rss
  • Séta Esztergomban

  • A magyar Dunakanyar kapujában, Budapesttõl 40 kmre, erdõs hegyek koszorújában fekvõ Esztergom a magyar nemzet történetének kiemelkedõ helye.

    Esztergom története

    Nemcsak történelmi múltja, de híres mûemlékei, muzeális kincsei, kultúrtörténeti hagyományai, ódon hangulatot árasztó óvárosi utcái, jelentõs kulturális rendezvényei is Magyarország nemzeti zarándokhelyévé teszik ezt a kis várost.

    Ez a - földrajzi adottságai révén az õskõkor óta folyamatosan lakott - hely már a kelták (Kr. e. 350-tõl), majd a rómaiak (Kr. u. I - IV. sz.) korában fontos szerepet játszott a környék életében, amikor Solva néven a római limes jelentõs castruma és települése állt itt.

    Országos jelentõségre a magyarok honfoglalása után emelkedett, amikor Géza nagyfejedelem (972-997) ide tette székhelyét. Itt - a római castrum helyén kiépített várban - született fia, az államalapító Szent István király (1000-1038), akit itt is koronáztak királlyá 1001. január 1-jén. István király alapította az esztergomi érsekséget (1001), amely a mai napig a magyar katolikus egyház központja.

    Ugyanõ kezdett pénzt veretni Magyarországon, s évszázadokon keresztül itt mûködött az ország elsõ, hosszú ideig egyetlenpénzverdéje.

    A pénzverés feletti felügyeletet az esztergomi érsek gyakorolta, de az õ jogkörébe tartozott a magyar királyok koronázása is - majd ezer éven keresztül.

    Esztergom két és fél évszázadon, át királyi székhely volt és ezer éve egyházi központ.

    A vár alatt az Árpád-kori Magyarország legjelentõsebb városa alakult ki, gazdag kereskedõ- és iparos polgársággal.

    Ezt a jelentõs várost pusztították el a tatárok 1241-1242 telén.

    Bár a várat nem tudták elfoglalni, és a város is hamarosan újjáépült, IV. Béla a királyi székhelyet Budára helyezte át.

    A XIV-XV. században a város magja (a ,,királyi város”) ugyan királyi fennhatóság alatt maradt, de az érseki Víziváros és számos külváros egyházi kézbe került.

    A királyi udvar távozása, a gazdasági élet visszaesése ellenére a város kulturális szerepe és súlya - fõleg az egyház tevékenysége révén - jelentõsen megnövekedett: a fõkáptalannak és az Ágostonrendnek fõiskolái mûködtek itt a XIII. századtól kezdve.

    A különféle szerzetesrendeknek 11 kolostoruk volt itt, s a régi város méreteire következtethetünk abból is, hogy területén 38 templomról vannak írott adatok, s ezek mellett 4 ispotályban gyógyították a betegeket. Mindenesetre a középkori Esztergom jóval nagyobb kiterjedésû volt a mai városnál.

    Ezt a virágzó várost 1526-ban égették fel elõször a törökök, a várat azonban csak 1543- ban tudta elfoglalni maga Szulejmán szultán. Ettõl kezdve kereken 130 éven át török kézben lévõ végvár Esztergom.

    A vár birtoklásáért sok alkalommal pusztító harcokat vívtak. Az 1594. évi sikertelen ostrom alkalmával halt hõsi halált a korai magyar líra európai jelentõségû költõje: Balassi Bálint.

    1595-ben sikerült visszafoglalni a várat, de 1605-ben újra török kézre került, s ott is maradt 1683-ig, amikor a híres párkányi gyõzelem után Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly seregei végleg kiûzték a törököket Esztergomból.

    A török háborúkban rommá lett jelentõs település helyén szerény kisváros alakult újjá - a török elõl Nagyszombatra és Pozsonyba menekült érsekség is csak 1820-ban tér vissza õsi székhelyére, s kezdi meg az új egyházi központ kiépítését.

    Az 1848-as szabadságharc kezdetén - az országban másodikként - itt alakul meg a nemzetõrség, amely vér nélkül elfoglalja a szabadságharc késõbbi mentsvárát, a komáromi várat.

    Ugyanakkor az addig elkészült egyházi épületekben mûködik a szabadságharc legnagyobb hadikórháza. (A 48-as honvédtemetõben 604 magyar és 175 osztrák katona nyugszik.)

    A XIX. század végén lendületesen fejlõdik Esztergom: 1894-ben vasutat kap, majd a régi város helyén létrejött négy önálló település (Esztergom szabad királyi város, a Víziváros, illetve Szenttamás és Szentgyörgymezõ mezõvárosok) 1895-ben egyesülnek a mai Esztergommá.

    Ugyanekkor adják át a forgalomnak (a korábbi hajóhíd helyett) az Esztergomot a túlparti Párkánynyal összekötõ Mária Valéria hidat.

    A város reményteli fejlõdését az I. világháborút követõ trianoni békeszerzõdés akasztja meg: 1920-tól Esztergom megye északi fele Csehszlovákiához kerül, Esztergom ismét határváros lesz, de azért megtartja megyei székhely rangját, és - mint iskolaváros - kultúrális szerepkörét.

