rss
  • A mindig nyüzsgő Buenos Aires

  • A mindig nyüzsgő Buenos AiresBuenos Aires a Szentháromság városa és a Jó Szelek úrnőjének Szűz Máriának kikötője. A város jelentős kulturális központ. Rengeteg múzeuma és könyvtára, valamint színházai és mozijai vannak. Talán nincs a világon még egy olyan város, ahol ennyi szobrot és szökőkutat lehet megcsodálni, mint itt. Az egyik legjelentősebb kultúrintézmény, a Teatro Colon, megannyi opera-, színházi- és filharmonikus előadással. A helyi operaház gyakran tűzi műsorára magyar szerzők műveit, leggyakrabban Bartók és Kodály zenevilágát elevenítik meg, mégpedig magyarul.

    Szintén jelentős a Kultúra Háza, továbbá rengeteg klub és színpaddal rendelkező szórakozóhely biztosítja a pezsgő művészi életet. Buenos Airesbe a turistákat a város nyüzsgése, színei, és rengeteg szórakozóhelye vonzza.

    A divat kedvelői számára kihagyhatatlan az Avenida Santa Fe bevásárló negyed. A történelem és a művészetek rajongói látogassanak el a Metropolitana katedrálisba, ahol többek között az argentin hős, José de San Martin sírja is megtekinthető. A Teatro Colon, az operaház, nívós balettelőadásoknak, komolyzenei koncerteknek és operáknak nyújt remek színhelyet. A főváros leghíresebb múzeumai a Szépművészeti Múzeum, a Történeti Múzeum és a Museo del Cine.
    Plaza de Mayo: a mintegy három hektáros tér közepén, melyet pálmák, díszcserjék, díszfák öveznek, egy piramis formájú emlékmű hívja magára fel a figyelmet. Az emlékműcsúcsán látható görög harcos a szabadságot jelképezi. A teret övező épületek közül kiemelkedő a Casa de Gobierno, amit könnyű megtalálni, mert falai rózsaszínre vannak festve. A parkban találhatjuk meg Kolumbusz Kristóf hófehér márványszobrát is


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Florida: Orlando

    Florida középsõ részének egyik legnagyobb városa a szórakoztató parkjaival világszerte híres Orlando.

    Belvárosát magas felhõkarcolók uralják, fõutcáját az Orange Avenue-t bárok, különféle éttermek szegélyezik, amelyeket naplemente után valósággal megrohamozzák a turisták. Népszerû kulturális intézményei az Orlando Museum of Art és a Maitland Art Center, ahol több neves mûvész alkotásait tekinthetjük meg, valamint az Orlando Science Center, amely egy tudományos gyûjteményt rejt. A városban három nagy, rendkívüli népszerûségnek örvendõ szórakoztató park létesült.

  • Eger és a csillagok története

    Bizonyára sokaknak az egri várról az Egri csillagok jut eszünkbe. Van akinek tovább pörög az agya, fõleg akkor amikor a várhoz ér.

    Hogy miért? Az MTV és a MAFILM által gyártott magyar játékfilmet, az Egri csillagokat, hogy tudták itt leforgatni, ha ennyire ráépült a város a várra. Ha látni akarunk két Egri várat, akkor megtehetjük ezt. A 2. egri vár Pilisborosjenõ környékén található, ugyanis akkor még volt pénz a magyar filmekre, így felépítették az egri vár pontos mását.

  • Halkidiki Budapesten

    Bár a magyarok egyik legkedveltebb utazási célpontja évek óta Görögország, ma már az egyes régiók külön-külön is invitálják a magyar vendéget: a Halkidiki régió is bemutatkozott Budapesten. A régiót alkotó, három földnyelven elterülõ Kaszándra, Szithonia és Athosz Theszalonikitõl dél-keletre terül el és mélyen belenyúlik az Égei-tengerbe. Ezüstös olívaligetek, aranyló gabonamezõk, festõi szõlõültetvények, méregzöld fenyõerdõk és mindehhez a kék tenger sós levegõje - így összegezte a félszigetek természeti vonzerejét Halkidiki turisztikai képviselõje.

