rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • A világ 7 új csodája - Isla de Pascua (Húsvét sziget)

  • Kezdjük mindjárt egy félreértés tisztázásával. A sziget nevében szó sincs többes számról, hisz a közvetlen szomszédságában található "Madáremberek szigetének" nevezett sziklaszirteket túlzás lenne annak nevezni. A sziget hivatalos neve egyébként Isla de Pascua (Húsvét sziget), és pedig azért, mert 1722-ben a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának vezetõje, Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján fedezte fel.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    A benszülöttek nyelvén azonban Rapa Nui-nak azaz Nagy Evezõ-nek hívják, de elterjedt a költõi "A világ köldöke" (Te Pito o Te Henua) megjelölés is.

    A Húsvét-sziget rejtélyeirõl számtalan néprajzi, antropológiai és régészeti tanulmány látott napvilágot az elmúlt fél évszázad alatt. Ezek jó része ma már a világháló magyar és idegen nyelvû lapjain bárki számára elérhetõ (lásd a linkgyûjteményt a cikk végén). Ugyanakkor természet- és társadalom-földrajzi szempontból is sok érdekességet rejt magába a sziget múltja és jelene. Az alábbiakban ezeket szeretném bemutatni.

    A Húsvét-sziget Chile tartománya. Koordinátái alapján (D. sz. 28°10', Ny. h. 109°30') kiderül, hogy valóban hatalmas távolságok választják el a szárazföldtõl, csakúgy, mint a Csendes-óceán többi szigetétõl. Területe 166 km2. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 2770, melynek egyharmada chilei tisztviselõ és katona. Tíz év alatt 43,1 %-al csökkent lélekszám, a lakások száma viszont megduplázódott (1065 db). Fõ vallás a római katolikus, de létezik egy kisebb mormon gyülekezet is. A hivatalos spanyol nyelven kívül, már csak kevesen beszélik a rapanui nyelvet, ami polinéz egyik nyelvjárása. Legnagyobb települése Hangaroa a nyugati parton fekszik. A házak, a középületek, de még az öltözködés is chilei stílusú, azzal a különbséggel, hogy a ruhákon a helyi flóra motívumai bukkannak fel. Szokásos eledel a languszta, tonhal, édesburgonya és a táró.

    A sziget közel fekszik a Baktérítõhöz, ennek megfelelõen éghajlata kellemes szubtrópusi. Az évi középhõmérséklet 21 °C. Legmelegebb a januártól márciusig terjedõ idõszak, ami itt nyárnak felel meg, 23-24 °C középhõmérséklettel, míg télen, vagyis július-augusztusban 18°C körüli a közepes hõmérséklet. Az óceán kiegyenlítõ hatásának, a hõmérséklet ingadozása igen kicsi, eddig még sosem mértek 30°C-nál melegebbet, de 10°C-nál hûvösebbet sem. Az évi csapadék átlag megközelíti az 1200 mm-t. Éven belüli eloszlása elég egyenletes, valamelyest több esõ hull a márciustól júniusig terjedõ idõszakban.
    A sziget domborzatában nincsenek nagy anomáliák, átlagos tengerszintfeletti magasságát tekintve inkább alacsonynak nevezhetõ. Éppen ebben rejlik a tengerrengéseket követõ özönõár (cunami) veszélye, amely pl. az 1960-ban több száz méterre behatolt a szárazföldre és hatalmas pusztítást végzett. Másrészrõl viszont a viszonylagosan sík felszínek nagy kiterjedése miatt a NASA a Húsvét-szigetet jelölte ki az ûrsikló kényszerleszálló pályájának.

    Földtani szempontból nagyon érdekes a sziget létrejötte. Az óceánfenéken észak-déli irányban egy hosszanti hasadékból magma áramlik fel, s megszilárdulva ékszerûen taszítja szét nyugatra és keletre a két oldalán elhelyezkedõ víz alatti kõzetlemezt. A Húsvét sziget térségében ezt a hatalmas, láthatatlan kéreghasadékot keresztirányban egy másik törésvonal metszi, s a találkozási ponton olyan nagy mennyiségû bazaltláva tör fel, hogy csúcsa a víz fölé tornyosult.