    A II. világháború jelentõs pusztításai után Esztergomot romvárossá nyilvánítják. Az állam és az egyház közti viszony megromlása idején helyzete tovább romlik (innen hurcolják börtönbe Mindszenty József hercegprímást - 1948), majd 1951-ben a megyeszékhelyet Tatabányára helyezik.

    Mindezek ellenére, fõleg iskolái, kulturális intézményei, közigazgatási szerepe révén megmaradt regionális kulturális központnak, történelmi múltja, mûemlékei, muzeális értékei - nem kevésbé környezetének táji szépségei és kedvezõ elhelyezkedése folytán Magyarország egyik legvonzóbb idegenforgalmi, turisztikai központjának.

    A Bazilika

    Bármilyen irányból közeledünk Esztergomhoz, kilométerekrõl feltûnik a város jelképe, a tájba szépen illeszkedõ Bazilika.

    Ha Visegrád felõl érkezünk, két hatalmas háztömb (régi, kanonoki épületek) között halad fel az út az ország legnagyobb templomához, a monumentális Bazilikához, amelyet négy prímás építtetett 1822-1869 között, Kühnel Pál, Pákh János és Hild József tervei szerint. (A felszentelés már 1856-ban megtörtént. Erre az alkalomra írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet maga vezényelt az ünnepség alkalmával.)

    A templom méretei lenyûgözõek: magassága a kriptától a keresztig 100 m, hossza 118 m, szélessége 49 m, az impozáns timpanon oszlopai 22 méteresek, a kupola belsõ magassága 71,5 m, átmérõje 33,5 m.

    A déli oldalbejáraton bejutva, a szentélyben Grigoletti: Mária mennybevételét ábrázoló képe tûnik elénk, ami a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe: 13 × 6,5 m.

    A déli oldalon szerényen húzódik meg a középkori székesegyház egyetlen megmaradt építménye, a híres Bakócz-kápolna, Bakócz Tamás érsek sírkápolnája. Az 1506-1507-ben, helyi vörösmárványból, olasz mesterekkel építtetett kápolna a magyarországi reneszánsz építészet egyik legkiemelkedõbb alkotása. Eredetileg más helyen állt, a Bazilika építésekor 1600 darabra szétszedték, és itt eredeti formájában visszaépítették. E kápolnában tartott tedeumot 1683-ban Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly a török kiûzése után, majd 1706-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem is, amikor elfoglalta az esztergomi várat.

    A Bazilika emeleti helyiségeiben a világhírû Fõszékesegyházi Kincstár remekeiben gyönyörködhet a látogató. Az ötvöstárgyak közül csupán az Árpád-kori eredetû koronázási keresztet (erre tették le az esküt koronázáskor a magyar királyok) és Mátyás király híres, drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített, színarany kálváriáját említjük meg.

    A templom alatti kriptában középkori fõpapok síremlékeit, az óegyiptomi stílusban készült kör alakú sírboltban az esztergomi érsekek temetkezési helyét látjuk. Ide kerültek végsõ nyughelyükre 1991. május 4-én Mindszenty József hercegprímás földi maradványai is. (Azóta a magyar katolikusok búcsújáró helye lett a látványos altemplom.)

    Aki a környék panorámájában akar gyönyörködni, felmehet a kupolába is, ahonnan páratlan körkilátás nyílik a Börzsönyre, Visegrádi-hegységre, a Pilisre, a Gerecsére és a távoli, ködbe veszõ felvidéki hegyekre...

    A Bazilika a Várhegy közepén áll. Az oszlopcsarnoktól észak felé kerülve Medgyessy Ferenc szobrászmûvész Szent István királyt ábrázoló lovas szobra mellett haladunk el. Ezen a tájon állt Géza fejedelem palotája - István király születési helye.

    A szobor és a Bazilika északi tornya között, a Géza fejedelem által épített Szent István vértanú templom helyén szabadtéri oltár jelzi azt a pontot, ahol ezer évvel ezelõtt az elsõ magyar királyt, Szent Istvánt megkoronázták. Az emlékoltártól ÉK-re a hegy lábánál álló volt érseki Nagyszeminárium felsõ szintjére öntöttvasból készült, romantikus "sóhajok hídján" juthatunk el a "Mindszenty emlékhely" kiállítására, mely méltó emléket állít Magyarország utolsó hercegprímásának.

    Szent István megkoronázása
    (Milleneumi emlékmû)

    A közeli északi rondellán áll 2001. augusztus 15-tõl Melocco Miklós szobrászmûvész István király megkoronázását ábrázoló, monumentális millenniumi emlékmûve.

    A rondelláról szép kilátás nyílik a Garam folyó torkolatára, a Duna menti hegyekre. Az északi városrész, Szentgyörgymezõ apró házai közül kiemelkedõ, középkori eredetû templom tornya mögött, a Dunaparton elénk tûnik a 48-as honvédtemetõ facsoportja is. Innen a szomszédos presso (egykor a vártisztek lakása) lépcsõs-boltozatos lejáróján, a vár nyugati gyalogkapuján át a közelmúltban helyreállított "Macska úton" néhány perc alatt lesétálhatunk a Vízivárosba a Keresztény és a Balassa Múzeumokhoz.

