rss
bolhapiac apróhirdetés feladás
  • Baja, a vizek és ízek városa

  • Budapesttõl 160 km-re délre, a Duna folyó és a Sugovica holtág partján épült ez a hangulatos város, környékén a gemenci ártéri erdõ védett növény- és állatvilágával. Mintegy negyvenezer lakosával évszázadok óta a magyar, német, szerb és horvát nemzetiségek közös, békés otthona. Ezt a sokszínûséget õrzik a helyi épületek, hagyományok és családnevek is. Baja fõbb látnivalói közé tartozik a mediterrán hangulatú Szentháromság tér, melynek dísze a neoreneszánsz Városháza.

    Nemzetiségi örökségeink közül a Szent Miklós görögkeleti Plébániatemplom, a Bunyevác Tájház, és a könyvtárként mûködõ klasszicista Zsinagóga a legismertebb. A Türr István Múzeum várostörténeti-, néprajzi- és halászati kiállítása segítségével megismerhetjük Baja és térsége történelmi és kulturális emlékeit, ma is élõ hagyományait.

    Csodálatos természeti környezetben a belvároshoz simuló Sugovica holtág, a dunai zátonyok és az árnyas vízpartok kiváló strandolási-, sportolási illetve horgászati lehetõséget kínálnak. Személyhajó-, és yacht kikötõ várja a vízen érkezõket. Az üdülõparadicsommá vált belvárosi Petõfi-szigeten szállás- és vendéglátóhelyek, teniszpálya és sportuszoda található. Kellemes kirándulások tehetõk a nemzeti park térségében sétahajóval, erdei kisvasúttal, kerékpárral vagy csónakkal is.

    Minden év júliusának második szombatján a belvárosban rendezik meg a Bajai Népünnepély – „ A halászlé ünnepe a halászlé fõvárosában” – elnevezésû programot, amelyen 2000 bográcsban készül a híres halászlé. (2006. július 08.) A bajai vendéglõkben az év minden napján megkóstolható ez a nevezetes étel, számos tájjellegû specialitás mellett. A Bajához közeli két pincefalu, Nemesnádudvar és Hajós hangulatos, zenés borprogramokat kínál, Nagybaracska és Dávod pedig termálfürdõjével várja a vendégeket.

    Néhány bajai látnivaló:

    Vároháza: A Sugovicára nézõ reneszánsz olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai Városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. A múlt század végén, 1862-ben a város megváltotta magát a földesúri függéstõl, az épület a városé lett. A millennium évében, 1896-ban építették át historizáló, neoreneszánsz stílusban – ennek emlékét õrzi az alulában elhelyezett tábla.

    Szent Miklós görögkeleti Plébániatemplom: A bajai szerb lakosság három templomából kettõ maradt fenn, a legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késõ barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait õrzi. Homlokzati tornyán copf füzérdísz, díszes ionpillérek láthatók. Fennmaradt ikonosztáza, a templom berendezését alkotó püspöki trón és a belgrádi ikonfestõ, A. Teodorovity 1793-ban készült festményei.
    Tel: 79/423-199 (Miklós u.)

    Ady Endre Városi Könyvtár (Zsinagóga): A városi könyvtár a város legszebb mûemléképületében, az 1845-ben épült késõ klasszicista zsinagógában és a mellette lévõ egykori zsidó szeretetotthonban mûködik. A Zsinagóga belsõ terét a két oldalt húzódó egykori nõi karzat három hajóra osztja. A középsõ nagy belmagasságú tér fölé festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szembeni fal középpontjában áll a frigyszekrény, mely felett a füstfelhõbõl elõtûnõ mózesi könyvtáblák láthatók. A 180 ezer kötetes könyvtár Magyarország legnagyobb – 4.350 kötet – ún. régi anyaggal rendelkezõ városi könyvtára. Õsnyomtatványai, Magyarországon egyetlen példányban létezõ unikáliái, Ady Endre Bibliája mellett Diderot és D’Alembert által szerkesztett Nagy Francia Enciklopédia hiánytalan elsõ kiadása és más szellemtörténeti jelentõségû mûvek e gyûjtemény büszkeségei.

    A dunaparti várost mindenkinek látni kell, legalább egyszer.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tunézia, ahol a múlt és jelen eggyé válik

    Tunézia Afrika látnivalókban leggazdagabb országa. A kõkori településektõl az ókori Karthágó romjain keresztül a Csillagok Háborúja forgatási helyszínéig rengeteg érdekes hely vár a turistákra.

