rss
  • Séta Esztergomban

  • A magyar Dunakanyar kapujában, Budapesttõl 40 kmre, erdõs hegyek koszorújában fekvõ Esztergom a magyar nemzet történetének kiemelkedõ helye.

    Esztergom története

    Nemcsak történelmi múltja, de híres mûemlékei, muzeális kincsei, kultúrtörténeti hagyományai, ódon hangulatot árasztó óvárosi utcái, jelentõs kulturális rendezvényei is Magyarország nemzeti zarándokhelyévé teszik ezt a kis várost.

    Ez a - földrajzi adottságai révén az õskõkor óta folyamatosan lakott - hely már a kelták (Kr. e. 350-tõl), majd a rómaiak (Kr. u. I - IV. sz.) korában fontos szerepet játszott a környék életében, amikor Solva néven a római limes jelentõs castruma és települése állt itt.

    Országos jelentõségre a magyarok honfoglalása után emelkedett, amikor Géza nagyfejedelem (972-997) ide tette székhelyét. Itt - a római castrum helyén kiépített várban - született fia, az államalapító Szent István király (1000-1038), akit itt is koronáztak királlyá 1001. január 1-jén. István király alapította az esztergomi érsekséget (1001), amely a mai napig a magyar katolikus egyház központja.

    Ugyanõ kezdett pénzt veretni Magyarországon, s évszázadokon keresztül itt mûködött az ország elsõ, hosszú ideig egyetlenpénzverdéje.

    A pénzverés feletti felügyeletet az esztergomi érsek gyakorolta, de az õ jogkörébe tartozott a magyar királyok koronázása is - majd ezer éven keresztül.

    Esztergom két és fél évszázadon, át királyi székhely volt és ezer éve egyházi központ.

    A vár alatt az Árpád-kori Magyarország legjelentõsebb városa alakult ki, gazdag kereskedõ- és iparos polgársággal.

    Ezt a jelentõs várost pusztították el a tatárok 1241-1242 telén.

    Bár a várat nem tudták elfoglalni, és a város is hamarosan újjáépült, IV. Béla a királyi székhelyet Budára helyezte át.

    A XIV-XV. században a város magja (a ,,királyi város”) ugyan királyi fennhatóság alatt maradt, de az érseki Víziváros és számos külváros egyházi kézbe került.

    A királyi udvar távozása, a gazdasági élet visszaesése ellenére a város kulturális szerepe és súlya - fõleg az egyház tevékenysége révén - jelentõsen megnövekedett: a fõkáptalannak és az Ágostonrendnek fõiskolái mûködtek itt a XIII. századtól kezdve.

    A különféle szerzetesrendeknek 11 kolostoruk volt itt, s a régi város méreteire következtethetünk abból is, hogy területén 38 templomról vannak írott adatok, s ezek mellett 4 ispotályban gyógyították a betegeket. Mindenesetre a középkori Esztergom jóval nagyobb kiterjedésû volt a mai városnál.

    Ezt a virágzó várost 1526-ban égették fel elõször a törökök, a várat azonban csak 1543- ban tudta elfoglalni maga Szulejmán szultán. Ettõl kezdve kereken 130 éven át török kézben lévõ végvár Esztergom.

    A vár birtoklásáért sok alkalommal pusztító harcokat vívtak. Az 1594. évi sikertelen ostrom alkalmával halt hõsi halált a korai magyar líra európai jelentõségû költõje: Balassi Bálint.

    1595-ben sikerült visszafoglalni a várat, de 1605-ben újra török kézre került, s ott is maradt 1683-ig, amikor a híres párkányi gyõzelem után Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly seregei végleg kiûzték a törököket Esztergomból.

    A török háborúkban rommá lett jelentõs település helyén szerény kisváros alakult újjá - a török elõl Nagyszombatra és Pozsonyba menekült érsekség is csak 1820-ban tér vissza õsi székhelyére, s kezdi meg az új egyházi központ kiépítését.

    Az 1848-as szabadságharc kezdetén - az országban másodikként - itt alakul meg a nemzetõrség, amely vér nélkül elfoglalja a szabadságharc késõbbi mentsvárát, a komáromi várat.

    Ugyanakkor az addig elkészült egyházi épületekben mûködik a szabadságharc legnagyobb hadikórháza. (A 48-as honvédtemetõben 604 magyar és 175 osztrák katona nyugszik.)

    A XIX. század végén lendületesen fejlõdik Esztergom: 1894-ben vasutat kap, majd a régi város helyén létrejött négy önálló település (Esztergom szabad királyi város, a Víziváros, illetve Szenttamás és Szentgyörgymezõ mezõvárosok) 1895-ben egyesülnek a mai Esztergommá.

    Ugyanekkor adják át a forgalomnak (a korábbi hajóhíd helyett) az Esztergomot a túlparti Párkánynyal összekötõ Mária Valéria hidat.

    A város reményteli fejlõdését az I. világháborút követõ trianoni békeszerzõdés akasztja meg: 1920-tól Esztergom megye északi fele Csehszlovákiához kerül, Esztergom ismét határváros lesz, de azért megtartja megyei székhely rangját, és - mint iskolaváros - kultúrális szerepkörét.

    A II. világháború jelentõs pusztításai után Esztergomot romvárossá nyilvánítják. Az állam és az egyház közti viszony megromlása idején helyzete tovább romlik (innen hurcolják börtönbe Mindszenty József hercegprímást - 1948), majd 1951-ben a megyeszékhelyet Tatabányára helyezik.

