rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Séta Esztergomban

  • A magyar Dunakanyar kapujában, Budapesttõl 40 kmre, erdõs hegyek koszorújában fekvõ Esztergom a magyar nemzet történetének kiemelkedõ helye.

    Esztergom története

    Nemcsak történelmi múltja, de híres mûemlékei, muzeális kincsei, kultúrtörténeti hagyományai, ódon hangulatot árasztó óvárosi utcái, jelentõs kulturális rendezvényei is Magyarország nemzeti zarándokhelyévé teszik ezt a kis várost.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    Ez a - földrajzi adottságai révén az õskõkor óta folyamatosan lakott - hely már a kelták (Kr. e. 350-tõl), majd a rómaiak (Kr. u. I - IV. sz.) korában fontos szerepet játszott a környék életében, amikor Solva néven a római limes jelentõs castruma és települése állt itt.

    Országos jelentõségre a magyarok honfoglalása után emelkedett, amikor Géza nagyfejedelem (972-997) ide tette székhelyét. Itt - a római castrum helyén kiépített várban - született fia, az államalapító Szent István király (1000-1038), akit itt is koronáztak királlyá 1001. január 1-jén. István király alapította az esztergomi érsekséget (1001), amely a mai napig a magyar katolikus egyház központja.

    Ugyanõ kezdett pénzt veretni Magyarországon, s évszázadokon keresztül itt mûködött az ország elsõ, hosszú ideig egyetlenpénzverdéje.

    A pénzverés feletti felügyeletet az esztergomi érsek gyakorolta, de az õ jogkörébe tartozott a magyar királyok koronázása is - majd ezer éven keresztül.

    Esztergom két és fél évszázadon, át királyi székhely volt és ezer éve egyházi központ.

    A vár alatt az Árpád-kori Magyarország legjelentõsebb városa alakult ki, gazdag kereskedõ- és iparos polgársággal.

    Ezt a jelentõs várost pusztították el a tatárok 1241-1242 telén.

    Bár a várat nem tudták elfoglalni, és a város is hamarosan újjáépült, IV. Béla a királyi székhelyet Budára helyezte át.

    A XIV-XV. században a város magja (a ,,királyi város”) ugyan királyi fennhatóság alatt maradt, de az érseki Víziváros és számos külváros egyházi kézbe került.

    A királyi udvar távozása, a gazdasági élet visszaesése ellenére a város kulturális szerepe és súlya - fõleg az egyház tevékenysége révén - jelentõsen megnövekedett: a fõkáptalannak és az Ágostonrendnek fõiskolái mûködtek itt a XIII. századtól kezdve.

    A különféle szerzetesrendeknek 11 kolostoruk volt itt, s a régi város méreteire következtethetünk abból is, hogy területén 38 templomról vannak írott adatok, s ezek mellett 4 ispotályban gyógyították a betegeket. Mindenesetre a középkori Esztergom jóval nagyobb kiterjedésû volt a mai városnál.

    Ezt a virágzó várost 1526-ban égették fel elõször a törökök, a várat azonban csak 1543- ban tudta elfoglalni maga Szulejmán szultán. Ettõl kezdve kereken 130 éven át török kézben lévõ végvár Esztergom.

    A vár birtoklásáért sok alkalommal pusztító harcokat vívtak. Az 1594. évi sikertelen ostrom alkalmával halt hõsi halált a korai magyar líra európai jelentõségû költõje: Balassi Bálint.

    1595-ben sikerült visszafoglalni a várat, de 1605-ben újra török kézre került, s ott is maradt 1683-ig, amikor a híres párkányi gyõzelem után Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly seregei végleg kiûzték a törököket Esztergomból.

    A török háborúkban rommá lett jelentõs település helyén szerény kisváros alakult újjá - a török elõl Nagyszombatra és Pozsonyba menekült érsekség is csak 1820-ban tér vissza õsi székhelyére, s kezdi meg az új egyházi központ kiépítését.

    Az 1848-as szabadságharc kezdetén - az országban másodikként - itt alakul meg a nemzetõrség, amely vér nélkül elfoglalja a szabadságharc késõbbi mentsvárát, a komáromi várat.

    Ugyanakkor az addig elkészült egyházi épületekben mûködik a szabadságharc legnagyobb hadikórháza. (A 48-as honvédtemetõben 604 magyar és 175 osztrák katona nyugszik.)

    A XIX. század végén lendületesen fejlõdik Esztergom: 1894-ben vasutat kap, majd a régi város helyén létrejött négy önálló település (Esztergom szabad királyi város, a Víziváros, illetve Szenttamás és Szentgyörgymezõ mezõvárosok) 1895-ben egyesülnek a mai Esztergommá.

    Ugyanekkor adják át a forgalomnak (a korábbi hajóhíd helyett) az Esztergomot a túlparti Párkánynyal összekötõ Mária Valéria hidat.

    A város reményteli fejlõdését az I. világháborút követõ trianoni békeszerzõdés akasztja meg: 1920-tól Esztergom megye északi fele Csehszlovákiához kerül, Esztergom ismét határváros lesz, de azért megtartja megyei székhely rangját, és - mint iskolaváros - kultúrális szerepkörét.