    Tunézia az-az ország, ahol mindenki talál számára érdekes látnivalót. A múlt iránt érdeklõdõk megnézhetik a kõkori településeket, valamint az ókori Karágó romjait is. A mozirajongóknak is érdemes ellátogatni ide, mert itt forgatták a Csillagok Háborúja címû filmet.

  • Gyõrladamér

    Gyõrladamér a Szigetköz alsó részén, a Mosoni-Duna mentén a megyeszékhelytõl 10 km-re fekszik, a gyõri kistérséghez tartozik. A falu neve már a 12. századi oklevélben szerepel. „Ladom-ér”rõl kapta a nevét.

    A falut az 1954-es árvíz elpusztította, de mint történelme során annyiszor, most is újjáépítették, sõt rohamosan fejlõdni kezdett. Mára vonzó és gyarapodó településsé lett. A falu folyamatos fejlõdésének eredményeként új utcák megnyitása vált szükségessé. Ennek következtében a beköltözöttek száma növekedett, ma már a lakosság száma: 1486 fõ.

  • Csehország - 4. rész

    ©umava
    A Csehország délnyugati határai mentén húzódó ©umava hegylánca Közép-Európa legnagyobb természeti parkjának számít. Legvonzóbb részei közé tartozik a Boubíni õserdõ a Boubín-hegy délkeleti lejtõjén és a Moldva (Vltava) forrásai. Ugyancsak elbûvölõk a ¹umavai hegyi tavak – a Laka-tó, a Plechý-hegy alatti Ple¹né-tó, a Èerné (Fekete-) és a Èertovo (Ördög-) tó ®elezná Ruda közelében vagy a Prá¹ilské-tó Prá¹ily mellett. A régió ékszereként tartják számon Èeský Krumlov városát, amelynek történelmi városmagja a várral és a kastéllyal felkerült az UNESCO kulturális és természeti világörökségi listájára.

  • Világörökségünk: Pécsi Ókeresztény Sírkamrák

    A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetõjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és mûvészetét. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késõ római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitérõl tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élõ kultúra és civilizáció gyökereit.

  • Horvátország kedvelt célpontjai a Plitvicei tavak, a Krka folyó vízesései és a Brioni szigetcsoport

    Kétmillió látogató a horvát nemzeti parkokban

    Több mint kétmillió látogatója volt Horvátország nyolc nemzeti parkjának a múlt év elsõ kilenc hónapjában, legtöbben a Plitvicei tavakat, a Krka folyó vízeséseit és a Brioni szigetcsoportot keresték fel - derül ki a Horvát Idegenforgalmi Közösség MTI-hez eljuttatott adataiból.

    A Plitvicei-tavakhoz 873 ezer turista látogatott el, a dalmáciai Krka Nemzeti Parkban 666 ezer turistát regisztráltak, Brionit pedig 162 ezren keresték fel.

  • Hurghada, El Gouna, Luxor, Karnak - Egyiptom varázslatos vidékei

    Egyiptom egyik legszebb üdülőhelye a Vöröstenger partján, a fővárostól körülbelül 500 km-re délkeletre fekszik Hurghada. A kristálytiszta tengerpartot finomhomokkal borított hosszú strandok szegélyezik, sok helyen találhatóak korallzátonyok, amelyek víz alatti szépsége elkápráztatja a búvárkodás szerelmeseit. A tenger vizének hőmérséklete ritkán csökken 22 C° alá, így ideális feltételeket biztosít az üdülni vágyók számára.

  • Bulgária utazás - Nyaralás 2008

    MEEX Summer Festival - Bulgária, Napospart tájékoztató

    2008.07.05. - 07.12. Egész évben erre várunk: napfény, tengerpart, remek társaság, õrült bulik! Végre kiszabadulni a megszokott hétköznapokból! Hát itt az idõ! Már csak pár hét és tombol a nyár!

    Idén nyáron a bolgár tengerpartot rázzuk fel több száz fõs csapatunkkal.

  • Madrid a spanyol fõváros

    Spanyolország fõvárosa,a több mint három és fél millió lakosú Madrid,az ország vasúti és közúti csomópontja is. Tengertõl való távolsága és magassága (660 m) miatt a tél hideg, a nyár pedig forró.Madridban három világhírû képtár, egy Királyi Palota, fenséges terek, és Spanyolország történelmének kincseit õrzõ múzeumok várják az érkezõket. A várost körülvevõ kis tartomány,a Comunidad de Madrid nevezetességei közül a Sierra de Guadarrama és az El Escorial a legnevesebbek.

  • Diósd

    Diósd község Budapest és Érd között található. A 7-es út szeli ketté, s az MO autóút is érinti. A település „magját” patkó alakban magaslatok veszik körül, amelyekrõl nagyszerû kilátás nyílik a környékre.

