rss
  • Séta Esztergomban

  • A magyar Dunakanyar kapujában, Budapesttõl 40 kmre, erdõs hegyek koszorújában fekvõ Esztergom a magyar nemzet történetének kiemelkedõ helye.

    Esztergom története

    Nemcsak történelmi múltja, de híres mûemlékei, muzeális kincsei, kultúrtörténeti hagyományai, ódon hangulatot árasztó óvárosi utcái, jelentõs kulturális rendezvényei is Magyarország nemzeti zarándokhelyévé teszik ezt a kis várost.

    Ez a - földrajzi adottságai révén az õskõkor óta folyamatosan lakott - hely már a kelták (Kr. e. 350-tõl), majd a rómaiak (Kr. u. I - IV. sz.) korában fontos szerepet játszott a környék életében, amikor Solva néven a római limes jelentõs castruma és települése állt itt.

    Országos jelentõségre a magyarok honfoglalása után emelkedett, amikor Géza nagyfejedelem (972-997) ide tette székhelyét. Itt - a római castrum helyén kiépített várban - született fia, az államalapító Szent István király (1000-1038), akit itt is koronáztak királlyá 1001. január 1-jén. István király alapította az esztergomi érsekséget (1001), amely a mai napig a magyar katolikus egyház központja.

    Ugyanõ kezdett pénzt veretni Magyarországon, s évszázadokon keresztül itt mûködött az ország elsõ, hosszú ideig egyetlenpénzverdéje.

    A pénzverés feletti felügyeletet az esztergomi érsek gyakorolta, de az õ jogkörébe tartozott a magyar királyok koronázása is - majd ezer éven keresztül.

    Esztergom két és fél évszázadon, át királyi székhely volt és ezer éve egyházi központ.

    A vár alatt az Árpád-kori Magyarország legjelentõsebb városa alakult ki, gazdag kereskedõ- és iparos polgársággal.

    Ezt a jelentõs várost pusztították el a tatárok 1241-1242 telén.

    Bár a várat nem tudták elfoglalni, és a város is hamarosan újjáépült, IV. Béla a királyi székhelyet Budára helyezte át.

    A XIV-XV. században a város magja (a ,,királyi város”) ugyan királyi fennhatóság alatt maradt, de az érseki Víziváros és számos külváros egyházi kézbe került.

    A királyi udvar távozása, a gazdasági élet visszaesése ellenére a város kulturális szerepe és súlya - fõleg az egyház tevékenysége révén - jelentõsen megnövekedett: a fõkáptalannak és az Ágostonrendnek fõiskolái mûködtek itt a XIII. századtól kezdve.

    A különféle szerzetesrendeknek 11 kolostoruk volt itt, s a régi város méreteire következtethetünk abból is, hogy területén 38 templomról vannak írott adatok, s ezek mellett 4 ispotályban gyógyították a betegeket. Mindenesetre a középkori Esztergom jóval nagyobb kiterjedésû volt a mai városnál.

    Ezt a virágzó várost 1526-ban égették fel elõször a törökök, a várat azonban csak 1543- ban tudta elfoglalni maga Szulejmán szultán. Ettõl kezdve kereken 130 éven át török kézben lévõ végvár Esztergom.

    A vár birtoklásáért sok alkalommal pusztító harcokat vívtak. Az 1594. évi sikertelen ostrom alkalmával halt hõsi halált a korai magyar líra európai jelentõségû költõje: Balassi Bálint.

    1595-ben sikerült visszafoglalni a várat, de 1605-ben újra török kézre került, s ott is maradt 1683-ig, amikor a híres párkányi gyõzelem után Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly seregei végleg kiûzték a törököket Esztergomból.

    A török háborúkban rommá lett jelentõs település helyén szerény kisváros alakult újjá - a török elõl Nagyszombatra és Pozsonyba menekült érsekség is csak 1820-ban tér vissza õsi székhelyére, s kezdi meg az új egyházi központ kiépítését.

    Az 1848-as szabadságharc kezdetén - az országban másodikként - itt alakul meg a nemzetõrség, amely vér nélkül elfoglalja a szabadságharc késõbbi mentsvárát, a komáromi várat.

    Ugyanakkor az addig elkészült egyházi épületekben mûködik a szabadságharc legnagyobb hadikórháza. (A 48-as honvédtemetõben 604 magyar és 175 osztrák katona nyugszik.)

    A XIX. század végén lendületesen fejlõdik Esztergom: 1894-ben vasutat kap, majd a régi város helyén létrejött négy önálló település (Esztergom szabad királyi város, a Víziváros, illetve Szenttamás és Szentgyörgymezõ mezõvárosok) 1895-ben egyesülnek a mai Esztergommá.

    Ugyanekkor adják át a forgalomnak (a korábbi hajóhíd helyett) az Esztergomot a túlparti Párkánynyal összekötõ Mária Valéria hidat.

    A város reményteli fejlõdését az I. világháborút követõ trianoni békeszerzõdés akasztja meg: 1920-tól Esztergom megye északi fele Csehszlovákiához kerül, Esztergom ismét határváros lesz, de azért megtartja megyei székhely rangját, és - mint iskolaváros - kultúrális szerepkörét.