    A II. világháború jelentõs pusztításai után Esztergomot romvárossá nyilvánítják. Az állam és az egyház közti viszony megromlása idején helyzete tovább romlik (innen hurcolják börtönbe Mindszenty József hercegprímást - 1948), majd 1951-ben a megyeszékhelyet Tatabányára helyezik.

    Mindezek ellenére, fõleg iskolái, kulturális intézményei, közigazgatási szerepe révén megmaradt regionális kulturális központnak, történelmi múltja, mûemlékei, muzeális értékei - nem kevésbé környezetének táji szépségei és kedvezõ elhelyezkedése folytán Magyarország egyik legvonzóbb idegenforgalmi, turisztikai központjának.

    A Bazilika

    Bármilyen irányból közeledünk Esztergomhoz, kilométerekrõl feltûnik a város jelképe, a tájba szépen illeszkedõ Bazilika.

    Ha Visegrád felõl érkezünk, két hatalmas háztömb (régi, kanonoki épületek) között halad fel az út az ország legnagyobb templomához, a monumentális Bazilikához, amelyet négy prímás építtetett 1822-1869 között, Kühnel Pál, Pákh János és Hild József tervei szerint. (A felszentelés már 1856-ban megtörtént. Erre az alkalomra írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet maga vezényelt az ünnepség alkalmával.)

    A templom méretei lenyûgözõek: magassága a kriptától a keresztig 100 m, hossza 118 m, szélessége 49 m, az impozáns timpanon oszlopai 22 méteresek, a kupola belsõ magassága 71,5 m, átmérõje 33,5 m.

    A déli oldalbejáraton bejutva, a szentélyben Grigoletti: Mária mennybevételét ábrázoló képe tûnik elénk, ami a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe: 13 × 6,5 m.

    A déli oldalon szerényen húzódik meg a középkori székesegyház egyetlen megmaradt építménye, a híres Bakócz-kápolna, Bakócz Tamás érsek sírkápolnája. Az 1506-1507-ben, helyi vörösmárványból, olasz mesterekkel építtetett kápolna a magyarországi reneszánsz építészet egyik legkiemelkedõbb alkotása. Eredetileg más helyen állt, a Bazilika építésekor 1600 darabra szétszedték, és itt eredeti formájában visszaépítették. E kápolnában tartott tedeumot 1683-ban Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly a török kiûzése után, majd 1706-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem is, amikor elfoglalta az esztergomi várat.

    A Bazilika emeleti helyiségeiben a világhírû Fõszékesegyházi Kincstár remekeiben gyönyörködhet a látogató. Az ötvöstárgyak közül csupán az Árpád-kori eredetû koronázási keresztet (erre tették le az esküt koronázáskor a magyar királyok) és Mátyás király híres, drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített, színarany kálváriáját említjük meg.

    A templom alatti kriptában középkori fõpapok síremlékeit, az óegyiptomi stílusban készült kör alakú sírboltban az esztergomi érsekek temetkezési helyét látjuk. Ide kerültek végsõ nyughelyükre 1991. május 4-én Mindszenty József hercegprímás földi maradványai is. (Azóta a magyar katolikusok búcsújáró helye lett a látványos altemplom.)

    Aki a környék panorámájában akar gyönyörködni, felmehet a kupolába is, ahonnan páratlan körkilátás nyílik a Börzsönyre, Visegrádi-hegységre, a Pilisre, a Gerecsére és a távoli, ködbe veszõ felvidéki hegyekre...

    A Bazilika a Várhegy közepén áll. Az oszlopcsarnoktól észak felé kerülve Medgyessy Ferenc szobrászmûvész Szent István királyt ábrázoló lovas szobra mellett haladunk el. Ezen a tájon állt Géza fejedelem palotája - István király születési helye.

    A szobor és a Bazilika északi tornya között, a Géza fejedelem által épített Szent István vértanú templom helyén szabadtéri oltár jelzi azt a pontot, ahol ezer évvel ezelõtt az elsõ magyar királyt, Szent Istvánt megkoronázták. Az emlékoltártól ÉK-re a hegy lábánál álló volt érseki Nagyszeminárium felsõ szintjére öntöttvasból készült, romantikus "sóhajok hídján" juthatunk el a "Mindszenty emlékhely" kiállítására, mely méltó emléket állít Magyarország utolsó hercegprímásának.

    Szent István megkoronázása
    (Milleneumi emlékmû)

    A közeli északi rondellán áll 2001. augusztus 15-tõl Melocco Miklós szobrászmûvész István király megkoronázását ábrázoló, monumentális millenniumi emlékmûve.

    A rondelláról szép kilátás nyílik a Garam folyó torkolatára, a Duna menti hegyekre. Az északi városrész, Szentgyörgymezõ apró házai közül kiemelkedõ, középkori eredetû templom tornya mögött, a Dunaparton elénk tûnik a 48-as honvédtemetõ facsoportja is. Innen a szomszédos presso (egykor a vártisztek lakása) lépcsõs-boltozatos lejáróján, a vár nyugati gyalogkapuján át a közelmúltban helyreállított "Macska úton" néhány perc alatt lesétálhatunk a Vízivárosba a Keresztény és a Balassa Múzeumokhoz.