    A sziget derékszögû háromszöghöz hasonló alakját három vulkán összenövése alakította ki. A régi idõkben a Rano Kau vulkán peremének délnyugati magaslata - az Orongo - kultikus szertartási hely volt. A szemközti három kis szigetet inkább riolitlávából épült sziklaszirtnek lehetne nevezni. Ide fészkelnek azok a tengeri vándormadarak, amiknek elsõ tojásait megszerezni hatalmas dicsõséget jelentett. A monda szerint az az ifjú, aki elsõként tért vissza a tojással, egy évig megkülönböztetett tiszteletnek örvendett. Õ volt a Tangata manu, a madárember.

    A hatalmas kõszobrokat (moai) bazalttufából faragták ki, fejükön lévõ cilinder alakú kalapok (pukaó) pedig vörös vulkáni tufából készültek.

    A sziget további érdekességei közé tartoznak a lávabarlangok, amelyek tulajdonképpen lávacsatornák. A lejtõn lassan lefelé hömpölygõ lávafolyó levegõvel érintkezõ külsõ része fokozatosan lehûl, megmerevedik, míg alatta áramlik tova a híg forró láva. A tüzes lávafolyam egyre mélyebbre ágyazza be magát a kõzetbe, fölötte pedig a megszilárdult boltozat alatt forró gázzal teli hosszanti üreg keletkezik. A lávafolyás elapadása után a belsõ lávapatak is kihûl. A gázok elillannak, és visszamarad egy hosszú kanyargós rendszerint zárt folyosó. Ez legtöbb esetben úgy válik ismertté, hogy valahol beszakad a mennyezete.

    Rapa Nui Földünk egyik legszegényebb flórájú darabja. Az õshonos növényzet, amely még az eukaliptusz ültetvények telepítése és a juhtenyésztés elkezdése elõtt sem volt számottevõ, mára már szinte teljesen kipusztult. Az egyetlen õshonos fa, a toromiró (Sophora toromiro) a század elején kipusztult. Az állatvilág sem dicsekedhet nagy diverzitással: tengeri madarak, kis számú rovarfaj, és néhány gyík õrzi csupán a múlt emlékét. Az õshonos patkányfajt is kiszorította egy az európaiak által behurcolt alfaj.

    A helybeliek fõleg túrizmus adta lehetõségek kihasználásával keresik a kenyerüket. Ha bárki érdeklõdését felkeltette a Húsvét-sziget megannyi látnivalója, titka és érdekessége, látogasson el egyszer ide és stílszerûen a húsvéti ünnepek alkalmával tegye tiszteletét a rapanuik földjén.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kapolcs, a mûvészi község

    A község a Veszprémet és Tapolcát összekötõ 74-es számú út mentén a Káli-medence Tájvédelmi Körzet szélén fekszik. (30 km-re Veszprémbõl, 17 km-re Tapolcától). Az Eger-víz és Király-kõ sziklafalának találkozásánál települt falu az Eger-völgyben mintegy kapcsot képez a Balaton-felvidék és a Bakony között. Kapolcs múltját, fejlõdését, település-szerkezetét elsõsorban vize és kereskedelmi útjai határozták meg. A völggyel párhuzamosan kanyargó útja, iparos múltjának emlékei teszik változatossá, öreg házai és patakparti kertjei pedig festõivé. Az Eger-patak a Káli-medence északi határát jelöli.

  • Edinburgh

    Itt keresztezik egymást a skót és az angol történelem útjai. Hegyek és tenger, meredek szirtek és egy olyan égbolt, melynek drámaiságát a képzelet sem tudja túlszárnyalni. Robert Louis Stevenson, Edinburgh híres szülötte így vallott szülõvárosáról: "Érthetetlen, hogy ez a meghökkentõ látvány nem színpadi díszlet, hanem egy mindennapi életét élõ város képe." Edinburgh - a Világörökség része és nevezetes fesztiválváros - valóban mesterien érvényesíti adottságait, és nem csak a költõket lepi meg "színpadi díszlet megjelenésével".

  • Egyik legszebb településünk: Tihany

    Egyik legszebb településünk: TihanyHíres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő. Tihany a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad.

  • Kalocsa, a paprika hazája

    Budapesttõl 120 km-re délre, a Dunától mintegy 5 km-re fekszik ezeréves katolikus városunk, a 18.500 lakosú Kalocsa. A Duna-Tisza köze legrégebbi városának legfontosabb, legmeghatározóbb építészeti remekei az egyházhoz kapcsolódnak.