  • Diósd

    Diósd község Budapest és Érd között található. A 7-es út szeli ketté, s az MO autóút is érinti. A település „magját” patkó alakban magaslatok veszik körül, amelyekrõl nagyszerû kilátás nyílik a környékre.

    A kedvezõ földrajzi tényezõk hatására már az õskorban megtelepedett e tájon az ember. Az ókorban, középkorban is folyamatosan lakott terület volt. Elnevezése a birtokló Diódy-nemzetségre utal. Kiterjedése megfelelt a középkori magyar falu nagyságának. A Szent Gellért legenda, s azt átvevõ krónikák már Szt. István idejében templomos helyként említik.

  • Verona

    Az "urbs nobilissima" (legnemesebb város) kiemelkedik az adriai partvidék és a Pó-síkság gyönyörû városai közül. Õsi kereskedelmi útvonalak találkozási pontjánál épült, jelentõs nemzetközi vásárok helyszíne, joggal nevezték e1 Itália kapujának. Egyeteme, történelmi emlékei, múzeumai révén a térség kulturális centruma.

    Alapításáról nem szólnak legendák, de Kr. elõtt az 1. században már fontos római kolónia volt. Itt született a latin aranykor legnagyobb költõje, Catullus. Szerepét, fontosságát a korai középkor évszázadaiban is megõrzi. Nagy Károly fia, Kis Pipin, majd I. Ottó német-római császár szívesen idõzik itt.

  • Bogota, a Kolumbiai álom Európaiaknak

    Kolumbia fõvárosa lassan kezd az elviselhetõség mintájává válni nem csak Latin-Amerikában, hanem az egész világon is.

    A város olyannyira ökológiailag tudatos, hogy minden vasárnap összesen több mint 100 mérföldnyi utat zárnak le a benzinüzemû jármûvek elõl. Ehelyett gyalogosok, kerékpárosok és gördeszkások vonulnak ki az utcákra az ódivatú közlekedés érdekében. Ezen a héten a Centro Cultural Gabriel Garcia Marquez földszintjén található Juan Valdez kávézó azok helyek egyike, ahol ez ember nézelõdhet és magába szívhatja az igazán felülmúlhatatlan kolumbiai kávé izét és zamatát.

  • Abu Dhabi, az emirátusok fõvárosa

    Abu Dhabi a fõvárosa az Arab Emirátusoknak, és Dubai a legnagyobb városa, melyekrõl joggal mondható, hogy az ellentétekrõl híresek.

    Az arab tradíciókat híven megõrzõ lakosságot, akiket ruházatukról könnyen fölismerhetünk, kiegészítik a világ minden tájáról érkezett emberek. A jellegzetes iszlám kegyhelyekkel jól megférnek a sugárutak mentén épült hatalmas felhõkarcolók, üvegpaloták, melyek a jövõt vetítik elénk. Ápolt, gondozott parkok és az öntözött zöldterület feledteti az egykori sivatagot, melyre a város épült.

  • Nabateusok földjén

    A Jordán Haszemita Királyság fiatal állam, még nincs százéves. De történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az ország és az egész Közel-Kelet legérdekesebb látnivalója Petra, az eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussa-nak, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

  • Hajóúton Görögországban

    Sokan mondják, hogy Görögország megismeréséhez kevés egy élet, és valószínûleg igazuk van. A rengeteg kisebb-nagyobb sziget mind egy külön világ, és akkor még nem szóltunk a szárazföld szinte megszámlálhatatlan nevezetességérõl. Mi egy hajóút során néhány szigetet látogattunk meg, és megnéztünk pár fontos történelmi emléket a szárazföldön - ennyire tellett a pár napból. Kalandvágyó magyarok kis csoportja gyülekezett egy csütörtök délután a Ferihegyi repülõtéren.

  • Várnegyed Monacóban

    A várnegyed reneszánsz stílusban épült sikátoraiban falatnyi terek kúttal, váratlanul elõbukkanó templomok, gyönyörû épületek, éttermek és boltok kötik le az embert.