    Vármúzeum

    Ha eredeti utunkat folytatjuk, a bazilika nyugati homlokzata elõtt visszasétálva az Árpád-házi királyok és késõbbi érsekek palotájának maradványaihoz, és a 2000-re, Gál Tibor tervei szerint kiépített Vármúzeumhoz jutunk. A magyarországi román stílusú építészet kiemelkedõ alkotásából a híres Szent István szoba, a lakótorony és a késõromán-koragótikus királyi várkápolna érdemel említést. A termekben kiállítás mutatja be Esztergom múltját, a lakótorony tetejérõl pedig a város és környéke panorámájában gyönyörködhetünk.

    A várból a régi kaputornyokon át, Esztergom szabadtéri pantheonja mentén ereszkedünk le a Víziváros felé: a felvonóhíd után a Városalapítót, Esztergom millenniumi emlékmûvét (Vigh Tamás munkája), majd a lejtõ alján, a bástyafalak elõterében Vitéz János érsek (1465-1472) szobrát látjuk (Szentirmai Zoltán alkotása).

    Utóbbi Mátyás király nevelõje, kancellárja, az elsõ magyar egyetem alapítója volt. Nevét viseli az úttest másik oldalán álló Érseki Tanítóképzõ Fõiskola. Tovább haladva, tölgyek koszorújában a török elleni ostromban hõsi halált halt Balassa (Balassi) Bálint szobra (Dózsa Farkas András mûve), majd a Víziváros bejáratánál Liszt Ferenc szoboralakja (Marosits István munkája) tûnik elénk.

    Víziváros

    Víziváros hangulatos fõutcáján jobbról középkori eredetû épületek sorakoznak: a sziklás várfok alatt az esztergomi bég (török várparancsnok) lakóháza, majd a régi Vármegye Háza következik.

    Utóbbiban a Balassa Bálint Múzeum jelentõs régészeti gyûjteményébõl rendezett ,,Esztergom a középkorban” címû kiállítást tekinthetjük meg.

    A múzeummal szemben álló egytornyú templomot és rendházat a törökök kiûzése után a ferencesek építették - ma a Szatmári Irgalmas Nõvéreké. A zárda sarkán az 1739-es pestis emlékére állított (1740) barokk Immaculata szoborcsoport vonja magára a figyelmet.

    A Víziváros fõterén álló kéttornyú plébániatemplomot a jezsuiták építették barokk stílusban (1728-1738). Díszes berendezésének java része a II. világháborúban pusztult el. A mellette álló jezsuita rendházból építtette ki Lippert József tervei szerint neoreneszánsz stílusban Simor János hercegprímás a mai prímási palotát (1880-1882). A palota második emeletén találjuk az ugyancsak Simor által alapított és világszerte ismert Keresztény Múzeumot, amelynek legjelentõsebb darabjai a középkori táblaképfestészet és szobrászat remekei, de jelentõs XIII-XV. századi itáliai, és késõbbi, nyugat-európai festmény-, és iparmûvészeti anyaggal is rendelkezik a múzeum, amelynek XIV-XVIII. századi gobelinjei is híresek.

    A prímási palotán túl, a Nagy-Duna parton áll a törökverõ Sobieski János, lengyel király emlékmûve (Körmendy Frim Jenõ és Nagy János alkotása). Mindszenty hercegprímás terérõl (emléktáblája a prímási palota bejáratánál) híd vezet át a Kis-Dunán a szigetre, Esztergom túlparti testvérvárosába, a szemközti Párkányba átívelõ, 1945-ben felrobbantott, és 2001-ben újjáépített Mária Valéria hídhoz és a hajóállomáshoz.

    A hídfõ mellett Szervátiusz Tibor ,,Híd-oltalmazó Boldogasszony” szobra hívja fel figyelmünket, az egykori vámházban pedig mindkét part és térsége idegenforgalmi értékeit szolgáló iroda mûködik.

    A szigeten találhatóak a város sportintézményei. Utunkat a Kis-Duna sétány évszázados platánjai alatt folytatjuk tovább. A balra nyíló Katona István utca az egykor itt lakó híres történetíróról kapta nevét (emléktáblája a 6. sz. ház falán). A hangulatos kis utca barokk házai török eredetûek: Rusztem pasa fürdõjének maradványait rejtik itt a falak. Az utca végén, a városfalmaradvány sarkán emléktábla (Nagy János szobrászmûvész alkotása) jelzi azt a helyet, ahol a magyar nyelvû líra európai rangú megteremtõje: Balassa (Balassi) Bálint halálos sebet kapott 1594. május 19-én, a török kézen lévõ Esztergom ostrománál.

    Tovább haladva a Víziváros déli sokszögbástyáján az I. világ-háború 14. honvédezredének emlékmûvét látjuk (Berán Lajos mûve). - Szemben, a Kis-Duna túlsó oldalán, a Szigeten az épülõ Élmény- és látványfürdõ monumentális épülettömbje emelkedik (tervezõje: Finta József).

    Szent Tamás-hegy

    A sétány tovább a kellemes vizû (27 °C) strandhoz, illetve a városközpontba vezet, aki azonban a város szép panorámájára és további látnivalóira kíváncsi, jöjjön tovább velünk a Liszt Ferenc és Batthyány utcán a Szent Tamás-hegyre. Utunk az új Szeminárium és a híres Fõszékesegyházi Könyvtár épületei között vezet. Utóbbit Hild József építette 1853-ban (oromzatán Szent Jeromos szobra), s ez a vidék egyik leggazdagabb könyvtára.