    Mindezek ellenére, fõleg iskolái, kulturális intézményei, közigazgatási szerepe révén megmaradt regionális kulturális központnak, történelmi múltja, mûemlékei, muzeális értékei - nem kevésbé környezetének táji szépségei és kedvezõ elhelyezkedése folytán Magyarország egyik legvonzóbb idegenforgalmi, turisztikai központjának.

    A Bazilika

    Bármilyen irányból közeledünk Esztergomhoz, kilométerekrõl feltûnik a város jelképe, a tájba szépen illeszkedõ Bazilika.

    Ha Visegrád felõl érkezünk, két hatalmas háztömb (régi, kanonoki épületek) között halad fel az út az ország legnagyobb templomához, a monumentális Bazilikához, amelyet négy prímás építtetett 1822-1869 között, Kühnel Pál, Pákh János és Hild József tervei szerint. (A felszentelés már 1856-ban megtörtént. Erre az alkalomra írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet maga vezényelt az ünnepség alkalmával.)

    A templom méretei lenyûgözõek: magassága a kriptától a keresztig 100 m, hossza 118 m, szélessége 49 m, az impozáns timpanon oszlopai 22 méteresek, a kupola belsõ magassága 71,5 m, átmérõje 33,5 m.

    A déli oldalbejáraton bejutva, a szentélyben Grigoletti: Mária mennybevételét ábrázoló képe tûnik elénk, ami a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe: 13 × 6,5 m.

    A déli oldalon szerényen húzódik meg a középkori székesegyház egyetlen megmaradt építménye, a híres Bakócz-kápolna, Bakócz Tamás érsek sírkápolnája. Az 1506-1507-ben, helyi vörösmárványból, olasz mesterekkel építtetett kápolna a magyarországi reneszánsz építészet egyik legkiemelkedõbb alkotása. Eredetileg más helyen állt, a Bazilika építésekor 1600 darabra szétszedték, és itt eredeti formájában visszaépítették. E kápolnában tartott tedeumot 1683-ban Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly a török kiûzése után, majd 1706-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem is, amikor elfoglalta az esztergomi várat.

    A Bazilika emeleti helyiségeiben a világhírû Fõszékesegyházi Kincstár remekeiben gyönyörködhet a látogató. Az ötvöstárgyak közül csupán az Árpád-kori eredetû koronázási keresztet (erre tették le az esküt koronázáskor a magyar királyok) és Mátyás király híres, drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített, színarany kálváriáját említjük meg.

    A templom alatti kriptában középkori fõpapok síremlékeit, az óegyiptomi stílusban készült kör alakú sírboltban az esztergomi érsekek temetkezési helyét látjuk. Ide kerültek végsõ nyughelyükre 1991. május 4-én Mindszenty József hercegprímás földi maradványai is. (Azóta a magyar katolikusok búcsújáró helye lett a látványos altemplom.)

    Aki a környék panorámájában akar gyönyörködni, felmehet a kupolába is, ahonnan páratlan körkilátás nyílik a Börzsönyre, Visegrádi-hegységre, a Pilisre, a Gerecsére és a távoli, ködbe veszõ felvidéki hegyekre...

    A Bazilika a Várhegy közepén áll. Az oszlopcsarnoktól észak felé kerülve Medgyessy Ferenc szobrászmûvész Szent István királyt ábrázoló lovas szobra mellett haladunk el. Ezen a tájon állt Géza fejedelem palotája - István király születési helye.

    A szobor és a Bazilika északi tornya között, a Géza fejedelem által épített Szent István vértanú templom helyén szabadtéri oltár jelzi azt a pontot, ahol ezer évvel ezelõtt az elsõ magyar királyt, Szent Istvánt megkoronázták. Az emlékoltártól ÉK-re a hegy lábánál álló volt érseki Nagyszeminárium felsõ szintjére öntöttvasból készült, romantikus "sóhajok hídján" juthatunk el a "Mindszenty emlékhely" kiállítására, mely méltó emléket állít Magyarország utolsó hercegprímásának.

    Szent István megkoronázása
    (Milleneumi emlékmû)

    A közeli északi rondellán áll 2001. augusztus 15-tõl Melocco Miklós szobrászmûvész István király megkoronázását ábrázoló, monumentális millenniumi emlékmûve.

    A rondelláról szép kilátás nyílik a Garam folyó torkolatára, a Duna menti hegyekre. Az északi városrész, Szentgyörgymezõ apró házai közül kiemelkedõ, középkori eredetû templom tornya mögött, a Dunaparton elénk tûnik a 48-as honvédtemetõ facsoportja is. Innen a szomszédos presso (egykor a vártisztek lakása) lépcsõs-boltozatos lejáróján, a vár nyugati gyalogkapuján át a közelmúltban helyreállított "Macska úton" néhány perc alatt lesétálhatunk a Vízivárosba a Keresztény és a Balassa Múzeumokhoz.

    Vármúzeum

    Ha eredeti utunkat folytatjuk, a bazilika nyugati homlokzata elõtt visszasétálva az Árpád-házi királyok és késõbbi érsekek palotájának maradványaihoz, és a 2000-re, Gál Tibor tervei szerint kiépített Vármúzeumhoz jutunk. A magyarországi román stílusú építészet kiemelkedõ alkotásából a híres Szent István szoba, a lakótorony és a késõromán-koragótikus királyi várkápolna érdemel említést. A termekben kiállítás mutatja be Esztergom múltját, a lakótorony tetejérõl pedig a város és környéke panorámájában gyönyörködhetünk.

