rss
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

  • A világ 7 új csodája - Isla de Pascua (Húsvét sziget)

  • Kezdjük mindjárt egy félreértés tisztázásával. A sziget nevében szó sincs többes számról, hisz a közvetlen szomszédságában található "Madáremberek szigetének" nevezett sziklaszirteket túlzás lenne annak nevezni. A sziget hivatalos neve egyébként Isla de Pascua (Húsvét sziget), és pedig azért, mert 1722-ben a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának vezetõje, Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján fedezte fel.

    bohócdoktor vizit szja 1%

    A benszülöttek nyelvén azonban Rapa Nui-nak azaz Nagy Evezõ-nek hívják, de elterjedt a költõi "A világ köldöke" (Te Pito o Te Henua) megjelölés is.

    A Húsvét-sziget rejtélyeirõl számtalan néprajzi, antropológiai és régészeti tanulmány látott napvilágot az elmúlt fél évszázad alatt. Ezek jó része ma már a világháló magyar és idegen nyelvû lapjain bárki számára elérhetõ (lásd a linkgyûjteményt a cikk végén). Ugyanakkor természet- és társadalom-földrajzi szempontból is sok érdekességet rejt magába a sziget múltja és jelene. Az alábbiakban ezeket szeretném bemutatni.

    A Húsvét-sziget Chile tartománya. Koordinátái alapján (D. sz. 28°10', Ny. h. 109°30') kiderül, hogy valóban hatalmas távolságok választják el a szárazföldtõl, csakúgy, mint a Csendes-óceán többi szigetétõl. Területe 166 km2. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 2770, melynek egyharmada chilei tisztviselõ és katona. Tíz év alatt 43,1 %-al csökkent lélekszám, a lakások száma viszont megduplázódott (1065 db). Fõ vallás a római katolikus, de létezik egy kisebb mormon gyülekezet is. A hivatalos spanyol nyelven kívül, már csak kevesen beszélik a rapanui nyelvet, ami polinéz egyik nyelvjárása. Legnagyobb települése Hangaroa a nyugati parton fekszik. A házak, a középületek, de még az öltözködés is chilei stílusú, azzal a különbséggel, hogy a ruhákon a helyi flóra motívumai bukkannak fel. Szokásos eledel a languszta, tonhal, édesburgonya és a táró.

    A sziget közel fekszik a Baktérítõhöz, ennek megfelelõen éghajlata kellemes szubtrópusi. Az évi középhõmérséklet 21 °C. Legmelegebb a januártól márciusig terjedõ idõszak, ami itt nyárnak felel meg, 23-24 °C középhõmérséklettel, míg télen, vagyis július-augusztusban 18°C körüli a közepes hõmérséklet. Az óceán kiegyenlítõ hatásának, a hõmérséklet ingadozása igen kicsi, eddig még sosem mértek 30°C-nál melegebbet, de 10°C-nál hûvösebbet sem. Az évi csapadék átlag megközelíti az 1200 mm-t. Éven belüli eloszlása elég egyenletes, valamelyest több esõ hull a márciustól júniusig terjedõ idõszakban.
    A sziget domborzatában nincsenek nagy anomáliák, átlagos tengerszintfeletti magasságát tekintve inkább alacsonynak nevezhetõ. Éppen ebben rejlik a tengerrengéseket követõ özönõár (cunami) veszélye, amely pl. az 1960-ban több száz méterre behatolt a szárazföldre és hatalmas pusztítást végzett. Másrészrõl viszont a viszonylagosan sík felszínek nagy kiterjedése miatt a NASA a Húsvét-szigetet jelölte ki az ûrsikló kényszerleszálló pályájának.

    Földtani szempontból nagyon érdekes a sziget létrejötte. Az óceánfenéken észak-déli irányban egy hosszanti hasadékból magma áramlik fel, s megszilárdulva ékszerûen taszítja szét nyugatra és keletre a két oldalán elhelyezkedõ víz alatti kõzetlemezt. A Húsvét sziget térségében ezt a hatalmas, láthatatlan kéreghasadékot keresztirányban egy másik törésvonal metszi, s a találkozási ponton olyan nagy mennyiségû bazaltláva tör fel, hogy csúcsa a víz fölé tornyosult.