    Az Árpádkortól folyamatosan fejlõdõ gyûjtemény jelentõs kódex- és õsnyomtatványanyagából csupán a XII. századi kéziratos Esztergomi Iskoláskönyvet (az Árpádházi hercegek tankönyvét) említjük itt meg.

    A kápolnával koronázott Szent Tamás-hegy lábánál vagyunk ismét, ahol kedves kisvendéglõk, panziók (Mélytányér kisvendéglõ, Alabárdos panzió, Csülök csárda, Ria panzió, Szent Tamás-hegyi vendéglõ) várják házias ételekkel, szállással, magyaros vendégszeretettel a megfáradt látogatót.

    A Csülök csárdán túl jobbra fordulva, a szép fekvésû barokk kálvária stációi mellett a Szent Tamás-kápolnához jutunk, melynek XII. századi elõdje a török háborúkban pusztult el. Névadója az 1173-ban szentté avatott Tamás canterburyi érsek volt. A kápolnától gyönyörû kilátás nyílik a Várhegyre, az alatta fekvõ Vízivárosra, valamint sétánk további célpontjára: az egykori királyi városra és festõi környékére.

    Innen keskeny sétaút, majd lépcsõs lejáró vezet a hegy peremén a Szent István emlékmûhöz. A dombormûvet (Antal Károly alkotása), amely István király esztergomi koronázását ábrázolja, 1938-ban, halálának 900. évfordulóján állították.

    Ugyanakkor készült a dalmát hangulatot idézõ zegzugos feljáró út (Várnai Dezsõ munkája), amelyrõl rálátunk a város legrégibb szállodájára, a patinás Fürdõ Hotelre, melyben egykor Széchenyi István és Kossuth Lajos is megszállt.

    A fõúthoz leérve kis kitérõt teszünk a balra nyíló Imaház utcába, ahol az egykori zsinagóga elõtt Martsa István Mártíremlékmûvét láthatjuk. Az imaház ma a Technika Háza, korszerûen felszerelt elõadótermei nemzetközi jelentõségû konferenciáknak adnak otthont.

    Tovább haladva a Szent Tamás-hegy hangulatos, Tabánt idézõ kis utcáiba pillanthatunk be, majd a szép vonalú barokk Szent István-kápolna mellett elhaladva a Duna Múzeum barokk épületéhez érünk. A múzeum a Duna és a magyar vízügy történetét bemutató állandó kiállítás mellett modern képzõmûvészeti tárlatokkal is várja vendégeit.

    Az új korszerû kiállítás megnyitása után, 2002-ben az év múzeuma kitüntetõ címet nyerte el az intézmény.

    Belváros

    Innen rövid sétával a kisváros forgalmas közlekedési csomópontjára, a Rákóczi térre jutunk, ahonnan a fõtér felé nyílik kilátás. Középen, a térburkolaton vörös mûkõsávok jelzik az egykori Királyi város Szent Lõrinc kapujának és a városfalnak nyomvonalát.

    Ezeken túl jutunk a város fõterére, melyet barokk, klasszicista és romantikus épületek öveznek. A baloldali sarokház közel kétszáz évig patika volt, jelenleg Esztergom Város Gran Tours Utazási Irodájának ad otthont.

    Mögötte a Hild József tervezte (1862), romantikus stílusú Takarékpénztár épülete emelkedik ki a sorból, majd további kedves, polgári lakóházak következnek.

    A tér keleti oldalán a város legszebb rokokó épülete, a Gróh-ház hívja fel a figyelmet, majd a Prokopp János tervei szerint romantikus stílusban épült Posta-épület (1863) következik. A tér déli végét egyetlen hatalmas, árkádsoros barokk palota: a Városháza épülete zárja le, meghatározva a város fõterének hangulatát. Eredetileg Bottyán Jánosnak, a Rákóczi szabadságharc híres "Vak Bottyán" generálisának kúriája állt itt. Mai formáját 1772-1773- ban nyerte, amikor teljesen átépítették.

    Errõl tanúskodik a homlokzaton látható vörösmárvány városcímer 1773-as évszáma is. A tér közepén a helyi származású Kiss György alkotta Szentháromság szoborcsoportot látjuk 1900-ból.

    A jobbra nyíló utca elején egy 1767-ben épült szép barokk lakóház, vele szemben a megyei levéltár romantikus épülete, majd a Vármegyeház szecessziós hátsó homlokzata következik, a kis utca végén a sort a belvárosi plébániatemplom szép barokk épülete (Oratsek Ignác terve) zárja le.

    A templom fõoltárképe Vaszary János festõmûvész alkotása (1896).
    A Városháza bal sarkán az itt kezdõdõ utcának is nevet adó Bottyán János generális lovas szobra (Martsa István alkotása) áll.

    Az egykori fõutcában jeles házak emelkednek: elõször a Mária Terézia által gimnázium céljára épített tornyos, barokk épület, majd a Vármegyeház szép barokk palotája következik (építõje: Mayerhoffer András, 1747 körül).

    Az ún. Meszéna-házat 1755-1770 között építették. Kiemelkedõ dísze a gazdag faragású "napsugaras kapu", kedves fotótémája az ide látogató turistáknak.

