rss
  • Tripoli, Líbia fõvárosa

  • Tripoli, avagy Tarabalus Al-Gharb (Tripoli a nyugat az arabban), a legnagyobb város és Líbia fõvárosa. Klímája mediterrán, hosszú forró nyarakkal és kissé hûvös, alig csapadékos telekkel. Az óváros - a Medina - a földközi tengeri látnivalók egyik leghíresebbike és az egyik legrégibb: utcáinak elrendezését még a rómaiak alkották meg, amikor azokat a magas falakat is, melyek a szárazföld felõl, Tripolitániából támadni készülõ ellent hivatottak volt távol tartani. Túléltek megannyi inváziót, mindegyik hódító helyrehozta az általa okozott kárt.A 8. században a muszlim uralkodó megépíttette a fal tenger felõli részét is.

    A vár, az Al-Saraya Al-Hamra az óváros keleti, preromán negyedében helyezkedik el, és uralja Tripoli egét. A városnézés mindig innen indul, az Al-Mushir bazár feloõ belépve. Helyet ad egy könyvtárnak, egy igen jól szervezett múzeumnak, és parádés kilátás nyílik szerte a városra. A Vármúzeum alapvetõen az õsi líbiai régészeti leleteket gondozza.

    Számos érdekes, szebbnél-szebb mecset várja a turistát: a Karamanli, az En-Naqah és a Gurgi mecsetek, mindkettõ az óvárosban található. Az utóbbi a legismertebb elegáns építészeti megoldásai okán. 1833-ban, Yussef Gurgi építtette. Ha Tripoli mecsetjei közül csak egyre van idõnk, mindenképp a Gurgi mellett döntsünk!

    A modern Tripoli az óváros ölelésébõl valamikor a 18. század környékén kezdett kibontakozni. A fõ kereskedelmi, bevásárló utak a központban találhatóak. Mindegyik a vár elotti Zöld térre vezet. Tripoli centrumának bejárása egyszerû, mindenképp tegyük meg.

    malév


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Jekatyerinburg

    Jekatyerinburg a Szeverdlovszki terület központja, és Oroszország legnagyobb ipari városa.

    Az Ural hegység keleti részén, az Iszety folyó partján fekszik. A város nyugati határán húzódik Európa és Ázsia határvonala. A negyedik legnagyobb város Oroszországban, közel 1,3 millió lakossal. Jelentõs ipari szerepe mellett a régió vezetõ oktatási és tudományos központja. Az 1721-ben alapított települést I. Katalin tiszteletére nevezték el Jekatyerinburgnak.

  • Podgorica - A fekete hegyek fővárosa

    Kevés titokzatos és felfedezésre váró hely maradt már Európában. Montenegró az.

    Érintetlen szépségei – a Dinári-Alpok magas hegyei, a langyos Adria – a természeti értékek változatossága Európa közepén várhatóan az egyik legfelkapottabb turistadesztinációvá teszik. Érdemes tehát megelőzni az áradatot és megtapasztalni a csupán karnyújtásnyira található egzotikumot. Télen síparadicsomok, nyáron simogató tenger várja a felfedezőket.

  • Abu Dhabi, az emirátusok fõvárosa

    Abu Dhabi a fõvárosa az Arab Emirátusoknak, és Dubai a legnagyobb városa, melyekrõl joggal mondható, hogy az ellentétekrõl híresek.

    Az arab tradíciókat híven megõrzõ lakosságot, akiket ruházatukról könnyen fölismerhetünk, kiegészítik a világ minden tájáról érkezett emberek. A jellegzetes iszlám kegyhelyekkel jól megférnek a sugárutak mentén épült hatalmas felhõkarcolók, üvegpaloták, melyek a jövõt vetítik elénk. Ápolt, gondozott parkok és az öntözött zöldterület feledteti az egykori sivatagot, melyre a város épült.

  • A világ legjobb városának Kiotót választották meg

    A világ legjobb városának Kiotót választották megKiotót választották meg a világ legjobb városának, amely a rangsorban olyan kedvelt úti célokat utasított maga mögé, mint Bangkok, Isztambul, Barcelona vagy Róma. Az egykori császárváros, amely ősi templomairól és szentélyeiről ismert, méltán nyerte el az előkelő helyezést, hiszen nem kevesebb, mint 17 világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Emellett egy mai napig működő gésa negyed is megtalálható Japán egykori fővárosában. Kiotó ikonikus látványossága, a Fushimi Inari-Taisha szentély Japán legnépszerűbb látványossága díját nyerte el.