    A II. világháború jelentõs pusztításai után Esztergomot romvárossá nyilvánítják. Az állam és az egyház közti viszony megromlása idején helyzete tovább romlik (innen hurcolják börtönbe Mindszenty József hercegprímást - 1948), majd 1951-ben a megyeszékhelyet Tatabányára helyezik.

    Mindezek ellenére, fõleg iskolái, kulturális intézményei, közigazgatási szerepe révén megmaradt regionális kulturális központnak, történelmi múltja, mûemlékei, muzeális értékei - nem kevésbé környezetének táji szépségei és kedvezõ elhelyezkedése folytán Magyarország egyik legvonzóbb idegenforgalmi, turisztikai központjának.

    A Bazilika

    Bármilyen irányból közeledünk Esztergomhoz, kilométerekrõl feltûnik a város jelképe, a tájba szépen illeszkedõ Bazilika.

    Ha Visegrád felõl érkezünk, két hatalmas háztömb (régi, kanonoki épületek) között halad fel az út az ország legnagyobb templomához, a monumentális Bazilikához, amelyet négy prímás építtetett 1822-1869 között, Kühnel Pál, Pákh János és Hild József tervei szerint. (A felszentelés már 1856-ban megtörtént. Erre az alkalomra írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet maga vezényelt az ünnepség alkalmával.)

    A templom méretei lenyûgözõek: magassága a kriptától a keresztig 100 m, hossza 118 m, szélessége 49 m, az impozáns timpanon oszlopai 22 méteresek, a kupola belsõ magassága 71,5 m, átmérõje 33,5 m.

    A déli oldalbejáraton bejutva, a szentélyben Grigoletti: Mária mennybevételét ábrázoló képe tûnik elénk, ami a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe: 13 × 6,5 m.

    A déli oldalon szerényen húzódik meg a középkori székesegyház egyetlen megmaradt építménye, a híres Bakócz-kápolna, Bakócz Tamás érsek sírkápolnája. Az 1506-1507-ben, helyi vörösmárványból, olasz mesterekkel építtetett kápolna a magyarországi reneszánsz építészet egyik legkiemelkedõbb alkotása. Eredetileg más helyen állt, a Bazilika építésekor 1600 darabra szétszedték, és itt eredeti formájában visszaépítették. E kápolnában tartott tedeumot 1683-ban Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly a török kiûzése után, majd 1706-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem is, amikor elfoglalta az esztergomi várat.

    A Bazilika emeleti helyiségeiben a világhírû Fõszékesegyházi Kincstár remekeiben gyönyörködhet a látogató. Az ötvöstárgyak közül csupán az Árpád-kori eredetû koronázási keresztet (erre tették le az esküt koronázáskor a magyar királyok) és Mátyás király híres, drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített, színarany kálváriáját említjük meg.

    A templom alatti kriptában középkori fõpapok síremlékeit, az óegyiptomi stílusban készült kör alakú sírboltban az esztergomi érsekek temetkezési helyét látjuk. Ide kerültek végsõ nyughelyükre 1991. május 4-én Mindszenty József hercegprímás földi maradványai is. (Azóta a magyar katolikusok búcsújáró helye lett a látványos altemplom.)

    Aki a környék panorámájában akar gyönyörködni, felmehet a kupolába is, ahonnan páratlan körkilátás nyílik a Börzsönyre, Visegrádi-hegységre, a Pilisre, a Gerecsére és a távoli, ködbe veszõ felvidéki hegyekre...

    A Bazilika a Várhegy közepén áll. Az oszlopcsarnoktól észak felé kerülve Medgyessy Ferenc szobrászmûvész Szent István királyt ábrázoló lovas szobra mellett haladunk el. Ezen a tájon állt Géza fejedelem palotája - István király születési helye.

    A szobor és a Bazilika északi tornya között, a Géza fejedelem által épített Szent István vértanú templom helyén szabadtéri oltár jelzi azt a pontot, ahol ezer évvel ezelõtt az elsõ magyar királyt, Szent Istvánt megkoronázták. Az emlékoltártól ÉK-re a hegy lábánál álló volt érseki Nagyszeminárium felsõ szintjére öntöttvasból készült, romantikus "sóhajok hídján" juthatunk el a "Mindszenty emlékhely" kiállítására, mely méltó emléket állít Magyarország utolsó hercegprímásának.

    Szent István megkoronázása
    (Milleneumi emlékmû)

    A közeli északi rondellán áll 2001. augusztus 15-tõl Melocco Miklós szobrászmûvész István király megkoronázását ábrázoló, monumentális millenniumi emlékmûve.

    A rondelláról szép kilátás nyílik a Garam folyó torkolatára, a Duna menti hegyekre. Az északi városrész, Szentgyörgymezõ apró házai közül kiemelkedõ, középkori eredetû templom tornya mögött, a Dunaparton elénk tûnik a 48-as honvédtemetõ facsoportja is. Innen a szomszédos presso (egykor a vártisztek lakása) lépcsõs-boltozatos lejáróján, a vár nyugati gyalogkapuján át a közelmúltban helyreállított "Macska úton" néhány perc alatt lesétálhatunk a Vízivárosba a Keresztény és a Balassa Múzeumokhoz.