    Ferences templom

    Az utca másik oldalán a pálosok, majd bencések barokk székháza, a neoreneszánsz fõgimnázium (ma: szakközépiskola), a Ferences Rendház és Gimnázium következik a hatalmas, barokk ferences templommal.

    Ezen a tájon állt egykor a ferenceseknek a török háborúkban elpusztult elsõ kolostora és temploma is, amelybe IV. Béla királyt és családját temették (1270). Díszes síremlékük és a régi templom maradványai itt rejtõznek a földben. Emléküket az utcasarkon 2000-ben felállított bronz dombormû (a felvidéki Nagy János szobrászmûvész alkotása) õrzi.

    A keresztezõdés túlsó oldalán álló barokk palota (1770) a reformkor híres ,,ördöglovasának”, gróf Sándor Móricznak otthona volt egykor. A IV. Béla király úton a fõutcára (Kossuth L. u.), azon át tovább az autóbuszpályaudvarra jutunk. Innen tovább a hegyek felé a Siszler úton, vagy a Babits Mihály úton az Elõhegyen álló Babits-villához visz utunk. A ma emlékmúzeumnak berendezett kis házban töltötte nyarait jeles költõnk 1924-tõl 1941-ben bekövetkezett haláláig. Az emlékmúzeum és annak híres ,,autogramfala” az irodalomkedvelõk ezreit vonzza évente a házhoz, ahonnan a város szép panorámájában is gyönyörködhetünk.

    Ha a Kossuth Lajos utcán folytatjuk tovább utunkat, elõször egy, a házak között álló barokk templom tornya tûnik elénk: a török idõkben idetelepült rácok (szerbek) 1760 táján épített templomtornya, majd a Hõsök tere következik. A téren áll az I. világháború helyi áldozatainak monumentális emlékmûve (Lányi Dezsõ alkotása). Elõtte, a korábbi, bonyolult útkeresztezõdés helyén kialakított virágos körforgalom a megnövekedett forgalmat és a város szépítését egyaránt szolgálja.

    A látványt dél felõl már a Rudnay téren álló, és helyben csak ,,Kerek templomnak” nevezett Szent Anna plébániatemplom kupolás, tornyos épülete zárja le. Ezt 1828-1837 között építtette Pákh János tervei szerint (a Bazilika építését is elindító) Rudnay Sándor hercegprímás.

    A templommal szemben, az Árok utca vonalában állt egykor a Királyi város déli, budai kapuja, melytõl négy irányban ágaznak el az utak: Tát-Komárom; Dorog-Budapest, illetve a Pilisi-hegyek- Dobogókõ-Budapest felé. Innen közelíthetõ meg közúton az újjáépített Mária Valéria híd is.

    Gépkocsival ezeken az utakon hagyhatjuk el a várost, aki gyalogosan érkezett, az az autóbusz-pályaudvarról, vagy a közeli vasútállomásról búcsúzhat a magyar múlt kincsesházától, Esztergom városától...

    A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Venezuela

    A Dél-Amerika északi részén fekvõ ország mintegy 2800 km-es partszakasszal érintkezik a Karib (Antilla)-tengerrel és az Atlanti-óceánnal. Az ország déli részét a Guyannai-felföld õserdõvel borított, 2000 m fölé nyúló hegyei alkotják. Északon az ország legmagasabb csúcsát is hordozó Andok termékeny medencéket körülölelõ láncai hálózzák be az országot. A két hegyvidék között terül el az Orinoco folyóvizek által feltöltött, szavannás síksága. Az északon fekvõ Maracaibói-medence lagúnás partvidéke hatalmas kõolajkészletet rejt.

  • Egyiptom

    Sok kalandfilm és misztikus történet helyszínéül szolgált már ezen mesés és titokzatos világ. Egyiptom és a fõváros Kairó, sokaknak okozott már egy életre szóló élményt, hiszen ami itt látható, olyat egyik ország sem tud mutatni. Egyiptomba érdemes elutazni egész évben, hiszen ebben az országban mindig szép az idõ.

    Vásárolhatunk a szabadáras piacokon, ahol alkudozni lehet, vagy üzletekben és szupermarketekben, ahol fix árak vannak. Az ajándéktárgy-boltok. trafikok és élelmiszer boltok 9 óra körül nyitnak és késõ estig tartanak nyitva.

  • A Kirkjufell hegy az egyik leggyönyörűbb hely a világon

    A Kirkjufell hegy az egyik leggyönyörűbb hely a világonA Kirkjufell annyira ismeretlen, hogy olyan mintha az izlandiak el akarnák titkolni a világ elől. A Kirkjufell hegy melynek jelentése „Templom hegy”, az izlandi Snæfellsnes-félszigeten található, nem messze a mindössze 900 lakosú Grundarfjörður falucskától. A mindössze 463 méter magas hegy uralja a tájat és képtelenség levenni róla a szemünket. Késő este a hegy óráról órára más arcát mutatja, ahogy az északi fény, az aurora borealis szeptember és január között “körbeveszi". Így aki arra a vidékre látogat, érdemes ezen hónapok egyikére időzítenie a látogatást, hogy le ne maradjon erről a gyönyörű látványról.

