rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • A világ 7 új csodája - a tibeti Potala Palota

  • A tibeti fõváros, Lhásza felé magasló Potala-palotát, amely több száz éven át a dalai lámák téli otthona volt, Peking 53 millió jüanért (6,4 millió dollárért), öt éven át tartó munkával teljesen – és a XVII. század óta elsõ ízben – felújította. „Ilyen költséges renoválásra a központi kormány Kínában azelõtt még sohasem vállalkozott. Amikor 1985-ben ide érkeztem, komolyan féltem attól, hogy a Potala-palota egyszer csak összeomlik” – nyilatkozta az igazgatásáért felelõs bizottság vezetõhelyettese, Csiung Ta.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    A Vörös-hegyre épült Potala-palota aranyozott tetõi mérföldekre látszanak a Lhászát körülvevõ síkságon. A 41 hektárnyi területet elfoglaló épületegyüttes négy részbõl áll, a középsõ Vörös Palotában az egykori dalai lámák nyugszanak, a köréje épült Fehér Palotában a mindenkori dalai láma lakott, az Alsó Palotában a kormányhivatalok, a börtönök és az istállók kaptak helyet, s az épületek mögött a Sárkány-király-tónak nevezett park terül el.

    A VII. században Szongcen Gampo tibeti király építtetett palotát erre a hegyre, ennek egyetlen épen maradt része a csúcson levõ kápolna. A mai palotarendszer a XVII. században, az ötödik dalai láma uralkodása idején épült.

    A Potala szanszkrit szó, a buddhista mitológiában annak az égi tartománynak a neve, ahol Avalokitesvara, „a látó szem”, az egyik legfontosabb bodhiszattva, Tibet védõistene lakozik. A dalai lámát Avalokitesvara földi megtestesülésének tartják, amellett, hogy minden dalai láma közvetlen elõdjének a reinkarnációja.

    Mint a nagy kép is jól mutatja, Tibetben még most is láthatók az 1959-as kínai agresszió és az azt követõ vandál pusztítás nyomai, van tehát elég adóssága a pekingi kormánynak. Egyébként Tibetbe csak különleges engedéllyel lehet bejutni, így a fenti hírben szereplõ „tolvajok” minden bizonnyal nemrég betelepült helyi lakosok.

    A Potala-palota felújítása óriási feladat elé állította a szakembereket, mert nem használhattak korszerû építõanyagokat, hanem több száz évvel ezelõtt is alkalmazott, korabeli anyagokkal kellett helyreállítaniuk eredeti pompájukban az épületeket. Az egyik legnehezebb feladat például annak az okkersárga habarcsnak az elõállítása volt, amellyel annak idején a padlózatot és a lapos tetõket fedték be. Körülbelül 70 százalékban sikerült elérni az eredeti minõséget. Az évszázadok alatt a palotát tönkretette a természetes erózió és az élõsködõk: férgek rágták meg a pillérek százait és az ablakkeretek ezreit.

    A palota helyiségeinek a számáról 1984-ben kezdtek pontos kimutatást készíteni, eddig kétezret számoltak meg, valójában azonban összesen hétezer lehet. Az egykori dalai lámák bebalzsamozott holttestét õrzõ, arannyal és drágakövekkel díszített sztupák (óriási koporsók) talapzata köré most üvegfalat helyeznek, hogy az egerek ne tudják megrágni az aranylemezeket, amelyeket évszázadok alatt megízesített a zarándokok jakvajlámpásainak füstje.

    A felújítás befejezése óta a pekingi kormány megháromszorozta a palota karbantartására évente kiutalt összeget, és a tolvajok ellen számítógépes kamerarendszert szereltetett be, amellyel a mûkincseket minden helyiségben szemmel tarthatják.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Rodosz: Sziget az Égei-tengeren

    A régi idõkben a föníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok.

    A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított.

