rss
  • 5 látnivaló Romániában

  • Palatul Parlamentului

    Ceausescu, a "Kárpátok Géniusza", elhatározta, hogy felépítteti a Nép Palotáját, Európa legnagyobb épületét. Kezdetnek leromboltatott egy egész városnegyedet, majd a nem éppen túltermeléssel küzdõ román népgazdaság szinte minden erejét ennek az egy épületnek az építésére fordította.

    Az eredmény: egy 12 emeletes, 3100 szobás, 330 ezer négyzetméteres, teljességgel kihasználhatatlan monstrum, amelynél csak a washingtoni Pentagon nagyobb.

    Ceausescu egoizmusját jól mutatja, hogy a lépcsõfokok magassága a szokásosnál jóval alacsonyabbak, mivel a "Conducator" alacsony volt és nem szeretett lépcsõzni. Ami még ennél is döbbenetesebb: mivel a Ceausescunak egészségügyi problémák miatt nem kellett vécére mennie (a hasfalán kívülre zacskóba vezették el a vizeletét és a székletét), az egész hatalmas épületben emeletenként mindössze két mellékhelység van.

    Ha neki nem kell, ne kelljen másnak sem. Az épületben ma a román nemzetgyûlés ülésezik, a maradék helyet (van bõven) pedig konferenciákra próbálják kiadni. A palota a Boulevardul Unirii végén, a városközponttól délnyugatra van; szervezett csoportokban látogatható (a belépõ felnõtteknek 60.000, diákoknak 25.000 leibe kerül), de az igazi élményt talán mégiscsak kivülrõl (és messzirõl) nyújtja.

    Nemzeti Tudományos és Mûszaki Intézet

    Nem igaz, hogy Ceausescu csak magára gondolt volna. A bizonyíték? A feleségének is építtetett egy hatalmas épületet, pont szemben a fent említett monstrummal. A négy elemit végzett Elena Ceausescu világéletében kémikus szeretett volna lenni, így õt választották meg - minden bizonnyal teljesen demokratikusan - a román tudományos csúcsintézmény elnökének. A történelem azonban õt is elsodorta, így a ma is befejezetlen épületet a Román Tudományos Akadémia 29 intézete használja. A Ceausescu házaspár megalomániájának groteszkségét még jobban kiemeli a hatalmas épületet körülvevõ rozsdás vaskerítés és a máig befejezetlen, sivár elõcsarnok, a benne pihegõ kutyák népes csoportjával. Az épület nem látogatható.

    Stavropoleos templom

    Bukarest talán legszebb emléke ez az ortodox templom és a hozzátartozó egykori kolostor (str. Stavropoleos, közel a Calea Victoriei-hez). Az UNESCO által védett templom mérete alapján inkább kápolnára emlékeztet. A 18. század közepén emelt épületben belül egészen elképesztõ freskókat és egy aranyozott ikonosztázt találunk. A templomot kivülrõl is szép freskók díszítik. Körülötte egy oázissal felérõ, a sok beton között különleges üditõ, fás, virágos, madárcsicsergéses kertet találunk.

    Keresztelõ Szent János templom

    A Boulevard Brâtinau végének bal oldalán, Piata Uniriihez közel, egy percre a McDonaldstól, a sokemeletes betonházak között, ott, ahol a fekete Dacia taxik a járda közepén parkolnak, van egy kis templom. A belépõ a szokatlan nyugalom mellett a hatalmas, szõlõlevél-motívumokkal díszített aranyozott-festett fa ikonosztázra figyelhet fel - már ezért is érdemes belépni. A templom múltja sokat elárul a román történelemrõl: eredetileg néhány méterrel arrébb, a Boulevardul Uniriin ált, de mivel megbontotta a Nép Háza felé vezetõ három kilométer egységét, bonyolult eljárással egészen egyszerûen arrébb vontatták. Ceausescu eredetileg le akarta rombolni, de ettõl a nemzetközi tiltakozás hatására elállt.

