rss

  • Nem mindennapi látványt nyújt a világ első vízalatti étterme

  • Nem mindennapi látványt nyújt a világ első vízalatti éttermeA Maldív-szigeteken található a világ első víz alatti étterme, ahol közel öt méteres mélységben várja vendégeiket egy különleges vacsorára. A 2005-ben megnyitott Ithaa Undersea étterem lenyűgöző tengeri kilátással rendelkezik. A víz alatti vendéglő része a Conrad Maldives Rangali Island hotelnek. Az 5 méter széles és 9 méter hosszú építészeti különlegesség 14 fő befogadására alkalmas. A hotel egyik mólójának a végén található csigalépcsőn keresztül lehet lejutni az étterembe. Különleges kérés esetén az étkezde hálószobává is átalakítható. Az biztos, hogy felejthetetlen élmény lehet.




  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Dardzsiling – egy város a világ tetején

    Ha a hétköznapok után, egy hosszú hétvégén ki akarsz szabadulni a 15 milliós Kalkuttából, és a forró, száraz, piszkos szmog után egy kis hûvös, tiszta levegõre vágysz - igencsak meg kell küzdened érte. „Elugrani” a Himalája keleti részén fekvõ híres Dardzsilingbe, a volt brit helyõrségbe, amelyet már a gyarmati idõkben is tiszti üdülõhelyként használtak, egynapos program.

    Ugyanis 630 kilométert kell legyûrni még akkor is, ha vonat vagy busz helyett (ezekkel 13-16 óráig tartana az út), a jóval drágább repülõgépet választjuk.

  • Szeged a Napfény Városa

    Szeged egy olyan város, amelyet minden magyarnak egyszer látni kell. Az országban nincs olyan ember, aki nem hallott volna már a Pick szalámiról, a szegedi paprikáról, a szabadtéri játékokról és esetleg a szegedi papucsról. Ezek csak azok a dolgok, amelyekrõl folyamatosan tájékoztatnak minket, pedig Szegeden sokkal több látnivaló van mint gondolnánk.

  • Balatoni pillanatok

    Sok éves küzdelem és harc eredménye az, hogy a Balaton vízminõsége újra olyan, mint évekkel ezelõtt. Minõségét pártatlan (nem politikailag), külföldi szakemberek ellenõrzik és ezt külföldi honlapokon, és újságokban teszik közzé ezzel is segítve a turisták Magyarországra áramlását. A magyar tengert övezõ északi parton található hegyeit a vulkáni mûködés hozta létre sok millió éve. A kihûlt vulkánbazaltok koszorúja ma igazi turistalátványosságnak számít.

  • Bugacpuszta (Kiskunsági Nemzeti Park)

    Ha felkerekedünk a pusztába, teljesülhet az a titkos vágyunk, hogy a nyüzsgõ nagyvárosból egy nyugodt, természeti értékekben (növény és állatvilágban), néphagyományokban, gasztronómiábn gazdag tájra jussunk. Minden ember megérdemelne évente néhány napnyi, élettel és élménnyel teli pillanatsort, de egy nap is elegendõ ahhoz, hogy belepillantsunk a puszta utánozhatatlan zamatába. A lehetõséggel elsõsorban a magyaroknál tehetõsebb nyugati szomszédaink élnek.

  • Bahamák - Amit tudnod kell elutazás elõtt!

    A Bahama szigetekre utazó turisták a megszokott óvatossággal járjanak el. Az erõszakos bûncselekmények száma ugyan emelkedik, ezek azonban rendszerint Nassau és Freeport, turisták által nem sûrûn látogatott részeiben történnek.

    A szállodákban mindig zárják be az ajtót és értékeiket ne hagyják õrizetlenül, különösen a strandokon. Úti okmányaikat és egyéb értékeiket célszerû a szálloda széfjében elhelyezni, valamint kerüljék drága feltûnõ órák, ékszerek viselését.