    A várból a régi kaputornyokon át, Esztergom szabadtéri pantheonja mentén ereszkedünk le a Víziváros felé: a felvonóhíd után a Városalapítót, Esztergom millenniumi emlékmûvét (Vigh Tamás munkája), majd a lejtõ alján, a bástyafalak elõterében Vitéz János érsek (1465-1472) szobrát látjuk (Szentirmai Zoltán alkotása).

    Utóbbi Mátyás király nevelõje, kancellárja, az elsõ magyar egyetem alapítója volt. Nevét viseli az úttest másik oldalán álló Érseki Tanítóképzõ Fõiskola. Tovább haladva, tölgyek koszorújában a török elleni ostromban hõsi halált halt Balassa (Balassi) Bálint szobra (Dózsa Farkas András mûve), majd a Víziváros bejáratánál Liszt Ferenc szoboralakja (Marosits István munkája) tûnik elénk.

    Víziváros

    Víziváros hangulatos fõutcáján jobbról középkori eredetû épületek sorakoznak: a sziklás várfok alatt az esztergomi bég (török várparancsnok) lakóháza, majd a régi Vármegye Háza következik.

    Utóbbiban a Balassa Bálint Múzeum jelentõs régészeti gyûjteményébõl rendezett ,,Esztergom a középkorban” címû kiállítást tekinthetjük meg.

    A múzeummal szemben álló egytornyú templomot és rendházat a törökök kiûzése után a ferencesek építették - ma a Szatmári Irgalmas Nõvéreké. A zárda sarkán az 1739-es pestis emlékére állított (1740) barokk Immaculata szoborcsoport vonja magára a figyelmet.

    A Víziváros fõterén álló kéttornyú plébániatemplomot a jezsuiták építették barokk stílusban (1728-1738). Díszes berendezésének java része a II. világháborúban pusztult el. A mellette álló jezsuita rendházból építtette ki Lippert József tervei szerint neoreneszánsz stílusban Simor János hercegprímás a mai prímási palotát (1880-1882). A palota második emeletén találjuk az ugyancsak Simor által alapított és világszerte ismert Keresztény Múzeumot, amelynek legjelentõsebb darabjai a középkori táblaképfestészet és szobrászat remekei, de jelentõs XIII-XV. századi itáliai, és késõbbi, nyugat-európai festmény-, és iparmûvészeti anyaggal is rendelkezik a múzeum, amelynek XIV-XVIII. századi gobelinjei is híresek.

    A prímási palotán túl, a Nagy-Duna parton áll a törökverõ Sobieski János, lengyel király emlékmûve (Körmendy Frim Jenõ és Nagy János alkotása). Mindszenty hercegprímás terérõl (emléktáblája a prímási palota bejáratánál) híd vezet át a Kis-Dunán a szigetre, Esztergom túlparti testvérvárosába, a szemközti Párkányba átívelõ, 1945-ben felrobbantott, és 2001-ben újjáépített Mária Valéria hídhoz és a hajóállomáshoz.

    A hídfõ mellett Szervátiusz Tibor ,,Híd-oltalmazó Boldogasszony” szobra hívja fel figyelmünket, az egykori vámházban pedig mindkét part és térsége idegenforgalmi értékeit szolgáló iroda mûködik.

    A szigeten találhatóak a város sportintézményei. Utunkat a Kis-Duna sétány évszázados platánjai alatt folytatjuk tovább. A balra nyíló Katona István utca az egykor itt lakó híres történetíróról kapta nevét (emléktáblája a 6. sz. ház falán). A hangulatos kis utca barokk házai török eredetûek: Rusztem pasa fürdõjének maradványait rejtik itt a falak. Az utca végén, a városfalmaradvány sarkán emléktábla (Nagy János szobrászmûvész alkotása) jelzi azt a helyet, ahol a magyar nyelvû líra európai rangú megteremtõje: Balassa (Balassi) Bálint halálos sebet kapott 1594. május 19-én, a török kézen lévõ Esztergom ostrománál.

    Tovább haladva a Víziváros déli sokszögbástyáján az I. világ-háború 14. honvédezredének emlékmûvét látjuk (Berán Lajos mûve). - Szemben, a Kis-Duna túlsó oldalán, a Szigeten az épülõ Élmény- és látványfürdõ monumentális épülettömbje emelkedik (tervezõje: Finta József).

    Szent Tamás-hegy

    A sétány tovább a kellemes vizû (27 °C) strandhoz, illetve a városközpontba vezet, aki azonban a város szép panorámájára és további látnivalóira kíváncsi, jöjjön tovább velünk a Liszt Ferenc és Batthyány utcán a Szent Tamás-hegyre. Utunk az új Szeminárium és a híres Fõszékesegyházi Könyvtár épületei között vezet. Utóbbit Hild József építette 1853-ban (oromzatán Szent Jeromos szobra), s ez a vidék egyik leggazdagabb könyvtára.

    Az Árpádkortól folyamatosan fejlõdõ gyûjtemény jelentõs kódex- és õsnyomtatványanyagából csupán a XII. századi kéziratos Esztergomi Iskoláskönyvet (az Árpádházi hercegek tankönyvét) említjük itt meg.