    A kedvezõ földrajzi tényezõk hatására már az õskorban megtelepedett e tájon az ember. Az ókorban, középkorban is folyamatosan lakott terület volt. Elnevezése a birtokló Diódy-nemzetségre utal. Kiterjedése megfelelt a középkori magyar falu nagyságának. A Szent Gellért legenda, s azt átvevõ krónikák már Szt. István idejében templomos helyként említik.

  • Vámosatya a nyugalom és béke szigete a Beregben

    A község neve elõször 1289-ben tûnik fel oklevelekben Atya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" elõtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt.

    Atya faluról elõször a nagyváradi káptalan irataiból olvashatunk. Késõbb 1321-ben említik elõször oklevelek a falu papját, Pétert. 1334-ben készített pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett. Az írásos emlékek alapján a honfoglalástól lakott terület volt. Ma kb. 600 lakosa van.

  • Amszterdam, a kreativitás fõvárosa

    Amszterdam városi tanácsa ambiciózus kampány terveit mutatta be. A cél az, hogy Európa-szerte újra felfedezzék a holland várost, mint a nemzetközi kereskedelem és a külföldiek kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló elsõ öt európai város egyikét. A tervet cégek, szervezetek és kormányzati szervek képviselõivel folytatott 100 napos egyeztetés során állították össze. A hosszú elõkészület fõ tapasztalata: a kreativitás az, ami megkülönbözteti Amszterdamot a többi várostól. A most elindított Amszterdam Top City programra a város az elkövetkezõ öt évben 51 millió eurót költ.

  • Moszkvában vannak a világ legdrágább szállodái

    Továbbra is Moszkvában a legdrágábbak a szállodai szobák - állapította meg elemzésében az üzleti utazások szervezésével foglalkozó brit Hogg Robinson csoport (HRG). Moszkva immáron ötödik alkalommal végzett a lista élén. A beszámoló szerint tavaly Moszkvában egy szállodai éjszaka átlagára 317 euró volt, ami ugyan 13 euróval kevesebb, mint 2008-ban, de még mindig jelentõsen magasabb, mint Abu Dhabi szállodáiban, amelyek 256 eurós átlagárral a második helyet foglalják el. Õket követi New York (233 euró), majd Bahrain fõvárosa Manama (217 euró).

  • Hamburg - Kikötõi romantika

    Az utazót legelõször Hamburg vibráló kikötõi forgataga nyûgözi le, amely annyira más, mint a déli tengereken. Az Elbán impozáns óceánjárók, elképesztõ méretû teherhajók várakoznak, hogy rövid pihenõ után újra kifussanak az Északi-tengerre. Európa második legnagyobb kikötõjében a világ minden tájáról odasereglett tengerészek ezrei fordulnak meg, a világhírû szórakozónegyed, St. Pauli törzsközönségét is õk alkotják. Hamburgban több hidat találunk, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve. Ezekbõl néhány az Alster tavon ível át.

  • A Grand Canyon üvegterasza a Skywalk

    1220 méteres mélységbe nézhetnek le a látogatók arról az üvegteraszról, amelyet az amerikai Grand Canyon peremére épített egy helyi indián törzs. Az õslakók azt remélik, hogy a különleges technológiával készült látványosság több turistát csábít majd a rezervátumba. Az õsök és a szellemek áldását kérik az ualapaj indiánok. Ezzel a ceremóniával adták át a Grand Canyon legújabb turistalátványosságát.

  • Nizza

    Szélfútta hajjal áll az ifjú pár a Negresco erkélyén, magasan fenn a nizzai Angyal-öböl fölött, és olyan magától értetõdõ természetességgel élvezi a rózsaszín kupolás Belle Époque Hoˆtel fényûzését, mint mások a napfényt és a szelet. Álmodozva támaszkodnak a mellvédre, szemükkel követve egy vakítóan fehér hajó útját a végtelen kékségbe. Hát igen, még mindig léteznek õk, s nem csak a regényekben: a gazdagok és a még gazdagabbak, az elegánsak és a szenvtelenek, akiknek szükségük van arra a városra...

  • Az arany város: Prága

    Az arany város: PrágaAz „arany Prága” név valószínűleg I. Károly idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. A kilenc dombra épült városban 31 km hosszan kanyarog a Moldva, ami a legszélesebb pontján 330 m széles. A folyó ágai számos szigetet ölelnek közre. Nevét állítólag azokról a zúgókról (csehül: práh) kapta, amelyeken nagy robajjal folyt át a víz.Történelméből fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel, melybe napjainkban a modern kor egy-két mementója is besorolható.