  • The World - A világ kicsiben

    300 szigetbõl álló csoportot épít a legdrágább és legpompásabb arab város Dubai.

    A szigetek 3-4 hektáros területek, amelyek egy-két villát és nyaralót tartalmaznak. Azt azért nem árt tudni, hogy egy-egy szigetet egy-egy országról mintáztak, de sajnos Magyarország formájú sziget nem készült és nem is fog.

  • Bol (Brac-sziget)

    Horvátországba menet, útközben elgondolkodhatunk azon, hogy a szárazföld több száz kilóméteres partszakaszán akarunk tábort verni vagy a nyaralást valamelyik kisebb - nagyobb szigeten ejtjük meg. Mindkét lehetõségnek vannak elõnyei és hátrányai, melyek a pénztárca megterhelésében, a víz hõmérsékletében vagy a látványban nyilvánulnak meg.

  • Csodálatos, öreg Duna!

    Magyarország - Szeszélyes, de gyönyörû hazánk legnagyobb folyója, a Duna. Olykor árvízzel fenyegeti a partján élõket, legtöbbször viszont lustán hömpölyög a szikrázó napsütésben. Sokan szívesebben nyaralnak itt, mint akár a Balatonnál. Vannak, akik semmiért sem cserélnék el a fenséges folyót körülvevõ szépséges vidék látványát vagy azt a hangulatot, ami akkor tölti el az embert, ha beszívja a víz illatát. A Magyarországon áthaladó 417 kilométeres szakasz java részén nem ajánlatos a fürdõzés, de a sokkal szelídebb holtágak mentén bátran lehet pancsolni, horgászni.

  • Peking: az ősiség és modernség hazája

    Peking: az ősiség és modernség hazájaPeking - népességét tekintve - Sanghaj után a második legnagyobb kínai város. A világ egyik legősibb és legmodernebb látnivalóitól roskadozik ez a város, de már nem csak egy fura virtuális múzeum, amit csak nézni lehet, egyre élhetőbb és színesebb. Bár az egyik legdrágább város Kínában, ez nem tartja távol az európai és amerikai turistákat. A szállodák és szállások minősége általában jó, az áruk is kedvező, különösen a szervezett keretek között utazók számára. A látnivalók belépti díja jutányos, de sok a tolakodó csaló és szélhámos minden látványosság körül.

  • Tel-Aviv, egyszerre õsi és modern

    A modern nagyváros Izrael gazdasági, pénzügyi és szórakoztató központja. A kevés látnivalót ellensúlyozzák a több mint 10 kilométer hosszú tengerpart gyönyörû strandjai. A lüktetõ, nyüzsgõ városban rengeteg bár, étterem, kávézó, bolt és szórakozási lehetõség várja a turistákat. Izraelt a Közel-Kelet Amerikájának is szokták hívni. Az egész országra - és különösképpen Tel-Avivra - nagyon igaz, hogy az amerikai városképeket meghatározó felhõkarcolóktól a bazárig minden megtalálható itt.

  • Isztambul

    Ma már nem a legendás Orient Expressen, s nem is Graham Greene kalandregényének Ostendébõl induló vonatán, hanem zömében repülõgépen érkeznek a turisták a "hajnalfényben égõ" Boszporusz partjára - a két földrészt, a bizánci az iszlám és a XXI. századi nyugati kultúrát összekötõ - több mint tízmilliós metropolisba, Isztambulba. Ha az Aranyszarv-öböl fölött átívelõ Galata-hídon sétálgatunk éjféltájt, légfürdõzve az uralkodó délnyugati szélben, a "lodoszban", eltelve a holdfénnyel...