    Vármúzeum

    Ha eredeti utunkat folytatjuk, a bazilika nyugati homlokzata elõtt visszasétálva az Árpád-házi királyok és késõbbi érsekek palotájának maradványaihoz, és a 2000-re, Gál Tibor tervei szerint kiépített Vármúzeumhoz jutunk. A magyarországi román stílusú építészet kiemelkedõ alkotásából a híres Szent István szoba, a lakótorony és a késõromán-koragótikus királyi várkápolna érdemel említést. A termekben kiállítás mutatja be Esztergom múltját, a lakótorony tetejérõl pedig a város és környéke panorámájában gyönyörködhetünk.

    A várból a régi kaputornyokon át, Esztergom szabadtéri pantheonja mentén ereszkedünk le a Víziváros felé: a felvonóhíd után a Városalapítót, Esztergom millenniumi emlékmûvét (Vigh Tamás munkája), majd a lejtõ alján, a bástyafalak elõterében Vitéz János érsek (1465-1472) szobrát látjuk (Szentirmai Zoltán alkotása).

    Utóbbi Mátyás király nevelõje, kancellárja, az elsõ magyar egyetem alapítója volt. Nevét viseli az úttest másik oldalán álló Érseki Tanítóképzõ Fõiskola. Tovább haladva, tölgyek koszorújában a török elleni ostromban hõsi halált halt Balassa (Balassi) Bálint szobra (Dózsa Farkas András mûve), majd a Víziváros bejáratánál Liszt Ferenc szoboralakja (Marosits István munkája) tûnik elénk.

    Víziváros

    Víziváros hangulatos fõutcáján jobbról középkori eredetû épületek sorakoznak: a sziklás várfok alatt az esztergomi bég (török várparancsnok) lakóháza, majd a régi Vármegye Háza következik.

    Utóbbiban a Balassa Bálint Múzeum jelentõs régészeti gyûjteményébõl rendezett ,,Esztergom a középkorban” címû kiállítást tekinthetjük meg.

    A múzeummal szemben álló egytornyú templomot és rendházat a törökök kiûzése után a ferencesek építették - ma a Szatmári Irgalmas Nõvéreké. A zárda sarkán az 1739-es pestis emlékére állított (1740) barokk Immaculata szoborcsoport vonja magára a figyelmet.

    A Víziváros fõterén álló kéttornyú plébániatemplomot a jezsuiták építették barokk stílusban (1728-1738). Díszes berendezésének java része a II. világháborúban pusztult el. A mellette álló jezsuita rendházból építtette ki Lippert József tervei szerint neoreneszánsz stílusban Simor János hercegprímás a mai prímási palotát (1880-1882). A palota második emeletén találjuk az ugyancsak Simor által alapított és világszerte ismert Keresztény Múzeumot, amelynek legjelentõsebb darabjai a középkori táblaképfestészet és szobrászat remekei, de jelentõs XIII-XV. századi itáliai, és késõbbi, nyugat-európai festmény-, és iparmûvészeti anyaggal is rendelkezik a múzeum, amelynek XIV-XVIII. századi gobelinjei is híresek.

    A prímási palotán túl, a Nagy-Duna parton áll a törökverõ Sobieski János, lengyel király emlékmûve (Körmendy Frim Jenõ és Nagy János alkotása). Mindszenty hercegprímás terérõl (emléktáblája a prímási palota bejáratánál) híd vezet át a Kis-Dunán a szigetre, Esztergom túlparti testvérvárosába, a szemközti Párkányba átívelõ, 1945-ben felrobbantott, és 2001-ben újjáépített Mária Valéria hídhoz és a hajóállomáshoz.

    A hídfõ mellett Szervátiusz Tibor ,,Híd-oltalmazó Boldogasszony” szobra hívja fel figyelmünket, az egykori vámházban pedig mindkét part és térsége idegenforgalmi értékeit szolgáló iroda mûködik.

    A szigeten találhatóak a város sportintézményei. Utunkat a Kis-Duna sétány évszázados platánjai alatt folytatjuk tovább. A balra nyíló Katona István utca az egykor itt lakó híres történetíróról kapta nevét (emléktáblája a 6. sz. ház falán). A hangulatos kis utca barokk házai török eredetûek: Rusztem pasa fürdõjének maradványait rejtik itt a falak. Az utca végén, a városfalmaradvány sarkán emléktábla (Nagy János szobrászmûvész alkotása) jelzi azt a helyet, ahol a magyar nyelvû líra európai rangú megteremtõje: Balassa (Balassi) Bálint halálos sebet kapott 1594. május 19-én, a török kézen lévõ Esztergom ostrománál.

    Tovább haladva a Víziváros déli sokszögbástyáján az I. világ-háború 14. honvédezredének emlékmûvét látjuk (Berán Lajos mûve). - Szemben, a Kis-Duna túlsó oldalán, a Szigeten az épülõ Élmény- és látványfürdõ monumentális épülettömbje emelkedik (tervezõje: Finta József).

    Szent Tamás-hegy

    A sétány tovább a kellemes vizû (27 °C) strandhoz, illetve a városközpontba vezet, aki azonban a város szép panorámájára és további látnivalóira kíváncsi, jöjjön tovább velünk a Liszt Ferenc és Batthyány utcán a Szent Tamás-hegyre. Utunk az új Szeminárium és a híres Fõszékesegyházi Könyvtár épületei között vezet. Utóbbit Hild József építette 1853-ban (oromzatán Szent Jeromos szobra), s ez a vidék egyik leggazdagabb könyvtára.