  • A romantika fővárosa: Párizs

    A romantika fővárosa: PárizsA több mint 2 millió lakosú Párizsban, a rengeteg nevezetesség és látványosság, valamint kulturális esemény mellett, számos szórakozási, vásárlási lehetőségünk nyílik. Párizs jelenleg London mellett a turisták által legkedveltebb célállomások egyike. A Párizst felkereső turisták 90%-a tervezi, hogy a közeljövőben ismét felkeresi a mindig nyüzsgő és folyamatosan változó fővárost. Párizst a divat fellegvárának is tekintik, egyike azoknak a városoknak, ahol a legtöbb épített látnivaló található. Az Eiffel-torony, és Párizs egyik szimbóluma a Diadalív.

  • Kocogó városnézés Edinburghben

    A városnézõ túra új perspektívából mutatja be Skócia fõvárosát, egyesítve a futás, a városnézés és a történelmi nevezetességek megtekintésének élményét. A kezdeményezés nem a versenyszerû sportolókat állítja a rajtvonalhoz, hanem azokat igyekszik megmozgatni, akik aktívan kívánják felfedezni Edinburgh eddig nem ismert nevezetességeit és környezetének szépségét - adta hírül a Brit Turisztikai Hivatal. A túra útvonala körülbelül öt kilométer hosszú, s a résztvevõk végigkocoghatnak a város történelmi fõutcáján, majd az óvárosból jutnak el Edinburgh legjellegzetesebb dombjára, a Calton Hillre.

  • Kis Magyar Mediterráneum - Palkonya

    Egy falu a Villányi-hegységben, mely leginkább boráról híres, pedig bõven van még miért idelátogatni. Örökségvédelem és találékonyság – Európa már felfigyelt rá.

    Köztudott, hogy a legtöbb napos órát egy évben az ország déli szegletének lakói élvezhetik. Ezen belül is a Villányi-hegység az egyik legszerencsésebb régió. A borissza népek inkább tavasszal és õsszel zarándokolnak ide, pedig bõven van errefele látni- és tennivaló nyáron is.

  • Podgorica - A fekete hegyek fővárosa

    Kevés titokzatos és felfedezésre váró hely maradt már Európában. Montenegró az.

    Érintetlen szépségei – a Dinári-Alpok magas hegyei, a langyos Adria – a természeti értékek változatossága Európa közepén várhatóan az egyik legfelkapottabb turistadesztinációvá teszik. Érdemes tehát megelőzni az áradatot és megtapasztalni a csupán karnyújtásnyira található egzotikumot. Télen síparadicsomok, nyáron simogató tenger várja a felfedezőket.

  • Prágai kocsmakalauz

    Sörivóknak való

    A társadalom különbözõ szintjein élõk közti kommunikáció és információáramlás kötetlen helye a cseh kocsma a Prágai kocsmakalauz címû kötet szerzõje szerint.

    A cseh fõváros 246 sörivó helyének bemutatását a késõbbiekben a vidéki hospodákra is kiterjesztett kötettel kívánja folytatni az önmagát csak "kocsmográfusnak" tituláló Hagymásy András.

  • Belgium

    Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és újabban a bürokraták országa. Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától. Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok.

  • Keresztesek útján Libanonban

    Csontváry Kosztka Tivadar, a ma már világhírû magyar festõ bebarangolta a bibliai tájakat. Vándorlásának egyik fontos állomása, Libanon különbözõ kultúrák, nyelvek és hitek találkozási helye.

    A fõváros, Bejrút a Földközi-tenger partján fekvõ metropolis otthont adott számos látogatónak és hódítónak, kíváncsi utazónak és tudósnak. Itt élt a nemes és éles eszû mezopotámiai nép, a föníciai, akiknek a modern írást köszönhetjük, majd jöttek az ókori görögök, akiket a rómaiak váltottak fel, és erre haladtak el a Szentföld felszabadítására indult keresztesek is.

  • St. Martin - Repülõgépek a strandolók felett

    A szigeten egymás mellett él a francia oldal "St. Martin", és a holland oldal "St. Maarten", tulajdonképpen ez a világon a legkisebb territórium, amelyen két állam osztozik.