  • Tuvalu

    Tuvalu a Csendes-óceán déli részén szétszórt kilenc szigetecskéből áll. Ennek a miniországnak még a neve sem érvényes: Tuvalu polinéz nyelven azt jelenti, hogy "nyolcas csoport", ám az országhoz összesen kilenc sziget tartozik. Az országocskát ezért Tuhivának kellene nevezni, mert "hiva" azt jelenti: kilenc. Itt úgy érezhetjük, itt megtaláltuk a paradicsom evilági végét, hisz évente alig néhány száz külföldi vetődik ide. A turizmus még nem fejlődött ki, de valójában a tuvaluiak nemigen vágynak rá, hogy az ő életükbe is betörjön a külvilág zaklatottsága, hiszen ki akarja leélni az életét egy természetes állatkertben, ahol látogatók bámulják?

  • Hogyan legyen olcsóbb az utazás

    Még nem tudni pontosan, milyen hatással lesz a magyarok utazási szokásaira a válság, de annyi azért valószínû, hogy a korábbinál többen utaznak majd rövidebb nyaralásra és egyre többen keresik az olcsó lehetõségeket.

    1. A szállodai minibárt ezután legfeljebb csak a napközben a városnézés során vásárolt üdítõk és csokik hûtésére használjuk, s bármilyen csábító is az esti tévézés közben a minibárban lévõ méregdrága csipsz, ne bontsuk ki, túlságosan drága nassolás.

  • A világ 7 új csodája - Isla de Pascua (Húsvét sziget)

    Kezdjük mindjárt egy félreértés tisztázásával. A sziget nevében szó sincs többes számról, hisz a közvetlen szomszédságában található "Madáremberek szigetének" nevezett sziklaszirteket túlzás lenne annak nevezni. A sziget hivatalos neve egyébként Isla de Pascua (Húsvét sziget), és pedig azért, mert 1722-ben a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának vezetõje, Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján fedezte fel.

  • Brüsszel: unalmas kisváros, vagy pezsgõ multikulturális központ?

    Van, aki szerint Brüsszel unalmas kisváros, mások szerint pezsgõ multikulturális élete izgalmasan sokszínû. Sorozatunk Európa nagyvárosait, az ottani élet- és munkakörülményeket mutatja be.

    Brüsszelben meg kell tanulni élni – hangoztatják sokan a városról. Amikor valaki elõször jár ott, nem érti, hogyan lehet valaki szerelmes Brüsszelbe. Ugyanakkor egy kis idõ után sokan imádják a belga fõvárost, és élvezik az ottani életet. A város sokféle arcot mutat: a központban kedves, középkori házak, míg a távolabb esõ európai uniós negyed már modernebb és jóval ridegebb.

  • New York kerületei: Manhattan (5/2. rész)

    Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merõleges rács-szerkezetû, követi a Hudson folyó partvonalát.

    A Hudson folyóval párhuzamos utcák a sugárutak (Avenue), a merõlegesek az utcák (Street), többségük csak számot visel, az Avenue-k számozása az East Rivertõl felfelé emelkedik 1-tõl 12-ig (közöttük van néhány más sugárút is ami csak nevet, néhány más nevet és számot is visel), a házszámok délrõl emelkednek.

  • Velence (Venezia) a meseváros

    Olyan mint valami meseváros ahol minden eltér a megszokott valóságunktól. A házak lábát a tenger vize mossa. Régi templomok ,paloták ,mûemlékek másutt is láthatók ,de itt minden házra kiírhatnák :mûemlék. Velence 1000 évig volt a Kelet kapuja és a távoli mesevilág hangulata még ma is ott lebeg a város falai között. Az õsi falakból áradó hangulat , a színek és a foltok játéka , a valószerûtlen környezet hatása alatt a szûk sikátorok és a zöldes víz? , kanyargó csatornák dísztelen házai is romantikus mezt öltenek.

  • A megvalósult álom: Aitutaki

    Ezt a nagyszerû és távoli szigetet az álmok szigetének is nevezhetnénk, ahol az álmok valósággá válnak. Egy háromszög alakú korallsziget, ha felkelne az óceán fenékrõl, 4000 méter magas lenne. Aitutaki három vulkanikus és 12 korall szigetecskébõl (motus) áll.