    Vármúzeum

    Ha eredeti utunkat folytatjuk, a bazilika nyugati homlokzata elõtt visszasétálva az Árpád-házi királyok és késõbbi érsekek palotájának maradványaihoz, és a 2000-re, Gál Tibor tervei szerint kiépített Vármúzeumhoz jutunk. A magyarországi román stílusú építészet kiemelkedõ alkotásából a híres Szent István szoba, a lakótorony és a késõromán-koragótikus királyi várkápolna érdemel említést. A termekben kiállítás mutatja be Esztergom múltját, a lakótorony tetejérõl pedig a város és környéke panorámájában gyönyörködhetünk.

    A várból a régi kaputornyokon át, Esztergom szabadtéri pantheonja mentén ereszkedünk le a Víziváros felé: a felvonóhíd után a Városalapítót, Esztergom millenniumi emlékmûvét (Vigh Tamás munkája), majd a lejtõ alján, a bástyafalak elõterében Vitéz János érsek (1465-1472) szobrát látjuk (Szentirmai Zoltán alkotása).

    Utóbbi Mátyás király nevelõje, kancellárja, az elsõ magyar egyetem alapítója volt. Nevét viseli az úttest másik oldalán álló Érseki Tanítóképzõ Fõiskola. Tovább haladva, tölgyek koszorújában a török elleni ostromban hõsi halált halt Balassa (Balassi) Bálint szobra (Dózsa Farkas András mûve), majd a Víziváros bejáratánál Liszt Ferenc szoboralakja (Marosits István munkája) tûnik elénk.

    Víziváros

    Víziváros hangulatos fõutcáján jobbról középkori eredetû épületek sorakoznak: a sziklás várfok alatt az esztergomi bég (török várparancsnok) lakóháza, majd a régi Vármegye Háza következik.

    Utóbbiban a Balassa Bálint Múzeum jelentõs régészeti gyûjteményébõl rendezett ,,Esztergom a középkorban” címû kiállítást tekinthetjük meg.

    A múzeummal szemben álló egytornyú templomot és rendházat a törökök kiûzése után a ferencesek építették - ma a Szatmári Irgalmas Nõvéreké. A zárda sarkán az 1739-es pestis emlékére állított (1740) barokk Immaculata szoborcsoport vonja magára a figyelmet.

    A Víziváros fõterén álló kéttornyú plébániatemplomot a jezsuiták építették barokk stílusban (1728-1738). Díszes berendezésének java része a II. világháborúban pusztult el. A mellette álló jezsuita rendházból építtette ki Lippert József tervei szerint neoreneszánsz stílusban Simor János hercegprímás a mai prímási palotát (1880-1882). A palota második emeletén találjuk az ugyancsak Simor által alapított és világszerte ismert Keresztény Múzeumot, amelynek legjelentõsebb darabjai a középkori táblaképfestészet és szobrászat remekei, de jelentõs XIII-XV. századi itáliai, és késõbbi, nyugat-európai festmény-, és iparmûvészeti anyaggal is rendelkezik a múzeum, amelynek XIV-XVIII. századi gobelinjei is híresek.

    A prímási palotán túl, a Nagy-Duna parton áll a törökverõ Sobieski János, lengyel király emlékmûve (Körmendy Frim Jenõ és Nagy János alkotása). Mindszenty hercegprímás terérõl (emléktáblája a prímási palota bejáratánál) híd vezet át a Kis-Dunán a szigetre, Esztergom túlparti testvérvárosába, a szemközti Párkányba átívelõ, 1945-ben felrobbantott, és 2001-ben újjáépített Mária Valéria hídhoz és a hajóállomáshoz.

    A hídfõ mellett Szervátiusz Tibor ,,Híd-oltalmazó Boldogasszony” szobra hívja fel figyelmünket, az egykori vámházban pedig mindkét part és térsége idegenforgalmi értékeit szolgáló iroda mûködik.

    A szigeten találhatóak a város sportintézményei. Utunkat a Kis-Duna sétány évszázados platánjai alatt folytatjuk tovább. A balra nyíló Katona István utca az egykor itt lakó híres történetíróról kapta nevét (emléktáblája a 6. sz. ház falán). A hangulatos kis utca barokk házai török eredetûek: Rusztem pasa fürdõjének maradványait rejtik itt a falak. Az utca végén, a városfalmaradvány sarkán emléktábla (Nagy János szobrászmûvész alkotása) jelzi azt a helyet, ahol a magyar nyelvû líra európai rangú megteremtõje: Balassa (Balassi) Bálint halálos sebet kapott 1594. május 19-én, a török kézen lévõ Esztergom ostrománál.

    Tovább haladva a Víziváros déli sokszögbástyáján az I. világ-háború 14. honvédezredének emlékmûvét látjuk (Berán Lajos mûve). - Szemben, a Kis-Duna túlsó oldalán, a Szigeten az épülõ Élmény- és látványfürdõ monumentális épülettömbje emelkedik (tervezõje: Finta József).

    Szent Tamás-hegy

    A sétány tovább a kellemes vizû (27 °C) strandhoz, illetve a városközpontba vezet, aki azonban a város szép panorámájára és további látnivalóira kíváncsi, jöjjön tovább velünk a Liszt Ferenc és Batthyány utcán a Szent Tamás-hegyre. Utunk az új Szeminárium és a híres Fõszékesegyházi Könyvtár épületei között vezet. Utóbbit Hild József építette 1853-ban (oromzatán Szent Jeromos szobra), s ez a vidék egyik leggazdagabb könyvtára.