    A kápolnával koronázott Szent Tamás-hegy lábánál vagyunk ismét, ahol kedves kisvendéglõk, panziók (Mélytányér kisvendéglõ, Alabárdos panzió, Csülök csárda, Ria panzió, Szent Tamás-hegyi vendéglõ) várják házias ételekkel, szállással, magyaros vendégszeretettel a megfáradt látogatót.

    A Csülök csárdán túl jobbra fordulva, a szép fekvésû barokk kálvária stációi mellett a Szent Tamás-kápolnához jutunk, melynek XII. századi elõdje a török háborúkban pusztult el. Névadója az 1173-ban szentté avatott Tamás canterburyi érsek volt. A kápolnától gyönyörû kilátás nyílik a Várhegyre, az alatta fekvõ Vízivárosra, valamint sétánk további célpontjára: az egykori királyi városra és festõi környékére.

    Innen keskeny sétaút, majd lépcsõs lejáró vezet a hegy peremén a Szent István emlékmûhöz. A dombormûvet (Antal Károly alkotása), amely István király esztergomi koronázását ábrázolja, 1938-ban, halálának 900. évfordulóján állították.

    Ugyanakkor készült a dalmát hangulatot idézõ zegzugos feljáró út (Várnai Dezsõ munkája), amelyrõl rálátunk a város legrégibb szállodájára, a patinás Fürdõ Hotelre, melyben egykor Széchenyi István és Kossuth Lajos is megszállt.

    A fõúthoz leérve kis kitérõt teszünk a balra nyíló Imaház utcába, ahol az egykori zsinagóga elõtt Martsa István Mártíremlékmûvét láthatjuk. Az imaház ma a Technika Háza, korszerûen felszerelt elõadótermei nemzetközi jelentõségû konferenciáknak adnak otthont.

    Tovább haladva a Szent Tamás-hegy hangulatos, Tabánt idézõ kis utcáiba pillanthatunk be, majd a szép vonalú barokk Szent István-kápolna mellett elhaladva a Duna Múzeum barokk épületéhez érünk. A múzeum a Duna és a magyar vízügy történetét bemutató állandó kiállítás mellett modern képzõmûvészeti tárlatokkal is várja vendégeit.

    Az új korszerû kiállítás megnyitása után, 2002-ben az év múzeuma kitüntetõ címet nyerte el az intézmény.

    Belváros

    Innen rövid sétával a kisváros forgalmas közlekedési csomópontjára, a Rákóczi térre jutunk, ahonnan a fõtér felé nyílik kilátás. Középen, a térburkolaton vörös mûkõsávok jelzik az egykori Királyi város Szent Lõrinc kapujának és a városfalnak nyomvonalát.

    Ezeken túl jutunk a város fõterére, melyet barokk, klasszicista és romantikus épületek öveznek. A baloldali sarokház közel kétszáz évig patika volt, jelenleg Esztergom Város Gran Tours Utazási Irodájának ad otthont.

    Mögötte a Hild József tervezte (1862), romantikus stílusú Takarékpénztár épülete emelkedik ki a sorból, majd további kedves, polgári lakóházak következnek.

    A tér keleti oldalán a város legszebb rokokó épülete, a Gróh-ház hívja fel a figyelmet, majd a Prokopp János tervei szerint romantikus stílusban épült Posta-épület (1863) következik. A tér déli végét egyetlen hatalmas, árkádsoros barokk palota: a Városháza épülete zárja le, meghatározva a város fõterének hangulatát. Eredetileg Bottyán Jánosnak, a Rákóczi szabadságharc híres "Vak Bottyán" generálisának kúriája állt itt. Mai formáját 1772-1773- ban nyerte, amikor teljesen átépítették.

    Errõl tanúskodik a homlokzaton látható vörösmárvány városcímer 1773-as évszáma is. A tér közepén a helyi származású Kiss György alkotta Szentháromság szoborcsoportot látjuk 1900-ból.

    A jobbra nyíló utca elején egy 1767-ben épült szép barokk lakóház, vele szemben a megyei levéltár romantikus épülete, majd a Vármegyeház szecessziós hátsó homlokzata következik, a kis utca végén a sort a belvárosi plébániatemplom szép barokk épülete (Oratsek Ignác terve) zárja le.

    A templom fõoltárképe Vaszary János festõmûvész alkotása (1896).
    A Városháza bal sarkán az itt kezdõdõ utcának is nevet adó Bottyán János generális lovas szobra (Martsa István alkotása) áll.

    Az egykori fõutcában jeles házak emelkednek: elõször a Mária Terézia által gimnázium céljára épített tornyos, barokk épület, majd a Vármegyeház szép barokk palotája következik (építõje: Mayerhoffer András, 1747 körül).

    Az ún. Meszéna-házat 1755-1770 között építették. Kiemelkedõ dísze a gazdag faragású "napsugaras kapu", kedves fotótémája az ide látogató turistáknak.

    Ferences templom

    Az utca másik oldalán a pálosok, majd bencések barokk székháza, a neoreneszánsz fõgimnázium (ma: szakközépiskola), a Ferences Rendház és Gimnázium következik a hatalmas, barokk ferences templommal.

    Ezen a tájon állt egykor a ferenceseknek a török háborúkban elpusztult elsõ kolostora és temploma is, amelybe IV. Béla királyt és családját temették (1270). Díszes síremlékük és a régi templom maradványai itt rejtõznek a földben. Emléküket az utcasarkon 2000-ben felállított bronz dombormû (a felvidéki Nagy János szobrászmûvész alkotása) õrzi.

