A régészek 671 nevet találtak az iszlám mûemlék homokkõ falába faragva. A pompás Taj Mahalt a mogul császár, Dzsahán sah építtette kedves felesége, Mumtaz Mahal emlékére. Mumtaz gyerekszülésbe halt bele 1630-ban, és a császár, India ötödik mogulja szerette volna, ha Agrában, ahol az uralkodói udvar helyszínén egy fehér márvány síremléket építenek az emlékére. A régészek valószínûnek tartják, hogy az a névlista, amely az épületnek a Yamuna folyóra nézõ északi oldalán találtak, a kõmûveseké. A neveket az Indiai Régészeti Felmérés vizsgálata során fedezték fel. 
A legenda szerint az uralkodó az építkezés befejezése után Ahmad Lahorit megvakíttatta, hogy soha ne építhessen még egy ilyen pompázatos épületet. Az építkezéshez közel húszezer munkásra volt szükség, akik messzi tájakról is érkezhettek - például Törökországból és Szíriából. A feliratok többsége arabul és perzsául van, de indiai írásjelek és a hinduk által a Devanagari-kéziratban használtak is megtalálhatók köztük.
A kõmûvesek egy része írástudatlan volt, így a régészek a falba vésett feliratok egy részét most próbálják megfejteni. A nevek csoportosítva találhatók a falon: külön vannak pl. a kupola-készítõk és kerti munkások nevei.