rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • Debrecen, a napba öltözött város

  • Debrecent a folyamatos megújulás jellemzi, arculata napjainkban is változik, a kor igényeihez igazodva fejlõdik a cívisváros. Igazi közösségi hellyé vált a sétálóövezetté alakított fõtér hangulatos szökõkútjaival, pihenésre csábító teraszaival, tartalmas kikapcsolódást nyújtó rendezvényeivel. Családi programok kedvelt helyszíne a Nagyerdõ, ahol fedett Mediterrán Élményfürdõ, 17 hektáros állatkert és vidámpark, csónakázó tó, valamint botanikus kert várja a látogatókat. Számos sport és kulturális rendezvénynek ad otthont a keleti régió legnagyobb rendezvénycsarnoka, a 8000 férõhelyes Fõnix Csarnok.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    Református Nagytemplom - Kossuth tér

    Debrecen jelképe a Református Nagytemplom. Valószínû, hogy az elsõ egyhajós csarnoktemplomot 1290 és 1311 között emelték a város földesurai. Az épület a mai formáját a Péchy Mihály és Thaler József tervei alapján 1819 és 1823 között zajló építkezéskor kapta, miután 1802-ben a korábbi templom leégett. A templomi orgonát Jakob Deutschmann bécsi mester készítette, többszöri átalakítás után jelenleg az ország második legnagyobb mechanikus orgonája. Az épületet történelme tette igazán híressé. 1849. április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot. Kossuth ekkor használt széke azóta is a Nagytemplom féltve õrzött ereklyéje. A toronyból páratlan kilátás nyílik a városra. Útban felfelé megtekinthetõ a Rákóczi-harang is.

    Nyitva tartás: H-P.: 09.00-16.00, Szo.: 09.00-13.00, V.: 12.00-16.00
    Tel.: 52/412-694



    Református Kollégium - Kálvin tér 16.

    A Kollégiumot 1538-ban professzorok alapították. A Kollégium Nagykönyvtára, 600000-es állományával, a magyarországi református egyház legnagyobb ilyen jellegû gyûjteménye. A Kollégium bibliagyûjteményében több mint 250 nyelven olvasható a Szentírás. A Levéltár helyiségeiben jelenleg 2605 folyóméter irat található, amely bemutatja a Tiszántúl múltját, egyházi életét, oktatási rendszerét valamint Debrecen mûvelõdéstörténetét. A Kollégium gyûjteményében megtalálható az ereklyék között Kazinczy vadászpuskája, Kossuth Lajos irattárcája, Csokonai fuvolája. Az ásványtani múzeum legnagyobb szerzeménye Szõnyi Pál 33 000 darabból álló gyûjteménye, melynek leghíresebb példánya az 1857-ben Kaba határában lehullott meteorit. Az éremtár 1831-ben már több mint 6000 darabot számlált. Állandó kiállításai: Iskolatörténeti kiállítás, Egyházmûvészeti kiállítás.

    Nyitva tartás: K.-Szo.: 9.00-16.00, V.: 10.00-13.00;
    Tel.: 52/516-857

    Déri Múzeum - Déri tér 1.

    A Déri Múzeum neobarokk épületében található Magyarország egyik leggazdagabb kulturális-történelmi gyûjteménye. A képzõmûvészeti gyûjtemény legnagyobb vonzereje a Munkácsy Mihály „trilógiájá”-nak nevezett három együtt látható festménye: a Krisztus Pilátus elõtt, a Golgota, és az Ecce Homo. Az épület elõtt látható négy világhírû Medgyessy-szoborkompozíció 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját.
    Állandó kiállítások: Debrecen története a XIII. századtól a reformkorig, Munkácsy Mihály mûvészete, a Déri-gyûjtemények, Tájunk madarai, Ásványok világa.

    Nyitva tartás: K.-V.: 10.00-18.00
    Tel.: 52/322-207, 52/417-577

    Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum - Péterfia utca 28.

    Medgyessy Ferenc a magyar plasztika egyik legnagyobb hatású mestere, aki szobraiban az alföldi magyar szépségeszményt fogalmazta meg. A Medgyessy-kiállítás az 1810 körül épült klasszicista, ún. városgazda házban nyílt meg.