  • Amszterdam - Észak Velencéje

    A város kilencven aprócska szigetre épült, hatvan csatorna választja el ezeket egymástól, ám nem igazán, hiszen összeköti a több mint ötven hasonlóan homorú és mégis különbözõ híd. A csatornapartokat övezõ keskeny utcácskák, ahol az úr a kerékpáros, ismerõs a tipikus németalföldi, magasba törõ karcsú házak látványa - annyi képeslapon láttuk már - és mégis, a hangulat, amit árasztanak, utánozhatatlan. Az ember hamar bennfentes lesz - már grachtnak hívja a csatornákat, s azt hiszi, tudja, melyik hídról a legszebb a kilátás: aztán a következõ hídon elbizonytalanodik, mert újabb csodára lel.

  • Kihagyhatatlan budapesti nevezetességek

    Kihagyhatatlan budapesti nevezetességekTöbb világörökségi helyszín is található itt, többek között a Duna-part látképe, a Budai várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második legrégebbi a világon, a londoni után. Turisztikailag jelentősek még gyógyfürdői, mivel Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. Itt van a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája, valamint a magyar Országház is, ami a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. „legidillibb európai város”.

  • Rábapatona

    Rábapatona 2500 lelkes, rábamenti község Gyõr-Moson-Sopron megyében a Rába folyó bal partján. A Gyõrtõl 18 kilométerrel nyugatra található települést a 85-ös számú fõútvonalon, vagy Koroncó érintésével, a Rába hídon átkelve közelíthetjük meg.

    A helyi hagyomány szerint a községet besenyõk alapították. A település nevét elõször egy 1253-ban kiállított oklevélben említik villa Patona alakban. A falu a XIV. század közepétõl a gyõri káptalan birtoka lesz, és ennek köszönhetõen évszázadokon keresztül Káptalan-Patona néven említik.

  • Tiszaszalka

    A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fûzõdik. Ez arról szól, hogy honfoglaló õseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektõl, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet. Sátort vertek.

    Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekbõl halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet "Szálká"-nak nevezték maguk mögött. Késõbb a folyó közelsége végett a Tisza elõtagot kapta.

  • Dublin: szórakozás hajnalig

    Dublin a harmadik leglátogatottabb fõváros Európában. Folyó szeli ketté, sziluettjét nem csúfítják felhõkarcolók. Annak ellenére, hogy az ország lakosainak egyharmada a fõvárosban él, megmaradt középkori, emberléptékû településnek.

    A legfõbb látnivalót a kora-középkori óváros jelenti. A vár környékén már a történelem elõtti korban is volt település. Dublin jelentése sötét tó (Duhh Linn), a mely a Liffey és a Poddle folyók összefolyásánál keletkezett. Ez utóbbi egykor kettészelte a vár területét, ma a föld alatt csörgedezik.

  • Kuala Lumpur

    Kuala Lumpur városa már rég kinõtte az iszlám kisváros szerepét, és Ázsia egyik legdinamikusabban fejlõdõ városává vált. Pedig sokáig az elnyomás terhétõl szenvedett nemcsak Kuala Lumpur, hanem egész Malaysia. Az angol birodalomból a Japán elnyomás szakította ki, majd a háború után ismét a Brit Birodalom fennhatósága alá került. 1957-ben végül kivívta függetlenségét, békéjét azonban nem. Véres polgárháború kezdõdött a hatalomért, nem kevés etnikai fennhanggal.

  • Diósd

    Diósd község Budapest és Érd között található. A 7-es út szeli ketté, s az MO autóút is érinti. A település „magját” patkó alakban magaslatok veszik körül, amelyekrõl nagyszerû kilátás nyílik a környékre.

    A kedvezõ földrajzi tényezõk hatására már az õskorban megtelepedett e tájon az ember. Az ókorban, középkorban is folyamatosan lakott terület volt. Elnevezése a birtokló Diódy-nemzetségre utal. Kiterjedése megfelelt a középkori magyar falu nagyságának. A Szent Gellért legenda, s azt átvevõ krónikák már Szt. István idejében templomos helyként említik.

  • Petra, a sziklába vájt város

    A Jordán Hasemita Királyság fiatal állam, de történelmi emlékei a civilizáció legkorábbi idõszakából származnak. Még pénzét, a jordán dínárt is a római kori denarius mintájára verik. Az országnak és az egész Közel-Keletnek egyik legérdekesebb látnivalója Petra, a korábban eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussának, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

  • Berlin: kultúra és szórakozás

    Berlin: kultúra és szórakozásNémetország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: „Die Weltstadt mit Herz” (Világváros, amelynek szíve van). A város környékén több tó is található: Ammersee, Wörthsee, Starnberger See. A látnivalók és bevásárlási lehetőségek a városban sok turistát és kereskedelmi utazót vonzanak. München központja a Marienplatz (magyarul Mária-tér). Itt található az új és a régi városháza is. Néhány lépésnyire a tértől áll a Szt. Péter templom, München legrégibb temploma.

  • A Húsvét-szigetek

    A Húsvét-sziget Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

    A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezõnek” hívják, valamit elterjedt a költõi Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” jelölés is. A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kõszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.