    Az elsõ székesegyházát államalapító királyunk, Szent István építtette, aki megkeresztelkedésével elsõként ismerte el, vette fel, majd terjesztette el népe körében a keresztény vallást. Elsõ érseke Asztrik apát lett, aki elhozta a pápától kapott koronát Magyarországra.

  • Bologna, a vörös Bologna Olaszországban

    Bologna la Rossa (a vörös Bologna) - e jelzõ kétszeresen is igaz a városra, melynek jellegzetességét a rõtvörös színû cseréptetõk és téglafalak adják, s ugyanakkor arra is utal, hogy a tiszteletreméltó Bolognát több mint 50 évig a baloldaliak kormányozták.

    La Dotta (a mûvelt) - így emlegetik azok, akik a tudomány terjesztésében betöltött szerepét méltányolják, mert itt áll a világ egyik legrégebbi egyeteme: 1088-ban alapították. Bologna még a mûemlékekben igencsak bõvelkedõ Felsõ-Itáliában is kivételes helyet foglal el, ugyanis Velencén kívül egyetlen más város sem õrizte meg ilyen egységesen középkori arculatát.

  • Megújult Székesfehérvár 105 éves fürdõje

    Megújult Székesfehérvár 105 éves fürdõje; a szecessziós stílusú, kupolás épületet csaknem egymilliárd forintos költséggel, másfél évi munkával felújították, csütörtökön ünnepélyesen megnyitották. A mûemléképületen belül eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhû berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel. A fürdõ leglátványosabb része a török fürdõ, amelyben két, mozaikkal kirakott ülõmedence, ülõ pezsgõfürdõ és központi fürdõmedence várta egykor és várja ma is a 36-38 fokos vízben felüdülni vágyókat.

  • Venezuela

    Venezuela Dél-Amerika legészakabbra fekvő országa, az Egyenlítőtől nem messze. A klíma trópusi, a tengerpart gyönyörű. A legszebb strandok a híres Margarita szigeten találhatóak. Az északi, tengerparti területeken száraz trópusi az éghajlat, míg a Guyanai-hegyvidéken nedves, tropikus. A nagyvárosokban az egészségügyi ellátás megfelelő. Általában azonnal készpénzzel kell fizetni, de egyes kórházak elfogadnak hitelkártyát is. Az ország déli részén, az 1000 méter alatti területeken - főleg az Orinoco és Apure folyók mentén...

  • Granada

    A Sierra Nevada örök hófedte csúcsai lábánál, a Darro folyó két partján, egy termékeny zöld völgyben, 680 m magasan található Granada. Évszázadok során költõk, írók, zenészek, utazók énekelték és énekelik meg ma is szépségét, titokzatosságát, megejtõ varázsát. Itt található a világ egyik leglátogatottabb mûemlékegyüttese, a csodálatos mór palotaegyüttes, az Alhambra. A római város a mai Alcazaba helyén volt, majd 711-tõl 1492-ig különbözõ mór dinasztiák uralkodtak itt.

  • Fûre lépni ajánlatos? - tudósítás Londonból

    Bocsánatot kért tõlem egy autós, mikor átmentem a piroson. Nem intett be, nem ordibált durván, még dühös arcot sem vágott. Nem, ez nem Magyarországon történt, hanem Londonban, Európa legnagyobb fõvárosában. Honnan eredhet ez a nyugalom? Míg nálunk a televízióban sorra készítik a leleplezõ riportokat, egyesek hogyan vágják át a külföldieket; Angliában a turistákat inkább marasztalni próbálják, és újra meg újra visszacsábítani. Ha együtt látnak a kezedben térképet és az arcodon gondterheltséget, menthetetlenül meg fogja kérdezni valaki, miben segíthet.

  • Frankfurt: Egy kis Amerika Európában

    Frankfurt am Main Hessen legnagyobb és egyben Németország ötödik legnagyobb városa. Több mint 670 ezer lakosa van.

    Az egykori német császári koronázóváros ma fontos pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központ. Itt székel az Európai Központi Bank, valamint itt található Európa egyik legnagyobb tõzsdéje, a Frankfurti Értékpapírtõzsde és a világ legnagyobb határidõstõzsdéje, az EUREX. Frankfurt az Európai Unió egyik leggazdagabb városa. A manager-magazine.de felmérése szerint az élet minõségét tekintve hetedik helyen áll a világon.