    Nyitva tartás: K.-V.: 10.00-16.00
    Tel.: 52/413-572

    Református Kistemplom - Révész tér

    Az épület 1600-ban épült, de az 1727-es tûzvészben a Kistemplom is súlyos károkat szenvedett. A tornyot eredetileg hagymaszerû toronysisak zárta, 1907-ben azonban a sisakot megrongálta egy óriási szélvész. Megjavították, de egy még erõsebb szélvész a toronyfedõt egészen ledöntötte. Az építészek ezután bástyaszer kiképzést adtak a toronynak és lemondtak a kupoláról. Azóta hívják a templomot „csonkatemplomnak” is.

    Debreceni Irodalmi Múzeum - Borsos J. tér 1.

    A múzeum a város gazdag irodalmi hagyományait gyûjti. Alapját az 1890-ben létrejött Csokonai Kör és a Városi Múzeum irodalomtörténeti anyaga teremtette meg. A közel ötvenezer tárgy, irat és mûalkotás Csokonai Vitéz Mihály korától napjainkig nyújt átfogó képet a magyar irodalom sokszínûségérõl.

    Nyitva tartás: K.-V.: 10.00-16.00
    Tel.: 52/416-950

    Holló László Emlékmúzeum - Holló László sétány 20.

    Holló László (1887–1976) múzeumát a festõ egykori otthonában rendezték be. Széles ecsetkezeléssel, expresszív színvilággal alkotott mûvei mellett életének dokumentumai is megtekinthetõk. Az emlékmúzeumban helyet kaptak a debreceni Hrabéczy Ernõ szürrealisztikus képei is.

    Nyitva tartás: K.-V.: 10.00-16.00
    Tel: 52/498-201

    Szent Anna Katolikus Székesegyház - Szent Anna utca 15.

    A Szent Anna Katolikus Székesegyházat 1721 és 1746 között építették. A kapuk melletti fülkékben balról Szent István király, jobbról fia, Szent Imre herceg szobra látható. A fõoltárkép a templom védõszentjét, a Máriát tanító Szent Annát, a legrégibb oltárkép Calasanzi Szent Józsefet, a piarista rend alapítóját ábrázolja. A mellékoltárok faragványai és barokk szobrai a XVIII. századból származnak. A mennyezeten és az ablakok alatti falfelületen az Árpád-ház szentjeit ábrázoló freskó- és stukkódíszek láthatóak.

    Csokonai Színház - Kossuth utca 10.

    A romantikus építészet kiemelkedõ alkotása 1865-ben készült el. A szobrokkal gazdagon díszített épület az egyetemes és a magyar színházi élet nagyjait idézi, s a város kulturális életének ma is egyik meghatározó központja. A homlokzatát Melpomené és Terpszikhoré szobrai díszítik.



    Tímárház - Nagy Gál István utca 6.

    Debrecen egyik jelentõs ipartörténeti emléke a Nagy Gál István u. 6. sz. alatt mûködõ Tímárház. A kiállítások a térségben alkotó kézmûves mesterek munkáját tárják a közönség elé. A mûhelysoron bekukkanthatunk a szûrrátétes, a viseletvarró, a hímzõ, a fazekas, a kékfestõ, és a csipkeverõ mesterek „kulisszatitkaiba”.

    Nyitva tartás: K.-P.: 10.00-17.00, Szo.: 10.00-14.00
    Tel.: 52/321-260

    Debreceni Egyetem - Egyetem tér 1.

    Az egyetem impozáns fõépületének építését 1933-ban fejezték be. Az épületben található díszudvar falára a jogelõd Református Kollégium, majd az egyetem leghíresebb professzorainak és diákjainak nevét vésték. A neobarokk épület elõtt található a város legegységesebb, francia stílusban tervezett, monumentális parkja, gyönyörû szökõkúttal és szobrokkal.

    Nagyerdõ

    Hazánk legelsõ védett természeti területe az 1082 hektáron elterülõ Nagyerdõ, amelyet a természetvédelmi törzskönyvbe 1937. október 17-én elsõként iktattak be. A Nagyerdõ növényvilága 700–800 növényfajtából áll. A varázslatos környezet számos szabadidõs programnak a helyszíne. Területén található többek között az Aquaticum Gyógy- és Fürdõközpont, a Vidámpark, az Állatkert, a Debreceni Egyetem, az Egyetemi Botanikus Kert, a Csónakázó tó és a Békás-tó.