    Hangulatos éttermek mindenütt vannak, ahol a francia és olasz konyha egyszerre van jelen – már csak a város elhelyezkedése miatt is. A két nép habitusa közötti különbség az ételeken is tetten érhetõ, hogy ki mire használja a konyhát és a fõzést.

  • Finnország: A hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa

    Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa.

    Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjed lápvilággal és számtalan madárfajjal. A finnek állítólag rokonaink és Õk e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepõen tájékozott Magyarországról.

  • Párizs

    Eiffel-torony

    Párizs jelképe az Eiffel-torony, amit az 1889-es Világkiállításra építettek, megemlékezve a forradalom századik évfordulójára. Nevét tervezõjérõl, Gustave Eiffelrõl kapta. A vasból készült építmény 320 méteres magasságával 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt. A város mûvészeti és irodalmi elitje sok más modern dologhoz hasonlóan ellenezte a tornyot, amit emiatt 1909-ben majdnem ledöntöttek.

  • Marrakesh, a rózsaszínû város

    Az ezerévesnél régibb, mintegy egymilliós királyi város zöldben és rózsaszínben pompázik.

    Marrakeshben rengeteg a gyönyörû kert, több tízezer pálmafa nyújt hûsítõ árnyat és minden ház, mecset, lakóház, szálloda (legyen az Sofitel vagy Sheraton) – rózsaszínû. A helyiek elmondása szerint azért nem fehérre festik a házaikat, hogy a szemüket kevésbé vakítsa a mindig ragyogó napsütés, kézenfekvõbbnek tûnik azonban az Atlaszban fellelhetõ építõipari alapanyag õsi használata.

  • New York szíve: Manhattan

    Bár New York öt városrészbõl áll- Manhattan, Queens, a Bronx, Brooklyn és Staten Island -, a legtöbb látnivaló és érdekesség Manhattanben van. Ezt a hosszúkás szigetetkeleten az East River határolja, nyugaton a Hudson, északon a Bronxtól a Harlem River válastja el. Manhattan utcái és Avenue-i rácsszerûen helyezkednek el. Az Avenue-k iránya észak-déli, az utcáké pedig kelet-nyugati, ezek derékszögben metszik egymást, így a város térkép leginkább egy hatalmas sakktáblára emlékezteti a látogatót.

  • Kalocsa, a paprika hazája

    Budapesttõl 120 km-re délre, a Dunától mintegy 5 km-re fekszik ezeréves katolikus városunk, a 18.500 lakosú Kalocsa. A Duna-Tisza köze legrégebbi városának legfontosabb, legmeghatározóbb építészeti remekei az egyházhoz kapcsolódnak.

    Az elsõ székesegyházát államalapító királyunk, Szent István építtette, aki megkeresztelkedésével elsõként ismerte el, vette fel, majd terjesztette el népe körében a keresztény vallást. Elsõ érseke Asztrik apát lett, aki elhozta a pápától kapott koronát Magyarországra.

  • Várna újra vár

    Sokak számára az Aranyhomok tengerpart gyermekkori nyaralását idézi, de legalábbis ismerõsen cseng.

    Ma fõleg német és angol turisták kedvelt nyaralóhelye, ahol magyar hangot szinte nem, vagy alig hallani. Várna arra vár, hogy ismét felfedezzük… Ha a nyaralásunkat egy hûsítõ vízparton töltenénk, akkor elõször azt döntsük el, hogy tengerpartra vagy gyógyvizekhez utazzunk. Kikapcsolódásunkat és felüdülésünket a legjobban az szolgálja ha egyikrõl sem kell a másik javára lemondanunk, mint például Bulgáriában ...

  • Szováta - A csábító szomszéd

    Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírû üdülõváros.

    A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idõvel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az elsõ sóstavak. Elsõ lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elûztek, de rövidesen visszatelepültek.