    A teljes sziget zöld, dombos, kellemes vidék képét mutatja, az "államhatárt" csupán egy kétnyelvû, az út szélén felállított tábla jelzi. A holland oldalon: bisztrók, francia divatüzletek, Philipsburg-ban nemzetközi játékkaszinókat és vámmentes bevásárlóutcákat találunk nagy választékban. A kompok is ide kötnek ki.

  • Marsa Alam - a búvárkodás paradicsoma

    Marsa Alam - a búvárkodás paradicsomaA tenger és sivatag közt fekvő város minden rendű és rangú szállásigényt kielégít, a nyugaton megszokott elegáns, összkomfortos szállásoktól egészen a beduin hangulatot árasztó ökoszállásokig. A Marsa Alamból megközelíthető merülési helyszínek a tapasztalt búvárok legkedveltebb helyei közé tartoznak a Vörös-tengernél. Az egészséges korallszirtek és a vízi világ fajgazdag élővilága, a delfinek és a tengeri tehenek Marsa Alam legfontosabb vonzerejét jelentik. A kevésbé tapasztalt búvárok számára a partközeli korallzátonyok biztosítanak ideális helyszínt.

  • Taiwan (Kína)

    Tajvan egy csendes-óceáni sziget Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre. A szigetet északról a Kelet-kínai-tenger, keletrõl a Fülöp-tenger, délnyugatról a Dél-kínai-tenger határolja. Tajvan keleti része hegyvidék, mely a szigetnek kb. kétharmadát foglalja el, nyugat felé síkság terül el. Tajvan szigete napos tengerpartokat, erdõkben gazdag hegyeket, csendes vidékeket kínál. A kínai és japán örökségbõl származó templomok és mûemlékek keverednek a felhõkarcolókkal a városokban, amelyek hajnalig mozgásban vannak.

  • A kék és zöld világban

    Ahol az ég összeér a földdel – így jellemzik lakóhelyüket a guadeloupe-iak. Földi Paradicsom – mondják rá a turisták.

    Guadeloupe kétségkívül az egyik legszebb hely bolygónkon: az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál fekszik. Az öt fõ és közel 30 kis szigetbõl álló csoport igazi turistaparadicsom, hiszen a fehérhomokos tengerparton, a vízbe hajló kókuszpálmákon és a türkizkék vízen kívül is számtalan látnivaló akad.

  • A Húsvét-szigetek

    A Húsvét-sziget Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

    A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezõnek” hívják, valamit elterjedt a költõi Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” jelölés is. A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kõszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.

  • Közlekedési információk: London

    Az elõvárosaival együtt tízmilliós Londonban egyetlen központosított cég, a Transport for London (TfL) felelõs a tömegközlekedés fenntartásáért.

    A TfL a londoni városháza tulajdonában van, irányító testületének elnöke a mindenkori londoni polgármester, de az operatív teendõket a polgármester által kinevezett biztos látja el. A Transport for London éves költségvetése 10 milliárd font (3500 milliárd forint). Ennek nagyjából a harmada - vagyis pénzügyi évenként 3,3 milliárd font - kormányzati támogatás.

  • Elkészült Micky-Mouse új hajója

    Ez a legnagyobb óceánjáró hajó, amelyet valaha is építettek Németországban: a Disney-Dream az elmúlt hétvégén hagyta el a németországi Papenburg hajógyárának 500 méter hosszú szerelõcsarnokát. 2011 januárjától már a Karib-tengeren közlekedik.

    A 128.000 tonnás hajó hossza 340 m hosszú és 37 m széles. 4000 utast valamint 1453 dolgozót képes kabinjaiban elhelyezni. Fedélzetén megtalálható egy színház, éttermek, a legfelsõ emeleten pedig az elsõ tengeri vízipark.

  • Világörökségünk: Hollókõ ófalu és táji környezete

    A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsõként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókõt vette fel a Világörökségi Listára.

    A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentõségnek Hollókõ azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezõgazdasági forradalmat megelõzõ falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megõrizni.