    Aquaticum Gyógy- és Fürdõközpont - Nagyerdei park 1.

    Debrecen az elsõ fürdõházát 1826-ban építette fel. A fürdõkultúra fejlesztésében az 1930-as évek hoztak nagy változást, amikor a város határában 63 °C-os hévizet találtak. 1960-ban a fürdõt gyógyfürdõvé nyilvánították. A Nagyerdõ területén lévõ fürdõkomplexumban 40 féle kezelést biztosítanak a vendégek számára. A megújult gyógyfürdõben termálmedencék, hõlégkamrák, szaunák, fedett és nyitott termálvizes medencék találhatók. Szorosan kapcsolódik a gyógyfürdõhöz a 6 medencés strandfürdõ, valamint a 2003 nyarán megépült, Magyarországon egyedülálló, fedett Mediterrán Élményfürdõ, melybe a különleges trópusi növények valóságos déltengeri hangulatot varázsolnak. A fürdõben különbözõ élményelemek, barlang- és pezsgõfürdõk, víz alatti masszázs, sodrófolyosó, mászófal, vízesés, gyermekmedencék, 11 különbözõ kialakítású csúszda és egyéb szórakoztató elemek gondoskodnak a jó hangulatról.

    Tel.: 52/514-100, Fax: 52/346-883



    Nagyerdei Kultúrpark Állat- és Növénykertje - Ady Endre utca 1.

    Az ország elsõ vidéki Állat- és Növénykertje, melyet 1958-ban alapítottak, a Nagyerdõ védett, 16 hektáros területén mutatja be 4 földrész 170 állatfajának közel 1400 egyedét. Ritka, egzotikus állatok – tukánok, flamingók, íbiszek, gibbonok, kenguruk, vízilovak – mellett a hazai fauna és az õshonos háziállatok is megtekinthetõk.

    Nyitva tartás: H.-V.: 9.00-18.00
    Tel.: 52/310-065, 52/413-515

    Botanikus Kert - Egyetem tér 1.

    Az Egyetem mögött található a kaktuszgyûjteményérõl híres Botanikus Kert (1928), melyben a világon ismert 3000 fajta közül 2500 látható. A trópusi gyûjtemény üvegházi ritkasága a közel 100 éves szágó, mely fenyõfélékkel rokon. Mellette orchideák, banánfa, vanília is található a csodálatos kertben.

    Nyitva tartás: H.-V.: 8.00-18.00
    Tel.: 52/512-900/22421

    Kölcsey Központ -Hunyadi utca 1-3.

    A közel 13 000 m² alapterületû Kölcsey Konferencia Központ méretét tekintve Kelet-Magyarország legnagyobb konferencia központja. A több részbõl álló épületkomplexumban 3 szintes modern mûvészeti múzeum, 88 ágyas, 192 férõhelyes négycsillagos szálloda és 300 parkolóhelyes mélygarázs is helyet kapott. A létesítmény központi részét egy 750 fõs nagyterem képezi - állítható magasságú, bõvíthetõ mobil színpaddal - amelyet kiegészít 8 db 100 fõs (90 m²/terem) szekcióterem. A földszinti plenáris terem és 4 db szekcióterem flexibilis falaikkal összenyithatóvá válik, így 1150 fõs rendezvények megrendezésére is alkalmas teret kaphatunk. A nagyterem ideális helyszíne lehet elõadásoknak, komoly és könnyûzenei koncerteknek, konferenciáknak, kiállításoknak, divatbemutatóknak. A földszinten és második emeleten létrehozott 4-4 szekcióterem mozgatható, hangszigetelt falai lehetõvé teszik, hogy emeletenként 2-2 db 180m² területû, egyenként 180 fõ befogadására alkalmas termeket kapjunk. Mindezekhez szervesen kapcsolódik még egy kiállítóterem, táncterem valamint 300 férõhelyes bálterem, amely az elõcsarnokkal összenyitva bálok, koncertek, fogadások, kamara hangversenyek, konferenciák megrendezésére is alkalmas. A létesítmény kiállító terme és az elõcsarnokok kiváló helyszínt biztosítanak különféle kiállításoknak, vásároknak.