    Az Árpádkortól folyamatosan fejlõdõ gyûjtemény jelentõs kódex- és õsnyomtatványanyagából csupán a XII. századi kéziratos Esztergomi Iskoláskönyvet (az Árpádházi hercegek tankönyvét) említjük itt meg.

    A kápolnával koronázott Szent Tamás-hegy lábánál vagyunk ismét, ahol kedves kisvendéglõk, panziók (Mélytányér kisvendéglõ, Alabárdos panzió, Csülök csárda, Ria panzió, Szent Tamás-hegyi vendéglõ) várják házias ételekkel, szállással, magyaros vendégszeretettel a megfáradt látogatót.

    A Csülök csárdán túl jobbra fordulva, a szép fekvésû barokk kálvária stációi mellett a Szent Tamás-kápolnához jutunk, melynek XII. századi elõdje a török háborúkban pusztult el. Névadója az 1173-ban szentté avatott Tamás canterburyi érsek volt. A kápolnától gyönyörû kilátás nyílik a Várhegyre, az alatta fekvõ Vízivárosra, valamint sétánk további célpontjára: az egykori királyi városra és festõi környékére.

    Innen keskeny sétaút, majd lépcsõs lejáró vezet a hegy peremén a Szent István emlékmûhöz. A dombormûvet (Antal Károly alkotása), amely István király esztergomi koronázását ábrázolja, 1938-ban, halálának 900. évfordulóján állították.

    Ugyanakkor készült a dalmát hangulatot idézõ zegzugos feljáró út (Várnai Dezsõ munkája), amelyrõl rálátunk a város legrégibb szállodájára, a patinás Fürdõ Hotelre, melyben egykor Széchenyi István és Kossuth Lajos is megszállt.

    A fõúthoz leérve kis kitérõt teszünk a balra nyíló Imaház utcába, ahol az egykori zsinagóga elõtt Martsa István Mártíremlékmûvét láthatjuk. Az imaház ma a Technika Háza, korszerûen felszerelt elõadótermei nemzetközi jelentõségû konferenciáknak adnak otthont.

    Tovább haladva a Szent Tamás-hegy hangulatos, Tabánt idézõ kis utcáiba pillanthatunk be, majd a szép vonalú barokk Szent István-kápolna mellett elhaladva a Duna Múzeum barokk épületéhez érünk. A múzeum a Duna és a magyar vízügy történetét bemutató állandó kiállítás mellett modern képzõmûvészeti tárlatokkal is várja vendégeit.

    Az új korszerû kiállítás megnyitása után, 2002-ben az év múzeuma kitüntetõ címet nyerte el az intézmény.

    Belváros

    Innen rövid sétával a kisváros forgalmas közlekedési csomópontjára, a Rákóczi térre jutunk, ahonnan a fõtér felé nyílik kilátás. Középen, a térburkolaton vörös mûkõsávok jelzik az egykori Királyi város Szent Lõrinc kapujának és a városfalnak nyomvonalát.

    Ezeken túl jutunk a város fõterére, melyet barokk, klasszicista és romantikus épületek öveznek. A baloldali sarokház közel kétszáz évig patika volt, jelenleg Esztergom Város Gran Tours Utazási Irodájának ad otthont.

    Mögötte a Hild József tervezte (1862), romantikus stílusú Takarékpénztár épülete emelkedik ki a sorból, majd további kedves, polgári lakóházak következnek.

    A tér keleti oldalán a város legszebb rokokó épülete, a Gróh-ház hívja fel a figyelmet, majd a Prokopp János tervei szerint romantikus stílusban épült Posta-épület (1863) következik. A tér déli végét egyetlen hatalmas, árkádsoros barokk palota: a Városháza épülete zárja le, meghatározva a város fõterének hangulatát. Eredetileg Bottyán Jánosnak, a Rákóczi szabadságharc híres "Vak Bottyán" generálisának kúriája állt itt. Mai formáját 1772-1773- ban nyerte, amikor teljesen átépítették.

    Errõl tanúskodik a homlokzaton látható vörösmárvány városcímer 1773-as évszáma is. A tér közepén a helyi származású Kiss György alkotta Szentháromság szoborcsoportot látjuk 1900-ból.

    A jobbra nyíló utca elején egy 1767-ben épült szép barokk lakóház, vele szemben a megyei levéltár romantikus épülete, majd a Vármegyeház szecessziós hátsó homlokzata következik, a kis utca végén a sort a belvárosi plébániatemplom szép barokk épülete (Oratsek Ignác terve) zárja le.

    A templom fõoltárképe Vaszary János festõmûvész alkotása (1896).
    A Városháza bal sarkán az itt kezdõdõ utcának is nevet adó Bottyán János generális lovas szobra (Martsa István alkotása) áll.

    Az egykori fõutcában jeles házak emelkednek: elõször a Mária Terézia által gimnázium céljára épített tornyos, barokk épület, majd a Vármegyeház szép barokk palotája következik (építõje: Mayerhoffer András, 1747 körül).

    Az ún. Meszéna-házat 1755-1770 között építették. Kiemelkedõ dísze a gazdag faragású "napsugaras kapu", kedves fotótémája az ide látogató turistáknak.