    Az Árpádkortól folyamatosan fejlõdõ gyûjtemény jelentõs kódex- és õsnyomtatványanyagából csupán a XII. századi kéziratos Esztergomi Iskoláskönyvet (az Árpádházi hercegek tankönyvét) említjük itt meg.

    A kápolnával koronázott Szent Tamás-hegy lábánál vagyunk ismét, ahol kedves kisvendéglõk, panziók (Mélytányér kisvendéglõ, Alabárdos panzió, Csülök csárda, Ria panzió, Szent Tamás-hegyi vendéglõ) várják házias ételekkel, szállással, magyaros vendégszeretettel a megfáradt látogatót.

    A Csülök csárdán túl jobbra fordulva, a szép fekvésû barokk kálvária stációi mellett a Szent Tamás-kápolnához jutunk, melynek XII. századi elõdje a török háborúkban pusztult el. Névadója az 1173-ban szentté avatott Tamás canterburyi érsek volt. A kápolnától gyönyörû kilátás nyílik a Várhegyre, az alatta fekvõ Vízivárosra, valamint sétánk további célpontjára: az egykori királyi városra és festõi környékére.

    Innen keskeny sétaút, majd lépcsõs lejáró vezet a hegy peremén a Szent István emlékmûhöz. A dombormûvet (Antal Károly alkotása), amely István király esztergomi koronázását ábrázolja, 1938-ban, halálának 900. évfordulóján állították.

    Ugyanakkor készült a dalmát hangulatot idézõ zegzugos feljáró út (Várnai Dezsõ munkája), amelyrõl rálátunk a város legrégibb szállodájára, a patinás Fürdõ Hotelre, melyben egykor Széchenyi István és Kossuth Lajos is megszállt.

    A fõúthoz leérve kis kitérõt teszünk a balra nyíló Imaház utcába, ahol az egykori zsinagóga elõtt Martsa István Mártíremlékmûvét láthatjuk. Az imaház ma a Technika Háza, korszerûen felszerelt elõadótermei nemzetközi jelentõségû konferenciáknak adnak otthont.

    Tovább haladva a Szent Tamás-hegy hangulatos, Tabánt idézõ kis utcáiba pillanthatunk be, majd a szép vonalú barokk Szent István-kápolna mellett elhaladva a Duna Múzeum barokk épületéhez érünk. A múzeum a Duna és a magyar vízügy történetét bemutató állandó kiállítás mellett modern képzõmûvészeti tárlatokkal is várja vendégeit.

    Az új korszerû kiállítás megnyitása után, 2002-ben az év múzeuma kitüntetõ címet nyerte el az intézmény.

    Belváros

    Innen rövid sétával a kisváros forgalmas közlekedési csomópontjára, a Rákóczi térre jutunk, ahonnan a fõtér felé nyílik kilátás. Középen, a térburkolaton vörös mûkõsávok jelzik az egykori Királyi város Szent Lõrinc kapujának és a városfalnak nyomvonalát.

    Ezeken túl jutunk a város fõterére, melyet barokk, klasszicista és romantikus épületek öveznek. A baloldali sarokház közel kétszáz évig patika volt, jelenleg Esztergom Város Gran Tours Utazási Irodájának ad otthont.

    Mögötte a Hild József tervezte (1862), romantikus stílusú Takarékpénztár épülete emelkedik ki a sorból, majd további kedves, polgári lakóházak következnek.

    A tér keleti oldalán a város legszebb rokokó épülete, a Gróh-ház hívja fel a figyelmet, majd a Prokopp János tervei szerint romantikus stílusban épült Posta-épület (1863) következik. A tér déli végét egyetlen hatalmas, árkádsoros barokk palota: a Városháza épülete zárja le, meghatározva a város fõterének hangulatát. Eredetileg Bottyán Jánosnak, a Rákóczi szabadságharc híres "Vak Bottyán" generálisának kúriája állt itt. Mai formáját 1772-1773- ban nyerte, amikor teljesen átépítették.

    Errõl tanúskodik a homlokzaton látható vörösmárvány városcímer 1773-as évszáma is. A tér közepén a helyi származású Kiss György alkotta Szentháromság szoborcsoportot látjuk 1900-ból.

    A jobbra nyíló utca elején egy 1767-ben épült szép barokk lakóház, vele szemben a megyei levéltár romantikus épülete, majd a Vármegyeház szecessziós hátsó homlokzata következik, a kis utca végén a sort a belvárosi plébániatemplom szép barokk épülete (Oratsek Ignác terve) zárja le.

    A templom fõoltárképe Vaszary János festõmûvész alkotása (1896).
    A Városháza bal sarkán az itt kezdõdõ utcának is nevet adó Bottyán János generális lovas szobra (Martsa István alkotása) áll.

    Az egykori fõutcában jeles házak emelkednek: elõször a Mária Terézia által gimnázium céljára épített tornyos, barokk épület, majd a Vármegyeház szép barokk palotája következik (építõje: Mayerhoffer András, 1747 körül).

    Az ún. Meszéna-házat 1755-1770 között építették. Kiemelkedõ dísze a gazdag faragású "napsugaras kapu", kedves fotótémája az ide látogató turistáknak.