    Debreceni Nemzetközi Repülõtér - Mikepércsi út

    A Debreceni Nemzetközi Repülõtéren a magyarországi vidéki repülõterek közül elsõként létesült állandó vámút és nemzetközi légi határátkelõhely 2004 áprilisában – ezzel ma is egyedülálló Magyarországon. A fejlesztések eredményeképpen megvalósult egy az Európai Uniós normáknak és a nemzetközi elõírásoknak is megfelelõ légikikötõ. A repülõtér alkalmas az Európában repülõ szinte minden repülõgép típus fogadására és kiszolgálására. A repülõtér a város közvetlen közelében található, csupán 6 percnyi autóútra a belvárostól, így megközelítése gyors és egyszerû. A fogadóépület elõtt díjmentesen használható, 228 férõhelyes parkoló áll az utazóközönség rendelkezésére. A repülõtéren számítógépes utas és poggyászkezelési rendszer mûködik, mely biztosítja az utasok magas színvonalú kiszolgálást.

    A 2005-ös évben már napi rendszerességgel közlekedtek járatok Görögországba, Egyiptomba, Tunéziába és Törökországba, valamint turisták érkeztek Lipcsébõl és Drezdából a város szállodáiba. Az elmúlt év májusától menetrendszerinti járat kötötte össze a cívisvárost Münchennel és Brémával, az év végére az utasforgalom meghaladta a harminchárom ezret.



    Debreceni Jégcsarnok - Derék utca 33.

    2004 májusában nyitotta meg kapuit Magyarország egyik legmodernebb, a Tiszántúli régió egyetlen fedett Jégcsarnoka. A könnyûszerkezetes, finn technológiával épült létesítmény 1800 m2-es gondozott jégfelülettel várja a sportolni vágyókat. A város nyugati peremén található létesítmény a jégpálya mellett négy öltözõvel, zuhanyzókkal, korcsolyakölcsönzõvel, büfével valamint sportbolttal is rendelkezik. Az év 11 hónapjában mûködõ 500 ülõhelyes lelátóval rendelkezõ fedett jégpálya Debrecen és a környezõ települések polgárainak, diákjainak intenzív szabadidõ eltöltését szolgálja.

    Egy debrecei városlátogatához kellemes idõt kíván az utazunk.com!


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szeged, a napfény városa

    Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hõsök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörû épületeivel mediterrán hangulatot árasz. Az utcát ketté szelõ Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait.

  • Brno

    400.000 lakosa Brnot Csehország második legnagyobb városává teszi. A folyamatosan növekvõ település 1091-ben kapott városi rangot és Vencel király privilégiumokat is adományozott a városnak 1243-ban. A XIII. századtól királyi városi védelmét a Spilberg királyi várból látták el, majd a XIV. századtól Luxemburg-Ház székhelyéül szolgált. A XV. században a husziták többször megtámadták, de elfoglalniuk nem sikerült. 1641-ben Brno Morávia fõvárosa lett és 1645-ben sikerrel állt ellen a svéd támadásoknak is, ezzel még jobban megerõsítve pozícióját.

  • Bátonyterenye

    A bátonyterenyei kistérség Nógrád megye keleti részén, az Északi-középhegység két nagy hegyvonulata, a Cserhát dombjai és a Mátra hegycsúcsainak találkozásánál fekszik. Bátonyterenye térségét több évszázad örökségeként „Palócföld kapujának” is nevezik, utalva ezzel a máig fennmaradt ízes palóc beszédre, a tájjellegû népi ételekre, a századeleji népi építészeti stílusú falusi házakra. A térség legnagyobb értéke: a szinte érintetlen, vadregényes táj, és a történelmileg kialakult településszerkezet. Népi kultúrája páratlanul gazdag, az itt élõ emberek gondosan ápolják hagyományaikat és be is mutatják azokat hangulatos rendezvényeiken.

  • A Velencei-tó és környéke - a Balaton kistestvére is kellemes!