    Ferences templom

    Az utca másik oldalán a pálosok, majd bencések barokk székháza, a neoreneszánsz fõgimnázium (ma: szakközépiskola), a Ferences Rendház és Gimnázium következik a hatalmas, barokk ferences templommal.

    Ezen a tájon állt egykor a ferenceseknek a török háborúkban elpusztult elsõ kolostora és temploma is, amelybe IV. Béla királyt és családját temették (1270). Díszes síremlékük és a régi templom maradványai itt rejtõznek a földben. Emléküket az utcasarkon 2000-ben felállított bronz dombormû (a felvidéki Nagy János szobrászmûvész alkotása) õrzi.

    A keresztezõdés túlsó oldalán álló barokk palota (1770) a reformkor híres ,,ördöglovasának”, gróf Sándor Móricznak otthona volt egykor. A IV. Béla király úton a fõutcára (Kossuth L. u.), azon át tovább az autóbuszpályaudvarra jutunk. Innen tovább a hegyek felé a Siszler úton, vagy a Babits Mihály úton az Elõhegyen álló Babits-villához visz utunk. A ma emlékmúzeumnak berendezett kis házban töltötte nyarait jeles költõnk 1924-tõl 1941-ben bekövetkezett haláláig. Az emlékmúzeum és annak híres ,,autogramfala” az irodalomkedvelõk ezreit vonzza évente a házhoz, ahonnan a város szép panorámájában is gyönyörködhetünk.

    Ha a Kossuth Lajos utcán folytatjuk tovább utunkat, elõször egy, a házak között álló barokk templom tornya tûnik elénk: a török idõkben idetelepült rácok (szerbek) 1760 táján épített templomtornya, majd a Hõsök tere következik. A téren áll az I. világháború helyi áldozatainak monumentális emlékmûve (Lányi Dezsõ alkotása). Elõtte, a korábbi, bonyolult útkeresztezõdés helyén kialakított virágos körforgalom a megnövekedett forgalmat és a város szépítését egyaránt szolgálja.

    A látványt dél felõl már a Rudnay téren álló, és helyben csak ,,Kerek templomnak” nevezett Szent Anna plébániatemplom kupolás, tornyos épülete zárja le. Ezt 1828-1837 között építtette Pákh János tervei szerint (a Bazilika építését is elindító) Rudnay Sándor hercegprímás.

    A templommal szemben, az Árok utca vonalában állt egykor a Királyi város déli, budai kapuja, melytõl négy irányban ágaznak el az utak: Tát-Komárom; Dorog-Budapest, illetve a Pilisi-hegyek- Dobogókõ-Budapest felé. Innen közelíthetõ meg közúton az újjáépített Mária Valéria híd is.

    Gépkocsival ezeken az utakon hagyhatjuk el a várost, aki gyalogosan érkezett, az az autóbusz-pályaudvarról, vagy a közeli vasútállomásról búcsúzhat a magyar múlt kincsesházától, Esztergom városától...

    A cikkhez további képek is tartoznak! Klikk ide <<<


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Strand 200 méter magasan, a hotel tetején!

    A szingapúri Marina Bay Sands Hotel a világ legdrágább szállodája, amelynek tetején 150 méteres medence várja a strandolni vágyókat.

    Lélegzetelállító

    Moshe Safdie tervezte Skypark névre keresztelt komplexum 2010. júniusában nyitotta meg kapuját. A 200 méteres magasságban lévõ, 340 méter hosszú strandon három úszómedence áll a hotel vendégeinek részére.

  • Kenya, a többarcú ország

    A világnak kevés tája kínál több természeti csodát, mint Kenya. Itt szabadon élnek mindazok a vadállatok, amelyekkel leginkább csak a tévében (és újabban egyre gyakrabban a sajtóban is) találkozhatunk. Sok évtizeden át ez a táj az európaiak vadászparadicsoma volt. Mára már az emberek megértették, hogy a fényképezõgéppel történõ vadászathoz legalább annyi ügyességre van szükség, mint a fegyvereshez. Csak az orvvadászokat nehéz megfékezni.

  • Világörökségünk: az Andrássy út és történelmi környezete

    Az Andrássy út (korábban Sugárút, Népköztársaság útja) Budapest egyik (majdhogynem egyetlen) sugárútja, mely a Terézvárosban (Budapest VI. kerületében) található. A Belvárost köti össze a Városligettel. Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett. Terézváros fõ ütõere a 19. századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külsõbb területekkel és a Városligettel. Bár a Király utcán még villamos is közlekedett, a század közepére már nem volt képes a megnövekedett forgalom kiszolgálására.

  • Tiszai ártér, Algyõ

    A Tisza árterének nyárfaerdeibõl, füzeseibõl és a közeli Fehér-tóról járnak vadászgatni a szürkegémek, bíbicek, kócsagok a régi vasúti híd, meg a 47-es út szögletében kialakult, kis mesterséges tólánchoz. Száraz években gulipán és széki lile fészkel az alig egyhektáros agyagos-vizes laposban. A költés rendszerint sikeres, csak ha esõs nyarak járnak, pusztul el az "árvíztõl" fészekaljuk. Itt, a híd lábánál, tábla állítja meg az utazót: a Gyevi kócsaghoz címzett szabadidõhajóhoz invitál a jelzés, a kék alapon fehér kiskócsag.

