelt vadasparkja.

    Brioni valójában szigetcsoport, amely 14 szigetbõl áll, ám a látogatók ma is csak a két legnagyobbra léphetnek be, a többi szigorúan védett terület, oda csak a horvát állami vezetés tagjai és vendégeik látogathatnak el, akárcsak Tito idejében.

  • Világörökségünk: Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

    Mi tanúskodhatna jobban a közel ezeréves tokaji szõlõ- és borkultúra világhírérõl és rangjáról, mint az a tény, hogy sehol a világon nem képzelhetõ el egy magára valamit is adó borkereskedés kínálata néhány palack Tokaji nélkül. Magyarországon már gyermekként megtanulja az ember a Himnusz soraival: "Tokaj szõlõvesszein nektárt csepegtettél…", valamint hallja a Napkirálynak, XIV. Lajosnak tulajdonított mondatot, miszerint a Tokaji "a királyok bora és a borok királya" ("Vinum regum - rex vinorum").

  • Tata

    A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál található.

    A legvalószínûbb, hogy a Miskolz nemzetség Tota nevû tagjától kapta a nevét a település, aki örökösök nélkül halt meg. Az itáliai umber nyelvben Tota, a szabin nyelvben touta, volszk nyelvben tota, illír, trák nyelvben theuta közösséget, emberek közösségét jelenti. Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár.

  • A második legnagyobb svéd város: Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600 000 lakossal.

    Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kereskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül.

  • Brüsszel: unalmas kisváros, vagy pezsgõ multikulturális központ?

    Van, aki szerint Brüsszel unalmas kisváros, mások szerint pezsgõ multikulturális élete izgalmasan sokszínû. Sorozatunk Európa nagyvárosait, az ottani élet- és munkakörülményeket mutatja be.

    Brüsszelben meg kell tanulni élni – hangoztatják sokan a városról. Amikor valaki elõször jár ott, nem érti, hogyan lehet valaki szerelmes Brüsszelbe. Ugyanakkor egy kis idõ után sokan imádják a belga fõvárost, és élvezik az ottani életet. A város sokféle arcot mutat: a központban kedves, középkori házak, míg a távolabb esõ európai uniós negyed már modernebb és jóval ridegebb.

  • Trinidad és Tobago

    Színpompás kosztümök és a steel bandek forró calypsoritmusai - ez a "mas", a trinidadi karnevál. Igencsak különbözõ ez a két sziget: Tobago csendes, elhagyatott; a kereken 30 kilométerre délebbre fekvõ Trinidad viszont izgalmas és harsány, messze földön híres "carnival"-jával, calypsozenekaraival, dübörgõ steel band-jeivel - ezekben a zenekarokban gyakran több mint 20 fémdobot vernek.