  • Rodosz

    A sziget fõvárosát, Európa egyik legszebb középkori mûemlék együttesét a johanniták (a késõbbi máltai lovagrend alapítói) által építtetett Nagymesterek Palotája, a mediterrán utcácskák, a sikátorok labirintusai, a mecsetek, a minaretek és a díszes paloták teszik vonzóvá. A "lovagok negyedében", az óvárosban rengeteg látnivaló - õsrégi tavernák, üzletek; az újabb városrészben pedig diszkók, éjszakai bárok, táncos lokálok biztosítják a színes és változatos nyaralást. Hosszan elnyúló tengerpartja a város észak-nyugati oldalán

  • Lemesos (Limassol) - A szõlõskertek szívében

    Ciprus második legnagyobb városa, Lemesos, hangulatos kozmopolita hangulatú település, amely a sziget legfõbb kikötõje, továbbá a helyi borászati iparág központja, ráadásul lüktetõ tengerparti nyaralóhely is egyben. Lemesos elsõsorban azért olyan lüktetõ hangulatú város, mert lakói, a lemesosiak imádnak szórakozni. Nem véletlen, hogy éppen itt rendezik meg a sziget két legfontosabb fesztiválját, a pünkösd elõtti Karnevált, amikor egymást érik a jelmezbálok...

  • Comó, az Alpok lábánál fekvõ kisváros

    Áprilisban és májusban legszebb a Comói-tó: ilyenkor rózsaszínû, és lila pöttyözi a hegyoldalakat. Tavasszal nem ritka, hogy az Alpok csúcsait még hó födi, de a tó partján már virágoznak a fák és a levegõt oleander illata tölti be. A város fõtere - ellentétben az olasz városok többségével - nem az, amelyen a Dóm áll. Egy tóparti városnak tóparti fõtér dukál, a Piazza Cavour, itt van a hajóállomás is, ahonnan különbözõ falvakba, kisvárosokba indulnak sétahajók és gyorsabb vízibuszok.

  • A nyugat-csehországi fürdõvárosok

    A régióban gyógyhatású ásványi források százai törnek a felszínre. Ezek közelében alakultak ki a híres fürdõvárosok – Karlsbad (Karlovy Vary), Marienbad (Mariánské Láznì), Franti¹kovy Láznì, Jáchymov, Láznì Kyn¾vart, és Konstantinovy Láznì.

    A történelem iránt érdeklõdõk számos várat és kastélyt kereshetnek fel a vidéken – például Beèov nad Teplout, Kyn¾vartot, Loketet és Seeberget (Ostroh).

  • Split (Horvátország)

    Az 1700 éves múltra visszatekintõ közép-dalmáciai Split Diokleciánusz császár alatt élte fénykorát, aki jó ideig innen irányította a Római Birodalom ügyeit, örökségül pedig remekbeszabott palotakomplexumot hagyott hátra. A pompás óvárosi mûemlékegyüttesen és magas színvonalú idegenforgalmi szolgáltatásokon kívül Split turisztikai vonzerejéhez kétségkívül hozzájárul e mediterrán nagyváros lakóinak felejthetetlen déli sármja.

  • Elvarázsolt palota nyílt Diana hercegnõ egykori otthonában

    "Elvarázsolt palota" néven új turistacsalogató látványosság várja a Londonba látogatókat a néhai Diana walesi hercegnõ otthonában, a Kensington Palotában. A mai interaktív korban már nem elég, ha egy fenséges királyi rezidencia kínálata fényûzõ mûalkotásokból, méltóságteljes ebédlõtermekbõl és kötéllel elkerített trónokból áll, ezért a Kensington Palotába megálmodott kiállítás kurátorai a divat, a performance mûvészete és egy kicsit az Alíz csodaországban ihlette fantáziavilággal jelenítik meg az egykor itt élt hét hercegnõ életét.