  • Egyik legszebb településünk: Tihany

    Egyik legszebb településünk: TihanyHíres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő. Tihany a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad.

  • Salamanca - kulturális fõváros minden évben

    Ha egy utazó tanácsot kérne tõlem, hogy melyik spanyol várost érdemes meglátogatnia, biztosan Salamancát javasolnám neki elõször.

    Salamanca Madridtól mintegy 200 km-re nyugatra található, tömegközlekedéssel két és fél óra alatt kényelmesen megközelíthetõ. Hazánkban kevesen ismerik, pedig a frekventált hónapokban alig lehet lépni a turistáktól a belvárosban. A spanyolok így innen is eltûnnek a nyári vakáció idejére, mint a többi nagyvárosból, és emiatt én is azt javaslom, hogy más idõpontban látogassuk meg.

  • Mezõkövesd, a Matyó fõváros

    A Matyóföld fõvárosa, Budapesttõl 130 km-re az M3-as autópálya mentén, a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál található hangulatos város. Hírnevét a világhírû „matyó” népmûvészeti hagyományainak és a határainkon túl is jól ismert Zsóry Gyógy –és Strandfürdõjének köszönheti.

    Az új Matyó Múzeumban a látogató többek közt a három matyó település – Mezõkövesd, Tard, Szentistván – viseleteit, lakodalmas menetet, 3 osztatú matyó ház berendezsését csodálhatja meg. Közelében az impozáns Szent László templomban városunk szülöttjének, Takács Istvánnak a freskóiban gyönyörködhet a látogató.

  • Berlin: kultúra és szórakozás

    Berlin: kultúra és szórakozásNémetország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: „Die Weltstadt mit Herz” (Világváros, amelynek szíve van). A város környékén több tó is található: Ammersee, Wörthsee, Starnberger See. A látnivalók és bevásárlási lehetőségek a városban sok turistát és kereskedelmi utazót vonzanak. München központja a Marienplatz (magyarul Mária-tér). Itt található az új és a régi városháza is. Néhány lépésnyire a tértől áll a Szt. Péter templom, München legrégibb temploma.

  • Damaszkusz: A próféta földi paradicsoma

    A legszebb és egyben legkülönösebb bókot Mohamed prófétának köszönheti Damaszkusz.

    Amikor a vallásalapító hosszú utazás után letekintett egy hegyrõl a ciprusokkal és pálmafákkal, színpompás bazárral, tornyokkal és kupolákkal ékeskedõ oázisvárosra, lenyûgözte a hely szépsége, mindazonáltal vonakodott belépni Damaszkuszba. „Az én számomra csupán egy Paradicsom létezhet - mondotta a próféta kísérõinek - s mivel az Allahnál van a mennyországban, a földit messze ki kell kerülnöm."

  • Újabb leg Dubaiból: Kinyitott a világ legmagasabb szállodjája

    Megnyílt a világ legmagasabban mûködõ étterme, amely a földkerekség legmagasabb épületében, a Burdzs Kalifában kapott helyet Dubajban.

    Az At.mosphere elnevezésû vendéglõ a felhõkarcoló 122. emeletén várja a vendégeket, 422 méteren.

    A hírek szerint a vendégek nemcsak a magaslati fekvés, hanem az árak láttán is elámulhatnak, a mûködtetõk ugyanis nem sajnálták a pénzt, és luxussal zsúfolt éttermet alakítottak ki. A 122. emeleten 210 vendégnek jut hely, az étlapon biofogások is szerepelnek.

  • New York kerületei: Manhattan (5/2. rész)

    Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merõleges rács-szerkezetû, követi a Hudson folyó partvonalát.

    A Hudson folyóval párhuzamos utcák a sugárutak (Avenue), a merõlegesek az utcák (Street), többségük csak számot visel, az Avenue-k számozása az East Rivertõl felfelé emelkedik 1-tõl 12-ig (közöttük van néhány más sugárút is ami csak nevet, néhány más nevet és számot is visel), a házszámok délrõl emelkednek.

  • Toledo

    A város az Ibériai félsziget földrajzi, hosszan politikai központja. Az õslakos karpetánok és a punok után a rómaiak Toletum néven létesítettek castrumot a jelenlegi Alcázar helyén. Késõbb, a népvándorlás korában a svéveket és a vandálokat legyõzõ vizigótok (nyugati gótok) urbe regiája lett. A korábban arianus gótok elismerték Róma fennhatóságát, és királyuk védnöksége alatt már i. sz. 400-ban 19 püspök részvételével zsinatot is tartottak itt.

  • Prága új tömegközlekedési eszköze a kishajó

    Prága - Új tömegközlekedési eszköze van a hét vége óta Prágának: a klasszikus autóbusz, a villamos és a metró mellett a cseh fõváros lakói és a turisták ezentúl hajóval is közlekedhetnek.

    A Prágát átszelõ Moldva folyón ugyanis ötre bõvült a rendszeres, menetrendszerû kishajójáratok száma, amelyek szombaton a tömegközlekedési hálózat részévé váltak, s ezentúl a hagyományos menetjegyekkel, illetve bérletekkel is igénybe vehetõek.