  • Nagykarácsony település (Magyarország)

    A település megközelíthetõ közúton: a 6. számú fõútról Dunaújvárosnál kell letérni a Mezõfalva irányába vezetõ útra, az M7-es autópályáról Székesfehérvárnál kell a 63-as fõútra letérni, arról pedig Sárszentmiklósnál a mezõfalvi útra; vasúton a Dunaújváros-Mezõfalva-Rétszilas vonalon érhetõ el Nagykarácsony.

    A vidék egykor a kunok szállásterülete volt. A település neve 1952 óta Nagykarácsony. 1537 óta említik Karácsonyszállás néven. Ez az elnevezés a helybeliek szerint onnan ered, hogy valaha az Alföldrõl december közepén, karácsony táján terelték át a gulyákat a Dunán.

  • Korzika

    Korzika Franciaország 26 régiójának (région) egyike, noha a jog magát Korzika szigetét "kollektív territórumként" (collectivité territoriale) határozza meg. Számos olyan fontos jogot élvez, amely nagyobb hatáskört biztosít számára, mint amennyi a többi régió rendelkezésére áll, de összességében jogi helyzete mégiscsak a többi régióéhoz hasonló. A köznyelvben Korzikát mindenesetre csak mint régiont említik meg. A szigetet a Ligur-tenger választja el a szárazföldtõl.

  • Hollandia

    Hollandia misztikus hely, de ezt nem távoli egzotikumának köszönheti, hanem sajátos legendájának. Olyan világ, ahol a szépség és a letisztultság együtt lélegzik az õsi, elfojtott vagy legalábbis nyíltan kevésbé vállalható romlottsággal. Amszterdam, az elhíresült hippiváros - bár sejthetõ, hogy nem ez a fõ erénye - évente húszmillió turistát vonz. A holland vidék gondosan ápolt szélmalmaival, végtelen tulipánmezõivel...

  • Bükki Nemzeti Park

    A környezetébõl szigetszerûen kiemelkedõ Bükk hegység délrõl nézve átmenet a Kárpátok össze-függõ magas gerincei felé, északról jõve, pedig az Alföld laposságának elõfutára. Itt alakult meg 1977. január 1-én 38 774,6 hektár védett területtel hazánk sorrendben harmadik, ugyanakkor elsõ hegyvidéki nemzeti parkja. A hegység legjellegzetesebb, legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík. A hegyi rétekkel tarkított bükkösökkel és lucfenyvesekkel borított karsztplató enyhén hullámos felszínét alacsony bércek, a közöttük lévõ töbörmezõs karsztvápák és víznyelõ töbörsoros völgyek, víznyelõk, a mélyben zsombolyok és barlangok teszik különlegessé.

  • Családbarát repülés

    Napjainkban egyre több kisgyermekes család száll repülõgépre, sõt nõ a fedélzeten az egyedül utazó fiatalok száma is.

    Hogyan készüljenek a családok a repülésre?
    Milyen szolgáltatásoknak kínálnak számukra a légitársaságok?
    Meddig utazhatnak várandós anyukák repülõgépen?
    Két légitársaságtól kértünk választ a leggyakrabban felmerülõ kérdésekre.

  • Kairó: a fáraókori látnivalók hazája

    Kairó: a fáraókori látnivalók hazájaAfrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa Kairó, a világ 13. legnépesebb városa. Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. Az óvárosban található iszlámista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség része. A város magában foglal két szigetet, Gezira és Roda.

  • Szófia

    Szófiát 7000 évvel ezelõtt alapították. Európa második legöregebb városa.

    A történelem folyamán, Szófia számos változáson ment keresztül, ahogy a különbözõ uralkodók, birodalmak alakították a város mai képét. Az eltérõ kultúrák pl. román, bulgár, ottomán keveredésének köszönhetõen a város igen gazdag mûemlékekben. Az idelátogatót magával ragadja, ahogyan az õsi épületek bele vesznek a modern világ forgatagába.