  • Málta az álom és valóság szigete

    Málta a világ egyik apró területû országa, a Földközi-tenger szívében található Szicília és Tunézia között. Területe mindössze 316 négyzetkilométer. Öt szigetbõl áll: a legnagyobbnak Málta a neve, ezen kívül laknak még Gozón és Cominón. Igaz, az utóbbin mindössze heten. Két lakatlan sziget tartozik még az országhoz: Cominotto és Filfa.A szigetekre nemcsak a napfürdõzésre vágyóknak érdemes ellátogatniuk, hanem azoknak is, akik az aktív pihenést részesítik elõnyben. Máltán és Gozón lépten-nyomon a régmúlt idõk emlékeire bukkanunk: az egyiptomi piramisoknál is régebbi templomromok, középkori városok, hatalmas katedrálisok õrzik az évezredek nyomait.

  • Dél-Csehországi - 3. rész

    5. Látnivaló Dél-Csehországi régió:

    Cseh Kanada (Èeská Kanada)
    A több védett területet is magába foglaló nagy kiterjedésû, romantikus természeti park Jindøichùv Hradectõl délkeletre, Csehország, Morvaország és Ausztria határvidékén fekszik. A Cseh Kanadára az enyhén dombos, erdõvel borított táj a jellemzõ, amelyet jelzett turista- és kerékpárutak hálóznak be. A mély erdõkben számtalan bizarr alakú sziklaképzõdmény található, a szél által megformált sziklatálakkal – Masné krámy, Èertùv kámen vagy a legendákkal övezett Stodùlky.

  • Celldömölk

    Celldömölk, Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. Írásos formában elõször 1252-ben említik, de alapításának pontos ideje nem ismert. A XIII. század közepén két település alakult itt ki. Pórdömölk a jobbágyok és szolgálók faluja, míg Nemesdömölk a jómódúak, nemesek lakhelye lett. A XIII. században a településen bencés apátságot hoztak létre, mely a XVI. századra már messzeföldön híres búcsújáróhelyjé vált. Az apátság „csodatévõ kegyszobrát” a török támadások idején elmenekítették.

  • Az olasz tengerpartot kedvelik a magyar turisták

    A magyar turisták közül egyre többen választják a tengerparti pihenést, ezek közül is minden második utazás célja Olaszország - derült ki a NagyUtazás.hu nevû, internetes portál csütörtöki közleményébõl.

    A tavalyi fõszezonban, július és augusztus között a külföldre utazó magyarok 21.5 százaléka választott tengerparti nyaralást.

  • Da Vinci-túra a magyaroknak Londonban és Skóciában

    Már a magyar turisták is befizethetnek azokra a kirándulásokra, amelyek a hatalmas világsikert aratott könyv, A da Vinci-kód helyszíneire vezetik el a kíváncsi látogatót. A túra kiinduló pontja, követni a könyvben - majd a valóságban - hogy merre jár Londonban a két fõhõs, miközben a város egyik nevezetességétõl a másikhoz sietve a kód megfejtésén fáradoznak. A londoni fõ nevezetességek a könyv szempontjából a Temple Church, a Westminster Abbey, a St. James's Park, majd a National Gallery következhet, amely a temérdek klasszikus mûvészeti alkotás közül a regényben jelentõs szerepet játszó Sziklás Madonna is látható, ez tárja fel a regény fõhõse számára a da Vinci-kód rejtélyét.

  • Milánó

    Lombardia tartomány székhelye elsõ látásra inkább egy modern európai nagyvárosra, mintsem történelmi emlékekben dúskáló olasz városra emlékeztet. Aki szép idõben, repülõgépen, az Alpok és az északi tavak dombvidékei felõl érkezik Lombardia központjába, az alatta elterülõ festõi táj láttán talán nem sejti, hogy nem egy szívet melengetõ, hangulatos olasz városba érkezik, hanem a kapitalizmus és individualizmus egyik európai fellegvárába. Autóval közeledve hamarabb megsejtünk valamit.

  • Törökország

    A türkizkék tenger, festõi öblök, narancs-, banán-, és pinea fenyõligetek országába magyar állampolgároknak szükséges a vízum, amelyet a repülõtéren érkezéskor vehetünk meg 20 USD ellenében. Érdemes megjegyeznünk, hogy az útlevelünknek a visszautazás idõpontjától számítva 6 hónapig érvényesnek kell lennie. Pénzváltáskor ne ijedjünk meg, ha 4 pénznem közül lehet választani, de érdemes euróban vagy USA dollárban gondolkodnunk.