    A sziget derékszögû háromszöghöz hasonló alakját három vulkán összenövése alakította ki. A régi idõkben a Rano Kau vulkán peremének délnyugati magaslata - az Orongo - kultikus szertartási hely volt. A szemközti három kis szigetet inkább riolitlávából épült sziklaszirtnek lehetne nevezni. Ide fészkelnek azok a tengeri vándormadarak, amiknek elsõ tojásait megszerezni hatalmas dicsõséget jelentett. A monda szerint az az ifjú, aki elsõként tért vissza a tojással, egy évig megkülönböztetett tiszteletnek örvendett. Õ volt a Tangata manu, a madárember.

    A hatalmas kõszobrokat (moai) bazalttufából faragták ki, fejükön lévõ cilinder alakú kalapok (pukaó) pedig vörös vulkáni tufából készültek.

    A sziget további érdekességei közé tartoznak a lávabarlangok, amelyek tulajdonképpen lávacsatornák. A lejtõn lassan lefelé hömpölygõ lávafolyó levegõvel érintkezõ külsõ része fokozatosan lehûl, megmerevedik, míg alatta áramlik tova a híg forró láva. A tüzes lávafolyam egyre mélyebbre ágyazza be magát a kõzetbe, fölötte pedig a megszilárdult boltozat alatt forró gázzal teli hosszanti üreg keletkezik. A lávafolyás elapadása után a belsõ lávapatak is kihûl. A gázok elillannak, és visszamarad egy hosszú kanyargós rendszerint zárt folyosó. Ez legtöbb esetben úgy válik ismertté, hogy valahol beszakad a mennyezete.

    Rapa Nui Földünk egyik legszegényebb flórájú darabja. Az õshonos növényzet, amely még az eukaliptusz ültetvények telepítése és a juhtenyésztés elkezdése elõtt sem volt számottevõ, mára már szinte teljesen kipusztult. Az egyetlen õshonos fa, a toromiró (Sophora toromiro) a század elején kipusztult. Az állatvilág sem dicsekedhet nagy diverzitással: tengeri madarak, kis számú rovarfaj, és néhány gyík õrzi csupán a múlt emlékét. Az õshonos patkányfajt is kiszorította egy az európaiak által behurcolt alfaj.

    A helybeliek fõleg túrizmus adta lehetõségek kihasználásával keresik a kenyerüket. Ha bárki érdeklõdését felkeltette a Húsvét-sziget megannyi látnivalója, titka és érdekessége, látogasson el egyszer ide és stílszerûen a húsvéti ünnepek alkalmával tegye tiszteletét a rapanuik földjén.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A vörös homok csodái: Namíbia

    Szörföztetek már homokon egy végeláthatatlan vörös sivatagban, miközben a lemenõ nap sugarai bearanyozzák a látóhatárt? Namíbiában ezt is megtehetitek, a szafarizáson és delfinnézegetésen kívül. A kispénzûeket sátortábor, a kényelemszeretõket tengerparti és sivatagi hotelek várják. Kedvenc fantasztikus filmemben az amerikai ûrkutatók egy Mars-felfedezõ miniautót küldenek a vörös bolygóra. Óránként borulnak egymás nyakába, úgy örülnek az eredményeknek, hiszen az apró szerkezet bevizsgálja a köveket, mintát vesz a homokból, felvételeket készít a dûnékrõl.

  • Dunaszeg

    Dunaszeg a Szigetköz szívében, Gyõr belvárosától 15 kilométerre elhelyezkedõ település. A Mosoni-Duna partján terül el, annak egy szegletében, innen származik a falu elnevezése is.

    Az 1954-es árvíz után a falu teljesen újjáépült. A régi házak emlékét összesen két lakóház õrzi, melyek közül az egyik védetté lett nyilvánítva. Dunaszeg lakóinak lélekszáma 2009-ben már elérte a 2000 fõt. Folyamatosan nõ a lakosság száma, köszönhetõen annak, hogy eladó építési telek mindig van a településen.