  • Békésszentandrás

    A település és környéke már évezredek óta lakott hely. Neve elõször 1287-ben szerepel oklevélben. A 15. században a Hunyadiak birtokolták. A falu 1719-ben települt újjá. A község neve többször is változott az idõk folyamán. A Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta. Békésszentandrás a dél-alföldi Körös-holtágak mellett fekvõ települések egyik gyöngyszeme, valóságos horgászparadicsoma. Számos lehetõséget nyújt az aktív turizmus kedvelõinek pl.: horgászat, úszás, kerékpározás, gyalogtúrázás. Békésszentandrásról indul az 1996-ban felavatott Körös-völgyi kerékpárút, amelyen a térség egy része bejárható.

  • Belgium a mûvészetek, a csokoládé, a sör és a bürokraták országa

    Legfõbb jellemzõje a kultúrális sokszínûség és a nyitott szellemiség, ami alapvetõen katolikus mivoltában különbözik a szomszédos Hollandia szabadosságától.

    Belgium képe mintha kissé halovány lenne. Ám ha Brabantról vagy Brüsszelrõl, Liége-rõl vagy Flandriáról esik szó, nyomban eleven képek rajzanak elõttünk: bonboniérekre emlékeztetõ piacterek, dús legelõk kövér szarvasmarhákkal, vörös téglás tornyok, katonatemetõk, rozsdás kapuzatú palotákban mûködõ gyárak - afféle ipartörténeti múzeumok. A többi, ami újonnan épült, akár Németországban is lehetne.

  • Nógrádmegyer

    Nógrádmegyer, a honfoglaló Megyer törzs õsi fészke, Salgótarján és Szécsény között lévõ kisebb nagyobb dombok ölelte völgyben fekszik.

    A falut fenyõ, akác és tölgyerdõ veszik körül. Természetvédelmi területhez nem tartozik, de a vidéken erdei fenyõ és luc társulások, a domboldalakon elszórt foltokban borókaligetek kökénnyel és szederrel tarkított csoportosulásai találhatók. Erdeiben és rétjein sokféle védett növény található. Ilyenek a réti boglárka, bíboros kosbor és az országosan védett árvalányhaj.

  • Fürdés után vásárlás

    Angliában nem a nagyvárosokban, hanem egy elegáns fürdõhelyen, Bath-ban a leghangulatosabb és legnagyobb a karácsonyi vásár.

    November közepétõl hétvégeken egy tût sem lehet leejteni Bath sétálóutcáin. A közeli falvakból és városokból, elsõsorban Bristolból csak úgy özönlenek ide a vásárolni vagy csak nézgélõdni akarók. Sok a külföldi is, akik a római kori város történelmi levegõjére és mûemlékeire épp úgy kíváncsiak, mint a színes karácsonyi forgatagra.

  • Havanna története

    Diego Velázquez de Cuéllar spanyol hódító 1515-ben alapította meg Havannát Kuba szigetének déli partvidékén, a jelenlegi Surgidero de Batabanó városka helyén. A város 1519-ben került át jelenlegi helyére, a Carenas öböl partjára.

    Havanna eredetileg kereskedelmi kikötõváros volt, 1607-ben lett a Kuba fõvárosa, egyben az új-világi spanyol gyarmatok központi kikötõje is. Havannát 1538-ban felégették, 1553-ban és 1555-ben teljesen kifosztották a kalózok.

  • Csehország - 6. rész (Pilzen és régiója 2.)

    3. Látnivaló Pilzen régió:
    A Pilzeni Állat- és botanikus kert


    A változatos modern biopark – vegyes állat- és botanikai kiállításokkal, vizes területekkel, arborétummal, sziklákkal és parkokkal – Pilzen központja közelében található. Az idelátogató megcsodálhatja Európa második legnagyobb medveházát, a majmok és ragadozó vadállatok kifutóit, az üvegházat, vagy pedig végigmehet a negyedkor természetének fejlõdését bemutató tanösvényen.