  • Meerufenfushi, egy varázslatos maldív gyöngyszem

    Kevés olyan pontja van a világnak, ahol ember és természet olyan páratlan harmóniában él egymással, mint itt. S hogy hol keressük a Maldív-szigeteket a térképen vagy a földgömbön? Az Indiai-óceán Egyenlítõhöz közeli részén, India alatt, Srí Lanka nyugati partjaitól nem messze. A 26 atollon belül (atoll=gyûrû alakú korallzátony) 1200 korallsziget található, ezek közül több mint 900 még mindig lakatlan. A lakott 300 szigetnek kb. 30 %-a turistasziget, 70 %-a pedig maldívok által lakott "halászfalu", illetve a turizmus céljából fenntartott, még üres sziget.

  • Az átalakuló dublini dokknegyed

    Dublin sok látogatója a várost átszelõ Liffey folyót olyan kiindulópontnak használja, amely elvezet az ír fõváros központjában lévõ fõ turistahelyszínek irányába.

    Akik azonban a folyót követve tovább merészkednek a dublini kikötõig, egy új, modern Dublint is találnak a part mentén. Itt található a Daniel Libeskind tervezte Grand Canal színház, egy új konferenciacentrum, valamint a Google és a Facebook európai központja csakúgy, mint a U2 együttes volt stúdiója.

  • Andorra

    Már maga a látvány is megragadó. Az országot 3000 méter magas hegykoszorú öleli körbe, amely csak dél felé nyitott. A szakadékos völgyek lejtõin romantikus hangulatot árasztanak a jellegzetes széles tetejû andorrai parasztházak Már az elsõ pillantás elárulja, hogy az emberek valamikor nagyon szegények voltak ezen a nehezen megközelíthetõ vidéken, ahol az év nagy részében a hótakaró borítja a tájat, s ahol egy pár birka, ló vagy marha már gazdagságot jelentett.

  • A világ 7 legszokatlanabb szállodája

    A cikk írójának, Florin Costache-nak elege lett az unalmas, egymáshoz igencsak hasonlító szállodai szobákból, ezért csokorba gyûjtött a világban fellelhetõ szokatlan szállodák közül néhányat. Összeállításában a Woodpecker Hotel (Svédország, Vasteras) került az élre. A tériszonyosoknak nem ajánlható "mini" szállodát egy, a Vasaparken parkban lévõ 130 éves tölgyfában, a földtõl 13 méter magasban létesítették. A Mikael Genberg által megálmodott nagyon kicsi "Harkály" Hotelnek megvan a maga sajátos komfortja:

  • Tunéz városlátogatások

    Tunézia, a „fátylak országa”, Magyarországtól alig 2 órányira, de mégis egy távoli, különös világban, Afrika földjén fekszik. Itt nyújtózik a Szahara végtelen homoktengere, amelyből csak az itt-ott felsejlő romok, Hammamet vagy Sousse medinái vagy Sidi Bou Said mór óvárosa idézik a rendkívüli történelmet. Karthago egykor hatalmas birodalom központja volt, ma az európaiak kedvelt kirándulóhelye. A nyugati színvonalú szállodák, kiváló konyha, finomhomokos tengerpart...

  • Öt kontinens homokból

    Akár a ködös Anglia, akár a perzselõ Adria partján tölti az ember a vakációt, a homokvárépítés kihagyhatatlan programja a nyaralásnak. Az ügyesebbek pedig a homokszobrászkodással próbálkoznak.

    Ennek persze nem csak gyerekek hódolnak nagy szenvedéllyel: sokszor a felnõttek is vödröt, lapátot ragadnak, és reggeltõl estig építenek, tapasztanak, tömörítenek, faragnak – méghozzá a homokszobrászok versenyén.

  • A világ négy leglátványosabb szórakoztató parkja

    Európa, Sky Line, Legoland, Movie World – Bottrop

    Ki ne szeretne eljutni valamelyik csodaparkba? A nyaralás - telelés alkalmával lélegzetelállító technikai játékok, show mûsorok, technikai-és építészeti csodák, játékok, vidámpark, filmes jelentetek, mutatványok részesei lehetünk.

    Ha messze indulunk, feltétlenül vegyük az irányt a játék és a szórakozás valamelyik utánozhatatlan birodalmába!

  • Erdély látnivalói

    Erdély látnivalóiA magyar állampolgárok évente több mint egymillió alkalommal keresik fel, viszont ennél jóval kisebb azoknak az aránya, akik turistaként jönnek a régióba. Számottevő még a nyugat-európai turisták száma is. Románia világörökségi helyszínei közül Erdély területén találhatók a következők: Erdély erődtemplomos falvai, Dák erődítmények, Segesvár történelmi központja, illetve Máramaros fatemplomai. Ha Erdélybe látogat valaki, hirtelen el sem tudja dönteni merre induljon, annyi látnivaló van, amiket nem szabad kihagyni.

  • A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

    A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szõlõtermelési és borászati kultúra megõrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülõ borvidéken elõkerült a mai szõlõfajták közös õsének tekinthetõ miocén kori õsszõlõ levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szõlõ Tokajban õshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvezõ fekvésû lejtõknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette õszi párának köszönhetõ.

