Orléans nagyváros Franciaország középsõ részén, a Loire folyó völgyében. Centre régió székhelye, és az itt található Loiret megye központja. Az Amerikai Egyesült Államokban található New Orleans errõl a francia városról kapta a nevét.
Orléans már a történelem elõtti idõkben lakott hely volt, késõbb a gallok egyik törzse telepedett meg a Loire folyónak ezen területén, majd Caius Iulius Caesar emeltetett várost itt, Cenabum néven, viszont éppen ez a környék vált a római uralom elleni gall lázadások egyik kiindulópontjává. A rómaiak távozása után a folyóparton hamarosan jelentõs és gazdag település jött létre, melyet Attila hunjaival eredménytelenül ostromolt meg.
A Párizs felõl elõrenyomuló és jelentõs túlerõben levõ angolok 1428 októberében ostromgyûrûbe fogták, hogy átkelhessenek a Loire hídján, s végsõ csapást mérhessenek a francia királyságra. Az ostromgyûrû egészen a következõ év májusáig állt a várfalak tövében. Ekkor érkezett meg kis csapatával Jeanne d’Arc, bejutott a várba, fellelkesítette a várvédõket s egyúttal az angolokat kívülrõl szorongató franciákat is. Bár a harcokban maga is megsebesült, 1429. május 7-én súlyos vereséget mért az ostromlókra. Ennek a sikernek köszönhetõen a franciák június közepén újabb gyõzelmet arattak, s ezzel megindult az elfoglalt terület felszabadítása. Jeanne d’Arc az angolok számára az elsõ számú ellenség lett, Franciaországnak viszont hõsnõje, s késõbb szentje. Az 1429-es csata évfordulóján, minden év május 7-én és 8-án ünnepi misével, felvonulásokkal, sõt katonai parádéval emlékeznek meg a hõs Szûzrõl.
Orléans birtoklásáért nemegyszer vívtak véres csatát a késõbbiekben is, a vallásháborúk korában többször is gazdát cserélt. Évszázadokkal késõbb, csatáztak itt a napóleoni háborúban, majd 1870-ben, végül a második világháborúban a németek foglalták el, a bombatámadások következtében jelentõs része megsemmisült.
Látnivalók
Cathédrale Ste-Croix – a katedrálist a XII. században kezdték építeni, a vallásháborúk korában a protestánsok által nagyrészt lerombolt templom újjáépítésére IV. Henrik adott parancsot. Az eredeti román kori tornyokat ekkor lebontották, s a XVIII. században gótikusakat emeltek helyükre, a huszártorony pedig a múlt századi. A homlokzat fölé magasodik további két lépcsõzetes, gazdagon díszített torony.
Musée des Beaux-Arts – régészeti és szépmûvészeti múzeum.
Hotel Groslot – a palota a városba látogató királyok lakhelye volt, 1550-ben épült. II. Ferenc ebben az épületben halt meg.
Place du Martroi – a város fõtere, egykori ókeresztény temetõ helyén alakult ki. A tér közepén áll az orléans-i szûz szobra, Denis Foyatier alkotása.
