Ha felkerekedünk a pusztába, teljesülhet az a titkos vágyunk, hogy a nyüzsgõ nagyvárosból egy nyugodt, természeti értékekben (növény és állatvilágban), néphagyományokban, gasztronómiábn gazdag tájra jussunk. Minden ember megérdemelne évente néhány napnyi, élettel és élménnyel teli pillanatsort, de egy nap is elegendõ ahhoz, hogy belepillantsunk a puszta utánozhatatlan zamatába. A lehetõséggel elsõsorban a magyaroknál tehetõsebb nyugati szomszédaink élnek. 
A homokbuckákon kialakult borókás-nyáras erdõk számos ritka növény- és állatfajnak adnak élõhelyet. A Kiskunsági Nemzeti Park bugaci területének bejárata a Karikás csárdánál található, itt vásárolhat a látogató belépõt és információs kiadványokat.
A bejárat közelében a régmúltban használatos, nádból és fából készült pásztorépítmények hû másait láthatjuk. A pusztára gyalogosan, vagy lovas kocsin lehet bejutni.
A puszta - mint sajátos szépségeket kínáló táj - pásztorhagyományaival, különleges lovas programjaival, a szinte határtalan lovaglási lehetõségeivel az apró, hófehér falú tanyák között, magával ragadja az idelátogatót.
A homokpuszta és a kijelölt túraútvonalak szabadon, az õsborókás csak szakvezetõvel látogatható. Gépkocsival a puszta területére behajtani tilos, parkolás a fõbejárat mellett. Kisvasúttal a Móricgáti tanyák állomásról is megközelíthetõ.
Bugacpusztától 3 km-re található Bugac település, ahol kedves és segítõkész helybéli emberekkel találkozhatunk, illetve huzamosabb ott tartózkodás esetén szállást kereshetünk.
Bugacpuszta nagy idegenforgalmi vonzerõvel rendelkezik, már a századfordulón megkezdõdött ennek a különleges tájnak a felfedezése. A múlt században a kecskeméti polgármester kezdeményezésére több neves író, költõ, festõmûvész kereste fel Bugacpusztát. 1895-ben látogatott el a híres természettudós és országgyûlési képviselõ, Hermann Ottó, aki nagy szakértelemmel tanulmányozta a puszta néprajzi értékeit, a nomád pásztorélet titokzatos világát. 1896-ban az õ kezdeményezésére az Ezredévi Kiállításon is bemutatásra került a bugaci pásztorélet. Ezután vált ismertté Bugacpuszta. Ezen természeti és néprajzi értékek megóvása érdekében alakult meg 1975-ben a Kiskunsági Nemzeti Park. A természet védelme olyan kuriózumokat örökített át a mútból, mint az Õsborókás, a sík területek vadvirágokkal díszített legelõi, a régi pásztoréletet idézõ építmények és a szabadon legelészõ õshonos állatok. Ezekkel az értékekkel ismerkedhetnek meg a helyszínen szervezett programok során.