    A Velencei-tó Magyarország második legnagyobb természetes tava. Kedvezõ természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetõen a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülõhelyeinek egyike.

    Területe 27 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hõmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.

    Pihenni, nyaralni, elbújni a nagyvilág elõl ideális hely!

  • Szováta - A csábító szomszéd

    Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírû üdülõváros.

    A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idõvel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az elsõ sóstavak. Elsõ lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elûztek, de rövidesen visszatelepültek.

  • Siófok a nyári fõváros - a balaton egésze

    Nyáron gazdag idegenforgalmi kínálat, gyors megközelítés (vas)úton, levegõben!

    Siófok a Balaton déli partjának legnagyobb városa. Siófok strandja a Balaton legszebb strandjai közé tartozik és Siófok éjszakai életét tekintve is az elsõk között szerepel. Több tízezer nyaralóvendéggel Siófok (25.000 lakos) a legélénkebb város nyáron a Balatonon. A Coca Cola Beach House, a Palace Disco und a Flört Disco igazi mágnesként hatnak a fiatalokra a nyári idõszakban.

  • Bisztra-völgy

    Az Alacsony-Tátra déli oldalán, Breznotól 16 km-re északkeletre, a Bystra völgy kapujánál fekszenek Bystrá község sípályái. A könnyû lesiklópályák elsõsorban a kezdõ síelõknek nyújtanak élvezetet. A síszezon átlagos idõtartama 110 nap. 2 felvonó várja a síelni vágyókat, hosszuk 300 illetve 800 méter, teljes kapacitásuk 800 fõ/óra. Sífutásra, sítúrázásra alkalmas útvonalak vannak Tále, Veky Gapel és Skalka irányába. Van a közelben szánkózási és korcsolyázási lehetõség is.

  • Prága új tömegközlekedési eszköze a kishajó

    Prága - Új tömegközlekedési eszköze van a hét vége óta Prágának: a klasszikus autóbusz, a villamos és a metró mellett a cseh fõváros lakói és a turisták ezentúl hajóval is közlekedhetnek.

    A Prágát átszelõ Moldva folyón ugyanis ötre bõvült a rendszeres, menetrendszerû kishajójáratok száma, amelyek szombaton a tömegközlekedési hálózat részévé váltak, s ezentúl a hagyományos menetjegyekkel, illetve bérletekkel is igénybe vehetõek.

  • Továbbra is az Eiffel-torony a világ kedvence

    Az Eiffel-torony a világ kedvenc, amely a világ egyik legtöbbet fényképezett turisztikai látványossága.

    A legendás párizsi vasszerkezet (Öreg hölgy) maga mögé utasította a vatikáni Szent Péter-bazilikát, és az indiai Taj Mahal-t. A negyedik, ötödik és hatodik helyen amerikai látványosságok szerepelnek: A Golden Gate híd, az Empire State Building és a Szabadság-szobor. A Sydney Operaház, a Sagrada Familia Barcelonában, az athéni Akropolisz és a Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiróban kapta a többi helyet a 10-es listán, míg a londoni Big Ben és a London Eye nem kapott helyezést a listán.

  • Dubai Land, az újabb milliomos csalogató

    Dubai nem arról híres, hogy ha valamit elterveznek, akkor az papíron is marad. Jó példa erre az a tengeren álló hétcsillagos (a világ egyetlen ilyen) szállodája, ahová több mint 10(!) sávos autópálya vezet. Itt a legolcsóbb szoba közel félmillió forint. A legújabb ötlet kapcsán a nyugati szakértõk csak nevettek, de most már az arcukra fagy a mosoly, hiszen már félig elkészült a Dubai Land, amely több millió forintos belépõjegyeivel olyan élményt ad az embernek, amelyet egy életen át õrizni fog.

  • Dudai, Burdzs Kalifa

    A Burdzs Kalifa (Kalifa-torony) egy szupermagas felhõkarcoló az egyesült arab emírségekbeli Dubajban.

    Jelenleg a világ legmagasabb épületének számít 828 méteres magasságával, több mint 300 méterrel megelõzve a Taipei 101-et, a jelenlegi másodikat.