    Ferences templom

    Az utca másik oldalán a pálosok, majd bencések barokk székháza, a neoreneszánsz fõgimnázium (ma: szakközépiskola), a Ferences Rendház és Gimnázium következik a hatalmas, barokk ferences templommal.

    Ezen a tájon állt egykor a ferenceseknek a török háborúkban elpusztult elsõ kolostora és temploma is, amelybe IV. Béla királyt és családját temették (1270). Díszes síremlékük és a régi templom maradványai itt rejtõznek a földben. Emléküket az utcasarkon 2000-ben felállított bronz dombormû (a felvidéki Nagy János szobrászmûvész alkotása) õrzi.

    A keresztezõdés túlsó oldalán álló barokk palota (1770) a reformkor híres ,,ördöglovasának”, gróf Sándor Móricznak otthona volt egykor. A IV. Béla király úton a fõutcára (Kossuth L. u.), azon át tovább az autóbuszpályaudvarra jutunk. Innen tovább a hegyek felé a Siszler úton, vagy a Babits Mihály úton az Elõhegyen álló Babits-villához visz utunk. A ma emlékmúzeumnak berendezett kis házban töltötte nyarait jeles költõnk 1924-tõl 1941-ben bekövetkezett haláláig. Az emlékmúzeum és annak híres ,,autogramfala” az irodalomkedvelõk ezreit vonzza évente a házhoz, ahonnan a város szép panorámájában is gyönyörködhetünk.

    Ha a Kossuth Lajos utcán folytatjuk tovább utunkat, elõször egy, a házak között álló barokk templom tornya tûnik elénk: a török idõkben idetelepült rácok (szerbek) 1760 táján épített templomtornya, majd a Hõsök tere következik. A téren áll az I. világháború helyi áldozatainak monumentális emlékmûve (Lányi Dezsõ alkotása). Elõtte, a korábbi, bonyolult útkeresztezõdés helyén kialakított virágos körforgalom a megnövekedett forgalmat és a város szépítését egyaránt szolgálja.

    A látványt dél felõl már a Rudnay téren álló, és helyben csak ,,Kerek templomnak” nevezett Szent Anna plébániatemplom kupolás, tornyos épülete zárja le. Ezt 1828-1837 között építtette Pákh János tervei szerint (a Bazilika építését is elindító) Rudnay Sándor hercegprímás.

    A templommal szemben, az Árok utca vonalában állt egykor a Királyi város déli, budai kapuja, melytõl négy irányban ágaznak el az utak: Tát-Komárom; Dorog-Budapest, illetve a Pilisi-hegyek- Dobogókõ-Budapest felé. Innen közelíthetõ meg közúton az újjáépített Mária Valéria híd is.

    Gépkocsival ezeken az utakon hagyhatjuk el a várost, aki gyalogosan érkezett, az az autóbusz-pályaudvarról, vagy a közeli vasútállomásról búcsúzhat a magyar múlt kincsesházától, Esztergom városától...

    A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • City of New York

    New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens harmadik legnépesebb városa.

    Az országon belül és világviszonylatban is az egyik legjelentõsebb politikai, üzleti és kulturális központ. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján; területe 800 km², lakossága 8 158 000 fõ (a New York-i agglomeráció népessége majdnem 19 millió fõ). Az azonos nevû tagállamban található, a tõle való megkülönböztetés végett hívják még New York City-nek.

  • Várna újra vár

    Sokak számára az Aranyhomok tengerpart gyermekkori nyaralását idézi, de legalábbis ismerõsen cseng.

    Ma fõleg német és angol turisták kedvelt nyaralóhelye, ahol magyar hangot szinte nem, vagy alig hallani. Várna arra vár, hogy ismét felfedezzük… Ha a nyaralásunkat egy hûsítõ vízparton töltenénk, akkor elõször azt döntsük el, hogy tengerpartra vagy gyógyvizekhez utazzunk. Kikapcsolódásunkat és felüdülésünket a legjobban az szolgálja ha egyikrõl sem kell a másik javára lemondanunk, mint például Bulgáriában ...

  • Eger és a csillagok története

    Bizonyára sokaknak az egri várról az Egri csillagok jut eszünkbe. Van akinek tovább pörög az agya, fõleg akkor amikor a várhoz ér.

    Hogy miért? Az MTV és a MAFILM által gyártott magyar játékfilmet, az Egri csillagokat, hogy tudták itt leforgatni, ha ennyire ráépült a város a várra. Ha látni akarunk két Egri várat, akkor megtehetjük ezt. A 2. egri vár Pilisborosjenõ környékén található, ugyanis akkor még volt pénz a magyar filmekre, így felépítették az egri vár pontos mását.

  • Liverpool - A tengeri kapocs Európa és Amerika között

    A város egy hegygerincre épült, melynek legmagasabb pontja az Everton domb, 70 méterrel magasodik a tenger fölé.

    Északról Sefton, keletrõl pedig Knowsley kerülete határolja, míg a Mersey túlpartján Birkenhead és Wallasey városával néz farkasszemet. A város központja mintegy 5 mérföldnyire van a Liverpool öböltõl és az Ír-tengertõl. Liverpoolt, amely Anglia egyik legjelentõsebb, és ötödik legnépesebb városa, a Liverpool Városi Tanács kormányozza, egyike annak az öt tanácsnak, ami Merseyside grófságban mûködik.