  • Sziklalabirintusok - a természet oázisai

    A cseh sziklalabirintusok európai unikumnak számítanak. A három legjelentõsebb a Cseh Paradicsom, a Cseh Svájc és az Adršpach-teplicei sziklák. Csehország különleges vidéke a Cseh Paradicsom, amely Mnichovo Hradi tì, Jièín és Turnov városok között terül el, joggal viseli elnevezését. A sziklalabirintusokkal teli romantikus völgyeket legelõk, varázslatos kilátást biztosító sziklakilátók és festõi faházak tarkítják. A táj történelmi emlékekben is szokatlanul gazdag...

  • Canary Wharf - London új látnivalója

    Az egykori londoni dokk negyedre épült Canary Wharf Európa, és a világ egyik legbefolyásosabb üzleti központja lett.

    A ma már naponta közel 100.000 embernek munkát adó központnak külön vasúti összeköttetése van a belvárossal, önálló rádió állomása, 3 napilapja (ebbõl 2 üzleti), és több havi magazinja is van. A Canary Wharf a turisták számára is érdekes lehet, hiszen itt lehetõség van a speciális gyalogos hidakon bejárni az egykori "sötét mólókat", csak most 30-50 emeletes kivilágított üvegpaloták között tehetnek egy kis sétát.

  • Kecskemét

    Kecskemét 110 ezer lakosával Magyarország hetedik legnépesebb városa. Fontos közlekedési útvonalak találkozásánál fekszik, Budapesttõl 85 km-re található.

    A dél-alföldi régió fontos gazdasági központja, Bács-Kiskun megye székhelye. Szorgalmas, minden új dologra nyitott, a folyamatosan beköltözõ idegeneket bizalommal fogadó városlakók tették Kecskemétet az évszázadok során virágzó településé. A kecskeméti országos vásárra már 1393-ban távoli vidékekrõl érkeztek vásározók. Országos jelentõségûvé az 1600-as években vált– az évszázados magyar-török háborúskodás idején – a vallási és gazdasági önállóságát mindvégig megõrzõ város.

  • Válságkezelés világ körüli úttal?

    Az idei katasztrofális év lehet a világgazdaság számára, de az egyik legizgalmasabbnak ígérkezik Heather Eisenlord New York-i ügyvédnõnek - éppen a válság miatt.

    Cége világkörüli útra küldte.

    A New York Times online kiadásában megjelent írás szerint, a 36 éves jogász öt éve dolgozik a Skadden, Arps, Slate, Meagher and Flom irodánál, és most nagy utazásra készül.

  • Extrém szálláshely Svájcban

    A svájci Wallis régióban található Chablais-Portes du Soleilben egy elegáns sátortábor várja a síelõket. A Whitepod cég által kialakított bolondos szálláshely közvetlenül a Villars-Gryon síterület közepén található. A szálláshelyeket építtetõ, ökoturizmus terén tevékeny cég kizárólag újrafelhasználható anyagokból építette és rendezte be a fa talapzaton álló sátrakat; többek között fatüzelésû kályha és petróleumlámpa teszi hangulatossá a belsõ teret. A sátrakban megszálló vendégek a síelésen túl a hótalpas túrázást, jégfalmászást és...

  • Nyári gyerektáborokon 2008-ban is a CSEMETE Egyesületnél!

    A Kiskunsági Nemzeti park területén, a Bugaci Õsborókás szomszédságában található a CSEMETE Egyesület oktatóközpontja. Földrajzi fekvése, látnivalói és felszereltsége alkalmassá teszik erdei iskolák, szakmai táborok, osztálykirándulások lebonyolítására. Elõadóteremmel, fûtött szálláshelyekkel és konyhahasználati lehetõséggel rendelkezik. Programlehetõségei: az Õsborókás, puszta, idõszakos tavak, õshonos háziállatok, pásztorélet témakörei, szabadtéri játékok, íjászat, hagyományõrzõ mesterségek kipróbálása, kirándulások a környékre. A hely a városi gyerekek paradicsoma!

  • Ibrány

    Ibrány jellegzetesen mezõvárosias, alföldi település. A Tiszaháton, a Rétköz nyugati részén, a Tisza és a Lónyai-csatorna által határolt területen fekszik.

    Településszerkezetét alapvetõen természeti környezete határozza meg. A rétközi települések jellemzõjeként elõször csak a kiemelkedõ szigeteken, dombokon telepedtek meg az emberek. A szájhagyomány szerint Ibrány 13 dombra épült. A Tisza szabályozása után a kevésbé magas helyekre is építkeztek, majd a dombok közötti mélyedések feltöltése, kiszáradása után a lapályokon is megindult a lakóházak építése.

  • Dubai a luxus világa

    Ha utazásunk alkalmával sokat akarunk pihenni egy kényelmes, gyönyörû és luxus körülmények között, akkor irány a beduin törzsek és a gyöngyhalászok lakóhelyének egykori világa Dubai. Magyarországon van olyan utazási iroda is, amely saját gépet küld az arab világ legpompásabb országába, amennyiben nem sajnálunk 2 millió forintot kifizetni egy nyaralásért.

    Engedjenek meg egy kis kalauzolást ebbe a csodás világba, amely még a világsztároknak is drága.