    Muezul Satului (Falumúzeum)

    Bukarest egyik legérdekesebb látnivalója a nagyon gazdag gyûjteménnyel rendelkezõ Skanzen (Soseaua Kiseleff, a repülõtér felé vezetõ úton, a diadalív mögött). Nyitva hétfõ kivételével minden nap 9-17 óráig. A belépõ 20.000 lei, a fotójegy 50.000 lei. Erre a hatalmas, parkos területre hatvannál is több falusi házat állítottak itt ki kiváló állapotban udvarral, kerítéssel, gazdasági épületekkel. Az épületek Románia egész területérõl származnak, így sok erdélyi házat is láthatunk. A származási helyek románul vannak kiírva, így ezeket néha nehéz beazonosítani. Néhány helyen adnak francia vagy angol nyelvû leírást. A házaknak csak egy részébe lehet bemenni, de mindenképpen nézzünk be az ablakon - sok szép hiteles népmûvészeti emléket (festett és faragott bútorokat, szõtteseket, gyönyörû kézimunkákat) láthatunk.






  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A Húsvét-szigetek

    A Húsvét-sziget Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

    A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezõnek” hívják, valamit elterjedt a költõi Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” jelölés is. A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kõszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.

  • Világörökségünk: Hollókõ

    A csodálatos természeti környezetben fekvõ település népi építészeti emlékeivel, napjainkig élõ paraszti hagyományaival 1987 óta szerepel a világörökségi listán. Múzeumai, a hollókõi vár maradványai számos látnivalót kínálnak. A község fölé magasodó, a XIII. századból származó vár históriája összefonódik a falu történetével. Az erõdítmény elsõ írásos említése 1313-ból származik, "castrum Hollokew" alakban. A XV. században további védõmûvekkel bõvítették. A török idõket átvészelt vár maradványaihoz erdei ösvény vezet a faluból.

  • A világ 7 új csodája - az indiai Taj Mahal

    A régészek 671 nevet találtak az iszlám mûemlék homokkõ falába faragva. A pompás Taj Mahalt a mogul császár, Dzsahán sah építtette kedves felesége, Mumtaz Mahal emlékére. Mumtaz gyerekszülésbe halt bele 1630-ban, és a császár, India ötödik mogulja szerette volna, ha Agrában, ahol az uralkodói udvar helyszínén egy fehér márvány síremléket építenek az emlékére. A régészek valószínûnek tartják, hogy az a névlista, amely az épületnek a Yamuna folyóra nézõ északi oldalán találtak, a kõmûveseké. A neveket az Indiai Régészeti Felmérés vizsgálata során fedezték fel.

  • Milánó

    Lombardia tartomány székhelye elsõ látásra inkább egy modern európai nagyvárosra, mintsem történelmi emlékekben dúskáló olasz városra emlékeztet. Aki szép idõben, repülõgépen, az Alpok és az északi tavak dombvidékei felõl érkezik Lombardia központjába, az alatta elterülõ festõi táj láttán talán nem sejti, hogy nem egy szívet melengetõ, hangulatos olasz városba érkezik, hanem a kapitalizmus és individualizmus egyik európai fellegvárába. Autóval közeledve hamarabb megsejtünk valamit.

  • Diósd

    Diósd község Budapest és Érd között található. A 7-es út szeli ketté, s az MO autóút is érinti. A település „magját” patkó alakban magaslatok veszik körül, amelyekrõl nagyszerû kilátás nyílik a környékre.

    A kedvezõ földrajzi tényezõk hatására már az õskorban megtelepedett e tájon az ember. Az ókorban, középkorban is folyamatosan lakott terület volt. Elnevezése a birtokló Diódy-nemzetségre utal. Kiterjedése megfelelt a középkori magyar falu nagyságának. A Szent Gellért legenda, s azt átvevõ krónikák már Szt. István idejében templomos helyként említik.

  • Csigavonattal Szabadkára

    Augusztusban a magyar és a szerb vasúttársaság közös marketing akciójának keretén belül ingyen lehetett Szeged és Szabadka között utazni. Ennek az volt a célja, hogy reklámozzák a vasúti közlekedést ezen a vonalon, magyarul kevesebben utazzanak busszal és autóval. Ez mind szép és jó volna, ha az utazás nem kétórás lenne. A www.utazunk.com utazási portált képviselve mi is részt vettünk ezen a reklámutazáson. Reggel 8 órától már gyûltek az ingyenjegyet szorongató utasok a szegedi nagyállomáson, akik zavarodottan néztek egymásra, amikor megérkezett a szerb államvasutak „ezüst-nyila”, vagyis a kicsike szürke motorvonat.