  • Marosvásárhely - székely titok

    Télen a mindent beborító vastag hótakaró, tavasszal az újjáéledõ természet zsongása, nyáron a büszke fenyõfák hûvöse, õsszel pedig az ezer színben pompázó falevelek kavalkádja – érkezzünk bármelyik évszakban Marosvásárhelyre, a várost körülölelõ dombok, erdõk és mezõk szépsége lenyûgözi az utazót. Mintha egy mesevilágba csöppenne a távolról jött ember: oda, ahol a székelyek balladái, legendái játszódnak. Marosvásárhely nemcsak Erdély egyik legjelentõsebb városa, hanem székelyföld központja is.

  • Trendi hely lett mára az egykori NDK fõvárosából

    Ha a hetvenes években dönteni kellett, hogy Nyugat- vagy Kelet-Berlinbe mennénk, egyszerûnek tûnt a választás az elõbbi javára, s most 2005-ben is ugyanilyen egyszerû: az egykori Kelet-Berlin sokkal izgalmasabb és érdekesebb a nyugati résznél. A berliniek szerint városukat négy ízben építették újjá. Elõször a XIX. században, a német egyesülést követõen a Hohenzollernek szabtak új formát a Spree-parti birodalmi fõvárosnak. Majd jöttek a harmincas évek...

  • Brüsszel

    Ha valaki nem tudná, Brüsszelt nem belgák, nem vallonok, de nem is flamandok lakják, hanem "a brüsszeliek". A hosszabb-rövidebb idõre Belgium (és Európa fõvárosában) megtelepedõ külföldiek, akik egyébként már maguk is színtiszta brüsszeliek, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gyanúsan francia vagy flamand nevû szomszéduktól megkérdezik: a Belgiumban élõ egyik vagy másik nagy népcsoporthoz tartoznak-e. "Je suis bruxellois" (azaz "brüsszeli vagyok") - vágják rá ilyenkor az esetek többségében a megkérdezettek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

  • Nyaralás 2008 - hol fogunk nyaralni és mennyiért 2008-ban?

    Hamarosan nyílik az Utazás 2008 kiállítás, amely évrõl évre vonzza az utazni vágyókat. Igaz, egyre többen már a tülekedés és a sorbaállás helyett az internetet használják keresgélésre, láthatóan ez az a kiállítás, ami mindenkinek eszébe juttatja az idei nyaralás kiválasztásának lehetõségét. Nem téved az, aki ilyenkor keresgél, hiszen akár 30%-ot is spórolhat, ha most lefoglalja a nyaralását. A jó hír az, hogy minden kedvezmény igénybe vehetõ az on-line foglalások esetében is, tehát érdemes meglátogatnunk a nagy gyûjtõ portálokat, amelyeket több ezer lehetõséget kínálva biztosítják a kedvezõ árakat.

  • London a fiatalok mekkája

    Egyre több magyar fiatal utazik Nagy-Britanniába, a szigetországba látogató magyar turisták 43 százaléka ugyanis 35 évnél fiatalabb. A brit kulturális és szabadidõs kínálat iránt érdeklõdõ magyar utasok összetételében tapasztalható generációváltás a magyar turisták által preferált programok és tevékenységek tekintetében is megnyilvánul. A magyar utasok ugyanis, a már-már szinte "kötelezõ programnak" tekinthetõ városnézés, templomok és ...

  • Venezuela

    A Dél-Amerika északi részén fekvõ ország mintegy 2800 km-es partszakasszal érintkezik a Karib (Antilla)-tengerrel és az Atlanti-óceánnal. Az ország déli részét a Guyannai-felföld õserdõvel borított, 2000 m fölé nyúló hegyei alkotják. Északon az ország legmagasabb csúcsát is hordozó Andok termékeny medencéket körülölelõ láncai hálózzák be az országot. A két hegyvidék között terül el az Orinoco folyóvizek által feltöltött, szavannás síksága. Az északon fekvõ Maracaibói-medence lagúnás partvidéke hatalmas kõolajkészletet rejt.

  • Lady Musgrave Island - Korallok között teknõsökkel és rájákkal

    Ausztrália keleti partjától nem messze található az UNESCO világörökségeinek listáján is szereplõ fantasztikus képzõdmény, a Nagy Ausztrál Korallzátony. Több száz kilométeren a parttól nem túlságosan messze található íve egyike a világ néhány háborítatlan természeti csodájának. Déli szakasza annyira közel fekszik a szárazföldhöz, hogy a kisebb pénzû turisták számára akár hajóval is megközelíthetõ egy napos kirándulás keretében. Mi a Lady Musgrave Island nevezetû szigetet kerestük fel.

  • Csaló idegenvezetõk Rómában

    Az olasz fõvárosban az idegenvezetõk fele csaló. Igazolvány nélkül, feketén dolgoznak, a háttérben a szervezett bûnözéssel - derült ki a Róma megyében végzett hatósági vizsgálatból. Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Pantheon, Trevi-kút, Spanyol-lépcsõ, Szent Péter tér... a turisták fõbb állomásainak számító római mûemlékeknél fordulhat elõ az, hogy az olasz vagy külföldi látogatónak egy ismeretlen segítséget ajánl fel. "Elkísérem. Megmutatom, hol a bejárat. Ha velem jön, elkerülheti a sorban állást és olcsóbban vehet belépõjegyet" - sorolja az a személy, akit a rendõrök "kerítõnek" neveznek.