    A keresztezõdés túlsó oldalán álló barokk palota (1770) a reformkor híres ,,ördöglovasának”, gróf Sándor Móricznak otthona volt egykor. A IV. Béla király úton a fõutcára (Kossuth L. u.), azon át tovább az autóbuszpályaudvarra jutunk. Innen tovább a hegyek felé a Siszler úton, vagy a Babits Mihály úton az Elõhegyen álló Babits-villához visz utunk. A ma emlékmúzeumnak berendezett kis házban töltötte nyarait jeles költõnk 1924-tõl 1941-ben bekövetkezett haláláig. Az emlékmúzeum és annak híres ,,autogramfala” az irodalomkedvelõk ezreit vonzza évente a házhoz, ahonnan a város szép panorámájában is gyönyörködhetünk.

    Ha a Kossuth Lajos utcán folytatjuk tovább utunkat, elõször egy, a házak között álló barokk templom tornya tûnik elénk: a török idõkben idetelepült rácok (szerbek) 1760 táján épített templomtornya, majd a Hõsök tere következik. A téren áll az I. világháború helyi áldozatainak monumentális emlékmûve (Lányi Dezsõ alkotása). Elõtte, a korábbi, bonyolult útkeresztezõdés helyén kialakított virágos körforgalom a megnövekedett forgalmat és a város szépítését egyaránt szolgálja.

    A látványt dél felõl már a Rudnay téren álló, és helyben csak ,,Kerek templomnak” nevezett Szent Anna plébániatemplom kupolás, tornyos épülete zárja le. Ezt 1828-1837 között építtette Pákh János tervei szerint (a Bazilika építését is elindító) Rudnay Sándor hercegprímás.

    A templommal szemben, az Árok utca vonalában állt egykor a Királyi város déli, budai kapuja, melytõl négy irányban ágaznak el az utak: Tát-Komárom; Dorog-Budapest, illetve a Pilisi-hegyek- Dobogókõ-Budapest felé. Innen közelíthetõ meg közúton az újjáépített Mária Valéria híd is.

    Gépkocsival ezeken az utakon hagyhatjuk el a várost, aki gyalogosan érkezett, az az autóbusz-pályaudvarról, vagy a közeli vasútállomásról búcsúzhat a magyar múlt kincsesházától, Esztergom városától...

    A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mozgáskorlátozott utasok a repülõgépen

    Az ép utasokkal azonos jogokat biztosít a légi közlekedésben a mozgássérült és mobilitásukban korlátozott utasoknak egy nemrégiben életbe lépõ európai uniós rendelet. A Budapest Airport, a Malév, a British Airways és a Wizz Air illetékesét kérdeztük, mit jelentenek változást munkájukban a rendelkezések.

    A jövõben a légitársaságok senkitõl sem tagadhatják meg az utaztatást mozgáskorlátozott volta vagy mobilitása más okból történt csökkenése - így elõrehaladott kora vagy vaksága - miatt - mondja ki a rendelkezés.

  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

    A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggõ, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdõk kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott elsõ magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentõs része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élõhelyek védelmérõl szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

    A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élõhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik.

  • Miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfûrdõ

    Miskolc a honfoglalás korában létrejött település, mely ma már 192.000 fõs nagyváros, ennek megfelelõ történelmi emlékekkel, infrastruktúrával, kulturális hagyományokkal és eseményekkel, oktatási és tudományos háttérrel (Miskolci Egyetem). A nagyváros közvetlen szomszédságában (a városközponttól 7 km-re) található Miskolc-Tapolca üdülõhely, különleges mikroklímájával, helyi jelentõségû, védett parkjával, csónakázó tóval, s a gyógyhatású termálvíz vájta természetes üregek feltárásaira megépült Barlangfürdõvel. A üdülõhelyen közel 7 hektáros területû strandfürdõ (4500 m2-es vízfelülettel) is a nyári pihenését, szórakozását biztosítja az évente több százezer Miskolc-Tapolcára látogatónak.

  • Csehország - 6. rész (Pilzen és régiója 3.)

    6. Látnivaló Pilzen régió:
    A pilzeni földalatti folyosórendszer


    A város szíve alatt található, egymással összekapcsolt két- és háromszintes pincék rendszere fokozatosan alakult ki a 13. századtól a 19. századig. Mintegy 17 kilométert kitevõ folyosóival ez az egyik legnagyobb földalatti folyosórendszer egész Európában. A látogatás útvonala a Perlová utcában kezdõdik, kb. 750 méter hosszú és 9-12 méteres mélységben halad a felszín alatt.

  • Dánia a világ legboldogabb országa

    Dánia

    Demokráciájával, társadalmi egyenlõségével és békés légkörével Dánia a világ legboldogabb országa - közölték amerikai kutatók.

    A politikai és társadalmi harcokkal sújtott Zimbabwe a legkevésbé boldog, míg a világ leggazdagabb nemzete, az Egyesült Államok a 16. helyet foglalja el a World Values Survey (WVS) legfrissebb listáján.

  • Várna újra vár

    Sokak számára az Aranyhomok tengerpart gyermekkori nyaralását idézi, de legalábbis ismerõsen cseng.