  • Nem ért célba a Titanic

    Sokan egy nagy utazást, sokan a megváltást - egy új világot - remélték a hajóúttól. A hihetetlen méretekkel rendelkezõ vízi jármû gazdagokat, szegényeket, fehéreket, feketéket, egyszóval a társadalom minden rétegébõl származó utasokat vitt volna gyomrában. 1912. április 10-én indult elsõ útjára a világ talán leghíresebb és legrövidebb életû hajója, a Titanic. Amerikába menet tört ketté, és merült el a leküzdhetetlennek hitt hajó pontosan 1912. április 14-én. Jéghegynek ütközött, és elsüllyedt az Atlanti-óceánon. A szerencsétlenségnek 1513 halálos áldozata volt.

  • New York kerületei: Brooklyn (5/3. rész)

    Brooklyn New York City öt kerülete (Five Borough) közül az egyik, ez a város legnépesebb kerülete.

    Mintegy 2,5 millió lakosa van. 1898-ig önálló város volt, egy a hollandok által alapított kis településbõl, Breuckelen-bõl fejlõdött ki, ami a Long Island East River felõli oldalán állt és eredetileg a Hollandiai Breukelen városa után nevezték el. Habár már régóta New York City része, a kerületnek önálló városi karaktere van, szemben például Bronx-szal, ami inkább csak Manhattan meghosszabbítása észak felé.

  • A vörös homok csodái: Namíbia

    Szörföztetek már homokon egy végeláthatatlan vörös sivatagban, miközben a lemenõ nap sugarai bearanyozzák a látóhatárt? Namíbiában ezt is megtehetitek, a szafarizáson és delfinnézegetésen kívül. A kispénzûeket sátortábor, a kényelemszeretõket tengerparti és sivatagi hotelek várják. Kedvenc fantasztikus filmemben az amerikai ûrkutatók egy Mars-felfedezõ miniautót küldenek a vörös bolygóra. Óránként borulnak egymás nyakába, úgy örülnek az eredményeknek, hiszen az apró szerkezet bevizsgálja a köveket, mintát vesz a homokból, felvételeket készít a dûnékrõl.

  • Szeged, a napfény városa

    Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hõsök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörû épületeivel mediterrán hangulatot árasz. Az utcát ketté szelõ Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait.

  • Utazási tanácsok a Dél-Afrikába utazóknak

    Az alábbiakban azokkal a magyar állampolgárságú szurkolókkal osztunk meg néhány fontos tudnivalót, akik a helyszínen szeretnének mérkõzéseket megnézni a világbajnokságon, ezért úgy döntöttek, elutaznak a Dél-afrikai Köztársaságba. Az információkat a Pretoriai Magyar Nagykövetség bocsátotta rendelkezésre.

    A magyar magánútlevéllel rendelkezõk maximum 30 napot tölthetnek vízummentesen Dél-Afrikában. Az útlevélnek a hazautazás napjától számítva még legalább 30 napig érvényesnek kell lennie, és legalább két üres oldalt kell tartalmaznia.

  • Az Egyesült Államok (USA) síterepei

    Amerika a határtalan lehetőségek országa, és ez a sízésre is érvényesül, hiszen a Sziklás-hegységben és keleten az Appalache-ben egymást érik a jobbnál jobb síterepek.

    Amerikában, hasonlóan több nem európai országhoz nincsenek piros pályák, hanem zöld, kék illetve fekete jelölésűek a sípályák. Az amerikai sízés egyetlen hátránya talán az, hogy meglehetősen magasak a síbérletárak.

  • Dublin

    Talán meglepõen hangzik, de az ír fõváros és Magyarország egy igen jelentõs irodalmi kapcsolatot mondhat magáénak: Leopold Bloomot, James Joyce Ulyssesének kóbor semmittevõjét, aki Szombathelyen látta meg a napvilágot Virág Lipót néven. Ma akár Joyce-túrára is indulhatunk Bloom lábnyomait követve, felkeresve az irodalmi hõs 24 órás képzeletbeli kocsmajárásának színhelyeit Dublin lenyûgözõ városában, ahol az írók és az ital egyaránt meghatározó szerepet játszanak.