    Az új, 2 km²-es belvárosi negyed építésére szánt 20 milliárd dollárból több mint 4 milliárd jutott az Adrian Smith által tervezett monumentális épületre. Az építkezés 2004. szeptember 21-én kezdõdött el.

  • Dubaiban a kis-Louvre után kis-Lyon is épül

    Dubai felépítené a francia Lyon város mását, azután, hogy befejezi a világhírû párizsi Louvre alapján épülõ saját múzeumát - jelentette be pénteken a lyoni önkormányzat egyik munkatársa. A tervekben Lyon-Dubai város néven emlegetett településen lesznek európai kávézók, éttermek és mozik is. A terven dolgozó egyik francia szakember szerint Dubaiban nem Lyon pontos mása készül majd el, hanem a város jellegzetes hangulatát fogják lemásolni az utcák, terek és vendéglátóegységek kialakításával. Az arab-Lyon építésérõl szóló megállapodást a jövõ héten írják alá a dél-francia városban, az építkezés várhatóan 2012-ig tart majd.

  • Világörökségünk: Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

    Mi tanúskodhatna jobban a közel ezeréves tokaji szõlõ- és borkultúra világhírérõl és rangjáról, mint az a tény, hogy sehol a világon nem képzelhetõ el egy magára valamit is adó borkereskedés kínálata néhány palack Tokaji nélkül. Magyarországon már gyermekként megtanulja az ember a Himnusz soraival: "Tokaj szõlõvesszein nektárt csepegtettél…", valamint hallja a Napkirálynak, XIV. Lajosnak tulajdonított mondatot, miszerint a Tokaji "a királyok bora és a borok királya" ("Vinum regum - rex vinorum").

  • Világörökségünk: Fertõ / Neusiedlersee kultúrtáj

    A Fertõ-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentõségû vadvize és a kontinens legnagyobb sós vizû tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselõje.

    A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttmûködésben és közös irányelvek szerinti elõterjesztése alapján - a Fertõ-tavat / Neusiedlerseet az azt övezõ településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.

  • Bahrein, az olajsejkek hazája

    Az arab világ egyetlen szigetállama, Bahrein valójában egy 33 szigetből álló szigetcsoport, melynek együttes területe Szingapúréval azonos. A fő sziget félúton fekszik a nyugaton elhelyezkedő Szaúd-Arábia és a keletre lévő Katar között. Irán megközelítőleg 200 km-re van a Perzsa-öböl túloldalán északkelet irányában. A Bahrein sziget a legnagyobb, észak-déli irányban 50, kelet-nyugati irányban 16 kilométer széles.

  • Hamburg - Kikötõi romantika

    Az utazót legelõször Hamburg vibráló kikötõi forgataga nyûgözi le, amely annyira más, mint a déli tengereken. Az Elbán impozáns óceánjárók, elképesztõ méretû teherhajók várakoznak, hogy rövid pihenõ után újra kifussanak az Északi-tengerre. Európa második legnagyobb kikötõjében a világ minden tájáról odasereglett tengerészek ezrei fordulnak meg, a világhírû szórakozónegyed, St. Pauli törzsközönségét is õk alkotják. Hamburgban több hidat találunk, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve. Ezekbõl néhány az Alster tavon ível át.

  • Bern: Svájc központja

    Bern mintegy Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján.

    Az óváros a folyó egyik hurokszerû kanyarulatában fekszik, innen terjed ki a város minden égtáj felé néhol egészen 12 kilométer távolságban is. Északról a Breitenrain, Wankdorf és Lorraine negyedek szegélyezik a központot, keleten a Schosshalde és délen Kirchenfeld. Ezeket a negyedeket hidak kötik össze a városközponttal. A hidak nevei a következõk: Lorrainebrücke, Kornhausbrücke, Nydeggbrücke, Kirchenfeldbrücke, Monbijoubrücke. Nyugatról Bümpliz és Bethlehem negyedek veszik körül a centrumot.

  • Fürdés után vásárlás

    Angliában nem a nagyvárosokban, hanem egy elegáns fürdõhelyen, Bath-ban a leghangulatosabb és legnagyobb a karácsonyi vásár.