    Ma fõleg német és angol turisták kedvelt nyaralóhelye, ahol magyar hangot szinte nem, vagy alig hallani. Várna arra vár, hogy ismét felfedezzük… Ha a nyaralásunkat egy hûsítõ vízparton töltenénk, akkor elõször azt döntsük el, hogy tengerpartra vagy gyógyvizekhez utazzunk. Kikapcsolódásunkat és felüdülésünket a legjobban az szolgálja ha egyikrõl sem kell a másik javára lemondanunk, mint például Bulgáriában ...

  • Hydropolis, az új dubai csoda

    Dubai eddig is kedvelt turisztikai célpontja volt a tehetõsebb utazóknak. Ebben az is szerepet játszott, hogy ha itt valami különlegességet kitaláltak- legyen az földrészeket formázó mesterséges szigetcsoport vagy vitorlaként az égbeszökõ szállodaépület-, azt meg is valósították.

    A kormányzat mindig is támogatta az innovatív projekteket annak érdekében, hogy Dubai igazán különleges célállomássá váljon. A legújabb ötlet nyomán az "óceán meghódítására" készülnek.

  • La Défense: Párizs új városrésze

    A La Défense Párizs egyik fontos, a történelmi városmagtól nyugatra elterülõ üzleti központja, közigazgatásilag azonban nem része.

    A francia fõváros Neuilly-sur-Seine negyedével határos területen a Hauts-de-Seine megyében elhelyezkedõ Nanterre, Courbevoie és Puteaux osztozik. A negyed a legnyugatibb pontja Párizs 10 km hosszú történelmi, kiemelkedõ jelentõségû épületekkel, és emlékmûvekkel jelölt útvonalának, az Axe historique-nak. Az útvonal a történelmi városmagtól, a Louvre-tól indul, majd a Champs-Élysées-n végighaladva éri el a Défense negyedet, a Diadalív érintésével.

  • Kuba

    Kuba az Antillák legnagyobb szigete, a Karib-tenger gyöngyszeme. Kristálytiszta türkizkék tenger, hófehér homokú öblök és trópusi klíma várja a napfény és a vízi sportok szerelmeseit. Egy ország, ahol a gyarmati múlt öröksége és a modern igényes szállodák jól megférnek egymás mellett, ahol a mai napig él a jegyrendszer, mégis turisták milliói töltik itt szabadságukat. Egy temperamentumos sziget, amelynek...

  • Bükki Nemzeti Park

    A környezetébõl szigetszerûen kiemelkedõ Bükk hegység délrõl nézve átmenet a Kárpátok össze-függõ magas gerincei felé, északról jõve, pedig az Alföld laposságának elõfutára. Itt alakult meg 1977. január 1-én 38 774,6 hektár védett területtel hazánk sorrendben harmadik, ugyanakkor elsõ hegyvidéki nemzeti parkja. A hegység legjellegzetesebb, legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík. A hegyi rétekkel tarkított bükkösökkel és lucfenyvesekkel borított karsztplató enyhén hullámos felszínét alacsony bércek, a közöttük lévõ töbörmezõs karsztvápák és víznyelõ töbörsoros völgyek, víznyelõk, a mélyben zsombolyok és barlangok teszik különlegessé.

  • Katar, a keleti csoda

    Katar a turisták elõtt a 90-es években nyitotta meg kapuit, de mégis kevés turista érkezik ebbe a gyönyörû országba. Dubaihoz hasonlóan Doha is rohamléptekben fejlõdik, hatalmas felhõkarcolók, luxusszállodák, bevásárlóközpontok sokasága várja a turistákat.

    Katar minden szempontból biztonságosnak tekinthetõ ország, ahol a közbiztonság jó, az európai szint feletti, s külföldieket atrocitás sem a helyi lakosság, sem a helyi szervek által hosszú idõ óta nem ért.

  • Liverpool - A tengeri kapocs Európa és Amerika között

    A város egy hegygerincre épült, melynek legmagasabb pontja az Everton domb, 70 méterrel magasodik a tenger fölé.

    Északról Sefton, keletrõl pedig Knowsley kerülete határolja, míg a Mersey túlpartján Birkenhead és Wallasey városával néz farkasszemet. A város központja mintegy 5 mérföldnyire van a Liverpool öböltõl és az Ír-tengertõl. Liverpoolt, amely Anglia egyik legjelentõsebb, és ötödik legnépesebb városa, a Liverpool Városi Tanács kormányozza, egyike annak az öt tanácsnak, ami Merseyside grófságban mûködik.

  • Bol (Brac-sziget)

    Horvátországba menet, útközben elgondolkodhatunk azon, hogy a szárazföld több száz kilóméteres partszakaszán akarunk tábort verni vagy a nyaralást valamelyik kisebb - nagyobb szigeten ejtjük meg. Mindkét lehetõségnek vannak elõnyei és hátrányai, melyek a pénztárca megterhelésében, a víz hõmérsékletében vagy a látványban nyilvánulnak meg.

  • Sharm el Sheik, a Sínai félsziget gyöngye

    Sharm el Sheikh, Egyiptom; a Vörös-tengeri turista paradicsom a kikapcsolódni, búvárkodni vágyóknak, családi üdülõknek. A Sínai félsziget gyöngye, évezredes történelmi múlttal, kulturális élményekkel gazdagon - és persze az egész évben ragyogón sütõ nappal. Egyiptom egyik legkeresettebb turistadesztinációja, egyik oldalán a Vörös-tenger, a másikon a Sínai hegy.