  • Abu-Dzabi megelõzi Dubai-t!

    Abu-Dzabi (arabul أبو ظبى; nyugati átírásváltozata Abū Z̧aby, régebben magyarul is Abu Dhabi) az Egyesült Arab Emírségek, valamint az azonos nevû társemirátus fõvárosa, egyúttal Dubaj után az ország második legnépesebb városa.

    A várost 1761-ben alapította a közeli Liva-oázisban élõ Bani Jas-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetõi is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából. Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte.

  • Világörökségünk: Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

    A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülõ Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggõ barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára.

    A felvétel mellett szóló legfõbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megõrzése garantálható.

  • Varsó a legromantikusabb úticél

    Kétszáz éve született a lengyelek büszkesége, a romantika korának jelentõs alakja: Fryderyk Chopin.

    Az évforduló kapcsán úton-útfélen a zeneszerzõ nyomára bukkanhatsz a városban és környékén. És közben szinte végig szól a zene. Máris közelebb kerülhetsz Chopin romantikus dallamvilágához, ha utadat ¯elazowa Wola-i szülõi házában kezded. A zeneszerzõ egy õsfákkal tarkított parkban álló udvarházban jött a világra, francia származású édesapja ugyanis házitanító volt a Skarbek grófi családnál.

  • City of New York

    New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens harmadik legnépesebb városa.

    Az országon belül és világviszonylatban is az egyik legjelentõsebb politikai, üzleti és kulturális központ. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján; területe 800 km², lakossága 8 158 000 fõ (a New York-i agglomeráció népessége majdnem 19 millió fõ). Az azonos nevû tagállamban található, a tõle való megkülönböztetés végett hívják még New York City-nek.

  • Mezõkovácsháza

    Mezõkovácsháza jellegzetes alföldi kisváros, az Alföld délkeleti részén Békés megyében fekszik. Mezõkovácsháza 1950-ig Csanád, ezt követõen Békés megyéhez tartozik, mindkét közigazgatási rendszerben járási székhely volt.

    A dinamikus fejlõdést felmutató település 1986-ban kapott városi rangot. Olyan híres emberek szülõ- és lakóhelye volt, mint Kalocsa Róza írónõ, a nõnevelés kiemelkedõ alakja; Sármezey Endre gépészmérnök, vasútépítõ, a motoros vontatás bevezetõje.

  • Hajóúton Görögországban

    Sokan mondják, hogy Görögország megismeréséhez kevés egy élet, és valószínûleg igazuk van. A rengeteg kisebb-nagyobb sziget mind egy külön világ, és akkor még nem szóltunk a szárazföld szinte megszámlálhatatlan nevezetességérõl. Mi egy hajóút során néhány szigetet látogattunk meg, és megnéztünk pár fontos történelmi emléket a szárazföldön - ennyire tellett a pár napból. Kalandvágyó magyarok kis csoportja gyülekezett egy csütörtök délután a Ferihegyi repülõtéren.

  • Dánia, Feröer szigetek

    A Feröer-szigetek hivatalosan Dániához tartozik, viszont széleskörû autonómiával rendelkezik, a dán parlamentben két képviselõ is helyet kapott.

    A szigeteken nincsenek erdõk, fák csak a településeken nõnek. Az aljnövényzet tundra jellegû, mohák, gombák, zuzmók, fûfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Feröer kulturális központja Tórshavn, a fõváros. Ezen belül is fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.

  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élõhelyek védelmérõl szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

    A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élõhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik.

  • Tiszai ártér, Algyõ

    A Tisza árterének nyárfaerdeibõl, füzeseibõl és a közeli Fehér-tóról járnak vadászgatni a szürkegémek, bíbicek, kócsagok a régi vasúti híd, meg a 47-es út szögletében kialakult, kis mesterséges tólánchoz. Száraz években gulipán és széki lile fészkel az alig egyhektáros agyagos-vizes laposban. A költés rendszerint sikeres, csak ha esõs nyarak járnak, pusztul el az "árvíztõl" fészekaljuk. Itt, a híd lábánál, tábla állítja meg az utazót: a Gyevi kócsaghoz címzett szabadidõhajóhoz invitál a jelzés, a kék alapon fehér kiskócsag.