  • A lengyelek Velencéje

    Régi díszletek között fiatalos, lüktetõ nagyváros - ez Wroclaw, a Lengyelországba utazók legfelkapottabb úti célja. Az lepi meg leginkább a külföldit, hogy mennyi a fiatal a városban, mennyien sietnek valahová, mennyivel pörgõsebb az élet, mint akár Varsóban. Nem is csoda: Wroclaw egyetemi város - 20 felsõfokú tanintézményében 130 ezren tanulnak. Legrégibb közülük a több mint 300 éves állami egyetem, amelynek elképesztõen díszes aulája, a Lipót császárról elnevezett Aula Leopoldin bármelyik barokk templombelsõn túltesz.

  • Zágráb csodálatos látnivalói

    Zágráb csodálatos látnivalóiZágráb látnivalói a három történelmi városrészbe sűrűsödnek. A Felsőváros Zágráb történelmi központja. A középkorban alapították a Káptalandombbal együtt. Ebben az időben több épületet építettek, amelyek még ma is láthatók. A Felsőváros főtere a Szent Márk-tér, ahol valamikor kereskedők árulták portékáikat, ma itt található a horvát parlament, a Szábor és a zágrábi városi közgyűlés. A Szent Márk-teret a Szent Márk-templom uralja, amely a 14. században épült gótikus stílusban. Később neogótikus stílusban felújították.

  • Az Aggteleki Nemzeti Park

    Az Aggteleki Nemzeti ParkA nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, 20 170 hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén. 1962-ben a karszt területén található összes barlang természetvédelmi oltalom alá került az 1961. évi 18. számú, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet eredményeképpen. 1979-ben az UNESCO a tájvédelmi körzetet bioszféra-rezervátummá nyilvánították, s két magterületet jelölt ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.

  • Brazíliában lehet lecsúszni a világ legmagasabb csúszdájáról

    Brazíliában lehet lecsúszni a világ legmagasabb csúszdájáról41 méter, azaz 14 emelet magasról lehet lecsúszni a brazíliai Fortalezában épített Insano csúszdán, amelyeta Guinness Rekordok Könyve hivatalosan a világ legmagasabb vízicsúszdájának könyvelt el. Az Insano nemcsak a világ legmagasabb csúszdája, de a legfélelmetesebb is, hiszen dőlésszöge rendkívül meredek.A bátor kuncsaftok 4-5 másodperc alatt csobbannak a végén lévő medencébe, közben pedig elérhetik a 105 kmh-s sebességet. A turistalátványosságot egyébként még 1989-ben építették, és a világ minden tájáról vonzza az adrenalinvadászokat.

  • A Velencei karnevál

    A napilapok és utazási irodák hirdetéseiben megszaporodnak a Velencei Karnevál utazásokra szóló hirdetések, turisztikai programok. Igen, itt van a Karnevál idõszaka! 2008-ban január 25-tõl február 5-ig tartanak az ünnepek. Európa sok helyén tartanak karneváli ünnepségeket, de méltán a Velencei Karnevál a leghíresebb ezek között. Ennek megismerésére hívjuk meg olvasóinkat, hasznos jó tanáccsal és információkkal segítve.

  • Wi-fi az olasz tengerparton

    Lépést igyekeznek tartani az internettel az olaszországi tengerpartokon. Egyre több strandon használható már vezeték nélküli internetes szolgáltatás - ingyen is. A liguriai Imperia strandjai tették meg az elsõ lépést. Konzorciumot hoztak létre, és bevezették a wi-fit. Olaszországnak ezen a tengerpartján a turisták többsége a tehetõsebb Milánóból érkezik, vagy külföldi, aki (az olaszokkal ellentétben) megszokta, hogy akárhol internetezhet. Nyolc imperiai strand kínál ingyenes szörfölést, nem a tengeren, hanem a vezeték nélküli hálózaton. A szolgáltatás egy kilométer hosszú partszakaszon vehetõ igénybe.

  • Csehország - 6. rész (Pilzen és régiója 3.)

    6. Látnivaló Pilzen régió:
    A pilzeni földalatti folyosórendszer


    A város szíve alatt található, egymással összekapcsolt két- és háromszintes pincék rendszere fokozatosan alakult ki a 13. századtól a 19. századig. Mintegy 17 kilométert kitevõ folyosóival ez az egyik legnagyobb földalatti folyosórendszer egész Európában. A látogatás útvonala a Perlová utcában kezdõdik, kb. 750 méter hosszú és 9-12 méteres mélységben halad a felszín alatt.

  • A második legnagyobb svéd város: Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600 000 lakossal.

    Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kereskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül.

  • Az Alpok országa: Svájc

    Mennyi mindent takar: büszkeséget, örömöt,elégtételt, de talán rezignációt, szomorúságot és sajnálkozást is.

    Svájc mindenekelõtt a tisztaság, a rend és a jólét szinonimája, a tejjel-mézzel folyó Kánaán. Paradicsom, a boldogság szigete ebben a kavargó, tengernyi szükségtõl és nyomortól, háborúságtól és kétségbeeséstõl terhes világban.Valljuk be - a németek kicsit irigylik a svájciakat, akiktõl rossz néven veszik, hogy néha németebbek a németeknél. De ki szereti, ha saját jó tulajdonságait mások felülmúlják?