  • A világ 7 új csodája - az indiai Taj Mahal

    A régészek 671 nevet találtak az iszlám mûemlék homokkõ falába faragva. A pompás Taj Mahalt a mogul császár, Dzsahán sah építtette kedves felesége, Mumtaz Mahal emlékére. Mumtaz gyerekszülésbe halt bele 1630-ban, és a császár, India ötödik mogulja szerette volna, ha Agrában, ahol az uralkodói udvar helyszínén egy fehér márvány síremléket építenek az emlékére. A régészek valószínûnek tartják, hogy az a névlista, amely az épületnek a Yamuna folyóra nézõ északi oldalán találtak, a kõmûveseké. A neveket az Indiai Régészeti Felmérés vizsgálata során fedezték fel.

  • Grüetzi! Zürichi városkép

    Miért utazik az ember éppen Svájcba?

    Sokan nyaralni, hiszen ebben az országban minden megtalálható, havas hegyek, folyók, tavak és ugyanígy pálmafák. De nem csak természeti szépségekben bõvelkedik az ország, hanem több szempontból is sokszínû. A Svájci Államszövetség négy hivatalos nyelvvel büszkélkedik, francia, német, olasz és rétoromán területeket is találhatunk. Persze ez sem minden, hiszen rengeteg nyelvjárás van, így a Berndütsch illetve a Zürichdütsch.

  • Donovaly (Dóval, Szlovákia)

    Csillámló hó, szikrázó napsütés, friss havasi levegõ, lélegzetelállító panoráma… Ki ne akarná szabadidejét ilyen fenséges körülmények között tölteni? Feledve a szürke hétköznapokat síléccel a lábán, és nosza, neki a fehér lejtõnek. A síelés nem csupán sport. A síelés életforma. Amint beköszönt a tél, az üdülõközpontok sorra telnek meg a téli sportok szerelmeseivel.

    Donovaly, magyar nevén Dóval, néhány szénégetõ település összeolvadásával jött létre, s hamar a környékbeli községek adminisztrációs központjává nõtte ki magát.

  • A világ 7 új csodája - a tibeti Potala Palota

    A tibeti fõváros, Lhásza felé magasló Potala-palotát, amely több száz éven át a dalai lámák téli otthona volt, Peking 53 millió jüanért (6,4 millió dollárért), öt éven át tartó munkával teljesen – és a XVII. század óta elsõ ízben – felújította. „Ilyen költséges renoválásra a központi kormány Kínában azelõtt még sohasem vállalkozott. Amikor 1985-ben ide érkeztem, komolyan féltem attól, hogy a Potala-palota egyszer csak összeomlik” – nyilatkozta az igazgatásáért felelõs bizottság vezetõhelyettese, Csiung Ta.

  • Kemeneshõgyész

    Kemeneshõgyész község a Dunántúlon, a Kisalföld szélén, a Kemeneshát, a Kemenesalja és a Marcal-medence találkozásánál fekszik. Veszprém megye északnyugati részén helyezkedik el.

    1951 elõtt Vas megyéhez tartozott. Északról Magyargencs, délrõl Szergény, délkeletrõl Békás és Mezõlak, nyugatról Kemenesmagasi határolja. Csaknem teljesen sík, kavicsos dombháton és a Marcal árterébõl kiemelkedett homokszigeten, teraszokon szántóföldek, akácosok, rétek váltakozva terülnek el.

  • Dél-Afrika egzotikus varázsa

    Dél-Afrika az utóbbi években az egyik legjelentõsebb fogadó országa lett a nemzetközi turizmusnak. Ehhez hozzájárultak a jó szállodák, a kiváló infrastruktúra, a kellemes éghajlat, a barátságos emberek, a megfizethetõ árak és a látnivalók sokasága: a csodálatos tájak, a nemzeti parkok hihetetlenül gazdag állatvilága, a különleges vegetáció, az õslakosság egzotikus kultúrája, a történelmi emlékek bõsége és a gyönyörû városok szebbnél szebb épületei. E sokféleség és az itt élõ emberek legkülönfélébb bõrszíne és származása miatt szokták Dél-Afrikát szivárványországnak nevezni.