  • Berlin: kultúra és szórakozás

    Berlin: kultúra és szórakozásNémetország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: „Die Weltstadt mit Herz” (Világváros, amelynek szíve van). A város környékén több tó is található: Ammersee, Wörthsee, Starnberger See. A látnivalók és bevásárlási lehetőségek a városban sok turistát és kereskedelmi utazót vonzanak. München központja a Marienplatz (magyarul Mária-tér). Itt található az új és a régi városháza is. Néhány lépésnyire a tértől áll a Szt. Péter templom, München legrégibb temploma.

  • Stavros - Ne felejtsétek el Arisztotelész lábujját megdörzsölni!

    A település a Chalkidi-félszigeten található, Görögország északi részén. A tenger meleg volt, szép volt az idõ és a hely is gyönyörû. (A tengerpart homokos, a vízbe érve kavicsos, de beljebb már nem.) Maga a település nem túl nagy, mi viszonylag messze laktunk a központtól, de a parton így is max. 10 perc alatt odaértünk. Igazából két utcában összpontosul az összes üzlet, ott mindent be lehetett szerezni. A legjobb a fõ utcán lévõ pékség, érdemes betérni kirándulás elõtt, ha úgyis korán fel kell kelni. Nagyon finom péksütik voltak reggelente.

  • Ahol a természet mindent legyõz: Az Amazonas vidéke

    A dél-amerikai Amazonas folyó Földünk legbõvizûbb folyama, egyike a világ két leghosszabb folyójának (a másik a Nílus).

    Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyûjtõ területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 180 000 km² — ez Dél-Amerika területének 40%-a. Elõször Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nõk támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nõire utaló Amazonas nevet.

  • Madeira, az Atlanti Óceán virágoskertje

    A 741 km2 területû, Lisszabontól délnyugatra 1000 km, az afrikai partoktól 800 km távolságra fekvõ szigetcsoport három nagyobb - Madeira, Porto Santo és Ilhas Desertas valamint néhány kisebb szigetbõl áll. A vulkáni eredetû szigeteket 1419-ben fedezte fel két portugál hajós, Goncalves Zarco és Tristáo Vaz Teixeira. A legnagyobb és legfontosabb sziget (amelyrõl az egész szigetcsoport a nevét kapta) Madeira, itt él a lakosság túlnyomó része. Fõvárosa Funchal, nemzetközi repülõtér itt, valamint Porto Santo szigetén található.

  • Az Ománi Szultánság

    Az Ománi Szultánság elbûvölõ és lebilincselõ vidék, ahol Marco Polo tevegelt, a bibliai Job végsõ nyugalomra lelt és ahol Szinbád, az utazó vitorlát bontott.

    Látványos táj, ahol megtalálhatók a csipkézett hegycsúcsok, káprázatos vízesések, lélegzetelállító homokdûnék, idilli oázisok és a végtelenbe nyúló homokos tengerpart.

    Talán ezek a természeti csodák különböztetik meg Ománt a többi Közel-keleti országtól.

  • Washingtoni séta

    Egy kis domb, amely a város jelképének a helyszíne, nem más mint a Capitol Hill. Az amerikai törvényhozás épületének a neve, az antik csengésû capitol szóból származik. Az épület napközben mindig nyitva áll a látogatók elõtt, reggel 9 és délután 4 (nyaranta este 6) óra között, a nagy ünnepek kivételével. A belépés díjtalan, a látogató önállóan is megtekinthet minden nyilvános helyiséget.

  • Petra, a sziklába vájt város

    A Jordán Hasemita Királyság fiatal állam, de történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az országnak és az egész Közel-Keletnek egyik legérdekesebb látnivalója Petra, a korábban eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussának, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

  • Bécs, az osztrák fõváros

    Bécs, a hangulatok városa. Megtalálható itt a szecessziós és barokk építészet, a komolyzene és a diszkó zene, a keringõ és a kávéház, tehát minden, ami a modern és régi Bécset a legjobban jellemzi.