  • Larnaka - A vándorok városa

    A bibliai Lázár, miután kijött a betániai barlangból, ahol Jézus feltámasztotta halottaiból, jónak látta, ha olyan helyen telepszik le, ahol végre nyugta lehet, és naphosszat csak a végtelen kék tengert bámulhatja. Hajóra szállt, és Ciprus szigetén, annak is délnyugati fövényén kötött ki, ott, ahol ma Larnaca városa látható. A part ezer éve is nyugalmat árasztott magából, és Lázár is megtalálta a békét második életében. Larnaca városában azóta sok vándor lelt nyugalmat a pálmák árnyékában, a sziklákon vagy a homokfövenyeken.

  • Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és a bürokraták országa

    Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.

    Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne.

  • Genf

    Genf a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). Genf kanton fõvárosa.

    Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerõsített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fõvárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött elõször a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét.

  • Bahrein, az olajsejkek hazája

    Az arab világ egyetlen szigetállama, Bahrein valójában egy 33 szigetből álló szigetcsoport, melynek együttes területe Szingapúréval azonos. A fő sziget félúton fekszik a nyugaton elhelyezkedő Szaúd-Arábia és a keletre lévő Katar között. Irán megközelítőleg 200 km-re van a Perzsa-öböl túloldalán északkelet irányában. A Bahrein sziget a legnagyobb, észak-déli irányban 50, kelet-nyugati irányban 16 kilométer széles.

  • Abu-Dzabi megelõzi Dubai-t!

    Abu-Dzabi (arabul أبو ظبى; nyugati átírásváltozata Abū Z̧aby, régebben magyarul is Abu Dhabi) az Egyesült Arab Emírségek, valamint az azonos nevû társemirátus fõvárosa, egyúttal Dubaj után az ország második legnépesebb városa.

    A várost 1761-ben alapította a közeli Liva-oázisban élõ Bani Jas-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetõi is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából. Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte.

  • Nagyon francia, kicsit svájci

    Mi a közös Freddie Mercuryban, Chaplinben és Dosztojevszkijben? Mindhárman otthon érezték magukat a Svájci Riviérán. Lausanne-ban Henriette kalauzolt, jópofa, közel hetvenéves nõ, hajában óriási rózsaszínû masnival. Olyan fürgén szaladt, hogy idõnként alig tudtam utolérni. Igazi francia nõ, bár született svájci, tesz a szabályokra, és dühös az erõszakosan dohányzásellenes propagandára. Önfeledten gyújt rá ott is, ahol nem szabad, igaz, francia Svájc ezen a téren is sokkal toleránsabb.

  • Damaszkusz: A próféta földi paradicsoma

    A legszebb és egyben legkülönösebb bókot Mohamed prófétának köszönheti Damaszkusz.

    Amikor a vallásalapító hosszú utazás után letekintett egy hegyrõl a ciprusokkal és pálmafákkal, színpompás bazárral, tornyokkal és kupolákkal ékeskedõ oázisvárosra, lenyûgözte a hely szépsége, mindazonáltal vonakodott belépni Damaszkuszba. „Az én számomra csupán egy Paradicsom létezhet - mondotta a próféta kísérõinek - s mivel az Allahnál van a mennyországban, a földit messze ki kell kerülnöm."

  • Földalatti szakácsok: gerillaéttermek Londonban

    A vendégek ülnek az étteremben és tudják, hol alszik a szakács. Azt is tudják, hogy néz ki a fürdõszobája, milyen könyvek hevernek az éjjeliszekrényén, és hogy az illemhelyen egy mûanyag Madonna villog.A vendégek egy londoni "underground" étteremben vannak, ahol magánemberek fõznek otthon idegeneknek.

    Egészen titokban, egy kicsit a törvényen túl, és mindenekelõtt elõre bejelentve. A brit fõvárosban már több mint tíz ilyen "pop-up" étterem mûködik, és egyre több nyílik.