  • Norvégia

    A vikingek, a híres felfedezõk, a síugrók hazája, a fjordok és a hegyek országa, ahol trollok, óriásmanók táncolnak - ilyennek képzeljük el Norvégiát. Ma már ki kell egészítenünk ezt a képet az Északi-tenger kõolaj- és földgázkitermelõ fúrószigeteivel, a tankhajókkal és az olajvezetékekkel. A Skandináv-félsziget nyugati részén található ország határai Svédország, Finnország és Oroszország. Itt találhatók Európa legnagyobb gleccserei, valamint a jellegzetes norvég fjordok is.

  • Kemeneshõgyész

    Kemeneshõgyész község a Dunántúlon, a Kisalföld szélén, a Kemeneshát, a Kemenesalja és a Marcal-medence találkozásánál fekszik. Veszprém megye északnyugati részén helyezkedik el.

    1951 elõtt Vas megyéhez tartozott. Északról Magyargencs, délrõl Szergény, délkeletrõl Békás és Mezõlak, nyugatról Kemenesmagasi határolja. Csaknem teljesen sík, kavicsos dombháton és a Marcal árterébõl kiemelkedett homokszigeten, teraszokon szántóföldek, akácosok, rétek váltakozva terülnek el.

  • Kanton - Kína déli kapuja

    A város Kína déli részén, a „Gyöngy” folyó torkolatánál fekszik, Hong Kong és Macao szomszédságában. 7.434 négyzetkilométernyi területén 6.66 millió lakosa él. Klímája szubtrópusi monszun, forró és esõs, az éves átlaghõmérséklet 21.7 fok, a legmagasabb 38.7, a legalacsonabb télen nulla fok. Guangzhou 2.200 éves történelmével a világ legnagyobb, legrégebbi tengeri kereskedelmi központjának tekinthetõ. Gazdag históriájának köszönhetõen bõvelkedik látnivalókban.

  • Belföldi utazásvadász: az utazunk.com utazási tippjei

    Lassan itt az ideje, hogy elkezdjük tervezgetni a nyári pihenõnket. Ehhez kapcsolódóan az utazunk.com egy 2 részes cikkben ad tanácsokat ahhoz, hogy hogyan keressük nyári utakat belföldön és külföldön.

    Ha nem szeretnénk sok pénzt költeni, akkor célszerû egy itthoni vakációt tervezni. Akik hegyes vidéken (ez kicsit furcsán hangzik itt a Kárpát medencében) élnek, azok mehetnek vízpartra, vagy az Alföldre. Az Alföld gyermeket pedig tervezhetnek hegyvidéki túrát, vagy õk is mehetnek vízpartra.

  • Hong Kong - mint egy nemzetközi ûrállomás

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. Mikor a reptéren megcsap a párás, sós levegõ, s beszívod a tüdõdbe, mikor látod a hatalmas felhõkarcolókat úton a hipergyors reptéri metróról, ahol reklámokat vetítenek egy lapos képernyõn...

  • A Dán királyság

    A Dán Királyság a legkisebb skandináv ország, lakói azonban nem éreznek sem elszigeteltséget, sem bezártságot. A dánok nyitottak a világra, és a látogatóikkal is barátságosak, közvetlenek. Szeretnek enni, inni és semmi rossznak nem elrontói.

    Bornholm, Dánia egyik legnépszerûbb szigetét, valahol az Északi-fok magasságában képzeljük el. Pedig évrõl évre csak Németországból több mint 100 000 vendég érkezik erre a közkedvelt nyaralószigetre a kék ég, a napfény és a parti föveny kedvéért, melynek olyan finom a homokja, hogy valaha ezt használták a homokórákhoz.

  • Piliscsév

    Piliscsév Budapesttõl 30 km, Esztergomtól 18 km távolságra található. Autóval a 10-es számú fõútról közelíthetõ meg. Budapestrõl, és Esztergom viszonylatában is van menetrend-szerinti autóbusz-közlekedés.

    Vasúton is megközelíthetõ, a Budapest–Esztergom vasútvonalon Piliscsév megállóhely a falutól 1,8 km távolságra van. Piliscsév a Pilis-hegység által övezett Csévi medencében fekszik, egy elzárt, festõi kis völgyben. Zsákfalu, pihenésre, kikapcsolódásra tökéletesen alkalmas. A környezõ erdõk gazdag állatvilágnak adnak otthont.

  • Brüsszel: unalmas kisváros, vagy pezsgõ multikulturális központ?

    Van, aki szerint Brüsszel unalmas kisváros, mások szerint pezsgõ multikulturális élete izgalmasan sokszínû. Sorozatunk Európa nagyvárosait, az ottani élet- és munkakörülményeket mutatja be.

    Brüsszelben meg kell tanulni élni – hangoztatják sokan a városról. Amikor valaki elõször jár ott, nem érti, hogyan lehet valaki szerelmes Brüsszelbe. Ugyanakkor egy kis idõ után sokan imádják a belga fõvárost, és élvezik az ottani életet. A város sokféle arcot mutat: a központban kedves, középkori házak, míg a távolabb esõ európai uniós negyed már modernebb és jóval ridegebb.