  • Belgium

    Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és újabban a bürokraták országa. Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától. Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok.

  • Rém

    A község nevét elõször 1401-ben említik a korabeli oklevelekben. A török hódoltság után, 1543-tól a település mint puszta szerepel. Jelentõs fejlõdés csupán a XIX. század végétõl kezdõdött a községben.

    A XX. század elején a lakossága elérte a 2000 fõt, majd a II. világháború után ismét csökkent. Jelenleg 1420 fõ él a településen. A község Baja és Jánoshalma között fekszik, elõbbitõl 23, az utóbbitól 15 kilométerre. A Bajáról Szegedre tartó 55-ös számú fõútról Csávolynál leágazó – Jánoshalmára vezetõ – mellékúton közelíthetõ meg. Az említett mellékútról ÉNY-ra fordulva, további 3,2 kilométer megtétele után érhetõ el.

  • A világ 7 legszokatlanabb szállodája

    A cikk írójának, Florin Costache-nak elege lett az unalmas, egymáshoz igencsak hasonlító szállodai szobákból, ezért csokorba gyûjtött a világban fellelhetõ szokatlan szállodák közül néhányat. Összeállításában a Woodpecker Hotel (Svédország, Vasteras) került az élre. A tériszonyosoknak nem ajánlható "mini" szállodát egy, a Vasaparken parkban lévõ 130 éves tölgyfában, a földtõl 13 méter magasban létesítették. A Mikael Genberg által megálmodott nagyon kicsi "Harkály" Hotelnek megvan a maga sajátos komfortja:

  • Turku, a finn élet központja

    Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leülni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belsõ vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben. A délen fekvõ fõváros, Helsinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Télapóval való találkozással kecsegtetnek.

  • Libanon

    A beiruti fõvárosú Libanon, kicsi köztársaság, amelyet leírni nem lehet, csak megélni. Libanon neve a „lubna” arab szóból ered, melynek jelentése fehér, utalva a hófedte hegycsúcsok színeire. Az ország örök szimbóluma a közel kétezer méter magasságban honos libanoni cédrus. Magyar vonatkozásként meg kell említenem, hogy ezeket Csontváry Kosztka Tivadar is megörökítette A magányos cédrus címû híres festményén.

    Az országba való beutazáskor vízumra van szükség, valamint a 30 év alatti, egyedül utazó hajadonoknál elõzetes vízumfelvétel szükséges.

  • Utazás a barlangba

    A Mátyás-hegyi-barlangrendszer hazánk második leghosszabb barlangja. Ha ellátogatunk ide, igazán különleges pár órában lehet részünk. Nemcsak a barlang szépsége miatt, de azért is, mert itt nincsenek kiépített utak, és világítás, hanem csúszva-mászva, valódi kalandok között, mégis biztonságban fedezhetjük fel a föld mélyét. Tegyen egy kalandtúrát a föld alatt. Családoknak, baráti társaságoknak közös idõtöltéshez, céges csoportoknak csapatépítéshez, gyerekcsoportoknak osztálykiránduláshoz - sokféle társaságnak ideális programot nyújthat a Mátyás-hegyi-barlangrendszer.

  • Verona

    Az "urbs nobilissima" (legnemesebb város) kiemelkedik az adriai partvidék és a Pó-síkság gyönyörû városai közül. Õsi kereskedelmi útvonalak találkozási pontjánál épült, jelentõs nemzetközi vásárok helyszíne, joggal nevezték e1 Itália kapujának. Egyeteme, történelmi emlékei, múzeumai révén a térség kulturális centruma.

    Alapításáról nem szólnak legendák, de Kr. elõtt az 1. században már fontos római kolónia volt. Itt született a latin aranykor legnagyobb költõje, Catullus. Szerepét, fontosságát a korai középkor évszázadaiban is megõrzi. Nagy Károly fia, Kis Pipin, majd I. Ottó német-római császár szívesen idõzik itt.

  • Venezuela

    A legenda szerint, amikor Isten a világot teremtette, az ördög mindenbe beleszólt. Ám egyszer az ördög elaludt, és Isten akkor teremtette Venezuelát, adott neki mindenféle kincseket: kõolajat, nemesfémeket és lélegzetelállítóan gyönyörû tájat. Venezuelát a karibi mennyország kapujaként is említik, ideális hely kikapcsolódásra és az aktív pihenésre is. Bõvelkedik természeti szépségekben, hegyekben, folyókban, vízesésekben, esõerdõkben, valamint csodálatos tengerpartokban. Isla Margarita a karib térség egyik legvonzóbb szigete.

  • A vörös homok csodái: Namíbia

    Szörföztetek már homokon egy végeláthatatlan vörös sivatagban, miközben a lemenõ nap sugarai bearanyozzák a látóhatárt? Namíbiában ezt is megtehetitek, a szafarizáson és delfinnézegetésen kívül. A kispénzûeket sátortábor, a kényelemszeretõket tengerparti és sivatagi hotelek várják. Kedvenc fantasztikus filmemben az amerikai ûrkutatók egy Mars-felfedezõ miniautót küldenek a vörös bolygóra. Óránként borulnak egymás nyakába, úgy örülnek az eredményeknek, hiszen az apró szerkezet bevizsgálja a köveket, mintát vesz a homokból, felvételeket készít a dûnékrõl.