  • Assisi

    Kr. e. 1000 körül vándor umbriaiak telepedtek le a jelenlegi város szomszédságában, és a magaslatokon erõdített településeket építettek. Kr. e. 450 táján ezeket a településeket fokozatosan az etruszkok foglalták el. Az ókori Római Birodalom Kr. e. 295-ben a sentinumi csata után szerezte meg a hatalmat Itália központi részén. Ekkor épült a virágzó Asisium municípium a Subasio hegység teraszain. A római idõk emlékei most is megtalálhatók Assisiben: a városfalak, a fórum, egy színház, egy amfiteátrum és Minerva; ez utóbbi átépítve Santa Maria sopra Minerva (=Minerva feletti Szûz Mária) templom néven ismeretes.

  • Bora Bora - A világ egyik legszebb helye

    Habár csak 6,5 kilométer hosszú és 4 kilométer széles, Bora Bora a világ legszebb és legromantikusabb helye a Földön. Szó nincs rá, amivel ki lehetne fejezni a sziget pazar szépségét és a csendes óceán türkizkék tengerét.

    Ha egyszer eljutsz a szigetre örökre szerelmes leszel a Csendes Óceán ezen igazgyöngyére. A klíma is tökéletes: 24 és 28 fok között. A csodaszép lagúnák és korallzátonyok az Otemanu vulkán kialakulásával keletkeztek.

  • Hamburg - Kikötõi romantika

    Az utazót legelõször Hamburg vibráló kikötõi forgataga nyûgözi le, amely annyira más, mint a déli tengereken. Az Elbán impozáns óceánjárók, elképesztõ méretû teherhajók várakoznak, hogy rövid pihenõ után újra kifussanak az Északi-tengerre. Európa második legnagyobb kikötõjében a világ minden tájáról odasereglett tengerészek ezrei fordulnak meg, a világhírû szórakozónegyed, St. Pauli törzsközönségét is õk alkotják. Hamburgban több hidat találunk, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve. Ezekbõl néhány az Alster tavon ível át.

  • Az egyik utolsó õsvadon

    A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggõ, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi õsrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdõgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

  • Közkedvelt téli síparadicsomok

    Közkedvelt téli síparadicsomokMurau-Kreischberg sírégió: Murau-Kreischberg 870-2118 méter magasságban fekvő síterepe nagy kedvenc a magyarok körében. A Magyarországtól 460 km-re lévő sípályarendszeren 17 kilométer kék, 15 kilométer piros és 8 kilométer fekete sípálya besíelésére van lehetőségünk. Mura-Kreischberg legmagasabb hegye a 2118 méter magas Rosenkranzhöhe, melyet felvonókkal érhetünk el. A sípálya alsó részén található a szánkópálya, az Airypark snowboard- és freeride-park, valamint a WM Aréna.

  • Balaton-felvidéki Nemzeti Park

    A Balaton-felvidéki Nemzeti Park változatos tájaira hívjuk, ahol mindenki élményekkel teli napokat tölthet el. Barangoljon az Európa Diplomával kitüntetett Tihanyi-félsziget gejzírkúpjai között, lesse meg a selyemgém mindennapjait a nemzetközi hírnevû Kis-Balaton berkeiben, vagy hallgassa meg a Szent György-hegy bazaltorgonáinak „hangját”, mely évmilliók üzenetét adja át. Szeretettel várjuk túráinkon, rendezvényeinken, bemutatóhelyeinken és tanösvényeinken. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességû sávban.

  • Iráklio - Kréta fõvárosa

    A sziget északi partján fekszik, az ókori minószi fõváros, Knósszosz északnyugati szomszédságában. Ezért feltehetõ, hogy ebben az idõben a palotabirodalom kikötõje lehetett.

    Mai nevét Heracleum ókori római kikötõrõl kapta, amely valószínûleg ugyanezen a helyen volt. A i. sz. 9. században a szaracén Kréta fõvárosa volt, ekkor az arab Kandak („sáncárok”) nevet kapta, s ez torzult Candiává. A több ezer éves város korai történetére vonatkozóan csak töredékes emlékek utalnak.

  • A Kék Hegyeken túl

    Sydney házihegye a mindössze két-három órányi autózással elérhetõ Kék-Hegység. Ötven körüli idegenvezetõnk, Harry öreg, legalább húszéves kisbuszával tesszük meg az utat a nemzeti parkba. Amikor áthaladunk a 900 méter magasan fekvõ Leurán, egy kicsi, angolszász stílusú városkán, megtudjuk, ide azért zarándokolnak az ausztrálok, hogy megnézzék maguknak a gyökereiket. Mivel elég magasan van, éghajlata a kontinentálisra emlékeztet, õsszel, tehát úgy március felé megsárgulnak és lehullanak a levelek, elõfordul, hogy télen még hó is esik.