  • Jamaika - a sokarcú ország

    Alig van sokarcúbb ország a Földön, mint Jamaica. Rastafarik bukkannak fel hosszú, befont hajjal, a levegõben ganja (marihuána) szaga terjeng. Bennünk dobog a reggae szívet-lábat megmozgató ritmusa. Vannak napfényes strandok és hûs, buja, zöld trópusi erdõkkel borított hegyek. De vannak nyomornegyedek is, tele veszélyekkel "bad boy"-okkal, kisebb-nagyobb gonosztevõkkel; de aki nem csupán egy szép, homokos strandra vágyik, felejthetetlen élményeket szerezhet Jamaicában.

  • St. Martin - Repülõgépek a strandolók felett

    A szigeten egymás mellett él a francia oldal "St. Martin", és a holland oldal "St. Maarten", tulajdonképpen ez a világon a legkisebb territórium, amelyen két állam osztozik.

    A teljes sziget zöld, dombos, kellemes vidék képét mutatja, az "államhatárt" csupán egy kétnyelvû, az út szélén felállított tábla jelzi. A holland oldalon: bisztrók, francia divatüzletek, Philipsburg-ban nemzetközi játékkaszinókat és vámmentes bevásárlóutcákat találunk nagy választékban. A kompok is ide kötnek ki.

  • Szicília - Napfény, tengerpart, hegyek és füstölgõ vulkánkúpok

    Napfény, tengerpart, hegyek, füstölgõ vulkánkúpok, szûk sikátorokat árnyékoló száradó ruhák, barátságos emberek. A történelem és a kultúrák valószínûtlen katyvasza, észak és dél, kelet és nyugat találkapontja, ahol a maffiáról szóló közhelyeket egy perc alatt elfelejthetjük. Szicíliába menni nem a maffia miatt veszélyes, hanem azért, mert utána egész életünkben visszakívánkozunk. Ha azt mondjuk, Nápoly az igazi Dél-Olaszország, akkor mi az a további néhány száz kilométer, amely a várostól még visszavan Szicíliáig? A Toscana és a Mars bolygó keresztezõdésére hajazó táj elég meghökkentõ ahhoz, hogy csak a kompnál térjünk magunkhoz, megpillantva a hihetetlenül kék tengert és a szoros túlpartján derengõ szigetet.

  • Csaló idegenvezetõk Rómában

    Az olasz fõvárosban az idegenvezetõk fele csaló. Igazolvány nélkül, feketén dolgoznak, a háttérben a szervezett bûnözéssel - derült ki a Róma megyében végzett hatósági vizsgálatból. Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Pantheon, Trevi-kút, Spanyol-lépcsõ, Szent Péter tér... a turisták fõbb állomásainak számító római mûemlékeknél fordulhat elõ az, hogy az olasz vagy külföldi látogatónak egy ismeretlen segítséget ajánl fel. "Elkísérem. Megmutatom, hol a bejárat. Ha velem jön, elkerülheti a sorban állást és olcsóbban vehet belépõjegyet" - sorolja az a személy, akit a rendõrök "kerítõnek" neveznek.

  • Göteborg

    Stockholm után Svédország második legnagyobb városa 600.000 lakossal. Göteborgot 1621-ben alapították, német és holland tapasztalatok alapján csatornarendszerekkel, hiszen a település mocsaras talajra épült. Ennek megfelelõen sok híd, mindenhol jelenlévõ víz, és sok-sok halétterem jellemzi. Göteborg fontos tengeri kerskedelmi és hajózási központtá nõtte ki magát. Svédország legnagyobb hajógyára itt épült, ami jelentõs hatással volt a város iparára, gazdaságára majd száz éven keresztül. A 20. században a Volvo és Svenska Kullagerfabriken lett a meghatározó gazdasági erõ.

  • Csehország - 6. rész (Pilzen és régiója 1.)

    Pilzen vidéke

    Az enyhén lankás, erdõs vidék ölelte Pilzen (Plzeò) városa Nyugat-Csehország gazdasági, kulturális és társadalmi életének központja. Pilzen mindenekelõtt a Pilsner Urquell sör gyártásának köszönheti világhírét. Érdemes megtekinteni a történelmi belvárost is a Szent Bertalan-székesegyházzal, a történelmi katakombákat, a zsinagógát, az egyedülálló dinóparkkal rendelkezõ állatkertet, valamint a számos múzeumot és galériát.

  • Frankfurt: Egy kis Amerika Európában

    Frankfurt am Main Hessen legnagyobb és egyben Németország ötödik legnagyobb városa. Több mint 670 ezer lakosa van.

    Az egykori német császári koronázóváros ma fontos pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központ. Itt székel az Európai Központi Bank, valamint itt található Európa egyik legnagyobb tõzsdéje, a Frankfurti Értékpapírtõzsde és a világ legnagyobb határidõstõzsdéje, az EUREX. Frankfurt az Európai Unió egyik leggazdagabb városa. A manager-magazine.de felmérése szerint az élet minõségét tekintve hetedik helyen áll a világon.

  • Barlangvárrá, turisztikai központtá válik a siroki sziklavár

    Sirok - Vadregényes barlangvárrá, turisztikai központtá alakul a siroki sziklavár az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) támogatása nyomán - jelentették be kedden Sirokon.

    A 320 millió forintos támogatásnak köszönhetõen hamarosan megkezdõdhet az összességében 356 millió forintos turisztikai fejlesztés, amelynek keretében látogathatóvá tesznek több, a rom talapzatába vájt riolittufa-járatot - közölte a projektgazda Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.