    November közepétõl hétvégeken egy tût sem lehet leejteni Bath sétálóutcáin. A közeli falvakból és városokból, elsõsorban Bristolból csak úgy özönlenek ide a vásárolni vagy csak nézgélõdni akarók. Sok a külföldi is, akik a római kori város történelmi levegõjére és mûemlékeire épp úgy kíváncsiak, mint a színes karácsonyi forgatagra.

  • Mallorca, az ellentétek szigete

    Mallorca a Spanyolországhoz tartozó Baleári-szigetek legnagyobb tagja, változatos természeti adottságai a Földközi tenger egyik legkedveltebb és leglátogatottabb szigetévé tették. Kellemes klímája, strandjai, öblei, régi kolostorai és a városok mediterrán életvitele gondoskodik róla, hogy mindenki megtalálja itt a számítását. A szigetet éles ellentétek jellemzik: nehezen elérhetõ, magányos öblök és zsúfolt tengerparti sétányok számtalan szórakozási lehetõséggel, modern építészet és lenyûgözõ gótikus mûemlékek, nagy hotelkomplexumok és festõi kis falucskák határozzák meg arculatát.

  • Ferrari-élménypark a sivatagban: hullámvasút 240 kilométerrel

    A világ legnagyobb fedett attrakciós parkja épült fel egy sivatagi szigeten, Abu Dzabi városának szomszédságában, az Egyesült Arab Emírségekben (EAE). A 20 különbözõ látványosságot, köztük egyes szakaszain akár 240 kilométeres sebességet is lehetõvé tévõ hullámvasutat magában foglaló, naponta akár 10 ezer látogatót is fogadni képes Ferrari World. A Forma-1 versenyekrõl ismert, ott a kétszeres világbajnok Fernando Alonso révén élen álló Ferrari az elsõ versenyautó-cég, amely megjelenik az élményparkok eddig inkább mesefigurákkal és történelmi vagy technikai látványosságokkal benépesített világában.

  • Petra, a Vörös sziklákba faragott világ

    Jordánia sziklába faragott, õsi rózsaszín városa, Petra is az Új hét világcsoda címû program egyik hivatalos jelöltje lett. A jelöltségi okiratot a versengés alapítója, Bernard Weber személyesen adta át Rania jordániai királynénak ünnepélyes keretek közt. Az Új hét világcsoda versengést 2007-ben hirdette meg Bernard Weber egy genfi alapítvány létrehozásával, amelynek célja a különféle történelmi emlékek megõrzése, felújítása, támogatása.

  • London a világ legkedveltebb 'irodalmi úti célja'

    London - Egy brit utazási honlap szerkesztõi Londont választották a legkedveltebb "irodalmi úti célnak", azaz olyan idegenforgalmi célpontnak, ahol a látogató legtöbbet lubickolhat az irodalmi élményekben.

    A tízes toplistán az angol fõváros megelõzte Párizst, New Yorkot és Rómát is.

    A TipAdvisor rangsorának összeállítói azzal indokolták az elsõ helyezést, hogy London "az irodalom otthona, amelynek tanulmányozásával és szeretetével annyi idõt töltöttünk".

  • USA : Beutazási feltételek, vámszabályok és tanácsok utazóknak

    Az Egyesült Államok gyönyörû, változatos ország barátságos emberekkel és lenyûgözõ helyekkel, ahol mindenki izgalmas élményekkel gazdagodhat.

    Mindegy, hogy milyen vakációról álmodik valaki - síelni szeretne a nyugati Sziklás-hegységben vagy San Francisco drótkötélvontatta öreg villamosán döcögne, kempingezni szeretne valamelyik nemzeti parkunkban vagy Kalifornia partjainál szörfözne, napon barnulna és salsát táncolna Miamiban, végiglátogatná New England történelmi otthonait vagy egy Broadway show-t szeretne megnézni, az Amerikában megteheti.

  • Usa, New York

    Az Amerikai Egyesült Államok története a legújabbkor történelmének sikersztorija. A világ minden tájáról érkeztek ide bevándorlók, hogy a „lehetõségek hazájában" szerencsét próbáljanak, maguknak és családjuknak biztos megélhetést teremtsenek. Keressük fel mi is személyesen az országot, barangoljuk be, ismerkedjünk meg az emberekkel, az életstílussal! Kár lenne kihagyni a Grand Canyont vagy San Franciscót és azt a sok csodaszámba menõ természeti kincset, érdekes várost, amit ez a hatalmas ország magában rejt. Utazzon az Amerikai Egyesült Államokba online repülõjegy-foglalással!