  • Soproni látnivalók

    Soproni látnivalókSopron a soproni borvidék központja, „A leghűségesebb város”, a Sopron–Fertődi kistérség székhelye, hazánk egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. Sopron változatos természeti adottságai, hangulatos utcái, történelmi műemlékei több ezer látogatót vonzanak évről évre. Sopron Magyarország műemlékekben leggazdagabb vidéki települése. A város területének több mint a fele műemlékvédelem alatt áll. A Soproni-hegység az Alpok legkeletibb nyúlványa. Kristálytiszta levegőjének köszönhetően Sopron jegyzett klimatikus gyógyüdülőhely.

  • Ibrány

    Ibrány jellegzetesen mezõvárosias, alföldi település. A Tiszaháton, a Rétköz nyugati részén, a Tisza és a Lónyai-csatorna által határolt területen fekszik.

    Településszerkezetét alapvetõen természeti környezete határozza meg. A rétközi települések jellemzõjeként elõször csak a kiemelkedõ szigeteken, dombokon telepedtek meg az emberek. A szájhagyomány szerint Ibrány 13 dombra épült. A Tisza szabályozása után a kevésbé magas helyekre is építkeztek, majd a dombok közötti mélyedések feltöltése, kiszáradása után a lapályokon is megindult a lakóházak építése.

  • Marrakesh, a rózsaszínû város

    Az ezerévesnél régibb, mintegy egymilliós királyi város zöldben és rózsaszínben pompázik.

    Marrakeshben rengeteg a gyönyörû kert, több tízezer pálmafa nyújt hûsítõ árnyat és minden ház, mecset, lakóház, szálloda (legyen az Sofitel vagy Sheraton) – rózsaszínû. A helyiek elmondása szerint azért nem fehérre festik a házaikat, hogy a szemüket kevésbé vakítsa a mindig ragyogó napsütés, kézenfekvõbbnek tûnik azonban az Atlaszban fellelhetõ építõipari alapanyag õsi használata.

  • Esztergom szépségei

    Esztergom szépségeiFekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokták nevezni. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája, és egyúttal az ország legmagasabb épülete. Itt található az egyetlen épen maradt magyar reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt.

  • Milánó: Divat és kultura

    Sokak szerint Milánó a legunalmasabb olasz települések egyike, klasszikus óvárosa össze-vissza, tán ha tíz utcából áll, látványosságai egyetlen délután alatt könnyûszerrel végigsétálhatók.

    Ráadásul, ha jobban megnézzük, még csak nem is hasonlít egy rendes olasz városra. Lehet, hogy nem hasonlít, mondják a Milánó-hívek, de ezzel együtt a legtipikusabban európai olasz város, a divat és a dizájn fellegvára: 2,5 millió lábon járó pazar elegancia. Bevallom, jómagam sosem gondoltam volna, hogy ennyire elbûvöl.

  • Kenya

    Ebben a fantasztikus országban mindent megtalál. Homokos korallzátony által védett tengerpartot, érintetlen természetet, Kelet-Afrika jellegzetes vadállatait eredeti környezetükben, szabadon; modern nagyvárost felhõkarcolókkal, nyüzsgõ, forgalmas kikötõvárost, üdülõövezetet és kicsiny falvakat; több ezer méter magas hegyeket, végtelen síkságokat, ligetes domboldalakat, hatalmas és aprócska tavakat, geológiai látványosságokat...

  • Utazási tippek lottómilliárdosoknak

    Az utazunk.com csapata tippeket ad a mindenkori lottónyerteseknek, hogy mire is költsék a pénzüket, ha utazni szeretnének. Lehet, hogy Ön lesz a következõ lottónyertes!

    Sajnos magán repülõgépek, tengeri hajók, és szigetek megvételére egy néhány milliárdos nyeremény kevés lehet, de alkalmi luxus utazások beleférhetnek ebbe az összegbe. Tervezzen egy luxus utat Dubaiba, vagy Abu Dhabi-ba, és élvezze a keleti élet varázslatos világát. A repülõjegy 1 fõnek 1,5 millió, ha nem szeretne turista osztályon utazni.

  • Öt kontinens homokból

    Akár a ködös Anglia, akár a perzselõ Adria partján tölti az ember a vakációt, a homokvárépítés kihagyhatatlan programja a nyaralásnak. Az ügyesebbek pedig a homokszobrászkodással próbálkoznak.

    Ennek persze nem csak gyerekek hódolnak nagy szenvedéllyel: sokszor a felnõttek is vödröt, lapátot ragadnak, és reggeltõl estig építenek, tapasztanak, tömörítenek, faragnak – méghozzá a homokszobrászok versenyén.

  • Erdély látnivalói

    Erdély látnivalóiA magyar állampolgárok évente több mint egymillió alkalommal keresik fel, viszont ennél jóval kisebb azoknak az aránya, akik turistaként jönnek a régióba. Számottevő még a nyugat-európai turisták száma is. Románia világörökségi helyszínei közül Erdély területén találhatók a következők: Erdély erődtemplomos falvai, Dák erődítmények, Segesvár történelmi központja, illetve Máramaros fatemplomai. Ha Erdélybe látogat valaki, hirtelen el sem tudja dönteni merre induljon, annyi látnivaló van, amiket nem szabad kihagyni.