    A szigetet 900 körül a feltételezések szerint elõször a legendás hírû Polinéz felfedezõ, Ru fedezte fel. Õ volt, aki elõször elkeresztelte a szigetet, és a Utataki Enua O Ru Ki Te Moana nevet adta. Durván lefordítva azt jelenti, egy rakomány ember szállítása az óceánon keresztül Ru vezetésével.

  • Szerencs

    A Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros kedvezõ földrajzi fekvése következtében már az õsidõkben lakott terület volt.

    Szerencs elsõ okleveles említése 1216-ból való. 1241-ben a Szent János-rendû keresztes lovagok (Johanniták) monostora állott itt, amely a Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága nevet kapta. A fontos kereskedelmi és hadi út mentén fekvõ települést a Bocskai István Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették históriánk fontos helyszínévé.

  • Washington, a mókusok városa

    Washington - Washington lakói közül van, aki gyûlöli, mások imádják õket. A nagy többség valószínûleg közömbös irántuk, pedig mindenhol jelen vannak. Az amerikai fõváros egyik jelképérõl, a szürke mókusról van szó, amelybõl száz éve még csak néhány cikázott a parkokban.

    Washingtont ma már nem lehet elképzelni nélkülük. Az elõvárosokban és a belvárosban, a bevásárlóközpontoknál, még a Fehér Ház kertjében és a kongresszus körüli fákon is szaladgálnak.

  • Tonga

    A Tonga Birodalom az óceániai térség egyik meghatározó birodalma volt. A birodalom uralkodóját tu'i tongának nevezték, aki a Tongatapu szigetén lévő Mu'a nevű fővárosban uralkodott. A birodalom fénykorában Niue-től Tikopiaig (Santa Cruz sziget) terjeszkedett, de befolyási övezete ennél is nagyobb volt. A birodalom 950 környékén alakult, a szamoai Tu'i Manu'a és a fiji Tu'i Pulotu birodalmak hanyatlását követően.

  • A hideg télibõl meleg nyárba

    Továbbra is Kuba az egyik legnépszerûbb célpont, hiszen viszonylag olcsó, a kiszolgálásról csak a legjobbakat hallani. A homokos strandokon nyújtózva elfeledhetjük mindennapos gondjainkat, bárki kaphat egy kis ízelítõt a karibi életbõl.

    A koktéloktól pedig rövid idõ alatt elbódulhatunk. Aki akar, remek kirándulási célpontokat találhat. Az üvegfenekû hajókon utazva gyönyörködhetünk a tenger élõvilágában.

  • Vasvár

    Vasvár Vas megye államalapítás kori központja, a vasi esperesség majd a vasvári káptalan székhelye, Domonkos kolostora a XIII. század közepén épült.

    A középkorban jelentõs város, amely 1279-ben Kun László királytól kapott városi kiváltságokat, Királyi városi rangját egészen 1423-ig megtartotta, amikor Zsigmond király eladományozta a Gersei Pethõ családnak. Ettõl kezdve hanyatló földesúri mezõváros, melynek sorsát a török hódoltság pecsételte meg. A XVI. század második felében a megyeközpont és a káptalan is a Rábán túli, biztonságosabb Szombathelyre költözött.

  • Iráklio - Kréta fõvárosa

    A sziget északi partján fekszik, az ókori minószi fõváros, Knósszosz északnyugati szomszédságában. Ezért feltehetõ, hogy ebben az idõben a palotabirodalom kikötõje lehetett.

    Mai nevét Heracleum ókori római kikötõrõl kapta, amely valószínûleg ugyanezen a helyen volt. A i. sz. 9. században a szaracén Kréta fõvárosa volt, ekkor az arab Kandak („sáncárok”) nevet kapta, s ez torzult Candiává. A több ezer éves város korai történetére vonatkozóan csak töredékes emlékek utalnak.