  • Nizza

    Szélfútta hajjal áll az ifjú pár a Negresco erkélyén, magasan fenn a nizzai Angyal-öböl fölött, és olyan magától értetõdõ természetességgel élvezi a rózsaszín kupolás Belle Époque Hoˆtel fényûzését, mint mások a napfényt és a szelet. Álmodozva támaszkodnak a mellvédre, szemükkel követve egy vakítóan fehér hajó útját a végtelen kékségbe. Hát igen, még mindig léteznek õk, s nem csak a regényekben: a gazdagok és a még gazdagabbak, az elegánsak és a szenvtelenek, akiknek szükségük van arra a városra...

  • Málta

    A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvõ Málta kis mérete ellenére változatos kulturális és turisztikai élményt nyújt az odalátogatóknak. Régi templomromok, tekintélyt parancsoló erõdök, középkori paloták, szûk utcák, hatalmas katedrálisok és a köréjük fonódó legendák tanúskodnak az ország gazdag múltjáról. A három lakott szigetbõl (Málta, Gozo, Comino) és sok kopár sziklából álló kis ország nemcsak mûemlékeivel, hanem természeti adottságaival is lenyûgözi az utazókat, a Földközi-tenger térségében keresve sem lehet búvárkodásra alkalmasabb öblöket, lagúnákat találni.

  • Párizs

    Eiffel-torony

    Párizs jelképe az Eiffel-torony, amit az 1889-es Világkiállításra építettek, megemlékezve a forradalom századik évfordulójára. Nevét tervezõjérõl, Gustave Eiffelrõl kapta. A vasból készült építmény 320 méteres magasságával 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt. A város mûvészeti és irodalmi elitje sok más modern dologhoz hasonlóan ellenezte a tornyot, amit emiatt 1909-ben majdnem ledöntöttek.

  • Barbados: A barátságos paradicsom

    Barbados egy korall-sziget, amit a vulkáni tevékenység hozott a tengerfelszínre. A nyugati parton fehér homokos strandok nyúlnak végig a kékben és zöldben játszó tenger mellett.

    Korallzátonyok csipkézik a Barbados partvonalát, ezzel kitûnõ lehetõséget biztosítva a könnyû- és mélybúvárkodóknak. A keleti part mentén erõs és állandó széljárás és a sziklás partnak csapódó hullámok teremtettek lehetõséget a szörfözésre. Az ugyancsak állandó, ám lágy szellõ adja Barbados kellemes trópusi klímáját.

  • Érdekességek, látnivalók a nyugat-csehországi régióban

    2. Látnivaló nyugat-csehországi régió:
    Franti¹kovy Láznì


    A fürdõt 1793-ban dr. Bernhard Adler chebi orvos kezdeményezésére alapították egy õsi gyógyforrás helyén.

    A XVIII. század végérõl és a XIX. század elsõ felébõl származik a település jellegzetes fürdõvárosi építészete – a klasszicista és empire stílusú épületek, pavilonok, parkok és egyházi mûemlékek.

  • Extrém utak a nagyvilágból (képekkel)

    Vannak extrém utak...

    Hegybe kialakított közlekedési alagút, sivatagon átszelõ autópálya, õserdõn átfutó úttest, hihetetlen szakadékok mellett futó utacskák...

    A világ legveszélyesebb útjait elnézve nehéz elképzelni azok egykori elkészítésének körülményeit, hát még a rajtuk való közlekedést… hogyan tartják karban ezeket az utakat? Ha baleset van, létezik kiút???

  • Toronto (Kanada)

    Toronto Kanada délkeleti részén a Nagy Tavak szívében fekszik, az Ontario folyó délnyugati partján. Az ország legnagyobb városa, az üzleti és a társasági élet központja.

    Toronto elképesztõ mértékben megnõtt az elmúlt néhány év alatt, tekintélyes felhõkarcolói és rácsszerkezetû utcahálózata láttán pedig nem csoda, ha összetévesztjük az USA valamely nagyvárosával. Egyébként könnyen elõfordulhat, hogy láttuk már ezt a helyet, csak nem tudatosult a dolog: az amerikai filmipar - amelyet az olcsó árak és a helyi stábok profizmusa vonz ide - már sok-sok éve itt forgatja sikerdarabjait.