  • Teherán - Megtekinthetõ koronaékszerek

    Irán fõvárosa a Föld egyik legsûrûbben lakott helye, lakosainak számát 9-14 millióra becsülik. Teherán részint mûérzékének, részint a letûnt dinasztiák pompaszeretetének és határtalan pazarlásának is köszönheti vonzóerejét: évente turisták ezrei keresik fel a várost. A forradalom után, Khomeini ajatollah uralma idején a paloták többségét nyilvános múzeummá alakították át, s azóta az egyszerû emberek is beléphetnek azokba a fenséges termekbe...

  • Liverpool - A tengeri kapocs Európa és Amerika között

    A város egy hegygerincre épült, melynek legmagasabb pontja az Everton domb, 70 méterrel magasodik a tenger fölé.

    Északról Sefton, keletrõl pedig Knowsley kerülete határolja, míg a Mersey túlpartján Birkenhead és Wallasey városával néz farkasszemet. A város központja mintegy 5 mérföldnyire van a Liverpool öböltõl és az Ír-tengertõl. Liverpoolt, amely Anglia egyik legjelentõsebb, és ötödik legnépesebb városa, a Liverpool Városi Tanács kormányozza, egyike annak az öt tanácsnak, ami Merseyside grófságban mûködik.

  • Tunézia, ahol a múlt és jelen eggyé válik

    Tunézia Afrika látnivalókban leggazdagabb országa. A kõkori településektõl az ókori Karthágó romjain keresztül a Csillagok Háborúja forgatási helyszínéig rengeteg érdekes hely vár a turistákra.

    Tunézia az-az ország, ahol mindenki talál számára érdekes látnivalót. A múlt iránt érdeklõdõk megnézhetik a kõkori településeket, valamint az ókori Karágó romjait is. A mozirajongóknak is érdemes ellátogatni ide, mert itt forgatták a Csillagok Háborúja címû filmet.

  • Rém

    A község nevét elõször 1401-ben említik a korabeli oklevelekben. A török hódoltság után, 1543-tól a település mint puszta szerepel. Jelentõs fejlõdés csupán a XIX. század végétõl kezdõdött a községben.

    A XX. század elején a lakossága elérte a 2000 fõt, majd a II. világháború után ismét csökkent. Jelenleg 1420 fõ él a településen. A község Baja és Jánoshalma között fekszik, elõbbitõl 23, az utóbbitól 15 kilométerre. A Bajáról Szegedre tartó 55-ös számú fõútról Csávolynál leágazó – Jánoshalmára vezetõ – mellékúton közelíthetõ meg. Az említett mellékútról ÉNY-ra fordulva, további 3,2 kilométer megtétele után érhetõ el.

  • Dévaványa

    Dévaványa jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A város határában feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évezredek óta lakott, elsõ írásos emlékei az 1330-as évekbõl valók.

    A Tisza és a Körösök szabályozása elõtti idõkben a település magasabban fekvõ részei nádasokkal, ingoványokkal körülvett, nehezen megközelíthetõ, jól védett lakóhelyet adtak az itt élõ embereknek. Dévaványának a török idõktõl nevezik a települést, mai területén valamikor négy helység állott: Wanya, Ecseg, Kérsziget és Varsányegyház.

  • Brioni titkai a dinoszauruszoktól Titóig

    Brioni - Az Isztriai-félsziget egyik különleges szigetcsoportja évmilliók óta lakott területnek számít, ahol a megõrzött történelmi emlékeknek köszönhetõen ma is megtalálhatók a dinoszauruszok lábnyomai, a római luxusvillák maradványai és Josip Broz Titónak, az egykori Jugoszlávia államfõjének kedvelt vadasparkja.

    Brioni valójában szigetcsoport, amely 14 szigetbõl áll, ám a látogatók ma is csak a két legnagyobbra léphetnek be, a többi szigorúan védett terület, oda csak a horvát állami vezetés tagjai és vendégeik látogathatnak el, akárcsak Tito idejében.

bohócdoktor vizit szja 1%