  • Bükki Nemzeti Park

    A környezetébõl szigetszerûen kiemelkedõ Bükk hegység délrõl nézve átmenet a Kárpátok össze-függõ magas gerincei felé, északról jõve, pedig az Alföld laposságának elõfutára. Itt alakult meg 1977. január 1-én 38 774,6 hektár védett területtel hazánk sorrendben harmadik, ugyanakkor elsõ hegyvidéki nemzeti parkja. A hegység legjellegzetesebb, legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík. A hegyi rétekkel tarkított bükkösökkel és lucfenyvesekkel borított karsztplató enyhén hullámos felszínét alacsony bércek, a közöttük lévõ töbörmezõs karsztvápák és víznyelõ töbörsoros völgyek, víznyelõk, a mélyben zsombolyok és barlangok teszik különlegessé.

  • Nizza

    Szélfútta hajjal áll az ifjú pár a Negresco erkélyén, magasan fenn a nizzai Angyal-öböl fölött, és olyan magától értetõdõ természetességgel élvezi a rózsaszín kupolás Belle Époque Hoˆtel fényûzését, mint mások a napfényt és a szelet. Álmodozva támaszkodnak a mellvédre, szemükkel követve egy vakítóan fehér hajó útját a végtelen kékségbe. Hát igen, még mindig léteznek õk, s nem csak a regényekben: a gazdagok és a még gazdagabbak, az elegánsak és a szenvtelenek, akiknek szükségük van arra a városra...

  • Mekka - A muszlim központ

    Mekka Hedzsa arab tartomány fõvárosa, az iszlám világ legszentebb helye. 277 m-rel a tengerszint felett helyezkedik el, hegyekkel van körbevéve.

    A körfalakon és egy kis erõdön kívül a város védelmére szolgált a völgy keleti részében egy magaslaton épített, vastag falakkal és tornyokkal ellátott citadella. Mekka középpontjában található a Masjid al-Haram. A városban található az iszlám hívõk legnagyobb szentsége, a Kaaba, a Kába-kõ. Közelében látható a külön épülettel körülfogott sós vízû Zemzem-kút.

  • Hol nyaralunk idén? Itt a top5 úti cél!

    A Start Utazási Iroda (www.startutazas.hu) minden évben összeállítja a legnépszerûbb nyaralóhelyek listáját a nyári fõszezonra elõzetesen lefoglalt utazások alapján. Az így kirajzolódó trendek pedig nem csak izgalmasan változó toplistát eredményeznek, de a még bizonytalan utazóknak is segítséget nyújtanak a választásban.

    Geri Károly, a StartUtazás ügyvezetõje elmondta, a népszerûségi lista elsõ helyezettjei között minden évben izgalmas verseny alakul ki, évrõl-évre nagy mozgásokat tapasztalhatunk a sorrendben.

  • Tibet

    Tibet fennsíki terület Közép-Ázsiában (néhány forrás szerint Dél-Ázsiában) és a tibeti nép otthona.

    Az átlagosan 4900 méter tengerszint feletti magassággal a Föld legmagasabban fekvõ sík területe, amelyet az utóbbi néhány évtizedben a „világ teteje”-ként szokás emlegetni. Amikor még Tibet kevésbé volt reflektorfényben, a „világ teteje” kifejezést a Pamír-hegységre alkalmazták. Tibet történelme során valaha független ország volt, több különbözõ királyságra és államra felosztva, egy része pedig Kínához tartozott bizonyos ideig.

  • Dubailand

    Alig két négyzetkilométeres lesz a City of Arabia, vagyis Dubailand központja, méretéhez képest azonban jóval nagyobb szerepet játszik a kétmilliárd dolláros projekt, ahol a legkülönlegesebb épületeken kívül kulcsfontosságú irodák is helyet kapnak. Dubaj egyik legdinamikusabban fejlõdõ városrésze a 280 négyzetkilométeres Dubailand, amely a dúsgazdag arab emirátus szárazföldi részén épül, és a hétcsillagos Burj al Arab szállodától, a pálma alakú mesterséges szigetek bejáratától, illetve a nemzetközi reptértõl egyaránt tíz percnyi autóútra található.

  • Itt a tavasz, vége a lustaságnak

    Mindenki ismeri a tél elmúltával jelentkezõ fáradtság érzetét. Nagy alvásigény, kiszáradt bõr, lapos, fénytelen haj.

    Itt az ideje tehát, hogy mindennek véget vessünk!

    Szabaduljunk meg a szervezetünkben felgyülemlett salakanyagoktól, járassuk be újra izmainkat, egyszerûen rázzuk fel magunkat!

  • Brüsszel: unalmas kisváros, vagy pezsgõ multikulturális központ?

    Van, aki szerint Brüsszel unalmas kisváros, mások szerint pezsgõ multikulturális élete izgalmasan sokszínû. Sorozatunk Európa nagyvárosait, az ottani élet- és munkakörülményeket mutatja be.

    Brüsszelben meg kell tanulni élni – hangoztatják sokan a városról. Amikor valaki elõször jár ott, nem érti, hogyan lehet valaki szerelmes Brüsszelbe. Ugyanakkor egy kis idõ után sokan imádják a belga fõvárost, és élvezik az ottani életet. A város sokféle arcot mutat: a központban kedves, középkori házak, míg a távolabb esõ európai uniós negyed már modernebb és jóval ridegebb.

bohócdoktor vizit szja 1%