    Szokás a zene fõvárosának, Közép-Európa kulturális központjának is nevezni. Hozzáteszem, teljes joggal, hiszen nem kisebb nevek alkottak itt, mint az ez évben ünnepelt zeneszerzõ, W. A. Mozart és kortársai: Beethoven és Haydn.

  • Wi-fi az olasz tengerparton

    Lépést igyekeznek tartani az internettel az olaszországi tengerpartokon. Egyre több strandon használható már vezeték nélküli internetes szolgáltatás - ingyen is. A liguriai Imperia strandjai tették meg az elsõ lépést. Konzorciumot hoztak létre, és bevezették a wi-fit. Olaszországnak ezen a tengerpartján a turisták többsége a tehetõsebb Milánóból érkezik, vagy külföldi, aki (az olaszokkal ellentétben) megszokta, hogy akárhol internetezhet. Nyolc imperiai strand kínál ingyenes szörfölést, nem a tengeren, hanem a vezeték nélküli hálózaton. A szolgáltatás egy kilométer hosszú partszakaszon vehetõ igénybe.

  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

    Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsõsorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben. Területének 75%-át lombhullató erdõk borítják. Mozaikszerûen elhelyezkedõ tisztások, sziklagyepek, kõkibúvásos hegyoldalak biztosítanak életteret az értékes növényeknek, a gazdag rovarvilágnak és a területen elõforduló több mint 220 madárfajnak.

    A Nemzeti Park viszonylag kis területén (közel 20 000 ha) több mint 200 kisebb-nagyobb barlang található.

  • A napsütés és a bulik hazája: Miami

    A napsütés és a bulik hazája: MiamiFlorida leghíresebb városa a világszerte ismert, nagy népszerűségnek örvendő üdülőváros, Miami. A város gyakorlatilag egész évben tele van a világ minden tájáról ideérkező turistákkal. A több mint 5000 km2-en fekvő kétmilliós város telis tele van élettel, egymást érik a zenei fesztiválok, koncertek, szórakozóhelyein egyetlen percre sem áll meg az élet. Legnagyobb népszerűségnek természetesen part menti területei számítanak: Miami Beach, South Beach, és Coconut Groove, de érdekesek belső területei is, a Downtown, a Little Havana, és a Coral Gables.

  • Liverpool - A tengeri kapocs Európa és Amerika között

    A város egy hegygerincre épült, melynek legmagasabb pontja az Everton domb, 70 méterrel magasodik a tenger fölé.

    Északról Sefton, keletrõl pedig Knowsley kerülete határolja, míg a Mersey túlpartján Birkenhead és Wallasey városával néz farkasszemet. A város központja mintegy 5 mérföldnyire van a Liverpool öböltõl és az Ír-tengertõl. Liverpoolt, amely Anglia egyik legjelentõsebb, és ötödik legnépesebb városa, a Liverpool Városi Tanács kormányozza, egyike annak az öt tanácsnak, ami Merseyside grófságban mûködik.

  • Genf

    Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fõvárosa.

    Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerõsített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fõvárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött elõször a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.

  • Marrakesh, a rózsaszínû város

    Az ezerévesnél régibb, mintegy egymilliós királyi város zöldben és rózsaszínben pompázik.

    Marrakeshben rengeteg a gyönyörû kert, több tízezer pálmafa nyújt hûsítõ árnyat és minden ház, mecset, lakóház, szálloda (legyen az Sofitel vagy Sheraton) – rózsaszínû. A helyiek elmondása szerint azért nem fehérre festik a házaikat, hogy a szemüket kevésbé vakítsa a mindig ragyogó napsütés, kézenfekvõbbnek tûnik azonban az Atlaszban fellelhetõ építõipari alapanyag õsi használata.

  • The World - A világ kicsiben

    300 szigetbõl álló csoportot épít a legdrágább és legpompásabb arab város Dubai.

    A szigetek 3-4 hektáros területek, amelyek egy-két villát és nyaralót tartalmaznak. Azt azért nem árt tudni, hogy egy-egy szigetet egy-egy országról mintáztak, de sajnos Magyarország formájú sziget nem készült és nem is fog.