  • A romok is mutatósak

    Csővár tipikusan az a hely, ahová soha nem jutnánk el, ha nem lenne geocaching. De szerencsére van, következésképpen az ifjak, s a vállalkozó szellemű idősebbek is nekiláthatnak geoládát keresni, például épp Csővár környékén. Miközben konstatálhatják, hogy a Cserhát ősszel is gyönyörű. Ilyenkor erdőben sétálni erre nemigen létezik a látványnak tökéletesen megfelelő kifejezés. Értjük tehát, ha a geoládát keresők jobb híján utóbb ilyesmiket írnak: "fantasztikus a panoráma, és a romok is nagyon mutatósak".

  • Kalandozások Pozsonyban

    Egy óra 55 perc. Ennyi idõ alatt értem el Pozsonyba autóval, minden közlekedési szabályt betartva, várostáblától várostábláig. Ehhez képest amikor barátaimmal beszélgettem, kiderült, talán húsz éve, ha jártak itt, még tornacipõért érkeztek, hogy vegyenek néhány párat a Prior áruházban. Azóta a Prior már Tesco, Pozsony belvárosa pedig gyönyörûen felújított épületekkel várja a látogatókat. A Michalska utca talán a legizgalmasabb.

  • Békésszentandrás

    A település és környéke már évezredek óta lakott hely. Neve elõször 1287-ben szerepel oklevélben. A 15. században a Hunyadiak birtokolták. A falu 1719-ben települt újjá. A község neve többször is változott az idõk folyamán. A Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta. Békésszentandrás a dél-alföldi Körös-holtágak mellett fekvõ települések egyik gyöngyszeme, valóságos horgászparadicsoma. Számos lehetõséget nyújt az aktív turizmus kedvelõinek pl.: horgászat, úszás, kerékpározás, gyalogtúrázás. Békésszentandrásról indul az 1996-ban felavatott Körös-völgyi kerékpárút, amelyen a térség egy része bejárható.

  • Sevilla, Carmen, matadorok

    Sevilla a bikaviadalok és a flamenco hazája. De itt vannak a legvidámabb vásárok és a legelegánsabb emberek is. Az ősi, előkelő sevillai aréna a legimpozánsabb és az egyik legrégibb Spanyolországban, 1758-ban kezdték építeni. Abban az időben még nem lóhátról folyt a küzdelem. Manapság a spanyolok ünnepi szórakozásnak tartják, míg az EU be akarja tiltani. A 14 000 férőhelyes arénában a szezon húsvét vasárnaptól október elejéig tart, de a "menő" matadorokat csak június végéig látni.

  • Thaiföld - A keleti királyok birodalma

    Az ország központi része földrajzilag a Burma határolta nyugati hegyvidékes területtõl kelet felé, az északkeleti síkságig terjed; észak felé pedig Nakhon Sawanig, ahol a Ping, Wang, Nan és Yom folyók a Chao Phraya folyóban egyesülnek (Királyok folyója).

    Dél felé a Parchuap Khirikhanig terjed, mely Thaiföld legkeskenyebb része, szélessége mintegy 60 km a nyugati hegyek és a Thai-öböl között. A Chao Phraya folyó nagyrészt a Középsõsíkságot, a világ egyik legnagyobb rizs- és gyümölcstermelõ vidékét öntözi.

  • Namíbia

    Namíbia varázsát a szomszédos Dél-Afrikában jól ismerik, ám a kívülállók még csak most kezdik felfedezni sivatagjait, tengerpartját, bozótjait és az itt megtapasztalható határtalan szabadságot. Namíbia 1990-ben vált függetlenné, addig német, majd dél-afrikai gyarmat volt. Természeti kincsekben gazdag területével, modern infrastruktúrájával és tradicionális kultúrájával Namíbia elbûvöli az idelátogatókat. A Namíbiai-sivatagról azt állítják, hogy a világ legkorábban kialakult sivatagja.

bohócdoktor vizit szja 1%