  • Kanton - Kína déli kapuja

    A város Kína déli részén, a „Gyöngy” folyó torkolatánál fekszik, Hong Kong és Macao szomszédságában. 7.434 négyzetkilométernyi területén 6.66 millió lakosa él. Klímája szubtrópusi monszun, forró és esõs, az éves átlaghõmérséklet 21.7 fok, a legmagasabb 38.7, a legalacsonabb télen nulla fok. Guangzhou 2.200 éves történelmével a világ legnagyobb, legrégebbi tengeri kereskedelmi központjának tekinthetõ. Gazdag históriájának köszönhetõen bõvelkedik látnivalókban.

  • Európa egyik legrégebbi városa: Lisszabon

    Európa egyik legrégebbi városa: LisszabonLisszabon Portugália nyugati peremén, az Atlanti-óceán partján helyezkedik el. Európa szárazföldi területének legnyugatibb fővárosa. A főváros szorosan vett határait jól meghatározzák a történelmi városrészek kontúrjai. Lisszabon körül számos, ma már közigazgatásilag önálló peremváros fejlődött ki, mint \"Loures\", \"Odivelas\", \"Amadora\" és \"Oeiras\". Rómához hasonlóan a történelmi városnegyedek a város hét dombjára épültek. Az utcahálózat ezekben sok esetben túl szűk ahhoz hogy járműforgalom megközelíthesse.

  • Toronto (Kanada)

    Toronto Kanada délkeleti részén a Nagy Tavak szívében fekszik, az Ontario folyó délnyugati partján. Az ország legnagyobb városa, az üzleti és a társasági élet központja.

    Toronto elképesztõ mértékben megnõtt az elmúlt néhány év alatt, tekintélyes felhõkarcolói és rácsszerkezetû utcahálózata láttán pedig nem csoda, ha összetévesztjük az USA valamely nagyvárosával. Egyébként könnyen elõfordulhat, hogy láttuk már ezt a helyet, csak nem tudatosult a dolog: az amerikai filmipar - amelyet az olcsó árak és a helyi stábok profizmusa vonz ide - már sok-sok éve itt forgatja sikerdarabjait.

  • Brüsszel

    Ha valaki nem tudná, Brüsszelt nem belgák, nem vallonok, de nem is flamandok lakják, hanem "a brüsszeliek". A hosszabb-rövidebb idõre Belgium (és Európa fõvárosában) megtelepedõ külföldiek, akik egyébként már maguk is színtiszta brüsszeliek, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gyanúsan francia vagy flamand nevû szomszéduktól megkérdezik: a Belgiumban élõ egyik vagy másik nagy népcsoporthoz tartoznak-e. "Je suis bruxellois" (azaz "brüsszeli vagyok") - vágják rá ilyenkor az esetek többségében a megkérdezettek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

  • Brunei, egy varázslatos ország

    A legtöbben vélhetõen csak annyit tudnak a világ egyik leggazdagabb országáról, hogy szultánja legendásan jómódú a kõolajlelõhelyek miatt. Ha azonban a térképen kellene elhelyezni, hiába keresnénk Kuvait és Abu Dhabi között, hiszen Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén fekszik ez az a csupán 570 km2-es területû ország. 280 ezer állampolgára ingyenes orvosi ellátásban, oktatásban és sportolási lehetõségekben részesül, míg a magas béreket nem terhei adó. Ennyi pozitívum mellett eltörpül az az apróság, hogy alkoholt a szigorú iszlám törvénykezés miatt sehol nem lehet vásárolni.

  • Pápa

    A város területén a középkorban 11 falu volt, melyekbõl kialakult az a település, mely 1398-ban már civitas, 1401-tõl pedig oppidum. A városiasodásban jelentõs szerepet játszottak a szerzetesrendek (a ferencesek 1475-ben, a pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán), illetve a nagybirtokos családok (Zápolya, Török, Esterházy). A városban szinte a reformáció kezdetétõl hódítottak a protestánsok tanai. Lelkész volt Pápán Sztárai Mihály, a neves író, Huszár Gál és Dávid, akik nyomdászok is voltak.