  • A Keopsz-piramis titkai

    A gízai Nagy Piramis, más néven Keopsz-piramis titkait 4500 éve kutatják kincsvadászok és régészek, de vannak olyan rejtett járatok az õsi egyiptomi építményben, amelyek máig õrzik titkaikat.

    A Leeds egyetem régészei most egy speciálisan kialakított robottal próbálják felderíteni, mi lehet azokban az aknákban, ahová több ezer éve nem tekintett be senki. A piramis mélyén két kisebb szoba található, ezeket a király fülkéjének, illetve a királynõ fülkéjének nevezték el a régészek.

  • Mexikó - sertésinfluenza és csodás partok

    Mexikóról nem sok jót hallani mostanság. Drog, bandaháborúk és újabban a sertésinfluenza rontja a közép-amerikai ország hírnevét. Pedig a sombrero országában rengeteg rejtett paradicsom van, ahová érdemes lesz egyszer majd ellátogatni.

    Mexikó tele van ellentmondással. Az egyik oldalon luxusszállodák, a másikon szegénynegyedek düledezõ kartonvárosai. Gyönyörû tengerpartok és kietlen sivatagok is megtalálhatóak az országban, amelynek turizmusa fittyet hány a válságra.

  • Dubaiban a kis-Louvre után kis-Lyon is épül

    Dubai felépítené a francia Lyon város mását, azután, hogy befejezi a világhírû párizsi Louvre alapján épülõ saját múzeumát - jelentette be pénteken a lyoni önkormányzat egyik munkatársa. A tervekben Lyon-Dubai város néven emlegetett településen lesznek európai kávézók, éttermek és mozik is. A terven dolgozó egyik francia szakember szerint Dubaiban nem Lyon pontos mása készül majd el, hanem a város jellegzetes hangulatát fogják lemásolni az utcák, terek és vendéglátóegységek kialakításával. Az arab-Lyon építésérõl szóló megállapodást a jövõ héten írják alá a dél-francia városban, az építkezés várhatóan 2012-ig tart majd.

  • Horvátország - Pazin, Jules Verne városa

    Pazin - Bár Jules Verne soha nem járt az Isztriai-félszigeten, Sándor Mátyás címû regényének helyszínét, Pazin városát - amelynek kastélya egy barlangi patakot rejtõ, több mint 120 méter mély szurdok fölé magasodik - pontosan olyannak ábrázolta, ahogyan az a valóságban most is látható.

    Aki olvasta az 1885-ben írott Sándor Mátyást, emlékezhet annak kulcsjelenetére, amelyben a címszereplõ úgy szabadul ki kastélybeli fogságából, hogy a mélybe veti magát és ott elnyeli a barlangi patak vize.

  • Florida: Orlando

    Florida középsõ részének egyik legnagyobb városa a szórakoztató parkjaival világszerte híres Orlando.

    Belvárosát magas felhõkarcolók uralják, fõutcáját az Orange Avenue-t bárok, különféle éttermek szegélyezik, amelyeket naplemente után valósággal megrohamozzák a turisták. Népszerû kulturális intézményei az Orlando Museum of Art és a Maitland Art Center, ahol több neves mûvész alkotásait tekinthetjük meg, valamint az Orlando Science Center, amely egy tudományos gyûjteményt rejt. A városban három nagy, rendkívüli népszerûségnek örvendõ szórakoztató park létesült.

  • Nizza

    Szélfútta hajjal áll az ifjú pár a Negresco erkélyén, magasan fenn a nizzai Angyal-öböl fölött, és olyan magától értetõdõ természetességgel élvezi a rózsaszín kupolás Belle Époque Hoˆtel fényûzését, mint mások a napfényt és a szelet. Álmodozva támaszkodnak a mellvédre, szemükkel követve egy vakítóan fehér hajó útját a végtelen kékségbe. Hát igen, még mindig léteznek õk, s nem csak a regényekben: a gazdagok és a még gazdagabbak, az elegánsak és a szenvtelenek, akiknek szükségük van arra a városra...

  • Ahol a természet mindent legyõz: Az Amazonas vidéke

    A dél-amerikai Amazonas folyó Földünk legbõvizûbb folyama, egyike a világ két leghosszabb folyójának (a másik a Nílus).

    Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyûjtõ területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 180 000 km² — ez Dél-Amerika területének 40%-a. Elõször Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nõk támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nõire utaló Amazonas nevet.

  • Kuala Lumpur

    Kuala Lumpur városa már rég kinõtte az iszlám kisváros szerepét, és Ázsia egyik legdinamikusabban fejlõdõ városává vált. Pedig sokáig az elnyomás terhétõl szenvedett nemcsak Kuala Lumpur, hanem egész Malaysia. Az angol birodalomból a Japán elnyomás szakította ki, majd a háború után ismét a Brit Birodalom fennhatósága alá került. 1957-ben végül kivívta függetlenségét, békéjét azonban nem. Véres polgárháború kezdõdött a hatalomért, nem kevés etnikai fennhanggal.

  • Madrid - De Madrid al Cielo

    "De Madrid al Cielo", vagyis Madridból az égbe, tartja a mondás, amely szerint a város a paradicsom kapujának is tekinthetõ. S ez nem túlzás: aki a nyári hónapokban a spanyol fõvárosba látogat, valóban elfeledkezhet minden bajáról pusztán azzal, ha beleveti magát Madrid izgalmasan sokszínû életének élvezetébe. Madrid egyszerre hagyományõrzõ és modern, egyszerre nagyváros és falu. A századelõn csupán nyolcszázezer lakosú város mára négymillióssá nõtte ki magát, és az ország adminisztrációs, politikai és kulturális központjává fejlõdött. A madridiak minderre nagyon büszkék, ahogy büszkék vendégszeretetükre is.

  • Párizs

    Eiffel-torony

    Párizs jelképe az Eiffel-torony, amit az 1889-es Világkiállításra építettek, megemlékezve a forradalom századik évfordulójára. Nevét tervezõjérõl, Gustave Eiffelrõl kapta. A vasból készült építmény 320 méteres magasságával 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt. A város mûvészeti és irodalmi elitje sok más modern dologhoz hasonlóan ellenezte a tornyot, amit emiatt 1909-ben majdnem ledöntöttek.

  • Isztambul: Európa és Ázsia határa

    Paloták, mecsetek és kincstárak az egykori birodalmak székhelyén, két kontinens kapujában, ezer mûemlék és kebabsütõ között. Isztambul nemcsak egy másik kultúrába, de a múltba is bepillantást nyújt.

    Egyszer úgyis el kell menni Isztambulba! Ez a város annyi szállal kötõdik a magyar történelemhez, és bár egy külön világot alkot, mégis olyan mértékben része az európai történelemnek és kultúrának, hogy gyakorlatilag mûveletlenségnek számít, ha valaki egy bizonyos kor felett még sosem járt itt.

  • Dél-Afrikai Köztársaság: Fokváros

    Gyakran a világ legszebb városának nevezik rendkívüli földrajzi adottságairól és környezetérõl, ezért is Fokváros a Dél-afrikai Köztársaság legfõbb turisztikai központja.

    Kikötõjét az 1600-as évek közepén holland hajósok alapították azzal a céllal, hogy Indiából jövet ivóvíz és egyéb a készleteik feltöltsék. Afrika partjai mellett ugyanis javarészt kikötésre alkalmatlan, sivatagi tájak sorakoztak. A drága indiai fûszerrakományok igen kelendõek voltak, Fokváros pedig egyre forgalmasabb és egyre gazdagabb település lett. A világ tengeri kereskedelmének jelentõs részét ma is Cape Town bonyolítja.

  • Fellendülõben a turizmus az Év településén

    Kaposvárra szavaztak a tévénézõk

    Soha rosszabb évkezdetet! - így nyugtázta Szita Károly, Kaposvár polgármestere az év elsõ munkanapján átvett elismerést, amely szerint a tévénézõk szavazatai alapján a somogyi megyeszékhely elnyerte az Év települése címet. A Magyar Televízió Fõtér címû mûsorában a múlt évben bemutatkozó településekre közel 40 ezren szavaztak, Kaposvár kapta a legtöbb voksot, maga mögé utasítva többek között Miskolcot és Szombathelyt.