  • Egyik legszebb településünk: Tihany

    Egyik legszebb településünk: TihanyHíres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő. Tihany a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad.

  • Strand 200 méter magasan, a hotel tetején!

    A szingapúri Marina Bay Sands Hotel a világ legdrágább szállodája, amelynek tetején 150 méteres medence várja a strandolni vágyókat.

    Lélegzetelállító

    Moshe Safdie tervezte Skypark névre keresztelt komplexum 2010. júniusában nyitotta meg kapuját. A 200 méteres magasságban lévõ, 340 méter hosszú strandon három úszómedence áll a hotel vendégeinek részére.

  • Bükki Nemzeti Park

    A környezetébõl szigetszerûen kiemelkedõ Bükk hegység délrõl nézve átmenet a Kárpátok össze-függõ magas gerincei felé, északról jõve, pedig az Alföld laposságának elõfutára. Itt alakult meg 1977. január 1-én 38 774,6 hektár védett területtel hazánk sorrendben harmadik, ugyanakkor elsõ hegyvidéki nemzeti parkja. A hegység legjellegzetesebb, legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík. A hegyi rétekkel tarkított bükkösökkel és lucfenyvesekkel borított karsztplató enyhén hullámos felszínét alacsony bércek, a közöttük lévõ töbörmezõs karsztvápák és víznyelõ töbörsoros völgyek, víznyelõk, a mélyben zsombolyok és barlangok teszik különlegessé.

  • Kihagyhatatlan budapesti nevezetességek

    Kihagyhatatlan budapesti nevezetességekTöbb világörökségi helyszín is található itt, többek között a Duna-part látképe, a Budai várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második legrégebbi a világon, a londoni után. Turisztikailag jelentősek még gyógyfürdői, mivel Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. Itt van a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája, valamint a magyar Országház is, ami a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. „legidillibb európai város”.

  • Hydropolis, az új dubai csoda

    Dubai eddig is kedvelt turisztikai célpontja volt a tehetõsebb utazóknak. Ebben az is szerepet játszott, hogy ha itt valami különlegességet kitaláltak- legyen az földrészeket formázó mesterséges szigetcsoport vagy vitorlaként az égbeszökõ szállodaépület-, azt meg is valósították.

    A kormányzat mindig is támogatta az innovatív projekteket annak érdekében, hogy Dubai igazán különleges célállomássá váljon. A legújabb ötlet nyomán az "óceán meghódítására" készülnek.

  • A világ 7 új csodája - az indiai Taj Mahal

    A régészek 671 nevet találtak az iszlám mûemlék homokkõ falába faragva. A pompás Taj Mahalt a mogul császár, Dzsahán sah építtette kedves felesége, Mumtaz Mahal emlékére. Mumtaz gyerekszülésbe halt bele 1630-ban, és a császár, India ötödik mogulja szerette volna, ha Agrában, ahol az uralkodói udvar helyszínén egy fehér márvány síremléket építenek az emlékére. A régészek valószínûnek tartják, hogy az a névlista, amely az épületnek a Yamuna folyóra nézõ északi oldalán találtak, a kõmûveseké. A neveket az Indiai Régészeti Felmérés vizsgálata során fedezték fel.

  • San Francisco

    San Francisco sajátos életérzése nemzetek és kultúrák együttélésének eredménye. Talán éppen ezért lett a város az ötvenes évek beatnemzedékének és a hatvanas évek hippinemzedékének központja. Ma a közeli Szilícium-völgy komputerértelmisége és a világ minden részébõl idesereglett homoszexuálisok festõi lakó- és találkozóhelye. San Francisco egy 50 kilométer hosszú félszigeten fekszik a San Franciscói- és a San Pablo-öblök közötti Golden Gate tengerszoros déli oldalán. E tengerszoros fölött ível át a világ legcsodálatosabb függõhídja, a híres Golden Gate Bridge.