  • Elég az akvaparkokból?

    Túlkínálat, átgondolatlan fejlesztések, felszeletelõdõ piac - jellemzi a hazai akvaparkok piacát a Világgazdaság összeállításában. Túlkínálat jellemzi az akvaparkok hazai piacát, Magyarországon már "túl sok a jóból".

    A lapnak nyilatkozó akvaparkok vezetõi úgy vélik, túl sok szereplõs már a hazai piac, ráadásul az új fejlesztések is gyakran átgondolatlanok, mennyiségük nincs összhangban a fürdõzõk, azon belül is elsõsorban a külföldi vendégek számának a csökkenésével.

  • Martinique

    Martinique a Kis Antillák láncának egyik gyöngyszeme, Franciaország tengerentúli megyéje.

    Területe 1000 négyzetkilométer, lakosainak száma 335 000. A sziget hegyvidéki és vulkanikus jellegű. A tájat az óriási, 1397m magas Mont Pelee uralja. A forró, párás klíma és a termékeny vulkanikus talaj buja vegetációt éltet, trópusi esőerdőkkel és a partokon mangrove mocsarakkal.

  • Rodosz

    A sziget fõvárosát, Európa egyik legszebb középkori mûemlék együttesét a johanniták (a késõbbi máltai lovagrend alapítói) által építtetett Nagymesterek Palotája, a mediterrán utcácskák, a sikátorok labirintusai, a mecsetek, a minaretek és a díszes paloták teszik vonzóvá. A "lovagok negyedében", az óvárosban rengeteg látnivaló - õsrégi tavernák, üzletek; az újabb városrészben pedig diszkók, éjszakai bárok, táncos lokálok biztosítják a színes és változatos nyaralást. Hosszan elnyúló tengerpartja a város észak-nyugati oldalán

  • Bogota, a Kolumbiai álom Európaiaknak

    Kolumbia fõvárosa lassan kezd az elviselhetõség mintájává válni nem csak Latin-Amerikában, hanem az egész világon is.

    A város olyannyira ökológiailag tudatos, hogy minden vasárnap összesen több mint 100 mérföldnyi utat zárnak le a benzinüzemû jármûvek elõl. Ehelyett gyalogosok, kerékpárosok és gördeszkások vonulnak ki az utcákra az ódivatú közlekedés érdekében. Ezen a héten a Centro Cultural Gabriel Garcia Marquez földszintjén található Juan Valdez kávézó azok helyek egyike, ahol ez ember nézelõdhet és magába szívhatja az igazán felülmúlhatatlan kolumbiai kávé izét és zamatát.

  • Peking az új metropolisz

    Hova is lett a régi Kína? - kérdezi önkéntelenül a látogató. A szálloda boltjában képes levelezõlapokat árulnak, amelyeken egérszürke emberek és régi a városnegyedek láthatók, de ma már mindez a múlté. A modern Peking tarka, fiatal, dinamikus és jövõorientált. A 15 millió lakosú metropolisz utcáit benépesítõ nyugati stílusú, nyelveket beszélõ és világot látott emberek - hivatalosan még mindig -népköztársaság államapparátusában is megtalálhatók. Az ország lélegzetelállító fejlõdésen ment át az utóbbi években, amióta elkötelezte magát a gazdasági nyitás mellett.

  • Las Vegas: a giccs városa

    A világ legnagyobb giccsvárosa egy éven keresztül hatalmas látványossággal várja a látogatókat. A világ valószínûleg legnagyobb giccse, a piramismásolatokkal, újonnan épített velencei lagúnákkal és saját Eiffel-toronnyal büszkélkedõ kaliforniai Las Vegas, a szerencsejáték és a szex városa. A maffiavállalkozásnak indult, mára tisztára mosott tõkeszerkezetû Las Vegas elsõsorban gazdasági vállalkozás. Május 15-tõl egy éven át Las Vegas ünnepelni fog. Ünnepli saját magát és persze a turistákat és a szerencsejátékosokat is, akik rengeteg pénzt hagynak a városban.

  • Fellendülõben a turizmus az Év településén

    Kaposvárra szavaztak a tévénézõk

    Soha rosszabb évkezdetet! - így nyugtázta Szita Károly, Kaposvár polgármestere az év elsõ munkanapján átvett elismerést, amely szerint a tévénézõk szavazatai alapján a somogyi megyeszékhely elnyerte az Év települése címet. A Magyar Televízió Fõtér címû mûsorában a múlt évben bemutatkozó településekre közel 40 ezren szavaztak, Kaposvár kapta a legtöbb voksot, maga mögé utasítva többek között Miskolcot és Szombathelyt.