A mezõgazdaság határozta meg mindig a falu lakosainak életét, hiszen a földrajzi és gazdasági tényezõk nem kedveztek az ipar kialakulásának. 1740- ben Orczy László 44 német iparos családot telepített Szalókra. Leszármazottaik elmagyarosodva ma is itt élnek, és sokan közülük folytatják apáik egykori mesterségét. Nagy hagyományai voltak a kosárfonásnak, gyékényszövésnek, melyek alapanyagait a Tisza ártere biztosította.
A halasi Csipkeház segítségével sok parasztasszony tanulta meg a csipkeverés mûvészetét, melyet ma is sokan mûvelnek.
És a jelen: A kiskörei vízlépcsõ megépítése, a Tisza- tó kialakulása, jelentõsen megváltoztatta a település életét, lehetõségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 négyzetkilométeres árterületébõl a 14 négyzetkilométeres szabadvíz felülete Abádszalóknál található, ezért itt épült ki a tó idegenforgalmi központja. A település ma már a vízisportokat, szabadstrandokat, nagy bulikat kedvelõ turisták paradicsoma. Évente százezrek keresik fel a községet.
Az „Abádszalóki Nyár ” rendezvénysorozat kulturális, képzõmûvészeti, és sportprogramjai évek óta biztosítják a vendégek és a lakosság számára a szabadidõ tartalmas eltöltését. Több mint 40 vállalkozás, éttermek, büfék, vendéglátóegységek, vidámpark, melegvizû strandfürdõ, campingek, panziók, csónakkikötõk szolgálják a vendégek ellátását, kikapcsolódását.
Az abádszalóki Attila- öbölben kijelölésre került a motoros vízisporteszközök üzemeltetésére szolgáló terület. Szörfözõk színes kavalkádja borítja be a vizet, és fehér vitorlák látszanak a távolban. Az enyhe lejtésû homokos vízpartot napozók és fürdõzõk tarka hada lepi el, akik épp a környéken tett kirándulások, evezõs- és csónaktúrák, kerékpártúrák fáradalmait pihenik ki, vagy jólesõen mártóznak meg a hûvös habokban.
Kellemes idõtöltést kíván az utazunk.com!