  • A lengyelek Velencéje

    Régi díszletek között fiatalos, lüktetõ nagyváros - ez Wroclaw, a Lengyelországba utazók legfelkapottabb úti célja. Az lepi meg leginkább a külföldit, hogy mennyi a fiatal a városban, mennyien sietnek valahová, mennyivel pörgõsebb az élet, mint akár Varsóban. Nem is csoda: Wroclaw egyetemi város - 20 felsõfokú tanintézményében 130 ezren tanulnak. Legrégibb közülük a több mint 300 éves állami egyetem, amelynek elképesztõen díszes aulája, a Lipót császárról elnevezett Aula Leopoldin bármelyik barokk templombelsõn túltesz.

  • Tibet

    Tibet fennsíki terület Közép-Ázsiában (néhány forrás szerint Dél-Ázsiában) és a tibeti nép otthona.

    Az átlagosan 4900 méter tengerszint feletti magassággal a Föld legmagasabban fekvõ sík területe, amelyet az utóbbi néhány évtizedben a „világ teteje”-ként szokás emlegetni. Amikor még Tibet kevésbé volt reflektorfényben, a „világ teteje” kifejezést a Pamír-hegységre alkalmazták. Tibet történelme során valaha független ország volt, több különbözõ királyságra és államra felosztva, egy része pedig Kínához tartozott bizonyos ideig.

  • A világ végén, Bolíviában

    A vakáció megtervezésében alighanem a megfelelõ úticél kiválasztása a legnehezebb. A színes prospektusok és az utazási irodák ajánlói nem elég életszagúak, olyan ismerõst pedig nem könnyû találni, aki pont azon a helyen nyaralt tavaly, amit kinéztünk magunknak. 'J. András' Bolíviáról írt élménybeszámolója következik. Egyszer régen, egy moziban eljutottam Wim Wenders-szel „A világ végéig”. Talán a film sajátos hangulata és fájó szépsége is közrejátszott abban, hogy utazásaim során mindig keresem az olyan helyeket, amelyek mintha nem is képeznék részét e világnak, annyira távoliak, elhagyatottak vagy szokatlanok.

  • Marosvásárhely - székely titok

    Télen a mindent beborító vastag hótakaró, tavasszal az újjáéledõ természet zsongása, nyáron a büszke fenyõfák hûvöse, õsszel pedig az ezer színben pompázó falevelek kavalkádja – érkezzünk bármelyik évszakban Marosvásárhelyre, a várost körülölelõ dombok, erdõk és mezõk szépsége lenyûgözi az utazót. Mintha egy mesevilágba csöppenne a távolról jött ember: oda, ahol a székelyek balladái, legendái játszódnak. Marosvásárhely nemcsak Erdély egyik legjelentõsebb városa, hanem székelyföld központja is.

  • A legidegesítõbb turisták!

    Szemügyre vették a különbözõ nemzetek fiainak viselkedését Európában. A világ egyik legnagyobb utazási portálja, az Expedia célja az volt, hogy fény derüljön arra, kik is a turizmus szektorban a kedvencek, illetve a rettegettek.

    A legrosszabbaknak az angolokat tartják a szállodai alkalmazottak, szorosan a kínaiak és az oroszok elõtt, míg a leginkább problémamenteseknek a japánok, németek és az amerikaiak számítanak.

  • Assisi

    Kr. e. 1000 körül vándor umbriaiak telepedtek le a jelenlegi város szomszédságában, és a magaslatokon erõdített településeket építettek. Kr. e. 450 táján ezeket a településeket fokozatosan az etruszkok foglalták el. Az ókori Római Birodalom Kr. e. 295-ben a sentinumi csata után szerezte meg a hatalmat Itália központi részén. Ekkor épült a virágzó Asisium municípium a Subasio hegység teraszain. A római idõk emlékei most is megtalálhatók Assisiben: a városfalak, a fórum, egy színház, egy amfiteátrum és Minerva; ez utóbbi átépítve Santa Maria sopra Minerva (=Minerva feletti Szûz Mária) templom néven ismeretes.