  • USA - Ezeket Önnek is látnia kell!

    Philadelphia leghíresebb épülete az Independence Hall, amely elsõsorban nem az épületrõl, hanem a falak között zajlott történelmi eseményektõl híres. Itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, itt tervezték meg a zászlót, és itt tartották az Alkotmányozó Nemzetgyûlést, ahol elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát. Mount Vernon városka egy 19 szobás kastélyról híres, de ez a kastély akkora szerepet játszott az amerikai történelemben...

  • Élményben Utazunk! – Pest Megye

    Pest megye, mely körülöleli Budapestet, fontos szerepet tölt be e kis országban. Akár kirándulni, pihenni, sportolni, múzeumba menni, kulturális programokon részt venni, fürdõzni szeretne – bármit megtalál.

    Sokaknak azonnal a Dunakanyar jut eszükbe, melyen nem is kell meglepõdni. Érdemes egy- vagy akár többnapos túrát tervezni e festõi tájra, mely minden évszakban a maga sajátosságaival együtt gyönyörû. A Pilisben megismerkedhet az egyedülálló növényvilággal, csodálatos ösvényeket barangolhat be akár gyalogszerrel, akár kerékpárral, egyénileg vagy szervezett túrák keretein belül.

  • Albánia

    Az Adriai-tenger partvidékén fekvõ Albánia Kelet-Európa leghosszabb diktatúrájával büszkélkedhet, mely sajátos módon visszafogta a fejlõdésben. Talán ennek is köszönheti érintetlen természeti kincseit, vadregényes tájait. Albániának 6 nemzeti parkja, 24 természetvédelmi területe és 2000 egyéb védett természeti értéke van, melyek önmagában elegendõek ahhoz, hogy ellátogassunk az országba. Az albán fõvárost sajátosan sokszínû balkán pezsgése teszi igazán vonzóvá. Tirana építészetében egyszerre van jelen a római, a török és a szovjet hatás.

  • Brioni titkai a dinoszauruszoktól Titóig

    Brioni - Az Isztriai-félsziget egyik különleges szigetcsoportja évmilliók óta lakott területnek számít, ahol a megõrzött történelmi emlékeknek köszönhetõen ma is megtalálhatók a dinoszauruszok lábnyomai, a római luxusvillák maradványai és Josip Broz Titónak, az egykori Jugoszlávia államfõjének kedvelt vadasparkja.

    Brioni valójában szigetcsoport, amely 14 szigetbõl áll, ám a látogatók ma is csak a két legnagyobbra léphetnek be, a többi szigorúan védett terület, oda csak a horvát állami vezetés tagjai és vendégeik látogathatnak el, akárcsak Tito idejében.

  • Bemutatjuk a világ legnagyobb repülõgépét (Exkluzív fotók)

    Az Airbus A380 kétszintes, négyhajtómûves, szélestörzsû utasszállító repülõgép, az európai Airbus vállalat terméke.

    Az A380 jelenleg a maga nemében a legnagyobb repülõgép.

    Elsõ felszállását 2005. április 27-én hajtotta végre a franciaországi Toulouse-ból, elsõ menetrend szerinti útját 2007. október 25-én teljesítette Szingapúr és Sydney között a Singapore Airlines színeiben. Méretei miatt hamar ráragadt a „Superjumbo” becenév.

  • A templomok városa

    Bristol az egyik legszebb angliai nagyváros, zenei, éjszakai és klubélete pedig legendás. Egyre többen keresik fel Közép-Európából, és nemcsak a fiatalok.

    A Frome, és a Severn-folyóba ömlõ Avon által körülölelt terület ideális kikötõ volt már a római idõk elõtt is. Hosszú ideig a második kikötõ volt London után, látképét toronydaruk és vámraktárak határozták meg. A közeli faluk és városok az elmúlt 100-200 év során beolvadtak a városba, így alakult ki Nagy-Bristol, amely a lakosság számához viszonyítva hatalmas területû.

bohócdoktor vizit szja 1%