  • Lombardia: Világ az Alpok lábainál

    Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetõsen egyszerû a táj.

    Területének több, mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4 049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3 678 m) Svájc határán, az Adamello (3 554 m) és az Ortles-Cevedale (3 899 m) Trentino–Alto Adige határán.

  • Világörökségünk: Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj

    Mi tanúskodhatna jobban a közel ezeréves tokaji szõlõ- és borkultúra világhírérõl és rangjáról, mint az a tény, hogy sehol a világon nem képzelhetõ el egy magára valamit is adó borkereskedés kínálata néhány palack Tokaji nélkül. Magyarországon már gyermekként megtanulja az ember a Himnusz soraival: "Tokaj szõlõvesszein nektárt csepegtettél…", valamint hallja a Napkirálynak, XIV. Lajosnak tulajdonított mondatot, miszerint a Tokaji "a királyok bora és a borok királya" ("Vinum regum - rex vinorum").

  • Világítótoronyban vagy bányában is nyaralhatunk

    Ha nyárról és Olaszországról van szó, az arany színû homok, az azúr ég és a kék minden árnyalatában csillogó tengervíz jut az eszünkbe.

    A lehetõségek száma azonban sokkal szélesebb az országban. Világítótoronyban, kolostorból átalakított luxushotelben vagy bányában is megszállhatunk, ha unjuk a hagyományos apartmanokat. A németek az Adriai-tengerpartot kedvelik a napernyõk és nyugágyak soraival, ahol a szálloda ajtaja egyenesen a strandra nyílik.

  • Budva

    Budva az egyik legrégebbi lakott település az Adrián. A legenda szerint a várost Kadmo a föniciai Agenora király alapította. Thébából elûzték majd megérkezett erre a vidékre és megalapította a várost. Elõször a várost Szofoklész említi az V. században i. e. Budva az egyike azoknak az antik városoknak mely nem tünt el a VII. század elején. Konsztantin cár lejegyezte, hogy 840 -ben az arabok betörtek a városba és teljesen kifosztották, tönkre tették.

  • Kréta: a nagy sziget állam az államban

    Nagy szigetnek becézik, a görögök Krétát, mivel Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete. A krétai emberek életritmusát az idõjárás határozza meg. Késõn kezdõdik náluk a nap és délig ülnek a frappéjukat kavargatva egy-egy taverna teraszán, jókat beszélgetve egymással.

    A kis ebéd utáni szieszta nem csak az emésztést segíti, hanem a nagy hõségtõl is megvéd. Késõ délután, a hõség enyhülésével ismét kinyitnak az üzletek és megindul az élet.

  • Rodosz: Sziget az Égei-tengeren

    A régi idõkben a föníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok.

    A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított.

  • Inkább kempingben száll meg a magyar

    A balatoni kempinglánc tulajdonos Balatontourist Zrt. sorra nyíló egységeiben a válság ellenére 7-8 százalékkal nõtt az elõfoglalások száma, ugyanakkor az elõleg befizetések elmaradtak a tavalyi évhez képest.

    Jó elõjel lehet a kempingturizmus iránt növekvõ érdeklõdés olyankor, amikor a balatoni szállodaüzemeltetõknek jó okuk van a borúlátásra, fõként a konferenciaturizmus jelentõs visszaesése miatt.

  • Horvátország legkedveltebb búvárhelyei

    Budapest/Zágráb - Csak az Adria horvátországi felségvizein mintegy 15 ezer roncsot találhatnak a búvárok, és még legalább 1500 olyan barlang és víz alatti hasadék van, ami felfedezésre vár.

    A nagyobb mélységben is áttetszõ tengervíz miatt a barlangok, víz alatti hasadékok és zátonyok, valamint hajó- és repülõroncsok ezreinek köszönhetõen virágzik az adriai búvárturizmus. A zágrábi központú Horvát Idegenforgalmi Közösség MTI-hez eljuttatott összesítése szerint hajó- és repülõroncsokban az Adria a világ egyik leggazdagabb tengere.

bohócdoktor vizit szja 1%